Tag Archives: Orbán Viktor

“Vezérdemokrácia”: Szilágyi Ákos legutóbbi okostojás ráérzése

Avagy az “okostojások” értelmezési kudarca a valóság olyan összetevőinek meg nem értése, elutasítása miatt, mint a legutóbbi időkben is jól kimutatható néplélek.

Előrebocsátva két reagálás Kukorelly Endre április 4-i véleményére (teljes részletességgel lásd később):

"Az ún. Békemenet teljességgel a maga fordítottja: kifejezetten agresszív, kirekesztő valami, és nagyon jóindulatú vagy, ha önparódiának látod, és nevetsz rajtuk."

Biztos azért, mert nem könyörögtek térden állva:"Gyere Kukorelly, mi lesz velünk nélküled?".
——–
——–
Az se jó mert ha "könyörögnének", vagy meghívnák, akkor meg kivezénylésről és diktatúráról beszélnének.

A Békemenet nagyon b@ssza a csőrét az ellenfélnek.
Egyesek ezt mondják rá mint Kukorelly, mások csak békázzák, vagyis le akarják alacsonyítani az abban részt vevők intelligenciáját, és vannak olyanok akik vallásos fanatizmust látnak az egészben és zarándoklatnak nevezik.
Elképesztő elméleteket találnak ki. (Szilágyi Ákos a Friderikusz műsorában pl.)
Kukorelly!!!!
Jogunk van-e valami mellett kiállni és békésen annak hangot adva felvonulni??????
Miért kérdőjelezitek ezt meg különféle jelzőkkel????
Miért nem ítélitek el az ilyen és más összejöveteleken az ellentüntetőket??????

Friderikusz – 2014.04.03. (ATVzrt YouTube csatorna, 2014. április 4.), aminek “nagymértékben átdolgozott változatát”, leirat formában a bejegyzés végén megtalálni

olvasásának folytatása

Választási anziksz 2014: Fidesz-KDNP kétharmadosság (jó eséllyel) a “kormányváltók” abszurd komédiájával és a Jobbik “gyászhangulatával”

Nekem ez a velős véleményem erről a választásról, meg még néhány elkövetkezőről:

Hazai produkción keresztüli jólét (nyugati értelemben) alapvetően azon bukott meg az elmúlt 25 évben, hogy csupa rossz beidegződéssé fajult a tisztán hazai gyökerekkel bíró vállalati szféra: … a vállalati produkció forgóeszköz hitelezésének primitívszínvonala … a számlák egymásnak való ki nem fizetése (tisztelet a szvsz még mindig 50% feletti többségnek) … a munkabérek késedelmes kifizetése, vagy akár ki nem fizetése (tisztelet a szvsz még mindig 50% feletti többségnek) … az ajánlati árak legalacsonyabb voltának mindenen túli preferálása … a meg nem engedett, akár élet elleni fenyegetések előfordulása … stb. stb. … ERGÓ Amíg ez érdemben nem változik, addig csak lassú továbblépés várható. Érdemi változás esélye pedig messze túlmutat az előttünk álló 4 éven. … FÉLREÉRTÉS NE ESSÉK! Nyugaton is mind jelen vannak az előbb felsorolt jelenségek, messze nem ideális ott sem a helyzet, sőt az elmúlt évtizedekben, ha lassan is, de enyhén romlott.

Hogy ez mennyire valós igazság álljon itt egy Facebook reakció, ami további adalékkal szolgál ehhez:

olvasásának folytatása

Ed Miliband esete a rezsicsökkentéssel

A brit Munkáspárt fiatal elnökének elegendő volt múlt hét kedden kilátásba helyezni a rezsiköltségek befagyasztását és az árfelügyelet megszigorítását, három napra rá durva támadást kapott családi múltját illetően a brit bulvárlapban, mely (az izraeli Haaretz szerint) a második legolvasottabb az országban:

Miliband apját támadták (Népszava Online > Cameron az ígéret földjén, 2013. okt. 3.)

Durva támadást indított Ed Miliband munkáspárti vezér ellen a Daily Mail. A bulvárlap a Miliband-testvérek, David és Ed apjáról, Ralph Miliband marxista professzorról azt írta, hogy "gyűlölte Nagy-Britanniát", s "gonosznak" minősítette munkásságát. Amikor pedig Ed Miliband válaszlehetőséget kért, a lap kihasználta az alkalmat, s megismételte a vádakat. A brit Guardian vezércikke visszataszítónak tartja, hogy az a lap kérdőjelezi meg Ralph Miliband hazafiságát, amelyik a nácikat dicsőítette az 1930-as években, A 20 éve elhunyt professzor a második világháborúban zsidó menekültként harcolt a nácik ellen a brit hadseregben, s fő bűnéül azt rótták fel, hogy bírálta Thatcher falklandi háborúját.

olvasásának folytatása

Szolzsenyicin-kiállítás nyílt a Terror Házában

Időszaki kiállítás – Egy orosz hazafi – Alekszandr Szolzsenyicin (1918-2008) [Terror Háza, 2013. szeptember 11. 04:17]

image

A Terror Háza Múzeum következő időszaki kiállítása 2013. szeptember 21-től, „Egy orosz hazafi” címmel mutatja be Alekszandr Szolzsenyicin életútját. Az Iván Gyenyiszovics egy napja és A Gulág szigetcsoport szerzője többszörösen is jelkép, hiszen a kommunista diktatúra legnagyobb ellenfelét nem a szabad világ, hanem maga a diktatúra földje adta.

A 95 éve született Nobel-díjas Szolzsenyicin bizonyíték arra, hogy a szabadságot sosem kívülről, afféle ajándékként kapjuk, hanem magunknak kell érte megszenvednünk.

A bejegyzés végén: Orosz nyelvű hiteles videófilmek (válogatás)

olvasásának folytatása

Ángyán József: “Ez egy egységes hálózat” … “Nagy bajban leszünk. Láttuk a Bajnai féle libatolvaj féle társaságot” … “Tehát MSZP és Fidesz közeli tőkeérdekeltségeknek a közös hálózata mozgatja itt az egész ügyet.” … “Ezzel a társasággal képtelenek vagyunk leválasztani az államunkat a maffiahálózatról”

Ángyán: maffiacsaládok nevezik ki a kormánytagokat – NolTV (tmexpres YouTube csatorna, 2013. május 26.)

Nem a portással állapodtam meg — mondta egy fórumon Ángyán József ,fideszes országgyűlési képviselő miközben az Orbán Viktor kézjegyével ellátott programot emelte a magasba. Mint fogalmazott „döbbenet”, amikor összehasonlítja az ember a történteket azzal, ami a kormányprogramban van, amit a vidékstratégiában hirdettek. A fórumon Ángyán beszélt arról is, hogy a korrupciónak egy új szintje alakult ki. Már nem a nokiás dobozok mennek, hanem a „nagyok” beteszik az embereiket döntéshozó pozícióba, annak az a dolga, hogy intézze az ügyeket. Ahol nagyobb kasszák vannak, ott nem csak az embere van bent, hanem biztonság kedvéért van egy tartótisztje is a döntéshozónak. Aki viszi az utasítást, és hozza az információkat, és vigyáz a kezére, hogy jó helyen írja alá. Szerinte egy 70 fős kormányból 8-10 tagot nevezhet meg a miniszterelnök, a többit a „maffiacsaládok” nevezik meg. Ángyán József kigyűjtötte azt is, hogy kik „rabolják ki” a közös kasszát, hová kerül az agrártámogatások nagy része. Elmondása szerint a 6 legnagyobb érdekeltséghez összesen 13,9 milliárd forint került, miközben a 300 ezer embert érintő tanyafejlesztési programra csak nagy harcok árán sikerült kiharcolni 1 milliárd forintot. A legtöbb agrártámogatást Csányi Sándor érdekeltsége (3,969 milliárd forint), Nyerges Zsolt érdekeltsége (3,739 milliárd), és Leisztinger Tamás érdekeltsége (2,676 milliárd) kapta. Ángyán szerint egy egységes hálózatról van szó, melyet „maffiacsaládok” működtetnek. A volt agrárállamtitkár szerint a „libatolvaj” Bajnai Gordon is maffiózó.

 

olvasásának folytatása

“Európa legrosszabb, sikertelen kormányáról” “Bajnai az érett, felelős, komoly, felkészült és hiteles politikus, akinek korábbi kormányzása hitelesíti azt, amit mond”

… és némi visszaemlékezés a Bajnai kormány szereplésére, egészen 2009. április 14-től, hogy ne a vélt hanem a valós tények alapján döntsenek az emberek Bajnairól.

olvasásának folytatása

Az unió problémái miatt van szükségünk IMF-megállapodásra (viszonválasz Orbán Viktortól)

Forrás: Orbán Viktor honlapja, 2012. szeptember 10.

[Megjegyzés: mindezt azért tartottam szükségesnek itt megjelentetni, mert látlelete az ellenzék – légyen az szoclib, vagy radikális jobboldal – teljes együttműködést megtagadó viselkedésének, mi több az ország valós problémáitól teljesen független kommunikációs gyakorlatának. A viszonválasz utáni, teljes háttér részben arra lesz érdemes figyelni, ami az általam a viszonválaszban vastagon lett kiemelve.]

Orbán Viktor válasza a napirend előtti felszólalást követően. olvasásának folytatása

Elsődleges a termelés: Demján-Orbán–VOSZ párbeszéd

Miközben a végsőkig kiéleződött a szoclibek és néppártiak közötti antagonisztikus küzdelem (ld. Nemzethez köthetők-e a nemzetek küzdelmében elért sikerek?), az európai társadalmak mindennapjait átható válság nem, hogy megoldódna, hanem egyre inkább mélyül. Ezen közben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a megoldás nem politikai szinten, hanem a termelés szintjén keresendő. Ezt a felismerést legtömörebben az ATV múlthavi (2012. július 19.) híradása jelenítette meg:

„Herék és dolgozók” Demján szerint kínlódással teli periódus jöhet

Dolgozni kell és csökkenteni az államadósságot, lényegében ezt üzenték azok a szakemberek, akik a válság okairól és következményeiről tanácskoztak a Magyar Tudományos Akadémián.

Demján Sándor egy hónappal azelőtt, egy sajtótájékoztatón még érdekesebb dolgokat mondott:

olvasásának folytatása

Van-e a szoclib pártoknak valódi elemzéssel kialakított értékítélete a helyes, szükséges és lehetséges kormányzásról?

Érdemes összehasonlítani az alábbi Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) megítélést a szoclib ellenzéki pártok itéleteivel. Ezt követően szvsz elég egyértelmű, hogy mi a címben megfogalmazott kérdésre adható egyetlen lehetséges válasz. Érdemi kormánykritika, valójában a hazai termelés potenciálját 22 éve súlyosan alulértékelő, a multikat neoliberálisan felülértékelő gazdasági rendszer akaratlan kritikája: Róna Péter című bejegyzésem is azt példázza, hogy a kormányzás kritikájának egészen másként kellene megjelennie.

olvasásának folytatása

Érdemi kormánykritika, valójában a hazai termelés potenciálját 22 éve súlyosan alulértékelő, a multikat neoliberálisan felülértékelő gazdasági rendszer akaratlan kritikája: Róna Péter

Ez az én konklúzióm Róna Péter kritikáját megismerve. De vajon ki felel a “hazai termelés potenciáljának súlyos alulértékeléséért”? Ugyancsak, vajon ki felel a “multikat neoliberálisan felülértékelő” gazdasági rendszerért?

Aki aktív és értő emberként átélte az 1968-as, úgynevezett “új gazdasági mechanizmus” óta történteket ebben az országban, az szvsz ebben az egész, immár 44 éves folyamatban találja meg, ha nem is a felelőst vagy felelősöket, hanem a felelősséget. Amíg 1968 előtt az országos döntésekben az ideológiaiaknak volt elsődleges szerepe, addig 1968-tól kezdődően egyre inkább átvette az ideológia helyét egy “könyvelési” szemléletű gazdaság- és társadalompolitika, miközben még az ideológiai vezetés alatti, a “természetesnél” már eleve gyengébb “termelési” szemlélet is még inkább a háttérbe szorult. Ha így nézzük a 90-es “rendszerváltást”, akkor szinte szerves folytatást látunk ebből a szempontból.

Amíg a magyar társadalom nem ismeri fel a széles értelemben vett “termelési szemlélet” újabb hazai kialakításának elemi szükségességét, addig szvsz semmi esélye sincs a jelenlegi, áldatlan állapotból való kilabálásra. Ennek előre vetésével ajánlom minden olvasó figyelmébe az alábbi Róna Péter megállapításokat és gondolatokat (mellette a Bogár-Boros-Bayer féle kapcsolódást is, ami menet közben szerepel).

olvasásának folytatása