Helmut Schmidt és a “buta” szankciók Oroszország ellen

Németország-Ukrajna-Oroszország
Ukrán válság – Helmut Schmidt: meg lehet érteni Putyint

    Berlin, 2014. március 26., szerda [19:00] (MTI) – Helmut Schmidt volt német kancellár szerint a Nyugat elhibázott politikát követ az ukrajnai válságban, és érthető, hogy Vlagyimir Putyin elfoglalta a Krím félszigetet.

    A volt kancellár a Die Zeit című hetilapnak adott interjúban elmondta: egyáltalán nem biztos, hogy az ukrajnai terület Oroszországhoz csatolása sérti a nemzetközi jogot, aki pedig megpróbál Vlagyimir Putyin fejével gondolkodni, "valószínűleg ugyanúgy reagálna a Krím ügyében, mint az orosz elnök".
    Putyin magatartása "nagyon is érthető", a Nyugat szankciói pedig "ostobaságok" – mondta Helmut Schmidt a Die Zeit csütörtöki számában megjelenő interjúban, hozzátéve, hogy az uniós szankciós rendszer következő fokozata, a gazdasági büntetőintézkedések életbe léptetése még nagyobb oktalanság lenne, mert nemcsak az oroszok, hanem a Nyugat is megszenvedné őket.
    Az ukrajnai válság értékeléséhez a történelem alkalmasabb eszköz, mint a nemzetközi jog. "A kilencvenes évek elejéig Nyugaton senkinek sem voltak kétségei afelől, hogy Ukrajna és a Krím Oroszországhoz tartozik" – mondta Helmut Schmidt. Ugyanakkor a történettudományban máig vitatott kérdés, hogy létezik-e ukrán nemzet – tette hozzá.
    A szankciók mellett az sem volt okos döntés, hogy megszakítják a G8-csoport keretében folytatott együttműködést Oroszországgal. A csoportnak éppen most kellene összeülnie, hogy tárgyaljon az ukrán válságról. Ez "sokkal inkább szolgálná a békét, mint a fenyegetés a szankciókkal" – mondta a publicistaként tevékenykedő volt szociáldemokrata politikus.
    Helmut Schmidt szerint a Nyugat akkor is hibát követ el, amikor a kelet-ukrajnai orosz beavatkozás veszélyére figyelmeztet, mert így azt sugallja, hogy "szükségszerűen ez a következő lépés, amivel valószínűleg felkelti az orosz fél étvágyát".
    Helmut Schmidt 1974-től 1982-ig volt az NSZK kancellárja. A kormányfői munka befejezése után kezdte el publicisztikai tevékenységét a liberális Die Zeitnál. 1987-től a hetilap főállású újságírója, 1983-tól pedig a lap szerkesztőbizottsági tagja, társkiadója lett. Csaknem ezer cikket és esszét írt, és megjelent csaknem 30 kötete. Írásai révén a pártok fölött álló, csak a közjót szem előtt tartó erkölcsi tekintélyt tisztelik benne Németországban és szerte Európában.

 

Világgazdaság-tőkekiáramlás-recesszió-Oroszország-Ukrajna
Ukrán válság – Moszkvában 100-150 milliárd dollárra teszik az idei tőkekiáramlás értékét

Kegyes Csilla, az MTI tudósítója jelenti:
    Moszkva, 2014. március 27., csütörtök (MTI) – Moszkvában 100-150 milliárd dollárra teszik az idei tőkekiáramlás értékét, ami legalább 0,6 százalékos visszaesést okozhat a gazdaságban – hangzott el a moszkvai tőzsdefórumon csütörtökön.

    Alekszej Uljukajev orosz gazdaságfejlesztési miniszter szerint 100 milliárd dollárnyi (mintegy 22 700 milliárd forint) tőkét vonhatnak ki az orosz gazdaságból, míg Alekszej Kudrin volt orosz pénzügyminiszter úgy számol, hogy a tőkekivonás elérheti a 150-160 milliárd dollárt is (körülbelül 34 000 milliárd forint) a Krím- félsziget csatlakozása és a Kreml Ukrajna-politikája miatt.
    Az orosz gazdaságfejlesztési miniszter 1,8-1,9 százalékos GDP-növekedést jósol, ami 0,6 százalékpontos csökkenést jelent a korábbi prognózisokhoz képest. Elmondta, hogy az év első negyedében 60 milliárd dolláros tőkekivonásra számítanak, mégsem gondolja, hogy idén összességében 100 milliárd dollárnál nagyobb összegű befektetést vonnak ki Oroszországból. Uljukajev ezt azzal indokolta, hogy a befektetők most "szünetet tartanak", nem állnak készen arra, hogy döntéseket hozzanak, mert elfogadhatatlannak tartják a kockázatokat és nem kívánnak ilyen "érthetetlen helyzetben" vállalkozni. "Mindez a külföldi és a belföldi befektetőkre egyaránt hat, ezért a nagy tőkekiáramlás" – mondta a miniszter.
    A moszkvai tőzsdefórumon résztvevő Alekszej Kudrin volt orosz pénzügyminiszter szerint Oroszország a nagymértékű tőkekiáramlással "fizet önálló külpolitikájáért". Szerinte a társadalom egyelőre kész elfogadni ennek az "árát". Úgy vélte, hogy a Nyugattól "némileg eltávolodó" orosz pénzügyi intézményrendszer kiépítése plusz kiadásokkal jár. Azt mondta, hogy 0,5 százalékkal csökkenhet az idén az orosz gazdaság fejlődési üteme.
    A Prime orosz gazdasági hírügynökségnek már keményebben fogalmazott Kudrin, a Vlagyimir Putyin kormányában 2011-ig dolgozó, pénzügyi tekintélynek számító szakember. Azt mondta, hogy az orosz gazdaságot a 2008-as válsághoz hasonlítható sokk érheti az idén és stagnálással fizet a Krím-félsziget Oroszországhoz csatlakozásáért.
    Anton Sziluanov jelenlegi orosz pénzügyminiszter a fórumon felszólalva ugyanakkor kifejtette, hogy nem lenne ésszerű ösztönözni a belső keresletet, és gyengíteni a pénzügyi és hitelezési politikát, mert ez a fizetési egyenleg romlásához és az import növekedéséhez vezetne Oroszországban.

Oroszország saját fizetőrendszerrel vág vissza – economy [euronews (magyarul), March 27, 2014]

Oroszország saját bankkártyás fizetőrendszert fejleszt ki, miután a Visa és a MasterCard múlt héten blokkolta a szolgáltatását a Rosszija Bank, Szobinbank, és az SMP Bank esetében az ország elleni amerikai szankciók részeként. A szolgáltatók közölték, ez csupán az ottani működésük elenyésző százalékát érinti. Az orosz elnök válasza az, hogy csökkenteni kell Oroszország függőségét ezektől a cégektől. – Sajnálatos, hogy néhány cég döntött a jól ismert korlátozásokról – mondta Vlagyimir Putyin, aki szerint ez oda vezet, hogy ezek a cégek elveszítik a piaci részesedésüket, ami nagyon is nyereséges volt eddig. Az orosz elnök szerint ez az ország döntése volt, de meg kell védeniük az érdekeiket és meg is fogják. Az orosz központi bank szerint is szükség van a rendszerre, de ez nem jelenti azt, hogy az ország lemond a Visa és a MasterCard kártyákról. Ez már csak azért is nehéz lenne, mert az orosz rendszerhez kötött kártyák külföldön nem működnének, a külföldiek pedig Oroszországban. A legnagyobb orosz bank, a Magyarországon is fiókhálózattal rendelkező Sperbank elnöke szerint a rendszer fél év alatt kész lehet. Az oroszokat ez egyelőre alig érinti, általában ugyanis készpénzzel fizetnek. Oroszországban a 143 milliós lakosságra csupán 30 millió hitelkártya jut, ezeket is főleg a nagyvárosokban használják.

Oroszország saját bankkártyás fizetőrendszert fejleszt ki, miután a Visa és a MasterCard múlt héten blokkolta a szolgáltatását a Rosszija Bank, Szobinbank, és az SMP Bank esetében az ország elleni amerikai szankciók részeként.

A szolgáltatók közölték, ez csupán az ottani működésük elenyésző százalékát érinti.

Az orosz elnök válasza az, hogy csökkenteni kell Oroszország függőségét ezektől a cégektől.

– Sajnálatos, hogy néhány cég döntött a jól ismert korlátozásokról – mondta Vlagyimir Putyin, aki szerint ez oda vezet, hogy ezek a cégek elveszítik a piaci részesedésüket, ami nagyon is nyereséges volt eddig. Az orosz elnök szerint ez az ország döntése volt, de meg kell védeniük az érdekeiket és meg is fogják.

Az orosz központi bank szerint is szükség van a rendszerre, de ez nem jelenti azt, hogy az ország lemond a Visa és a MasterCard kártyákról.

Ez már csak azért is nehéz lenne, mert az orosz rendszerhez kötött kártyák külföldön nem működnének, a külföldiek pedig Oroszországban.

A legnagyobb orosz bank, a Magyarországon is fiókhálózattal rendelkező Sperbank elnöke szerint a rendszer fél év alatt kész lehet.

Az oroszokat ez egyelőre alig érinti, általában ugyanis készpénzzel fizetnek. Oroszországban a 143 milliós lakosságra csupán 30 millió hitelkártya jut, ezeket is főleg a nagyvárosokban használják.

Putyin: Oroszország nemzeti fizetési rendszert hoz létre
(Oroszország Hangja, 2014. március 27.)

Oroszország nemzeti fizetési rendszert fog létrehozni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.

„Olyan országokban, mint Japán és Kína, ezek a rendszerek nagyon jól működnek. Eredetileg úgy indultak, mint kizárólag nemzeti, amelyek csak a belső piacra, saját területére, saját lakosságára orientálódtak, és ma már egyre népszerűbbek” – mondta az elnök a Föderációs Tanács tagjaival folytatott találkozón. Putyin hozzátette, hogy a japán rendszer, amely úgy indult, mint a nemzeti, most már 200 országban működik.

Oroszországban saját fizetési rendszer létrehozásának a kérdése akkor lett aktuális, amikor a Visa és a MasterCard amerikai szankciók miatt megszüntette több orosz bank ügyfélszolgálatát.

Oroszország nem mond le a Visa és a MasterCard kártyákról (Oroszország Hangja, 2014. március 27.) 

Oroszországnak saját nemzeti fizetőrendszerre van szüksége az akadálytalan belső elszámolások érdekében, de nincs szó a Visa és a MasterCard kártyákról való lemondásról.

Ezt Elvira Nabiullina, az orosz Központi Bank vezetője jelentette ki.

" Figyelembe véve, hogy a nemzetközi fizetőkártyák arányát az orosz piacon, és ez közel 95 százalék- nincs szó valamiféle tilalomról” – mondta.  Rámutatott, hogy a Központi Bank támogatni fogja az oroszországi bankrendszert, amennyiben újabb szankciók lennének.

A múlt héten, azt követően, hogy a Krím csatlakozott Oroszországhoz, az Egyesült Államok szankciókat vezetett be egyes orosz polgárok, így a Rosszija bank társtulajdonosai ellen. Ezt követően a Visa és a MasterCard leállították ezeknek a klienseknek a bank klienseinek a pénzügyi műveleteit.

A gazdasági hidegháború recessziót hoz Oroszországnak – economy [euronews (magyarul), March 18, 2014]

A jól működő olaj- és gázipar ellenére egyre nagyobb gondban van az orosz gazdaság. Már a nyugati országokkal történt összetűzése előtt is voltak olyan előrejelzések, hogy idén beköszönt a recesszió az országban, de a bevezetett szankciók ezt még valószínűbbé teszik.

A legnagyobb orosz bank, a Szberbank és az állami VTB Bank is reális veszélynek tartja a recessziót a világ kilencedik legnagyobb gazdaságában.

Az orosz GDP tavaly csupán 1,3 százalékkal nőtt, erre 1999 óta csak a válság idején volt egyszer példa. Idén várhatóan az egy százalékot sem éri el a gazdaság növekedése.

A legutóbbi adatok alapján a moszkvai tőzsdeindex veszítette az év elej óta legtöbbet a világon, 11,6 százalékot. A rubel a dollárral szemben 9 százalékot gyengült, a központi bank adatai szerint a tőkekivonás az első két hónapban elérte a 35 milliárd dollárt. A Goldman Sachs becslései szerint ugyanakkor az első negyedében elérte a 40-50 milliárd dollárt a kivont tőke, ez egyenlő az orosz gazdaság első negyedévi kibocsátásának egytizedével.

A becslésük szerint idén 130 milliárd dollárnyi tőkét vonhatnak ki a befektetők Oroszországból, a tavalyi dupláját.

Eközben egyelőre csak óvatos lépésekkel igyekeznek a nyugati hatalmak megágyazni a későbbi gazdasági hidegháborúnak: az európai uniós vezetők igyekeznek csökkenteni a függőséget az orosz gáztól, miközben azENI olasz olajvállalat vezetője bejelentette, hogy kétségei vannak az oroszokkal közösen építendő Déli Áramlat csővezeték jövőjével kapcsolatban. A csővezeték a Fekete-tengeren keresztül egy új alternatív útvonalat jelentete az orosz gáznak.

Az Unió és az Egyesült Államok által bevezetett szankciók egyelőre csak bizonyos emberekre koncentrálnak, de nem tudni mi várható, így egyebek mellett a bizonytalanság fosztja meg Oroszországot a befektetők bizalmától.

– A helyzet nagyon elszomorító gazdasági szempontból – mondta egy orosz elemző, aki szerint senki nem tudja, hogy milyen szankciók követik az eddigieket. Amíg elszigetelt lépésekről van szó, szerény hatással járnak ezek a szankciók. Ez összességében nagyon rossz a részvénypiacnak, mert a befektetőknek jó a memóriájuk és ha egyszer elhagytak egy piacot, akkor nem sietnek visszatérni.

A múlt héten két hitelminősítő is kilátásba helyezte az ország leminősítését, a geopolitikai kockázatok, a fokozódó tőkekivonás, és az elmaradó beruházások miatt.

A szankciók miatt használhatatlan néhány orosz bankkártya [euronews (magyarul), March 18, 2014]

Az Oroszországgal szemben csütörtökön bejelentett újabb amerikai szankciók közvetetten már éreztetik hatásukat. A moszkvai tőzsde hatalmas zuhanással kezdte a napot, a nyitás után a rubel alapú tőzsdeindex több mint 3, a dollár alapú mutató csaknem 4 százalékot esett.

A büntető intézkedések hatására újabb hitelminősítő sorolta át Oroszországot. A Fitch az orosz gazdaság kilátásait a stabilról negatívra rontotta, attól tartva, hogy az amerikai korlátozó intézkedések kedvezőtlen hatással lehetnek a gazdasági és üzleti hangulatra. Ugyanezzel indokolta a Standard and Poor’s is hasonló csütörtöki lépését. Az orosz ROSSZIJA Bank ügyfelei pedig saját bőrükön tapasztalhatják meg a szankciók következményét: nem tudják használni a pénzintézet által kibocsátott Visa és Mastercard bankkártyáikat. A plasztiklapok mögötti pénzforgalmat ugyanis amerikai cégek biztosítják, amelyek meg sem kerülhetik a szankciókat.

Putyin az Oroszország Bank ügyfelévé lesz (Oroszország Hangja, 2014. március 21.)

Az Oroszország Banknak, amely ellen az USA szankciókat vezetett be, semmi köze nincsen az Ukrajna és a Krím körüli eseményekhez – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.

"Mi mindenképpen védelem alá vesszük ügyfeleit, és segítséget nyújtunk nekik, valamint magának a pénzintézetnek is” – mondta.

Az államfő közölte, hogy számlát kíván nyitni az Oroszország Bankban, ahová át fogják utalni fizetését.

Pénteken a Visa és a MasterCard fizetési rendszer megszüntette az Oroszország Bank és leányvállalatai ügyfélszolgálatát. A klienseik nem fizethetik vásárlásaikat, és nem hajthatják végre tranzakcióikat az interneten keresztül.

A Visa és a MasterCard megszüntette orosz bankoknak nyújtott szolgáltatásait (Oroszország Hangja, 2014. március 21.)

A Visa és a MasterCard nemzetközi rendszer megszüntette a Sobinbank fizetési műveleteinek végrehajtását. A nevezett bank az Oroszország bankcsoporthoz tartozik.

A call-center személyzete közlése szerint az ügyfelek a bankautomatákban és a Sobinbank fiókjaiban kaphatnak készpénzt, de a vásárlások és online kifizetések nem lehetségesek a kártyákkal. A bank megállapítja, hogy a külföldön tartózkodó ügyfelek már szembenéznek problémákkal, sok telefonhívást kap a call-center külföldről.

Korábban ismertté vált, hogy a Visa és a MasterCard értesítés nélkül megállította a szolgáltatásnyújtást az Oroszország és az SzMP Bank ügyfelei számára, amely bank ellen az USA szankciókat vezetett be.

A Visa és a MasterCard megvonta a szolgáltatásokat a Rosszija bank klienseitől

A Visa és a MasterCard nemzetközi fizetőrendszerek mindenféle előzetes figyelmeztetés nélkül leállították a Rosszija Bank ügyfelei által indított tranzakciók végrehajtását.

Az Egyesült Államok csütörtökön vezetett be szankciókat a Rosszija Bank ellen.

Maga a bank megérti az ügyfelek nehézségeit, és mindent megtesz annak érdekében, hogy rendezze a problémát.

Korábban a bank vezetősége közölte, hogy a pénzintézet munkája stabil, és minden jogi lépést megtesz védelméhez.

Moszkvát nem érdeklik az amerikai szankciók [euronews (magyarul), March 18, 2014]

Moszkvában nem keltettek nagy hullámokat az amerikai elnök hétfőn meghirdetett szankciói, sőt, úgy tudni, készül az ellenlista. Eközben az orosz elnök mostanra aláírta a Krím önállóságát elismerő rendeletet, az orosz föderáció törvényhozása pedig kedden nekilát az Ukrajnától elszakadni készülő, autonóm köztársaság befogadását lehetővé tévő törvény előkészítésének.

Jelena Mizulina egyike annak a hét orosz politikusnak, akiktől Barack Obama megtagadta az amerikai vízumot, illetve vagyonának, bankszámlájának befagyasztásáról döntött. A képviselő azt mondja, sem neki, sem családjának nincs egyikből sem Amerikában, úgyhogy ezzel nem nagyon tud mit kezdeni. Annyit tesz hozzá, hogy a történelem majd igazságot oszt, szerinte pedig a dolgok jó úton haladnak.

A szintén érintett miniszterelnök-helyettes az egyik közösségi portálon kommentálta az amerikai elnök bejelentését mondván, hogy Obama elvtárs vajon mit tesz majd azokkal, akiknek nincs se pénzük, se ingatlanuk Amerikában. Vagy erre nem is gondolt?

A külügyminiszter helyettese ennél szűkszavúbban nyilatkozott. Szerinte Washington betegesen kerüli, hogy szembesülnie kelljen a realitásokkal.

A Fehér Ház szóvivője ugyanakkor egyértelművé tette, hogy ha Oroszország továbbra is pártolja a Krím kiválását Ukrajnából, a szó szoros értelmében bármilyen intézkedésre számíthat. Jay Carney úgy fogalmazott, hogy a szankciók bármifélék lehetnek és bárkire vonatkozhatnak majd.

Az Európai Unió külügyminiszterei eközben Brüsszelben szintén szankciókkal sújtottak orosz és ukrán politikusokat.

Gunyorosan fogadta a Kreml a nyugati szankciókat [euronews (magyarul), March 18, 2014]

A Nyugat reakciója arra, hogy Oroszország bekebelezte a Krímet gyors volt, de a legtöbb elemző szerint ezzel nem fogják tudni befolyásolni Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Az amerikai elnök által elrendelt szankciók 11 emberre vonatkoznak, miközben az Európai Unió megszorításai 21 embert érintenek – köztük orosz és ukrán politikusokat, így például a volt ukrán elnököt, Viktor Janukovicsot, valamint képviselőket és katonai vezetőket.

– Szankciókat vezetünk be olyan egyének ellen, akik felelősek a függetlenség, a területi integritás és az ukrán kormány aláásásáért. Szeretnénk egyértelművé tenni, hogy tetteiknek következményei vannak – fogalmazott az amerikai elnök, Barack Obama.

Miközben a szankciókat akut módon azok a tisztségviselők érzik meg, akiknek vagyona külföldön van, elemzők szerint a szankciók nem tartalmaznak semmi olyan kereskedelmi vagy pénzügyi intézkedést, amelyek várhatóan jelentős gazdasági károkat okoznának nemzeti szinten.

– Őszintén szólva szerintem ezeknek csak kis hatása lesz. Ez főként szimbolikus gesztus. Igazából ezekkel a személyre szabott szankciókkal viszonylag keveset lehet elérni. Ha szélesebb körű gazdasági szankciókat akarnának bevezetni, természetesen megtehetnék. Akkor viszont számolniuk kéne azzal, hogy Oroszország is megtorló szankciókat vezethetne be az amerikai cégek és talán az Oroszországban élő amerikaiak ellen is – vélte Paul J. Saunders, egy brit elemző cég ügyvezetője.

A Moszkvából érkező válaszok inkább gúnyosak. Egy befolyásos blogger, Rustem Adagamov például egyszerűen “viccnek” minősítette a megszorításokat egy twitter bejegyzésében. A miniszterelnök-helyettes, Dimitrij Rogozin – aki maga is szerepel a szankciós listán – azt twittelte, hogy “az amerikai elnök rendeletét biztos humoristák írták”.

Az eddig meghozott szankciók bankszámlák befagyasztását és utazási tilalmat foglalnak magukba. Az uniós vezetők nyitva hagyták annak lehetőségét, hogy keményebb gazdasági intézkedésekkel egészítik ki a listát a héten várható újabb uniós találkozón.

Ám sem Amerika, sem Európa nemigen engedheti meg, hogy olyan büntetést szabjanak ki, amit komolyabban megérezne Oroszország anélkül, hogy ezzel kockáztatnák saját törékeny gazdasági felépülésüket. Az európai országok továbbra is rá vannak utalva az orosz gázra, különösen Németország. Feltünő, hogy a Nyugat nem célozta meg sem Putyin elnököt közvetlenül, sem az oligarchákat, akik közül sokan külföldi városokban tartják vagyonuk jelentős részét. Az, hogy vajon Obama elnök és európai szövetségesei készen állnak-e arra, hogy folytassák a drákói intézkedéseket, ha Moszkva nem veszi komolyan a figyelmeztetést, még a jövő zenéje.

Beutazási tilalom, bankszámlák zárolása: íme az uniós szankciók [euronews (magyarul), March 17, 2014]

Krími és orosz vezetők ellen léptet életbe beutazási tillamat az unió a vasárnapi függetlenségi népszavazás után. Erről a tagállamok külügyminiszterei döntöttek Brüsszelben. A listán szereplő vezetők európai bankszámláit is zárolják.

– Újabb lépéseket tettünk 21 olyan személy ellen, akik Ukrajna területi épségét, szuverenitását és függetlenségét veszélyeztetik – mondta az unió külügyi főmegbízottja, Catherine Ashton.

Ha Oroszország annektálja a Krím félszigetet, az unió vezetői kereskedelmi korlátozásokról dönthetnek és kibővíthetik a mostani feketelistát is.

– A mostani intézkedések nincsenek kőbe vésve, könnyen újabb lépésekről dönthetünk annak függvényében, hogy reagál Oroszország – mondta a brit külügyminiszter, William Hague.

A külügyminiszterek tanácskozása alatt több tucatnyian tüntettek Vlagyimir Putyin politikája ellen. Az Euronews tudósítója szerint Brüsszelben mindenki azt figyeli, mit lép most az orosz elnök.

– Újabb gazdasági és pénzügyi szankciókat akkor vezethet be az unió, ha Moszkva Oroszország részeként ismeri el a Krímet. Az európai vezetők csütörtökön kezdenek tárgyalni a lehetséges lépésekről – mondta az euronews tudósítója, James Franey.

Advertisements
Post a comment or leave a trackback: Trackback URL.

Trackbacks

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: