Yakov Mirkin az ukrán helyzet tanulságairól: Oroszország válaszút előtt, úgy gazdasági mint társadalmi értelemben

Miután Ukrajna várható jövőjét Yakov Mirkin (Миркин, Яков Моисеевич)* a Rosszijszkaja Gazeta egyik mai cikkében így jellemzi:

Egy ember elesik. Odamegy hozzá egy másik ember, barátjának nevezi magát és lábbal rugdossa, hogy hosszú ideig ne kelljen fel. Amikor végül felkel, megöleli és azt mondja: “Végre velem vagy barátom”.

Oroszország tekintetében nem kevesebbhez jut el fejtegetései végén, mint:

A fejlemények új fordulatát várjuk a hatalomtól, új, mai idők szerinti  liberalizmust a gazdaságban, messze attól a piaci fundamentalista gyakorlattól, ami a 90-es években uralkodott, és nagy szerepet játszott a 2000-es években. … Reménykedünk abban, hogy a hatalom határozottan a középosztály igényei felé fordul, szabadságának, vagyonának, tulajdonának fokozódó érdekei felé, versenyképes környezet létrehozása felé. … Mint a levegőre szükségünk van a szabályozási terhek, az adóterhelés, a fejlődő gazdaság számára mértéktelenül magas korrupció csökkentésére.

Nekünk a legliberálisabbaknál is liberálisabbakká kell válnunk, határozottan fordulva az emberi jogok védelme felé … Törekedve a "kettős mérce" felszámolására, akár velünk szemben alkalmazzák, akár mi alkalmazzuk. Éppen egy ilyen válasz azokra a drámai kihívásokra, amelyekkel szembe találkoztunk, és csak ilyen gazdaságpolitika, melynek új emberi dimenziója van, oldja meg Oroszország modernizációjának problémáját, megtartva az ország számára fennálló piaci rést a világpiacon. …

Lehetetlen? Minden más megoldásokra van beállítva? Nos, a birkózásban, a dzsúdóban, egyszerűen a keleti filozófiában a váratlan megoldásoké az érték, és történetesen ezek éppen akkor kerülnek elő, amikor senki sem számít rájuk, az események logikája pedig más irányba ösztönzi a résztvevőket.

* Mirkin—többek között—az Инвестиционная компания "ЕВРОФИНАНСЫ" /
IC «EUROFINANSY» (egyike a legnagyobb befektetési vállalatoknak Oroszországban) igazgató tanácsának elnöke.

О чем молчит "большая рыба": Miről árulkodik az a néma "nagy hal" (Rosszijszkaja Gazeta, 2014. március 12.)

Ukrán leckék: egy és ugyanazt a gazdasági modellt újratermelni nem perspektivikus

Milyen tanulságokat kínál az ukrán válság az orosz gazdaság számára? És vannak-e ilyen tanulságok, ha a mi gazdaságunk már húsz éve minden nap bizonyítja, hogy hatékonyabb a szomszédosnál?

1992-ben az egy főre jutó GDP Ukrajnában az orosz 72 százaléka volt,  2013-ban 26 százalék. Húsz évvel ezelőtt, az ukrán gazdaság elérte a Oroszország gazdaságának negyedét, ma 8 százalékát. A várható élettartam 2-3 évvel alacsonyabb. A nunkanélküliség több mint 8 százalék (1,4-szer magasabb, mint Oroszországban). Az adóteher egy harmaddal nagyobb stb. Az államadósság szintje több mint háromszor magasabb, mint Oroszországban (a GDP mintegy 50%-a). Krónikus a külkereskedelmi hiány. Az import sokkal több, mint ami exportra kerül (7 százalék a GDP arányában). Ez a szakadék egyre nő. Ezek az IMF adatok.

Vajon Oroszország volt ezen évek során ennyivel hatékonyabb Ukrajnánál?

A válasz nem is olyan egyértelmű. Egyszerűen a kőolaj és a földgáz árak nőttek 5-6-szorosra ezalatt az idő alatt. Éppen ebben van előnye azoknak, akik a hőn áhított piros útlevéllel rendelkeznek a kék helyett. A képlet egyszerű: Ukrajna = Oroszország mínusz olaj-és gázipari szektor. "Az olaj és a gáz" közvetlen részesedése gazdaságunkban a GDP több mint egyharmada, a szövetségi költségvetés közel 50 százaléka (Pénzügyminisztérium, Energiaügyi Minisztérium). Közvetve mindannyian az olaj csapjánál, a gáziparból származó jövedelmeknél ülünk .

Tehát egyelőre óvatosan kell büszkélkednünk. Gazdasági berendezkedése alapján a két ország ikertestvér. Latin-amerikai típusú, feltörekvő gazdaságok ezek, túlzottan koncentrált tulajdonviszonyokkal. Nagyfokú államosítottságuk van, erős a függőleges hatalom. Az üzleti szféra oligopóliumokon, az államtól való függőségen alapszik. Úgy az egyik országnál, mint a másiknál "német" banki modellje van a pénzügyeknek, alacsony fokú monetizációval. Magas szintű a korrupció: Oroszország a 127. helyen áll 177 ország között, míg Ukrajna a 144. helyen (Transparency International, Korrupció Érzékelési Index, 2013). Mind Ukrajna, mind Oroszország mélyen függ a külső körülményektől. Oroszország a világ nyersanyag piacaitól, Ukrajna pedig a fém konjuktúrájától és a szomszédoknál jelentkező kereslettől. Ukrajna esetében az áruexport és –import 25-32 százaléka, valamint a szolgáltatások exportjának 40 százaléka kapcsolódik Oroszországhoz. Ezért a nehéz, válságos idők gazdaságaikat úgy dobálják, mint egy gyufaszálat. Oroszország GDP-je 2008-ban 7,8 százalékkal esett vissza (az egyik legrosszabb mutató a világ legnagyobb országai között), Ukrajnáé 14.8 százalékkal.

Oroszország intézményeiben és gazdaságában jelentkező minden deformációt és repedést az olaj-és gázipari szektor pénzével tapasztanak be. Mint a fáradt arcot elrejtő kozmetikai kenőcs, vakolat, úgy rejtik el ezek a pénzek a társadalomban jelentkező minden ráncot, repedést. Nincs helye az arroganciának. Mind Oroszország, mind Ukrajna esetében alacsony a nemzetközi versenyképesség. Oroszország a 64. helyen áll, Ukrajna a 84-iken, 148 ország között (World Economic Forum, Global Competitiveness Index 2013-2014). A különbség nem lényeges, a berendezkedés modellje egy és ugyanaz. Az Ukrajnára vonatkozó értékelések, melyek sokkal rosszabbak, azt mutatják hol is lenne Oroszország, ha nem lenne az olaj és a gáz.

A tulajdonjogok védelme: Oroszország a 133. helyen, Ukrajna a 143-ikon. Vesztegetés és "pult alatti" fizetések: Oroszország a 109. helyen, Ukrajna a 130-ikon. A jogrendszer függése külső hatásoktól: Oroszország a 119., Ukrajna a 139. helyen. Adóterhelés: Oroszország a 124., Ukrajna a 126. helyen. A vámeljárások nehézsége: Oroszország a 124. helyen Ukrajna a 140-iken. Ez a lista a végtelenségig folytatható. (World Economic Forum, 2013-2014.) Értelmetlen az Ukrajnában történteket a tömegek viselkedésének más modelljével, más mentalitással magyarázni. Akár a Rzeczpospolita-val (a Polish–Lithuanian Commonwealth-el, azaz a Lengyel–Litván Unió-val), akár a Zaporozzsjai kozákokkal (azaz a Zaporizhian Sich-el). Az orosz lakosság mesterségesen táplált és ezért viselkedik nyugodtan. Ha nem lenne a "naftagáz", akkor a társadalmi feszültségek nagyságrenddel nagyobbak lennének. És mind a nacionalista, mind "balos" eltérések sokkal erősebbek lennének. Az összes poszt-szovjet ország között a leginkább "nyugodtak", csendesek azok, akiknek a kőolaj és a földgáz exportján alapszik gazdaságuk.

Mi vár ránk? Kísérletek, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra az európai energiapiacon, csökkentsék a tőle való függést. Az EU gáz fogyasztásának 34 százaléka származik Oroszországból, Közép-és Kelet-Európában 50-től 100 százalék, Németország esetében 36 százalék, Olaszországnál 27 százalék. Az Únió és az Egyesült Államok energiapolitikájának célja, nyíltan meghírdetett módon: a nyersanyagforrások "diverzifikációja". "Hidakat" hoznak létre a cseppfolyósított földgáz USA-ból Lengyelországba, Észtországba, majd a szomszédainkhoz történő exportjára. Erre a célra építenek kikötői terminálokat. Csendben megkezdődnek az olaj USA-ból EU-ba történő közvetlen szállításai. Új folyosókat nyitnak az EU-ban az energia-nyersanyag Ázsiából és Észak-Afrikából való szállítására. Semmi személyes, csak üzlet. Várnak még ránk az Ukrajnával folyó egyedülálló együttműködés (gépipar, rakétagyártás, repülőgépgyártás) megszakadásával járó veszteségek. A high-tech eszközök (rakétagyártás, kozmikus szolgáltatások, atomerőművek Európában) orosz exportjának csökkenése.

Mi vár Ukrajnára? Bonyolult idők. Az orosz gázból, az együttműködésből, a bérleti szerződésből származó üzlet nagy részének elvesztése. Mesterséges választás – az EU vagy Oroszország, mellyel az EU esetében valójában már partnerség volt és csendben folyt az integrációs folyamat. A szegénység nem csökkenhet, csak növekedhet. Az ukrán export 26 százaléka fémek és a belőlük készült termékek. A fémek helyzete a világban: túltermelés, csökkenő árak. Az ukrán export 25 százaléka élelmiszer. Az EU piacain: túltermelés, a mezőgazdasági támogatások uralma. Ezek a piacok gazdaságilag zárva vannak az élelmiszerek előtt. Ukrajnában a szolgáltatások exportjának több, mint 40 százaléka Oroszországba irányul, tranzit. Ukrajna tranzit hub szerepe csökken. Gépipari termékek exportja Ukrajnából az EU-ba Oroszország helyett? Nem hiszem el.

Ukrajnát a legsúlyosabb, strukturális reformok várják annak feltételeként, hogy pénzügyi támogatást kap az IMF-től és az EU-tól. Bizonyított az erre való készség. Mit követelnek majd? Az energia árakra fizetett hazai támogatások megszüntetését (a közüzemi árak és a reálgazdaság költségeinek növelését). "Költségvetési konszolidációt", az államháztartási hiány csökkentését (olvasd – az adók emelését, az állami szektorban dolgozók bérének és számának megvágását). Nyugdíjreformot (a nyugdíjasok jövedelmének korlátozását, a nyugdíjkorhatár emelését). Egy ember elesik. Odamegy hozzá egy másik ember, barátjának nevezi magát és lábbal rugdossa, hogy hosszú ideig ne kelljen fel. Amikor végül felkel, megöleli és azt mondja: “Végre velem vagy barátom”.

Előzésre kell játszani, mintsem követni a "nagy hal" logikáját, melyet elfogtak a csalival és most vezetik, hol meghúzva, hol elengedve a damilt, mígnem végleg a partra vetődik.

Mindezek drámai kihívások, melyeket meg kell válaszolni. Mi a válasz Oroszország esetében? "Meghúzni a csavarokat", áttérni a mobilizációs gazdaságra? Újra "zárt erődöt" építeni, tervutasításos gazdaságot, míg bennünket lassan, de biztosan gazember állammá tesznek?

Mennyire fontos, hogy valaki azt mondja: "Ne is várjatok erre!".

De újratermelni egy és ugyanazt a gazdasági modellt a 90-es évek közepétől valószínüleg az sem perspektivikus. Ez egy sikertelen, társadalmi kockázatokkal terhelt projek. A fejlemények új fordulatát várjuk a hatalomtól, új, mai idők szerinti  liberalizmust a gazdaságban, messze attól a piaci fundamentalista gyakorlattól, ami a 90-es években uralkodott, és nagy szerepet játszott a 2000-es években. Jogosan számítunk arra, hogy a hatalom az előzésre fog játszani, mintsem követni a "nagy hal" logikáját, melyet elfogtak a csalival és most vezetik, hol meghúzva, hol elengedve a damilt, mígnem végleg a partra vetődik. Reménykedünk abban, hogy a hatalom határozottan a középosztály igényei felé fordul, szabadságának, vagyonának, tulajdonának fokozódó érdekei felé, versenyképes környezet létrehozása felé. Ez más, mint a mai gazdasági és pénzügyi politika (lásd "RG" november 20., 2012). Mint a levegőre szükségünk van a szabályozási terhek, az adóterhelés, a fejlődő gazdaság számára mértéktelenül magas korrupció csökkentésére.

Nekünk a legliberálisabbaknál is liberálisabbakká kell válnunk, határozottan fordulva az emberi jogok védelme felé, Nyugaton és Keleten, az EU-ban, az USAban, bárhol, és, természetesen, a saját földünkön. Törekedve a "kettős mérce" felszámolására, akár velünk szemben alkalmazzák, akár mi alkalmazzuk. Éppen egy ilyen válasz azokra a drámai kihívásokra, amelyekkel szembe találkoztunk, és csak ilyen gazdaságpolitika, melynek új emberi dimenziója van, oldja meg Oroszország modernizációjának problémáját, megtartva az ország számára fennálló piaci rést a világpiacon. Drasztikusan bővíti az integrációs teret. Esélyt teremt arra, hogy Oroszország és Ukrajna újra együtt legyen.

Lehetetlen? Minden más megoldásokra van beállítva? Nos, a birkózásban, a dzsúdóban, egyszerűen a keleti filozófiában a váratlan megoldásoké az érték, és történetesen ezek éppen akkor kerülnek elő, amikor senki sem számít rájuk, az események logikája pedig más irányba ösztönzi a résztvevőket.

Legutolsó nyilatkozata a gazdaság, világgazdaság helyzetéről, ami jól mutatja úgy szakmai, mint emberi kvalitásait: Экономист Яков Миркин 25.10.13 [Vernikov100 YouTube channel, Oct 25, 2013]

Яков Миркин, председатель совета директоров ИК «Еврофинансы»
Az Инвестиционная компания "ЕВРОФИНАНСЫ" / IC «EUROFINANSY» (egyike a legnagyobb befektetési vállalatoknak Oroszországban) igazgató tanácsának elnöke.
Advertisements
Post a comment or leave a trackback: Trackback URL.

Trackbacks

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: