Az új világrend játszmái

Igen ritkán adatik meg az alkalom, hogy az egyszerű polgár betekintés nyerjen a XXI. század merőben új világrendjének játszmáiba. Most, az ukrán válság kapcsán ezzel a rendkívüli lehetőséggel élhetünk, amennyiben jól odafigyelünk és (ez legalább annyira fontos, ha nem fontosabb) teljes mértékben levetkőzzük a világpolitika működéséről életünk során (óhatatlanul) kialakult (valójában inkább mások által kialakított) tévképzeteket.

 

Közvetlen előzmények: (azaz megelőző bejegyzéseim, ugyanebben a blogban, a lehető legközvetlenebb forrásokból, a lehető “legvalósabb időben” követve a leginkább érdemi eseményeket) 
Hatalmi vákum Ukrajnában? (február 22. – de. 11:28)
Ukrán válság: a csonka parlament döntései utáni “legitimáció” első napja így ért véget (február 22-én éjfélkor) (február 23. – de. 9:55)
Nyugat-Európa kontra Oroszország: “Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű” (február 24. – de. 9:34)
Nyugat-Európa új szavai:
"neo-imperialista Oroszország" – az "ex-KGB-s autokrata" a világ legbefolyásosabb államfőjévé válhatott – "új, birodalmi Oroszország" – Putyin a szíriai konfliktus ügyében már három éve sakkban tudja tartani a Nyugatot – Putyin most a jelek szerint megbotlott "ukrajnai machinációi közben" – Hague [britt külügyminiszter] mindazonáltal visszautasította a riporter felvetését, miszerint e válaszával azt sugallja, hogy nem zárja ki az orosz intervenciót

A “rongyember” (egy harkovi nyilatkozó szerint) Janukovics feltünése, miközben már Harkovban is teljes a megosztottság és a bizonytalanság (február 28. – du. 3:43)
Megjegyzés: az alábbi MTI közlemény vagy 2 óra késéssel jelent meg, és csúsztat:
– “Janukovics meglehetősen feszültnek és olykor határozatlannak tűnt”, ami egyáltalán nem igaz (fenti videóból megítélheti bárki)
– továbbá teljesen hallgat arról, hogy Janukovics többször is hangoztatta a hivatalos ellenzékkel kötött megállapodásának aláírói voltak 3 EU-s ország külügyminiszterei is, akik semmit sem tettek a megállapodás betartatásáért, így pedig részesei lettek annak a “cinikus becsapásnak” (Janukovics szavai), ami történt a megállapodással. Kizárólag ekként említi: “Szerinte az egy hete Kijevben általa és az ukrán ellenzéki vezetők által aláírt válságrendezési megállapodás végrehajtása megnyugtatná a lakosságot.”

Mihail Dobkin: de jure Janukovics Ukrajna elnöke, de facto Turcsinov, mint ideiglenes megbízott (március 1. – du. 12:38)
Az ukrajnai oligarchák meghatározó szerepéről: a legújabb megnyilvánulás az 1,6 milliárd dollárral bíró Porosenko, mint “független” parlamenti kéviselő krími utazása (március 1. – du. 1:29)
Harkov és Donyeck elszakad Ukrajnától? (március 1. – du. 2:09)
Orosz Föderáció Szövetségi Tanácsa: felkérés Putyin felé, hogy tegye meg a szükséges lépéseket … döntés még nincs, Harkovban a helyiek—úgy tűnik—rendet csinálnak (március 1. – du. 5:31) Krímben ugyanakkor, az ottani miniszterelnök felkérésére, már folyik a csapatok bevonulása …
Putyin: Krímben csak “helyi önvédelmi egységek” vannak, megérti a Majdanon tartózkodókat hiszen “az egyik tolvaj után a másik kerül hatalomra”, ugyanakkor a jelenlegi ukrán vezetésre nem vonatkoznak az 1994-ben aláírtak, Janukovicsnak pedig “nincs politikai jövője” (március 4. – du. 5:07)
Miért nem fél Vlagyimir Putyin a Nyugattól? (március 5. – du. 3:28)

A fentiekből abszolút szükségszerű megismerni a Miért nem fél Vlagyimir Putyin a Nyugattól? címmel néhány napja közzétett bejegyzésemet, amiben megtalálni egy, az ukrán válság kapcsán több nyugati médiában is megszólaltatott, Ben Judah nevű szakértő mindösszesen és pontosan 4 perces nyilatkozatát a Bloombergnek, pontosabban az abból általam készített angol nyelvű leirat pontos magyar fordítását.

Aki igazán megértette az interjúban foglaltakat nem fog túlontúl csodálkozni azon, ha az új XXI. századi világrendet a következőképpen foglalom össze:

  1. A XIX. és a XX. század angol-amerikai globáltőkés rendszeréből most éppen kialakulóban lévő Észak-Amerika – Európai Únió “föderációs tengely”
  2. A XXI. századi Kína egypárti kapitalista rendszere
  3. A XVIII. és XIX. századok orosz imperializmusából, valamint ennek XX. századi “inkarnációjának” a Szovjetúniónak “visszametszett” változatából már létrejött Erőforrás hatalmi Oroszország

Az <Észak-Amerika – Európai Únió “föderációs tengely> vonatkozásában a “Szabadkereskedelmi tárgyalások az USA és az EU között” témakörrel kapcsolatos hírek világítják meg azt, hogy miről is van szó. A “Kiegészítő információ” részben, jelen bejegyzés legvégén elhelyeztem azt a mindössze 6 db. MTI közleményt amit erről kiadtak az elmúlt 8 hónapban. Hihetetlenül kevés, pedig nem kevesebbről van szó, mint a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetének, hivatalos nevén a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségnek (TTIP) a létrehozásáról.

A remélt szabadkereskedelmi övezetnek 820 millió lakója lesz. Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi forgalom értéke 2012-ben mintegy 650 milliárd dollár (500 milliárd euró) volt, a szolgáltatások és a beruházások terén mért forgalom pedig 360 milliárd dollár volt. A transzatlanti közvetlen beruházások értéke 2011-ben elérte a 3,7 milliárd dollárt. Ráadásul már a tárgyalások megkezdésének előkészítésén éveken át dolgoztak az EU központjában.

<Kína egypárti kapitalista rendszere> az alábbi, érdemi bejegyzéseim révén már jól megérthető volt (tegyük hozzá a pontos adatot, Kínának 1,3 milliárd lakója van):
Kínai Népköztársaság: friss tanulságok párt–kormányzás–állami vállalatok–magánvállalatok–high-tech viszonylatban (2012. október 13. – du. 3:44)
Egypárti kapitalizmus Kínában: úgy az ismert kommunizmus, mint az ismert kapitalizmus 21. századi alternatívája (2013. július 25. – du. 3:35)
Kína, a sem tiszta liberális, sem tiszta konzervatív mércével nem érthető rendszer (hogy a kommunista, a szocialista, vagy netán a náci Németországéhoz hasonló mércéről ne is beszéjünk) (2013. július 27. – du. 6:49)
Kína egyetlen pártja: Mi történt tavaly október óta (2013. július 29, – du. 9:40)
Lehet-e újabb, jelentős reform Kínában az elmúlt 10 év reformok terén való megtorpanása után? (2013, november 8. – du. 2:14)
Rasszista gyerekszáj: “öljünk meg mindenkit Kínában”, hogy ne kelljen a Kína felé fennálló, 1,3 billió (milliószor millió) dolláros USA államadósságot visszafizetni (2013. november 9. – du. 2:44)
Jack Ma, egy 21. századi világtörténelem csináló – Honnan? A Kínai Népköztársaságból ! (2014. január 12. – de. 7:59)

Ezért minimálisan ezek átfutását ajánlom mindenkinek, aki igazából szeretné kellő súlyán megérteni a továbbiakat.

Ami az <Erőforrás hatalmi Oroszország>-ot (lakóinak száma ugyan “mindössze” 143,7 millió) illeti itt nem egyszerűen természeti erőforrásokról van szó, hanem azokról a pénz és tőkebeli erőforrásokról is, amelyeket a Putyin immár 15 éves uralma alatt kialakított állam- és oligarcha-tőkés orosz hatalmi konglomerátum felhalmozott a világban, legfőképpen az Európai Únió központi országainál. A bevezetésben említett videó ezt jól érzékelteti, persze csak az EU vonatkozásában. Megjegyezném, hogy igen erős megjelenése van ennek Kína vonatkozásában is, még ha nem is hasonlítható össze a fenti, alakulóban lévő “föderációs tengely” ott szerzett érdekeltségeivel. Mindezt itt az előzőeknél sokkal részletesebbn ki kell fejteni, különben puszta kijelentés marad.

Az orosz állami és a jegybank vagy 500 milliárd dollárt kitevő tartalékot halmozott fel. A putyini állammal szoros együttműködésre vállalkozott/kényszerült/ kényszerített orosz oligarchák közül pedig elég ha csak egyet említek, aki—jellemző módon—a legkevésbé ismert, ugyanakkor a legnagyobb és Putyinhoz is a legközelebb álló. Alisher Usmanov-ról, a megszokott magyar írásmódban Aliser Uszmanovról van szó, aki a leggazdagabb orosz üzletember, mégpedig már két éve, akiről az utóbbi 15 hónapban olyan címekkel számolt be a magyar média, mint: Fantasztikus méretű magánrepülő fordult meg ma FerihegyenBevásárolt az Apple-be egy orosz milliárdos (MTI forrás)Elégedetlen az Arsenal kisebbségi tulajdonosa (MTI forrás)Aliser Uszmanov maradt a Nemzetközi Vívó Szövetség elnöke.

Arról már nem szóltak a magyar hírek, hogy Uszmanov Nagy-Britannia és Írország leggazdagabb embere is egyben, egész egyszerűen annak köszönhetően, hogy minden tulajdonát a Britt Virgin Szigeteken bejegyzett, USM Holdings Limited-be konszolidálta 2012-ben. A jelen bejegyzés legelején hivatkozott Miért nem fél Vlagyimir Putyin a Nyugattól?-ban megfogalmazottak szerinti, “britt adóparadicsomokban” biztonságba helyezett “orosz ‘korrupciós’ tőke” tipikus esetéről van szó.

Alisher Usmanov vagyonát a Forbes most márciusban 18,6 milliárd dollárra becsüli, ami a világ hipergazdagjai között (holtversenyben az indiai #1-el) a 40. helyet biztosítja már számára. Mellesleg a listán 162. Andrei Skoch 8.2 milliárd dolláros vagyonával is teljes mértékben ő rendelkezik, mivel az is az USM Holdings Limited-ben van, ugyúgy, mint az 580. Farhad Moshiri 2.9 milliárd dolláros vagyonával. Neki ugyanis 60%-os vagyoni részesedéssel 100%-os szavazati joga van. Számunkra ezt az jelenti, hogy összeségében nem kevesebb, mint 29.7 milliárd dollár felett diszponál, amivel a Forbes listáján már a 8. helyet foglalná el, ha az mind tulajdonilag is az ővé lenne.

Ha vesszük a dollárban milliárdos összes oroszt (111 személyt) és összeadjuk márciusi becsült vagyonukat, akkor 422,2 milliárd dollárt kapunk. Ez ugyan a világ összes dollárban milliárdos emberének kb. 6.400 milliárd dollárt kitevő összvagyonának (ld. a Forbes lista tetején látható 6,4 trillió dolláros összértéket) “csak” 6,6%-a, de az orosz állam két vagyoni alapjához képest roppant jelentős. Az ún. Nemzeti jóléti alap március 1-én 87,25 milliárd dollárnyi vagyont birtokolt, míg a másik, ún. Tartalék alap 87,33 milliárd dollárnyit (forrás: orosz Pénzügyminisztérium):

image

image

Ugyanakkor Oroszország nemzetközi valuta tartalékai, az orosz Központi Bank adatai szerint, február 21-én 493,4 milliárd dollárt tettek ki, amiből nagyságrendileg 35%-ot (174,6 milliárd dollárt) tettek ki a Nemzeti jóléti alap és a Tartalék alap eszközei (ld. Советник Путина грозит США ответными санкциями [Vedomosti.ru, 04.03.2014], azaz Putyin tanácsadója válasz-szankciókkal fenyegeti az USA-t, 2014. március 4-én). Látható tehát, hogy az orosz központi államhatalom és a jegybank közel annyi eszköz felett rendelkezik, amint amennyivel az orosz dollármilliárdosok.

Figyelembe véve a Putyin tanácsadója által két napja kilátásba helyezett válasz-szankciókat jól látható, hogy milyen komoly gazdasági ütőkártyákkal rendelkezik a putyini orosz állam és a vele szorosan együtt működő központi bank, még az Egyesült Államokkal szemben is. Oroszország teljesen egyedülálló, természeti kincsekben való gazdagsága mellett tehát valutában mérhető gazdagsága is hihetetlenül nagy. Mindez ráadásul mára egy roppant jól összecsiszolt együttest alkot. Semmin sem lehet ezt jobban érzékeltetni mint Aliser Uszmanov legutóbbi állami kitüntetésével:

“благодаря тому, что Россией руководит такой человек, как вы, с человеком могут происходить такие чудеса, которые произошли со мной… Я горжусь, что мои предки – это узбеки, и в моих жилах течет узбекская кровь. Я горжусь, что я гражданин России, и что моя Родина так высоко оценивает мой скромный вклад в то дело, которым вы руководите – в строительство новой нашей страны, в строительство счастливой страны России”, – Алишер Усманов. Алишер Бурханович Усманов — генеральный директор общества с ограниченной ответственностью «Газпром инвестхолдинг», награжден Орденом «За заслуги перед отечеством» IV степени.

Aliser Burhanovics Uszmanov, a Gazprom Investholding vezérigazgatója:

Kedves Vlagyimir Vlagyimirovics! Ez valóban egy olyan nap, amikor [mindezt] szó nélkül hagyni részemről, pláne egy ilyen teremben, magam számára mégis csak megbocsáthatatlan lenne. Azt szeretném mondani, hogy mivel Oroszországot olyan ember vezeti, mint Ön, annak köszönhetően, az emberrel olyan csodák történhetnek, mint amelyek velem történtek. Természetesen úgy gondolom, hogy ez a kitüntetés nem csak nekem szól, hanem családomnak, az őseimnek.

Én büszke vagyok arra, hogy az őseim üzbégek, és hogy az ereimben üzbég vér folyik. Büszke vagyok arra, hogy Oroszország polgára vagyok, és hogy hazám ilyen magasra értékeli az én szerény hozzájárulásomat ahhoz ügyhöz, amelyet Ön irányít. Új országunk építését, egy boldog ország, Oroszország építését. Nagyon köszönöm!

Ebből persze az is kiderül, hogy a Gazprom egyedüli befektetéskezelő leányvállalatának vezetőjeként kapta hivatalosan a kitüntetést. Ebben a minőségben is egyedülálló az orosz dollármilliárdosok között, hiszen nem csak Oroszország legnagyobb vállalatának befektetéseiről van szó, hanem olyanról, aminek 50,002%-os tulajdonosa az orosz állam, emellett pedig a világ 17. legnagyobb vállalatának befektetéseiről. Uszmanovnak ráadásul meghatározó szerepe volt abban, hogy a jelcini idők zavaros tulajdonviszonyai után sikerült állami szintre “visszagründolni” ezt az óriást. (1998 óta tölt be vezető szerepet a Gazprom Investholding-nál, és már 2000 óta annak vezérigazgatója, mindössze 2 hónappal azelőttől, amióta Putyin Oroszország első embere.) Innen van Uszmanovnak kiváló kapcsolata Putyinnal (és persze Medvegyevvel is). Nem véletlenül tartják Uszmanovot úgy Oroszországban, mind külföldön a legkiválóbb orosz üzletembernek.

Ezek után pláne ne higgye azt senki, hogy minden dollárban milliárdossal így bánt, így bánik Putyin. 2009. június 4-én, az akkor (két elnökség között éppen) miniszterelnökként dolgozó Putyin arra kényszerítette a jelenleg 6,5 milliárd dollárral a Forbes lista 208. helyén tanyázó Oleg Deripaszkát, hogy azonnal fizesse ki vagy 1000 munkásnak a teljesen törvénytelenül, több hónappal elmaradt, és már nyilvánvalóan kifizetni sem szándékozott bért, valamint gondoskodjék a gyár újraindításról, mert különben állami kézbe veszik majd azt. Egyúttal a helyi állami szervek (kormányzóság stb.) valamint a megfelelő minisztériumok is megkapták a magukét az ügy kapcsán. Íme a videó beszámoló erről:

Путин в Пикалёво жёстко разговаривает с Дерипаской. Azaz: Putyin Pikaljovoban (Leningrádi terület) keményen beszél Deripaszkával.

További információ (oroszul):  Ручку верните! (Wikipedia), azaz A tollat kérem vissza! Egy roppant híressé vált putyini mondás, ami teljesen kifejezte azt a megvetést, amivel Deripaszka egész magatartását elítélte Putyin. A fenti videó [4:50] részénél látható maga a megnyilvánulás. A [4:03]-tól kezdődik az, amikor Deripaszka még elutasítóan magyarázkodik, és egy teljesen ködös “úgy gondolom a közeli időben megtaláljuk a megoldást” kitétellel próbálja a maga részéről lezárni az egész ügyet, mint tulajdonos. Nos ez ér véget az ezt követő felvételek legvégén azzal a híres aláírással.

Egyébként Deripaszka nem sokkal azelőtt veszítette el vagyonának túlnyomó részét, több más hipergazdag veszteségénél is jóval többet, 35.1 milliárd dollárt!! Az orosz lista első helyéről a nyolcadikra került “szegény dollármilliárdosunk” egyetlen év alatt (miközben éppen ekkor került be az első 10-be Aliser Uszmanov). Az MTI így számolt be erről:

Megfogyatkoztak az orosz dúsgazdagok

    Moszkva, 2009. február 16., hétfő (MTI) – A leggazdagabb oroszok idei listájátöbbból kiderül: felére fogyatkozott tavaly óta az orosz dollármilliárdosok száma, a leggazdagabb 10 közé jutáshoz a tavalyi 15 milliárd dollár helyett idén elegendő volt 4,5 milliárd, és a top 10 tagjainak vagyona tavaly óta 145,1 milliárd dollárról 66 százalékkal, 75,9 milliárd dollárra csökkent.

    Az éves listából, amelyet hétfőn immár hatodik alkalommal a
Finansz című folyóirat közölt, kiderül: több mint 400 orosz
vállalkozó vagyona haladja meg a kétmilliárd rubelt (mintegy 70
millió dollárt), de közülük már csak 49 rendelkezik egymilliárd
dollárnál nagyobb vagyonnal, noha tavaly 101
, 2007-ben 61, 2006-ban
50 volt az orosz dollármilliárdosok száma.

    A sorrendben is jelentős változások mentek végbe. Az első helyre
(a tavalyi hetedikről) Mihail Prohorov, az Onekszim csoport
tulajdonosa került, noha az ő vagyona is csökkent: tavaly 21,5, idén
14,1 milliárd dollárra becsülték.

    A második változatlanul Roman Abramovics volt csukcsföldi
kormányzó, a Jevraz Grup főrészvényese, a londoni Chelsea
labdarúgóklub tulajdonosa, akinek tavaly még 23 milliárd dollárja
volt, s idén 13,9 milliárddal őrizte meg helyezését.

    A harmadik – akárcsak tavaly – Vlagyimir Liszin, az NLMK csoport
főrészvényese, akinek vagyonát tavaly 22,2 milliárdra, idén 7,7
milliárdra becsülték.

    Utánuk sorrendben következik Vagit Alekperov, a Lukoil elnöke és
főrészvényese – aki tavaly a 11. volt -, Szulejman Kerimov, a
parlament felsőházának tagja, a Gazprom és a Szerbank részvényese,
Mihail Fridman, az Alfa-Grup társtulajdonosa, Vlagyimir Potanyin, a
Nornikel és más konszernek társtulajdonosa, a tavalyi első helyről a
nyolcadikra került Oleg Gyeripaszka
, s végül a top 10-be idén
bekerült
ek: Dmitrij Ribolovcev, az Uralkali főrészvényese és Aliser
Uszmanov, a Metalloinveszt és számos más konszern társtulajdonosa
.

    A legnagyobb veszteséget Oleg Gyeripaszka szenvedte el: 35,1
milliárd dollárral csökkent
a vagyona tavaly óta a válság hatására
.
A nagy vesztesek listáján a második helyen Alekszej Mordasov, a
Szeversztal főrészvényese áll, aki 18 milliárd dollárral lett
szegényebb, a harmadik Vlagyimir Potanyin – ő 16,5 milliárd dollárt
vesztett -, a negyedik Mihail Fridman, akinek vagyona 16,1 milliárd
dollárral csökkent és az ötödik Vlagyimir Liszin 14,5 milliárdos
veszteséggel.

    Nulla veszteséget a lista egyedül Vlagyimir Gruzgyevnél, a duma
képviselőjénél, a Szegymoj Kontyinent elnevezésű, méregdrága
élelmiszerboltlánc megalapítójánál, reményei szerint első orosz
űrturistánál mutatott ki: ő ezzel 55-öt lépett előre a tavalyi
101-ről a 46. helyre. Igaz, a lista csak a milliárdokat számolja,
így Gruzgyev is veszthetett akár több százmillió dollárt is.

Nem csak ebben az ügyben, hanem másban is megnyilvánult 2009 kritikus nyarán Putyin határozott fellépése azokkal szemben, akik nem voltak képesek maguk felnőni a szélesebb értelmű társadalmi felelősségvállalás feladatához. Erről összességében így számolt be az MTI:

Putyin: válságban nincs nyaralás a bankároknak

    Moszkva, 2009. június 30., kedd (MTI/APA/dpa) – Az oroszországi bankároknak válság idején le kell mondaniuk a nyaralásról – jelentette ki kedden az orosz kormányfő.

    Vlagyimir Putyin a Vedomosti című lapban elmondta, hogy a
pénzügyi intézmények vezetése ne tervezzen szabadságot, és ugyanez
vonatkozik azokra a szorult helyzetben lévő vállalatokra, amelyek
hiteleket kaptak
.

    A kormányfő szerint az állami bankoknak a következő időszakban
minden erejüket össze kell szedniük, hogy elbírálják a beérkező
hitelkérelmek zuhatagát. A következő három hónapban 500 milliárd
rubelt (hozzávetőleg 11,38 milliárd eurót) folyósítanak a
vállalatoknak.

    Elemzők kiemelik, Putyinnak már nem ez az első olyan
megnyilatkozása, amellyel hangsúlyozni akarja az állam
cselekvőképességét a válság leküzdésében. Legutóbb például arra
kényszerítette Oleg Deripaszka oligarchát, hogy nyisson meg újra egy
nem nyereségesen üzemelő cementgyárat, és fizesse ki a dolgozók
bérét
. Egy váratlan piaci szemle során pedig azt szorgalmazta, hogy
csökkentsék a felvágottak árait
.

Amit még itt fontos megemlíteni az a globális pénzhatalommal kiépített kapcsolata Oroszországnak. Ezt is Aliser Uszmanov példáján tudjuk leginkább érzékeltetni. Befektetési alapjának, az USM Holdings-nak igen jelentős Internet ágazati érdekeltsége is van, legfőképpen Oroszországon kívül. Valóságos “Who’s who / Ki kicsoda” hiszen olyan neveket találunk itt, mint: Facebook, Apple, Twitter, Groupon, Zynga, Spotify, Zalando, ZocDoc, Airbnb, Alibaba and 360buy. Ezek közül is az Alibaba a legjelentősebb, amit a Kína kapcsán már említett Jack Ma, egy 21. századi világtörténelem csináló – Honnan? A Kínai Népköztársaságból ! (2014. január 12. – de. 7:59) bejegyzésből kiválóan meg lehet ismerni.

Az itteni bejegyzés szemszögéből két dolgot kell látnunk ezzel kapcsolatban:

  1. Az Alibaba Group lehető legmagasabb értéken való tőzsdére vitelén dolgozik Jack Ma. A világ vezető pénzügyi körei ezen közben folyamatosan azt találgatják, hogy mikor is fog erre sor kerülni. A ravasz Jack Ma azonban hihetetlen intenzitással építi a csoport üzleteit, minek következtében a tavaly nyáron “még csak” 100 milliárd dollárra becsült cégcsoport értéket immár legalább 140 milliárd dollárra becsülik a megfigyelők. Gondoljuk meg, hogy ebből—ezek szerint—már most igen tetemes értékkel bír Aliser Uszmanov, mint—ugyan nem kontrolláló—de komoly részesedésű tulajdonos (akár 5%-ra is lehet becsülni egy DST Global nevű vállalkozói tőkés alapon keresztül, amit viszont Uszmanov kontrollál).  
  2. Ezen üzletelései közben szoros kapcsolatot épített ki úgy a kínai, mint a globáltőkés körökkel. Különösen jelentős ebből a Facebook befektetése kapcsán kiépített kapcsolat a Facebook “tünemény” felfuttatásában egészen szoftver szabadalmak szabályos ellopásában háttér támogatóként közreműködő, Larry Summers körül kialakult csoportosulással, akik egyébként a mai napig de-facto kontrollálják a Facebook körüli üzleteket. Az illetőről it csak annyit, hogy a Klinton kormányzat vezető tisztségviselőjeként, 1999-től már pénzügyminiszterként, központi figurája volt a pénzügyi világ feletti kormányzati felügyelet szinte teljes liberalizálásának, ami a globáltőkének minden korábbinál nagyobb üzletet eredményező 2008-as “gazdasági válság”-hoz is elvezetett. Idén ráadásul majdnem sikerült a leggátlástalanabb globáltőkéseknek a FED elnökévé (ami—félreértés ne essék—az USA teljesen magánkezekben lévő központi jegybankja) választatniuk Summers-t.

Mindkét kapcsolódásról részletes információt találni The Upcoming Mobile Internet Superpower [‘Experiencing the Cloud’, Aug 13, 2013] című angol nyelvű, meglehetősen hosszú bejegyzésemben. Ez a vonatkozás pedig a XXI. század legnagyobb szabású játszmája, ami Internetes társadalmi háló, elektronikus kereskedelem és elektronikus fizetés alapokon a jelenlegi pénzügyi rendszer teljes kiváltásól szól az < Észak-Amerika – Európai Únió “föderációs tengely” >,  < Kína egypárti kapitalista rendszere > és az < Erőforrás hatalmi Oroszország > hármasának rendszerében.

És íme az <Észak-Amerika – Európai Únió “föderációs tengely”> teljesen felelőtlen geopolitikai játszmája, amiben Oroszországot teljesen alábecsülte, míg a saját lehetőségeiről messze többet gondolt. Most meg kell tanulnia, hogy ez az Oroszország már egy <Erőforrás hatalmi Oroszország> ráadásul mostani geopolitikai megtámadása éppenséggel <Kína egypárti kapitalista rendszeré>vel való szorosabb integrációra kényszeríti, ami éppen, hogy a “föderációs tengely” végső céljának az ellentéte:

A “föderációs tengely” Ukrajnával kapcsolatos legújabb tevékenységéhez alighanem Zbigniew Brzezinski adta meg az utolsó lökést két évvel ezelőtt Balancing the East, Upgrading the West – U.S. Grand Strategy in an Age of Upheaval [Foreign Affairs, JANUARY / FEBRUARY 2012 ISSUE) (Egyensúlyozni Kelettel, Feljavítani Nyugatot – az USA Nagyszabású Stratégiája a Felfordulás Korában) címmel megjelent cikkével. Már az elején megfogalmazza a lényeget:

Az Egyesült Államoknak a következő néhány évtizedben az a központi kihívás, hogy újjáélessze magát, közben pedig előmozdítsa egy nagyobb Nyugat ügyét, és egy bonyolult egyensúlyt tartson fenn Keleten, amely magába tudná fogadni Kína növekvő globális státuszát. Egy a Nyugatot nagyobbá tevő, sikeres amerikai erőfeszítés a világ legstabilabb és legdemokratikusabb övezetének kialakítására arra irányul, hogy az erőt ötvözze az elvekkel. Egy kooperatív, nagyobb Nyugat – Észak-Amerikától és Európától, Eurázsián keresztül (magába foglalva végül Oroszországot és Törökországot) egészen Japánig és Dél-Koreáig – növelni fogja a Nyugat alapvető elveinek vonzerejét más kultúrák számára, így ösztönözve egy egyetemes, demokratikus politikai kultúra fokozatos kialakulását.

The United States’ central challenge over the next several decades is to revitalize itself, while promoting a larger West and buttressing a complex balance in the East that can accommodate China’s rising global status. A successful U.S. effort to enlarge the West, making it the world’s most stable and democratic zone, would seek to combine power with principle. A cooperative larger West — extending from North America and Europe through Eurasia (by eventually embracing Russia and Turkey), all the way to Japan and South Korea — would enhance the appeal of the West’s core principles for other cultures, thus encouraging the gradual emergence of a universal democratic political culture.

Minderre egyidejűleg megjelent, Strategic Vision: America and the Crisis of Global Power (Stratégiai Jövőkép: Amerika és a Globális Hatalom Válsága) című könyve csak ráerősített. A Foreign Affairs, 5 hónappal későbbi rövid ismertetője mindennél többet mond erről:

[Csak a sárgával kiemelt rész ad újabb információt, ezért csak azt fordítom:]

Brzezinski vitába száll azzal a növekvő amerikai tendenciával, mely leírja Európát, és Ázsiára koncentrál. Azt javasolja, hogy kreatív amerikai államférfiúi magatartás Oroszországot és Törökországot egy újjáéledt és megfiatalodott Nyugathoz csatolhatja, amely elősegítheti az Egyesült Államok törekvéseinek megfelelő liberális rendszer érvényesülését.

Brzezinski is the Democratic Party’s Henry Kissinger: an elder statesman whose contributions to U.S. foreign policy continue to shape debates even decades after he left government. In this crisp and stimulating book, Brzezinski speculates on the dangers that could result from the decline of the United States and offers his prescriptions to restore American leadership in a changing world. Brzezinski argues against the increasing U.S. tendency to write off Europe and concentrate on Asia. He suggests that creative American statesmanship could bring Russia and Turkey into a revived and rejuvenated West, which might help advance the kind of liberal order the United States seeks. He recommends that U.S. policy toward Asia rest on the advantages of being an offshore, maritime power, and that the main U.S. objective in Asia should be the maintenance of a balance of power, much like British policy in the eighteenth and nineteenth centuries. In the end, his message is reassuring: American decline is eminently preventable. For the United States, he argues, decline is a choice, not a fate.

No ebből láthatjuk igazán, hogy ez az egész ukrán válság egyáltalán nem Ukrajna nyugati világhoz való csatolásáról szól, hanem magát Oroszországot célozza meg. Mint ahogyan—érdekes módon—mindez időben egybeesik Törökország kialakult demokratikus rendszerének külső megtámadásával.

Persze itt Európában Brzezinski már óvatosabban fogalmazott:
Lecture by Zbigniew Brzezinski “The Role of the West in the Complex Post-Hegemonic World” [EFNI2012 YouTube channel, Oct 26, 2012]

de azért jól kivehető itt is az amerikai stratégai szándék:

From Lecture by Zbigniew Brzeziński opens EFNI [European Forum for New Ideas in Warsaw] [press release, Sept 26, 2012]

According to Prof. Brzeziński, domination of a single Great Power is not longer possible. It does however cause the world to be susceptible to chaos and countries with well-established democracies should develop greater cooperation. America’s peaceful victory over Russia gave the illusion that the 21st century will belong to the United States. However, after twenty years we are sure that this is not possible. The world is globally connected; these possibilities are developing action and social resistance. Also acquisition of weapons of mass destruction forces to modify the perception of victory, which today may become extremely costly. The shifting centre of gravity in the global balance of power towards the East further complicates matters.
 
In the nearest future, USA’s global role may be threatened. China, Russia, Germany, France, Great Britain and India are beginning to play a greater role. But they are equally weak to have a dominating position. China is experiencing internal tensions- between the nationalistic military power and the young middle class. Russia is dominated by nostalgia for an empire and hopes to take over Ukraine. Whereas, the European Union policy is a distant future considering that this current Union is far from being it in the full sense of this word. As a result, Europe means very little in political issues of the world. Japan is a good global citizen, yet passive and unsure of its role. It isolates itself because of the tensions with Russia, China or Korea. India has great aspirations and a very strong army, but lacks economic dynamics. It is further weakened by the conflict with Pakistan and the cultural mosaic resembling what was once in the Soviet Union. In fact, Asia has become a stage for disputes. Conflicts in Syria and Iran may have consequences for the sensitive world economy. Rivalry between the US and China is leading to the onset of nationalism, and there is even speak of a possible armed conflict. What is worse, currently there is not world super power that can guarantee stability in Eurasia.
 
Europe needs its own, bold vision for political cooperation that goes beyond the borders of the European Union. Within a few decades, it may mean the federation with further countries: Turkey, Ukraine, Russia. This may perhaps build a more ambition version of Europe. The exclusion of Turkey today is a lack of political common sense. Its cooperation with Europe would provide greater security in the region. Also, Russia connected with Europe would have greater global influence. And that is possible. Russia is changing and its regime will become out-dated. Its young middle class is starting to gain a voice. Whereas, Ukraine is moving politically backwards, but also here, the younger generation of Ukrainians will not rid itself of the pride of independence. These people are more European than Russian and they will not succumb to Russia’s influence.
 
Europe is currently faced with an existential crisis. It may end up destroying what was built after WWII because as even hatred may begin to develop. Hence, Europe needs leaders, and the world, especially Eurasia, needs a new concept for leadership. Otherwise, a global conflict may arise. The solution is to build a wider Europe, which will truly be European.

A megkezdett, hosszú távú játszma idáig jutott eddig:

Песков: на Украине произошел коллапс международного права [Россия via News_rus YouTube channel, felvétel: 2014. március 7.] vagyis Ukrajnában a nemzetközi jog csődöt mondott

Россия в попытках разъяснить свою позицию по Украине сталкивается с непониманием, что печально с точки зрения возможных последствий. Такое мнение высказал пресс-секретарь президента Дмитрий Песков в программе “Воскресный вечер с Владимиром Соловьевым”.

Az ukrajnai eseményeknek semmi közük Oroszországhoz (Oroszország Hangja, 2014. március 7.)

„Annak, ami Ukrajna keleti részén és a Krímben folyik, semmi köze az Oroszországi Föderációhoz. Ez nem kézzel irányított folyamatok, és pláne nem olyan folyamatok, amelyek Oroszország némely akcióinak következményei lennének” – hangoztatta Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára az orosz tévéseknek adott interjújában.

„Mi több, Oroszország inkább az az ország, amelyhez segítségért fordulnak, és amelyik adott esetben nem mellőzheti figyelmével ezeket a folyamatokat” – mondta Peszkov.

„Azonban e folyamatok genézise ukrajnai belföldi eredetű” – hangsúlyozta a sajtótitkár.

Oroszország-Ukrajna-EU-diplomácia
Ukrán válság – Orosz elnöki szóvivő: nem Moszkva irányítja az ukrajnai eseményeket

Kegyes Csilla, az MTI tudósítója jelenti:
    Moszkva, 2014. március 7., péntek (MTI) – Nem Oroszország irányítja az ukrajnai eseményeket – hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője egy pénteki nyilatkozatában. Az orosz külügyminisztérium eközben értetlenségét hangoztatta a kilátásba helyezett uniós szankciókkal kapcsolatban.

    Dmitrij Peszkov szóvivő a Rosszija 1 orosz állami televíziónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy nem Moszkva irányítja az eseményeket, hanem épp az ellenkezőjéről van szó, vagyis Oroszországtól kértek segítséget, és ezt Moszkva nem hagyhatja figyelmen kívül. A Kreml befolyásos tisztviselője cáfolta, hogy a krími parlament döntést Moszkvából kezdeményezték volna.
    Az orosz elnöki szóvivő hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin államfő mindeddig nem élt a parlament felsőházának jóváhagyásával, és nem alkalmaztak orosz fegyveres erőt Ukrajnában. Közölte, hogy "Oroszország a béke biztosítéka az orosz világban".
    Peszkov felhívta a figyelmet arra, hogy Putyin népszerűsége növekszik,és ez nem mindennapi jelenség az ukrajnai eseményekkel a háttérben. A szóvivő sajnálattal közölte, hogy bár az orosz államfő naponta igyekszik világossá tenni az orosz álláspontot, külföldön azt mégsem értik meg. "Ez szomorú, az pedig még rosszabb, hogy az esetleges válaszlépések szempontjából negatív következményekkel járhat" – fogalmazott. Kijelentette ugyanakkor, hogy Oroszország és a Nyugat közötti nézetletérések ellenére nem kezdődik el újabb hidegháború.
    Az orosz elnök szóvivője éles szavakkal bírálta Ukrajnát és – ahogy fogalmazott – "mindazt, ami körülötte történik". Szerinte "a jogtalanság és a cinizmus győzelméről, valamint a nemzetközi jog összeomlásáról" van szó. Sajnálatosnak tartotta, hogy Oroszország nyugati partnerei elismerték a jelenlegi ukrajnai vezetést, "miközben nem ismerik el, hogy Ukrajnában másoknak is volna joguk a cselekvésre".
    Dmitrij Peszkov megmosolyogtatónak nevezte, hogy Európában arra szólítják fel Oroszországot, tárgyaljon nyugati közvetítéssel a kijevi vezetéssel. " A bizalom ezen garanciavállalók iránt valószínűleg elveszett" – mondta.

Saját beszúrás:

A fenti bekezdés utolsó mondata a következőkre utal:

Oroszország-Ukrajna-diplomácia
Ukrán válság – Orosz külügy: Washington elkötelezett a pénteki kijevi megállapodás végrehajtása mellett

Kegyes Csilla, az MTI tudósítója jelenti:
    Moszkva, 2014. február 22., szombat [20:46] (MTI) – Az orosz külügyminisztérium szombati közlése szerint John Kerry megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét az ukrajnai válság rendezéséről Kijevben előző nap [február 21-én] aláírt megállapodás végrehajtása mellett és ígéretet tett arra, hogy Washington mielőbb él a rendelkezésére álló eszközökkel, hogy befolyást gyakoroljon az ellenzékre.

    Moszkvában közölték, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon felhívta amerikai kollégáját és arról tájékoztatta, hogy Moszkva szerint Ukrajnában erősen romlott a helyzet amiatt, hogy az ellenzék vagy nem képes, vagy nem akarja az általa elfogadott pénteki megállapodást végrehajtani.
    Az orosz külügyminiszter nehezményezte, hogy a szerinte "törvényellenes szélsőséges csoportok nem hajlandóak letenni a fegyvert és gyakorlatilag ellenőrzésük alá vonják Kijevet, miközben az ukrán parlamentben ülésező ellenzéki vezetők ezt elnézik nekik".
    Szergej Lavrov emlékeztette John Kerryt arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő Barack Obama amerikai elnökkel ezt a témát részletesen megvitatta pénteki telefonbeszélgetésük során. Az orosz államfő felszólította Obamát, hogy "minden tőle telhetőt tegyen meg az ukrajnai radikálisok törvénytelen cselekedeteinek megakadályozására és a folyamatok alkotmányos mederbe terelésére" – tájékoztatott az orosz külügyminisztérium.

Oroszország-USA-EU-Ukrajna-államfő-diplomácia
Ukrán válság – Az orosz államfő azonnali lépéseket sürgetett Obamától

Kegyes Csilla, az MTI tudósítója jelenti:
    Moszkva, 2014. február 22., szombat [11:24] (MTI) -  Vlagyimir Putyin azonnali intézkedéseket sürgetett az ukrajnai helyzet stabilizálása érdekében a Barack Obama amerikai elnökkel telefonon folytatott beszélgetés során – közölte szombaton az orosz államfő sajtószolgálata.

    A beszélgetést Washingtonból kezdeményezték. Az orosz és az amerikai elnök az ukrán államfő és az ellenzéki pártok vezetőinek politikai rendezésről szóló kijevi megállapodását követően, moszkvai idő szerint pénteken éjjel beszélt egymással.  
    Az orosz államfői hivatal közlése szerint Vlagyimir Putyin azt is hangsúlyozta a telefonbeszélgetés során Barack Obamának, hogy most "a radikális ellenzékkel való munkára kell összpontosítani", amely miatt szerinte az ukrajnai szembenállás rendkívül veszélyes határig jutott el.
    Pénteken Szergej Lavrov orosz külügyminisztert is felhívta telefonon Catherine Ashton, az Európa Unió külügyi főképviselője.
    Az orosz külügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy Lavrov határozottan elítélte az ukrán radikálisok tevékenységét és hasonló állásfoglalásra szólította fel az Európai Uniót és tagállamait, mondván "pontosan fejtsék ki álláspontjukat, miszerint a radikálisok fellépése elfogadhatatlan".
    Catherine Ashton és Szergej Lavrov megegyezett abban, hogy folytatják az egyeztetéseket a helyzet rendezése érdekében Ukrajna függetlenségének és a törvényes ukrán hatalom jogosultságainak tiszteletben tartása mellett.
    Az orosz külügyminisztérium ugyancsak pénteken reagált az ukrán államfő és az ellenzék kijevi megállapodására.
    Annak ellenére, hogy az egyezséget nem írta alá a Kreml közvetítője, Oroszország érdekelt olyan kompromisszum keresésében, amely lehetővé teszi a vérontás késedelem nélküli megállítását és jogi mederbe visszaterelni a folyamatot. Moszkva készen áll a jövőben is arra, hogy "az ukránok kérésére hozzájáruljon a helyzet normalizálásához"- hangoztatták a közleményben.
      A külügyminisztérium mindazonáltal arra is felszólított, hogy az ukrajnai válság rendezésében közvetítők tartsák tiszteletben az ország szuverenitását és a törvényes ukrán hatalom jogosultágait.
    Az orosz külügyi nyilatkozat "a szélsőségesektől való kompromisszumok nélküli elhatárolódásra" is felszólította az ukrajnai válság szereplőit.

No de kik állnak a jelenlegi kijevi vezetés mögött, és kikből a jelenlegi kijevi vezetés? Íme az orosz NTV (2001 óta egyébként a Gazprom Media tulajdona) feltáró riportja: Борьба олигархов за власть грозит Украине новым Майданом [телеканал НТВ.Ru via mihabaji YouTube channel, March 4, 2014] “Az oligarchák küzdelme új Majdannal fenyegeti UKrajnát” címmel. Roppant tanulságos:

Олигархи рулят: отцы-основатели украинской коррупции снова делят власть в стране. Но политологи уверены: новый Майдан уже не за горами. Подробности — в программе НТВ «ЧП. Расследование».

Революционная демократия в действии. Новое украинское правительство набрали с Майдана, причем оптом, не глядя. В результате во власти оказались люди, которые на честных выборах не набрали бы и одного процента голосов, а также те, кто и до известных событий прекрасно чувствовали себя на высоких государственных должностях и были фигурантами громких коррупционных скандалов.

Олигархическая революция на Украине свершилась, и последние назначения во властных структурах это подтверждают. Губернаторские должности уже заняли лидеры украинского списка Forbes. Это люди, которые делали свои капиталы при Кучме, Ющенко и Януковиче. Олигархи, которые по праву считаются отцами-основателями украинской коррупции. Так, главой Донецкой области стал миллиардер Сергей Тарута, Днепропетровской — Игорь Коломойский. Пришло время отбивать вложенные в революцию деньги.

И если, например, с депутатом-миллиардером Петром Порошенко, которому предприятия кондитерской корпорации «Рошен» принесли целое состояние и прозвище Шоколадный Король, и так все было понятно, то другие олигархи до поры до времени предпочитали действовать менее явно — через собственные телеканалы, например «Интер», контролируемый олигархом Дмитрием Фирташем.

По данным прессы, этот человек одновременно спонсировал и Виталия Кличко, и Арсения Яценюка, и предводителей националистической партии «Свобода». Политологи уверены: все происходящее — это борьба крупных олигархических групп внутри Украины. И не исключено, что новый Майдан может случиться уже совсем скоро.

Кого на самом деле привел к власти киевский Майдан? Кто есть кто в так называемом «правительстве самоубийц»? По какому принципу разделили власть эти люди и кто в действительности их туда назначал? Какие тайны из прошлой жизни Арсений Яценюк и другие скрывают от простых украинцев? «Правители с большой дороги» — в программе «ЧП. Расследование».

Saját beszúrás vége

    A Kreml befolyásos tisztviselőjének nyilatkozatát a Rosszija 1 állami televíziós csatorna egyik népszerű, ugyanakkor a hatalom irányába elfogultnak tartott politikai vitaműsorában sugározták. A késő esti órákban közvetítendő műsort most előbbre hozták "a nagy érdeklődésre" hivatkozva.
    Az orosz külügyminisztérium az Európai Unió állam- és kormányfőinek, Ukrajnával foglalkozó rendkívüli csúcstalálkozóján született döntésékre reagált pénteken. A tárca értetlenségének adott hangot, mivel szerinte "abban a kényes helyzetben, amikor a világ mindent elkövet annak érdekében, hogy megtalálja a kiutat az ukrajnai válságból", az Európai Unió " korántsem építő álláspontot" foglalt el.
    Az orosz tárca közlése szerint az Európai Unió téved, ha azt hiszi, hogy az orosz állampolgárok és az üzleti körök számára fontos vízumkönnyítési tárgyalásoknak és az EU-orosz alapszerződés megvitatásának befejezésére nagyobb szüksége van Moszkvának, mint Brüsszelnek. Azt is hangoztatták, hogy Oroszország elutasítja "a szankciók és a fenyegetések nyelvezetét", ám ha azok megvalósulnak, nem maradnak válasz nélkül".
    Csütörtökön Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben bejelentette, hogy az Európai Unió felfüggeszti Oroszországgal a vízumügyi tárgyalásokat, valamint az új kétoldalú szerződést célzó megbeszéléseket. Az uniós országok állam- és kormányfői rendkívüli tanácskozáson vitatták meg az ukrajnai válsággal kapcsolatos kérdéseket.

Az ukrán radikálisok vezetője elnök akar lenni (Oroszország Hangja, 2014. március 8.)

A Jobb szektor ukrán radikális csoport vezetője, Dmitrij Jaros megerősítette, hogy részt kíván venni a májusi ukrán elnökválasztásokon – közölte a média.

„Ezt a döntést hozta a szervezet politikai bizottsága, így indulok az elnöki székért” – mondta Jaros.

Az előrehozott elnökválasztásokat 2014. május 25-én tartják Ukrajnában.

Március 1-én került nyilvánosságra, hogy Jaros támogatásért fordult a terrorista Dokka Umarovhoz, aki az Al-Kaidával is kapcsolatban áll.

У новой киевской власти и радикалов было общее криминальное прошлое [Россия via News_rus YouTube channel, 2014. március 8.] vagyis az új kievi hatalomnak és a radikálisoknak közös bűnözői múltjuk volt

Влияние радикалов на лидеров оппозиции становится понятнее, когда выясняется, что у них общее криминальное прошлое. В блогах активно обсуждают фотографию, на которой скандально известный боевик “Правого сектора” Сашко Билый запечатлен с братьями Кличко и криминальным авторитетом Виктором Рыбалко.

A radikálisok ellenzéki vezetőkre gyakorolt befolyása egyre nyílvánvalóbbá válik, amikor kiderül, hogy közös bűnözői múltjuk van. A blogokon aktívan tárgyalják azt a fényképet, melyen a “Jobb szektor” botrányairól hírhedt harcosa, Szasko Bilij van megörökítve a Klicsko testvérekkel és a bűnözés tekintélyes emberével, Viktor Rübalkóval.

A radikálisok követelik az ukrajnai hatóságoktól a katonai arzenálok megnyitását (Oroszország Hangja, 2014. március 8.)

A Jobb szektor radikális nacionalista csoport vezetősége követelte a kijevi hatóságoktól, hogy nyissa meg a fegyvertárakat az önvédelmi egységek előtt.

Ezt az ukrán katonai főhatóságnál levő forrásra hivatkozva közölték újságírók.

„Dmitrij Jaros, a Jobb szektor vezetője kijelentette, hogy a konzervatív megközelítések nem teszik lehetővé a rend helyreállítását az országban, és nem szüntetik meg az antimajdan tiltakozásokat Ukrajna keleti és déli régióiban. Ugyancsak kiemelte, hogy csoportja tagjai részt fognak venni az ország területi integritásának szavatolásában” – közölte a forrás.

Az ukrán média közlése szerint március 5-én a Verhivna Radába javaslatot terjesztettek be, hogy a Jobb szektor kapja meg a reguláris egység státusát.

Moszkva várja Ukrajna és a Nyugat reakcióját az Oroszországot ért fenyegetésre (Oroszország Hangja, 2014. március 8.)

„Oroszországban megismerkedtek a vezető ukrán szervezet, a Jobb szektor nemzetközi körözés alatt álló vezetőjének, Dmitrij Jaros kiáltványával, amely jelenleg meghatározza az ukrán politikai helyzetet.

Ez a kiáltvány közvetlen fenyegetéseket tartalmaz Oroszországra és annak állampolgáraira nézve. Várjuk az ukrán parlament és a külföld pontos és egyértelmű reakcióját ezzel kapcsolatosan” – jelentették be ma az orosz Belügyminisztériumban.

Korábban Jaros Dokka Umarovhoz fordult, aki kapcsolatban van az Al-Kaidával is, hogy aktivizálják tevékenységüket Oroszország ellen.

Lavrov: Moszkva készen áll az Ukrajnával kapcsolatos párbeszédre (Oroszország Hangja, 2014. március 8.)

Moszkva készen áll a párbeszédre a külföldi partnerekkel Ukrajnát illetően annak érdekében, hogy túljusson a válságon – jelentette be ma Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a tadzsik kollégájával folytatott tárgyalásokat követően.

Lavrov megjegyezte, hogy a párbeszédnek őszintének kell lennie, amelyben Oroszországot nem a konfliktus egyik résztvevőjének tekintik. „A konfliktust nem mi idéztük elő és nem vagyunk annak résztvevői” – hangsúlyozta Lavrov.

Az orosz külügyminiszter elmondta továbbá, hogy az ukrán kormány a radikális nacionalistáktól függ, akik megszerezték a hatalmat. Rámutatott, hogy a Nyugat nagyon is jól tudja, hogy kik az ukrán radikálisok, azonban politikai okokból sok tényt elhallgatnak.

Kína-Ukrajna-Oroszország-EU-Japán-külpolitika
Az ukrán válság átterjedésének megakadályozását sürgette a kínai külügyminiszter

Trebitsch Péter, az MTI tudósítója jelenti:
    Peking, 2014. március 8., szombat [7:55] (MTI) – Az ukrán válság továbbterjedésének megakadályozása érdekében nyugalomra és visszafogottságra szólította fel valamennyi érintett felet a kínai külügyminiszter az Országos Népi Gyűléshez kapcsolódó szokásos sajtóértekezletén, ahol Kína külpolitika irányairól beszélt.

    Ukrajnával kapcsolatban Vang Ji elmondta, sajnálatosnak tartja, hogy a helyzet idáig jutott, ahol most tart, de hozzátette, hogy ennek "oka van". Mint fogalmazott, a háttérben bonyolult történelmi összefüggések és ellentétes érdekek húzódnak meg. Megjegyezte, hogy a helyzet körültekintő rendezése során figyelemmel kell lenni valamennyi etnikai közösség alapvető érdekeire, szem előtt tartva a térség békéjét és stabilitását.
    Peking kapcsolatban áll a konfliktusban érintett felekkel, és arra törekszik, hogy elősegítse a politikai megoldást – mondta Vang.
    A kínai-orosz "átfogó stratégiai partnerségről" a külügyminiszter megállította, hogy kapcsolataik történetének legjobb időszakát élik, amelyet a magas szintű kölcsönös bizalom, az egymás iránti támogatás és a fokozódó együttműködés jellemez. A jövőben Kína e szilárd kapcsolatot még szilárdabbá kívánja tenni, aminek része lesz a gyakorlati együttműködés fokozása, néhány "nagy projektben áttörések elérése" – jegyezte meg Vang.
    A tárcavezető arra hívott fel, hogy a két ország tegyen meg mindent a második világháború utáni világrend fenntartásáért, és egyben utalt arra: Kína és Oroszország jól elő fogja készíteni az antifasiszta világháborúban aratott győzelem és a kínai nép japán agresszorok ellen vívott háborújában aratott győzelmének 70. évfordulójára tervezett jövő évi megemlékezéseket.
    Az épülőben lévő kínai-amerikai kapcsolatok "új modelljéről" szólva a kínai diplomácia vezetője azt hangoztatta, hogy ezeknek az alapja a kölcsönös tisztelet kell legyen.
    "Amikor a két fél őszintén tiszteli egymás szuverenitását, területi integritását, társadalmi berendezkedését, fejlődésének útját, alapvető érdekeit és fő aggodalmait, akkor ez egy szilárd alapot képezhet, amely kiállja a viharok próbáját, és egy igazán kölcsönös előnyöket nyújtó viszonnyá erősödhet" – húzta alá Vang.
    Azt is megjegyezte, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térségnek a nagyhatalmak közötti új típusú kapcsolat kísérleti terepének kell lennie, nem a versengés küzdőterének.
    Hszi Csin-ping kínai elnök közelgő európai körútjával kapcsolatban azt emelte ki a miniszter, hogy Peking ezzel új fejezet akar nyitni a kétoldalú kapcsolatokban. Reményét fejezte ki, hogy a kínai-európai uniós befektetési megállapodást sikerül mielőbb tető alá hozni. Kína diplomáciai napirendjében az Európai Unió idén elsőbbséget kapott, Peking erősíteni szeretné stratégiai kommunikációját az EU-val nemzetközi ügyekben, partnerre számít benne a nemzetközi kapcsolatok demokratizálásában és a világ többpólusúvá tételében – jelentette ki.
    "A Kína és Európa közötti kapcsolatok biztonságosabbá, kiegyensúlyozottabbá és egy jobb hellyé teszik a világot" – fogalmazott Vang.
    Kínának a szomszédos országokkal fennálló területi vitáival kapcsolatban a tárcavezető leszögezte, országa nem vesz el senkitől semmit, ami nem az övé, de "minden hüvelyknyi" területét megvédi. A nézeteltéréseket békés úton kívánja rendezni.
    A kisebb országokat sosem fogjuk megfélemlíteni, de nem is fogadjuk el alaptalan vádjaikat – jegyzete meg kérdésre válaszolva a külügyminiszter. A tengeri területi vitákat Kína a történelmi tényekre és a nemzetközi törvényekre alapozottan, az egyenlőség alapján, közvetlen tárgyalásos úton szeretné megoldani. Hozzátette, Kína szívesen meghallgatja a szomszédságpolitikájával kapcsolatos fenntartásokat.
    Vang Ji történelmi utalásokkal, a kínai-japán diplomáciai kapcsolatok felvételének idején közösen deklarált feltételek felidézésével beszélt a Peking és Tokió közötti viszonyról, amely az utóbbi évtizedek mélypontjára zuhant. Úgy vélte, hogy a kapcsolatok 1972-es normalizálásának idején elért konszenzusnak ma is a folytatás alapjának kell lennie.
    Az akkori megállapodások lényegének "elárulása", amiről szavai szerint a japán miniszterelnök (Abe Sindzó) megszólalásai és cselekedetei árulkodnak, aláásta a kétoldalú viszony alapjait, és ez a kínai emberek számára elfogadhatatlan – hangoztatta sajtóértekezletén a kínai külügyminiszter. Hozzátette, Kína sem területi, sem történelmi kérdésekben nem köt kompromisszumot Japánnal.

Kína-Oroszország-Ukrajna-diplomácia
Ukrán válság – Peking ellenzi a szankciókat Moszkva ellen

    Peking, 2014. március 7., péntek [10:31] (MTI) – Peking ellenzi az Oroszország elleni szankciókat, amelyekkel ukrajnai katonai beavatkozása miatt fenyegetik Moszkvát, illetve a lépés felelőseit – közölte pénteki sajtóértekezletén a kínai külügyi szóvivő.

    Kína következetesen ellenzi szankciók alkalmazását vagy azokkal való fenyegetést a nemzetközi kapcsolatokban – hangoztatta kérdésre válaszolva Csin Kang. A szóvivő ugyanakkor nem kívánta kommentálni az Oroszországhoz történő csatlakozásról tervezett krími népszavazást.
    Megállapította, minden érintett fél számára fontos, hogy megvédjék valamennyi etnikai közösség jogait, békésen és a törvények alapján rendezzék a válságot, stabilizálják a térséget.
    Peking korábban már jelezte, hogy politikai megoldást támogat Ukrajnában, miközben a maga részéről a belügyekbe való be nem avatkozás elvét vallja, tiszteletben tartva Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását.
    Szergej Lavrov orosz és Vang Ji kínai külügyminiszter hét eleji telefonbeszélgetése után az orosz külügyminisztérium azt közölte, hogy a felek között széles körű nézetazonosság van az ukrán válsággal kapcsolatban.
    Susan Rice, Barack Obama amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a kínai külügyeket felügyelő Jang Csie-cse kínai államtanácsossal konzultált a napokban az ukrán helyzetről. A washingtoni Fehér Ház közleménye szerint a két ország egyetért abban, hogy tiszteletben kell tartani Ukrajna szuverenitását és területi épségét a kialakult vitában.
    Kína az eddigi hivatalos megnyilatkozásokban kerülte az egyértelmű állásfoglalást a kérdésben, míg az állami média nyíltan a Nyugatot hibáztatta a kialakult helyzetért, és Vlagyimir Putyin orosz elnök védelmére kelt.

Obama felhívta Putyint (Oroszország Hangja, 2014. március 7.)

Az éles ukrajnai helyzetet éjjel telefonbeszélgetésben tekintette át Barack Obama és Vlagymir Putyin.

A Kreml hivatalos honlapjának közlése szerint a beszélgetést az amerikai fél kezdeményezte. A két elnök más- más módon látja a bonyolult helyzet kialakulásának okait.

Putyin szerint az alkotmányellenes puccs következtében hatalomra jutott ukrán vezetés – amely nem rendelkezik össznemzeti mandátummal – abszolút illegitim döntéseket kényszerít a keleti és a dél-keleti régiókra és a Krímre. Oroszország nem hagyhatja figyelmen kívül a segélykérést, és a nemzetközi jog keretében cselekszik.

Ugyanakkor az orosz államfő kiemelte az orosz–amerikai kapcsolatok fontosságát a nemzetközi stabilitás és biztonság érdekében.

USA-Ukrajna-Oroszország-hadsrereg-média
Ukrán válság – Az amerikai vezérkari főnök szerint a krízis Kelet-Európára és a Balkánra nézve is kockázatos

Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti:
    Washington, 2014. március 8., szombat [5:09] (MTI) – A krími orosz intervenció az etnikai enklávék megléte miatt Kelet-Európára és a Balkára nézve is kockázatot hordoz magában – jelentette ki pénteken Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke

    "Ha Oroszországnak megengedik, hogy ezt tegye, vagyis hogy behatoljon egy szuverén országba annak látszatával, hogy ott megvédi az orosz kisebbséget, akkor az jelentős kockázatnak teszi ki Kelet-Európát, mert Kelet-Európában és a Balkánon etnikai enklávék vannak" – mondta Dempsey a PBS amerikai közszolgálati televízió Newshour című műsorában.
    A tábornok elismerte, nem kizárt a katonai eszkaláció. Az amerikai összfegyvernemi vezérkari főnök szerint katonai repülőgépeinek és hadihajóinak a térségbe vezénylése által az Egyesült Államok biztosítani kívánja a NATO-t és a többi európai szövetségesét, hogy szükség esetén kész eleget tenni szövetségesi kötelezettségeinek.
    "Ne feledjük, hogy szerződéses kötelezettségeink vannak a NATO-szövetségeseinkkel kapcsolatban. És én biztosítottam őket arról, hogyha ezt a szerződéses kötelezettségünket kiváltják, akkor válaszolni fogunk" – szögezte le.
    A tábornok elmondta, hogy az Egyesült Államok "agresszíven" törekszik a Krím körül kialakult krízis diplomáciai rendezésére és, hogy az elmúlt két nap alatt két ízben is tájékoztatta orosz partnerét, Valerij Geraszimov tábornokot az amerikai katonai mozgásról és annak okairól.
    "Megpróbáljuk megmondani nekik, hogy ezt ne terjesszék ki Kelet-Ukrajnára, és hagyják, hogy létre lehessen hozni a feltételeket egy valamifajta rendezéshez a Krímben" – nyilatkozott Martin Dempsey.

USA-Ukrajna-Oroszország-hadsereg-média
Ukrán válság – Obama és Merkel szerint Oroszországnak vissza kell vonnia erőit

    Washington, 2014. március 8., szombat [6:51] (MTI) – Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár egyetértett abban, hogy Oroszországnak vissza kell vonnia erőit, meg kell engednie a nemzetközi és emberi jogi megfigyelők Krímbe küldését és támogatnia kell a májusi ukrajnai elnökválasztás szabad és igazságos lebonyolítását – közölte helyi idő szerint pénteken a Fehér Ház a két vezető újabb konzultációjáról.

    Obama és Merkel megvitatta annak szükségességét, hogy Oroszország gyorsan beleegyezzen egy kontaktcsoport megalakításába, ami elvezet majd az Ukrajna és Oroszország közötti közvetlen párbeszédhez, a helyzet csillapításához és Ukrajna területi épségének helyreállításához. A vezetők megerősítették, komoly aggályt éreznek amiatt, hogy Oroszországnak az ukrajnai katonai intervencióval nyilvánvalóan megsértette a nemzetközi jogot.
    Az elnök üdvözölte az Európai Tanács március 6-i határozatait, valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió Ukrajnával kapcsolatos egységes álláspontját.

Oroszország-Ukrajna-EU-szankciók
Ukrán válság – Orosz szakértő szerint Brüsszel szankcói hatástalanok lesznek Moszkvára

Kegyes Csilla, az MTI tudósítója jelenti:
    Moszkva, 2014. március 6., csütörtök [20:09] (MTI) – Az Európai Unió semmit sem ér el Moszkvával szemben, ha befagyasztja a vízumkönnyítésről és az új EU-orosz alapszerződésről folyó tárgyalásokat – fejtette ki véleményét Szergej Karaganov orosz szakértő csütörtökön az Interfax orosz hírügynökségnek.

    A Brüsszelben kilátásba helyezett büntetőintézkedéseknek azért nem lesz hatása Moszkvára, mert ezekben a kérdésekben gyakorlatilag nincs párbeszéd az Európai Unió és Oroszország között – nyilatkozta az orosz Külpolitikai és Védelmi Politikai Tanács tiszteletbeli elnöke.      
    Az európai uniós ügyekkel foglalkozó orosz szakember elmondta, hogy az alapszerződésről folyó egyeztetések már rég sikertelenségbe fulladtak, és az utóbbi időben már csak papíron léteztek, ugyanis mind Oroszországnak, mind az EU-nak egymástól teljesen eltérő elképzelése volt a dokumentum szerkezetének koncepciójáról.
    Szergej Karaganov rámutatott, hogy az orosz állampolgárok európai uniós országokba történő beutazását könnyítő, illetve (Moszkva végső célja szerint) az oroszok schengeni vízummentességét célzó folyamat Brüsszel részéről amúgy is leállt.
    Az Oroszország és az Európai Unió kapcsolataival foglalkozó szakember nem számít arra, hogy Brüsszel keményebb korlátozó intézkedéseket vezetne be Moszkvával szemben az ukrán válságban elfoglalt orosz álláspont és fellépés miatt. Ezt azzal indokolta, hogy az Európai Uniónak mind a mai napig nincs pontosan körülhatárolt közös külpolitikája. A szervezet egyes tagjai sokkal keményebb fellépést akarnak Oroszországgal szemben, de az unió számos tagja érzékeny veszteséget szenvedne el a keményebb büntetőintézkedések miatt.    
    Korábban Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben bejelentette, hogy az Európai Unió felfüggeszti Oroszországgal a vízumügyi tárgyalásokat, valamint az új kétoldalú szerződést célzó megbeszéléseket. Az uniós országok állam- és kormányfői rendkívüli tanácskozáson vitatták meg az ukrajnai válsággal kapcsolatos kérdéseket.

Oroszország elkobozhatja az amerikai és az EU-s cégek aktívumait válaszként a szankciókra (Oroszország Hangja, 2014. március 5. [14:38])

Az orosz parlament felső házában, a Föderáció Tanácsában olyan törvénytervezetet dolgoznak ki, ami előirányozza az európai és amerikai társaságok – egyebek között magáncégek – vagyonának, aktívumainak és számláinak elkobozását, amennyiben lennének szankciók Oroszország ellen.

"A törvénytervezet ilyen lehetőséget biztosíthat az elnök és a kormány számára a szuverenitásunk elleni támadások védelmében” – jelentette ki Andrej Klisasz, az alkotmányos törvénykezési bizottság vezetője.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókkal fenyegeti Oroszországot az ukrajnai helyzettel kapcsolatos pozíciója miatt.

Lavrov elmagyarázta az Ukrajnával kapcsolatos orosz álláspontot (Oroszország Hangja, 2014. március 5. [12:27])

Az ukrajnai helyzet részletes áttekintésével foglalkozott keddi madridi találkozóján Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője.

Lavrov kiemelte, hogy az ukrajnai helyzet normalizálása a február 21-én a krízis rendezéséről aláírt egyezmény elveire kell, hogy épüljön. Ebbe beleértendő az alkotmányreform is, amely az ország minden régiójának érdekeit figyelembe venné. A nemzeti egység kormányának megalakítása, a törvénytelen alakulatok leszerelése és eltávolítása az ukrajnai városok utcáiról.

Putyin: az ukrajnai események – alkotmányellenes államcsíny és a hatalom fegyveres megszerzése (Oroszország Hangja, 2014. március 4. [14:57])

Vlagyimir Putyin orosz elnök alkotmányellenes államcsínynek és fegyveres hatalomátvételnek nevezte az ukrajnai eseményeket.

„Annak értékelése, mi történt Kijevben és Ukrajna egészében, csak egyféle lehet. Ez egy alkotmányellenes államcsíny és fegyveres hatalomátvétel” – mondta az újságíróknak.

Putyin: Az ukrán parlament részben legitim, a hivatalt betöltő elnök viszont nem (Oroszország Hangja, 2014. március 4. [15:17])

Az ukrán parlament részben legitim, a hivatalt betöltő elnök viszont nem, jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Legitim-e ez a mai kormány? A parlament részben igen, az összes többi nem. A hivatalt betöltő elnök legitimitásáról beszélni pedig biztosan nem lehet” – mondta az újságíróknak.

Putyin szavai szerint Ukrajnában csak egy legitim elnök van, Viktor Janukovics.

Putyin sajtókonferenciája teljes felvételben, magyar szinkrontolmácsolással (Hír TV “Timur Lang” YouTube csatornán keresztül, 2014. március 4.)

Teljes angol nyelvű leirat Oroszország Elnökének honlapján, amiből a következőket különösen kiemelném:

[ROPPANT FONTOS RÉSZLETEK SZVSZ:
a fenti videó 5:56-ik időpontjától hallható magyarul]
I would like to draw your attention to the fact that President Yanukovych, through the mediation of the Foreign Ministers of three European countries – Poland, Germany and France – and in the presence of my representative (this was the Russian Human Rights Commissioner Vladimir Lukin) signed an agreement with the opposition on February 21. I would like to stress that under that agreement (I am not saying this was good or bad, just stating the fact) Mr Yanukovych actually handed over power. He agreed to all the opposition’s demands: he agreed to early parliamentary elections, to early presidential elections, and to return to the 2004 Constitution, as demanded by the opposition. He gave a positive response to our request, the request of western countries and, first of all, of the opposition not to use force. He did not issue a single illegal order to shoot at the poor demonstrators. Moreover, he issued orders to withdraw all police forces from the capital, and they complied. He went to Kharkov to attend an event, and as soon as he left, instead of releasing the occupied administrative buildings, they immediately occupied the President’s residence and the Government building – all that instead of acting on the agreement.

I ask myself, what was the purpose of all this? I want to understand why this was done. He had in fact given up his power already, and as I believe, as I told him, he had no chance of being re-elected. Everybody agrees on this, everyone I have been speaking to on the telephone these past few days. What was the purpose of all those illegal, unconstitutional actions, why did they have to create this chaos in the country? Armed and masked militants are still roaming the streets of Kiev. This is a question to which there is no answer. Did they wish to humiliate someone and show their power? I think these actions are absolutely foolish. The result is the absolute opposite of what they expected, because their actions have significantly destabilised the east and southeast of Ukraine.

Now over to how this situation came about.

In my opinion, this revolutionary situation has been brewing for a long time, since the first days of Ukraine’s independence.  The ordinary Ukrainian citizen, the ordinary guy suffered during the rule of Nicholas II, during the reign of Kuchma, and Yushchenko, and Yanukovych. Nothing or almost nothing has changed for the better. Corruption has reached dimensions that are unheard of here in Russia. Accumulation of wealth and social stratification – problems that are also acute in this country – are much worse in Ukraine, radically worse. Out there, they are beyond anything we can imagine. Generally, people wanted change, but one should not support illegal change.

Only constitutional means should be used on the post-Soviet space, where political structures are still very fragile, and economies are still weak. Going beyond the constitutional field would always be a cardinal mistake in such a situation.  Incidentally, I understand those people on Maidan, though I do not support this kind of turnover. I understand the people on Maidan who are calling for radical change rather than some cosmetic remodelling of power. Why are they demanding this? Because they have grown used to seeing one set of thieves being replaced by another. Moreover, the people in the regions do not even participate in forming their own regional governments. There was a period in this country when the President appointed regional leaders, but then the local legislative authorities had to approve them, while in Ukraine they are appointed directly. We have now moved on to elections, while they are nowhere near this. And they began appointing all sorts of oligarchs and billionaires to govern the eastern regions of the country. No wonder the people do not accept this, no wonder they think that as a result of dishonest privatisation (just as many people think here as well) people have become rich and now they also have been brought to power.

For example, Mr Kolomoisky [most márciusban 828. a Forbes dollármilliárdosok listáján 2,1 milliárd dollárral] was appointed Governor of Dnepropetrovsk. This is a unique crook. He even managed to cheat our oligarch Roman Abramovich two or three years agoScammed him, as our intellectuals like to say. They signed some deal, Abramovich transferred several billion dollars, while this guy never delivered and pocketed the money. When I asked him [Abramovich]: “Why did you do it?” he said: “I never thought this was possible.” I do not know, by the way, if he ever got his money back and if the deal was closed.  But this really did happen a couple of years ago. And now this crook is appointed Governor of Dnepropetrovsk. No wonder the people are dissatisfied. They were dissatisfied and will remain so if those who refer to themselves as the legitimate authorities continue in the same fashion.

Most importantly, people should have the right to determine their own future, that of their families and of their region, and to have equal participation in it. I would like to stress this: wherever a person lives, whatever part of the country, he or she should have the right to equal participation in determining the future of the country. [a fenti videó 13:12-ik időpontjáig hallható magyarul]

Kína-Ukrajna-Oroszország-diplomácia-vélemény
Ukrán válság – Hszinhua: az ukrán helyzet a Nyugat kudarca

    Peking, 2014. március 7., péntek [10:47] (MTI) – A Nyugat fiaskójának tartja az ukrajnai helyzetet a Hszinhua kínai állami hírügynökség. Pénteki kommentárjában úgy véli, a nyugati vezetőknek nincs miért gratulálniuk egymásnak.

    A szerző szerint az ukrán ellenzék a Nyugat támogatásával megdöntötte az oroszbarát kormányt, távozásra kényszerítette gyűlölt elnöküket, ezzel megalázó csapást mérve a Kremlre.
    A geopolitikai küzdelmek utolsó körében a Nyugat nagy győzelemnek hihette a történteket, de a dolgok másként alakultak – jegyezte meg a cikkíró. Mint fogalmaz, most, "amikor Moszkva bevonultatta katonáit a keleti országrészbe, hogy megvédje Oroszország jogos érdekeit, és az oroszbarát régiók a kiválást sürgetik, Ukrajna a teljes káosz és szétesés határán imbolyog".
    A Nyugat stratégiája, "az úgynevezett demokratikus és Nyugat-barát ukrán kormány felállítása sehova sem vezetett" – állapítja meg az írás. Hozzáteszi: csak zűrzavart keltettek, aminek rendbe tételére sem elegendő képességük, sem bölcsességük nincs. Kudarcra ítéltetett tervük kezdetektől fogva alapvetően hibás volt.
    A szerző úgy véli, tudható volt, hogy a Nyugat "lábon lövi magát", amikor úgy döntött, hogy a demokrácia támogatását színlelve, elfogult közvetítést ajánlva beavatkozott Ukrajna belügyeibe. Másodszor – teszi hozzá a Hszinhua – a nyugatiak alábecsülték Oroszország eltökéltségét arra, hogy megvédje alapvető érdekeit, ha kell, rendet tegyen határa közvetlen szomszédságában.
    "A nyugati vezetők téveszméje volt, hogy megkopott erkölcsi tekintélyükkel és hiányos kasszájukkal képesek lesznek egy akkora feladatot tejesíteni, mint egy ország felépítése" – szól a megállapítás. Az orosz vezetők (viszont) terveikkel és hatékony ellenlépéseikkel "újra bizonyították hitelességüket és eszességüket" – következtet a cikkíró.
    A világ ismét tanúja lehet annak, hogy egy nagy ország darabokra hullik, mert a magasztos eszméivel kérkedő, ügyetlen és önző Nyugat nem képes gyakorlati megoldásokra – hangoztatta a kínai hírügynökség.

Csehország-Ukrajna-Oroszország-konfliktus
Ukrán válság – Klaus szerint az ukrán válságért nagyrészt az EU és az USA a felelős

Kokes János, az MTI tudósítója jelenti:
    Prága, 2014. március 6., csütörtök (MTI) – Václav Klaus volt cseh államfő szerint az Európai Unió és az Egyesült Államok egyaránt hozzájárult a mai ukrajnai válsághelyzet kialakulásához, így mindkettőt felelősség terheli.

    A cseh köztársasági elnöki bársonyszékből egy éve távozott politikus csütörtökön Brünnben tragikusnak és reménytelennek minősítette az ukrajnai helyzetet, azt mondta, hogy a húsz évvel ezelőtti jugoszláviai helyzetre emlékezteti.
    "Az ukrán állampolgárok nem érdemlik meg, hogy országukkal játsszanak. Engem ez a húsz évvel ezelőtti Jugoszláviára emlékeztet. Az ottani véres konfliktust szintén külföldről provokálták ki. Attól félek, hogy valami hasonló kezdődik Ukrajnában is" – mondta Klaus újságíróknak.
    Szerinte mindezért nagymértékben az EU és Washington a felelős, mivel támogatták az ukrajnai tüntetéseket – fejtette ki a volt államfő.
    Az ukrajnai válságért Klaus már korábban is nagyrészt a Nyugatot tette felelősség. Úgy fogalmazott: megérti az oroszokat. A politikus úgy véli, Oroszországnak nem okoz örömet mindaz, ami Ukrajnában történik.
    "Vlagyimir Putyin államfő olyan politikus, mint a többiek, semmivel sem különbözik tőlük. Mindenki igyekszik megvalósítani céljait. Ő sem lehet boldog amiatt, ami Ukrajnában történik, és amiatt sem, hogy ebbe Oroszországot belerángatták" – jelentette ki Klaus.

Az USA és az EU készítette elő az államcsínyt Ukrajnában (Oroszország Hangja, 2014. március 5.)

Az Egyesült Államok és az Európai Unió készítette elő Ukrajnában az Majdant több éven át – hangoztatta a Press TV nemzetközi csatornának adott interjújában az amerikai hírszerzés volt munkatársa, Scott Richard.

Richard elmondása szerint az USA közvetlen állami kiadásai a kijevi tiltakozóakciókra 5 milliárd USA-dollárt tettek ki. az államcsíny fő szponzorai közt a volt CIA-munkatárs a eBay internetes árverés alapítóját, Pierre Omidyarre-t, valamint Soros György amerikai milliárdost nevezte meg.

Richard véleménye szerint az ukrajnai eseményeknek gazdasági és geopolitikai okai vannak. A Nyugat megpróbálta a NATO-ba csalni Ukrajnát, mint több más volt szovjet köztársaságot is.

Németország-Ukrajna
Ukrán válság – Szakértő: az EU-t súlyos felelősség terheli a válságért

Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti:
    Berlin, 2014. március 6., csütörtök [17:28](MTI) – Az Európai Unió (EU) Oroszországgal folytatott politikája, keleti szomszédsági politikája és téves helyzetértékelése nagyban hozzájárult az ukrajnai válsághoz a Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) vezető Oroszország-szakértője szerint.

    Stefan Meister szerint az EU a kilencvenes évek óta hibát hibára halmoz a Szovjetunió utódállamaival folytatott viszonyában, és tévedései miatt az Ukrajna körüli nemzetközi válság egyik legfőbb felelőse.
    Az EU a Szovjetunió összeomlása óta szinte egyáltalán nem vett tudomást Moszkva közeledéséről, a szorosabb kapcsolatok kíalakítását célzó próbálkozásokról. Az orosz vezetés még 2013-ban is tett ilyen lépéseket, Brüsszel azonban az összes esélyt elszalasztotta a jó partneri viszony kialakítására .
    Az EU Oroszországot másodosztályú hatalomként tartotta számon, a keleti szomszédsági politikával pedig az volt a célja, hogy az Oroszország és az EU közötti volt szovjet tagköztársaságokat "minél távolabb tartsa, de rátegye a kezét a piacaikra". Közben viszont nem ismerte fel, hogy konfliktusba kerül Oroszországgal – mondta a londoni központú kutatóintézet szakértője egy berlini háttérbeszélgetésen.
    Moszkva számára Ukrajna komoly tényező, az EU számára viszont csak "egy fekete lyuk tele korrupcióval" – mondta Stefan Meister, hozzátéve, hogy az EU sorozatos tévedései egyenesen vezettek a tavaly novemberi, sikertelen vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozóhoz, amelynek már az előkészületei is "katasztrofálisak" voltak.
    Az ECFR kutatója szerint megbukott az utóbbi évek német Oroszország-politikája is, amely a „változás a közeledés révén” elnevezésű elven alapult, vagyis azon a feltételezésen, hogy a bizalom erősítésével előre lehet mozdítani Oroszország modernizációját. A Putyin-féle orosz vezetés azonban csak a nyugati technológiát kívánja átvenni, és a demokrácia erősítésében nem érdekelt, mert az fenyegetné hatalmát és kiváltságait – fejtette ki a szakértő.
    Az ukrajnai válság körül nagy a "hisztéria". Hidegháborút emlegetni például túlzás – vélekedett Stefan Meister, aki szerint érdemes pragmatikus megközelítést alkalmazni. Moszkva legfőbb célja, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-csatlakozását, ezért arra törekszik, hogy megőrizze a befolyását az orosz többségű Krím félszigeten és Ukrajna más oroszok lakta régióiban. Az ország területi egységét azonban valószínűleg nem akarja megbontani, mert az a gazdaságban súlyos károkat okozó bonyodalmakhoz vezetne – mondta a kutató.
    Hozzátette: a kölcsönös gazdasági függőség miatt számos uniós tagország a helyzet minél gyorsabb, tárgyalásos rendezésében érdekelt, és igyekszik  elkerülni a Moszkva elleni szankciókat. Ez a felismerés vezeti Németországot is, amely az egész unióban a legtöbbet veszítené, ha elmérgesedne a viszony Oroszországgal.
    Egyebek között Olaszország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Hollandia és Finnország is ellenzi a szankciókat, és nem bánná, ha Washington visszafogná magát – mondta ECFR szakértője, aki szerint az amerikai reakciót nagyban meghatározzák a belpolitikai viszonyok. A republikánusok nyomást gyakorolnak az Obama-kormányzatra, amely ezért "olajat önt a tűzre", anélkül, hogy túl sokat kockáztatna, hiszen korántsem érdekelt annyira a kelet-európai térség stabilitásában, mint például Németország – mutatott rá Stefan Meister.

Kiegészítő információ:

Szabadkereskedelmi tárgyalások az USA és az EU között, hivatalosan transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP) létrehozása

Egy legutóbbi MTI hír erről ad némi aktuális támpontot:

EU-Magyarország-kereskedelem
Wintermantel: Magyarország egyértelműen támogatója a EU-USA szabadkereskedelmi megállapodásnak

    Budapest, 2014. március 1., szombat (MTI) – Magyarország egyértelműen támogatója az Európai Unió és az Egyesült Államok között formálódó szabadkereskedelmi megállapodásnak – tájékoztatta a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára szombaton az MTI-t.

    Wintermantel Péter elmondta, hogy a kétnapos, a kereskedelmi miniszterek informális athéni tanácsülése több elvárást is megfogalmazott a megállapodással kapcsolatban.
    A tanácskozáson értékelték az Egyesült Államokkal létrehozandó transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség érdekében folytatott tárgyalások feltáró szakaszát, amely januárban zárult, továbbá megfogalmazták várakozásaikat a most induló érdemi tárgyalási szakasszal kapcsolatban.
    Magyarország a transzatlanti gazdasági integráció kérdésében offenzív álláspontot képvisel, vagyis nem elszenvedője, hanem egyértelmű támogatója a tárgyalásoknak – fejtette ki Wintermantel Péter. Mint mondta, az általános magyar elvárás, hogy olyan magas szintű megállapodás jöjjön létre, amelyben a piacnyitási és a szabályalkotási kötelezettségek megfelelő egyensúlyban vannak.
    Emellett a helyettes államtitkár jelezte: a magyar álláspont határozottan igényli, hogy a tagállamok nevében tárgyaló Európai Bizottság a lehető legnagyobb fokú átláthatóságot biztosítsa a tárgyalási folyamatban, mert az egyeztetések követéséhez és a magyar nemzetgazdasági érdekek megfelelő becsatornázásához ez elengedhetetlen.
    Kitért arra is, hogy a megállapodással összefüggő egyeztetéseken magyar részről kiemelt figyelmet fordítanak egyebek mellett a mezőgazdasági piacra jutásnak, a kereskedelemtechnikai akadályok lebontásának, a GMO-kérdésnek és a közszolgáltatásoknak.
    A helyettes államtitkár úgy vélte: mivel az Egyesült Államok Magyarország legnagyobb Európán kívüli exportpiaca, az ország érdekeinek megfelelő megállapodástól a magyar gazdaság is nagyon pozitív hatásokat remélhet.

Az elmúlt nyolc hónap MTI hírei közül pedig az alábbi öt adott némi (de csak meglehetősen némi) tudósítást erről:

Elkezdődött az EU-amerikai szabadkereskedelmitárgyalások második fordulója

    Brüsszel, 2013. november 11., hétfő (MTI) – Újabb forduló kezdődött hétfőn Brüsszelben az EU-amerikai szabadkereskedelmi tárgyalásokon, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok kiterjedt elektronikus kémkedési tevékenységéről közzétett leleplezések nyomán Európában felerősödtek a tárgyalások felfüggesztését – sőt, beszüntetését – szorgalmazó hangok.

    Az Európai Unió nevében Ignacio Garcia Bercero, amerikai részről
pedig Dan Mullaney főtárgyaló csupán a tárgyaláskezdő kézfogás
lefényképezésének idejére állt az újságírók elé, érdemi közlendőjük
nem volt a tárgyalásokkal kapcsolatban.
    Ez a második tárgyalási forduló, amelynek az eredeti menetrend
szerint októberben kellett volna lezajlania, de akkor egy időre az
amerikai költségvetés rendezetlensége miatt a washingtoni kormányzat
gyakorlatilag megbénult.
    Az EU az egyre-másra kipattanó lehallgatási botrányok ellenére
is folytatni kívánja a megbeszéléseket. Uniós tisztségviselők azt
hangsúlyozzák, hogy a személyes adatok kezelésével kapcsolatos
kérdésekben mindenképpen ragaszkodnak az európai előírások
tiszteletben tartásához.
    John Kerry amerikai külügyminiszter a múlt héten személyesen
kérte az európai vezetőket, hogy ne futtassák zátonyra a
tárgyalásokat, amelyek nyomán 800 millió fős szabadkereskedelmi
térség jöhet létre a világ két kiemelkedően fejlett régiójában. Az
Egyesült Államok és az EU együttesen a világ gazdasági
értéktermelésének 40 százalékát adja, és 50 százalékkal részesedik a
világkereskedelemből. Számítások szerint a jövő év végére tervezett
megállapodás létrejötte, a kereskedelmet gátló akadályok lebontása
esetén az uniós országok csaknem 120 milliárd eurót, az Egyesült
Államok ennél valamivel kevesebb pénzt takaríthatna meg évente.
    A most kezdett brüsszeli tárgyalási forduló péntekig tart, a
következő pedig Washingtonban esedékes december 16. és 20. között.

LMP: a kormány álljon ki Magyarország és a fenntarthatóság érdekeiért a szabadkereskedelmi tárgyalásokon

    Budapest, 2013. november 9., szombat (MTI) – Az LMP arra kéri a magyar kormányt, hogy az EU-USA szabadkereskedelmi tárgyalásokon álljon ki Magyarország és a fenntarthatóság érdekeiért.

    Az ellenzéki párt szombati közleménye szerint az LMP európai
pártcsaládja, az Európai Zöld Párt a hétvégén tartja tanácsülését
Brüsszelben. A találkozó egyik fókuszpontja az Európai Unió és az
Egyesült Államok szabadkereskedelmi egyezményének ügye, amely
álláspontjuk szerint európai és hazai szinten komoly fenyegetés a
fogyasztókra, a környezetre és a nemzeti szuverenitásra.
    "Az egyezménnyel a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete
jönne létre, amely komoly veszélyeket rejt hazánk számára is:
általános tapasztalat, hogy az ilyen megállapodásokkal a periféria
és a félperiféria országai rosszul járnak" – írták.
    A közlemény szerint az LMP korábban már kérdezte a magyar
kormányt arról, hogy mi a tárgyalási stratégiája az EU-USA
szabadkereskedelmi megállapodásoknál és a válaszból az derült ki
számukra, hogy a kormány nincs tisztában a veszélyekkel. Az
ellenzéki párt ezért ismételten kéri a kormányt, hogy álljon ki
Magyarország és a fenntarthatóság érdekeiért az EU-n belül és a
tárgyalásokon.
    A közlemény kitér arra is, hogy az LMP politikusai tájékoztatást
adtak a kishantosi ökológiai gazdaság helyzetéről. Kezdeményezték,
hogy Európai Zöld Párt foglaljon állást a kishantosi biogazdaság
ügyében: nyilvánítsa ki, hogy az ökológiai gazdaság megőrzendő
értéket képvisel a fenntarthatóság szempontjából és fennmaradása
egész Európa érdeke – olvasható a közleményben.

Amerikai költségvetési vita – Elhalasztották az USA-EUszabadkereskedelmi tárgyalásokat

    Washington, 2013. október 4., péntek (MTI) – Az Egyesült Államok elhalasztja az Európai Unióval a szabadkereskedelmi szerződésről szóló tárgyalások folytatását az amerikai szövetségi kormányzat részleges lebénulása miatt.

    Michael Froman, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője
Karel De Guchttel, az EU kereskedelmi biztosával közölte, hogy az
amerikai kormány hivatalos képviselői a költségvetésről szóló
kongresszusi megállapodás híján nem tudnak jövő héten Brüsszelbe
utazni.
    Az Egyesült Államok és az unió ekkor tartotta volna meg a
második tárgyalási fordulót a világ legnagyobb szabadkereskedelmi
övezetének, hivatalos nevén a transzatlanti kereskedelmi és
beruházási partnetség
nek (TTIP) a létrehozásáról
. Az USA és az EU
így is a legnagyobb kereskedelmi partnere egymásnak, de a még
meglévő tarifák eltörlése és a transzatlanti üzleti ügyvitelt
megkönnyítő megállapodás megkötése nyomán a várakozások szerint az
óceán mindkét partján csökkenne a munkanélküliség.
    Froman hivatala közölte, hogy az európai partnerekkel közösen
egy alternatív munkaterv kidolgozásába kezd, amelynek végrehajtása
az amerikai kormányzati kifizetések újbóli beindulása után veheti
kezdetét. De Gucht nyilatkozatot adott ki, amely szerint a
tárgyalási forduló lemondása semmiképp sem téríti el a feleket attól
az ambiciózus céltól, hogy megkössék kereskedelmi és beruházási
egyezményt.
    Az amerikai szövetségi kormány részleges bénultsága október 1.,
vagyis az új amerikai pénzügyi év kezdete óta tart. A patthelyzet
miatt mintegy 800 ezer szövetségi alkalmazottat kellett
kényszerszabadságra küldeni, és a kormányzat fizetésképtelensége
egyre több területet érint.
    A leállásnak áldozatául esett Barack Obama elnök négy országot
érintő, jövő heti ázsiai körútja, amelynek keretében részt vett
volna az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC)
Indonéziában megtartandó csúcstalálkozóján.
    Az amerikai képviselőház és a szenátus egy költségvetési tétel
ügyében végre megállapodott: az amerikai törvényhozás mindkét háza
egyhangúlag szavazta meg, hogy három hónappal meghosszabbítsák a
különleges bevándorlási vízumprogramot azon iraki polgári tolmácsok
számára, akik az amerikai csapatok szolgálatában álltak. Jelenleg
2-3,5 ezer ilyen ember ügye vár elbírálásra.
    A CBS hírtelevízió pénteken közzétett közvélemény-kutatása
szerint az amerikaiak csaknem 90 százaléka elégedetlen az országában
jelenleg tapasztalható politikai helyzettel. A megkérdezettek 43
százaléka azt mondta, hogy egyenesen dühíti, ami politikai téren
Washingtonban történik, beleértve a költségvetéssel kapcsolatos
huzavonát is. E szerint a felmérés szerint 72 százalék helyteleníti
a republikánusok hozzáállását a költségvetési vitához, 61 pedig a
kormányzat, illetve a demokraták kongresszusi tevékenységét
ugyanezen a téren.

Szabadkereskedelmi tárgyalások – Párizs a tárgyalási mandátum nyilvánossá tételét kéri

    Párizs, 2013. július 15., hétfő (MTI) – Párizs azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy tegye nyilvánossá az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalási mandátumát, hogy a megbeszélések "ne az emberek és a civil társadalom háta mögött" folyjanak – jelezte hétfőn Nicole Bricq francia külkereskedelmi miniszter.

    A július 8-án megkezdődött tárgyalások előtt derült fény arra,
hogy az Egyesült Államok uniós intézményekben is végzett hírszerző
tevékenységet. Franciaország ezért először azt javasolta, hogy az EU
tiltakozása jeléül halassza el legalább két héttel a tárgyalások
megkezdését, majd elfogadta a Berlin által javasolt megoldást,
miszerint azok az eredeti menetrend szerint megkezdődnek és azzal
párhuzamosan az uniós országok magyarázatot követelnek Washingtontól.
    "Ez a tárgyalás érdekli a vállalatokat, a szakszervezeteket, a
fogyasztóvédő egyesületeket, a nem kormányzati szerveket, és persze
az embereket" – írta a francia kormánytag Karel de Guchthoz, az EU
kereskedelmi biztosához intézett levelében. Hozzátette: "Először is
azt szeretném, hogy a mandátum, a politikai dokumentum nyilvánossá
váljon".
    Bricq a következő kérdésekre vár választ Brüsszeltől: "Hogyan
akarják ezt a tárgyalást folytatni? Hogyan kívánják bevonni az
érdekelt partnereket? Menetrendet várok el önöktől és azt, hogy
bevonják a civil társadalmakat a tárgyalásokba". A francia miniszter
szerint "egy ilyen megállapodás nem születhet meg az emberek és a
civil társadalmak háta mögött".
    Az EU-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény megkötéséről a
tárgyalások első fordulója hivatalosan július 8-án kezdődött meg,
amit az első hét végén Ignacio Garcia-Bercero, az EU főtárgyalója
"nagyon produktívnak" értékelt Daniel Mullaney amerikai
főtárgyalóval tartott közös sajtótájékoztatóján.
    A megállapodást a remények szerint 2014 végére, még az új
Európai Bizottság beiktatása előtt sikerül majd tető alá hozni. Az
egyeztetetések célja a kölcsönös kereskedelmet és a befektetéseket
akadályozó tényezők, elsősorban vámok és eltérő szabályozások
elhárítása a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetének
létrehozása érdekében.
    Miközben a kereskedelmi tarifák alacsonyak, a nem tarifajellegű
akadályok – az eltérő jogi szabályozás, a biztonsági előírások és
ellenőrzési eljárások különbözősége, a hazai vállalkozók preferálása
– jelentősen megdrágítják az Atlanti-óceán másik partjára irányuló
exportot.
    A két félnek azonban nem lesz könnyű megállapodnia. A film- és
televíziós iparát féltő Franciaország például elérte, hogy az uniós
tárgyalóbizottságnak ne legyen felhatalmazása az audiovizuális
jogokról tárgyalni. Európai részről fel fogják vetni egyebek között,
hogy az amerikai szövetségi kormány, az államok és az önkormányzatok
is a helyi vállalkozókat preferálják a pályázatok – így a jól
jövedelmező hadiipari pályázatok – odaítélésénél. Az amerikaiak
pedig várhatóan a biotechnológiai termékek, így a genetikailag
módosított alapanyagból előállított – és sok európai által
veszélyesnek tartott – élelmiszerek exportját fogják majd
forszírozni.

Szabadkereskedelmi tárgyalások – Megkezdődött az amerikai-EU egyezkedés

    Washington, 2013. július 8., hétfő (MTI) – Megkezdődtek a tárgyalások hétfőn Washingtonban az Egyesült Államok és az Európai Unió között a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetének létrehozásáról.

    Ezzel párhuzamosan a felek egyeztetést kezdtek az amerikai
Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA) az európai országokban
folyatott, Edward Snowden külföldre szökött amerikai informatikus
által leleplezett, nagyszabású internetes adatgyűjtési gyakorlatáról
is.
    A baráti országok ellen folytatott amerikai kémkedés
kirobbantotta botrány miatt Párizs a múlt héten még a transzatlanti
kereskedelmi és beruházási partnetségről (TTIP) szóló tárgyalások
elhalasztását javasolta, ám az unió 28 tagállama végül úgy döntött,
hogy a két kérdés párhuzamosan is kezelhető.
    Brüsszel mindazonáltal levélben arra figyelmeztette Washingtont,
hogy felülvizsgálhatja a légiutasok adatai és a banki
SWIFT-információk átadásáról oly nehezen megkötött megállapodást, ha
az Egyesült Államok nem szavatolja az EU-nak, hogy hírszerzési
programjai maradéktalanul megfelelnek a törvényességnek.
    "A kölcsönös bizalom súlyosan erodálódott és azt várom az
Egyesült Államoktól, hogy minden tőle telhetőt megtegyen annak
helyreállítása érdekében" – írta Cecilia Malmström belügyi EU-biztos
a Janet Napolitano amerikai belbiztonsági miniszterhez a
tárgyalásokat megelőzően intézett levelében.
    A TTIP-megállapodást a remények szerint 2014 végére, még az új
Európai Bizottság beiktatása előtt sikerül majd tető alá hozni
. Az
egyeztetetések célja a kölcsönös kereskedelmet és a befektetéseket
akadályozó tényezők elhárítása
.
    Miközben a kereskedelmi tarifák alacsonyak, a nem tarifajellegű
akadályok – az eltérő jogi szabályozás, a biztonsági előírások és
ellenőrzési eljárások különbözősége, a hazai vállalkozók preferálása
– jelentősen megdrágítják az Atlanti-óceán másik partjára irányuló
exportot.
    A világ két legnagyobb gazdasága olyan időpontban kezdi el a
szabadkereskedelmi övezetről folytatandó alkufolyamatot, amikor
stagnál a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagállamainak dohai
liberalizációs tárgyalási fordulója.
    A két félnek nem lesz könnyű megállapodnia. A film- és
televíziós iparát féltő Franciaország például elérte, hogy az uniós
tárgyalóbizottságnak ne legyen felhatalmazása az audiovizuális
jogokról tárgyalni.
    Európai részről fel fogják vetni egyebek között, hogy az
amerikai szövetségi kormány, az államok és az önkormányzatok is a
helyi vállalkozókat preferálják a pályázatok – így a jól jövedelmező
hadiipari pályázatok – odaítélésénél. Az amerikaiak várhatóan a
biotechnológiai termékek, így a genetikailag módosított alapanyagból
előállított – és sok európai által veszélyesnek tartott –
élelmiszerek exportját fogják majd forszírozni.
    A remélt szabadkereskedelmi övezetnek 820 millió lakója lesz. Az
Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi forgalom
értéke tavaly mintegy 650 milliárd dollár (500 milliárd euró) volt,
a szolgáltatások és a beruházások terén mért forgalom pedig 360
milliárd dollár volt. A transzatlanti közvetlen beruházások értéke
2011-ben elérte a 3,7 milliárd dollárt.
    Mindkét fél a gazdaság, ezen belül a munkahelyek számának
növekedését reméli a megállapodástól. A londoni Centre for Economic
Policy Research számításai szerint a TTIP az amerikai gazdasághoz
évi plusz 122 milliárd dollárral, az unióshoz pedig évi plusz 153
milliárd dollárral járul hozzá.
    A költségek csökkenésének 80 százalékát a bürokrácia és a
szabályozások visszaszorításától, illetve a szolgáltatások és a
közbeszerzés felszabadításától várják.

Post a comment or leave a trackback: Trackback URL.

Trackbacks

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: