Államadósság csökkentés pro és kontra, devizapiaci és növekedési kilátások

pénzügy- államadósság-MNB
MNB: a GDP 79,0 százalékán állt az államadósság 2013 végén

Budapest, 2014. február 17., hétfő (MTI) – Az államadósság a GDP 79,0 százalékának megfelelő értékre csökkent tavaly év végére a szeptember végi 80,2, és az egy évvel korábbi 79,8 százalékról – derült ki a pénzügyi számlák előzetes adataiból, amelyeket hétfőn közölt honlapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

    Az MNB előzetes adatai szerint az államháztartás névértéken számításban vett konszolidált bruttó (maastrichti) adóssága 23 068 milliárd forint volt 2013 végén: a negyedik negyedévben 17 milliárd forinttal növelte a nettó adósságfelvétel és 38 milliárd forinttal csökkentette a forintárfolyam változása. (December végén 296,91 forint volt az euró és 215,67 a dollár, 1,57 (0,052 százalékkal) illetve 5,39 (2,44 százalékkal) forinttal olcsóbb, mint a harmadik negyedév végén.)
    Az államháztartás nettó tartozásai 18 451 milliárd forintra rúgtak az év végén, és a GDP 63,2 százalékának megfelelő érték csekély emelkedést jelez a szeptember végi 62,9, és az egy évvel korábbi 61,2 százalékhoz képest.
    Az előzetes pénzügyi számlák szerint az államháztartás negyedik negyedéves hiánya 127 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 1,6 százalékát tette ki. Ezen belül a központi kormányzat hiánya 72 milliárd, a társadalombiztosítási alapoké 61 milliárd volt, míg a helyi önkormányzatok 7 milliárd forintos többletet mutattak ki. A tavalyi év egészében a GDP 2,5 százalékával egyenlő, 741 milliárd forint deficitet mutatnak az előzetes adatok. A harmadik negyedévben még az időszakra eső GDP 3,0 százalékát tette ki a deficit, de a szeptember végéig tartó négy negyedév államháztartási hiánya a GDP 2,6 százaléka volt, míg 2012-ben a GDP 2,1 százaléka volt a hiány a pénzügyi számlák adatai szerint is.
    A háztartások megtakarításai a múlt év egésze alatt 1538 milliárd forintot, a GDP 5,3 százalékát tették ki, ebből a negyedik negyedévre 554 milliárd forint, a GDP 6,9 százalékának megfelelő összeg jutott. A háztartások megtakarításai a harmadik negyedévben a GDP 3,0 százalékát tették ki, de az előző két év negyedik negyedévében a tavalyinál többet, a GDP arányában 2011-ben 8,6, 2012-ben 7,2 százalékot tett félre a lakosság.

Ezzel szemben a nem szoclib ellenzék erről beszél:

Schiffer: az államadósság valójában növekedett (lehetmas YouTube csatorna, 2014. február 13.)

Ahhoz, hogy az államadósságot egy nemzetgazdaság ki tudja nőni, elsősorban kiszámítható viszonyokra, kiszámítható jogalkotásra lenne szükség – jelentette ki Schiffer András napirend előtti felszólalásában. Mint mondta: Orbán szabadságharcának eredménye az lett, hogy ha a magánnyugdíjpénztárak megtakarításának lenyúlását nem számoljuk, az államadósság valójában növekedett.

Balczó Zoltán vs Cséfalvay Zoltán: "az államadósság ellen harc" (Parlament Jobbik YouTube csatorna, 2014. február 13.)

“Hogyan ítéli meg a Kormányzat az államadósság ellen meghirdetett harc eredményét?”

No és a szoclib ellenzék? Egyenesen riogatnak:

MSZP | Az államadósság nőtt, a forint gyengült (Magyar Szocialista Párt YouTube csatorna, 2014. január 29)

Ide vezetett az “értelmetlen szabadságharc” és a kormány kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája – jelentette ki az MSZP-s politikus, aki szerint már csak a kormányváltás hozhat gazdaságpolitikai fordulatot.

MSZP | Józsa István | Orbán letette a fegyvert [az államadósság elleni harcban] (Magyar Szocialista Párt YouTube csatorna, 2014. január 29)

Az MSZP szerint a paksi atomerőmű bővítéséről Moszkvában kötött kormányzati megállapodás világosan azt jelenti, hogy Orbán Viktor kormányfő “letette a fegyvert az államadósság elleni harcban”.

Bajnai Gordon is a fenti sémát ismételte a múlt hét végén: Az ÖSSZEFOGÁS 2014 nyíregyházi kampánynyitója (mszpnyiregyhaza YouTube csatorna, Feb 13, 2014]

Az Összefogás 2014 nyíregyházi kampánynyitó rendezvényét megelőzően Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője sajtótájékoztatón foglalta össze a szövetség legfőbb céljait és üzeneteit.

Bírálta a paksi erőmű bővítését, de — mint fogalmazott — nem azért, mert orosz- vagy atomellenesek, hanem mert „Orbán Viktor ezzel feladta a Magyarország függetlenségéért vívott harcot, letett az államadósság- és a rezsicsökkentésről".

Április 6-a egyfajta népszavazás is lesz, a jövőnkről. Korrigálni akarjuk az elmúlt 4, sőt az elmúlt 24 év hibáit, és az országot gazdaságilag helyes, fejlődő pályára állítani, munkahelyeket teremteni, de nem „számmisztikával", ahogy a Fidesz-kormány teszi. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 600 munkahely megszűnését jelentették be a közelmúltban. Mi 300 milliárd forintot fordítanánk a leghátrányosabb térségek felkarolására. Ennek megvalósításához kér bizalmat az ellenzéki Összefogás színeiben Nyíregyházán induló két képviselő-jelöltünk, Jeszenszki András és Juhász Ferenc.

Forrás: http://www.youtube.com/Kolcseytv

Pénzügy-deviza-bankközi-forint
Devizapiac – Kissé erősödött a forint

    Budapest, 2014. február 17., hétfő (MTI) – Szerény mértékben erősödött a forint a hét végén a nemzetközi devizakereskedelemben: az eurót a péntek esti 309,23 forint után hétfőn kora reggel 308,60 forinton jegyezték.

    A dollár árfolyama a péntek esti 225,80 forintról 225,15-re, a svájci franké 253,07 forintról 252,63 forintra, a japán jené pedig 2,2174 forintról 2,2162-re csökkent hétfő reggelre.
    Az euró árfolyama változatlanul az 1,37-es dollárjegyzés körül ingadozik.
    Hétfőn az amerikai piacok ünnep miatt zárva tartanak. Piacmozgató erejű makrogazdasági adat közzététele Európában nem várható.
    Árfolyam-befolyásoló hatással az euróövezeti pénzügyminiszterek brüsszeli tanácskozása lehet.

Gazdaság-kormány-NGM
Varga Mihály: a magyar gazdaság szerkezete nem indokol ekkora forintgyengülést

    Budapest, 2014. február 16., vasárnap (MTI) – A nemzetközi hatások alól Magyarország sem tudja kivonni magát, ugyanakkor a magyar gazdaság nem küzd olyan egyensúlyi problémákkal, amelyek ilyen mértékű forintgyengülést indokoltak volna – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vasárnap az ATV Szabad szemmel című műsorában azzal kapcsolatban, hogy néhány hete 300 forint felett van az euró árfolyama.

    A tárcavezető kifejtette: Magyarországot nem lehet összevetni egyes feltörekvő országokkal, például Törökországgal vagy Dél-Afrikával, mivel ezen országokban jelentős külkereskedelmimérleg-hiány van. Ezzel szemben Magyarországon 2013-ban jelentős külkereskedelmi többlet alakult ki, ezenkívül a magyar gazdaság – ellentétben például Törökországgal – nem küzd strukturális problémákkal.
    A deficit 3 százalék alatt van, az államadósság mértéke csökken, többletes a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
    Orbán Viktor miniszterelnöknek a gazdasági növekedés alakulásáról szóló, néhány nappal ezelőtti nyilatkozatával összefüggésben Varga Mihály teljesen elképzelhetőnek nevezte, hogy 2016-ra 4 százalékra gyorsulhat a magyar gazdasági növekedés. Hozzátette: sok múlik azon, mi történik a külpiacokon, főleg Németországban. A német gazdaság is meglepő adatot produkált tavaly, év végén, így van remény arra, hogy a "német lokomotív tovább fogja húzni a közép-kelet-európai térséget". Úgy vélte, hogy ezenkívül beérhetnek és segíthetik a gazdasági növekedést azok a változások is, amelyeket a kormány az adó- és járulék-, valamint az önkormányzati rendszerben elkezdett, illetve a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele érdekében végrehajtott.
    A paksi bővítéssel kapcsolatban elmondta, hogy a beruházások a magyar állam vagyonát gyarapítják, a kivitelezési szakasz 8000-9000 embernek "ad majd többletmunkát". Számítások szerint az ehhez kapcsolódó hitelfelvétel az államadósságot körülbelül egy százalékponttal növelheti átmenetileg a tízéves periódusban, "de ez nem veszélyezteti azt a célt, hogy a következő években a magyar államadósság mértéke csökkenjen" – tette hozzá.
    Varga Mihály jelezte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által megtárgyalt, a paksi bővítéssel kapcsolatos hitelszerződést a jövő heti kormányülésen hagyhatja jóvá a kabinet, a következő lépés pedig az lesz, hogy ennek be kell kerülnie a parlament elé. "Ha ez indokolja egy rendkívüli ülés összehívását, akkor én ezt mindenképpen támogatni fogom" – mondta a miniszter.
    Arra a kérdésre, hogy nem "szaladhatnak-e el" a bővítés költségei, Varga Mihály elmondta: csak olyan végrehajtott beruházást vagy szállítást lehet kifizetni, amit a magyar fél jóváhagyott, vagyis a magyar államnak erős kontrollszerepe lesz.
    Hangsúlyozta: az elkészült hatástanulmányok azt prognosztizálták, hogy a paksi beruházás meg fog térülni.

A magyar gazdaság köszöni szépen, jól van (kormanyhu YouTube channel, Feb 14, 2014)

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint akár 2 százalék felett is lehet az idei gazdasági növekedés, bár a kormány továbbra is konzervatívan számol, és egyelőre nem változtat az idei 2 százalékos növekedési prognózisán

A szoclib szakértelmiség kontrázott, egy példa:

Petschnig Mária Zita (ATVzrt YouTube csatorna, Feb 15, 2014)

„A magyar gazdaság köszöni szépen, jól van” — ezt Varga Mihály gazdasági miniszter azután mondta,hogy a KSH közzétette gyorsbecslését. Petschnig Mária Zita közgazdász szerint ez csak egy felületes vizsgálat után mondhatta a miniszter. A magyar gazdaság szerinte ugyanis eléggé beteg. A bázis annyira alacsony volt, hogy ezért lehetett kedvező következtetést levonni. A 2.7 % – os utolsó negyedévi növekedés nem nyugszik stabil alapokon. Ez nem kis részben a jó mezőgazdasági évnek köszönhető. A stadion beruházás nem termel GDP-t, az ipari növekedés a korábban elhatározott autógyártásnak köszönhető. A háztartások fogyasztása az elmúlt évben stagnált, de az idén is csak egy kismértékű növekedés várható—jósolta.

Gazdaság-NGM-növekedés
Varga Mihály: tartható lesz a gazdasági növekedés

    Budapest, 2014. február 14., péntek (MTI) – A nemzetgazdasági miniszter szerint bízni lehet abban, hogy tartható lesz a gazdasági növekedés, a magyar gazdaságnak komoly tartalékai vannak, 2014-ben az exportpiacok bővülése tovább húzhatja a gazdasági növekedést és ebben a belső kereslet növekedése is komoly mértékben segíthet.

    Ezt Varga Mihály péntek este a Duna Közbeszéd című műsorában mondta, kiemelve, hogy Európában elhúzódó stagnálás van, így Magyarország a maga 2,7 százalékos negyedik negyedévi bővülésével az EU 28 tagországa közül a 4. legmagasabb növekedést tudta felmutatni. Az elmúlt év egészében 1,2 százalékos volt a magyar gazdaság növekedése.
    Egy kérdésre válaszolva elmondta: az idén a kormány már éves szinten 2 százalékos növekedést vár, sőt, van olyan elemző, aki 2,5-2,6 százalékos bővülést jósol Magyarországnak.
    Hozzátette: a miniszterelnök által Kínában mondott, a magyar gazdaság 2016-os teljesítményére várt 4 százalékos bővülés "nem tűnik elérhetetlennek".
    Arra a riporteri felvetésre, hogy a 310-313 forint/euró körüli árfolyam egyes elemzők szerint a monetáris tanács kamatpolitikájának, kamatcsökkentésének következménye, a nemzetgazdasági miniszter kiemelte: szerinte a forint árfolyamára sokkal nagyobb a hatása annak, ami a külső piacokon történik.
    Emlékeztetett arra, hogy a Fed, a jegybank szerepét betöltő amerikai tartalékbankrendszer mennyiségi lazítási programjában havonta először 85 milliárd dollárt "pumpáltak a gazdaságba", ezt előbb 75 milliárd dollárra, majd mostanában 65 milliárd dollárra csökkentették, és jelezték, hogy ki akarják futtatni a programot.
    Varga Mihály úgy vélte: ettől megijedt mindenki, mivel úgy gondolják a piaci szereplők, a jövőben nehezebb lesz feltörekvő piaci államkötvényeket vásárolni. Az is kétségtelen, hogy a magyar alapkamat nem 7 százalék már, hanem 3 százalék alatt van, és ez is befolyásolja a befektetők döntéseit – fűzte hozzá.
    "Bízom abban, hogy a monetáris tanács értékeli a kialakult szituációt, és felelős döntést hoz" – mondta Varga Mihály, hozzátéve, a monetáris tanács hatásköre ennek a "felelős döntésnek" a meghozatala.
    Kiemelte: a további kamatcsökkentés is felelős döntés lehet, de az ezzel ellentétes irányú döntés is az lehet, ez a monetáris tanács hatásköre

Egy nemzetközi elemzőkre (is) támaszkodó államtitkár ezt megelőzően

Orbán Gábor: fenntartható pályára állt a növekedés (kormanyhu YouTube channel, Jan 31, 2014)

A Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára szerint fenntartható pályára állt a magyar gazdaság növekedése, amelynek a szerkezete is egészséges irányba tolódott el, és a kedvező tendencia tartósnak ígérkezik

Világgazdaság-Magyarország-infláció-GDP
Londoni elemzők: erős növekedés Közép-Európában, nincs magyar deflációs veszély

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:
    London, 2014. február 14., péntek (MTI) – Meglepő üteműnek nevezték Közép-Európa gazdaságainak növekedési ütemét a térség előzetes negyedik negyedévi GDP-becsléseinek pénteki ismertetése után a londoni pénzügyi elemzők. Van olyan citybeli ház, amely az adatok nyomán jelentősen emelte a magyar gazdaság idei egész évi növekedésére adott előrejelzését.

    A szintén pénteken ismertetett januári magyar inflációs adatokkal kapcsolatban a londoni elemzők egyöntetűen azt jósolták, hogy deflációs kockázat nem fenyeget a magyar gazdaságban, mivel a tizenkét hónapra számolt magyarországi infláció a múlt havi nulla százalékkal valószínűleg elérte mélypontját.
    William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics vezető elemzője pénteki értékelésében közölte: a ház már a régiós GDP-becslések előtt is a londoni konszenzusnál magasabb prognózisokat tartott érvényben, de az adatsorok ehhez képest is meglepően erősek.
    A cég saját becslése szerint az európai felzárkózó térségben – beleértve Törökországot és Oroszországot is – a tavalyi negyedik negyedévben 2,5 százalékos lehetett az éves összevetésű átlagos GDP-növekedés, ami 18 hónapja nem mért ütem.
    A ház a magyar gazdaság erőteljes tavalyi év végi teljesítményéből kiindulva 2,5 százalékra javította az idei magyar GDP-növekedési előrejelzését az általa eddig várt 2 százalékról, és ugyanilyen felülvizsgálatot hajtott végre Csehország esetében. A Capital Economics Romániában az eddig jósolt 2 százalék helyett most már 3 százalékos növekedést vár 2014-ben, ugyanolyan üteműt, mint Lengyelországban.
    Jackson szerint a havi aktivitási adatok jól kiegyensúlyozott kilábalásra utalnak az európai felzárkózó térségben. A kiskereskedelmi értékesítés és az ipari termelés növekedése egyaránt gyorsult 2013 végére, ami arra vall, hogy a térségi kilábalásnak a hazai és a külső kereslet egyaránt hajtóerőt adott – hangsúlyozta a Capital Economics londoni elemzője.
    Valamivel óvatosabb idei előrejelzést adtak a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői. A ház a pénteki adatismertetések utáni prognózisában közölte, hogy Magyarországon 2,1 százalékos, Lengyelországban 2,8 százalékos, Csehországban 1,9 százalékos, Romániában 2,4 százalékos GDP-növekedést vár 2014-ben. A JP Morgan elemzői hangsúlyozták, hogy ez a magyar GDP-prognózisuk is valamivel meghaladja a londoni konszenzust.
    Az HSBC bankcsoport londoni elemzői is 2,1 százalékos idei egész évi növekedést várnak a magyar gazdaságban. Pénteki értékelésükben szintén kiemelték, hogy a magyar gazdaságnak a külső és a belső kereslet erősödése egyaránt lendületet adott a tavalyi negyedik negyedévben. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a belső fogyasztást nagyarányú ösztönzés hajtja a monetáris és a költségvetési oldalról egyszerre.
    A januárról közzétett – éves összevetésben nulla százalékos – magyarországi inflációs adatokkal kapcsolatban a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének szakelemzői pénteki helyzetértékelésükben úgy fogalmaztak, hogy Magyarországnak "volt egy rövid flörtje a deflációval", de a dezinflációs folyamat januárban valószínűleg véget is ért.
    A GS londoni elemzői szerint a tizenkét havi januári fogyasztói árindex – eddig példátlan módon – valószínűleg deflációs tartományba fordult volna a dohány- és az alkoholfélék, valamint a szolgáltatások áremelkedése nélkül. Ez az inflációs szerkezet hozzájárult a – tizenkét havi szinten 3,4 százalékos – maginfláció és a teljes kosárra számolt ütem szélesedő divergenciájához.
    A ház szerint ugyanakkor innen várhatóan belép a közműdíj-csökkentések tavalyi első hullámából eredő éves bázishatás, ami véget vet a további dezinflációnak az idei évre.
    A Goldman Sachs londoni elemzői szerint azonban a januári inflációs adatok alátámasztják Magyar Nemzeti Bank (MNB) enyhítésre hajló monetáris politikáját, és így a GS azon előrejelzését is, hogy az MNB ebben a hónapban még végrehajt egy kisebb mértékű, 0,10 százalékpontos kamatcsökkentést.
    Az alacsonyabb januári inflációs kiindulópont és a tervezett további közműdíj-csökkentés lassítja a reálkamat és kamatdifferenciál eróziójának folyamatát, enyhítve ezáltal a tőkiáramlás rövid távú kockázatát a GS elemzői szerint.
    A JP Morgan londoni elemzői is azt valószínűsítették pénteki értékelésükben, hogy a magyarországi infláció januárban elérte mélypontját. A ház az innentől belépő bázishatások, valamint a forintgyengülés átszűrődése miatt azzal számol, hogy 2014 végére 2,3 százalékra, 2015 végére 3,1 százalékra gyorsul vissza a tizenkét havi infláció.
    A cég szintén azt várja, hogy az MNB a jövő heti kamatdöntő ülésen 0,10 százalékpontra lassítja a kamatcsökkentés ütemét. A JP Morgan elemzőinek várakozása szerint ehhez az eddigieknél keményebb hangvételű monetáris tanácsi közlemény járul majd, amely elismeri a piaci kondíciók romlását.
    A cég londoni szakértői azt nem várják, hogy az MNB kizárja a későbbi kamatcsökkentések lehetőségét, ám ha tovább romlik a Magyarországgal kapcsolatos befektetői hangulat – például ha a forint 315-320 forint/euró fölé gyengül -, az a ház szerint valószínűleg leállítaná az enyhítési ciklust.
    A JP Morgan elemzői közölték: alapeseti előrejelzésük változatlanul az, hogy az MNB 2,50 százalékos alapkamaton fejezi be az enyhítési ciklust az idei második negyedévben. Elismerték ugyanakkor, hogy a gyenge forint miatt felfelé ható kockázatokat látnak erre a prognózisukra.

Pénzügy-deviza-bankközi-forint
Devizapiac – Kissé gyengült a forint

    Budapest, 2014. február 14., péntek (MTI) – Kissé gyengült a forint pénteken napközben a bankközi devizapiacon.

    Az eurót nem sokkal délután négy óra után 309,68 forinton jegyezték. Délelőtt 309,20 forinton, kora reggel 311,26 forinton állt.
    Az amerikai dollár árfolyama 226,20 forint volt a délelőtti 225,64 forint és a kora reggeli 227,51 forint után.
    A svájci frank jegyzése 253,41 forinton állt. Délelőtt 252,93 forint, kora reggel 254,85 forint volt az árfolyam.
    A japán jen 2,2208 forinton forgott a délelőtti 2,2167 forint és a kora reggeli 2,2373 forint után.
    Az eurót 1,3690 dollár körül jegyezték. Napközben az 1,37-es szint fölött is járt a jegyzés.

Világgazdaság-Magyarország-adósságpiac
Idei csúcsán járt a magyar CDS-árazás Londonban

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:
    London, 2014. február 3., hétfő (MTI) – Idei csúcsán járt a magyar államadósság-törlesztési kockázat fedezeti ügyleteinek költsége a hétfői londoni jegyzésben, tükrözve a forintgyengülést is hajtó általános kockázatkerülést a felzárkózó térségben.

    Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató csoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég szakelemzői az MTI-nek hétfő este elmondták, hogy a magyar szuverén devizaadósság-állomány törlesztési leállásának rizikójára köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) középárfolyama – az egyik legfőbb államadós-kockázati mutató – 283 bázispont fölé emelkedett napközben, jóllehet a késői kereskedésben 273 bázispont környékére süllyedt vissza.
    A magyar CDS-kontraktusok 257 bázisponton zárták 2013-at.
    A magyar CDS-árazás hétfői csúcsértéke azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre a nap folyamán 283 ezer euró feletti éves középárfolyamon is kínáltak törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, 26 ezer euróval drágábban, mint december utolsó kereskedési napján.
    Londoni pénzügyi elemzők hétfői helyzetértékelése szerint az általános piaci vélekedéssel ellentétben nem az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve mennyiségi enyhítési programjának már elkezdett visszavonása a felzárkózó térségi befektetési eszközöket sújtó jelenlegi eladási hullám elsődleges oka.
    Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak elemzése szerint a gyenge külső fizetési pozíciójú gazdaságok, mint például Törökország, nyilvánvalóan sebezhetők a globális monetáris kondíciók feszesebbé válásától.
    A felzárkózó térség más gazdaságaiban azonban most a hazai strukturális problémák kerültek a piaci szereplők figyelmébe, ezért túlzott az a közvélekedés, amely a Fed-ciklus leépítését tekinti az eladási nyomás fő tényezőjének.
    A ház szerint mindenekelőtt azt kell észrevenni, hogy nem ugrottak meg meredeken az irányadó amerikai kincstárjegyhozamok azóta, hogy a Federal Reserve decemberben bejelentette mennyiségi enyhítési ciklusa visszavonásának elkezdését. A kincstárjegyhozamok megugrásának elmaradását részben az magyarázza, hogy e hozamok már tavaly nyáron meredeken emelkedtek, amikor a piacok először kaptak jelzést a Fed-ciklus várható leépítéséről.
    Ráadásul a globális kockázatvállalási készség gyengülése még élénkítette is a biztos befektetői menedéknek tekintett amerikai kincstárjegyek keresletét, csakúgy, ahogy a Fed előző két mennyiségi enyhítési ciklusának leépítése után.
    Mindezek alapján a Capital Economics azzal számol, hogy az irányadó tízéves amerikai kincstárjegy hozama a következő két évben is csak fokozatos ütemben emelkedik, és 2015 végére éri el a 3,5 százalékot – áll a cég hétfői londoni elemzésében.
    Más nagy londoni házak mindazonáltal ennél nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a Fed-ciklus visszavonásának a felzárkózó piaci eladási hullám okai között.
    A Moody’s Analytics – a hitelminősítői és pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző Moody’s Corporation cégcsoport gazdaságelemző részlege – Londonban minap ismertetett új elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy a piacokat a Fed által a felzárkózó gazdaságok aggályai iránt mutatott "szemmel látható közömbösség" rázta meg.
    A ház kimutatta, hogy a Federal Reserve enyhítési ciklusának leépítéséhez kapcsolódó első, tavaly kora nyári piaci felfordulás óta eltelt 37 hétben az irányadó tízéves amerikai kincstárjegy átlaghozama 2,64 százalék volt a megelőző 37 hét 1,80 százalékos átlaghozama után.
    Ben Bernanke, a Federal Reserve most leköszönt volt elnöke először tavaly nyáron tett egyenes utalást arra, hogy a Fed hozzákezdhet a gazdaságélénkítő likviditáspótlásra fordított összeg csökkentéséhez, és szavait annak idején jelentős eladási hullám követte a felzárkózó piacokon.     Ezek a gazdaságok ugyanis a Federal Reserve és a világ többi vezető jegybankja által alkalmazott rendkívüli mértékű mennyiségi enyhítés haszonélvezői között voltak, mivel a pénzügyi válság óta piacra zúdított pótlólagos jegybanki likviditásból a hozamelőnyt kereső intézményi befektetők nem keveset juttattak felzárkózó térségi eszközökbe, bár a Capital Economics hétfői értékelése szerint az amerikai monetáris expanzió jóval nagyobb felhajtóerőt adott az amerikai részvénypiacoknak, mint a külföldi tőzsdéknek.

Egy nagy, felívelő korszakra kell készülnünk (kormanyhu YouTube channel, Jan 31, 2014)

A miniszterelnök szerint, ha a parlamenti választás után is folytatódhat a jelenlegi gazdaságpolitika, akkor Magyarország előtt egy nagy, felívelő fejlesztési korszak áll. Orbán Viktor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szervezett pénteki Lámfalussy-konferencián utalt a feltörekvő piacokon tapasztalt árfolyam-ingadozásokra is, amellyel kapcsolatban leszögezte, az árfolyamkérdést kizárólagos jegybanki hatáskörnek tartja. Kijelentette egyúttal: a magyar gazdaság rendkívül stabil.

Amire így reagált a Vértes András vezette, elemeinek többségében szoclib elkötelezettségű GKI (elég csak megtekinteni a vagy 150 főt kitevő magánszemély tulajdonosok listáját, ahol a már említett Petschnig Mária Zita mellett a néhai Nyitrai Ferencnét, a kádári idők roppant keményvonalas KSH elnökét is megtalálni):

Gazdaság-előrejelzés-GKI
GKI: a gazdasági folyamatok javulása átmeneti és látszólagos

    Budapest, 2014. február 3., hétfő (MTI) – A GKI Gazdaságkutató Zrt. a magyar gazdasági folyamatok javulását átmenetinek és viszonylagosnak tartja, és úgy véli, hogy a "választási gazdaságpolitika" csak rövid távon élénkítő hatású, a tőkevonzó képesség helyreállítása híján azonban nem teremti meg a növekedés tartós alapjait.

    Legfrissebb prognózisában a GKI továbbra is 1,3 százalékos növekedéssel számol az idén a tavalyi 1 százalékos bővülést követően, 2014-es inflációs előrejelzését azonban csökkentette a kutatóintézet, a decemberben várt 2,1 százalékról 1,5 százalékra mérsékelte.
    A GKI az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejti: a vásárlóerő növekedése csak késleltetve hat a fogyasztásra, amelynek tavalyi stagnálását idén várhatóan átmenetileg 1,5 százalék körüli növekedés követi. Tartós forintgyengülés esetén azonban ennyi sem lesz – teszik hozzá.
    A fogyasztás növekedése a javuló külső konjunktúra mellett segítheti a belföldre termelő és szolgáltató cégek értékesítését. A pótlásnál markánsabb üzleti beruházások azonban az MNB növekedési hitelprogramja ellenére sem várhatók, a jogbiztonság és a piac hiánya miatt – fogalmaz a GKI.
    Tavaly az első háromnegyedévben 1,1 milliárd euró működőtőke távozott az országból, változatlan gazdaságpolitika esetén az idén sem várható érdemi változás – közölte a gazdaságkutató.
    A GKI szerint a beruházások tavaly az uniós forrásokból finanszírozott, főleg infrastrukturális fejlesztések révén emelkedtek 4 százalék körüli mértékben, erre az évre lassulást, 2 százalékos növekedést vár a kutatóintézet.
    Az alapkamat folyamatos csökkentése kihasználta a 2013 őszéig kedvező nemzetközi pénzügyi helyzetet, s olcsóbbá tette az államháztartás finanszírozását. Ugyanakkor a magyar kamatfelár még a románnál és bolgárnál is magasabb, a CDS felár pedig a régióban csak a szlovénnél és a horvátnál alacsonyabb, s felette van a kormányváltás előtti szintnek is – hangsúlyozza  a GKI.
    "Az alacsony kamat növeli a forint árfolyam-ingadozását, miközben gyengülése a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetésének felelőtlen magatartása miatt a régióban ismét a legjelentősebb. A múlt heti látványos árfolyamzuhanás ismét megkérdőjelezte a monetáris politika hitelességét" – írta a GKI.
    Az előrejelzés szerint a külső egyensúly 2014-ben is kedvező lesz, az uniós források növekvő beáramlása azonban már csak ellensúlyozni tudja a külkereskedelmi egyensúly romlását. Ez utóbbi részben a magyar export- és versenyképesség romlásának, részben a belföldi kereslet emelkedésének a következménye.
    Az autóiparon kívül szinte nincs más dinamikus, fejlesztésre is hajlandó ágazat, a belföldi kereslet emelkedésének szépséghibája pedig az, hogy a fogyasztás, nem a beruházás élénkülésének lesz a következménye, ami egyelőre nem alapoz meg tartós és élénkebb növekedést – írja a GKI.

Mindez annak ellenére, hogy Szatmáry Kristóf: a stratégiai megállapodások hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez (kormanyhu YouTube channel, Feb 11, 2014):

A korábbi 5-6 évben tapasztalt csökkenés után tavaly fordulat következett be a beruházásokban, a harmadik negyedévben már közel 10 százalékos bővülés volt, és minden remény megvan arra, hogy a beruházások tartósan támogatni tudják a magyar gazdaságot – mondta Szatmáry Kristóf államtitkár keddi sajtótájékoztatóján.

Menjünk hát vissza azokra az időkre, amelyek az alcsonyabb CDS-re vonatkoztak:
Hatalmasat zuhantak a törlesztésbiztosítási díjak Londonban

   London, 2010. május 10., hétfő (MTI) – Soha nem látott mértékű napon belüli árzuhanással reagált hétfőn a törlesztéskockázat-biztosítási tranzakciók londoni piaca arra a hírre, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek az éjszaka 750 milliárd euróig terjedő – a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen összeállítandó – stabilitási keret létrehozásában állapodtak meg. Londoni elemzők "drámainak" nevezték az egyezség egyes elemeit.

    A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA
DataVision szakelemzői hétfőn az MTI kérdésére elmondták: a görög
államadósság-törlesztési kockázat fedezetére kínált hitelpiaci
származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása az
aznapi londoni kereskedésben 531 bázispont környékén járt a 915
bázispontos előző záró után, vagyis példátlan mértékben, több mint
380 bázisponttal zuhantak a görög CDS-kontraktusok.

Meredeken csökkent a többi, szintén gyenge adósság- és
költségvetési helyzetűnek tartott déli euróövezeti tagállam
CDS-árazása is. A CMA hétfői adatsora szerint Spanyolország
törlesztéskockázati biztosítási díjszabása a 238,5 bázispontos
záróról 149 bázispontra, Portugáliáé 425 bázispontról 230 bázispont
környékére esett.

Jelentősen olcsóbbak lettek a magyar szuverén adósságtörlesztési
kockázat biztosítási kontraktusai is: a CMA szakelemzőinek
tájékoztatása szerint a magyar CDS-árazás a 283 bázispontos
zárószintről 222 bázispont alá csökkent
a hétfői londoni
kereskedésben.

Ez azt jelenti, hogy a magyar államadósság törlesztéskockázati
biztosítási díja 10 millió eurónként jelenleg több mint 300 ezer
euróval alacsonyabb Görögországénál, vagyis a piaci szereplők
Magyarországot sokkal kevésbé kockázatos adósnak tartják
törlesztésbiztonsági szempontból, mint az euróövezeti tag
Görögországot.

Negatív görög rekordok a londoni piacon 

    London, 2010. január 31., vasárnap (MTI) – Negatív rekordokat döntött az elmúlt héten a súlyos költségvetési, adósság- és bizalmi válsággal küszködő, euróövezteti tag Görögország a londoni törlesztéskockázat-biztosítási és adósságpiacon, amelyek a görög kockázatot most már messze az euróövezeten kívüli kelet-európai EU-tagállamok kockázati prémiumai fölé árazzák.

A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató cég, a CMA
DataVision heti összesítése szerint a görög szuverén
adósságtörlesztési kockázat fedezetére szolgáló határidős
biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása a hét
során járt 420 bázispont felett is
; csütörtökön például 422,5
bázispontos zárt, ami abszolút rekord az euróövezet egészének eddigi
történetében.

A CMA DataVision londoni szakelemzői az MTI-nek elmondták: a
magyar CDS-díjszabás az elmúlt hét londoni kereskedésében 240-246
bázispont – 10 millió euró magyar szuverén adósságonként évi 240-246
ezer euró – között mozgott, a térség legkevésbé kockázatosnak ítélt
adósa, Csehország esetében
pedig a CDS-kontraktusok árazása éppen
100 bázispont alatt volt.

Most pedig itt tartunk:
Világgazdaság-adósságpiac-kockázat-elemzés
Londoni elemzők: három eurótagállam és két kelet-európai gazdaság a legkockázatosabb adósok között

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:
    London, 2014. január 22., szerda (MTI) – Tavaly év végére jelentősen javultak a világgazdaság adóskockázati mérőszámai, ám a tíz legkockázatosabb államadós közül továbbra is három az euróövezet tagja, és két kelet-európai ország is ide tartozik, Magyarország ugyanakkor tovább javított helyezésén.

    A világ egyik legnagyobb adósságpiaci adatszolgáltató cégének szerdán Londonban ismertetett idei első országkockázati összesítése szerint Magyarország – amely két éve kikerült e tízes mezőnyből most már a legkockázatosabb húsz között sem szerepel.
    A McGraw Hill pénzügyi szolgáltató konglomerátumhoz tartozó S&P Capital IQ globális piaci adatelemző csoport Londonban bemutatott új listáján változatlanul Argentína áll az élen, és továbbra is a legkockázatosabb tíz államadós között van az eurógazdaságok közül Ciprus, Görögország és Portugália. A kelet- és délkelet-európai térségből Ukrajna és – most első ízben – Szerbia került ebbe a csoportba.
    Ezek az országok Argentína mellett olyan országokkal együtt szerepelnek a legkockázatosabb felső tízben, mint Venezuela, Pakisztán, Egyiptom és El Salvador.
    A cég az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) decemberi utolsó árazásai, illetve az ennek alapján számolt – bár a CDS-árfolyamokkal egyenes korrelációt nem mutató – halmozott távlati törlesztésleállási rizikó (CPD) alapján dolgozta ki a vizsgált országok kockázati sorrendjét.
    E mérőszámok alapján Ciprus messze a legkockázatosabb szuverén adós az euróövezeten belül, és változatlanul sokkal rizikósabb az évek óta súlyos adósságválsággal és recesszióval küszködő Görögországnál is.
    Ciprus az új kockázati lista összeállításához figyelembe vett decemberi utolsó zárás alapján 820,92 bázispontos CDS-középárfolyammal szerepel a legkockázatosabb tíz államadós csoportjának harmadik helyén. Ez ugyan javulás az előző negyedév végi listán kimutatott, ezer bázispontot meghaladó CDS-középárfolyamhoz képest, de azt jelenti, hogy minden tízmillió euró névértékű ciprusi államkötvényre még mindig jóval több mint 800 ezer euróért kínáltak törlesztéskockázati biztosítási tranzakciókat a befektetőknek a londoni piacon az új lista összeállításának idején.
    Az S&P Capital IQ számítási modellje szerint a december végi ciprusi CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac továbbra is 50 százalékot meghaladó halmozott valószínűséggel árazza Ciprus, mint államadós törlesztésképtelenné válását az irányadó ötéves távlatban.
    A kelet-európai országok közül Ukrajna messze a legkockázatosabb szuverén adós a cég londoni szakelemzőinek szerdán ismertetett tavalyi utolsó negyedéves összesítése szerint. Az S&P Capital IQ kimutatása alapján Ukrajna CDS-tranzakcióinak középárfolyama 2013 utolsó kereskedési napjának zárásában 807,76 bázispont volt; ebből a ház 45 százalékos távlati halmozott szuverén törlesztésleállási kockázatot számolt ki.
    Ráadásul az ukrán kockázati mérőszámok – elsősorban az ismét fellángolt belpolitikai feszültség hatására – azóta jelentősen még tovább romlottak, szembehaladva a szuverén CDS-árfolyamok egyébként javulást mutató globális folyamatával. Az S&P Capital IQ adatai szerint az ötéves ukrán szuverén dollárkötvényre számolt CDS-középárfolyam 835 bázisponton járt a szerdai londoni kereskedésben.
    Ukrajnát a nemzetközi hitelminősítők is egyre kockázatosabb államadósnak tartják.
    A Fitch Ratings néhány hete az addigi "B"-ről egy fokozattal "B mínusz"-ra minősítette vissza Ukrajna szuverén adósosztályzatát, amelyen további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.
    Nem sokkal korábban a Standard & Poor’s rontotta ugyanilyen mértékben Ukrajna államadós-besorolásait.
    A világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítő csoportja, a Moody’s Investors Service még mélyebbre, az addigi "B3"-ról egy fokozattal "Caa1"-re süllyesztette a spekulatív sávon belül Ukrajna szuverén adósosztályzatait. A Moody’s az új osztályzatot is azonnal leminősítési felülvizsgálat alá vette.
    A "Caa1" besorolás – amely a másik két hitelminősítő módszertanában "CCC plusz"-nak felel meg – egy fokozattal rosszabb az S&P és a Fitch ukrán osztályzatainál. A "Caa" osztályzati sáv már rendkívüli kockázatokra figyelmezteti a befektetőket az érintett adóssal kapcsolatban.
    Az S&P Capital IQ szerdán ismertetett új globális országkockázati listáján  Magyarország a 22. helyen szerepel, két helyet javítva az előző negyedévi sorrendhez mérve. A  kimutatás szerint Magyarország 257,25 bázispontos CDS-középárfolyammal zárta a tavalyi évet az egy negyedévvel korábbi 277,33 bázispontos zárószint után.
    A negyedik negyedéves lista szerint a világ legbiztonságosabb államadósa törlesztéskockázati szempontból változatlanul Norvégia, utána Svédország, Finnország, Dánia és Németország következik. Rajtuk kívül a legjobb tízes csoportban van még Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Svájc, Hollandia és Japán.
    Az S&P Capital IQ londoni szakelemzői az új kockázati listához fűzött helyzetértékelésükben kiemelik, hogy 2013 végére összességében jelentősen javultak a globális törlesztéskockázati mutatók, és a tavalyi negyedik negyedév a CDS-árazások szempontjából az egyik legkedvezőbb időszak volt a globális pénzügyi válság öt évvel ezelőtti elhatalmasodása óta. Ezt jelzi, hogy a ház által vizsgált összes szuverén adós átlagát számolva egyetlen negyedév alatt 9,5 százalékkal csökkent a globális CDS-árazás, és ezt a vezető tőzsdei árfolyammutatók folyamatos fellendülése kísérte. A széles merítésű S&P 500-as index tavaly például 29 százalékot erősödött az S&P Capital IQ szerdai kimutatása szerint.

Kétségtelen, hogy a jelenlegi helyzetből való kitörés szempontjából a kormány számára elsődleges fontosságú A külföldi működő tőke, mint a hazai gazdaságfejlesztés eszköze (kormanyhu YouTube channel, Dec 3, 2013):

A konferenciát rendező Századvég erről az előadásról így számolt be:

Az idei évben 78,4 milliárd euróra nőtt a külföldi közvetlen működőtőke magyarországi állománya, ami a GDP arányában a közép-kelet-európai régióban legmagasabb, míg egy főre vetítve a második legnagyobb összeg Csehország után – mondta Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára. Hozzátette: a kormány tisztában van azzal, hogy a külföldi működőtőke megkerülhetetlen a magyar gazdaság szempontjából, hiszen az a GDP-hez 20-25 százalékkal járul hozzá, a hozzá kapcsolódó export 70 százalékot adja, miközben a vállalati adóbevételek 40 százalékát teszi ki. „Az elmúlt tizenöt évben átlagosan az éves GDP-növekedéshez 0,7–0,9 százalékban járul hozzá ez a szektor” – hangsúlyozta. Szatmáry szerint a multinacionális cégek számítanak az egyik legjobb érdekérvényesítéssel nemcsak hazánkban, hanem a világon is, ezért a kabinet célja, hogy minél egységesebben integrálódjanak ezek a vállalatok a magyar piacra.

A stratégiai megállapodások is ezt a célt szolgálják, ahol a hazai vállalkozások és lakosság érdekeit érvényesíteni tudó kormány és az üzleti elvárásait szem előtt  tartó nagyvállalat úgy köt  egyességet, hogy hosszú távú stabil partnerség alakuljon ki. A legfontosabb témák mindkét fél számára, az infrastruktúra fejlesztése, beszállítói kapcsolatok javítása, az adó és járulékokkal kapcsolatos változtatások egyeztetése, energiahatékonyság kérdése, és a munkahelyteremtés-megőrzés fontossága, a beruházások növelése. Az államtitkár szerint a cél az, hogy éves szinten 3–4 milliárd euró közvetlen külföldi működőtőke érkezzen Magyarországra. Az eddig aláírt 35 megállapodást hamarosan további 25 stratégiai egyezmény követheti, amelyekről jelenleg is folynak a tárgyalások.

Emellett egyre inkább igaz az is, hogy A kormány a vállalkozásokra szeretné építeni a gazdasági növekedést (kormanyhu YouTube channel, Jan 20, 2013):

A kormány stratégiai partnernek tekinti a hazai kis- és közepes vállalkozásokat (kkv), és rájuk kívánja építeni a foglalkoztatás bővítését és a gazdaság felpörgetését – mondta Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

Erről még a következő részleteket hallhattuk később:

 Nőtt a kkv-k forrásszerzési lehetősége az uniós kutatás-fejlesztési keretben (kormanyhu YouTube channel, Feb 4, 2014)

Jelentősen nőtt a kis- és közepes vállalkozások (kkv) forrásszerzési lehetősége a Horizon 2020, közvetlenül Brüsszelből pályázható európai kutatás-fejlesztési támogatási keretben – hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára kedden a H2020 KKV Információs Napon, Budapesten.

illetve korábban: Kis- és középvállalkozóknak tartott előadást Csepreghy Nándor (kormanyhu YouTube channel, Dec 3, 2013)

„Innen szép nyerni!” címmel rendezett kis- és középvállalkozók számára konferenciát a Világgazdaság, ahol a Miniszterelnökség helyettes államtitkára is előadást tartott. Csepreghy Nándor beszélt a 2014-2020-as Európai Uniós költségvetési időszak tervezési feladatairól, az új operatív programokról, a jövőben elérhető támogatási formákról. A következő uniós költségvetési ciklus során a kormány határozott szándéka, hogy a támogatások 60%-át gazdaságfejlesztésre fordítsa, így segítve a vállalkozásokat és a munkahelyteremtést. Csepreghy Nándor hangsúlyozta: A munkahelyek megőrzése, a foglalkoztatottak számának növelése mindig is kiemelt célja volt a kormánynak. Ezen a téren a következő hét év alatt el szeretnénk érni, hogy a munkaképes korúak 75%-a dolgozzon.

A szakértelmiség, természetesen nem annak szoclib képviselői meglehetősen optimisták: A kis-és közepes vállalkozások akár 600 ezer új munkahelyet teremthetnének (TVZeg YouTube csatorna, Feb 12, 2014)

A kis- és közepes vállalkozások, megfelelő gazdasági környezet esetén, akár 600 ezer új munkahelyet is teremthetnének Magyarországon. Többek között erről beszéltek a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által szervezett konferencia előadói. Ehhez a finanszírozási lehetőségeiken tovább kellene javítani.

Jellemző, hogy ezzel a témával—a választások ellenére—a szoclib ellenzék egyáltalán nem foglalkozik, miközben Szilágyi György vs Cséfalvay Zoltán: "Körbe tartozások elleni harc" (2014-02-04) (JOBBIK a Parlamentben X YouTube csatorna, Feb 4, 2014)

“Körbe tartozások elleni harc, magyar kis- és közepes vállalkozások támogatása Fideszes módra.”
Reklámok
Post a comment or leave a trackback: Trackback URL.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: