Kettős mérce már a megkövetésben is

Avagy Karsai László szerint az:

amikor történészek kérik, hogy Schmidt Mária, a holokauszt tagadásáról és relativizálásáról hírhedett történésznő legyen a józsefvárosi projekt vezetője, akitől azt elvárni, hogy majd érdemben szembenéző, komoly, önvizsgáló oktatási projektet fog letenni az asztalra, ez körülbelül olyan, mint hogyha egy nyilvánosház vezetőnőjétől kérnénk erkölcsi

útmutatásokat

És ez teljesen normális, megkövetést nem igénylő kijelentés, az elkövető Karsai László szerint (ld. MAZSIHISZ sajtótájékoztató 2014 január 21 idegenrendészeti akció videófelvétel [41:58-42:29] közötti részét.). Mi több az eredeti Mazsihisz sajtótájékoztatón még jelen lévő Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató, Dorogi Zsuzsa a levéltár igazgató, Heisler András elnök, és Tordai Péter budapesti elnök szerint is az, úgy annak elhangzása idején (hiszen ott nem korrigáltak, hogy tiltakozásról ne is beszéljünk), sőt azután sem tettek semmit a Karsai-féle kijelentés megkövetése érdekében.

Jellemző Heisler András egyedüli reagálása:

[47:08] Nem is tartom nagyon ízlésesnek, ha valaki olyat itt kritizálunk, aki nincs itt közöttünk és nem tud visszaszólni. [47:15]

Micsoda bagatelizálás, miközben a saját oldalon mindenre oly kényesek (egyébként helyesen)!

Nem véletlenül reagált erre a Karsai által nyilvánosan meggyalázott Schmidt Mária a Hír TV Magyarország Élőben című műsorában (TerrorHazaMuzeum YouTube csatorna, 2013. január 22.) eképpen:

2014.01.21. kedd

Jellemző, hogy Karsai még botrányos nyilatkozata után sem érezte a megkövetés szükségességét (ld. a „Nem állt szándékomban lek*rvázni Schmidt Máriát” című mno cikkbe ágyazott első HírTV video [3:42-4:20] közötti részét), sőt megerősítette azt:

Azt mondtam, hogy egy ilyen emberre bízni a holokauszt oktatási programot, ez olyan, mint ha… Nem az erkölcseiről beszéltem, csak arról, hogy ez teljes képtelenség, ez nonszensz, ez olyan, mint ha egy nyilvánosház madame-ja adna apácáknak életvezetési, erkölcsi tanácsokat. Semmiképpen nem állt szándékomban lek*rvázni – hogy egy kicsit durván fejezzem ki magam – , tehát ha ilyen értelme volt a mondatomnak, akkor ezért természetesen kész vagyok bocsánatot kérni

Miközben:

"akit ezzel megsértettem, én megkövetem". Nem sértegetni akartam, én egy olyan kifejezést használtam, ami az akkori időszakban egy szakkifejezés volt – tette hozzá Szakály Sándor,

akinek korábbi kijelentése így hangzott:

A Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de
véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.

Amire Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója könyörtelen reakciót adott:

nem elég Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának bocsánatkérése a kamenyec-podolszki deportálással kapcsolatban. "Szakály úrnak onnan el kell kerülnie" – jelentette ki. Mint mondta, 15 zsidó szervezet követeli lemondását az intézet éléről, azt kérve, hogy ezen jelenségek ellen a kormány lépjen fel, de "a szavakból már elég volt", a kormány által meghirdetett nulla toleranciát várják el.

miközben Zoltainak, sőt egy kivételével a Mazsihisz többi vezetőjének (hogy a Szakály ellen tiltakozó 15 zsidó szervezetről ne is beszéljünk) egyetlen szava sem volt a Schmidt Mária elleni, Karsai féle mocskolódás ellen (sem a Mazsihisz sajtótájékoztatón, ahol ez elhangzott, sem később).

Ezért külön köszönet, hogy:

Egyházak-múzeum
A Mazsihisz [jelen nem lévő] alelnöke megkövette Schmidt Máriát

    Budapest, 2014. január 25., szombat (MTI) – Nyílt levélben követte meg Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) alelnöke Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, amiért őt a Mazsihisz keddi sajtótájékoztatóján „az ott jelenlévő egyik személy … durván sértegette, mélyen megalázta”.

    Feldmájer Péter a levélben – amelyet a Sorsok Háza projekt vezetése bocsátott az MTI rendelkezésére – úgy fogalmaz, hogy elborzadva értesült az elhangzott mondatokról. A Mazsihisz alelnöke nagyon fájlalja, hogy ilyen dolog megtörténhetett, és bár semmi köze ehhez az afférhoz, mégis kötelességének érezte megkövetni a főigazgatót, és elnézést kérni az elhangzottakért, ha már ezt eddig nem tették meg azok, akiknek ez kötelességük lett volna.
    A levél írója szerint a bocsánatkérést az is indokolja, hogy „ugyanez a személy néhány nappal később a Hír Tv-ben bocsánatkérés helyett tovább folytatta” a gyalázkodást.
    A történelemről alkotott tudományos nézetek különbözősége nem jogosít fel senkit sem arra, hogy másokat becsméreljen, kétségbe vonja tisztességüket, emberi mivoltukat – zárul a Mazsihisz alelnökének nyílt levele.
    A Magyar Nemzet beszámolója szerint Karsai László történész a Mazsihisz keddi sajtótájékoztatóján egy bordélyház vezetőjéhez hasonlította Schmidt Máriát. Úgy fogalmazott akkor, hogy „amikor történészek kérik, hogy Schmidt Mária, a holokauszt tagadásáról és relativizálásáról hírhedett történésznő legyen a józsefvárosi projekt vezetője, akitől azt elvárni, hogy majd érdemben szembenéző, komoly, önvizsgáló oktatási projektet fog letenni az asztalra, ez körülbelül olyan, mint hogyha egy nyilvánosház vezetőnőjétől kérnénk erkölcsi útmutatásokat".
    Karsai László később a Hír Televíziónak elismerte, hogy durván fejezte ki magát, ám kijelentette: Schmidt Máriától, mint történésztől nem, mint nőtől viszont hajlandó bocsánatot kérni.

További források:

Történelem-
Szakály Sándor megköveti azokat, akiket megsértett

    Budapest, 2014. január 19., vasárnap (MTI) – Szakály Sándor megköveti azokat, akiket megsértett minapi nyilatkozatával. A Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója az ATV Szabad Szemmel című műsorában vasárnap azt is elmondta, lehet, hogy tévedett.

    Szakály Sándor történész az MTI-nek adott pénteki interjújában azt mondta, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki.
    E kijelentése miatt a Demokratikus Koalíció közleményben követelte a kormánytól, hogy vonja vissza Szakály Sándor kinevezését, és a történész kövesse meg a magyar zsidóságot. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vasárnap adott ki közleményt, követelve Szakály Sándor lemondását.
    Szakály Sándor vasárnap az ATV műsorában közölte, ő arról beszélt, hogy az 1930-as években Európa számos országában, így Magyarországon is, hontalan vagy állampolgárságuktól megfosztott zsidók éltek. Magyarországon 1941-ben körülbelül 15-35 ezer Szlovákiából, Lengyelországból, Németországból és Ausztriából menekült zsidó volt, akiknek az állampolgársága bizonytalan volt.
    Randolph L. Braham történészt idézve azt mondta, hogy a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság megfogalmazott egy olyan igényt, hogy minden kétes állampolgárságú egyént ki kell utasítani Kárpátaljára, és át kell tenni a kelet-galíciai német hatóságokhoz.
    Hangsúlyozta: ez lépés nem volt emberséges, a tragédia következménye, hogy 11-18 ezer Magyarországon lévő, alapvetően hontalan vagy állampolgárságát bizonyítani nem tudó embert "tesznek át" Galíciába, ahol ukrán és német milicisták illetve csapatok legyilkolják őket.
    A nyilatkozata kapcsán azt mondta: "akit ezzel megsértettem, én megkövetem". Nem sértegetni akartam, én egy olyan kifejezést használtam, ami az akkori időszakban egy szakkifejezés volt – tette hozzá Szakály Sándor.
    Mint mondta, 1941-ben azokat az embereket Magyarországról "kitoloncolták", és "sajnálatos módon halál lett a sorsuk". "Ezért nyilván a magyar társadalom valamilyen szinten felelősséggel tartozik megkövetni ezeket az embereket" – fogalmazott.
    Megjegyezte azt is, hogy amint a magyar hatóságok tudomására jutott, mi történik ott, akkor az emberek egy részét visszafogadták és a kitoloncolást felfüggeszttették.
    A történész szerint szakmai kérdésről van szó, amely – mint mondta – "sajnos politikai konstellációba került". Nyilvánvalóan én tévedhettem ebben a dologban, semmilyen szándékosság nem volt benne – tette hozzá.
    Szakály Sándor közölte, nem gondolja, hogy le kellene mondania a főigazgatói posztról. Elmondta azt is, hogy nem vesz részt a holokauszt megemlékezéshez kapcsolódó konferencián, amelyen előadása is lett volna, mert úgy gondolja: az a helyes, ha személye vagy a nyilatkozata körül ilyen vita alakult ki, akkor ne szólaljon meg a holokauszt-konferencián.
    Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: "bűntudatom nincs, mert nem követtem el bűnt az én felfogásom szerint. Lehet, hogy tévedtem".

Történelem-intézet
Megalakult a VERITAS Történetkutató Intézet

    Budapest, 2014. január 17., péntek (MTI) – Megalakult a VERITAS Történetkutató Intézet, amely 25 alkalmazottal februártól kezdi meg a működését. Az intézmény három kutatócsoportba szervezve foglalkozik az 1867 és 1990 közötti időszak történetével – mondta Szakály Sándor, az intézet főigazgatója az MTI-nek adott interjúban.

    Terveik között említette, hogy konferenciát terveznek Megszállástól megszállásig címmel, amely az 1944. március 19-ei német megszállás utáni időszaktól tekinti át a magyar történelem tragikus 1944-1945-ös éveit, beleértve a szovjet megszállást és annak következményeit, valamint a Szovjetunióba kényszermunkára hurcolt magyarok tragikus sorsát.
    A rendszerváltoztatás meghatározó eseményeinek a történetét is fel kívánják dolgozni a 25 éves évfordulóhoz kapcsolódó konferencián. Ehhez kapcsolódva az Antall-kormány megalakulásának negyedszázados évfordulójára is terveznek konferenciát, amelyen arról szólhatnak az előadók, hogy miként jött létre a polgári demokrácia Magyarországon. 2016-ban az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára különböző programokat szeretnének szervezni. Minden esztendőben intézeti évkönyvet jelentetnek meg, és szeretnének a többi történeti kutatóhellyel is együttműködni – sorolta.
    Az intézményt létrehozó kormányzati szándék abból indult ki, hogy vannak a magyar történelemben olyan időszakok, amelyek kevésbé kerültek eddig reflektorfénybe és érdemes azokkal foglalkozni. A történészeknek pedig arra kell figyelniük, hogy az ország történetének minden eseményét illik elfogultságtól mentesen bemutatni – mutatott rá.
    Megjegyezte: a VERITAS ugyanakkor nem politikai megrendelésre dolgozik, mert az a történész, aki így írna történelmet, elveszítené hitelét. Az intézetet ezzel együtt már érték támadások, holott az érdemi munkát még nem is kezdte el – mondta.
    Szakály Sándor annak a véleményének adott hangot, hogy a VERITAS-nak "kicsit más szellemiséget kell képviselnie", mint az eddig már meglévő történettudományi kutatóműhelyeknek. Példaként hozta fel erre, hogy "nem illik azt mondani, hogy nem volt valami, ami a fehérterrort kiváltotta", és nem szabad elferdíteni a tényeket, miszerint több ezer vagy tízezer áldozata volt a fehérterrornak, amikor ez a szám – megjegyezve, hogy ártatlanság esetén egy ember halála is sok – néhány százra tehető.
    A történész úgy fogalmazott: a történettudomány "fejlődő tudomány", különösen fontos tehát, hogy egyes témák feldolgozásánál mire helyezik a hangsúlyokat. A történelmi forrásokat kizárólag úgy lehet felhasználni, hogy abból az utókor számára reális kép alakuljon ki az adott korszak eseményeiről, ennek megvalósítása pedig a VERITAS-nak is feladata.
    Szólt arról: nem szabad elfelejteni, hogy a Horthy-korszakban a helyi kommunista párt a Kommunista Internacionálé szekciója volt, ami azt jelentette, hogy annak tagjait idegen hatalom számára kémkedő személyekként tartották nyilván és a hatalom ennek megfelelően járt el velük szemben.
    Rámutatott: azt a kérdést is helyre kell tenni, hogy az elmúlt, pártállami rendszerben Ságvári Endréből Petőfi-típusú héroszt faragtak, holott a történelmi tények azt mutatják, hogy a német megszállás után nem fejtett ki aktív ellenálló tevékenységet – legalábbis nem ismeretes, hogy hány német katonát lőtt le, hány vasúti szerelvényt vagy lőszerraktárat robbantott fel -, ellenben amikor a rendőrök és csendőrök le akarták tartóztatni, maga kezdeményezte a tűzharcot, amelyben meghalt.
    Szakály Sándor megemlítette, hogy azt a tévhitet is el kell oszlatni a köztudatban – amelyet a pártállami időszakban sulykoltak -, miszerint a németek provokálták volna Magyarország hadba lépését 1941-ben Kassánál a szovjet felségjelzésű repülőgépekről ledobott bombákkal.
    A magyar 2. hadseregből 1943 januárja és áprilisa között mintegy 28 ezer magyar katonát és munkaszolgálatost szállítottak Magyarországra sebesülten vagy betegen a Don-kanyarból, orosz források szerint 26 ezren estek hadifogságba és 42 ezren tehető az eltűntek, illetve elestek száma. 1942 áprilisától 1943 áprilisáig, mintegy 250 ezer katona és munkaszolgálatos teljesített szolgálatot a magyar 2. hadsereg kötelékében és közülük az összveszteség – elesett, eltűnt, megsebesült, hadifogságba került -  mintegy 125 ezerre tehető. Ez hatalmas szám, de arról nincs szó, hogy az egész hadsereg odaveszett volna a Don-kanyarnál – hívta fel a figyelmet.
    A 2. hadsereg mindent előírt hadfelszerelést megkapott, de ez nem bizonyult elegendőnek a fronton. Emellett a hadsereg vezetése törekedett arra, hogy minimalizálja a magyar vérveszteséget. Tehát nem igaz az, amit az ötvenes-hatvanas években hangoztattak, miszerint a magyar katonákat vezetőik "odadobták" volna az ellenségnek – tette hozzá.
    Kiemelte: arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.
    Mint mondta, a népbíróságok 1945 utáni tevékenységének elemzésekor azt is rögzíteni kell, hogy ezek visszamenőleges hatállyal hozott jogszabályok alapján ítélkeztek. Erre azonban nem lett volna szükség, mivel a korabeli törvények alapján is felelősségre lehetett volna vonni a keretlegényeket, ugyanis ők nem voltak felhatalmazva arra, hogy a munkaszolgálatosokat agyonverjék.

Egyházak-izraelita
Holokauszt-emlékév – Heisler: nem adott ultimátumot a kormánynak a Mazsihisz

    Budapest, 2014. január 21., kedd (MTI) – Nem adott ultimátumot a kormánynak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a holokauszt-emlékév programjain való részvételével kapcsolatban – hangsúlyozta Heisler András, a Mazsihisz elnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón. Hozzátette: a kormány attraktív, páratlan programot állított össze az emlékévre.

    Heisler András rámutatott: a holokauszt-emlékév esetleges "sikertelensége" nemcsak a magyar zsidó közösségnek, hanem az országnak is kudarcot jelentene, ezért csak abban az esetben lépnek ki a programsorozatból, ha "nem tudják a folyamatokat megfelelő mederbe terelni". A kormány és a zsidó szervezetek közötti együttműködést tekintve optimisták – tette hozzá.
    A Mazsihisz elnöke kedvezőnek értékelte, hogy Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter megállapodást írt alá a Jeruzsálemben működő holokauszt-emlékközponttal és -múzeummal, a Jad Vasem Intézettel. Mint mondta, "vannak értékek az együttműködésben", a felmerülő problémákat pedig meg kell oldani.
    Megítélése szerint a civil pályázatok segítségével "országos jelentőségű mozgalommá válik", hogy a civil szervezetek, egyházak, iskolák megemlékezzenek a hetven éve történt holokausztról. Reményét fejezte ki, hogy a Sorsok Háza megalapításával "komoly intézménnyel fog gazdagodni az ország", és a Józsefvárosi pályaudvarból kialakítandó közművelődési intézmény a magyarországi diákoknak reális képet ad majd a holokausztról.
    Közölte: arra azonban, hogy a Sorsok Háza hasznos intézménye lesz a magyar közoktatásnak, pillanatnyilag még nem kaptak garanciát, ezért Schmidt Máriával, az intézmény vezetőjével leülnek megbeszélni a részleteket.
    Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója ehhez hozzáfűzte: azt kérik a kormányzattól, hogy az általuk javasolt embereket vegyék be a Sorsok Háza projektbe. Megjegyezte: nem szeretnék, ha az odalátogatók nem tudnák meg, mi vezetett a holokauszthoz, mert az "1920-ban kezdődött", és nem szeretnék, ha úgy jönnének ki az intézményből a diákok, hogy a holokauszt csak a németek bűne, miközben abban a magyar közigazgatás aktívan közreműködött.
    Heisler András kiemelte: a zsidóságnak kifinomult emlékezetkultúrája van, amelybe sok minden belefér, csak a hazugság nem, az, ha a történelmet meg akarják másítani. Elfogadják – említett egy példát -, hogy történészek különböző módon vélekednek Horthy Miklós kormányzóról, de azt nem tudják elfogadni, hogy a 20. század legnagyobb politikusaként emlegessék, mint ahogy azt sem, hogy a közszolgálati rádióban az hangzik el: a magyar reguláris hadsereg védte meg a budapesti zsidóságot a vészkorszak idején.
    Kérdésre válaszolva elmondta: semmiképpen nem szeretnék, hogy a német megszállás emlékműve a Németországgal történő konzultáció nélkül épüljön meg, mert ez konfliktushoz vezethet velük, ahogy az Egyesült Államokkal is, mert a tervezett helyszínen, a fővárosi Szabadság téren van az amerikai nagykövetség. Szerinte Oroszországgal is konfrontációhoz vezethet az emlékmű felállítása, mert az elesett szovjet katonák emlékműve is ott található a Szabadság téren. Továbbá Izrael, illetve a nemzetközi és a magyarországi zsidóság sem érti, miért kell éppen ott és éppen most emlékművet építeni. Formális eszközük ugyanakkor nincs az emlékmű felállításának megakadályozására – állapította meg.
    Zoltai Gusztáv annak a kérésének adott hangot, hogy vegyék le napirendről a német megszállás emlékműve felállításának tervét, mert nem szeretnék, ha az a szélsőjobb kegyeleti helyévé válna.
    Felhívta a figyelmet arra: nem elég Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának bocsánatkérése a kamenyec-podolszki deportálással kapcsolatban. "Szakály úrnak onnan el kell kerülnie" – jelentette ki. Mint mondta, 15 zsidó szervezet követeli lemondását az intézet éléről, azt kérve, hogy ezen jelenségek ellen a kormány lépjen fel, de "a szavakból már elég volt", a kormány által meghirdetett nulla toleranciát várják el.
    Karsai László történész arról beszélt: az magyarázza Szakály Sándor kijelentéseit Kamenyec-Podolszkról, hogy nem ismeri kellő mélységben a vonatkozó dokumentumokat, amelyek azt támasztják alá, hogy "ez nem idegenrendészeti akció volt, hanem etnikai tisztogatás". Szerinte Szakály Sándor "nem tudta" azt sem, hogy a németek akadályozták meg, hogy a magyarok újabb zsidó emberek ezreit hurcolják Kamenyec-Podolszkba. Azt sem tudta, hogy a magyarok sokakat "visszalöktek a határon túlra", a németek által megszállt Ukrajnába – fűzte hozzá.
    Véleménye szerint Szakály Sándor pontatlanul fogalmazott, mert Magyarországon nem zsidókérdés, hanem antiszemita-kérdés volt, s amikor az intézetvezető zsidókérdésről beszélt, az 1941-es antiszemita szóhasználattal élt.
    A történész úgy látja, "a magyar társadalom imádja a múltnak ezt a megszépítését", ami a holokauszt relativizálását illeti. Szerinte a Fidesz együttműködik a Jobbikkal, emiatt a kormány kettős beszédének véget kell vetni.
    Az eseményen megjelent Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete is.

Reklámok
Post a comment or leave a trackback: Trackback URL.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: