Nem kúrál a Kúria

… avagy tanul az egész ország a saját, immár évtizedes nemtörődömségi hibáiból (egyén: “nem kell értenem a mai világhoz, és nem kell a közösség ügyeivel sem törődnöm”; ‘értelmiség’/’elit’: “nem kell az ország termelési és gazdasági érdekérvényesítéséhez érteni, elég csak a szűk [szak]területem és a saját érdekem” stb.) … de fog-e valóban tanulni ebből, hiszen igazából majd még ezután dől el minden?

Már most igen tanulságosak az alábbi reakciók a Kúria december 16-i, devizahitelekkel kapcsolatos döntésére. Különösen a 2002 és 2010 között uralkodó ‘elit’ és ‘értelmiség’ részéről, akik olyannyira megmondó emberek voltak akkoriban, miközben “statisztáltak” ennek az egész problémának a létrejöttéhez. Ráadásul azóta is megmondó emberként nyilvánulnak meg minden kérdésben, kivéve ezt az ügyet. Figyelemre méltó, hogy akik egyáltalán megnyilvánultak közülük (mindössze Felcsuti Péter és az MSZP, míg messze túlnyomó többségük egyszerűen hallgatott) legfeljebb félrebeszélt.

deviza-hitelek Varga István a Kúria döntését elemzi (CivilkontrollTv YouTube csatorna, 2013. december 17.)

FACEBOOK: https://www.facebook.com/pages/Nemzeti-Civil-Kontroll/342783665741979 WEB: http://www.civilkontroll.com/ – Nemzeti Civil Kontroll http://www.magyarforum.com – Magyarok Fóruma deviza-hitelek Varga István a Kúria döntését elemzi

image

Dr. Varga István: Mégis csak helyben a jövő (Krokotanarur YouTube csatorna, 2013. november 26.)

A szervezett magánhatalom és a magyar nemzet sorskérdései. Az új, 12 részes előadás sorozat 9. része a Magyarok Házában (http://drabikjanos.org)

Róna Péter telefonos interjú a Kúria döntése után (Vágott) – 2013-12-17 (Hír TV a qwerty999915 YouTube csatornán keresztül, 2013. december 18.)

Magyarország élőben — Róna Péter telefonos interjú a Kúria döntése után (Vágott) Hír TV – 2013-12-17 21:15:00

image
avagy a nyilvánvalóan tetten érhető fenyegetés a Kúria döntése előtt
(erről az alábbi videóban szó is esik)

Háttérkép – "Jogállamban a pénz a fegyver".- Bogár László, Boros Imre – 2013-12-19 (Echo TV a qwerty999915 YouTube csatornán keresztül, 2013. december 20.)

Koppány csoport tüntetés (Balogh Dénes YouTube csatorna, 2013. december 17.)

Akik ott voltak a Kúria előtt a jogegységi döntéskor – 2013-12-16 15:40:00 (Hír TV Élő adás qwerty999915 YouTube csatornán keresztül, 2013. december 16.)

Döntött a Kúria: az adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát

Jog-deviza
Devizahitelek – Kúria: nem ütközik jogszabályba a devizaalapú kölcsönszerződés

    Budapest, 2013. december 16., hétfő (MTI) – A devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés – döntött a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában hétfőn.

    Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
    A határozat szerint a szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető.
    A döntés kitér arra is, hogy a pénzügyi intézmény tájékoztatási kötelezettségének ki kell terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre.
    A döntés szerint, "ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie". Így, ha a bíróság a szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, ám a szerződés e nélkül is teljesíthető, akkor az érvénytelen kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés pedig egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.
    A kollégiumvezető a döntést ismertetve kiemelte, hogy a bírói szerződésmódosítás arra szolgál, hogy egy-egy konkrét szerződésnél orvosolja a szerződés megkötése utáni változások valamely fél jogos érdekét sértő hatását. Arra azonban nem alkalmas, hogy társadalmi méretű gazdasági változások azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan érintő következményeit csak az egyik fél számára hátrányosan megoldja.
    Ha ezeket a hátrányos következményeket a jogalkotó bizonyos körben jogszabállyal rendezte, a jogalkotói beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja – olvasható a határozatban.
    Wellmann György a döntés ismertetése után elmondta: annak célja az volt, hogy a több ezer folyamatban lévő perben elősegítse az egységes szempontok szerinti elbírálást.
    Kiemelte, hogy a Kúria bírái a döntés társadalmi súlyának és jelentőségének tudatában hozták meg több mint kétharmados többséggel határozatukat, s teljes mértékben átérzik a több százezer devizahiteles elnehezült helyzetét. A döntés azonban csak a törvények alapján, a jog által biztosított lehetőségek között születhetett meg.
    Ez a döntés azért volt "különösen nehéz, mert a rendelkezésre álló jogi eszközök, az alkalmazható jogintézmények nem adnak megfelelő lehetőséget az ellentétes érdekek közötti mérlegelésre, a szerződéses terhek és kockázatok utólagos, igazságos és méltányos megosztására" – fogalmazott Wellmann György.
    A Kúria kollégiumvezetője kitért arra is: a devizahiteles perek mögött meghúzódó gazdasági-társadalmi probléma káros következményeit nem lehet kizárólag jogi úton felszámolni, és a megoldást nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni. A bíróságokra kötelező jogegységi határozattal a Kúria csak jogértelmezést végezhetett, jogot nem alkothatott.
    A jogegységi eljárás során hivatalból kifejtette álláspontját a legfőbb ügyész, továbbá beszerezték a Magyar Nemzeti Bank elnökének, valamint Vékás Lajos jogász professzornak a véleményét.
    A Kúria épületével szemben maroknyi tüntető demonstrált, zászlókkal, transzparensekkel, hangosbeszélőn bírálták a döntést, azt skandálták: "gyilkosok, hazaárulók". A Kúria kollégiumi ülése idején az épületet jelentős rendőri erők biztosították.

Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete szakértői vélemény a Kúria döntéséről (ATVzrt YouTube csatorna, 2013. december 17.)

A Híróra vendége Galcsikné Erdősi Éva szakértő, Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete: “A jelenlegi jogszabályok alapján nem születhetett más döntés. … Rengeteg olyan lehetőség lenne, ami felett elsiklunk”.

Nem jogszabályellenes a devizahitel! – ifj. Lomniczi Zoltán alkotmányjogász – 2013.12.17 (Ma reggel a qwerty999915 YouTube csatornán keresztül, 2013. december 17.)

Megvan a Kúria döntése – nem jogszabályellenes a devizahitel! (Vágott) A Ma reggel vendége ifj. Lomniczi Zoltán alkotmányjogász, a CÖF jogi szakértője 2013. december 17. 07:37 http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/12/17/07/Megvan_a_kuria_dontese__nem_jogszabalyellenes_a.aspx

A Kúria döntött a devizahitelekről-Póka László interjú (neoworldmedia YouTube csatorna, 2013. december 18.)

Végre döntött a Kúria az árfolyamkockázat ügyében, az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban azonban egyelőre kivárják az Európai Bíróság véleményét. A Kúria kétharmados többséggel döntött és a következő megállapításokat tette: A devizaadós viseli az árfolyamváltozás hatásait. Az árfolyamkockázat önmagában nem ütközik jogszabályba. A pénzügyi intézménynek van tájékoztatási kötelezettsége az árfolyamkockázat ügyében is. A bíróságnak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie. Ha egy rész érvénytelen a szerződésben, de enélkül a rész nélkül is teljesíthető a szerződés, akkor a kikötés érvénytelennek nyilvánítása nem vált ki joghatást. Azzal kapcsolatban, hogy átlátható-e az egyoldalú szerződésmódosítás feltételrendszere, a Kúria megvárja az Európai Bíróság döntését. A bírói szerződésmódosítás nem alkalmas arra, hogy szerződések tömegeit módosítsa: csak egyedi esetekben alkalmazható. Amennyiben viszont a jogalkotó „rendezné a hátrányos következményeket”, az kizárná a bírói mérlegelést. Az üggyel kapcsolatban megszólalt Póka László, a Nem adom a házamat mozgalom elnöke, aki bár egyességre lépett az összefogás pártjával, ugyanúgy harcol tovább az utcán a devizaadósokért. Póka emellett arra kér minden devizahitelest, hogy ne üljenek otthon ölbe tett kézzel és várják, hogy az ügyvédek és a döntéshozók foglalkozzanak az ügyükkel, hanem vegyék kezükbe az irányítást és tegyenek azért, hogy megoldódjon a problémájuk és vegyék fel a harcot a bankokkal, ahogyan ő és a mozgalom tagjai is teszik.

Rendkívüli Pártprogram (József Kiss YouTube csatorna, 2013. december 18.)

Méltó választ ígértem — hát íme! (a videót végignézni és terjeszteni kötelező) ELTÖRLÉSRE kerülnek a „devizahitelek”! Emberek! Mi elvégeztük a házifeladatot, most Önökön a sor. Tisztelet és köszönet mindazoknak, akik eddig kivették a részüket ebből az egyenlőtlen küzdelemből. A „hatóságok” kétségbeesetten próbálnak ellehetetleníteni, pofátlan módon megszüntették a Csányi elleni kártérítési pert és nagymértékű illeték megfizetésére köteleztek engem és a BAÉSZ-t. Így Karácsony közeledtére megérkezett a pénzbírság is az augusztus 20-i Astoria elfoglalásáért, ezen felül tovább folytatva ugyanezen okból a két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést kilátásba helyező büntető eljárást ellenünk. Jól van ez így! Elsöprő győzelmet fogunk aratni a hazaárulók felett! Tisztelettel, Kásler Árpád A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt Programja letölthető itt: http://kaslerarpad.hu/images/AHazaNemEladoPart_Programja_2014.pdf http://kaslerarpad.hu/

Pártok-Együtt-PM
Devizahitelek – Együtt-PM: a kormány már nem tud másra mutogatni

    Budapest, 2013. december 16., hétfő (MTI) – Az Együtt-PM véleménye szerint a Kúria jogegységi döntésének megszületése után a kormány már nem tud másra mutogatni a devizahitelesek ügyében – mondta hétfőn újságíróknak Jávor Benedek. A Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke kijelentette: a kabinetnek kell sürgősen rendeznie annak a mintegy 220 ezer bajban lévő devizahitelesnek az ügyét, akik hónapok, évek óta várják a megoldást.

    A független képviselő arra reagált, hogy a Kúria polgári kollégiuma hétfőn hozta meg jogegységi határozatát, amely szerint nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés.
    Jávor Benedek úgy fogalmazott: a Kúria döntését sem kormányfőnek, sem pártoknak nem illik befolyásolni, vagy véleményezni.
    Szavai szerint valós megoldásokat várnak a kormánytól, de ehhez csak jogállami eszközöket lehet felhasználni. Kérdésre válaszolva elmondta, egy kiszámítható gazdaságpolitikával a 2010-es kormányváltás előtti árfolyamra kell leszorítani az euró árfolyamát. Hozzátette: emellett szükség van egy olyan mentőcsomagra is, amelyben az állam, a pénzintézetek és a hitelesek is magukra vállalják a felelősség egy részét.

Pártok-MSZP
Devizahitelek – MSZP: a kormány nem halogathatja tovább az érdemi lépéseket

    Budapest, 2013. december 16., hétfő (MTI) – A Kúria állásfoglalása után nincs ok arra, hogy a kormány tovább halogassa az érdemi lépéseket a devizahitelesek ügyében – mondta Simon Gábor, az MSZP elnökhelyettese.

    A politikus hétfőn újságírók előtt azt hangsúlyozta, felesleges volt a kormány elmúlt hónapokban követett időhúzó taktikája, hogy nem tett érdemi lépéseket, hanem a Kúria jogegységi állásfoglalására várt. A várakozás közepette a kormány nem volt hajlandó a leginkább rászorulókat segítő lépéseket megtenni – tette hozzá.
    A Kúria hétfői döntését úgy értékelte, hogy innentől kezdve nincs ok arra, hogy a kormány tovább halogassa  az érdemi lépéseket. Mint mondta, várják a magáncsőd intézményének beterjesztését, a Nemzeti Eszközkezelő megerősítését, a bérlakásprogram elindítását.
    Az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke szerint ha ezeket a lépéseket megteszi a kormány, akkor nemcsak a magasabb jövedelmű, tehetősebb, önálló megtakarítással rendelkező devizahiteleseken, hanem legnehezebb helyzetben lévő, és az otthonuk elvesztése előtt álló vagy azt már elvesztő devizahiteleseken is segíthetnek.
    Simon Gábor azt mondta, azzal egyetértenek, hogy önmagában ez nem egy jogi, hanem társadalom- és gazdaságpolitikai probléma, amit nem lehet egy jogi lépéssel megoldani.
    Egy komplex gazdasági, társadalompolitikai lépéssorozatra van szükség – mondta, hozzátéve, azt gondolják, hogy a kormány a felelősséget nem lökheti át a Kúria nyakába.
    A Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában hétfőn úgy döntött, nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés.
    Wellmann György, a kollégium vezetője azt mondta, a devizahiteles perek mögött meghúzódó gazdasági-társadalmi probléma káros következményeit nem lehet kizárólag jogi úton felszámolni és a megoldást nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni.

Pártok-LMP
Devizahitelek – Az LMP sajnálatosnak tartja, de tudomásul veszi a Kúria döntését

    Budapest, 2013. december 16., hétfő (MTI) – Az LMP szerint sajnálatos a Kúria devizahitelesek ügyében meghozott jogegységi döntése, de a párt ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a határozatot – közölte Schiffer András.

    Az ellenzéki párt frakcióvezetője sajtótájékoztatóján arra reagált, hogy a Kúria polgári kollégiuma hétfőn hozta meg jogegységi határozatát, amely szerint nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés.
    Az LMP társelnöke szerint a jogegységi döntés után még sürgetőbbé vált, hogy a Ház foglalkozzon Ertsey Katalin és Vágó Gábor néhány hónapja benyújtott törvényjavaslatával. Eszerint a parlamentnek meg kellene tiltani a közjegyzői okiratokon alapuló kilakoltatásokat, ahogy tilossá kellene tenni, hogy a pénzintézetek átruházhassák követeléseiket az adósságbehajtó cégeknek – ismertette az indítványt. Hozzátette, a bíróságokat pedig arra kellene kötelezni, hogy az eléjük kerülő kölcsönszerződések egészét vizsgálják.
    Schiffer András azt mondta, ha jogegységi döntés teljes terjedelmében nyilvánossá válik, akkor mérlegelni kell, hogy – a visszamenőleges jogalkotás tilalma mellett – milyen törvényalkotási lépéseket lehet tenni annak érdekében, hogy a "bankok csalárd módon ne fosztogathassák tovább az embereket".

Pénzügy-deviza-bankközi-forint
Devizapiac – Délutánra mérséklődött a forint erősödése

    Budapest, 2013. december 16., hétfő (MTI) – Jelentősen erősödött a forint a Kúria polgári kollégiumának a devizahitelekről szóló jogegységi határozatát követően, de délutánra már kissé korrigált az árfolyam a főbb nemzetközi devizákkal szemben.

    Az eurót reggel 301,68 forinton jegyezték, délelőtt 301,48 forinton, a Kúria döntése után ideiglenesen 300 forint alá csökkent az árfolyam, majd délután visszaemelkedett 300,25 forintra.
    A dollár kora reggel 219,25 forinton állt, délelőtt 219,10 forinton, délután négy után 217,93 forinton.
    A svájci frankot reggel és délelőtt lényegében ugyanott, 246,78 forinton jegyezték, de délutánra már 245,74 forintra csökkent a jegyzés.
    A japán jennel reggel 2,1336 forintért kereskedtek a bankközi devizapiacon, délelőtt 2,1263 forint volt a jen árfolyama, délután 2,1172 forintra csökkent az árfolyam.

Felcsuti: a szellemi kútmérgezés megtette hatását (ATVzrt YouTube csatorna, 2013. december 16.)

Az drámai, ahogy kormánypárti politikusok nyilatkoznak más hatalmi ágak döntéseiről, ez rombolja a lakosság hitét a jogban – így reagált Felcsuti Péter, a Bankszövetség volt elnöke Rogán Antalnak arra a kijelentésére, hogy “a Kúria a bankok mellé állt”.

Pártok-Fidesz
Devizahitelek – Rogán: a Kúria a bankok oldalára állt

    Budapest, 2013. december 16., hétfő (MTI) – A legfőbb bírói fórum is a bankok oldalára állt – így értékelte Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője sajtótájékoztatón a Kúriának a devizahitelek ügyében hozott határozatát.

    A Kúria hétfőn döntött arról, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés.
    "Csalódottak vagyunk, mert a legfőbb bírói testület is – a hétfői döntésével – a bankok oldalára állt" – reagált újságírók előtt Rogán Antal.
    A Fidesz frakcióvezetője azt is mondta ugyanakkor, hogy a mostani határozatból nem derül ki, foglalkozott-e és ha igen, milyen döntést hozott a Kúria például az egyoldalú kamatemelések vagy az árfolyamrés ügyében. Ezért ezekkel kapcsoltban továbbra is várják a legfőbb bírói testület döntését, mert a Fidesz szerint a bankok mindkettő alkalmazásával megkárosították a devizahiteleseket – jelezte.
    Ha ezek az érdemi állásfoglalások megszületnek, reményeik szerint minél hamarabb, a parlament ki fogja alakítani álláspontját – közölte a politikus.
    "Amíg a végső jogi helyzetet nem ismerjük meg", az árfolyamgát kiszélesítése mindenkinek segítséget jelent – hívta fel a  figyelmet Rogán Antal.
    Arra a felvetésre, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokkal összefüggésben a Kúria az Európai Bírósághoz fordult, a frakcióvezető azt válaszolta: "nem értem, miért kellett az Európai Bírósághoz fordulni. A Kúriát elég bölcsnek érzem ahhoz, hogy maga is meg tudja hozni a döntését".
    Kérdésre azt is kijelentette, fenntartják azt az álláspontjukat, amely szerint a devizahitelnek mint terméknek meg kell szűnnie.

Pártok-Jobbik
Devizahitelek – Jobbik: a Kúria kiszolgáltatja a bankok önkényének a lakosságot

    Budapest, 2013. december 16., hétfő (MTI) – A Jobbik szerint a Kúria hétfői döntésével bebizonyosodott, hogy nemcsak igazságot nem tud szolgáltatni az igazságszolgáltatás, de a jogot is hibásan értelmezi és kiszolgáltatja a bankok önkényének a magyar lakosságot. Volner János sajtótájékoztatóján kijelentette: hétfőn kiderült, hogy a bíróság nem fog a devizahitelesek oldalára állni, csak a bankok érdekeit védi.

    Hangsúlyozta: a kormány a bíróságokhoz hasonlóan nem tett érdemi lépéseket, hogy megakadályozza a bankok egyoldalú kamatemelését. A Jobbik a "legkeményebben visszautasítja" a Kúria döntését és a kormány halogató taktikáját is és ha nem lesz "nagyon rövid időn belül döntés", akkor országos demonstrációt szervez annak érdekében, hogy kikényszerítsék a devizahitelesek védelmét.
    Leszögezte: a devizahitelesek nem csak azt az árfolyamváltozást fizetik meg, hanem a kétszeresére emelkedő kamatterheket is, amelyekkel a hitelfelvétel időpontjában nem számolhattak és ami annak köszönhető, hogy a kormány hagyja áthárítani a bankszektorra kivetett adókat a devizahitelesekre és "hagyja őket megfulladni a devizahitelek csapdájában".
    Volner János szerint a politikának a jogalkotás a dolga, de a kormány időhúzó taktikájának az a lényege, hogy nem alkot világos törvényi szabályozást, így "ide-oda pattog a labda a Kúria és a kormány között". Pedig a Jobbik szerint a kétharmados kormánytöbbségnek lenne lehetősége egy hét alatt rendbe tenni a devizahitelek jogi környezetét az Országgyűlésben.
    A Kúria polgári kollégiuma hétfői jogegységi határozatában kimondta: a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

Gazdaság-devizahitelesek
Devizahitelek – Bankszövetség: a Kúria döntése megerősítette, hogy a bankszektor eddig is jogkövető magatartást gyakorolt

    Budapest, 2013. december 16., hétfő (MTI) – A Magyar Bankszövetség és minden tagintézménye elkötelezett a jogszabályok és a bírósági döntések maradéktalan betartása mellett, a Kúria hétfői döntésével pedig megerősítette, hogy a bankszektor eddig is jogkövető magatartást gyakorolt – mondta a bankszövetség főtitkára az MTI-nek hétfőn.

    Kovács Levente hangsúlyozta: a bankszövetség gyakorlatának megfelelően "a bírósági döntéseket nem véleményezzük, hanem maradéktalanul végrehajtjuk." Kiemelte: a Kúria hétfői döntésével sok nyitott kérdés és jogi próbálkozás lezárult, a devizahiteles szerződések élő és jogszerű szerződések, melyeket teljesíteni kell. "Ugyanakkor látjuk a lakáshitelezés társadalmi problémáit. Tudjuk, hogy sok családnak segítőkézre van szüksége." – mondta. Hozzáfűzte: a nehézségek mérséklésében a bankszektor szerepet vállal.
    A devizahiteles ügyfelek kétharmada már kézzel fogható segítséget kapott a kormányzat, a bankok és a közös programok révén. Az árfolyamgát kibővítése már valamennyi devizahiteles ügyfélnek segítséget biztosít – emelte ki végezetül Kovács Levente.
     A Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában hétfőn
úgy döntött: nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
    A Kúria kollégiumvezetője kitért arra is: a devizahiteles perek mögött meghúzódó gazdasági-társadalmi probléma káros következményeit nem lehet kizárólag jogi úton felszámolni és a megoldást nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni.

Gazdaság-pénzügy
Devizahitelek – Elemzők: a legrosszabb forgatókönyv veszélye elhárult

    Budapest, 2013. december 16., hétfő (MTI) – A devizahitelek ügyében elhárult a legrosszabb forgatókönyv veszélye az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy fontos kérdésekben még nincs döntés.

    A Kúria polgári kollégiumának hétfői jogegységi határozata szerint nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés.
    Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője az MTI kérdésére elmondta: a Kúria határozatával a legrosszabb forgatókönyv veszélye elhárult. A Kúria nem tartotta érvénytelennek a devizaalapú szerződéseket, ami a bankok veszteségén túl az egész pénzügyi rendszert megbolygatta volna, és súlyos következményekkel járt volna a gazdaságra.  
    A szakember szerint a hétfői döntés alapvető kérdéseket lezárt, az elemző ezek közé sorolta például azt, hogy a szerződés nem ütközik jogszabályba, illetve hogy létezik devizaalapú szerződés.
    Török Bálint ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: vannak fontos részletkérdések, amelyeket nem zárt le ez a döntés, például az árfolyamrés alkalmazásának jogszerűségét, valamint az egyoldalú szerződésmódosítások ügyét. Ezek összességében több tíz-, illetve százmilliárd forintot is jelenthetnek, így a kérdés nem rendeződött véglegesen – hangsúlyozta.    
    Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a piaci szereplők tekintélyes része számolt azzal, hogy a devizahitelek kapcsán a bankoknak a markáns veszteségeket kell leírni, és az a várakozás gyengítette a forintot az elmúlt hónapokban.
    A mostani döntés alapján úgy tűnik, hogy a bankok eddig leírt veszteségei nem nőnek jelentősen tovább, ezzel a forintra nehezedő nyomás csökken – közölte. Ezért Kuti Ákos arra számít, hogy jelentős forinterősödés kezdődhet.
    Az elemző rámutatott ugyanakkor, hogy a Kúria határozata enyhíti ugyan a piaci feszültséget, de önmagában ettől a döntéstől a hitelminősítők még nem fogják felminősíteni Magyarországot.
    Kiemelte: a kép még nem tiszta teljesen. Az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamrés ügye még nincs rendezve, érdemi kapaszkodó ezekben a kérdésekben várhatóan március-április körül születhet.

Pénzügy-BÉT
BÉT – Kedvezően fogadta a piac a Kúria döntését – FRISSÍTETT (új: áruszekció)

    Budapest, 2013. december 16., hétfő (MTI) – A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 356,29 pontos, 1,93 százalékos emelkedéssel, 18 781,01 ponton zárt hétfőn.

    A részvénypiac forgalma 16,2 milliárd forint volt, a vezető részvények erősödtek a pénteki záráshoz képest.
    Kedvezően fogadta a piac a Kúria devizahitelekkel kapcsolatos döntését, a határozat közzététele után emelkedett az OTP-részvények árfolyama – emelte ki Német Sándor, a Buda-Cash Brókerház Zrt. kereskedelmi igazgatóhelyettese az MTI-nek. A Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában hétfőn úgy döntött, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés. Hozzátette: a döntés kivette a szerződések semmisségének kockázatát, "a devizaadósoknak törleszteniük kell".
    A Mol 335 forinttal, 2,37 százalékkal 14 495 forintra erősödött, 2,2 milliárd forintos forgalomban.
    Az OTP-részvények ára 116 forinttal, 2,77 százalékkal 4311 forintra nőtt, forgalmuk 11,0 milliárd forintot tett ki.
    A Magyar Telekom árfolyama 4 forinttal, 1,37 százalékkal 295 forintra emelkedett, forgalma 1,1 milliárd forint volt.
    A Richter papírok árfolyama 35 forinttal, 0,79 százalékkal 4490 forintra növelte értékét, a részvények forgalma 1,7 milliárd forintot ért el.
    A BUMIX 1242,17 ponton zárt hétfőn, ez 2,39 pontos, 0,19 százalékos emelkedés a pénteki záráshoz viszonyítva.
    A BÉT áruszekciójában hétfőn csak a nagy olajtartalmú repce ára változott egy határidőre: márciusra 990 forinttal, 105 010 forintra esett.

Gazdaság-devizahitelesek
Devizahitelek – MNB: a Kúria nem döntött az erőfölénnyel való visszaélésről

    Budapest, 2013. december 16., hétfő (MTI) – Az MNB tudomásul veszi a Kúria hétfői döntését, de Nagy Márton a jegybank ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet: a Kúria nem határozott abban a kérdésben, hogy a devizahiteleknél a bankok vissza éltek-e erőfölényes helyzetükkel.

    "Tudomásul vesszük a Kúria mai döntését. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a Kúria nem hozott döntést az erőfölénnyel való visszaélés, azaz az egyoldalú szerződésmódosítás tekintetében. Mi ebben a kérdésben egyértelmű véleményt képviselünk" – mondta az MNB az MTI-nek a Kúria döntését kommentálva.  
    Nagy Márton szerint alapvetően közgazdasági és fogyasztóvédelmi szempontból a devizahiteleknél a szerződésekben a kamatokra és költségekre vonatkozó "ok-lista nem felel meg az átláthatóság követelményeinek".
    A bankok költségei számos indokkal emelkedhetnek, ezek szerződésbe foglalása azonban nem történt transzparens módon és e problémára a későbbiekben a banki magatartás kódexben lefektetett, kamatemelésre indokot adó lista sem adott megnyugtató választ. Egyrészt a felsorolt okok hiányosak, másrészt további problémát jelent általánosságban is, hogy azokat nem lehet egzakt módon leírni, így az ügyfél számára maga az emelés oka és az emiatt indokolt mértéke nem transzparens. Ez azt jelenti, hogy sérül a ténylegesség és arányosság elve – mondta az ügyvezető igazgató.
    További problémát jelent szerinte, hogy az ok-lista egyáltalán nem kötelezte arra a pénzügyi intézményeket, hogy megfelelő időben és megfelelő mértékben érvényesítsék a költségek csökkenését az ügyfelek hitelkamataiban. Ez a szimmetria elvének sérülését jelenti. Az ok-lista alkalmazása így nem orvosolja megfelelően az erőfölénnyel való visszaélés problémáját.
    Más országokban a hitelek kamata tipikusan fix vagy referenciakamathoz kötött, ami azt jelenti, hogy a hitel devizaneme szempontjából releváns bankközi kamatok felett fix felárat kell fizetni az ügyfélnek, azaz a kamatterhek csak a – a bank döntési körén kívül álló – referenciakamat miatt változhatnak – tette hozzá Nagy Márton.

Pénzügy-BÉT
BÉT – Vegyes elemzői várakozások

    Budapest, 2013. december 17., kedd (MTI) – Megoszlanak az elemzői várakozások a keddi tőzsdenapról: az MKB szakértője kis mínuszt vár nyitásban, míg a Raiffeisen üzletkötője szerint pozitív tartományban nyithat a BUX, bár nagy pluszokat ő sem vár.

    Balásy Zsolt, az MKB részvénystratégája az MTI-hez eljuttatott várakozásában kifejtette: hétfőn nagy visszapattanás volt a világban, amire a magyar piacon ráerősített a Kúria döntése, de este már kifogyott a lendület Amerikában, így aztán kedden már enyhén negatív nyitás jöhet Európában, így a BÉT-en is.
    A Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában hétfőn úgy döntött, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés.
    Balásy Zsolt szerint a szerda esti Fed döntés előtt pedig már vélhetően visszafogottabb kereskedés lesz, utána jöhet még egy, a hétfőihez hasonló nap, remélhetőleg emelkedéssel.
    Szatmári Tamás, a Raiffeisen üzletkötője további, ugyanakkor a hétfőinél mérsékeltebb, óvatos emelkedésre számít kedden a BÉT-en a Kúria döntésének köszönhetően. Úgy vélte, hogy a Mol árfolyama tovább emelkedhet, többek között a kedden reggel bejelentett vezetői részvényvásárlás is erősíti a papír iránti bizalmat.
    A szakértő már nyitásban kis pluszra számít.
    A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 356,29 pontos, 1,93 százalékos emelkedéssel, 18 781,01 ponton zárt hétfőn.
    A részvénypiac forgalma 16,2 milliárd forint volt, a vezető részvények erősödtek a pénteki záráshoz képest. A Mol 335 forinttal, 2,37 százalékkal 14 495 forintra erősödött, 2,2 milliárd forintos forgalomban. Az OTP-részvények ára 116 forinttal, 2,77 százalékkal 4311 forintra nőtt, forgalmuk 11,0 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 4 forinttal, 1,37 százalékkal 295 forintra emelkedett, forgalma 1,1 milliárd forint volt. A Richter papírok árfolyama 35 forinttal, 0,79 százalékkal 4490 forintra növelte értékét, a részvények forgalma 1,7 milliárd forintot ért el.

A Kúria a bankok oldalára állt (nemzeti1tv YouTube csatorna, 2013. december 16.)

A Jobbik szerint, a Kúria a bankok érdekét nézte, a kormány pedig cserben hagyta a bajbajutottakat. Vona Gáboron kívül egyetlen párt vezetője sem ment el a devizások demonstrációjára.

Pártok-Jobbik
Devizahitelek – Vona: a kormány szabotálta a devizahitelesek ügyét

    Budapest, 2013. december 17., kedd (MTI) – A Jobbik szerint a Kúria hétfői döntése nem csak az igazságszolgáltatás szégyene, hanem a kormányé is, amely szabotálta a devizahitelesek ügyét. Vona Gábor pártelnök kedden bejelentette: ha a kormány februárig nem hoz érdemi lépéseket a témában, akkor legalább száz helyen egy időben tartanak demonstrációt.

    Az ellenzéki politikus szerint a kormány tehetetlensége és a bankok nyomása olyan környezetet teremtett, amely lehetetlenné tette, hogy a Kúria független döntést hozzon a devizahitelek ügyében. Álláspontja szerint ebben a helyzetben tömegdemonstrációkkal meg kell mutatni, hogy "a társadalom nem hagyja veszni ezt az ügyet". Úgy vélte: a Kúria hétfői döntése egy súlyos társadalmi igazságtalanságnak ágyazott meg,  a határozat elfogadhatatlan és felháborító.
    A keddi sajtótájékoztatón Z. Kárpát Dániel úgy fogalmazott: a hétfői döntéssel a devizakárosultak helyzete rendezésének jogi útja "teljesen befulladt", a politikai megoldást pedig a kormány láthatóan legalább a választás utánig el akarja húzni, így egyedül az utcai nyomásgyakorlás segíthet.
    A Kúria polgári kollégiuma hétfői jogegységi határozatában kimondta: a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

Pártok-KDNP
Devizahitelek – KDNP: az egyoldalú kamatemelés és az árfolyamrés utáni összeg visszajár

    Budapest, 2013. december 17., kedd (MTI) – A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a Kúria jogegységi határozata után úgy látja, hogy a devizahitelesek még mindig jogosan visszakövetelhetik az egyoldalú kamatemelésekből és az árfolyamrés miatt rájuk rótt törlesztés növelését.

    A kisebbik kormánypárt keddi, MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, megértik azokat, akik a Kúriahétfői döntése után úgy érzik, hogy nem igazságszolgáltatás hanem jogszolgáltatás történt.
    A Kúria döntése a bankoknak ma kedvező, azonban – sajnálatosan – a legfontosabb kérdések megválaszolása elől a legfőbb jogi fórum ellépett: a KDNP véleménye szerint az egyoldalú kamatemelés és az árfolyamrés utáni összeg változatlanul visszajár – fogalmaztak.
    A KDNP úgy látja, a hazai devizahitelesek ügyében nem az Európai Bíróságnak kellene döntenie, hanem a szuverén magyar bíróságnak, amint az Horvátországban történt hasonló ügyben.
    Minden devizahitelest arra kérnek, hogy amíg a bíróság a nyitott kérdésekben dönt, vegyék igénybe az árfolyamgát védelmét, a hitelkönnyítést, és a törlesztő részletek csökkentését.
    Hozzátették: megértik az adósok türelmetlenségét, de most az árfolyamgát védelme biztonságot nyújthat minden családnak. A KDNP családi csődvédelmi javaslata pedig aktuálisabb, mint valaha, bár a bírósági döntések késleltetik az elfogadását – jegyezték meg.
    A Kúria hétfőn döntött arról, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés.

HírTv – Rétvári Bence a Kúria döntése utáni feladatokról (Vágott) – 2013-12-17 (Hír TV a qwerty999915 YouTube csatornán keresztül, 2013. december 18.)

Magyarország élőben — A szocialista rendszer bűnei és a devizahitelek (Vágott) Vendég Rétvári Bence politikai államtitkár Hír TV – 2013-12-17 21:15:00 http://mno.hu/videok/88363

Gazdaság-költségvetés
Varga Mihály: az építkezés költségvetése lesz a jövő évi

    Budapest, 2013. december 17., kedd (MTI) – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a jövő évi költségvetés az építkezés költségvetése lesz, amelyben van lehetőség a növekedésre.

    A tárcavezető erről a 2014-es költségvetés elfogadását követően tartott sajtótájékoztatóján beszélt kedden a Parlamentben.
    Közlése szerint a költségvetés elkészítésekor arra törekedtek, hogy az egyszerre teremtse meg pénzügyi stabilitást, illetve érdemben csökkentese a háztartások, családok terheit. Mind a két cél maradéktalanul teljesült, mert a családok terhei a rezsicsökkentés következtében jelentősen mérséklődni fognak 2014-ben. Ennek az átvezetése megtörtént, a további lépések előkészítése most zajlik – tette hozzá.
    Kifejtette, az elfogadott családi adókedvezmény, a gyed extra bevezetése, és a diákhitel-kedvezmény miatt is csökkennek a családok terhei.
    Varga Mihály elmondta: az intézkedések között szerepelnek olyan bérnövelő intézkedések, amelyek az egészségügyi ágazatban dolgozókat, a szociális ágazatban dolgozókat és a pedagógusokat fogják érinteni 2014-ben. Jövőre a nyugdíjak 2,4 százalékkal nőnek, ezzel a kormány azt a vállalását teljesíti, hogy a nyugdíjak megőrzik a reálértéküket – emelte ki.
    Az év jelentős fordulatának nevezte, hogy az ország augusztusban előtörlesztette az IMF-hitelt, ezzel a magyar kormány gazdaságpolitikai értelemben is teljes mértékben önállóan tudja meghozni a döntéseit.
    Emlékeztetett arra is, hogy az idén júniusban Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól.
    "Ezek voltak azok a lépések, amelyek megalapozhatták azt, hogy a 2014-es költségvetést sokkal nagyobb biztonsággal tudjuk megtervezni" – fogalmazott. Ismertette: az idén októbertől indult téli közfoglalkoztatási programra több mint 30 milliárd forintot fordítanak a költségvetésből.
    A jövő évi költségvetés tartalmazza az uniós támogatások felhasználásának új rendszerét is, a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre költik – mondta.
    Véleménye szerint fontos eleme a 2014-es költségvetésnek az elmúlt három évben kialakított arányos és kölcsönös tehervállalás.
    Kérdésre válaszolva közölte: a Kúria devizahitelek ügyében hozott hétfői döntését a kormánynak ki kell értékelnie, de a munkát folytatni kell annak érdekében, hogy az ország és a háztartások sebezhetősége a jövőben csökkenjen. Az a cél változatlan, hogy a kormány a jelzálogalapú devizahiteleket kivezesse és további lépéseket tegyen a devizahitelesek érdekében – mondta.
    Hozzátette: a Kúria beadványáról – az árfolyamrés és a szerződések ügyében – az Európai Bíróság döntését várják.
    Kérdésre válaszolva kijelentette: az idén sem kellett a rezsicsökkentés miatt módosítani a költségvetést, s erre 2014-ben sem lesz szükség.
    Hangsúlyozta: nincs olyan terület a költségvetésben, amelyik az ideinél kevesebb forráshoz jutna jövőre.
    Ismertetése szerint a költségvetésben nagyjából 220 milliárd forint tartalék áll rendelkezésre, amely bármilyen év közben meghozott döntéshez elegendő fedezetet nyújt.
    Közölte: a hitelintézeti törvény elfogadott módosítása – miszerint a deviza alapú jelzáloghitel-szerződésekre kiterjesztik az MNB-középárfolyamának alkalmazását – lehetőséget ad az árfolyam változásával, az árfolyamréssel kapcsolatos banki visszaélések elkerülésére.

Kormány-jog
Devizahitelek – Rétvári: a kormány következő ülésein tárgyalhatnak a különböző gazdasági modellekről

    Budapest, 2013. december 17., kedd (MTI) – A kormány következő ülésein ismét tárgyalhatnak a devizahitelesek megsegítését célzó különböző gazdasági modellekről, a közigazgatási tárca pedig ezután öntheti jogszabályi formába az esetleges változtatásokat. Rétvári Bence ezt a Kúria előző napi jogegységi határozatára reagálva mondta kedden újságírói kérdésre.

    A Kúria hétfőn döntött arról, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés.
    A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára kiemelte: a problémát sem a bankok, sem az ügyfelek érdekképviseletei, sem a bíróságok nem tudták megoldani, ez a kormányra maradt.
    Kifejtette: a Kúria döntése nagyon sok kérdésre nem adott választ, más kérdésekben pedig nem a devizahitelesek többsége kereseti kérelmének megfelelő megoldást fogalmazott meg. Ezáltal a helyzet bár stabilizálódott, de nem oldódott meg – fogalmazott Rétvári Bence. A bankok által korábban már a nyilvánosság előtt már elmondott érveket lényegében elfogadta a Kúria döntésével, s tulajdonképpen azt válaszolta meg, hogy a devizahitel valóban devizahitel – állapította meg.
    Ez olyan szempontból fontos a kormány számára, hogy ehhez mérten lehet a későbbiek folyamán a különböző törvénycsomagokat, jogszabály-módosításokat kidolgozni – tette hozzá. Megjegyezte: továbbra is úgy látja, jól döntöttek azok, akik éltek az árfolyamgát lehetőségével, ezt a továbbiakban is javasolják mindenkinek.
    Arra a kérdésre, hogy meglepte-e a Kúria döntése, azt mondta: úgy gondolta, hogy a Kúria több kérdésben fog részletesebb állásfoglalást megfogalmazni. A kérdések jó részénél csak a hatályos jogszabályok szűk körű ismertetésére, és nem tágabb körű értelmezésére szorítkozott.
    A parlamenti államtitkár arra, hogy a luxemburgi bíróság döntése változtathat-e bármin is, úgy válaszolt: ez azért fontos, mert abban kell döntenie, hogy a fogyasztói szerződéseknél az erőfölénnyel való visszaélés tagállami hatáskörbe tartozik, vagy közösségi hatáskör-e. Magyarország úgy gondolja, hogy ez tagállami hatáskörbe tartozik – jelezte Rétvári Bence, hozzátéve: ugyanakkor a bíróság döntése csak tavaszra várható.

Darák: a Kúria nem tehetett többet a devizaadósokért (ATVzrt YouTube csatorna, 2013. december 18.)

A Kúria mindazt megtette, amit a legfelsőbb bírói fórum a rendelkezésére álló eszközökkel egy jogállamban megtehet a bajba jutott devizaadósokért, ennek a súlyos társadalmi, gazdasági problémának az átfogó kezeléséhez azonban a bíróságoknak nincsenek eszközei – mondta a Kúria elnöke az MTI-nek a hétfőn meghozott jogegységi döntés kapcsán.

Devizehitelek-Jog-Kúria
Devizahitelek – Darák Péter: a Kúria nem tehetett többet (1. rész)

    Budapest, 2013. december 18., szerda (MTI) – A Kúria mindazt megtette, amit a legfelsőbb bírói fórum a rendelkezésére álló eszközökkel egy jogállamban megtehet a bajba jutott devizaadósokért, ennek a súlyos társadalmi, gazdasági problémának az átfogó kezeléséhez azonban a bíróságoknak nincsenek eszközei – mondta aKúria elnöke az MTI-nek a hétfőn meghozott jogegységi döntés kapcsán.

    A kérdés az, hogy a szerződéses terhek radikális eltolódásával mit lehet kezdeni. Mindenki átérzi, hogy méltánytalan, esetenként rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a devizahitelesek, elsősorban az árfolyamkockázat miatt. A kialakult helyzetre a jog elsősorban a szerződésmódosítás lehetőségét kínálja, aminek alapvetően háromféle módja lehet: a felek, azaz a hitelezők és az adósok közötti megegyezés, a bírói út és a jogszabályalkotás – fejtette ki Darák Péter.
    A jogegységi határozat egyértelműen leszögezi: a bírói szerződésmódosításnak az a rendeltetése, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja a felek között a szerződéskötés után bekövetkezett kedvezőtlen változások hatásait, ám arra nem alkalmas, hogy szerződések tömegénél csak az egyik fél számára hátrányosan avatkozzanak be.
    Darák Péter elmondta: az utólagos szerződésmódosítás egy másik módja a jogszabályalkotás, és az azzal járó politikai felelőség vállalása, és a harmadik lehetőségre – a felek közti megegyezésre – is vannak példák a fejlett jogállamok gyakorlatában.
    Hollandiában egy, az 1980-as években kidolgozott befektetési konstrukció óriási társadalmi és pénzügyi problémákhoz vezetett a 2000-es évek közepére. A jelentős hozamokkal kecsegtető pénzügyi szolgáltatásoknál ugyanis a hozamok nagy része a költségekre, például magas díjtételeket alkalmazó befektetési biztosításokra ment el. A társadalmi felháborodást érzékelve azonban az ombudsman fellépése nyomán a fogyasztók érdekvédelmi szervezeteinek és a pénzügyi szolgáltatóknak sikerült egyezséget kötniük és a felmerülő költségeket igazságosan, mindkét oldal számára elfogadhatóan megosztaniuk – fűzte hozzá.
    Ehhez nyilván konszenzuskereső, kompromisszumkész társadalmi, közéleti közegre van szükség, ahol az ilyen mechanizmusoknak már jól bejáratott gyakorlata van, az abban részt vevő intézményekben pedig bízik a társadalom. A hazai közéletben is felvetődtek már olyan vélemények, hogy a balul sikerült devizahitelezés nyomán felmerülő terheket meg kellene osztani a bankok, az ügyfelek és a kormány között. A bíróság azonban nem jogosult semmiféle ilyen jellegű döntés meghozatalára, ez nem annyira jogi problémák bírói megoldását, hanem sokkal inkább társadalmi problémák politikai kezelését kívánja meg – mutatott rá Darák Péter.
    Hozzátette: jelenleg Magyarországon hiányoznak a jogi eszközök, nemcsak a jogszabályok, de még a bírói gyakorlat is. Devizahitelekkel kapcsolatos korábbi magyar ítélkezési gyakorlat alig van, de a fejlett jogállamok bíróságai sem igazán találkoztak ezzel a problémakörrel, hiszen ez a pénzügyi termék Nyugat-Európában sokkal szűkebb körben terjedt el, mint Magyarországon. Kivétel talán Ausztria, ahol azonban rövid idő után kivezették a pénzügyi szolgáltatások piacáról jogalkotási, hatósági eszközökkel.
    A Kúria hétfőn mindazt megtette, amit jelen helyzetben egy jogegységi eljárás keretei között meg lehetett tenni, és nagyon tudatos volt a tekintetben, hogy mi az, amiről nem határoz – hangsúlyozta az elnök.
    A Kúria azokkal az elvi kérdésekkel foglalkozott, amelyek az egyes ügyek vizsgálata nélkül megválaszolhatók, "előkérdését" jelentik a konkrét perek eldöntésének. A jogegységi döntés célja az volt, hogy a konkrét ügyeket tárgyaló bírák számára segítséget nyújtson elsősorban az érvénytelenség kérdéskörében, továbbá bizonyos mértékig annak jogkövetkezményeire nézve. Az egyes ügyek jelenleg még többnyire az érvénytelenség, illetve a devizahitel mibenlétének kérdése körül forognak, például hogy forint vagy devizaalapú kölcsönről van-e egyáltalán szó.

Devizehitelek-Jog-Kúria
Devizahitelek – Darák Péter: a Kúria nem tehetett többet (2. rész)

    Darák Péter megjegyezte: a hétfői döntés első sajtóvisszhangjaiban kisebb figyelmet kapott az a lényeges momentum, hogy a Kúria a devizahiteles szerződések érvénytelenségét egy bizonyos megközelítésben vetette el. Azt mondta ki, hogy ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem tekinthető jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközőnek, illetve uzsorás vagy színlelt szerződésnek.

    A főbíró kiemelte: a jogegységi döntés nem tette okafogyottá a sok ezernyi konkrét pert, melyek jelentős része az érvénytelenség kérdését veti fel, hiszen több tucatnyi pénzintézet által kidolgozott több mint száz különféle szerződéstípusról van szó, melyekben eltérő feltételek, kikötések szerepelnek különféle jogi színvonalon megfogalmazva, kidolgozva, ezért azok megítélése is eltérő lehet akár az érvénytelenség kérdéskörében is.
    Számos kereset alapszik például a hitelintézeti törvény azon rendelkezésein, melyek szerint semmis az a szerződés, mely nem tartalmazza a hozzá kapcsolódó költségeket, az éves százalékban kifejezett teljeshiteldíj-mutatót, illetve azon feltételek, körülmények részletes meghatározását, melyek fennállása esetén a hiteldíj megváltoztatható, illetve egyáltalán, hogy mi a tárgya szerződésnek. Az MTI érdeklődésére, hogy ezekben a perekben milyen iránymutatást ad a jogegységi határozat, Darák Péter hangsúlyozta, hogy ezek a jogviták csak a konkrét ügyben vitatott szerződés vizsgálatával dönthetők el, csakúgy mint a pénzintézetek tájékoztatási kötelezettségének elmulasztására hivatkozó keresetek, hiszen e téren is nagyon eltérő gyakorlatot folytattak az egyes pénzintézetek. Továbbá a jogegységi határozat után is nyitott kérdés marad az az unió luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon a Kúria megkeresése alapján eldöntésre váró kérdés, mely kihatással lehet az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességének megítélésére.
    A Kúriának a későbbiekben is lehet még feladata a deviza alapú hitelekkel kapcsolatos perekben az egységes bírósági gyakorlat alakítása terén, részben az érvénytelenségi jogkövetkezményekkel összefüggésben, részben pedig a luxembourgi bíróság majdani határozata nyomán.
    A hétfői jogegységi határozat a jogkövetkezményeket tekintve arra az álláspontra helyezkedik, hogy amennyiben valamilyen okból mégis érvénytelen egy devizahiteles szerződés, az érvénytelenség elsődleges jogkövetkezménye – ha ez lehetséges – a szerződés érvénytelen elemeinek kiküszöbölése útján a szerződés érvényessé nyilvánítása. Csak ha ez nem lehetséges, akkor merülhetnek fel az érvénytelenség más jogkövetkezményei.
    Darák Péter kitért arra is, hogy a szaksajtóban olvasható becslések szerint az árfolyamkockázattal összefüggésben a hétfői jogegységi döntés a devizahiteles tőkeösszeghez mérten is jelentős nagyságrendű összeget illetően lehet döntő. Az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelenségének kérdése – mellyel összefüggésben az Európai Bíróság dönt majd – jogi értelemben ugyan nagy jelentős elvi kérdés, pénzügyi hatásait tekintve azonban kisebb súlyú mint az árfolyamkockázat.
    Arra a felvetésre, hogy sokak szerint ellentmondó ítéletek születtek a devizahiteles perekben, Darák Péter kiemelte: ez javarészt alaptalan felvetés. A hétfői az első olyan jogegységi határozat, amely alapvetően a joggyakorlat továbbfejlesztése céljából született, és nem azért, mert ellentmondó lett volna a bírói gyakorlat. Igaz, ugyan, hogy a bírák hol az adósok, hol a hitelezők javára ítéltek, de többnyire egységes jogelvek, értelmezés alapján jártak el. Az eltérő döntések oka javarészt az volt, hogy eltérőek voltak az adott ügy körülményei, így például a vitatott szerződés tartalma.
    Darák Péter az MTI kérdésére nem kívánta kommentálni a pártreagálásokat, így többek között azokat sem, amelyek szerint a Kúria a bankok oldalára állt, illetve amelyek egyenesen visszautasították a Kúria jogegységi határozatát.

Dr. Wellmann György a Kúriai döntéséről — 2013.12.19 (qwerty999915 YouTube csatorna, 2013. december 19.)

Dr. Wellmann György a Kúriai döntéséről A Ma reggel vendége Dr. Wellmann György, a Kúria Polgári kollégiumának vezetője 2013. december 19. 08:12 (Részlet a Ma reggel műsorból) http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/12/19/08/Dr_Wellmann_Gyorgy_a_Kuriai_donteserol.aspx

Jog-Kúria
Kúria: a bíróságok nem léphetnek ki a jogállami keretekből

    Budapest, 2013. december 18., szerda (MTI) – A devizahitelek összetett, súlyos társadalmi problémákat okoznak, amelyek a hagyományos jogi eszközökkel nehezen kezelhetők, a bíróságok azonban nem léphetnek ki a jogállami keretekből – mondta Darák Péter, a Kúria elnöke újságírói kérdésre a legfelsőbb bírói fórum évzáró sajtótájékoztatóján, szerdán Budapesten.

    Az igazságszolgáltatás függetlenségére célozva elhangzott az a kérdés is, hogy milyen nyomás nehezedett a devizahitelek ügyében a Kúriára. Ezzel összefüggésben a főbíró azt hangsúlyozta: a bírói függetlenség garanciái évtizedek óta fennállnak és ma is működnek, ezt az alaptörvény is biztosítja.
    A közszereplők felvetései fontos társadalmi jelenségekre hívják fel a figyelmet, a megnyugtató ítélethez hozzájárul annak társadalmi beágyazottsága, a közéletben elhangzó nyilatkozatok pedig a figyelemfelhíváson nem mentek túl, a bíróságokat nem befolyásolták – fűzte hozzá a Kúria elnöke.
    Arra a kérdésre, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos hétfői jogegységi határozat mennyiben segítheti a sok ezer per elintézését, a főbíró azt emelte ki: a döntés bizonyos alapvető kérdéseket lezár, így például, hogy a devizahiteles konstrukció önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem érvénytelen, ami azért fontos, mert sok kereset részben ezen alapszik.
    Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője ezzel összefüggésben azt hangsúlyozta: a jogegységi határozat kötelező a bíróságok számára, ezért megalkotása nagy felelősség, csak kellően kiérlelt elvi megállapításokat tartalmazhat, melyek segítik sok különféle konkrét ügy eldöntését, ám azokat a maguk bonyolultságában csak az adott ügyben eljáró bírák ítélhetik meg. Emiatt természetesen a jogegységi döntésből nem következik, hogy minden devizahitel érvényes, bizonyos esetekben a bírák ezután is dönthetnek úgy az adott ügy körülményei miatt, hogy az ott vizsgált szerződések egyes részletei vagy akár az egészük érvénytelen.
    Az esetleges érvénytelenség jogkövetkezményei tekintetében a szakember azt hangsúlyozta, hogy elsősorban az érvényessé nyilvánításra kell törekedniük a bíráknak, hiszen a szerződés teljes érvénytelensége nem érdeke egyik félnek sem, különösen az adósoknak nem, ugyanis akkor a tőketartozás nyomban esedékessé válik, ami különösen a lejárati idő elején tartó adósoknak okozhat súlyos problémákat.
    Kérdésre válaszolva a Kúria kollégiumvezetője kiemelte: többek között arról sem szólt a jogegységi döntés, hogy milyen árfolyamon kell elszámolniuk a feleknek, ha erre sor kerül.
    Vezekényi Ursula kúriai tanácselnök kérdésre válaszolva elmondta, várhatóan a tavasz folyamán megszülethet az unió luxembourgi székhelyű Európai Bíróságának az a döntése, amelyben a Kúria indítványára az árfolyamréssel kapcsolatban foglalnak állást, ami általában kihathat a devizahiteles szerződések tisztességtelenségének kérdéskörére is. Az egyoldalú szerződésmódosítás – kamat-, költség- és díjemelés – problémájával már egy évvel ezelőtt foglalkozott a Kúria.
    Arra a felvetésre, hogy a jogegységi határozat egyik mondata a jogszabályalkotás lehetőségére utal, egy újságíró szerint mintegy "biankó csekket" adva arra, hogy a jogegységi határozatot felülírva a jogalkotó határozzon a devizahiteles szerződések utólagos módosításáról, Darák Péter annyit mondott: a határozat csupán kijelölte, hogy mire alkalmas a bíró szerződésmódosítás, és mi az ami már túlmutat ezen. Hozzátette: a jogalkotói szerződésmódosítás lehetőségeiről várhatóan az Alkotmánybíróság fog majd foglalkozni, hiszen ebben a témakörben a kormány néhány hete a testülethez fordult.
    Darák Péter a Kúria évzáró sajtótájékoztatóján beszámolt többek között arról, hogy elkészült a legfelsőbb bírói fórum középtávú intézményi stratégiája, amely nem csupán a Kúria erősségeivel, de gyengéivel, problémáival is foglalkozik.
    A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjai idén foglalkoztak többek között az uniós jog és a hazai jogalkalmazás problémáival, a vád törvényességének és a vád esetleges hiányosságai kiküszöbölésének kérdésével, a vagyonosodási vizsgálatokkal, a közigazgatási bírságokkal és a bírósági határozatszerkesztéssel, ami a főbíró szerint alapvetően megújítja a Kúria munkáját. Ez utóbbi témában egy nyelvészprofesszort és az egy színházi dramaturgot is bevontak a legfelsőbb bírói fórumon folyó munkába – tette hozzá a főbíró.
    Ismertetése szerint a Kúriára idén több mint hatezer ügy érkezett, az összesen 83 kúriai bíró ugyanakkor több mint hétezer ügyet fejezett be, a felülvizsgálati eljárások időtartama csökken, mintegy félszáz volt, ami valamivel több mint egy évig tartott. Az idén nyáron hatályba lépett új büntető törvénykönyv kapcsán a Kúriabüntetőkollégiuma foglalkozott többek között a jogos védelem és a feltételes szabadságra bocsátás elvi kérdéseivel. A közigazgatási és munkaügyi kollégium vizsgálta az adótitok, a sztrájkjog és az új munka törvénykönyv egyes elvi kérdéseit. A polgári kollégium pedig foglalkozott a csődtörvény és a fogyasztási szerződések kérdéseivel.
    Wellmann György elmondta, számukra 2013 a konszolidálódás éve volt a bírák nyugdíjazását követő bizonytalan időszak után.

Nagy-Britannia-Magyarország-sajtó
Külföldi sajtó Magyarországról – A Financial Times cikke a devizahitelesekről

    London, 2013. december 18., szerda (MTI) – "Nem kell sírni a magyar devizahitelesekért" címmel közöl írást a Kúria minapi végzését kommentálva a Financial Times feltörekvő piacokra szakosodott blogrovata (beyondbrics).

    A tekintélyes londoni gazdasági napilap szerzője, Verity Ratcliffe megkérdőjelezi a devizahitelesek megsegítésére indított kormányzati kezdeményezéseket. Ennek alátámasztására – az MNB adatai alapján – kimutatja, hogy aki 2006 januárjában 5 millió forint értékű, húsz évi futamidejű, svájcifrank-alapú ingatlanhitelt vett fel, az hat teljes évig jobban járt az alacsonyabb törlesztési részletek miatt, mint az, aki ugyanakkor ugyanilyen értékű és futamidejű forinthitelt vett fel.
    A két adós törlesztési kötelezettségei csak 2011 végére konvergáltak nagyjából azonos szintre, vagyis a deviza- és a forintadós onnantól jórészt ugyanolyan pozícióban volt – csak éppen az, aki svájci frankban denominált hitelt vett fel, addig már hat éven át élvezhette az olcsóbb kölcsön előnyeit.
    A kormány mégis a devizaalapú hitelekkel eladósodottakat segíti meg, vagyis azokat, akik "árfolyam-szerencsejátékra" vállalkoztak, és nem azokat, akik megmaradtak a forintalapú hiteleknél – áll a Financial Times cikkében.
    Az írás szerint "a helyzet mélységesen igazságtalan" . A lap szerint a Kúria döntése az első, helyes lépés annak a nézetnek felszámolása felé, hogy a társadalomra kell terhelni a nem a tervek szerint alakuló szerződések veszteségeit.
http://blogs.ft.com/beyond-brics/2013/12/17/dont-cry-for-hungarys-forex-borrowers/#axzz2njTEeQO1

Magyarország élőben — Dr. Kövér László a Kúria döntésről — 2013.12.19 (qwerty999915 YouTube csatorna, 2013. december 19.)

Magyarország élőben — (Részlet) 2013-12-19 20:30:00 http://mno.hu/videok/88511

Országgyűlés
Devizahitelek – Kövér: gyáva döntést hozott a Kúria

    Budapest, 2013. december 19., csütörtök (MTI) – Az Országgyűlés elnöke gyáva döntésnek nevezte a Kúriahatározatát a devizahitelesek ügyében a Hír TV Magyarország élőben című csütörtöki műsorában.

    Szó sincs arról, hogy mindent megtett volna a bírói testület, húzza az időt, és nem döntött az egyoldalú szerződésmódosításokról, a kamatemelés és az árfolyamrés kérdéséről sem – jelentette ki Kövér László.
    Hozzátette: ő is azt gondolja, hogy a legfőbb bírói testület a bankok oldalára állt; ő másként döntött volna a helyükben.
    Kövér László megjegyezte: bár nem ő az a szereplő akinek ezt a kérdést meg kell válaszolni, de "ez egy gyáva döntés volt", a felelősség alól "a tisztelt bírói testület" megpróbált kibújni, jogászkodó megoldást talált, és megvárja, hogy az Európai Bíróság majd hogyan dönt.
    Az egész devizahiteles-ügy ennek az országnak az össze baját szinte állatorvosi lóként mutatja fel, közte a politikai elit egy részének felelőtlenségét, sunyiságát, hiszen ez a probléma az előző kormányzati ciklus idejéből származik – tette hozzá az Országgyűlés elnöke.
    Nem szabad elfeledkezni a bankokról, amelyeket az extraprofit hajt, és tulajdonosaikról, akiket az mozgat, hogy mennyi pénzt szivattyúzhatnak ki Magyarországról, és mindegy nekik, milyen áron – jelentette ki a politikus.
    Kövér László azt mondta, hogy az igazságszolgáltatás tagjai példát vehetnének a környező országokról, ahol a hasonló ügyekben a bíróságok a saját polgáraik oldalára álltak, nem pedig az idegen kézben lévő bankokéra.
    Az Országgyűlés elnöke szerint a "posztkommunista-balliberális" kormányok bűneként Magyarországon nincs magyar tulajdonú bankszektor, és az ország ki van szolgáltatva a nemzetközi bankvilág kényének-kedvének.
    A Házelnök megerősítette a kormánypárti többség szándékát a kérdés rendezésére.
    Arról, hogy törvénymódosítás, új jogszabály alkotása lehet-e a megoldás, és a kormány politikai úton rendezi-e a kérdést, azt mondta: ha nem lesz más lehetősége a kormánynak, akkor kénytelen lesz, ennek azonban vannak kockázatai, hiszen a döntéseket különböző fórumokon meg lehet támadni.
    "Ha ezek a szerződések nem ütköznek a jó erkölcsbe, akkor ennek a törvényi helynek semmi értelme, mert akkor jó erkölcs nincs is Magyarországon" – fogalmazott Kövér László.
    A Kúria döntésével szemben nem az a legfontosabb kifogás, amit megállapított, hanem az, hogy nem hajlandó tudomást venni arról, mi a probléma – jelentette ki.
    A jövő évi választásokról szólva az Országgyűlés elnöke arról beszélt, hogy még nem mondhatják ki, minden eldőlt.
    A választás addig tart, amíg az eredményt ki nem hirdetik, "a bíró le nem fújja a meccset". Sok minden történhet a következő néhány hónapban – hangsúlyozta, és a bajai hamis videót hozva példaként hozzátette: látható, hogy az ellenzék "nem nagyon finnyás" az eszközök megválogatásában.
    Kövér László úgy vélekedett, hogy az MSZP, az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció "összeáll" a végén.
    Ugyanakkor nem ez az igazán fontos kérdés abban a "cirkuszban", amit Mesterházy Attila és Bajnai Gordon művel Gyurcsány Ferenccel szemben. Hanem az az erkölcsi botrány, hogy azzal az emberrel és azokkal az iszonyatos bűnökkel, amelyeket az MSZP nevében elkövetett, még nem tudtak mit kezdeni – mondta a házelnök.
    Ha 2010-ben nem volt bátorságuk kitenni a pártból, és elhatárolódni attól, amit tettek, legalább akkor megtehették volna, amikor Gyurcsány Ferenc maga választotta ezt az utat. Az, hogy megint előállt az a helyzet, hogy "egy ilyen gonosztevővel, politikai értelemben brigantival, mint Gyurcsány Ferenc" felmerül a tárgyalás lehetősége, azt mutatja, hogy "semmiből nem tanulnak és egyáltalán nem hajlandók megváltozni" – tette hozzá.
    Kövér László szerint ez azt jelenti, hogy vállalják 2006. október 23-át, 2004. december 5-ét és a 2006-2010 közötti országrombolást. Hozzátette: nem a programok versenye zajlik a baloldalon, hanem az, hogy kinek kell felülnie a gázrezsóra, ahogy Gyurcsány Ferenc ajánlotta.
    "Az egész egy szánalomtenger" – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

Reklámok
Post a comment or leave a trackback: Trackback URL.

Trackbacks

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: