Lehet-e újabb, jelentős reform Kínában az elmúlt 10 év reformok terén való megtorpanása után?

Kína-belpolitika-párt
Kitűzték a kínai gazdasági reform folytatásáról döntő tanácsozást

    Peking, 2013. október 29., kedd (MTI) – Kínában november 9-ére tűzték ki annak a kulcsfontosságú tanácskozásnak a kezdetét, amelyen a párt vezetői a gazdasági reformok elmélyítéséről, a következő évtized gazdasági irányvonaláról készülnek dönteni – jelentették be Pekingben kedden.

    A Kínai Kommunista Párt kétszáz tagú Központi Bizottsága (KKP KB) plenáris ülését november 9-12. között tartják meg. A párt Politikai Bizottsága kedden tekintette át azokat a dokumentumokat, amelyek között a tervezett döntésekkel kapcsolatban a párton belül és a párton kívül gyűjtött vélemények összefoglalója is szerepel.
    Ez lesz a KB harmadik ülése azóta, hogy a legfelső vezetőségben egy éve megtörtént az évtizedenként szokásos váltás. Hagyományosan az ilyen, harmadik plénumnak nevezett tanácskozásokon határoznak a kulcsfontosságú gazdasági változtatásokról. A politikai reformok továbbvitele várhatóan nem lesz a fontosabb napirendi pontok között.
    A hivatalos Hszinhua hírügynökségben megjelent közlemény azt hangoztatja, hogy a KKP vezető erejét meg kell erősíteni, a pártnak alapjában meghatározó szerepet kell kapnia a reform jövőbeni koordinálásában. Fel kell gyorsítani a szocialista piacgazdaság, a demokrácia, a kultúra, a környezetvédelem fejlesztését. A dokumentum szerzői még hozzáteszik: a kínai sajátosságokkal rendelkező szocializmus rendszerében fellelhető szabálytalanságokat fel kell számolni.
    A pártvezetés jóváhagyott olyan új rendelkezéseket is, amelyekkel a pazarlás, a különcködés, a közpénzek elherdálása elleni fellépést, a szigorúbb ellenőrzést és büntetést segítik elő a pártban és az állami apparátus különböző szerveiben.

Kína-belpolitika-gazdaság-párt
Gazdasági és más reformokról dönt a Kínai Kommunista Párt

Trebitsch Péter, az MTI tudósítója jelenti:
    Peking, 2013. november 9., szombat (MTI) – A gazdasági és társadalmi reformok eddig példátlan elmélyítését célzó négynapos tanácskozás kezdődött szombaton Pekingben a vezető kínai politikusok előzetes nyilatkozatai szerint. A reformokról a Kínai Kommunista Párt (KKP) központi bizottságának harmadik plenáris ülése hoz döntést.

    Az átfogó reformirányt kijelölő párthatározat-tervezet napokon belül kötelező irányvonal lesz minden szinten a világ második gazdaságának irányítói számára. A politikai direktívák minden bizonnyal érintik majd a gazdaság strukturális rendjét, az irányítás intézményi hátterét, az állami vállalatok szerepét, a monopóliumokat, de szélesebb körben a jövedelemelosztást és vélhetően még a kötelező lakossági regisztrációs rendszert is.
    A már több mint harminc éve zajló kínai reformfolyamat újraszabásával az előzetes nyilatkozatok szerint a szocialista piacgazdaság fejlesztésének felgyorsítását szeretnék elérni, és deklaráltan a demokrácia, a kulturális fejlődés, a társadalmi harmónia és a környezetvédelem megerősítését.
    Ami a rendszeresen emlegetett politikai reformokat illeti, ezen Kínában senki nem ért többpártrendszerű, nyugati típusú demokráciát; a fennálló politikai vezetésnek, a kommunista pártnak nem szándéka a hatalomból kivonulni, tehát bármilyen politikai (intézményi) reformra kerül is sor a belátható jövőben Kínában, az a KKP vezetésével fog megtörténni.
    A KKP 1978 óta hagyományosan a pártkongresszusok nyomán hivatalba lépő központi bizottságok harmadik plénumát használja arra, hogy reformelképzeléseit párthatározatban rögzítse, aminek a végrehajtása azután hosszú évekre, évtizedekre nyúlik el. Teng Hsziao-ping néhai kínai vezető 35 éve hirdette meg a reform és nyitás politikáját, a gazdaság állami kézben tartásának, ellenőrzésének a lazítását. 1993-ban szintén az aktuális harmadik plénum volt az, ahol az úgynevezett szocialista piacgazdaságról döntöttek, s utat nyitottak a következő két évtized látványos növekedésének.

Világgazdaság-statisztika-infláció-Kína
Mérsékelten emelkedő infláció Kínában

    Peking, 2013. november 9., szombat (MTI) – Kicsit emelkedett októberben az infláció Kínában, de a 3,2 százalékos mérték még a kezelhetőség határán belül van – derült ki az országos statisztikai hivatal szombati jelentéséből.

    Az elmúlt nyolc hónap legmagasabb inflációja 0,1 százalékponttal magasabb a szeptemberinél és az emelkedés mögött ezúttal is az élelmiszerárak állnak. A szakértők nem látnak okot aggodalomra, az éves 3,5 százalék körüli érték tarthatóságát nem kérdőjelezik meg, sőt a legtöbb prognózis a várható éves adatot 3 százalék alá teszi.
    A szintén szombaton közzétett adatok szerint a termelői árak 1,5 százalékkal csökkentek éves bázison, ami azt jelenti, hogy immár 20. hónapja folytatódott a visszaesés. Ez megfigyelők szerint a nyersanyagok iránti kereslet csökkenését jelzi.
    Az ipari termelés októberben a piaci várakozásokat meghaladóan, 10,3 százalékkal bővült, míg a fogyasztás 13,3 százalékkal nőtt éves viszonylatban. A gazdasági folyamatok fontos mutatója, az állóeszköz beruházások az év első tíz hónapjában 20,1 százalékkal bővültek.
    A gazdasági növekedés a harmadik negyedévben, éves összevetésben 7,8 százalékra emelkedett, s a közgazdászok csaknem bizonyosra veszik, hogy az éves 7,5 százalék körüli GDP-növekedési tervét a világ második legnagyobb gazdasága valamelyest túl fogja teljesíteni.
    A kínai kormány határozott szándéka a gazdasági növekedés szinten tartása, s ezzel az új munkahelyek biztosítása. Mindeközben lassú, folyamatos átalakításokkal a növekedést hagyományosan meghatározó export szerepét a belső fogyasztás növelésével kívánják csökkenteni. A kormányfő napokban elhangzott szavaiból is az derült ki, Kínában immár nem a a GDP-növekedés öncélú fokozása a célja.

Nagy várakozások előzik meg a jövedelemelosztás reformját (Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) magyar nyelvi szerkesztőség, november 7, 2013)

Peking, november 7. (Xinhua) – A jövedelemelosztás reformja ismét reflektorfénybe került Kínában, mivel megfigyelők jelentős eredményeket várnak ezen a területen a Kínai Kommunista Párt vasárnap kezdődő üdésétől.

A növekvő társadalmi különbségekre adott válaszként a kormányzat februárban nyilvánosságra hozta reformtervét a jövedelemelosztási mechanizmusokról, azonban a reformok bevezetésének konkrét időpontjait nem hozták még nyilvánosságra.

„Nem kétséges, hogy ez az egyik legfőbb napirendi pont, a kérdés sürgőssége miatt." – mondta Chi Fulin, Kínai Reform és Fejlődés Intézetének, egy hainani agytröszt igazgatója.

Az Országos Statisztikai Hivatal januárban tette közzé, hogy 2012-ben 0,474 volt Kínában a jövedelmi különbségeket mérő Gini-együttható, ahol a 0 a teljes egyenlőséget, az 1 pedig a teljes vagyonkoncentrációt jelenti.

Chi szerint a társadalomban növekvő jövedelmi különbségek elleni részletes intézkedéscsomagot a 18. KPK KB harmadik plenáris ülése után fogják közzétenni.

Kína már 2004 óta igyekszik tenni az egyenlőtlenségek ellen, azonban a várt eredmények eddig elmaradtak. A nagy hatalommal rendelkező érdekcsoportok, így például az állami tulajdonú, monopolhelyzetben lévő nagyvállalatok állnak a közvélemény panaszainak középpontjában.

Az Állami Tulajdonú Eszközök Felügyeleti és Adminisztratív Bizottsága egy széleskörű érdeklődést kiváltó vizsgálatot kezdett, amelynek középpontjában az állami vállalatok és szervezetek dolgozóinak jövedelme áll.

Chi szerint a jelenlegi, nagyon egyenlőtlen jövedelemeloszlás részben a vidék-város ellentétnek, részben pedig a part menti és a szárazföld belsejében fekvő területek közötti fejlettségbeli különbségnek köszönhető.

A Kínai Társadalomtudományi Akadémia 2012-es felmérése szerint a kínai középosztályhoz tartozók évi 11800 és 17700 dollár [~2,6-3,9 mFt] között keresnek, és ők teszik ki a lakosság 23%-át. Ez az arány sokkal alacsonyabb a fejlett országok arányától, sőt, néhány más fejlődő ország is sokkal szélesebb középosztállyal rendelkezik.

A februárban közzétett reformtervezet szerint a kormányzat megduplázza az átlagos reáljövedelmet 2010 és 2020 között, ezen belül a vidéki lakosok jövedelme gyorsabb ütemben fog növekedni.

Veszélyeshez közelít a kínai jövedelmi egyenlőtlenség (Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) magyar nyelvi szerkesztőség, szeptember 22, 2012)

2012. szeptember 14-én egy nemzetközi városfejlesztéssel foglalkozó kínai civil szervezet – az International Institute for Urban Development – statisztikai adatokat tartalmazó kék könyvében megjelent, hogy a kínai Gini-mutató értéke már 2010-ben elérte a 0,438-et – számolt be a Global Times kínai napilap.

A jövedelmi egyenlőtlenségeket tükröző Gini-mutató egy 0 és 1 közötti szám. A 0 érték azt jelzi, hogy az eloszlás egyenletes, az 1 azt, hogy egy pontra koncentrálódik; a nagyobb értékhez nagyobb egyenlőtlenség tartozik – írja a Wikipédia. Az ENSZ besorolása szerint a 0,4-et meghaladó érték veszélyes mértékű egyenlőtlenséget jelez.

Magyarország esetében 2007-ig van érték a Világbanknál:
http://www.tradingeconomics.com/hungary/gini-index-wb-data.html
image

Az Eurostatnál viszont egészen 2012-ig (2001-től):

image

Már 2011-ben is szóba került, hogy a kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal 2000 óta nem tette közzé az ország Gini-indexének értékét. Egy 2011-es jelentésben az intézmény arra hivatkozott, hogy a városi és vidéki lakosság jövedelmét külön számolják, ezért nem tudnak Gini-mutatót közzétenni.

A mutató emelkedéséről nem kínai kormányzati források már többször beszámoltak az utóbbi időben. Az MTI 2011 végén az ausztrál Science Press kiadó tanulmányára hivatkozva adott hírt arról, hogy a Gini-mutató értéke 2010-ben 0,48 ponton állt Kínában. A Kínai Fejlődéskutató Alapítvány (China Development Research Foundation) 2012 júliusában megjelent tanulmánya szerint a mutató 2001-ben 0,45 volt és 2007-ben 0,48-ra emelkedett. A Beijing News szerint a Gini-mutató 1980-ban 0,275 volt. 2012 szeptemberében már a Kínai Vidékkutató Központ (Center for Chinese Rural Studies) is arra figyelmeztetett, az ő kutatásaik szerint a vidéki Gini-mutató 2011-ben vészesen megközelítette a kritikus 0,4-et. A központ szerint a komoly eltérés oka a mezőgazdaságból élők és a városokban dolgozó belföldi migránsok jövedelme közti különbség. Mindkét csoport hivatalosan vidékinek számít.

2012 márciusában Ma Jiantang, a kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal igazgatója figyelmeztetett, mind a városi, mind a vidéki területeken torzulhattak a Gini-mutatók, és a hivatalos adat alacsonyabb, mint aminek a valójában lennie kellene. Ma Jiantang egy lakossági jövedelemről szóló kerekasztal-beszélgetés keretében számolt be erről. Elmondta, az ő adataik szerint a vidéki területeken a Gini-mutató 0,3897-es értéket vett fel, a városi területeken pedig 0,33-at. Hozzátette, a Nemzeti Statisztikai Hivatal addig nem tesz közzé az egész országra érvényes, egységesített számot, amíg nem tudják ugyanazon indikátorok alapján kiszámolni a mutatót a kétféle területen. Jelenleg erre a vidéki területeken a nettó jövedelemről szóló, a városokban pedig egy háztartási könyvelési folyamat révén gyűjtött adatokat használják fel.

Ya Yiyong, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság társadalmi fejlődéssel foglalkozó intézetének vezetője 2011 januárjában azt nyilatkozta a Kínai Nemzetközi Rádiónak, a városi lakosság jövedelme háromszor nagyobb, mint a mezőgazdaságból élőké.

A vidéki-városi jövedelmi különbség több mint hatvan százaléka az egyenlőtlen jövedelem-eloszlásból fakad – mondta el Yang Yiyong, hozzátéve, hogy a városi területek sokkal gyorsabban fejlődnek, mint a vidékiek, és emellett az utóbbi években a munkából származó jövedelmek közötti különbség is megnövekedett.

Ye Hang, a Zhejiangi Egyetem Közgazdasági Tanszékének igazgatója szerint a kormány és különösen a helyi kormányzatok túlságosan a gazdasági növekedésre fókuszálnak, mert a GDP fontos mérője a teljesítményüknek. Csakhogy a társadalom fejlődése egy széleskörű folyamat, nemcsak a gazdasági növekedést, hanem más tényezőket, például a környezetvédelmet és az igazságos jövedelem-elosztást is figyelembe kell venni a kormányzati teljesítmény értékelésénél.

Ugyanakkor a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2012-ben Kínáról megjelent tanulmánya (China in Focus: Lessons and Challenges, OECD, Párizs, 2012.) szerint léteznek olyan megoldások, amelyek elősegítik a növekedést és csökkentik a társadalmi egyenlőtlenségeket az országban.

A tanulmány kiemeli, hogy a kínai társadalmi egyenlőtlenség egyik legfőbb oka a két részre osztott munkaerőpiac. A vidékről a városokba költöző belföldi migránsok hátrányosabb helyzetből indulnak és adminisztratív szinten sem kapnak olyan mértékű támogatást, mint azok, akik állandó lakhelyük szerint, „hivatalosan" is városiak. Az adminisztratív szinten kezdődő megkülönböztetés egy olyan informális szektor létrejöttét eredményezte, amely rögzíti vagy növeli a társadalmi különbségeket, hiszen ezek az emberek gyakran olyan alapvető szolgáltatásokhoz sem juthatnak hozzá, mint az egészségbiztosítás vagy az oktatás.

Az OECD-tanulmány szerint 2010-ben a belföldi migránsok fizetése a regisztrált városlakókénak a kétharmada volt, igaz, hogy a felüknek nem kellett fizetnie a szállásért. A migránsokat feketén foglalkoztatják, de ez azzal is jár, hogy az ő munkahelyeik korántsem tartósak, és nem járnak semmiféle társadalom- vagy egészségbiztosítással. A társadalmi egyenlőtlenségek leküzdését nagyban megnehezíti, hogy az fekete foglalkoztatás akadályozza a humántőke-felhalmozást és csökkenti a karrierlehetőségeket.

Az Országos Népesség- és Családtervezési Bizottság augusztusi jelentésében az szerepelt, hogy a kínai belföldi migránsok száma elérte a 230 millió főt, mely a népesség 17 százalékát teszi ki. Átlagéletkoruk 28 év, nyolcvan százalékuk nem városi területekről származik. Az összes migráns 45 százaléka 1980 után született. A jelentés szerint a 35 évnél fiatalabb belföldi migránsok havi átlagbére 2513 jüan [~92 eFt] volt 2011-ben, ez közel 30 százalékos emelkedést jelent 2009 óta.

A Xinhua hírügynökség szeptemberben arról számolt be, több mint 250 millió belföldi migráns van Kínában, akik állandó lakhelyük szerint még mindig vidékinek számítanak. Több mint húszmillió gyermek költözött a szüleivel a nagyvárosokba, az „otthonmaradtak" számát tízmillióra becsülik.

Az OECD tanulmánya kiemeli, hogy a G20 csoport országai közül Kína teljesít az egyik legjobban a fiatalok munkaerő-piaci integrációjában. A foglalkoztatottsági arányuk duplája a felnőttekének, és sokan egyáltalán nem adókötelesek. A szerzők rámutattak, a kínai foglalkoztatáspolitikában fontos szerepet játszik a fiatalok és a migráns munkások szakképzése, és a döntéshozók bevezettek különböző juttatásokat is azon munkáltatóknak, melyek a szociálisan legérzékenyebb csoportok tagjait foglalkoztatják. Ugyanakkor ajánlásukban azt írják, hogy hosszútávon a növekedést elősegítené, ha Kína felszámolná a munkaerő-piaci dualizmust, mivel a nemzetközi migráció nem jelentős, a belföldi migránsok lokális integrációja csökkentené a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Mindeközben Kína egyre nagyobb hangsúlyt helyez a társadalmi juttatásokra. A 2006-tól 2011-ig a 11. ötéves terv keretében a GDP nyolc százalékára nőttek a kormány társadalmi költései – számol be az OECD tanulmánya.

2012 szeptemberében a kínai Humánerőforrás és Szociális Biztonsági Minisztérium miniszterhelyettese, Hu Xiaoyi Pekingben bejelentette, hogy 2012-től egy új típusú nyugdíjbiztosítást vezetnek be a vidéki és városi lakosok számára. Eddig összesen 700 millió embert regisztráltak a kínai nyugdíjbiztosítási rendszerbe.

Az OECD szerint jelenleg a munkanélküliek 10 százaléka kap valamilyen juttatást Kínában, ez az arány valamivel alacsonyabb, mint a fejlődő gazdaságok átlaga, de úgy tűnik, a kínai kormány igyekszik kiszélesíteni a szociális védőhálót.

[Mai Kína] Kínai szellemvárosok

[Hangos magazin] Idén hárommillió végzős egyetemista nehezen talál munkát (Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) magyar nyelvi szerkesztőség, november 7, 2013)

A foglalkoztatás nagy jelentőséggel bír az emberek életszínvonalára nézve. Az idén hétmillió hallgató végzett Kína egyetemein, akiknek szembe kell nézniük az ún. foglalkoztatási téllel. A lassuló kínai gazdasági növekedés következtében történelmi mélypontra süllyedt a friss diplomások foglalkoztatottsági aránya. A Kínai Munkaerőügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium tisztviselője elmondta, hogy idén hárommillió diplomás nem tudott még elhelyezkedni. Vajon miért alakult ki a jelenlegi helyezet? Hogyan oldják meg a problémát a végzősök? A következőkben erről szóló riportunkat hallhatják.

Xiao Yun a nyár elején végzett újságíró szakon. Számára most a legfontosabb, hogy minél hamarabb munkát találjon, de kilátásai nem túl jók: csak minden harmadik évfolyamtársa tudott eddig elhelyezkedni.

„Idén nehéz munkát találni, tízegynéhány helyre adtam be az önéletrajzomat, de sehonnan sem kaptam választ. Azt reméltem, hogy az egyetem elvégzése után egy viszonylag jól fizető állásom lesz. Erre már nem látok esélyt."

A hírközlő szervek jelentése szerint idén rekordszámú egyetemista fejezi be tanulmányait Kínában. A végzősök száma 6,99 millió fő, ez 19 ezer fős növekedést jelent az előző évhez képest. A Kínai Oktatási Minisztérium február elején közel 500 cég bevonásával végzett felmérést. E szerint 2013-ban 15 százalékkal kevesebb diplomás jut majd munkahelyhez. A kevesebb betöltetlen állással és a gazdaság növekedési ütemének lassulásával magyarázható a foglalkoztatásban tapasztalható kedvezőtlen helyzet. A sajtó az ideit minden idők legszomorúbb nyarának nevezte el.

Fang Wei, a Kínai Oktatási Minisztérium foglalkoztatással foglalkozó tisztviselője elmondta, hogy két ok miatt nehéz a helyzet.

„Idén országunkban lassult a gazdasági növekedés, a külpiacokon pedig még mindig érződnek a pénzügyi válság negatív hatásai, továbbra is gyenge a külföldi gazdaság. Tehát egyszerre gyengült a bel- és a külföldi kereslet. Másrészt idén rekordszámú, 6,99 millió végzős egyetemistánk van."

Idén májusig a sanghaji végzősök csak 20%-a talált magának munkát, Pekingben ez az arány 40%-os, Guangdong tartományban pedig 30%-os volt, ami 10%-kal kevesebb, mint a tavalyi évben.

Fang Wei elmondta, hogy mind földrajzilag, mind az egyes szakmák tekintetében nagy szórás mutatkozik a foglalkoztatási helyzetet illetően.

„A nagyvárosokban, például Pekingben, Sanghajban és Kantonban kisebb a munkaerő-kereslet a tavalyi évhez képest. Azonban az ország középső és nyugati, valamint vidéki területein növekedett a munkaerő-kereslet. Az elektronikai és a pénzügyi területen gyenge a kereslet, de biológusokból és gyógyszerészekből rengeteg végzősre van szükség."

Az egész társadalom nagy figyelemmel kíséri, hogy a kormányzat milyen módon segíti a végzősöket a munkakeresésben. Yin Weimin munkaerőügyi és társadalombiztosítási miniszter elmondta, hogy a kormány milyen intézkedéseket tett ez ügyben.

„Kedvező adó- és társadalombiztosítási politikát dolgoztunk ki az alkalmazásuk érdekében. Ezen kívül képzésekkel és anyagilag is támogatjuk a végzősöket. Ösztönözzük őket, hogy kis- és mikrovállalkozásoknál keressenek munkát, így több opció közül választhatnak."

Jelenleg országszerte folyik a munka a foglalkoztatást előmozdító terv kidolgozásán. A terv szerint korábban meghirdetik a betöltendő pozíciókat, képzési és gyarkorlati lehetőségeket kínálnak, valamint anyagi támogatást is nyújtanak. Például Anhui tartományban ötszáz jüant adnak minden végzősnek, akinek még nem sikerült állást találni.

Xiong Bingqi oktatási szakértő szerint a foglalkoztatási nehézségek mögött strukturális problémák bújnak meg.

„Országunkban fejletlen a felsőoktatás, az egyetemisták mind egyformának látszanak, egyéniség és kiemelkedő képességek nélkül. A gazdaság tekintetében pedig a hazai szolgáltató szektor nagyon gyenge, a GDP növekedés csupán 40%-át adja. A fejlett országokban, például az Egyesült Államokban, a GDP-növekedés 80%-a a szolgáltató szektornak köszönhető, ráadásul ez igényli a legtöbb munkaerőt is. Ezért tehát az oktatási reform és a gazdasági szerkezet átalakítása a jelenlegi nehéz foglalkoztatási helyzet megoldásának légfőbb két módja.

Továbbiak:

[Mai Kína] Tornyosuló adóssághalmok (Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) magyar nyelvi szerkesztőség, augusztus 14, 2013)

Bár a helyi kormányzatok eladósodottságának pontos mértéke egyelőre ismeretlen marad, sokan nekiláttak a riasztó méreteket öltő jelenség okainak feltárásához. A Global Times által megszólaltatott szakértők szerint az alapvető ok az, hogy a helyi tisztviselők nem sajnálják a pénzt az infrastrukturális beruházásokra, hogy lökést adjanak a GPD növekedésének.

Az adósság hosszú távú hatásairól szólva, néhány szakértő szerint az pénzügyi válsághoz vezethet Kínában, míg mások szerint a hitelprobléma nem hordoz rendszerszintű kockázatokat a gazdaság szempontjából.

Kína helyi kormányzatai – néhány kivételtől eltekintve – többnyire nem vehetnek fel hitelt, legalábbis közvetlenül. Általában olyan finanszírozó cégeket hoznak létre, amelyek a kereskedelmi bankoktól kapott kölcsönök révén finanszírozzák a hatóságok nagyszabású infrastrukturális beruházásait. A helyi kormányzatok vagy közvetlenül fizetik vissza ezeket a kölcsönöket, vagy a felajánlott biztosítékok által, például föld vagy kötvények formájában.

Ugyanakkor, mivel ezek a cégek néha „nem megfelelően gazdálkodnak", a helyi hatóságok „figyelmen kívül hagyják a szabályozásokat vagy manipulálják a biztosítékokat", és a bankok számára „nem áll rendelkezésre a finanszírozó cégek hitelkezelése", a helyi kormányzatok adóssága meredeken emelkedett, áll az Államtanács 2010. júniusi közleményében.

Zhu Lixu, a Xiangcai Értékpapírok egyik elemzője a Global Timesnak elmondta: a helyi kormányzatoknak nem áll rendelkezésükre elég tőke az általuk vágyott infrastrukturális beruházásokra, ezért kénytelenek a kereskedelmi bankoktól nagy összegű hiteleket felvenni.

„A helyi kormányzatok felelőssége az utak és vasutak építése, de nincs megfelelő adóbevételük ennek megvalósítására." – mutatott rá Zhu.

Például, a központi költségvetést illeti bármely régióban beszedett forgalmi adó háromnegyede, és csak egynegyede marad helyben. Az állami vállalatoktól származó jövedelemadó is részben a központi költségvetést gazdagítja.

„Az adóbevételek hiánya arra kényszeríti a helyi kormányzatokat, hogy az általuk felállított finanszírozó cégeken keresztül szerezzenek pénzt. Az adóssághegy így jött létre." – mondta Zhu.

Zuo Xiaolei, a Kínai Galaxis Értékpapírok fő közgazdásza a Global Timesnak elmondta, hogy az adósság felhalmozódásában az elégtelen tervezés is szerepet játszott.

„A helyi tisztviselők megszállottan hajkurásszák a GDP-növekedést ingatlanpiaci és felesleges infrastrukturális beruházásokkal. De általában nem készítenek alapos terveket arra, hogy hogyan fogják visszafizetni a kölcsönöket." – mondta Zuo.

Zhu egyetértett Zuoval, hozzátéve, hogy a helyi tisztviselők azért viszik túlzásba a beruházásokat, hogy hivatali idejük alatt annyi politikai eredményt tudjanak felmutatni, amennyit csak lehet.

„Egy nagyváros vagy tartomány gazdasági fejlődése mára alapvető fontosságúvá vált az egyes helyi tisztviselők politikai eredményeinek értékelésekor. Ez nagyon nagy motivációt jelent a GDP növelésére, még olyan áron is, hogy átláthatatlan adósságok tömegét hagyják hátra." – mondta Zhu.

Néhány megfigyelő felhívta a figyelmet, hogy a helyi kormányzatok növekvő eladósodottsága Kína máris lassuló növekedésű gazdaságát valódi pénzügyi válságba ránthatja.

„Ha a helyi kormányzatok vagy finanszírozó cégeik csődöt jelentenek, akkor a kereskedelmi bankoknak hirtelen nagy mennyiségű rossz hitelük lesz." – mondta Zuo. „Ez sok kockázatot teremtene és növelné egy pénzügyi válság kirobbanásának esélyét." – tette hozzá.

A helyi tisztviselők gyakran korlátozott földvagyonukat áldozzák fel, amikor rájönnek, hogy másként nem képesek törleszteni adósságukat, azonban ez a módszer nem fenntartható, mondta Zuo.

„Egy nap a helyi kormányzatok ki fognak fogyni az eladható földből és a lakásárak tovább fognak emelkedni. Azután a fogyasztók pénze tovább ömlik majd az ingatlanpiacra, még tovább fújva a piaci buborékot. Így az adósságprobléma nem csak egy rossz hitelek okozta válságot, hanem az ingatlanpiaci buborék kipukkadását is előidézheti." – mondta a szakértő.

„Végül a központi kormánynak kell majd kisegíteni a helyieket, ha nem tudják tovább törleszteni a hiteleiket. Erre számítva a helyi tisztviselők valószínűleg még több pénzt fognak kölcsönkérni, ami további nyomást helyez a központi kormányra." – mondta Zhu.

Továbbá, a tornyosuló adósságok miatt a helyi kormányzatok nem tudnak olyan életszínvonal-javító projektekbe fogni, mint a vasúti közlekedés vagy más fontos projektek, mondta Zhu. Hogyha pedig a fogyasztói árindex emelkedik, az felfelé húzza a kamatlábakat is, és a helyi kormányzatoknak még több nehézséggel kell szembenézniük a hiteltörlesztés során, tette hozzá Zhu.

Ugyanakkor Chen Naixing, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Ipari Közgazdaságtan Intézetének kutatója szerint a helyi kormányzatok hitelproblémája nem állítja majd nehéz kihívások elé az ország gazdaságát.

„Bár a helyi kormányzatok tényleg sok adósságot szedtek össze, azonban a pénzt helyesen használták fel." – mondta Chen. Mégis, a hatóságoknak még körültekintőbben és takarékosabban kellene ezeket a pénzeket felhasználni, a korrupcióminimalizálása mellett, tette hozzá Chen.

„Az adósságszint túl alacsonyan tartása sem jó. A helyi kormányzatok legalább pénzt áldoznak a fejlesztésekre." – mondta Chen.

„Mi amiatt aggódunk, hogy az adósság gyorsabban nő, mint a gazdasági növekedés." – mondta Terry Gao, a Fitch Ratings munkatársa. „Amennyiben a probléma továbbra is fennáll, a kormányzat alsóbb szintjei pénzhiányban találhatják magukat."

A médiában megjelent információk szerint a hatalmas Caofeidian Ipari Park egy hitelválság szélén egyensúlyoz. A hebei-i Tangshan várostól 80 km-re északra található terület tíz éve még 4 négyzetkilométer területű sem volt, mára pedig Hongkong kétszer is elférne benne.

2003 óta több mint 100 millió jüan értékben 352 projekt indult Caofeidianben, így a teljes befektetett összeg meghaladja az 561 milliárd jüant. A projektek közül 217 még mindig építési fázisban van.

A szükséges tőke nagy részét a helyi kormányzat által létrehozott finanszírozó cég kereskedelmi bankoktól kölcsönözte. Egy üzleti napilap információi szerint az ipari parknak napi 10 millió jüan kamatköltsége képződik.

„A Caofeidian Ipari Park jelenlegi adóssága 36,8 milliárd jüan, aminek törlesztését 2024-ben kell megkezdeni, míg a teljes kamat 9,37 milliárd jüant fog kitenni." – nyilatkozta csütörtökön Zhang Heqing, az ipari park pénzügyi irodájának vezetője.

Zhang szerint az ipari park hitelkockázata kezelhető, mivel bevételei főleg a helyi kormányzattól, földeladásokból, eszközeik bevételéből és pénzügyi vállalkozásaikból származnak, amelyek évi 100 milliárd jüant tesznek ki, messze többet, mint adóssága és a fizetendő kamatok.

Az utóbbi időben Guangzhouban, más néven Kanton városában, Guangdong tartomány székhelyén is aggasztó mértékben növekedett a helyi kormányzat adóssága. A város Sanghaj és Peking után a legnagyobb GDP-vel rendelkezik Kínában.

Az év végéig a város költségvetési adóssága elérheti a 99,5%-ot, miközben még idén 26 milliárd jüan adóssága jár le, amelynek visszafizetése a helyi bevételek közel 20%-át emésztheti fel.

Szakértők szerint a város adósságai nagyrészt a 2010-es Ázsiai Játékok megrendezése miatt halmozódtak fel.

A hitelek visszafizetésére a város már felgyorsította ingatlaneladásait. Az év első felében a város ebből származó bevételei megközelítették a 37 milliárd jüant, amely 368%-os emelkedésnek felel meg az előző év azonos időszakához képest.

A Pénzügyminisztérium adatai szerint a délkelet-kínai Szecsuan tartomány bocsátotta ki a legtöbb kötvényt Kína tartományi jogú területei közül.

A Pénzügyminisztérium 83 milliárd jüannyi kötvény kibocsátását hagyta jóvá a tartomány számára 2009 és 2013 között. Az így befolyt összeget a nyolcas magnitúdójú wenchuani földrengés utáni helyreállításra fordítják.

Tavaly 18 milliárd jüan értékű kötvény járt le, azonban idén 12,6 milliárd jüant kell visszafizetni, mondta Wang Yihong, a tartományi pénzügyi hivatal vezetője.

Mivel Kínában a legtöbb kormányzati szint számára tilos a közvetlen hitelfelvétel, ezért speciális pénzügyi cégeket hoznak létre, hogy azáltal finanszírozzák magukat. Szecsuan tartomány ilyen pénzügyi cégei által kibocsátott kötvények értéke eddig 64,5 milliárd jüant tesz ki, melynek felét 2015 és 2017 között kell visszafizetni. Sajtóinformációk szerint a helyi kormányzat pénzügyi cégei által felvett hitel 23%-át fordítják korábbi hitelek visszafizetésére, jelezve, hogy a helyi kormányzat inkább újabb hitelekre cseréli korábbi adósságait.

[Mai Kína] Újabb lendületet vehet a kínai pénzügyi reform (Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) magyar nyelvi szerkesztőség, Augusztus 2, 2013)

A július 3-án létrehozott Sanghaji Szabadkereskedelmi Zónára széleskörűen egyfajta próbaterepként tekintenek, ahol Kína a kereskedelem, a befektetések és a pénzügyi szolgáltatások terén a reformok következő lépcsőfokait keresi. Az Államtanács közleménye szerint mindez elengedhetetlen a kínai gazdaság minőségbeli ugrásához.

A sanghaji próbajellegű szabadkereskedelmi zóna nemcsak megerősíti a város nemzetközi pénzügyi központ szerepét, hanem egyúttal hozzásegíti az ország exportőreit a világpiac elvárásaihoz való jobb alkalmazkodáshoz is – idézte Pan Zhengyan-t, a Sanghaji Társadalomtudományi Akadémia Pénzügykutató Központjának igazgatóhelyettesét a Caixin üzleti hírportál.

Ugyanakkor a sanghaji szabadkereskedelmi zóna sokkal többet jelent egy egyszerű vámmentes területnél, ahogy arra Li Chunding, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Külkereskedelmi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese is rámutatott.

A korábbi speciális zónák inkább a kereskedelemre koncentráltak, így például a teljes vámmentesség megvalósítására. Jelentőségük a kereskedelmi nyitásban rejtőzött. A mostani szabályozás szabadkereskedelmi zónája azonban nem ilyen, mert nemcsak a kereskedelmet foglalja magába, hanem a befektetéseket és a pénzügyi szektort is, valamint a kapcsolódó adminisztratív rendszert."

A fő motiváció tehát bizonyos mélyebb reformok kipróbálása egy elszeparált zónában, ugyanúgy, ahogy a ’80-as években a reform és nyitás politikájának kezdetekor is történt.

A Kereskedelmi Minisztérium Külkereskedelmi és Gazdasági Együttműködési Kutatóintézetének vezetője, Huo Jianguo rámutatott, hogy az új zóna jelentősen elkülönül a nemzetgazdaságtól.

„A szabadkereskedelmi zóna valójában egy külön gazdaságot alkot. Mindenfajta gazdasági tevékenység végezhető területén, beleértve a befektetéseket és a szolgáltatásokat, és ezek szabályozásának és procedúráinak is különállóaknak kell lennie."

A külföldi befektetőkre vonatkozó megkötések lazítása fontos eleme az új zónának. A külföldi bankok vegyesvállalatot vagy teljesen külföldi tulajdonú leánybankot hozhatnak majd létre az zónában; külföldi árutőzsdék, mint például a londoni fémtőzsde felállíthatják saját határidős raktáraikat a zónában, és még a most hivatalosan tiltott Sony és Microsoft játékkonzolok is árusíthatóak lesznek itt, amennyiben a zónán belül gyártják őket. A zónában továbbá engedélyezett lesz teljesen külföldi tulajdonú egészségbiztosítókat, egészségügyi szolgáltatókat és szállítmányozási vállalatokat, valamint helyi partnerrel hitelminősítő és befektetés-kezelő vegyesvállalatokat is alapítani, a Caixin szerint.

Továbbá, a Sanghaji Szabadkereskedelmi Zóna jelentősen egyszerűsíti a hivatalos engedélyek beszerzését mind a hazai, mind a külföldi vállalatok számára. A külföldi befektetőknek elegendő lesz csak a zóna megfelelő hivatalai felé bejelentést tenniük, a szokásos engedélyeztetési eljárás helyett.

Az enyhébb szabályozás várhatóan sok új külföldi befektetőt fog az zónába vonzani, ahol olyan ágazatokba fektethetnek be, amelyek korábban részlegesen vagy teljes egészében zárva voltak előttük. Ez a sanghajiak számára is kényelmes, hiszen nagyobb választék áll majd rendelkezésükre az egészségügyi, befektetési és egyéb szolgáltatások terén.

Az új zóna egyik fő célja a jüan tőkeszámla liberalizálásának elősegítése.

Az zóna tervének elfogadása előtt a legnagyobb várakozást a jüan teljes konvertibilitásának, a kamatláb piaci alapokra helyezésének és az offshore pénzügyi piac kialakításának lehetséges próbája váltotta ki.

A legújabb hírek szerint a szabadkereskedelmi zóna részleteit kidolgozó hatóságok igyekeznek megfelelni ezen piaci várakozásoknak. Várhatóan piaci alapokra helyezik a kamatlábat, lehetővé teszik offshore jüan szolgáltatások nyújtását a zónában és a jüan konvertibilitásával is kísérletezni fognak a tőkeszámla alatt, azzal a kitétellel, hogy a kockázatoknak a kezelhető szinten kell maradniuk – a Caixin információi szerint.

Ugyanakkor a részletes szabályozásról még nem született döntés, és ellentmondásos információk láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogy mennyire lesznek mélyrehatóak ezen reformok.

A jüanben denominált offshore üzletek lehetősége széleskörű támogatásra talált.

Zhou Yu, a Sanghaji Társadalomtudományi Akadémia Nemzetközi Pénzügyi Kutatóintézetének igazgatója szerint természetes, hogy a szabadkereskedelmi zóna megnyitásával a vállalatok offshore jüan üzletekbe kezdenek, például jüanben denominált befektetésekbe és betétgyűjtésbe.

A kamatláb és a jüan tőkeszámla liberalizációjának mikéntjéről azonban élénk vita alakult ki, hiszen az jelentős kockázatot hordozhat Kína egész gazdasága számára. Huo Jianguo elmondta:

Liberalizálni kell-e a tőkeáramlásokat, megengedhetjük-e a külföldi tőke közvetlen betelepülését, kell-e tiltólista… meg kell-e nyitni a pénzügyi rendszert, a szolgáltató szektort kell-e tovább liberalizálni?… Szerintem ezeket a kérdéseket alaposan meg kell fontolni, mert előre lehetetlen felmérni ezen intézkedések hatásait."

Zhou Yu szerint lehetséges a kamatláb és a jüan tőkeszámla liberalizációjának egyidejű próbája, amennyiben a szabályzók szét tudják választani a zóna offshore piacát az országos piactól, méghozzá szigorúan szétválasztott számlák és elszámolási csatornák által, hogy megakadályozzák a pénzáramlást a két piac között.

A sanghaji zónára egy kis Hongkongként is gondolhatunk, tehát lehetséges az offshore és a hazai piac kockázatait szétválasztani, azonban nem teljes mértékben." – mondta Zhou, hozzátéve, hogy a szabályzók csökkenthetik a kockázatot a zónából ki- és beáramló tőke kvóták közé szorításával.

A liberalizáció nemcsak közgazdasági probléma, annak szerteágazó természete miatt egy sor különböző minisztérium és kormányügynökség összhangjára lesz szükség. Li Chunding elmondta:

„Amennyiben liberalizálják a jüan tőkeszámlát és a piacra bízzák a kamatszintet, az nagyon nagy kihívás elé állíthatja a kormányzatot, hiszen ez az ügy nem egy minisztérium alá tartozik, hanem több minisztérium és intézmény között oszlik meg ennek szabályozása."

Sun Lijian, a Fudan Egyetem Közgazdasági Iskolájának igazgatója szerint a kamatliberalizációnak kellene prioritást élveznie. Amennyiben nem így történne, a kamatkülönbözet miatt megindulna a forró tőke beáramlása, ez pedig egész Kína pénzügyi piacát és reálgazdaságát veszélyeztetné.

„Én azt javaslom, hogy először az övezetben liberalizálják a kamatlábakat, és azután azt hamarosan tegyék meg országosan is. Csak akkor próbálhatjuk meg a tőkeszámla liberalizálását, ha a kamat esetében ez már megtörtént. A sorrend nagyon fontos." – mondta Sun. „Erre azért van szükség, mert mindaddig, amíg kamatkülönbözet lehetséges, mindig lenne kereskedelmi tőkeként álcázott forró tőke áramlás – erre sok példát látni a világgazdaságban." – mondta.

Ugyanakkor a kamatliberalizációnak gyorsan végbe kellene mennie, hiszen a tőkeszámla szabaddá tétele adná a szabadkereskedelmi övezet alapvető versenyelőnyét, Sun szerint.

Kína korábban is tervezte a kamatláb és a jüan tőkeszámla próbajellegű liberalizálását néhány speciális régióban, azonban a kockázatok miatt egyik sem valósult meg teljesen. Például Wenzhouban is létrehoztak egy speciális övezetet a pénzügyi reform próbájára, azonban végül félbeszakadt a kísérlet.

Tavaly Shenzhen Qianhai kerületében is létrejött egy speciális kereskedelmi zóna, ahol hongkongi bankok jüankölcsönt nyújthatnak a zóna kínai vállalatai számára a határon át. A jüan azonban mind a mai napig nem teljesen konvertibilis a Qianhai zónában, és remény sincs arra, hogy a közeljövőben ez megtörténjen.

Sun szerint attól függetlenül, hogy a sanghaji övezet részletes szabályozása hogyan alakul majd, az övezet mindenképpen példátlan hatást fog gyakorolni Kína pénzügyi rendszerére. „Elkerülhetetlenül elő fogja mozdítani a pénzügyi piac liberalizálását, nemcsak az övezetben, hanem az egész országban." – mondta Sun.

Huo Jianguo kiemelte az új Sanghaji Szabadkereskedelmi Zóna jelentőségét:

„A reform és nyitás kezdeti időszakában 4 különleges gazdasági zónát jelöltek ki [próbaterepként]. Ma a sanghaji szabadkereskedelmi zóna tölti be ezt a szerepet. Amennyiben sikerrel jár, akkor további városok követhetik példáját, mint pl. Shenzhen, Xiamen, vagy éppen Ningbo, vagy a dél-keleti part menti területek, ezzel pedig teljes iramot venne a nyitás politikájának egy újabb szakasza."

Továbbiak: A wenzhou-i pénzügyi reform (Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) magyar nyelvi szerkesztőség, december 7, 2012)

Hatékony igazságtalanszolgáltatás (Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) magyar nyelvi szerkesztőség, április 15, 2013)

Március végén a 49 éves Zhang Gaoping és a 38 éves Zhang Hui alig hittek a fülüknek, amikor a bíró elrendelte szabadon engedésüket. Tíz évet töltöttek börtönben, miután hamisan megvádolták őket egy lány megerőszakolásával és meggyilkolásával, majd beismerést kínoztak ki belőlük.

A Zhejiang Tartományi Feljebbviteli Népbíróság képviselője levette Zhang Gaopingről a bilincset és személyesen kért tőle bocsánatot. Zhang ekkor a következőket mondta a bírónak:

„Ma ön egy bíró, de gyermekei talán nem lesznek azok. Ha nincs garancia az egységes intézményekre és törvényekre, akkor őket is hamisan megvádolhatják és a ott lebeghet a halálbüntetés a fejük fölött. Kérem emlékezzen erre."

Amikor Zhang és unokaöccse kisétált a bíróságról családtagjaik fogadták őket, és mint elmondták, soha ennyire nem értékelték még a szabadságot. Mégis, a tízévnyi rémálom sosem lesz meg nem történt.

2003. május 18-a este a teherautósofőr Zhang Gaoping és unokaöccse, Zhang Hui sanghaji fuvarra indult, ahogy általában. Életük azonban örökre megváltozott, amikor beleegyeztek, hogy magukkal visznek egy másik falubélit is.

„A SARS járvány alatt volt ez, nagyon kevesen merészkedtek ki." – mondta Zhang a Global Timesnak. „Nem volt semmi okom, hogy elutasítsam a lány kérését, ismertük őt, ő is a faluban lakott."

Zhang Gaoping elmondása szerint éjjel fél kettőkor tették ki a Wang Dong nevű lányt Hangzhou belvárosában, majd folytatták útjukat Sanghaj felé. Wang azt mondta Zhang Gaopingnek, hogy a belvárosból majd taxival megy sógorához a városban. A lány azonban sosem érkezett meg rokonához, meztelen testére egy csatornában találtak rá Hangzhou nyugati elővárosában másnap reggel.

A két Zhang vált a zhejiangi rendőrség elsőszámú gyanúsítottjai, mivel ők látták a lányt élve utoljára. Ugyanakkor a rendőrség semmilyen fizikai bizonyítékkal nem tudta alátámasztani vádját.

Ehelyett, bár a lány körmei alatt talált DNS nem hozzájuk tartozott, inkább sutba dobták a bizonyítékokat.

A rendőrség az autópálya fizetőkapujának videó felvételét sem nézte meg, pedig azon egyértelműen látszott, ahogy Zhangék elhagyják a várost, így nem is tartózkodhattak a bűntett színhelyén. Zhang a vallatásáról így beszélt:

„Hét napon át folyamatosan vallattak, nem hagytak pihenni és csak egy fél adag hideg ebédet kaptam hét nap alatt. Le sem ülhettem, arra kényszerítettek, hogy végig álljak. A végén már nem tudtam állni. Égő cigarettákat nyomtak el az orromon és folyamatosan vízzel locsoltak, hogy ébren tartsanak."

De Zhang és unokaöccse még a brutális kínzás ellenére sem vallották be a bűntényt. A rendőrök ekkor egy másik megoldással álltak elő: fogházba vitették őket, ahol a többi rab addig verte őket, amíg alá nem írták a rendőrség által korábban összeállított vallomást.

2004 februárjában Zhang Huit halálbüntetésre, Zhang Gaopinget pedig életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a Hangzhou-i Középfokú Népbíróság. Fellebbezést követően mindkettőjük ítéletét 15 év börtönre és felfüggesztett halálbüntetésre változtatták.

Zhangot és unokaöccsét a Xinjiang Ujgur Autonóm Régióba küldték, hogy megkezdjék büntetésük letöltését. Zhang 2005-ben látott egy televíziós bűnügyi riportot, amely szerint egy meztelen lány holtteste került elő Hangzhou külvárosában, és egy Gou Haifeng nevű taxisofőrt előállítottak, aki beismerő vallomást is tett.

Kevés ember látta volna meg az összefüggést a két eset között, de Zhang számára nyilvánvaló volt.

„Az elkövetés módja és a holttest megtalálásának helye annyira közel esik Wang Dong esetéhez. Úgy gondoltam, hogy nagyon is valószínű, hogy Gou volt Wang gyilkosa is." – mondta Zhang.

Zhang azonnal jelentette ezt a börtön vezetőségének, azt kérve tőlük, hogy vizsgáltassák felül ügyét. Végül a hangzhou-i rendőrség által csak 2011-ben (!) elvégzett DNS vizsgálat sokkoló eredménnyel zárult. A Wang Dong körmei alatt talált DNS megegyezik Gou DNS-ével.

Gou-t már 2005-ben kivégezték a másik gyilkosság miatt, azonban a bíróság egyértelműnek vélte bűnösségét Wang Dong meggyilkolásában is, így Zhang és unokaöccse szabadon távozhattak.

Amikor Zhang és unokaöccse hazatértek az Anhui tartománybeli Huangshan-hegyre, az egész falu tűzijátékokkal köszöntötte őket.

„Ismerjük ezt a két embert, sosem hittük, hogy gyilkosok lennének." – mondta egy falubéli.

A meleg fogadtatás sem tudja azonban feledtetni a Zhang családot ért óriási veszteségeket. Zhang Gaoping anyja, összetörve, 2009-ben hunyt el, így nem érhette meg fia nevének tisztázását.

Felesége, aki letartóztatásakor 4 hónapos terhes volt, elvetélt. Később elvált Zhangtól és elhagyta a falut. Két lánya nem tudott tovább iskolába járni, hiszen a családfő fizetése nélkül szinte nyomorogtak.

A börtönben töltött tíz év Zhang egészségét is nagyon megviselte, elhanyagolt házát is alig van ereje helyreállítani.

„Nem tudom, hogy mihez kezdhetnék magammal. Az egészségi állapotom miatt már nem vezethetek. Úgy érzem, hogy nincs helyem a társadalomban." – mondta Zhang.

Zhang Hui helyzete alig jobb. Menyasszonya elhagyta őt, apja, Zhang Gaofa pedig minden pénzét fia megmentésére költötte – hiába.

Az idős férfi elmondta a Global Timesnak:

„Az őr a pekingi panaszirodában azt mondta, hogy reménytelen a fiam esete, mert nincs elég pénzem vagy jó kapcsolataim. De sosem adtam fel, mert egy pillanatra sem hittem fiam bűnösségében."

A zhejiangi rendőrség hivatalosan bocsánatot kért a két férfitől és családjaiktól, ügyük teljeskörű kivizsgálását ígérve.

Zhangék ügye már a második az idén, amivel kapcsolatban a Zhejiangi Tartományi Feljebbviteli Népbíróság korábbi ítéleteket érvénytelenített, ártatlanok elítélése miatt. 1995-ben a 21 éves Nie Shubint nemi erőszak és gyilkosság vádjával elítélték és kivégezték. Tíz évvel halála után egy bűnöző bevallotta az eredetileg Nie nyakába varrt bűntényt. A helyi bíróságok azonban a mai napig nem tisztázták Nie nevét.

A Zhejiangi Feljebbviteli Népíróság elnöke, Qi Qi úgy nyilatkozott a médiának az idei kettő, ártatlanul elítéltek tisztázásának ügyében, hogy a legtöbb ártatlanul megvádolt embert Kínában kínzásnak és kényszervallatásnak vetik alá.

Tang Xuebin, a Zhejiangi Feljebbviteli Népíróság szóvivője elmondta, hogy a rendőrség utasította a fogház lakóit, hogy erőszakos módon kikényszerítsék Zhang Gaopingből és Zhang Huiból a vallomásukat. Azt is elmondta, hogy az így adott vallomás volt az ártatlanul elítélés közvetlen oka.

Zhu Mingyong, Zhang ügyvédje úgy nyilatkozott a Global Timesnak, hogy a rendőrség hibáztatható ártatlan emberek rács mögé juttatásával, szabadon hagyva az igazi elkövetőt, hogy újra gyilkolhasson.

Tian Wenchang, a Kínai Ügyvédek Országos Egyesületének Büntetőjogi Bizottságának elnöke elmondta, hogy a bizonyítékok illegális gyűjtése nagyon elburjánzott, amit meg kell fékezni.

„A rendőrség kínvallatással kényszeríti ki a gyanúsítottakból a beismerő vallomást, mert a felsőbb szervek részéről nagy nyomás nehezedik rájuk, hogy minél hamarabb megoldják a bűnügyeket." – mondta Tian.

„Zhang ügye egy átlagos ügy volt korrupció és összeesküvés nélkül. Akkor, kérdezhetnénk, miért kellett a rendőrségnek ilyen hirtelen lezárni az ügyet?" – nyilatkozta Tian.

Bár a bíróság ígéretet tett, hogy Zhang és családja, amilyen hamar csak lehet, kártérítésben részesül, Zhang elmondta, hogy pénzzel nem lehet jóvátenni mindazt, amit elvettek tőlük. Még az ügyében eljáró nyomozók beperlését is fontolgatja.

„Ők tudták, hogy a döntésükkel elveszik az életünket. Ez nem a pénzről szól, hanem az igazságról." – mondta Zhang.

Az elmúlt évtizedben több, ártatlanul elítélt neve is tisztázódott.

2007-ben a Henan tartományi Zhang Zhengfenget felfüggesztett halálbüntetésre ítélték rablás és nemi erőszak vádjával. 2010-ben a valódi elkövetőt elfogták, és beismerte tettét, így Zhang távozhatott a börtönből.

1998-ban egy autóban holtan találtak egy yunnani rendőrnőt és felettesét. A rendőrnő férjét, Du Peiwu-t felfüggesztett halálbüntetésre ítélték. Du 2000-ig börtönben maradt, amikor egy másik üggyel kapcsolatban elkapták az igazi tettest.

2002-ben egy henan-i földművest szintén felfüggesztett halálbüntetésre ítéltek, gyilkosság vádjával. A férfi 2010-ben szabadult, miután állítólagos áldozata életjelet adott magáról.

Továbbiak:

Kína demokratikus pártjai (Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) magyar nyelvi szerkesztőség, március 28, 2013)

Nem sokan tudnak a Kínai Kommunista Párton kívüli többi népköztársaságbeli pártról. Csak kevesen tudják megnevezni mind a nyolc, úgynevezett demokratikus pártot.

Kínában gyakran csak a két ülésszakként utalnak az Országos Népi Gyűlés és a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület párhuzamosan megrendezett, egymást naponta váltó üléseire. Az idén márciusban megtartott két ülésszak Kína nem kommunista pártjai számára a legfőbb platformmá vált a közvélemény figyelmének felkeltésére az ország többpárti együttműködése és politikai konzultációja iránt.

Chen Zhu egészségügyi miniszter, egyben a Kínai Demokratikus Munkás-paraszt Párt elnöke március 6-án tartott sajtótájékoztatóján ezt a politikai rendszert úgy írta le, mint ami „garantálja a szolidaritást Kínában, mint a világ legnagyobb, 1,3 milliárdos népességű fejlődő országában. Ez a rendszer az összes pártot arra motiválja, hogy az ország fejlődése során együttműködjenek."

Wan E’xiangot, a Kínai Kuomintang Forradalmi Bizottság elnöke arra a kérdésre, hogy ezek a pártok szívesen látnák-e a többpárti választásokat, úgy felelt, hogy a jelenlegi politikai rendszer eddig sikeresnek bizonyult.

„Van egy régi mondás Kínában: csak a lábad tudja, hogy a cipő kényelmes-e." – mondta Wan a sajtótájékoztatón.

Yu Zhengsheng, a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (azaz KNPTT) újonnan megválasztott főtitkára a testület 12. Országos Bizottságának első ülésszakának zárásakor a résztvevő több mint 2000 politikai tanácsadó előtt kedden elmondta, hogy Kína nem fogja a nyugati politikai modelleket másolni.

„Stabilan fenn kell tartanunk a Kínai Kommunista Párt vezető szerepét, és fejleszteni a többpárti együttműködés és politikai konzultáció rendszerét a KKP vezetése alatt […] és semmiképpen sem szabad a nyugati politikai rendszereket másolnunk." – idézte Yu-t a Xinhua hírügynökség.

Közel száz évvel ezelőtt, a modern Kína születésekor még 300-nál is több párt tolongott a kínai politikai palettán, amely „vetélkedést hozott a politikai pártok és hadurak között, és az ország dezintegrációjához vezetett" – mondta Wan, a Kuomintang Forradalmi Bizottság elnöke.

„Egy ehhez hasonló politikai rendszerben sosem érhettük volna el a mai lenyűgöző gazdasági sikereinket." – tette hozzá.

A nyolc nem kommunista pártot még a Népköztársaság 1949-es kikiáltása előtt alapították meg, és együtt harcoltak a japánok és Csang Kaj-sek ellen a második világháborúban, illetve a kínai polgárháborúban.

A KKP kormányzásának erősítése és fejlesztése céljából a Párt újfajta demokráciát igyekezett kiépíteni. A KKP és a nyolc párt konszenzusra jutottak abban, hogy a politikai felügyelet alapján a többpárti együttműködés keretei között maradnak, és arra törekszenek, hogy a kormányzó párt döntéshozatalát még tudományosabbá és demokratikusabbá tegyék.

Az 1966-ot követő tíz évben, a kulturális forradalom alatt a nem kommunista pártok fejlődése háttérbe szorult, azonban a KKP 11. Központi Bizottságának 1978-as harmadik plenáris ülését követően megkezdődött az ország reform és nyitás politikája.

Az elmúlt években a demokratikus pártok összesített taglétszáma az 1978-as 65 ezerről 850 ezerre nőtt 2012-re, azonban ez még mindig csak 1%-a a KKP tagságának.

„A nyolc nem kommunista párt nem ellenzéki párt. Az államügyek megbeszélésében és adminisztrálásában vesznek részt. Ugyanakkor, sok megfigyelő szerint ezen pártoknak nincs valódi hatalmuk, sokan megkérdőjelezik ugyanis ezen pártok képességét a kormányzó párt felett gyakorolt valódi felügyeletre.

Zhang Ming, a Renmin Egyetem politikatudományi professzora, egyben a politikai rendszerek történetének szakértője szerint Kínában valójában nincsenek demokratikus pártok.

„Az 1957-es jobboldal elleni kampány óta nem láttam egyetlen demokratikus pártot sem akár egy kicsit is kritizálni a kormányzó pártot, nemhogy éles kritikával illetni azt." – írta Zhang a mikroblogjára januárban.

Csupán két hónappal a két ülésszak kezdete előtt Xi Jinping, a KKP új főtitkára arra szólította fel pártját, hogy az legyen toleránsabb a nem párttagoktól érkező kritikákra.

„A KKP-nek képesnek kell lennie elviselnie az éles kritikákat, kijavítani az elkövetett hibákat és elkerülni az el nem követett hibákat." – idézte Xi Jinpinget a Xinhua hírügynökség.

Chen Changzhi, a Kínai Demokratikus Országépítő Társaság elnöke válaszképpen példát mondott pártjának demokratikus felügyeleti szerepéről.

Három évvel ezelőtt a figyelt fel rá, hogy kb. 100 város emelte az új típusú energiákat meghatározó iparágává, amely szerinte az erőforrások pazarlása. Ennek megfelelően közvetlenül a központi konzultatív gyűlésnek jelezte a problémát.

„A demokratikus pártoknak igazat kell mondaniuk, de a kritikának realisztikusnak és racionálisnak kell lennie." – fogalmazott Chen.

Zhu Shihai, a Szocializmus Központi Intézetének professzora úgy nyilatkozott a Global Timesnak, hogy a nem KKP tagok számára nehézkes kritikát megfogalmazni a párttal szemben.

„Nehéz más nézőpontnak hangot adniuk, hiszen a kormányzó párttal azonos oldalon állnak. Ha nyilvánosan éles kritikát fogalmaznának meg, azt otrombának és illetlennek vélnék." – mondta Zhu.

A pártdelegáltak, főleg értelmiségiek és üzletemberek, akik társadalom széles rétegeit képviselik, úgy mint a tudomány, technológia, egészségügy, kultúra, oktatás és környezetvédelem területéről, együttesen tanulmányozzák a társadalmi problémákat és nyújtják be javaslataikat a KNPTT-nek, amely az Országos Népi Gyűléssel párhuzamosan ülésezik.

A javaslatok jelentős része idén a környezetszennyezésre koncentrált. Shi Zhongyan, a Dalian-i Környezetvédelmi Hivatal igazgatóhelyettese, egyben a Kuomintang Forradalmi Bizottság tagja úgy nyilatkozott a Global Timesnak, hogy a közvéleménynek nagyobb figyelmet kellene szentelnie a vidéki területek szennyezésére.

„Túl sok figyelem éri a légszennyezést, pedig szerintem a vidéki környezet tisztává tételének kellene az elsődleges prioritásnak lennie." – mondta Shi.

Wang Donglin, a Kínai Demokratikus Ligát képviselő egyik KNPTT-tag az egyetemi vizsgasorok nagyarányú kiszivárgását kritizálta a tavalyi két ülésszakon.

A politikai reformok előrehaladtával egyre több nem KKP-tag mer majd nyíltan beszélni." – nyilatkozta Wang, aki egyben a Jiangxi Egyetem professzora is. „Ugyanakkor racionális módon kell bemutatni nézőpontunkat" – tette hozzá. „Ha pedig teljesen szabadon akar az ember beszélni, arra ott az Internet." – mondta.

Mégis, Zhu szerint a felülről bátorított kritika nem fog működni. A megoldást annak a rendszeren belüli gyakorlása és ösztönzése jelentené.

„A KNPTT-tagok választása egy úgynevezett egyeztetés eredménye, egyes tartományokban a delegálást pénzért is meg lehet venni." – mondta Zhu. „Egy szavazati rendszer bevezetése segítene megoldani a kérdést, mert ha valaki nem beszél az emberek érdekében, akkor legközelebb nem választják meg."

Egyre több nem KKP-tagot neveznek ki a kormányzati ügynökségek élére. Statisztikák szerint kb. 32 ezer nem KKP-tag töltött be vezetői pozíciót a végrehajtói, törvényhozói és bírói hatalom különböző szintjein 2010-ben.

Chen Zhu egészségügyi miniszteren kívül Wan Gang, a Kínai Zhi Gong Párt tagja is miniszteri széket kapott. Wan vezeti a Tudományos és Technológiai Minisztériumot. Az 1970-es évek óta ők az első nem KKP-tag miniszterek.

A fiatalok hitevesztettsége igazán aggasztó" – mondta a Kuomintang Forradalmi Bizottság tagja, Shi Zhongyan. „A lehetséges párttagjainknak hinniük kell a kommunizmusban. Az új tagok nem vezethetik a pártot a KKP ellen."

Shi 2001-ben csatlakozott a KFB-hez, és véleménye szerint a párt gazdag erőforrásokkal rendelkezik az intelligens emberek számára.

A korosodó nem kommunista pártok örömmel fogadják a fiatalokat, azonban az új tagok toborzása nem egyszerű. A jelölteknek olyan KKP-n kívüli, társaik közül kiemelkedő embereknek kell lenniük, akiket egy jelenlegi párttag javasol. Sok tehetséges fiatal még az egyetem alatt csatlakozik a Kommunista Párthoz, így a nyolc demokratikus párt számára már nem olyan széles a kínálat.

Az 58 éves Gao Yubao még élénken emlékszik, amikor 1994-ben, két évvel az Egyesült Királyságból való visszatérését követően, tanára a Nankai Egyetemen tagnak jelölte őt a Kínai Demokratikus Ligába.

„Kevés 30 éven alulit hívunk meg a pártba, mivel úgy gondoljuk, hogy a harmadik X-en túl aránylag érettebben tekintenek már az életre az emberek." – mondta Gao.

Ugyanakkor, tanulmányok szerint a demokratikus pártokhoz csatlakozó új tagok fele nem igazán érti a többpárti együttműködés politikai rendszerét.

A sanghaji Putuo kerületben például a megkérdezett 57, a demokratikus pártokhoz újonnan csatlakozó közül legkevesebb felük felelt úgy, hogy elméleti képzésre van szükségük a kínai politikai rendszerről. Közel 60 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy szeretnének pártjukon keresztül többet megtudni Kína gazdasági fejlődéséről, áll egy 2011-es kutatásban.

„Olyan sok demokratikus párt küzd a fiatal tehetségekért, hogy létfontosságúvá vált megtanulni, hogy mivel lehet felkelteni az érdeklődésüket." – mondta Wang.

Li Keqiang: a nép elvárásai szerint kormányzunk (Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) magyar nyelvi szerkesztőség, március 21, 2013)

image

Március 17-én, az Országos Népi Gyűlés rendes éves ülésszakának lezárultával Li Keqiang újonnan megválasztott miniszterelnök négy helyettesével együtt találkozott a bel- és külföldi média képviselőivel. Li Keqiang az új vezetés nevében kijelentette, hogy az országot az emberek elvárásai szerinti irányba fogják kormányozni. A következőkben Wang Hongling helyszíni tudósításában Li Keqiangot hallhatják.

„Az alkotmányhoz és a néphez hűen, az emberek által elvárt irányban fogunk kormányozni. Küldetésünknek tekintjük, hogy valóra váltsuk az emberek jövőre vonatkozó elvárásait, és egy, a törvényt és az embereket tisztelő, felelősségteljes és tettre kész kormányt alakítsunk meg, amely az egész társadalom hasznára egy erős és virágzó országot épít."

A sajtókonferencia éppen, hogy csak elkezdődött, és Li Keqiang miniszterelnök máris világossá tette az előbbieket. A közel kétórás sajtókonferencián Li Keqiang miniszterelnök részletesen válaszolt a kínai gazdaság építésére, a reform irányára és a külkapcsolatokra vonatkozó kérdésekre.

Az új kormányzat céljairól szólva Li Keqiang elmondta, hogy nagyon sok feladat áll Kína előtt, amelyek közül a legfontosabb a gazdasági fejlődés fenntartása, az életszínvonal folyamatos emelése és a társadalmi igazságosság előmozdítása. Ez utóbbiról szólva Li Keqiang elmondta:

„Nagy erőfeszítéseket kell tennünk az esélyegyenlőség előmozdítására, hogy városi vagy vidéki származástól, családi háttértől függetlenül saját szorgalmára támaszkodva mindenki érdemei szerint boldogulhasson. Mindegy, hogy állami, közösségi vagy egyéni vállalkozásról van szó, az őszinte, fair verseny útján mindenki elérheti az őt megillető hasznot."

Li Keqiang hangsúlyozta, hogy ezen három feladat megoldásán túl három biztosítékra is szükség van. Az első az innovatív kormányzat létrehozása, amelynek során a reform és nyitás politikájára támaszkodva kell felpezsdíteni a gazdaságot és a társadalmat. A második a tiszta kormányzat létrehozása, amely megerősíti a kormányzatba vetett hitet, így növelve annak végrehajtói képességeit és hatékonyságát. A harmadik pedig a jogállam létrehozása, amelynek szellemiségében kell felépíteni a modern gazdaságot, társadalmat és kormányzatot.

Li Keqiang elmondta, hogy tartani kell a piaci reformok irányát, és az előbb említett három feladat középpontba helyezésével elő kell mozdítani a teljes körű reform beindítását, azaz az állami pénzügyek és a költségvetés intézményi reformját, a kamat és árfolyam piaci alapokra helyezésének reformját, a szolgáltatási szektor további liberalizációját, a jövedelmek eloszlását és a társadalombiztosítást érintő reformokat, előmozdítani a társadalmi igazságosságot, és szakadatlanul kigyomlálni az azt hátráltató szabályokat.

Li Keqiang rámutatott, hogy a reform eredményei, a potenciális belső kereslet és az innováció szinergiájával új hajtóerő formálódik; a minőség és hatékonyság, a foglalkoztatás és jövedelem, a környezetvédelem és az erőforrás-takarékosság a kínai gazdaság új, magasabb szintjét hozzák létre. A gazdasági megújulás egyben magával hozza a tiszta levegőt és ivóvizet, valamint a biztonságos élelmiszereket.

„Egy ideje Pekingben, sőt, Kelet-Kína nagy részén tapasztalható szmog, amely engem is nagy aggodalommal tölt el. Ezen hosszú távon felhalmozódott problémahalmazt még nagyobb határozottsággal és tettekkel kell kezelnünk. Különösen a fontosabb régiókban, ahol már megtörtént az emberi okok feltárása, záros határidőn belül meg kell oldani a kérdést. A víz és a talaj szennyezését illetően ki kell tapogatni a jelenség gyökerét, és megalkuvást nem tűrve helyreállítani [a környezetet]. Az élelmiszer-biztonságot illetően, az valóban egy óriási kérdés, amely közvetlenül érinti az emberek életminőségét és egészségét. A kormányzatnak a hamisított és veszélyes élelmiszerekkel szemben erőteljesen fel kell lépnie, és drágán meg kell fizettetni tetteiket az azt terjesztő bűnözőkkel."

Li Keqiang a városiasodásra vonatkozó kérdéssel kapcsolatban elmondta, hogy a kínai urbanizáció a történelem folyamán eddig példátlan mértéket öltött. Nemcsak Kína fejlődése szempontjából van ennek nagy jelentősége, hanem az egész világra is hatással lehet, emiatt azt nagy figyelem övezi. Rámutatott:

„A városiasodás a modernizáció elkerülhetetlen trendje, ugyanakkor a mezőgazdasági népesség széles tömegeinek általános vágya is. Ez nemcsak óriási fogyasztói és befektetési keresletet vonhat maga után, valamint növelheti a foglalkoztatást, hanem közvetlenül gazdagíthatja a vidéki embereket is, és a teljes lakosságnak előnyös lehet. Az általunk hangsúlyozott új típusú urbanizáció az embert helyezi a középpontba. Ez az urbanizáció és a mezőgazdaság modernizálása kölcsönösen kiegészítik egymást. Meg kell óvnunk a termőföldeket, biztosítanunk kell a termés biztonságát és a mezőgazdaságból élők érdekeit."

Li Keqiang megerősítette, hogy a kínai kormányzat korrupció elleni eltökéltsége megingathatatlan. Mint fogalmazott, Kína egy olyan mechanizmust szeretne kiépíteni, illetve tökéletesíteni, amely ellehetetleníti a korrupciót, illetve elrettent attól, a korrupt elemeket pedig erős kézzel, szigorúan, de a törvényekre támaszkodva bünteti. A hatalomnak nyílt és átlátható környezetben kell működnie, az emberek teljes és hatékony felügyelete mellett. A kormányzatnak egyszerűségével kell elnyernie az emberek bizalmát, és javukra dolgozni.

„Az új kormányzat hivatalba lépésekor három dologban egyeztünk meg: nem épülhetnek új kormányzati épületek, az állami alkalmazottak és eltartottak száma nem növekedhet, valamint a vendégfogadásokra, külföldi utakra és gépkocsikra költött közpénz is csak csökkenhet. Ennek a három döntésnek a megvalósításában a központi kormánynak kell példát mutatnia."

A Hongkonggal és Makaóval való együttműködések mélyítéséről szólva Li Keqiang elmondta, hogy e két speciális adminisztratív régióban élő honfitársak jólétének növekedése, a szárazfölddel való együttműködéseik mélyítése, és hosszú távú prosperitásuk védelme érdekében a központi kormányzat minden tőle telhetőt megtesz.

Hozzátette, hogy a szorosközi kapcsolatok fejlődési tere és potenciálja óriási, a szárazföldi Kína pedig kész megosztani a fejlődés kedvező feltételeit Tajvannal.

„Örömmel látjuk, hogy az elmúlt néhány évben a szorosközi kapcsolatok a békés fejlődés útjára léptek, és a szorosközi együttműködés eredményei egyre sokasodnak. Csupán fenn kell tartanunk az egy Kína elvet és megóvnunk a honfitársi érzelmeinket, és a szorosközi együttműködésekben máris óriási fejlődési tér és potenciál mutatkozik. Az új vezetés tartja magát az előző kormányzat által tett ígéretekhez, és kitartóan keresi az együttműködést előmozdító megoldásokat. A szárazföld további nyitása és fejlődése közben nagyobb figyelmet fog fordítani a tajvani honfitársaink jólétére és érdekeire, készek vagyunk Tajvannal megosztani a fejlődés kedvező feltételeit."

Li Keqiang külön kitért a nemzetközi közvélemény Kínával kapcsolatos aggodalmaira. Elmondta, hogy a kínai fejlődés fenntarthatóságára és esetleges hegemón szerepre törekvésére vonatkozó kérdések alaptalanok: Kínának megvannak a lehetőségei gazdasági fejlődésének egészséges fenntartásához, és a társadalom folyamatos fejlődéséhez. Ezen túl, még ha Kína olyan mértékben meg is erősödne, akkor sem kívánna hegemón szerepet betölteni.

„Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a békés fejlődés útját követő Kína eltökélt, hogy megvédje szuverenitását és területi épségét, ettől Kínát nem lehet eltántorítani. Ez a két elv nem zárja ki egymást, az összhangban van a területi épség és stabilitás védelmének és a világ békés rendjének szabályaival. Kína egy fejlődésben lévő nagyhatalom, amely kész felvállalni a [képességeinek] megfelelő nemzetközi kötelezettségeket, és a világ többi országával közösen dolgozni a 21. századi globális béke és virágzás védelmében."

Li Keqiang jelezte, hogy az új kormányzat elődjéhez hasonlóan nagyon fontosnak tartja a kínai–amerikai kapcsolatokat, folytatni fogja a kölcsönösen előnyös együttműködéseket, és az amerikai féllel együtt új nagyhatalmi kapcsolatokat alakít ki egymással. Ezzel egyidőben Kína az Oroszországhoz fűződő kapcsolatait is nagyon fontosnak tartja, ahova Xi Jinping elnök nemrég látogatott el, és személyesen mutatott rá a kínai–orosz kapcsolatok fontosságára. A két fél bátorítja a regionális és a nemzetközi kérdésekben való pragmatikus és szorosabb együttműködést, amely nemcsak a kétoldalú kapcsolatok megerősítéséhez, hanem a regionális és globális béke és stabilitás fenntartásához is hozzájárulhat.

Mi lesz a kínai urbanizáció jövője? (Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) magyar nyelvi szerkesztőség, március 20, 2013)

A reform és a külföld felé való nyitás politikája bevezetése óta eltelt több mint 30 esztendőben a kínai gazdaság gyors ütemű fejlődést tartott fenn, amely 2010-ben meghaladta Japánét és Németországét, ezzel a világ második legnagyobb gazdasági hatalma lett. De az utóbbi években a globális pénzügyi válság és az európai hitelválság kettős hatására a külső piaci kereslet egyre jobban csökkent, ebben a helyzetben a jövőre vajon miben alakul a kínai gazdaságnövekedés hajtóereje?

Kínában az iparosodás gyors fejlődésének ellenére mégis hatalmas számban élnek parasztok. 2011-ben a kínai parasztok száma 51%-t tett ki az ország összlakosságához képest, a kínai urbanizáció aránya csupán 35%-t ért el, ez sokkal alacsonyabb volt mint a fejlett országoké.

A pekingi tél rossz időjárásának ellenére a munkások mégis szorgalmasan dolgoztak a szabadtéri munkahelyen. Köztük a Henan tartományból származó Lu úr már három éve dolgozik Pekingben.

„Tudósítónk: otthon még a földműveléssel foglalkozik?

Lu úr: van szántóföldünk, de a területe túl kevés. A Henan tartománynak nagy a népessége, míg kevés a szántóföld, az egy főre jutó szántóföld túl kevés, ezért nem függünk a földműveléstől."

Kínában a Lu úrhoz hasonló parasztmunkások száma máig meghaladta a 250 milliót, akik résztvesznek a városépítés minden területén, ugyanakkor nem élvezik a városi közszolgáltatásokat, mint egy igazi városi ember. Lu úrék évente állandóan vándorolnak a falvak és a városok között. A külső piaci kereslet fokozatos gyengülése helyzetében a városokban dolgozó parasztmunkások várhatóan a kínai gazdaság fellendülésének elősegítő ereje lesznek.

„Lu úr: nyáron havonta öt és hat ezer jüanos jövedelmet kereshetek, télen mindig kevés a munka, és havonta körülbelül három és négy ezret kaphatok.

Tudosítónk:mit szoktál vásárolni?

Li úr: mint mi parasztmunkások, nehezen tudunk pénzt keresni, ezért takarékoskodunk a munkabérünkkel. Naponta átlagosan tizenöt jüant adok ki."

Habár Lu úrék jövedelme nem mondható alacsonynak, de a valódi fogyasztásuk nem magas, hiszen ők nem az igazi „otthon"-nak tekintik a városokat, akik a bankokba szokták tenni a jövedelmük túlnyomó részét. Ezzel kapcsolatban Yao Yang, a Peking Egyetem Tudományos Akadémiájának professzorea úgy nyilatkozott,

„Statisztikai adatok szerint az országunkban az utóbbi években emelkedett bankbetét főleg a városokban dolgozó parasztmunkásoktól származott, akik többnyire nem terveznek hosszú ideig tartózkodni a városokban, hanem a jövőben elég pénzt keresve hazatérnek."

Lu úrtól eltérően a Pekingben dolgozó Liu úr azonban nagyon szeret a városban élni. Most az egész családja Pekingben dolgozik és lakik.

„Örökké a városban akarok maradni, nem otthon, hiszen a szülőföldön, a faluban nehezen keresünk pénzt, a körülmények is rossznak mondhatók."

Valójában az életszínvonal szempontjából kiindulva több parasztmunkás jobban szeretne városban élni, de a kínai különleges tartózkodási engedély rendszerének korlátozása miatt a parasztmunkások nem kaphatják meg a városi személyiséget, nem élvezhetik a városi közszolgáltatást és más társadalmi jólétet sem. Shen Minggao, a Citibank fő közgazdásza kifejtette, amellett, hogy megvalósítják az igazi urbanizációt Kínában, a jelenlegi tartózkodási engedély rendszerének reformja mellett még folytatniuk kell a földrendszer reformját is, azaz, hogy felszabadítják a parasztokat a földműveléstől.

Li Keqiang új kínai miniszterelnök az utóbbi napokban rámutatott, hogy Kína már a közép jövedelmű országok közé került, de a különböző tartományok fejlődési színvonala kiegyensúlyozatlannak mondható, különösen a városok és a falvak között található nagy különbség. Ebből a szempontból kiindulva az urbanizációban nagy fejlődési lehetőség rejlik az elkövetkező tíz esztendő során—fogalmazott Li.

A 1.3 milliárd embert érintő modernizáció és a közel 1 milliárdot érintő urbanizáció nem régen jelent meg a történelemben. Ha Jiming, a Goldman Sachs közgazdásza úgy vélte, hogy ha Kínában megvalósítják az igazi urbanizációt, akkor sokkal fog emelkedni a kínai fogyasztási erő.

„Így például, ha 100 parasztmunkás egy giunaziumban lakik, akik valószínűleg 2 és 3 tévére van szükségük, de az igazi urbanizáció szerint a parasztmunkásoknak vannak saját lakóhelyük a városokban, így mindenegyik rendelkezik egy tévével, ami jelentősen hozzájárul a belső kereslethez"—fogalmazott Ha Jiming.

Az urbanizáció elősegítheti a tartós befektetést az infrastruktúrális létesítmények, a közlekedés, és az ingatlan szektor területén, amely több foglalkoztatási lehetőséget teremthet. A közelmúltban befejeződött Kínai Országos Népi Gyűlés évi kongresszusán említett újtípusú urbanizáció fő célja, hogy még gazdagabbá változtatják a parasztokat. Jelenleg Kínában körülbelül 260 millió parasztmunkás van. Az, hogy ezek a parasztmunkások fokozatosan bevándorolnak a városokba, egy hosszú távú és bonyolult folyamatnak tekinthető.

A fiatal kínai vándormunkások (Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) magyar nyelvi szerkesztőség, október 26, 2012):

A fiatal vándormunkások vidéki születésűek, de sohasem foglalkoztak földműveléssel. Iskolába jártak, és a városokban szeretnének elhelyezkedni és élni. Ám csalódniuk kellett. Az életük nem sokat változott még annak ellenére sem, hogy az iskolai végzettségük magasabb, mint a szüleiké. A mostani vándormunkások többsége a 80-90-es években született. …

Qiu Xiaoping, a humán erőforrással és a társadalombiztosítással foglalkozó kínai minisztérium helyettes vezetője elmondta, hogy a gazdasági reform elmélyülésével egyre nagyobb nehézséget és kihívást jelent a harmonikus kapcsolat kiépítése a munkáltatók és munkavállalók között. Egy foglalkoztatáspolitikai fórumon kifejtette, hogy a tárca szemmel tartja majd a munkáltatókat, javítja az ellenőrzést, és kampányok szervezésével próbálja majd felgyorsítani az elmaradt bérek rendezését.

A minisztérium erőfeszítéseket tesz majd annak érdekében is, hogy a kisvállalkozások 80 százaléka jogszerű munkaszerződéseket kössön és azt tiszteletben is tartsa.

A csaknem 160 millió kínai migráns munkás bére a hivatalos statisztikák szerint tavaly éves szinten több mint egyötödével nőtt.

Az előző évhez képest 21,2 százalékkal emelkedett a 158,63 millió migráns munkás bére 2011-ben Kínában – jelentette a kínai nemzeti statisztikai hivatal idén áprilisban. Központi adatok szerint így az otthonuktól távol dolgozók átlagosan 2049 jüant [~75 eFt-ot] kerestek havonta. A migráns munkások száma 2010-hez képest 3,4 százalékkal nőtt, túlnyomó többségük – az összes vidéki munkás csaknem kétharmada – továbbra is a legfejlettebb keleti régiókban vállal munkát. Arányuk ugyanakkor csökkenőben van. A statisztikák szerint tavaly 1,5 százalékkal kevesebben kerestek ott állást, mint egy évvel korábban. A lefelé húzó trend az aktív munkakorú népesség csökkenése, és a növekvő kereslet következtében hosszú távon jelentős gondokat jelent majd a keleti nagyvárosok számára. Április elején a pekingi Tsinghua Egyetem által publikált jelentésből kiderül: aki teheti, a magasabb bér ellenére sem választja a keleti metropoliszokat. A migráns munkások Sanghajt, a délkelet-kínai Dongguant és a szintén déli Shenzhent jelölték meg a számukra legkevésbé vonzó kínai városokként. Az adatokból kiderül: mind több vándormunkás marad lakóhelyéhez közel, eredeti tartományában, a belső tartományok fejlődésével ugyanis egyre több munkásnak van erre lehetősége. Sokan a keleti parti metropoliszok rendkívül magas megélhetési költségei, rossz lakhatási körülményei miatt is mindinkább a kedvezőbb életszínvonalat biztosító kisebb városokat, a belső tartományokat választják.

Kína és a társadalom elöregedése (Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) magyar nyelvi szerkesztőség, február 19, 2013)

Ann Hui rendező „Egyszerű élet" című filmje tarolt a 31. Hongkongi Filmfesztiválon. Az „Egyszerű élet" egy filmproducer, Roger és diákája megindító története, akiről a producer gondoskodik öreg napjaiban. Kína a világ egyetlen olyan országa, ahol az öregek száma meghaladja a százmilliót; az öregedés a kínai társadalom egyik legégetőbb problémája.

A 60 éves Song néni a Peking környéki Tongzhou kerületben lakik. Férje, a 64 éves Qin bácsi és ő maga is súlyos betegek. Gyerekeik más városban élnek, ezért az idős pár kénytelen a szomszédok segítségét kérni, amikor orvoshoz kell menniük. A jövőjükről szólva Song néni a következőket mondta.

„Már öreg vagyok, sokat betegeskedem, ezért azt tervezem, hogy a férjemmel együtt idősek otthonába költözöm, mert nem szeretnék teher lenni a gyerekeim vállán."

Kínában a Song nénihez hasonló, hatvan évesnél öregebb idősek száma már a 180 millióhoz közelít. Az elmúlt évtizedben az öregedés egyre több kínai család számára vált aktuális kérdéssé. A pekingi idősek szövetségének illetékes felelőse úgy tájékoztatott, hogy 2020-ig Pekingben az idősek száma el fogja érni a 3,5 milliót, és 2050-re 6,5 millióra fog emelkedni. A családok mérete is egyre kisebb, hiszen a felnőtt gyerekek többnyire vidéken tanulnak és dolgoznak. Pekingben sajátos helyet alakult ki: az egyedül élő öregek száma egyre emelkedik. A felgyorsuló kínai öregedési folyamatról szólva Zhang Tiemei, a pekingi idősek egészségügyi kutatóintézetének vezetője a következőket mondta.

„Túl gyorsan nőtt a kínai öregek száma, a növekedés üteme jóval magasabb a világátlagnál. A 6. kínai népszámlálás eredménye szerint 2010 végéig Kínában a 65 évesnél idősebb emberek száma 118 millió volt, ez az összlakosság 8,87%-át teszi ki. Kína a világ egyetlen olyan országa, ahol az öregek száma meghaladja a százmilliót. Az öregedés tendenciája és az öregek száma világviszonylatban is szokatlanul magas."

Valójában az öregedés már régebb óta globális kérdés. Április 7-én tartották az egészség világnapját, amelynek fő témájául az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az öregedést és az egészséget jelölte meg. A WHO arra szólította fel a különböző országok kormányait, hogy hathatós intézkedéseket téve biztosítsák, hogy az emberek egészségessek maradhassanak későbbi éveikben is. Margaret Chan, a WHO igazgatója a közelmúltban Genfben az egészség világnapja alkalmából megtartott eseményen így fogalmazott.

„Új tendencia tapasztalható az öregedés folyamatában. Az idősek száma az összlakosság függvényében a világ összes országában jelentősen növekedett az elmúlt évtizedekben. Ez a kérdés még kiemelkedőbb a közepes és alacsonyabb jövedelmű országokban. Az elöregedő társadalomba történő átmenet folyamatának Európában közel egy évszázadra volt szüksége, ám globálisan ma már ugyanez a folyamat kevesebb mint 25 esztendőre csökkent."

Külön említést érdemel, hogy Kína nagyhatalomként még komolyabb helyzettel kell, szembenézzen. Az ENSZ statisztikai adatai szerint 2050-re a 80 évesnél idősebb kínai emberek száma el fogja érni a százmilliót, ami egyötödét teszi ki a világ népességének. Az öregedéssel együtt járó egészségügyi gondok komoly terhet rónak Kínára.

Annak érdekében, hogy megfelelően kezelhető legyen a probléma, a kínai kormány létrehozta az öregeket érintő széleskörű, igazságos és hatékony egészségügyi biztosítási rendszert, amely az időskori betegségek megelőzését, gyógyítását, valamint az idősekről való gondoskodást hivatott biztosítani. Ezzel kapcsolatban Zhang Tiemei, a pekingi idősek egészségügyi kutatóintézetének vezetője így beszélt.

„Az időskori betegségek megelőzésével, gyógyításával és az ápolással kapcsolatban több nehéz kérdés vár megoldásra. Az idősek egészségügyi szolgáltatásának tökéletesítése fontos feladat lesz a jövőben."

A kínai kormány által kidolgozott 12. ötéves nemzeti fejlesztési program szerint 2015-re a kínaiak születéskor várható átlagos élettartama egy évvel 74,5 évre fog emelkedni. Ezzel kapcsolatban szakértők rámutatnak, hogy az időskori megbetegedések csökkentése és az élettartam meghosszabbodása a két legfontosabb célkitűzés. Statisztikai adatok szerint az elkövetkező húsz esztendőben a kínai idősek száma jóval magasabb lesz a mostaninál. A kínai kormány kulcsfontosságú szerepet játszik az öregedés által felszínre hozott kihívások megoldásában és az egészséges és aktív idősödés megteremtésében.

A világ legtöbb országában is aktuális kérdés az öregedés, ám Kínában ez még súlyosabb probléma, hiszen az utóbbi években a kínai idősek száma egyre emelkedett, emellett a jövedelmük is jóval alacsonyabb, mint a fejlett és más kelet-ázsiai országokban.

Kínában az idősek nagy része vidéken él. Az 1990-es években a mezőgazdaságban dolgozók közül sokan a kínai városokba költöztek, ami jelentős hatással van arra a hagyományra, hogy a gyerekek gondoskodnak idős szüleikről. Statisztikai adatok szerint azok azoknak falusi időseknek az aránya, akik felnőtt gyerekeikkel egy háztartásban élnek, az 1991-es 70%-ról 2006-ra 40%-ra csökkent. A gyerekek rendszeresen utalnak pénzt a szüleiknek, de az idősek így is kénytelenek dolgozni, nehéz fizikai munkát végezni, és részt vállalnak az unokák neveléséből, ami komoly terhet ró rájuk. Jellemző módon egy háztartásban több generáció él együtt, ami további terhet jelent a felnőttek számára, hiszen jelenleg nem számíthatnak a kormány támogatására. Az öregedéssel kapcsolatos problémák rendezése komoly kihívás lesz az elkövetkezendő egy évtizedben.

Kínában épphogy életbe lépett az a rendszer, ami az idősekről való gondoskodást hivatott biztosítani. Az is gondot jelent, hogy kevés a nyugdíjasotthon, és ami van, az is meglehetősen alacsony színvonalú ellátást tud biztosítani. Ennek megoldása érdekében Peking az idősek ellátása rendszerének kiépítését igyekszik előmozdítani. Szakemberekből és önkéntesekből álló csoportot hozott létre a megfelelő ellátás biztosítása érdekében. Emellett a kormány anyagi támogatással ösztönzi a társadalmi és jótékonysági szervezeteket a nyugdíjasotthonok építésében.

A pekingi kormány által kidolgozott program szerint 2020-ra a pekingi idősek 90%-áról gondoskodó családok támogatásban részesülnek, 6%-kukról a lakóhelyük szerinti illetékes szervek gondoskodnak majd, míg a fennmaradó 4%-kuk idősek otthonába kerülnek.

Gondok és megoldások a kínai idősgondozásban (Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) magyar nyelvi szerkesztőség, augusztus 10, 2012) 

A népesség elöregedése miatt a kínai komány lépésekkel igyekszik fejleszteni az idősgondozási szolgáltatások rendszerét. A kínai Polgárügyi Minisztérium tisztviselője elmondta, hogy Kína tovább tökéletesíti a nyugdíjbiztosítási rendszert, fejleszti az idősgondozási intézményrendszert, több pénzt fordít arra, hogy az idősek gondtalanul élhessék le hátralévő éveiket.

Jia már elmúlt 80 éves. A Kína északkeleti részén fekvő Fushun városban él. Nehezen tudja mozgatni a lábát és a kezét, de szellemileg jó állapotban van. Öt gyereke van, akik gondoskodóak, de munkájuk miatt kevés idejük marad arra, hogy édesapjukkal foglalkozzanak. Nyugdíjba vonulása óta el-eljár egy idősek otthonába, ahol beszélget, kártyázik.

„Az idősek otthonában sakkozunk, pingpongozunk, könyveket olvasunk. Az úgynevezett idősek egyetemén minden hétfőn, szerdán és pénteken kalligráfiát, rajzot és a mindennapi életben hasznos tudást tanítják. Ezenkívül van itt még fodrászat, étterem és fürdőszoba."

2001-től a kínai Polgárügyi Minisztérium összesen 32 ezer idősek otthonát létesített országszerte és számos olyan intézményt, ami orvosi ellátást kínál az időseknek. Li Banghua, a tárca idős- és fogyatékosügyi osztályának helyettes vezetője a következőket mondta.

„Az intézmények takarítót és orvost küldhetnek a mozgáskorlátozott idősek otthonába. De vannak olyan lakónegyedek, ahol működik iskola és étterem kimondottan az időseknek."

2002-ben az idősek gondozásával foglalkozó intézményekben összesen 1,15 millió ágy volt, és 900 ezer idős embert ápoltak. Ma 3,5 millió ágyat tartanak fenn, és 2,5 millió emberről gondoskodnak.

Kína sok kihívással néz szembe annak ellenére, hogy nagy haladást ért el a nyugdíjbiztosítási rendszer kiépítésében. Felgyorsulni látszik a kínai társadalom elöregedése. Az idősgondozás területén sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Li Banghua úgy véli, hogy több intézkedésre van szükség a nyugdíjbiztosítási rendszer tökéletesítése érdekében.

A jövőben a 80 éven felüli idősek rendkívüli anyagi támogatást kaphatnak a kormánytól, és így elérhetővé válik számukra az idősgondozás. A Polgárügyi Minisztérium a kínai közjóléti szerencsejátékból befolyó jövedelem felét, vagyis 60 milliárd jüant fordít a nyugdíjbiztosítási rendszer kiépítésére. Ezenkívül a kormány kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy a magántőke is szerephez juthasson az idősgondozással kapcsolatos szolgáltatások piacán."

Kínában az egygyermekes családmodell miatt a társadalom gyorsabban öregszik, de kevés a munkaerő ahhoz, hogy az egyre több idős embert eltartsa, a gazdasági fejlődés ütemét pedig fenntartsa. A túlnépesedés ellen bevezetett egygyermekes családmodell hátrányai már érezhetőek.

A kínai Sanghaj az egyik legmodernebb és az egyik leggyorsabban öregedő város a világon. A városban négyből egy helyi lakos már ma is nyugdíjas korú. Annyira sok az idős ember, hogy az IKEA sanghaji üzletében külön találkozóhelyet alakított ki számukra, ahol a nyugdíjas, magányos férfiak és nők baráti, társas kapcsolatokat alakíthatnak ki.

Szakértők szerint ahogy egy társadalom fejlődik, úgy lesz egyre magasabb az átlagéletkor, hiszen az emberek tovább élnek, és kevesebb gyermeket vállalnak. Kínában a túlnépesedés ellen bevezetett egygyermekes családmodell azonban felgyorsítja ezt a trendet. Kínának húsz év kellett ahhoz, hogy olyan életkori profil alakuljon ki az országban, mint amilyen Nagy-Britanniában vagy Franciaországban 60-70 év alatt jött létre. Becslések szerint 2050-re a kínaiak harmada, azaz mintegy 450 millió ember lesz nyugdíjas korú.

Az elöregedés azonban súlyos problémákat vet fel, amivel az ország nem tud lépést tartani. Az erőltetett gazdasági fejlesztés jegyében nagyfokú munkaerő-áramlás zajlik évtizedek óta az országban, amely viszont felbontotta a hagyományos konfuciánus családmodellt, ahol több generáció élt együtt, egy fedél alatt. Az elvándorló gyerekek a földrajzi távolság és az alacsony fizetés miatt sem képesek gondoskodni szüleikről. Idősgondozással foglalkozó szakértő pedig rendkívül kevés van. Jelenleg mintegy 100 ezer gondozó tevékenykedik az országban, de a kormány adatai szerint 10 millióra lenne szükség ahhoz, hogy mindenkit el tudjanak látni.

A kínai kormány azonban nem csak az idősek ellátása miatt aggódik. Attól tartanak, hogy az elöregedés gátat szab a lendületes gazdasági fejlődésnek, és Kína előbb lesz öreg, mint fejlett ország. A fejlesztések ez idáig ugyanis a kimeríthetetlennek látszó fiatal és olcsó munkaerőbázisra támaszkodtak, és a városok elöregedését is jól ellensúlyozta a vidékről az urbánus övezetekbe áramló munkaerő. Napjainkban ugyanakkor a betöltetlen álláshelyeken már látszanak a jelei annak, hogy kevesebb a fiatal munkaerő, ráadásul nagyobb fizetést is kérnek. Nekik ugyanis nem csak saját jövőjükről, de megfelelő nyugdíjrendszer híján szüleik ellátásáról is gondoskodniuk kell, így nem engedhetik meg maguknak, hogy a korábbi generációkhoz hasonlóan minimális fizetésért álljanak munkába.

Miközben a világ jelentős részén a nyugdíjrendszerek megkurtítására kényszerülnek a kormányok, a pekingi vezetés a kínai nyugdíjprogram bővítése mellett döntött − jelentette a Xinhuanet internetes portál. A 12. ötéves terv módosításával 2015-re minden vidéki és városi lakosra kiterjesztik a nyugdíjbiztosítást − jelentette be a kínai államtanács.

Ebben a fél évtizedben a 60 éven felüliek száma a jelenlegi 178 millióról 221 millióra emelkedik, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjas korú lakosság aránya a teljes népességhez viszonyítva 13,3 százalékról 16 százalékra megy fel.

Az időskorúak ellátásának javítása azonban nem merül ki a nyugdíjjogosultság és a nyugdíjfizetés bevezetésével, hanem kiterjed az idősgondozás intézményrendszerének fejlesztésére is. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az ország egészére kiterjesztik a rendszert, bevezetik a 65 év felettiek rendszeres orvosi felülvizsgálatát és az orvosi ellátások nyilvántartását.

A városokban élő idősek 80, a vidéken élők 50 százalékának akarják elérhetővé tenni az állami egészségügyi gondozóhálózatot − jelenleg csak a jogosultak 1,5 százaléka tudja igénybe venni ennek az intézményrendszernek a szolgáltatásait.

Kína két évvel ezelőtt indította el a 800 milliós falusi népesség nyugdíjellátásának megteremtését célzó programját, amelynek célja, hogy csökkentse a vidékiek és a városiak életszínvonala közötti óriási különbséget. Eddig 199 millióan kapcsolódtak be a rendszerbe, ők díjat fizettek belépésükért, amiért cserébe 60 éves koruk után havi nyugdíjat kapnak.

Ez kevesebb, mint az iparvállalatoktól nyugdíjba vonulók juttatása, amely a 2005-ös 649 jüanról 2011-re 1362 jüanra [~50 eFt] nőtt. A pekingi vezetés figyelmeztette a helyhatóságokat, hogy javítsák a nyugdíjprogrammal foglalkozó részlegeik működését, illetve azok intézkedéseinek átláthatóságát.

Kína jövője (1. rész) (Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) magyar nyelvi szerkesztőség, január 29, 2013)

A két nappal a Sandy Hook-i lövöldözés után az áldozatok emlékére rendezett ökumenikus virrasztáson Barack Obama kijelentette, hogy a gyerekekkel való törődés az ország első számú feladata. „Ha ezt sem tudjuk megoldani, akkor semmit sem. Mint közösség, mint társadalom, ez alapján fogunk megítéltetni" – fogalmazott az amerikai elnök.

És Kínát is ez alapján ítélik majd meg.

A 2012-es esztendőt tragikus hírekkel zárta Kína. Szent este egy engedély nélküli iskolabusz balesetében 11 gyerek halt meg Jiangxi tartományban, egy iskolában 22 gyereket késelt meg egy ámokfutó, öt gyerek holttestét találták egy szemeteskonténerben, de érkeztek hírek gyerekeket molesztáló tanárokról és szexuális zaklatásról is. Vajon milyen jövőt építünk gyerekeinknek a következő évtizedre?

Biztonságban lesznek az iskolában? Hozzájutnak majd jó minőségű ételhez? Tiszta levegőjű környezetben élhetnek majd? A vidéki és a városi gyerekek egyenlő jogokat fognak élvezni az oktatásban? És ugyanez elmondható lesz az egyetemi felvételi vizsgáról is? Lesz idejük és lehetőségük arra, hogy magukkal is törődjenek, vagy kénytelenek lesznek beletemetkezni a temérdek iskolai házi feladatba?

A jövő latolgatása előtt, nézzük meg, hogy hány gyerekkel számolhat az egyre inkább elöregedő kínai társadalom.

Családtervezési politika

A 2010-es legutóbbi népszámlálás szerint a 14 év alattiak aránya 16,6 százalék, ami a 10 évvel korábbi adathoz képest 6,29 százalékos csökkenés, miközben nőtt a 60 év felettiek száma. A termékenységi arányszám 2010-ben 1,4 alá esett, ami jóval a 2,1-es pótlási szint alatt van. A népesség középtávú fennmaradásához a rátának el kell érnie vagy megközelítenie a 2,1-es szintet, csak ebben az esetben biztosított a populációban a két szülő, az idő előtt elhalálozottak és a nem szaporodóképes egyének pótlása. 1,3-es érték alatt a népesség gyors ütemű fogyása valószínűsíthető, belátható időn belül bekövetkezhet teljes eltűnése, asszimilációja, írja a Wikipédia.

1976 óta 40 százalékkal nőtt Kína népessége, de a fiatalok száma jelentősen megcsappant. Az általános iskolások száma egyharmaddal 150 millióról 100 millióra csökkent, és a 14 éves kor alatti populáció aránya alacsonyabb a 27 százalékos világátlagnál.

Az elkövetkező 10 évben az egyre elöregedő népesség és az alacsony termékenységi ráta munkaerőhiányhoz fog vezetni, és közvetlen hatással lesz a gazdaságfejlődésre. Arról nem is beszélve, hogy a nemek arányának egyenlőtlensége fel fogja borítani a társadalmi harmóniát, állítja a Peking Egyetem szociológusa, Li Jianxin, a Túl sokan vannak Kínában? (Too Many People in China?) című könyv szerzője.

Li azon szakértők egyike, aki nem először jelezte a kormány felé, hogy azonnal lazítani kell a 30 éve érvényben lévő családtervezési politikán. Demográfusok szerint a termékenységi ráta már most is túl alacsony, még egy lazább politika mellett is. A fiatalabb generáció valószínűleg nem lesz hajlandó egy gyereknél többet vállalni a magas árak és a gondolkodásbeli változás miatt.

A jó oktatásban részesülő gyerekek innovatív erőt jelentenek, állítja a Túl sokan vannak Kínában? című könyv társszerzője, Liang Jianzhang, de szerinte pontosan azért, mert kisebbségben vannak, nehezen tudják majd keresztül vinni innovatív elképzeléseiket.

„Japán példája azt mutatja, hogy a fiatalok innováció iránti fogékonysága jelentősen háttérbe szorulhat egy olyan társadalomban, ahol a középkorúak és az idősek vannak túlsúlyban" – véli Liang.

Szakértők, agytrösztök és törvényhozók a családtervezési politika újragondolását szorgalmazzák, de a kormány még nem adta egyértelmű jelét annak, hogy elszánta magát a reformra, így azt sem tudni, hogy mikor indulhat el a reform, ha egyáltalán elindul.

A jövőnk azon fog múlni, hogy a társadalom mennyire van tisztában ezzel a problémával, és milyen lépéseket fog tenni, mondja Li. „A reprodukcióhoz való jog elidegeníthetetlen, és tennünk kell azért, hogy ezt a jogot újra magunkévá tegyük" – teszi hozzá.

Biztonság

Ha gyerekük táplálásáról van szó, akkor a Kínában élő édesanyák nem lehetnek elég körültekintőek. Az élelmiszerbiztonsági botrányok nem számítanak újdonságnak Kínában, különösen azóta, hogy a melaminnal kevert tejpor közel 300 ezer csecsemőt betegített meg, és legalább hatan meghaltak.

Jane Xu, egy 5 hónapos csecsemő édesanyja úgy nyilatkozott, hogy ő soha többé nem fog hazai márkájú tejporokat vásárolni. Egy másik kismama, Wang már-már annyira aggódik az élelmiszerbiztonság miatt, hogy csak biozöldséget vásárol a családjának, és a joghurttól a süteményeken át a tésztafélékig és a lekvárig mindent maga készít két gyerekének.

Az édesanyák többsége nem túl optimista azzal kapcsolatban, hogy a közeljövőben bármi is változni fog. Hasonló véleményen van Wu Heng, a Dobd ki az ablakon (Throw it out the window) nevű weboldal alapítója, amely élelmiszerbiztonsági ügyekre hívja fel a figyelmet. Wu weboldala tartalmaz minden 2004 óta történt élelmiszerbiztonsági botránnyal kapcsolatos információt, amolyan adatbankként szolgál.

Wu szerint nem valószínű, hogy a helyzet hamarosan változni fog, mivel az élelmiszerbiztonság kérdése mellett sok más, sürgetőbb ügy megoldása köti le a kínai vezetést, így például a foglalkoztatás vagy a jövedelemkülönbség kérdése.

De Wu bízik abban, hogy egy egyre kritikusabb társadalom lassan kézbe fogja venni a problémák megoldását, hogy megvédje jogait, és arra sarkallja a kormányt, hogy jobban végezze munkáját, nemcsak az élelmiszerbiztonságot illetően, hanem más tekintetben is.

A 27 éves Wu tudja, hogy nem túl ideális a helyzet leendő gyereke számára, de a ma valóságának köszönheti, hogy felelősségteljesebben áll az élethez, és minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a felnövő generációra jobb jövő várjon.

Deng Fei, a Phoenix Weekly munkatársa is sokat tesz a gyerekekért. 2011 óta több internetes kampányt indított az elrabolt gyerekek kiszabadítására, a vidéki iskolákban az ingyenes étkezésre és orvosi ellátásra.

Egy 5 éves gyerek apjaként Deng most pontosan azt teszi, amit minden gyerek számára meg szeretne valósítani, vagyis azt, hogy egészséges és biztonságos környezetben nőhessenek fel.

Forrás: Global Times, 2012. december 31.


Views on China’s Third Plenum [Fung Global Institute YouTube channel, Nov 7, 2013]

Vice President of Research Xiao Geng gives his views on the third plenary session of the 18th Central Committee of CPC which takes place from 9-12 November. He talks about the challenges China faces and the need for land and social reforms to be endorsed.

The Beijing Consensus [Fung Global Institute YouTube channel, May 28, 2013]

Anatole Kaletsky, Chairman of the Institute for New Economic Thinking and Partner and co-Chairman of GaveKal, talks about partnership between market and government as the sustainable growth model of the future.
[3:16] I think what China has shown is certainly up China stage of development, and I would argue—my book even further on, even in advanced economies—there has to be a collaboration between the market and the government. For ninety percent of economic decisions pure competition, pure market forces are the rock right way to go, and I think that’s what China discovered from 1978 onwards. But for roughly 10 percent of economic decisions—which are absolutely crucial—the market cannot make up the right allocation of resources, it cannot decide on the right direction of capital, or if you let it do it it creates boom-bust cycles like the ones that we saw culminating in 2008. So I think what—if you like the Beijing consensus, if it succeeds—is going to be about is identifying where it is the political decision-making has to intervene over pure market decision making, and that’s in macroeconomic policies, environment policy, it’s in certain aspects of technological development, its possibly also in the distribution of income. If all these things are left purely to the market they lead both to slow growth and to boom-bust cycles of a highly destabilizing kind. [4:37]

China and the Rule of Law [Fung Global Institute YouTube channel, April 22, 2013]

Historian Niall Ferguson, Professor of History at Harvard University and Senior Research Fellow at the Universities of Oxford and Stanford, says the moment of truth has arrived for China.

China’s Development under New Leadership [Fung Global Institute YouTube channel, March 21, 2013]

Zhang Yansheng, Senior Fellow of Fung Global Institute, Secretary General of the Academic Committee of China’s National Development and Reform Commission (NDRC), discussed China’s institutional reform, sustainability development, and slowing-down urbanisation in the new era.

China’s Path to Reform [Fung Global Institute YouTube channel, March 4, 2013]

Chairman of the Academic Council at Fung Global Institute, Michael Spence, discusses why the intrusion of the Chinese government in the economy sits uncomfortably with dynamism and entrepreneurship, as well as why China’s progress must be backed up by solid financial sector development.

Professor Rana Mitter: "China’s Wartime History and Contemporary East Asia" [HooverInstitution YouTube channel, recorded in August, published on Nov 8, 2013]

From August 5 to August 15, 2013, the conference “Revisiting Modern China at the Hoover Institution Library & Archives” was conducted at Stanford University. Professor Rana Mitter spoke about “China’s Wartime History and Contemporary East Asia” on August 5. Mitter is a professor of the history and politics of modern China and a fellow at Saint Cross College, University of Oxford. Mitter discussed the importance of Hoover’s modern China collections to shaping East Asian modernity, as well as the vital role Hoover’s historical treasures have played in forming new connections between the past and present in China. Rana Mitter’s forthcoming book, Forgotten Ally: China’s World War II, 1937-45, carefully researched and explored some of Hoover’s unique collections, including the personal papers of Nym Wales and T.V. Soong, the personal diaries of Chiang Kai-shek, and the records of Chinese Nationalist Party (Kuomintang) to illuminate how the Sino-Japanese war helped create modern China and how the circumstances of that war made the concept of the nation, as well as personal identification with it, urgent and meaningful for the Chinese people. The ghosts of the war with Japan have still not been laid to rest in China, with Chinese leaders using the past as a stick with which to beat their neighbor. How China, now in a position of strength, will deal with its old enemy will be crucial to shaping the region in the twenty-first century. Mining Hoover’s rich historical holdings, Mitter avers, will be an important step toward understanding the complex issues involved.

China and its new leaders: What matters to global business? [lsewebsite YouTube channel, Nov 8, 2013]

China stands at its most critical juncture to date, in its trajectory of economic development and its engagement with the wider world. The weight of responsibility in that management rests ever more heavily on China’s new leadership. But what matters to China matters also to the world. Where will China’s new leaders take the economy? How does global business best engage with this new China?

China Peaceful Rise & its New Diplomacy and its Global Relevance to the Chinese Economy [lsewebsite YouTube channel, Nov 8, 2013]

Shixiong Ni, professor of international relations, is former Dean of the School of International Relations and Public Affairs at Fudan University and former director, the Center for American Studies at Fudan University, Shanghai, China. He is now Director of the Shanghai Shixiong Center for International Exchanges (SSCIE). This lecture will focus on China’s transformations and integration into international system to become a responsible country in the world community.


Roadmap of reform: Day 1 – Role of the government
[CCTVcomInternational, Nov 4, 2013]

Starting tonight, BizAsia will bring you a special coverage of China’s upcoming Third Plenary Session of the 18th CPC Central Committee. This meeting is expected to highlight major reforms for the country going forward. CCTV have got all the angles covered this week and next.

Roadmap of reform: Day 2 – Financial reform [CCTVcomInternational, Nov 5, 2013]

We continue our special coverage tonight on the upcoming 3rd plenary session of the 18th CPC central committee. Today we highlight financial reforms and the increasing role of the RMB on the international stage.

Roadmap of reform: Day 3 – Breaking monopolies [CCTVcomInternational, Nov 6, 2013]

Further developing China’s private sector is likely to be high on the agenda at the upcoming plenary session. Before we get to those reforms Jacqui is here with a look at policies encouraging the private sector participation from past policies.

Expert: China’s key session will be a chance to articulate vision [CCTV News YouTube channel, Nov 9, 2013]

The Third Plenary Session of the 18th CPC Central Committee has drawn worldwide attention and is one of the most awaited sessions of the Central Committee. CCTV correspondent in Washington interviewed China expert Douglas Paal from the Carnegie Endowment for International Peace for his take on why the session is important.

China’s economic reforms to be discussed Nov 9-12 [CCTV News YouTube channel, Oct 29, 2013]

The 3rd Plenary Session of the 18th Communist Party of China Central Committee will open on November 9th in Beijing, as leaders look to set the country’s economic agenda for the next decade.

Xi Jinping stresses deepening reform, peaceful development [CCTV News YouTube channel, Nov 2, 2013]

President Xi Jinping says China will continue its reform and opening up, while seeking a peaceful road to success. The president made the remarks while meeting foreign delegates attending the 21st Century Council forum in Beijing.

Xi Jinping urges innovation & reforms: pursuing growth quality rather than speed [CCTV News YouTube channel, Nov 6, 2013]

Chinese President Xi Jinping has outlined a blueprint for China’s future. He stressed the importance of more reforms and promoting innovation while maintaining steady growth. During an inspection tour to central China’s Hunan Province, Xi Jinping urged governments at all levels to stabilize growth, make structural adjustments, promote reform and improve people’s livelihoods.

Land seizure subsidy and hukou system, a weak support to urban drive [CCTV News YouTube channel, Nov 1, 2013]

Land reform is one of the major economic issues facing the third plenum of the Chinese Communist Party, which will open on the Nov 9.

Interview: Market forces may drive state sector reforms [CCTVcomInternational YouTube channel, Nov 6, 2013]

China’s third plenary session of the 18th CPC Central Committee are also likely to reveal the direction of state sector reforms and the shift in local governments’ financing power, as currently, local governments’ spending right and powers are not matching. CCTV reporter Cheng Lei sat down with Huang Yiping, professor at Peking University’s China Center for Economic Research, and began by asking him what he’s expecting from state sector reforms.

Private economy guidance published [CCTVcomInternational YouTube channel, Nov 6, 2013]

There are two guidance published by the Chinese State Council on developing the country’s private sector economy.

Small petrol firms call to break monopolies in the sector [CCTVcomInternational YouTube channel, Nov 6, 2013]

The third plenum of China’s 18th CPC central committee will kick off in Beijing this Saturday. It’s expected to inaugurate extensive economic reforms. Media reports indicate part of those reforms could well be breaking up monopolies in the country’s energy sector.

Steady financial reforms expected at CPC 3rd plenum meeting [CCTV News YouTube channel, Nov 6, 2013]

A key part of the meeting — will be plans for financial reforms. While optimism from investors has pushed up related stocks to feverish highs.

China’s state owned sectors opening up to private capital [CCTV News YouTube channel, Nov 6, 2013]

Further developing China’s private sector is likely to be high on the agenda at the upcoming plenary session. Before we get to those reforms Jacqui is here with a look at policies encouraging the private sector participation from past policies.

China Mobile blames Wechat for falling profits: China Mobile net profit drops 9% in Q3 [CCTVcomInternational YouTube channel, Nov 4, 2013]

China Mobile said earlier this week that its net profit dropped nearly 9 percent in the third quarter of this year, and it said instant-messaging apps have created what it calls severe difficulties for the company.

China’s key policy meeting set to unveil reform plans [CCTV News YouTube channel, Nov 7, 2013]

One year after assuming leadership, the new CPC Central Committee is now ready to unveil a comprehensive reform package. The key meeting kicks off on Saturday and over the next four days, China’s decision-makers will draw out plans to lead the country toward further reforms, and better growth and stability.

Detailed policies of Shanghai FTZ to be gradually unveiled [CCTV News YouTube channel, Oct 30, 2013]

Registration continues in Shanghai Free Trade Zone [CCTVcomInternational YouTube channel, Nov 5, 2013]

It has been open for more than a month. Thousands of business owners have flocked to the zone to register their companies. But not all investors are clear of what lies ahead.

China CPC to set reforms, Public expectations focus on quality of life [CCTV News YouTube channel, Nov 7, 2013]

The Third plenary session of the CPC Central Committee is to decide a series of reforms.

Roadmap of reform: Rural land reform and Urbanization [CCTV News YouTube channel, Nov 7, 2013]

CCTV visited Qingchun village in Southwest China’s Sichuan Province and reports on how land reforms are benefiting local communities.

China resolves to check government power [CCTV News YouTube channel, Nov 7, 2013]

Efficiency is one of the goals of reform in China, and one of the targets is the government. And that’s what will be addressed at the key meeting of the Party’s highest authorities when they convene on Saturday. Hou Na takes a look at highlights and challenges of administrative reform.

China’s reform coming-out party, demystified [Reuters TV YouTube channel, Nov 6, 2013]

Breakingviews: China meeting to push reform — but how far? [Reuters TV YouTube channel, Nov 6, 2013]

China’s third plenum will show just how much political clout leader Xi Jinping has, as the nation’s leadership looks to bring in a more sustainable economic model, says Breakingviews’ John Foley.

Asia Week Ahead: Will China’s Xi play the reform card? [Reuters TV YouTube channel, Nov 7, 2013]

At the upcoming communist party plenum, China’s top leaders will show their reform chops. And earnings out of Southeast Asia may prove a reality check for investors.
Post a comment or leave a trackback: Trackback URL.

Trackbacks

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: