Orbán Viktor három állítása és az ebből következő 11 pont, ami meghatározta kormánya feladatait az elmúlt három évben

… aminek alapján bizton állítható, szvsz, hogy nincs se “szabadságharcos szájkarateréség”, se klasszikus magyar “szabadságharc”, se “(álságos) szabadságharc folyik a szövetségeseink, támogatóink, egyetlen esélyünk ellen”, se “egyszemélyes párt”, se “szabadsághős imázs itthoni megőrzése, se “permanens szabadságharcban utazás” … ami az alábbi Facebook érv-kontraérv váltásban jött elő egy régi-régi barátommal … és amit az általam már ott “Orbán Viktor … most először sorolta fel az elmúlt 3 év mögött álló stratégiai gondolkodást, és azok egyike sem az, amit Orbánról az őt negatív személyiségnek gondolók tartanak (hogy az őt ilyennek hirdetőkről ne is beszéljünk)” –ként jellemeztem, ezt követően pedig a lényeget kifejező három állításával, majd az ebből következő 11 stratégiai kormányfeldatal, magával a beszéd rögzített videójával, és az ehhez kapcsolódó, hiteles beszámolókkal és összegzésekkel kívánok még egyértelműbben ebben a külön bejegyzésben megjeleníteni, hogy ne felejtődjék el számomra (ezzel kapcsolatos érv-kontraérv váltást régi barátommal majd valamikor személyesen, ha egyáltalán, ebben megállapodtunk):

 

Varga Papi László Sándor Nacsa:
Igen, Bajnai sima modora nekem tetszik, a szabadságharcos szájkarate pedig nem.De ez nem változtat azon, hogy Bajnai a múlt év október 23-a óta lett a "nemzet" ellensége.
Sándor Nacsa Varga Papi László Jut eszembe: Így vagy Kossuth Lajos "szabadságharcos szájkarateségével" is szemben Széchenyi úri modorával? Hogy Thököly-ről vagy Rákócziról ne is beszéljek, szemben a császárhű nagyurakkal. De mondhatnám azokat is, akik 56-ban effektíve fegyvert ragadtak, szemben mondjuk Kádár Jánossal? Hogy világos legyen: ennyire egyszerű a történet (és a történelem)?

Varga Papi László Ami Kossuthot illeti: Ő nagyon hamar rájött, hogy a Védegylet zsákutca. Münchausen-politika.
Bizony egyetlen szabadságharcot sem nyertünk meg, a szlovének meg egyet sem indítottak. A finnek sem.

Sándor Nacsa Varga Papi László Re: "Bizony egyetlen szabadságharcot sem nyertünk meg" Ez pontosan így van. A csehek is feladták a szabadságharcos megközelítést a fehérhegyi csata után.
DE: 1989-ben és azután teljesen felhagytunk az ittlakók (direkt ezt a szót használom) racionális érdérvényesítésével. A csehek ezt egészen másként csinálták. Saját szememmel láttam az AVIA Hradec Kralove melleti telephelyén 1991-ben, hogy még ugyan a szabad ég alatt esztergálták (ilyesmit még a Szovjetunióban sem láttam) a tehergépkocsik tengelyeit, de már egy 30-as ambíziózus vezető mutatta annak a csarnoknak az alapjait, ahol majd esztergálni fogják. Azóta? Még magyarul is jelen van: http://www.avia.cz/hu/avia/. … Mi lett ugyanakkor a hazai gyárainkkal? Ganz? Ikarus? … Ezért mindannyian felelősek vagyunk, ahogyan a Csehországban lakók legalább olyan mértékű felelősséget mutattak, amit az AVIA példa bizonyít.
Félreértés ne essék: én csak olyan mértékű érdekképviseletről beszélek, ami jelen helyzetben szükséges. A szoclib oldali politika, beleértve Bajnait is, NULLA érdekképviselete a hazai dolgok vonatkozásában, ugyanakkor JÓVAL SÚLYOSABB DOLOG, mint amit a tényszerűen vett Orbáni "szabadságharc" jelent.
Pl. Orbán nem szakított az Unióval, mint Kossuth tette a Habsburgok detronizálásával … STB:
EGYSZÓVAL AZ IGAZI PROBLÉMA A KETTŐS HAZAI SZEKÉRTÁBOR!

Varga Papi László Igen, a csehek patópáljainak nem osztottak lapot a fehér-hegyi csata után. Polgárosodtak.
Szerintem az a probléma, hogy (álságos) szabadságharc folyik a szövetségeseink, támogatóink, egyetlen esélyünk ellen!
Hajós András: Orbán levele Barrosonak

Sándor Nacsa Re: "a probléma, hogy (álságos) szabadságharc folyik a szövetségeseink, támogatóink, egyetlen esélyünk ellen!"
Jómagam inkább a saját, konkrét tapasztalataimnak hiszek:
1. A nürnbergi szoftver cég eleve arra játszott, hogy a magyar allvállalkozót (akinek én alvállalkozója voltam) csak részben kelljen kifizetnie, ezért már az üzlet előtt jogi viszontbiztosítást kötött … nyert is.
2. A bécsi szoftver és rendszerház vezetője jómagamnak nem akarta kifizetni az utolsó hetet (hetet, mivel tanulván az előzményekből már heti számlázással dolgoztam) és többszöri előszobázás után is csak fél hetet sikerült kicsikarni belőle. Ezenközben, ha nem jövök, óriási pönálét kellett volna kifizetni megrendelőjének.
SZÓVAL:
– a te szövetséged egyben ellenfelünk is, mivel a nálunkétól eltérő, adott esetben akár nagyon eltérő érdekei is vannak
– a te támogatód nem a szép két szemünkért támogat minket, hanem elsősorban a saját jól felfogott érdekei miatt
ÉS EZZEL SEMMI BAJ SINCS, CSAK NEKÜNK IS ESZERINT KELL VÉDENÜNK SAJÁT ÉRDEKEINKET … MIÓTA A VILÁG VILÁG, MINDIG IS ILYEN VOLT

Varga Papi László Mindenki tudja, hogy az EU-ban érdekek ütköznek, úgy van kitalálva. Nem vállalati, hanem állami érdekek. Úgy nem lehet Magyarország érdekeit képviselni, hogy a mérvadó hatalmak fővárosaiban nem fogadják az örökös miniszterelnököt.

Varga Papi László Megnéztem, átfutottam, valóban: 2010 júniusában csak egy tőzsdei manipulációra elegendő változást okoztak. Bizonyára hazafias oka volt a két közszereplőnek a választások után is így megszólalni.
Ma már Magyarország jobban teljesít.

Sándor Nacsa A lehető leskrupulózusabb részletek:
Mennyit rontott Kósa és más a forint árfolyamán 2010 közepén? 

Sándor Nacsa Re: "Bizonyára hazafias oka volt a két közszereplőnek a választások után is így megszólalni" A valósnak tűnő spekuláció (mindkét oldalról) az, hogy akkor még ezzel a dramatizálással próbálkoztak a 3%-os hiánycél alatti felmentés ügyében. Miután ezt durván visszautasította az EU (amit a 2004 és 2009 közötti hazugágok miatt teljesen megértek, egyébként a görögök is hazudtak), nem volt más választásuk, mint ami lett. Végül azt mondhatják, amivel te zársz (szarkazmussal), hogy "Magyarország jobban teljesít".

Ami engem illet, akkor teljesített volna az ország jobban, ha nem került volna sor az európai parlamenti meghurcolásra, ha majd mindkét oldalról egyetértés lesz néhány közös alapérdek ügyben ahhoz, hogy ilyenre ne kerülhessen sor.

Varga Papi László Amit az első bekezdésben írtál, azzal egyetértek, hiszen a két figura mögött egyszemélyes párt áll, ott nem hallgatják meg még az őket támogató szakemberekre sem, akik bizonyára nem tanácsolták volna ezt a módszert. (Én nem kísértem figyelemmel, hogy akkor az árfolyam majdnem helyreállt.)
Az adósságnövelést a liberálisnak mondott közgazdászok már a koalíciós kormány idején is elítélték a köztévében. Azt sem vitatom, hogy az adatokkal manipuláltak 2010 előtt is.
Én következménynek tartom, ami az idén az európai parlamentben történt. Ezután a szabadsághős imázs itthoni megőrzése fontosabbnak bizonyult, mint a Kína által bejelentett miniszterelnöki látogatás. Értékeld ezt a legjobb tudásod szerint. Nem hinném, hogy Martonyi véleménye számított: szakpolitika nincs itt sem.
Az árokásásról bizonyára mindketten tudnánk érveket hozni, meg arról is, ki nem fogadta el a kinyújtott kezet. Szerintem a kívánt nemzeti minimumban csak az nem érdekelt, aki permanens szabadságharcban utazik.

Sándor Nacsa Varga Papi László OK reagáltalál az én záró gondolataimra. Igaz további vitára okot adó módon. Már az első bekezdésedben is, és a további háromban is. Itt nem venném fel kesztyűt, mert itt csak arra koncentráltam, hogy a "Én 2008 nyarán 240 forintért vettem eurót. 2010 nyarán Kósa és Szíjártó valamint kormánya úgy "megmentette" a forintot, hogy a devizahitelesek azóta is szenvedik." meg a "Ezen az ábrán csak sejthető az augusztusi bejelentés hatása. Szerinted nem volt hatalmas árfolyamesés?" állításokat megcáfoljam a konkrét tényekkel. Ezt sikerült megtennem hiszen legalább zárójelesen visszaigazoltad: "(Én nem kísértem figyelemmel, hogy akkor az árfolyam majdnem helyreállt.)".
A további vitába most nem bocsátkoznék. Már azért sem, mert az éppen most elhangzott Orbán Viktor tusnádfürdői beszélgetés bevezetője (pfuj, pfuj — ha ösztönből nem érdekel, azt értem, és csak azért említem, hogy nem gondolnám általad szivesen megismerendőnek) most először sorolta fel az elmúlt 3 év mögött álló stratégiai gondolkodást, és azok egyike sem az, amit Orbánról az őt negatív személyiségnek gondolók tartanak (hogy az őt ilyennek hirdetőkről ne is beszéljünk). Aki, Orbán iránti ellenérzése miatt ezután sem ismeri meg a bevezetőben kifejtett gondolatait, annak persze esélye sincs Orbánnal kapcsolatos véleményének korrigálására. Lehet, hogy nem is lehetséges.
Mindenesetre sor kerülhet egy személyes találkozóra köztünk valamikor, ahol akár a további vitára IS sort keríthetünk.
Szoros fiatalkori kapcsolatunk és barátságunk szvsz örökre összeköt bennünket. Számos régi képed közül, ami a weben megtalálható most ezt tenném fel az emlékezés okán:
1968: [balról jobbra haladva] Nacsa Sándor, Strbik Pál, Veress Panka, Verbőczy Antal, Veress Fruzsina, VL [Varga László].

Varga Papi László Sándor Nacsa: … ha a vitát le akarod zárni, akkor a következő bekezdést mire szántad?
Az "ösztönből" szó helyett "zsigerből"-t szoktak az árok egyik partjáról a másikra átkiabálni, ezzel – többek közt azt is kifejezve – hogy amazok még azt sem értik meg, amit megismételnek, lassan mondanak nekik, gondolkodásuk nem válltól felfele, hanem jóval alantabb működik Örülök a választékosságodnak!
Mivel a vita lezárva, mit is mondhatnék Tusványosról? Hogy ne azt figyeljék, amit mondok, hanem azt, amit csinálok? Vagy most már az ellenkezője a vonal? Én nem tudom. Lapozhatunk.
Természetesen minden találkozásnak örülök, a barátság a különbözőségekkel együtt is összeköt, ráadásul fogyóeszköz, meg kell becsülni. Van miről beszélgetnünk! Nekem az autóstoppos képek a kedvenceim!

Sándor Nacsa Valójában nekem is a stoppos képek. De valahogy annyira előjött találkozásunkkor egy negyedik személy, hogy a kereséskor ez ragadott meg leginkább, sőt még a weben is rátaláltam bosztoni életvitelének írásos és fényképes dokumentumaira, ráadásul bőséggel. Mitöbb ekkor már kinn voltunk bőven a tinédzser korból, egyfajta későbbi emlék (nekem) az intenzívebb korábbiakhoz képest.

[Most idemásolom az egyik kedvenc “stoppos idők beli” képet 1965 augusztusából, Lengyelországban:]
image
Hárman autóstoppal Lengyelországban
Jastarnia, 1965.08.13.

 

Orbán Viktor három állítása

1. Első állítása: [10:20] Ma egy ugyanilyan súlyú, ugyanilyen radikális, negyedik átrendeződés időszakát éljük” a világban, mint korábban [ezek kifejtése [10:20] előtt, [4:35]-kor kezdődik a lényegét tekintve]:

  1. Amikor az első világháború után Franciaország megszünt világhatalmi tényezőnek lenni, Nagy Britannia világhatalmi szerepe elkezdett fokozatosan csökkenni, és elkezdődött az Egyesült Államok világhatalmi tényezővé vállása.
  2. Amikor a második világháború után két szereplő, az Egyesült Államok és a Szovjetunió maradt a világhatalmi porondon.
  3. Amikor a Szovjetunió felbomlásával már csak egyetlen világhatalmi szereplő maradt, az Egyesült Államok, miközben Európa az egységesülés útjára lépett.

Most [10:37] “Megkérdőjeleződött Európának a súlya és a szerepe, és ma már reális veszélyként kell szembenéznünk azzal, hogy a kontinensünk elveszítheti azokat a kultúrális, gazdasági és civilizációs pozíciókat, amelyeket egyébként hosszú évszázadokon keresztül birtokolt.” [10:56]
A kérdés most az, hogy mit kezd ezzel Európa és az egyes nemzetállamok.

Az első állítás további része: [12:23] “A második dolog, ami  megkérdőjeleződött, és aminek az időszakát mi mindannyian közösen éljük, az Egyesült Államok elsődleges szerepének negkérdőjeleződése. Az Egyesült Államok ezt a megkérdőjeleződést nem fogadja el, nem törődik bele abba, hogy Kína, India és más ázsiai államok felzárkóznak az Egyesült Államok mellé, és azonos súlyú világgazdasági és világhatalmi tényezőkké váljanak. Az Egyesült Államok adekvát választ adott arra, hogyan kell átalakítani hazájukat és az Egyesült Államokat úgy, hogy megőrizhessék a kiemelkedően elsőrendű szerepüket a világgazdaságban és a világpolitikában. Mindennek következtében, Európa és az Egyesült Államok helyzetének megváltozása mellett, Ázsia helyzete is megváltozott. A kínaiak és az indiaiak elsősorban—de van itt még néhány térség, amiről nem illendő elfeledkezni. Olyan gazdasági tényezők jelentek meg a modern gazdaságtörténetben, amelyeket korábban nem ismertünk.” [13:28] A Kelet pedig nem csupán gazdaságilag, hanem katonailag, és következésképpen világhatalmilag is egyre erősödik.

[13:55] “A kérdés most az, hogy az előttünk álló korszakban milyen szerepet fog betölteni Európa, Amerika, és Ázsia? Melyik térség milyen súllyal határozza majd meg az új világrendet?” [14:06]

2. Második állítása: [18:08] “A nemzetstratégia első számú kérdése, ismét, Magyarország számára … haszonélvezői vagy kárvallotjai leszünk-e annak az átalakulásnak, amiről az első állításom során beszéltem.Tehát kárvallottjai, vagy haszonélvezői leszünk-e a most kialakuló, új világrendnek?” [18:30]

Ennek megfelelő, “nem vulgár marxista” megértését Orbán az ezt megelőző okfejtéssel világította meg, [14:15]-től kezdődően, amit mindenképpen fontos mgtekinteni. A miniszterelnök rámutatott, ha végigtekintünk azon, hogy mit szoktak célként kijelölni maguknak a nagyhatalmak, akkor érdekes módon van valami, ami állandó: a világban fellelhető erőforrások – mint a nyersanyag, az ember a maga biológiai létezésében, ugyanakkor az emberek fejében lévő és a pénzben kifejezettek – maguk fele irányítása. [16:54] „A nagyhatalmak szándéka világos. Az a kérdés, hogy mivel Magyarország nem nagyhatalom, vajon a mi törekvéseinkben van-e egy ugyanolyan állandó elem, mint amit az előbb a nagyhatalmak esetében azonosítottam? Nyugodtan mondhatom, hogy van: nem más, mint ennek a nagyhatalmi törekvésnek való ellenállás” [17:11] – közölte.

[18:30] „Ha ebből a szempontból tekintünk Magyarországra, akkor elmondhatjuk, hogy az elmúlt ötszáz esztendőben elég ritkán és általában csak rövid ideig állt fenn az a helyzet, hogy Magyarország képes volt rendelkezni a saját erőforrásai fölött.” [18:45] … Megtörtént a rendszerváltás, de egy újabb kérdés, [19:03] “hogy sikerült-e felépítenünk egy olyan gazdasági és politikai rendszert, amely alkalmas arra, hogy a saját erőforrásaink fölött magunk rendelkezzünk?” 

3. [19:13] Válasz, és egyben harmadik állítás: “, hogy nem sikerült” [19:17] … mert 1990 után mind gazdasági, mind pénzügyi értelemben a politikai szabadság ellenére Magyarország egy kiszolgáltatott és kihasznált ország maradt. [20:59] „Kiszolgáltatott országnak lenni annyit tesz, hogy a hazádban előállított javak kikerülnek a rendelkezésed alól és valahol máshol hasznosulnak” [21:09] – magyarázta Orbán.

Ezt követően [21:10–a Mandiner beszámolójából idéznék (a kulcsfogalomként használt GDP és GNI mögé téve a megfelelő magyar nyelvű magyarázatokat):

Orbán ezek után a GDP [bruttó hazai termék] és a GNI [bruttó nemzeti jövedelem] kapcsán kisebb zárójeles kitérőbe kezdett, ami röviden arról szólt, hogy a GDP figyelmen kívül hagyja, hogy mennyi érték marad az országon belül, míg a GNI pont ez mutatja:  ha a kettő közelít egymáshoz, akkor nemzeti kormányról, ha nem, akkor „nem nemzeti kormányról van szó, bármit is állítsanak”. Ennek kapcsán szót ejtett arról, hogy vannak jó külföldi befektetők, akik munkahelyeket teremtenek, és vannak kevésbé jók, mint például a bankok, amelyek csak kiszivattyúzzák a pénzt az országból, vagy éppen a közművek, amelyek szintén jogosulatlanul tesznek szert rengeteg extraprofitra. Magyarország éppen ezért, a többi EU-s országgal ellentétben úgy kezeli a válságot, hogy igyekszik feltérképezni és elzárni a pénzszivattyúkat, hogy az országban megtermelt javak a magyar embereknél maradjanak – hangsúlyozta. Orbán szerint az EU hiába büntet meg bennünket, amikor megadóztatjuk a bankokat, vagy a multikat, a magyar kormány a megszavazott kétharmadával elég erős ahhoz, hogy mindezt végigvigye.

REAKCIÓ:

Varga Papi László

Szia Sanyi, itt egy hozzáértő rövid írása az általad felvetett témáról:http://kommentelek.nolblog.hu/archives/2013/07/28/Balvany-beszed/

Sándor Nacsa

a hozzáértő külünbségtétel GDP és GNI között nem ebben van … ezért használtam autentikus linkeket a bejegyzésemben. Az egy külön gond, hogy a magyar wikipedia nemismeri a GNI fogalmát.

Sándor Nacsa

Megtaláltam a KSH leírását: Bruttó nemzeti jövedelem (GNI): a GDP-ből származtatható a bruttó nemzeti jövedelem (GNI), amely a szektorok elsődleges jövedelmének, valamint a rezidens szektorok és a külföld egymás közötti tulajdonosi jövedelemátutalásai, valamint az Európai Uniótól kapott támogatások és az Európai Uniónak fizetett adók egyenlegének az összege. A GDP termelési, míg a GNI jövedelmi mutató. GNI = + bruttó hazai termék (GDP) + nem rezidens gazdasági egységektől kapott elsődleges jövedelmek – nem rezidens gazdasági egységeknek fizetett elsődleges jövedelmek – Európai Uniónak fizetett adók + Európai Uniótól kapott támogatások

ld. http://www.ksh.hu/docs/hun/modsz/modsz31.html

Sándor Nacsa

A portfolio.hu 2011-es grafikonja a 2009-es meghatározások szerint számolva:http://www.portfolio.hu/img/upload/2011/10/1003_gni5-20111004.png

Varga Papi László

Ezt még a blogbejegyzésnél is csak úgy tudnám felfogni, ha a szöveghez illeszkedik. Én nem viszem oda. Ha valóban tudod cáfolni Eviannát, akkor lehetséges, hogy helytelenül bírálta Orbán szövegét. Én nem vagyok ebben készség szinten járatos.

Én első lépésként csak a meghatározást vitatnám, tisztáznám, és nem írnám meg rögtön, ami belőle következik.

Sándor Nacsa

No éppen erről van szó

Legfirssebb KSH adatként csak NDP van: ld.http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/int2011a.html

Varga Papi László

Mi a különbség az Evianna által és az általad írottak között? Ott volna érdemes erről egy mondatot olvasni, amelyet belinkelt hivatkozással támaszthatnál alá.

Sándor Nacsa

A különbség Evianna "szómisztikájában" van. Akkor lenne ugyanis igaza az orbáni állítások cáfolatában, ha számszerű GDP és GNI különbségeket mondana éves viszonylatban, amit Orbán legalább megtett.

Sándor Nacsa

A World Bank július 1-i adatai szerint: GDP 2012: $125,508 million GNI 2012: $123,233 million vagyis 2275 millió dollár a különbség forrás:http://data.worldbank.org/news/new-country-classifications

Sándor Nacsa

Számsor szerűen és egy főre vonatkoztatva: 2008 2009 2010 2011 2012 GDP: 15,365 12,635 12,863 13,909 12,622http://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.CDGNI:19,120 19,350 19,720 20,390 20,200http://data.worldbank.org/indicator/NY.GNP.PCAP.PP.CD

Sándor Nacsa

Megtaláltam a KSH adatokat, igaz csak 2011-ig vannak egyelőre:

image
Ebből: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haDetails.jsp?query=kshquery&lang=hu
a GDP hozzáadásával és a legmegfelelőbb ábrázolási diagram kiválasztásával.

REAKCIÓ VÉGE

A három orbáni állításból következő 11 pont, ami az Orbán kormány munkáját meghatározta az elmúlt három évben

… mind olyan elem, amely a nemzetközi közösség haragját kiváltja – árulta el a kormányfő.

Az egyszerűség kedvéért idéznék a székelyhon.ro beszámolójának ezt összegző részéből (bejegyzés végén a teljes beszámoló elovasható), amihez megfelelő kiegészítéseket tettem:

Ezen logika mentén a kormány pontokban szedte össze azokat a feladatokat, amelyek a magyarok által megtermelt értékek fölötti nemzeti rendelkezés kiterjesztését szolgálja. A miniszterelnök beszámolt, első az új rendszer [új alkotmány] létrehozása, ami a közjót szolgálja, míg második az államadósság csökkentése. „Tegnap utasítottam Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy bár később járna le a Nemzetközi Valutaalapnak visszafizetendő kölcsönünk, még a nyár folyamán végtörlesztést hajtsunk végre és a teljes összeget fizessük vissza” – tájékoztatta a közönséget. A harmadik a nagy nemzetközi cégekkel való stratégiai megállapodás, amit a magyar nemzeti tőke kis- és középvállalkozásokon keresztüli megerősítését célzó törekvés követ. Ugyanakkor fontos, hogy közép-európai tekintetben számottevő, nemzeti kézben lévő vállalatai legyenek Magyarországnak. A következő a korábban igazságtalanul szétosztott közterhek igazságos szétosztása, megszüntetve a pénzügyi szektor és a nagy multik kiváltságait. Emellett a demográfiai programot is hangsúlyos pontként említette, akárcsak a devizahitelek magyar pénzügyi rendszerből való kivezetését. A haladást szolgálja a közmunkára irányuló stratégiai pont is. [Továbbá az emberi erőforrások újjászervezése, valamint a devizahitelek kivezetése a pénzügyi rendszerből.]

Különösen az új alkotmánnyal kapcsolatosan mondottakra irányítanám rá már előre is a figyelmet, mégpedig az alábbi három idézettel különböző beszámolókból (a források feltüntetése értelmetlen, mivel a pontosságot itt maga az Orbán beszéd jelenti, mégpedig a [32:00—35:27] intervallumban):

[33:26] Az új alkotmány „nem liberális alkotmány” azért mert, bár a szabadság tiszteletére épül, nemcsak jogokat biztosít, hanem kötelességeket is megfogalmaz

Az új alkotmány megteremtette az értékek védelmét.

[33:26] Ez nem egy liberális alkotmány. A szabadság tiszteletére épül, de ezt nemcsak liberális módon lehet elérni. A nemzeti konzultáció eredménye is megmutatta, hogy a jogok mellett kötelezettséget egyensúlyban kell tartani – mondta Orbán. Hangsúlyozta: a közintézményeknek a közjót kell szolgálniuk. [35:27]

Idéznék még a Mandiner összefoglalóból:

A miniszterelnök beszéde második felében pontokba szedte az elmúlt három év eredményeit és azokat a főbb irányvonalakat, amelyek felé az országot kormányozni akarja. Elmondása szerint a célok elérésének legfőbb záloga az új alapok létrehozása, amelyek egyik legfontosabb eleme az új nemzeti alkotmány. Ennek kapcsán kihangsúlyozta, hogy Magyarország új alaptörvénye ugyan a szabadságjogok tiszteletére épül, de nem liberális alkotmány, mert a jogok mellett ugyanúgy rögzíti a kötelességeket is. Például az adózás is ezek közé tartozik: „senki nem szeret adózni, de be kellett gyűjteni azt a pénzt, amiből a nyár végére visszafizetjük az IMF hitelt, és tisztán állhatunk az Úr színe előtt.”

A hitel visszafizetésnek szóló nagy taps után a nemzetközi cégek és a foglalkoztatás kérdése került elő: a miniszterelnök szerint szükség van Magyarországon a nagy nemzetközi cégekre, például fontos az Audi és a Mercedes gyár, mert munkahelyeket teremt, csak az a baj velük, hogy az itthon előállított termék külföldön termel profitot ezeknek a cégeknek. Kifejtette: éppen ezért kezdtek el stratégiai megállapodásokat kötni a multikkal, hogy ne használhassák ki Magyarországot, és az erőviszonyok kiegyenlítődjenek. Orbán ezzel szemben büszkén sorolta föl a magyar tulajdonban lévő, sok profitot termelő, sikeres hazai cégeket, köztük a Trigánitot, a Közgépet, a MOL-t, az MVM-et, az OTP-t és a Richtert.

A hazai büszkeség kategóriájába tartozik a miniszterelnök szerint a közmunkaprogram átalakítása is, amelynek keretein belül ma 300.000 ember segély helyett közmunkából él. Rajtunk kívül az Európai Unióban hiába gondolják úgy mindenütt, hogy a válság után lesz munkája az embereknek, mondta Orbán, Magyarország abban hisz, hogy a válságot a dolgozó magyarok fogják megszüntetni. Ezután a megtermelt erőforrások igazságos elosztásáról, vagyis a rezsicsökkentésről, a családi adókedvezmény bevezetéséről is beszélt, és ígéretet tett arra, hogy megmentik a devizahiteleseket, ami nem csupán gazdasági, hanem egyszerre morális kérdés, mert „a bankok rászedték az embereket: a devizahitelek csapdájába csalták őket”.

A miniszterelnök szerint igazságot kell szolgáltatni a magyar nőknek is: „jobban meg kellene becsülni a nőket, és el kell ismerni a társadalmi szerepüket, mert csak így állíthatjuk meg a népesség elöregedését”. Éppen ezért be fogják vezetni a gyes és a gyed mellett a Gyed Pluszot is, hogy még több kedvezményt és lehetőséget adjanak a gyermeket vállalóknak. Orbán Viktor utolsó pontként az emberi erőforrások kérdésére is kitért: szerinte nem véletlenül szenteltek ennek egy külön minisztériumot, az EMMI-t, ami alá besorolták a sportot, a kultúrát, az ifjúságpolitikát és az oktatást is. Nagy eredménynek tartja, hogy az iskolák önkormányzatiból állami kézbe kerültek, és ma már úgy tekinthetjük őket, mint az integrált emberi erőforrás gazdálkodás részeit.

A továbbiakhoz itt a beszéd teljes felvétele és az erről szóló hiteles, elsősorban MTI beszámolók:

Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde – 2013.07.27. (Csatorna1 YouTube csatorna, 2012. július 27.)

Orbán: ma ismét megkérdőjeleződtek a világhatalmi pozíciók, ezen belül Európa súlya és szerepe…az elmúlt három évben megtanultam, hogy az uniós intézmények alkalmatlanok arra, hogy az Európa előtt álló kihívásokra válaszokat fogalmazzanak meg.

Kormány-magyarság Tusványos – Orbán az IMF-hitel végtörlesztésére utasította Vargát (1. rész)

Bognár Renáta, az MTI különtudósítója jelenti:
    Tusnádfürdő, 2013. július 27., szombat (MTI) – A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) korábban felvett kölcsön végtörlesztésére utasította Orbán Viktor miniszterelnök Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert. A kormányfő ezt szombaton jelentette be a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban, a székelyföldi Tusnádfürdőn.

    Orbán Viktor előadásában kifejtette: utasította a gazdasági tárca vezetőjét, hogy – bár csak később járna le az IMF-nek fizetendő kölcsön – még a nyár folyamán végtörlesszen a valutaalapnak. Az ehhez szükséges összeg rendelkezésre áll, mert az elmúlt három évben a magyarok megtermelték ezt a pénzt – mondta a miniszterelnök.
    "Vissza fogjuk fizetni az IMF-nek az összes pénzt, és így tisztán állunk az Úr színe előtt" – fogalmazott.
    A miniszterelnök úgy vélte, a rendszerváltás után a magyar életminőség gyors javulásához kapcsolódó remények azért nem váltak valóra, mert Magyarország a politikai szabadság ellenére is kiszolgáltatott és kihasznált ország maradt.
   Orbán Viktor ennek okát abban látja, hogy számos "pénzszivattyú" sújtotta Magyarországot. Erre példaként említette a bankok profitját, a mesterségesen magasan tartott alapkamatot, a monopolpozíciókból származó profitot és a devizahitelek konstrukcióját.
    Kijelentette azonban: kormánya nemzeti gazdaságpolitikát folytat annak érdekében, hogy az az érték, amit a magyarok megtermelnek, Magyarországon maradjon. Ennek kerete az új alkotmány, amely nem egy liberális, hanem egy nemzeti alaptörvény, és egyensúlyban tartja a jogokat és kötelezettségeket – magyarázta.
    A kormányfő az 1990 utáni helyzetet elemezve és az egységesülő Európáról szólva rámutatott: ez utóbbi jó válasz volt az akkori helyzetre, azonban ebben a válaszban volt két súlyos hiba. Az egyik, hogy a közép-európaiakat túlságosan későn, 2004-ben vették fel, holott ezt a 90-es évek közepén is megtehették volna.
    Kitérve arra, hogy az unió területén gazdasági növekedés elsősorban Közép-Európából származhat, kiemelte: ha a 90-es években felvették volna a közép-európai országokat, akkor a 2008-as gazdasági válság sokkal erősebb Európát állított volna a kihívás elé, és valószínűleg könnyebb lett volna jobb válaszokat találni.
    A másik hibának azt látja, hogy miközben létrehoztak egy közös pénzügyi uniót, ezt nem konzekvensen, átgondoltan tették, és nem minden elemében valósították meg. Egy ilyen pénzrendszer létrehozása is sikeres lehet, amíg konjunktúra van, de amint válság következik be, a rendszer átgondolatlansága felszínre kerül, és ez ma az eurozóna válsága – magyarázta.
    Hangsúlyozta: az első, a második világháború, valamint a 1990-es évek utáni évek átrendeződése után ma egy ugyanilyen radikális, negyedik nagy változás időszakát éljük, és ismét egyidejűleg kérdőjeleződtek meg világpolitikai pozíciók a fennálló hatalmi berendezkedésben.
    Orbán Viktor szerint megkérdőjeleződött Európa súlya és szerepe, és reális veszélyként kell szembenézni azzal, hogy a kontinens elveszíti azokat a kulturális, gazdasági és civilizációs pozíciókat, amelyeket hosszú évszázadokon keresztül birtokolt. Egyáltalán nincs megírva a csillagokban, hogy a mostani európai gazdasági válság néhány évig tartó, átmeneti periódus, könnyen lehet, hogy egy hosszú, hanyatló szakasszá válik – fejtette ki.
    A kormányfő szerint részben rajtunk is múlik, hogy így lesz-e, és az a kérdés, van-e Európának ellenszere. Sokan gondolják, hogy az EU intézményeiben kell megtalálni az ellenszert – fejtette ki Orbán Viktor. A kormányfő hozzátette: azonban az elmúlt három évben megtanulta, hogy az uniós intézmények alkalmatlanok arra, hogy az Európa előtt álló kihívásokra válaszokat fogalmazzanak meg. Ilyen válaszok kizárólag nemzetállami alapon születhetnek meg – jelentette ki.
    Megkérdőjeleződött továbbá az Egyesült Államok elsődleges szerepe – folytatta a kormányfő, hozzátéve: ezt az Egyesült Államok nem fogadja el, és nem törődik bele abba, hogy Kína, India és más ázsiai államok felzárkóznak mellé, azonos súlyú világhatalmi tényezőkké váljanak.
    Ha valaki megnézi a feltörekvő ázsiai államok költségvetését, akkor az látható, nem egyszerűen világgazdasági, hanem nagyon gyors világ-katonapolitikai és világhatalmi átalakulás tanúi vagyunk – fejtette ki.
    Magyarország szerepéről azt mondta: az a kérdés, hogyan tudunk olyan politikát felépíteni, hogy megőrizzük a politikai és gazdasági szuverenitást. Rámutatott: ma ez a nemzetstratégia elsőszámú kérdése, azaz hogy Magyarország haszonélvezője vagy kárvallottja lesz a most kialakuló világrendnek.
    A miniszterelnök megállapította: 1990 után sem sikerült felépíteni egy olyan gazdasági és politikai rendszert, hogy a saját erőforrásaink felett magunk rendelkezzünk. A politikai szabadság ellenére Magyarország egy kiszolgáltatott és kihasznált állam maradt – tette hozzá.
    Beszélt arról is, hogy Magyarország esetében a nemzeti össztermék [GDP] és az előállított termékből nálunk maradó, felhasználható érték [GNIközött mintegy 2 ezer milliárd forintos a különbség, ami az egyévi nyugdíjak kétharmada, több mint az egy évre oktatásra fordított forrás, majdnem kétévi államadósság utáni kamat. Ezért megdolgoztunk, de eltűnik – jegyezte meg.
    (folyt.)

Kormány-magyarság

Tusványos – Orbán az IMF-hitel végtörlesztésére utasította Vargát (2. rész)

    Orbán Viktor a kormány intézkedéseit sorolva kitért még a nagy nemzetközi cégekkel kötött stratégiai megállapodásokra, és kiemelte a magyar nemzeti tőke megerősítését is. Példaként hozta, hogy az OTP mellé a takarékszövetkezeti rendszer megszervezésével a pénzügyi rendszerben lassan meghaladjuk az 50 százaléknyi nemzeti tulajdoni arányt, és megemlítette a Molt, az MVM-t, a Trigránitot, a Közgépet, a Malt és a Richtert.
    Beszámolt arról, hogy a demográfiai program keretében szeptemberben vagy októberben átalakítják a gyermekellátási rendszert, és a GYED extra formájában újraszabályozzák azokat a pénzügyi lehetőségeket, amit a gyermeket vállaló nők igénybe vehetnek. Mint mondta: be kell ismerni, jelenleg olyan gazdasági és társadalmi rendszert működtetnek a férfiak, amely nem adja meg a nőknek a szükséges megbecsülést. Amíg ez nem történik meg, addig a demográfiai hanyatlást semmilyen közgazdasági eszközzel nem lehet megállítani – jelentette ki.
    Orbán Viktor beszélt a devizahitelek kivezetéséről is, amiről már döntött a kormány. Ezzel valójában igazságot szolgáltatnak, hiszen világossá akarják tenni a jövőre nézve minden nagy tőkés csoport számára, hogy nem lehet még egyszer úgy profitot előállítani Magyarországon, hogy embereket szednek rá – fogalmazott a kormányfő.
    Hangsúlyozta, hogy nem öncélú, hanem nemzeti konfliktusokat vállalnak az unióval. Felidézte: a telekommunikációs cégek adója ügyében született döntés nyomán 185 milliárd forintot "vettek vissza".
    A kormányfő előadásában a kettős állampolgárságra térve kifejtette: a 20. század történelme Magyarországot "szétszóratott nemzetté" tette. Az a kérdés, hogy ebből a szétszóratott nemzetből van-e értelme erős világnemzetet teremteni – fogalmazott.
    Ha a magyarok erős nemzet akarnak lenni, akkor csak világnemzetként tudnak azzá válni – jelentette ki. Mint fogalmazott, a dolgok jelenlegi állása szerint a világban élő magyarok között nem területi alapon, hanem állampolgársági kötelékkel lehet közjogi kapcsolatot létrehozni.
     A kormányfő hangsúlyozta: a magyar gazdasági nemzetstratégiának szerves része az az identitásőrző nemzetpolitika, amely segít abban, hogy szülőföldjükön boldogulhassanak a magyarok, hogy az óvodától az egyetemig magyar nyelven tanulhassanak, és hogy ezek az intézmények kötődjenek az anyaországhoz. Nemcsak az a fontos ugyanakkor, hogy az anyaországi magyarok gyarapodjanak, hanem, azt a módszert kell megtalálni, amellyel a "felcsúti magyar, a tusnádfürdői magyar, a New Yorkban élő magyar és az Argentínában élő magyar is" gyarapodni tud – fogalmazott.
    Hozzátette: ennek a politikának a kulcsa az erős anyaország.
    Miután 2010-ben a magyarországi magyarok jóvoltából kétharmados felhatalmazással a nemzeti erőforrások felett rendelkezni képes új politikai és gazdasági rendszert kezdtek felépíteni, amibe sikerült bevonni a világon élő összes magyart, most már az ő érdekük is, hogy ez a nemzeti politika 2014-es választások után is folytatódjon. Ez nem csak az anyaországi magyarok, hanem mindannyiunk ügye – zárta szavait Orbán Viktor kormányfő.

Magyarság-Mayarország-Románia-gazdaság-oktatás

Tusványos – Orbán: az államadósság csökkentése összmagyar érdek

Estefán Zsolt, az MTI különtudósítója jelenti:
    Tusnádfürdő, 2013. július 27., szombat (MTI) – Az államadósság csökkentése összmagyar érdek – jelentette kiOrbán Viktor miniszterelnök a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen szombaton tartott előadása után, kérdésekre válaszolva.

    Ha egy országban az államadósság a bruttó hazai össztermék (GDP) 90 százalékát meghaladja, onnan "önerőből visszajönni" szinte alig van esély – mondta a kormányfő egy kérdésre válaszolva, hozzátéve, hogy a magyar adósságállomány 77 százalék körüli, 70-90 százalék között, "az életveszélyes sávban vagyunk". Egy rossz döntés, rossz reagálás és "pillanatok alatt felfut az államadósság". Mint mondta, 50 százalék alatt "kezdődik az élet".
     Mivel a magyar gazdaság erőforrásai nem végtelenek, világossá tenni, hogyan osztjuk be az erőinket – mondta, hozzátéve, hogy az utóbbi három évben arra voltak képesek, hogy pótolják azt, amit a "nem nemzeti kormányok elhanyagoltak vagy leromboltak" a határon túli magyar intézményrendszerben. A bővülés ezután következhet – jelentette ki.
    A miniszterelnök egy másik kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy idegen nyelvet középiskolás korban kell megtanulni, az idegen nyelv tudása feltétele kell legyen a felsőfokú tanulmányoknak. Nem hazafias erény, ha valaki csak magyarul beszél – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy "hazafias erény nem feladni a saját nyelvet".
     A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nyelvű képzésének nehézségeiről szólva megjegyezte, hogy "nem Istentől elrugaszkodott gondolat" a magyar nyelvű orvostudományi képzés, hozzátéve, hogy erről külön is érdemes lenne beszélni.
     Magyarország és Szlovákia kapcsolatáról Orbán Viktor azt mondta: bizalomépítő lépések kellenek. "Sziszifuszi munkára van szükség", közös gazdasági sikerekre, határátkelők, hidak építésére. "Csak a következő magyar választások után tudjuk a kettős állampolgárság kérdést felvetni" – jelentette ki.
    A magyar és a román kormány viszonyáról azt mondta, hogy az "alakulófélben van". Traian Basescu román államfővel ugyanakkor "nyílt, őszinte, hazafias együttműködésben állunk, a korábban kialakított kapcsolat most is működik" – tette hozzá.
     Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke – szintén kérdésekre válaszolva – arról beszélt, hogy a kisantant "annyira megosztotta a magyarságot és az egyházainkat is, hogy most is a poszttrianoni és posztkommunista örökségtől szenvedünk", és 2010 után sem tud "egy táborba állni" az összes határon túli magyar politikai erő. Ezt "bűnbánattal, de realizmussal konstatálhatjuk" – mondta, hozzátéve, hogy nem mindenáron kell, de "alapvető célok mentén kialakulhat az egység".
     Az EMNT elnöke bírálta az Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) és a Ponta-kormányt, ugyanakkor arról is beszélt, hogy "aki nem korrupt, gyűjtsük ki, fogjunk kezet, fogjunk össze".
    Azt javasolta, hogy Magyarország vállaljon "védhatalmi státust" az erdélyiek felett, mint Ausztria, Dél-Tirol felett.
     Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára rövid kommentárjában arról beszélt, hogy "össznemzeti élménnyé tudjuk tenni" a jövő évi parlamenti választásokat. Mind az eskütétel, mind az állampolgárság "igazi premierje a választásokon való részvétel lesz" – tette hozzá.     Megemlítette, hogy a magyar nyár leglazább szabadegyeteme és legszínvonalasabb fesztiválja a Kárpát-medencében a Tusványos, amelyet jövőre 25. alkalommal rendeznek meg. Bejelentette, hogy a következő nyári szabadegyetem és diáktábor jelmondata a Történetekből történelem lesz.
    A szombat délelőtti, nagyszínpadi előadásokat meghallgatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Tamás Sándor (RMDSZ), Kovászna megye és Borboly Csaba (RMDSZ), Hargita megye tanácselnöke, Antal Árpád (RMDSZ), Sepsiszentgyörgy polgármestere és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.

Aktuális nemzetpolitikai kérdésekről tartott előadást Orbán Viktor és Tőkés László (TUSVÁNYOS 2013, 2013. július 27.)

mla_5286A XXIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseményén Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szólalt fel. A beszélgetést Németh Zsolt külügyi államtitkár moderálta.

A tikkasztó hőség ellenére egybegyűlt több ezres közönség nagy tapssal és „Viktor, Viktor!” buzdítással fogadta a nemzet miniszterelnökét, aki kezdetek óta meghatározója a bálványosi folyamatnak. A 2014-es magyarországi parlamenti választások előtti utolsó tusnádfürdői összejövetelen Orbán Viktor azzal a gondolattal indította beszédét, hogy jövőre nemcsak a szabadegyetem ünnepli huszonötödik évfordulóját, hanem a rendszerváltás is negyedszázados. Ideje tehát szembenézni azokkal a politikai átalakulásokkal, amelyek az elmúlt években nemcsak az egyes országokban jelentkeztek, hanem az egész emberi társadalomban is – mondta a miniszterelnök. Történelmi visszatekintésében felelevenítette a két világháború időszakát, amikor egy, a korábbitól eltérő világberendezkedés vette kezdetét, csakúgy, mint 1990-ben, a Szovjet Birodalom és a kétpólusú világrend megszűnésekor. Oroszország a lét-nemlét határára sodródott, Európa pedig az egységesülés útjára lépett. Az európai válaszban azonban két hibát is vétettek. Az egyik ilyen hiba, hogy a gazdasági tartalékokkal és növekedési lehetőséggel rendelkező Közép-Európát későn vették fel a kiszélesedő egységbe. Enélkül a 2008-as gazdasági válság egy sokkal erősebb Európát ért volna el. A másik hiba az, hogy a pénzügyi unió átgondolatlan, amelynek hatása most az eurózóna válságában érezhető.

Orbán Viktor véleménye szerint ismét nagy átrendeződés előtt állunk. A kérdés az, milyen súllyal bír majd Európa az átalakuló világpolitikában? Reális esély van arra, hogy elveszítse kulturális, gazdasági és civilizációs pozícióit, és az is lehetséges, hogy a néhány éves átmeneti periódusként kezelt gazdasági válság egy hosszan elnyúló hanyatlásba csap át. Ezen problémák megoldására az Európai Unió intézményei alkalmatlanok, a sikeres válasz csak a nemzetállamok szintjéről érkezhet.

Feltevődik a kérdés, hogy Európa, az Egyesült Államok és Ázsia milyen arányban tud érvényesülni ebben az új világrendben, melyben a nagyhatalmak céljai és törekvései mögött állandó öncélú motivációkat lehet találni. Minden eszközzel arra törekednek ugyanis, hogy a világban fellelhető erőforrásokat – az ember, mint biológiai lény, az ember fejében lévő nyersanyag: a tudás, és a pénz – maguk felé fordítsák. Magyarország jelenlegi kormányának folyamatos célkitűzése ellenállni ennek. Egy olyan politika kialakítása jelenti a megoldást, ami kivédi erőforrásaink elszívását, ezáltal megtartva politikai és gazdasági szuverenitásunkat. Tehát a nemzetstratégia első számú kérdése, hogy haszonélvezői vagy kárvallottjai leszünk-e a most kialakuló új világrendnek – vélekedett a miniszterelnök. Hozzátette: a rendszerváltás után sem sikerült olyan politikai és gazdasági rendszert kialakítani, ami megvédhette volna a magyar erőforrásokat. Magyarország tehát kihasznált és kiszolgáltatott országként átélte az otthon előállított javak kivándorlását. Orbán Viktor hangsúlyozta, a 2010 utáni nemzeti gazdaságpolitika elsőként ezeket az elszívó csatornákat azonosította be. Míg más országok napi problémákkal küzdve válságkezelésről beszélnek, addig Magyarországon a kormány kétharmados többségével felhatalmazást nyert egy rendszerépítésre. 2010-ben a magyarok ösztönösen érezték meg, hogy összefogás nélkül nem lehet kiszakadni a válságból.

A magyar miniszterelnök ismertette kétharmados többséggel megválasztott kormányának az elmúlt években elért eredményeit, külön kitérve az új alaptörvényre, az államadósság csökkentésére és egyösszegű visszafizetésére, a nemzetközi cégekkel kötött stratégiai megállapodásokra, a devizahitelek rendezésére, stb. Helyre kellett állítani a munka becsületét is, hiszen nem az járható út, amit a „többiek” vallanak, miszerint a gazdasági válságból kijutva lesz majd munkája az embereknek, hanem fordítva, a munka jelenti a kitörési lehetőséget a válságból. Sokakban feltevődik a kérdés: érdemes konfliktust vállalni Európával? Orbán Viktor szerint be kell bizonyítani a kételkedőknek, hogy ők is nyernek a vállalt konfliktusokkal, melyeknek – bár sokak szerint öncélú, ideológiai indíttatásúak – közvetlen gazdasági hasznuk van. Az igazságos és méltányos közteherviselés is bizonyíték lehet azoknak, akik nem követik az absztrakt célokat.

A huszadik századi történelem a magyarokat szétszórt nemzetté tette. Vajon lehet-e egy szétszórattatott nemzet világnemzet? – tette fel a kérdést a nemzet miniszterelnöke, aki szerint a kettős állampolgárság ennek teremtette meg a közjogi lehetőségét és egy olyan politika feltételét, ami a saját erőforrások megtartására törekszik. Ehhez szükséges a szülőföldön való gyarapodás módjainak kidolgozása és a nemzeti identitás megőrzése. A saját erőforrást megtartani szándékozó politika 2014-ben pedig már nem csak az anyaországiak ügye, zárta beszédét Orbán Viktor.

Tőkés László, az EMNT elnöke, erdélyi EP-képviselő az Ige szavával köszöntötte az egybegyűlteket. Mint mondotta, az erdélyieknek is lehet és van beleszólásuk mindabba, amiről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt az európai nagypolitikát illetően. Visszaemlékezett arra, hogy huszonnégy év alatt a román-magyar és a magyar-magyar párbeszéd jegyében zajlott a szabadegyetem. Úgy érzi, hogy az előbbi – Traian Băsescu román államfő, és a román politikum ismételt távolmaradása miatt – háttérbe szorult. Román testvéreink közül kevesen bátorkodnak eljönni és közösséget vállalni az autonómiát követelő magyarsággal, nehezményezte Tőkés László. A jelenlévők tapssal kifejezett egyetértésével az EMNT-elnök székely autonóm területnek nevezte Tusnádfürdőt, „az autonóm Székelyföld” egyik települését. A diáktábor mottójára utalva hangsúlyozta: addig kell cselekedni, amíg még van időnk. Mindazok, akik kételkednek ebben és azzal érvelnek, hogy nem most kell az önrendelkezést követelni, nem most kell a mesterséges regionalizáció ellen tüntetni, hátráltatják az autonómia ügyét. Immár 22 éve ezt halljuk, ideje végre felismernünk: olyan végzetes és helyrehozhatatlan mulasztást követünk el, aminek az unokáink isszák meg a levét – figyelmeztetett az erdélyi EP-képviselő. A bennünket elnyomó mindenkori román hatalom módszereire utalva kifejtette: nem szabad engednünk, hogy mint a horgászok a nagy halakat, kifárasszanak bennünket. Ehhez szükségünk van minden idő- és erőtartalékunkra. Öntudatos polgárokként kell cselekednünk, álljunk ki a gátra, amikor hív a haza, hangzott el Tőkés László beszédében. A mostani román hatalom a mesterséges regionalizációs terveivel még súlyosabb támadást indított, mint annak idején Ceauşescu faluromboló politikájával, hiszen még neki sem volt mersze a székely többségű Hargita és Kovászna megyéket elválasztani egymástól. Történelmi tények egész sorával példázta, hogy az erőszak jegyeit nélkülöző, de következményeit tekintve pont olyan veszélyes terveknek a „fele sem tréfa”. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt folytatni fogja a tüntetéseket mindaddig, amíg nem írnak ki népszavazást a regionalizációról, hiszen ebben a kérdésben nem dönthetnek a fejünk fölött. „Ez a vértelen genocídiumra jellemző háttérbe szorítás nem mehet végbe. Nem akarunk az erdélyi zsidók, svábok, szászok sorsára jutni” – hangsúlyozta Tőkés László.

Végezetül gratulált a magyar kormánynak az utóbbi időben elért eredményeihez. Szavait az összegyűlt tömeg nagy tapssal erősítette meg, ezzel is kifejezve az erdélyi magyaroknak a honosítás megvalósítása iránti köszönetüket.

Az előadások után Németh Zsolt államtitkár közreműködésével a közönség soraiból érkezett kérdésekre válaszoltak a politikusok. (Szöveg: Kővári Gyöngyi Krisztina, Mészáros Tímea. Fotó: Mohácsi László Árpád)

Szétszóratottból erős világnemzetet teremteni (Székelyhon.ro, 2013. július 27.)

Az EU intézményei alkalmatlanok arra, hogy az Európa előtt álló történelmi kihívásokra válaszokat fogalmazzanak meg – állapította meg szombaton a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban Orbán Viktor.

image

A fórum nyitómozzanatát egyébként egy – a közönség java része által észre sem vett – apróbb botránykeltő próbálkozás is tarkította, a közönség soraiból ugyanis valaki a színpadra dobott paradicsommal próbált hangot adni véleményének. A paradicsom az emelvényen elhelyezett asztal bal oldalán, Németh Zsolt moderátori szerepben jelenlévő államtitkár lábainak közelében landolt. A történtek nem befolyásolták a felszólalások menetét.

A 2014 tavaszán esedékes parlamenti választások előtti utolsó tusnádfürdői szabadegyetemen Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke „rögtön a dolgok közepébe vágva” elmondta, ezúttal arra kívánja felhasználni az alkalmat, hogy megfelelő értelmezési keretbe helyezze mindazt, amit a magyar kormány Magyarországon és a Kárpát-medencében tesz. „A világon kétfajta gondolkodásmód és az ezekhez kapcsolódó embertípus létezik. Az egyik a dolgok okára tekint, a másik a célokra figyel. Mi itt évről évre azért jövünk össze, hogy a célokról gondolkodva közösen szabjunk irányt a tetteinknek” – kezdte előadását a miniszterelnök. Hozzátette, huszonöt év távlata jogosít fel minket arra, hogy megpróbáljunk szembenézni a politikai átalakulással – amilyennel a múlt század folyamán ezidáig háromszor, az I. és II. világháború, valamint az 1990-es rendszerváltás során is találkozhattunk.

„Mai előadásom első állítása az, hogy ma egy ugyanolyan súlyú, ugyanannyira radikális negyedik átrendeződés időszakát éljük. Ismét megkérdőjeleződtek a világpolitikai pozíciók, Európa súlya és szerepe. Reális veszélyként kell szembenézzünk azzal, hogy a kontinens elveszítheti azt a kulturális, gazdasági és civilizációs pozíciókat, amelyeket hosszú évszázadokon keresztül birtokolt. Az egyik kérdés az, hogy van-e erre Európának ellenszere?” – szólt a közönséghez, majd rámutatott, sokan gondolják azt, hogy ezt az ellenszert az EU intézményeinek kell megtalálnia, holott – véleménye szerint – az EU intézményei alkalmatlanok arra, hogy az Európa előtt álló történelmi kihívásokra válaszokat fogalmazzanak meg. „Ilyen válaszok kizárólag nemzetállami szinten fogalmazódhatnak meg” – hangsúlyozta ki.

Orbán rámutatott, ha végigtekintünk azon, hogy mit szoktak célként kijelölni maguknak a nagyhatalmak, akkor érdekes módon van valami, ami állandó: a világban fellelhető erőforrások – mint a nyersanyag, az ember a maga biológiai létezésében, ugyanakkor az emberek fejében lévő és a pénzben kifejezettek – maguk fele irányítása. „A nagyhatalmak szándéka világos. Az a kérdés, hogy mivel Magyarország nem nagyhatalom, vajon a mi törekvéseinkben van-e egy ugyanilyen állandó erő? Nyugodtan mondhatom, hogy van: nem más, mint a nagyhatalmi törekvésekkel szembeni ellenállás” – közölte.

A miniszterelnök második állítása szerint ez a nemzetstratégia első számú kérdése Magyarország számára – hogy haszonélvezője vagy kárvallotja lesz az ország annak az átalakulásnak, amelyről az első állításában beszélt. „Ha ebből a szempontból tekintünk Magyarországra, akkor elmondhatjuk, hogy az elmúlt ötszáz év során nagyon ritkán és rövid ideig állt fenn az a helyzet, hogy az ország képes volt rendelkezni a saját erőforrásai fölött. Megtörtént a rendszerváltás, de egy újabb kérdés, hogy sikerült-e felépítenünk egy olyan gazdasági és politikai rendszert, amely alkalmas arra, hogy a saját erőforrásai fölött rendelkezzen?” – tette fel a kérést.

Válaszában – és egyben harmadik állításában – kifejtette, hogy nem sikerült, mert 1990 után mind gazdasági, mind pénzügyi értelemben a politikai szabadság ellenére Magyarország egy kiszolgáltatott és kihasznált ország maradt. „Kiszolgáltatott országnak lenni annyit tesz, hogy a belföldön megtermelt javak kikerülnek a rendelkezésed alól és máshol hasznosulnak” – magyarázta Orbán.

Zárójeles okfejtés a javak kikerüléséről

Harmadik állításával kapcsolatban a miniszterlnök egyfajta „zárójeles” okfejtésbe kezdett. Elmondta, egy-egy ország gazdasági teljesítményét abban mérik, hogy milyen eredményt tud felmutatni az úgynevezett nemzeti össztermék tekintetében. A dolog azonban úgy fest, hogy ez a szám figyelmen kívül hagyja, hogy az így előállított termékből és értékből mennyi marad bent az adott országban. Mert az éremnek csak az egyik oldala, hogy mennyit állítódik elő, míg a másik oldala, hogy mennyi fölött rendelkeznek. „Az a helyzet, hogy a két dolog – a nemzeti össztermék és a rendelkezésünkre álló felhasználható érték – között igen jelentős, mintegy kétezer milliárd forint a különbség.

Az összeggel kapcsolatban rámutatott, például azáltal, hogy Audit vagy Mercedes-Benzt gyártanak, rengeteg munkahely teremtődik, de az előállított profit tekintélyes része a nem magyarországi székhelyű gyáré lesz. „A másik része a jövedelmeinknek, ami távozik, és a rendszer, amin keresztül kiemelik az országból, az a bankok profitja. A bank Magyarországon hitelez, az ebből keletkező profit nagy részét kiviszi, ezért indokolt volt a bankadót bevezetni annak érdekében, hogy ez az erőforrás nálunk maradjon” – részletezte. Szerinte ugyanakkor hasonló pénzszivattyú működik akkor is, amikor a forint árfolyamát mesterségesen lerontják, míg a Nemzeti Bank alapkamatát magasan tartják. Mindezek mellett a monopolpozícióban lévő multinacionális cégek ármeghatározását is előtérbe helyezte, ami – elmondása szerint – fölötte van az indokolt profitnak, amit szintén kivisznek az országból, de a devizahiteles konstrukció – amibe emberek százezreit csalták bele –, ugyancsak ilyen típusú. „Ezek mind olyan pénzszivattyúk, amelyeket ha egyenként beazonosítunk és az összegeiket összeadjuk, megkapjuk azt a kétezer milliárd forintot évente, ami a magyarok által előállított értékből másoknak jut” – összegzett Orbán. Hozzátette, Magyarország 2010 után nemzeti gazdaságpolitikát kezdett folytatni az helyzet megfékezése érdekében.

Válságkezelés helyett nemzeti összefogás

Miközben minden ország a gazdaságpolitikáról szóló nyilatkozataiban arról beszél, hogy miként akarja kezelni a válságot, Magyarország nem erre, hanem arra figyel, hogy olyan gazdasági rendszert építsen fel, amelynek lényege a teremtett érték megmaradása – mondta el Orbán a gazdasági válság kapcsán. „Aki mögött nemzeti összefogás van, az hatékonyan tud dolgozni. 2010-ben az emberek ösztönösen ráéreztek arra, hogy ha nem alakul ki egy soha korábban nem létezett összefogás, akkor nem tudunk kikerülni ebből a helyzetből” – emelte ki.

Ezen logika mentén a kormány pontokban szedte össze azokat a feladatokat, amelyek a magyarok által megtermelt értékek fölötti nemzeti rendelkezés kiterjesztését szolgálja. A miniszterelnök beszámolt, első az új rendszer [új alkotmány] létrehozása, ami a közjót szolgálja, míg második az államadósság csökkentése. „Tegnap utasítottam Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy bár később járna le a Nemzetközi Valutaalapnak visszafizetendő kölcsönünk, még a nyár folyamán végtörlesztést hajtsunk végre és a teljes összeget fizessük vissza” – tájékoztatta a közönséget. A harmadik a nagy nemzetközi cégekkel való stratégiai megállapodás, amit a magyar nemzeti tőke kis- és középvállalkozásokon keresztüli megerősítését célzó törekvés követ. Ugyanakkor fontos, hogy közép-európai tekintetben számottevő, nemzeti kézben lévő vállalatai legyenek Magyarországnak. A következő a korábban igazságtalanul szétosztott közterhek igazságos szétosztása, megszüntetve a pénzügyi szektor és a nagy multik kiváltságait. Emellett a demográfiai programot is hangsúlyos pontként említette, akárcsak a devizahitelek magyar pénzügyi rendszerből való kivezetését. A haladást szolgálja a közmunkára irányuló stratégiai pont is. [Továbbá az emberi erőforrások újjászervezése, valamint a devizahitelek kivezetése a pénzügyi rendszerből.]

„A válságkezelő országok szerint amikor kijutnak a gazdasági hanyatlásból, akkor majd lesznek munkahelyek. Mi azt mondjuk, ez fordítva van: ha lesz mindenkinek munkája, akkor jutunk ki a válságból” – jegyezte meg. Végezetül Orbán a rendelkezésre álló emberi erőforrások újraszervezését említette, amiért létrehozták az Emberi Erőfforások Minisztériumát. „Hogy az állami felelősséget jól vagy rosszul tudjuk érvényesíteni, az a jövő zenéje, de legalább esélyt kaptunk” – mondta el.

A kettős állampolgárság kérdése

„A XX. századi történelem Magyarországot egy szétszórt nemzetté tette. Egyes nemzetrészeket úgy szórtak szét, hogy csak választóvonalakat húztak. A kérdés az, hogy van-e értelme és lehet-e egy szétrótatott nemzetből erős világnemzetet építeni? Márpedig ha magyarok egy erős nemzet akarnak lenni, akkor csak világnemzetként tudnak azzá válni” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Hozzátette, a dolgok jelenlegi állása szerint közjogi kapcsolatokat létrehozni a világon élő magyarok között nem területi alapon, hanem az állampolgárság kötelékén keresztül lehet. „Ez az a dimenzió, amikor az országpolitika átlép nemzetpolitikába. Mert Magyarországnak nem csak az a fontos, hogy a belföldi magyarok gyarapodjanak, hanem azt az egyensúlyt kell megtalálnunk, ahol minden magyar egy olyan rendszerhez tud kapcsolódni, ahonnan erőforrásokat kaphat. Ennek a módjait kell kidolgoznunk, de mindennek az alapja az a kötelék, amit a világban szétszórva élő magyarok és Magyarország között az állampolgárságon keresztül fennáll” – fejtette ki.

Post a comment or leave a trackback: Trackback URL.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: