Nyitott Társadalom Intézet: a néhai Szalai Annamária globális intézményi ellenfele … de micsoda ez a maga valójában?

hvg.hu nekrológ a Vélemény webhelyen: Szalai Annamária (1961-2013)

Mi nem egy pályán játszottunk Szalai Annamáriával: ő hatalomtechnikus volt, abban az egyik legjobb. A szakmai érvek az ő szemében eszközt jelentettek. Amikor az ORTT-ben Majtényi László mellett dolgoztam, tapasztaltam, hogy többször is Majtényival szavazott, ha az érdekei úgy diktálták, lelkesen hivatkozott szakmai érvekre, ha viszont nem ez vezetett a céljai eléréséhez, könnyen átlépett az érveken, a korábban általa hivatkozott gyakorlaton, akár a jogszabály betűjén is.

 

A 2010-es médiatörvényekkel nagyon sok olyat elért, melyekről mi évek óta írtuk a tanulmányokat és a koncepciókat. A média és a távközlés közös felügyelete egy konvergens hatóság keretében, hatósági rendeletalkotási jog, a médiahatóság és a versenyhatóság szoros együttműködése a médiapiaci eljárásokban. Ám ezek az eredmények egyáltalán nem a korábban megfogalmazott terveken alapultak, egyszerűen kiválóan szolgálták a hatalmi ambíciókat. Így azonban a naiv szakmai elképzelések a megvalósítás során szükségszerűen önmaguk torzóivá váltak. Szalai Annamária végül egy olyan rendszert álmodott meg és hozott létre, amely minden korábbinál kiszolgáltatottabbá tette a médiarendszer szereplőit, és minden korábbinál szorosabbra fűzte a politikai és a gazdasági érdekeket. Mindezzel kiválóan szolgálva a Fidesz médiapiaci és nyilvánosságbeli hegemóniáját.

Szalai Annamária kitörölhetetlenül beleírta magát a magyar médiarendszer történetébe. Képes lett volna ezt úgy is elérni, hogy eközben nem áldozza be a médiaszabadság maradékait.

Mit tudunk a nekrológ szerzőjeként szereplő Polyák Gáborról (amellett, hogy Majtényi László mellett az ORTT-ben dolgozott)?

Rögtön találni egy megnyilatkozást ugyanazon a helyen (hvg.hu), ráadásul interjúként: "Épül a jobboldali médiabirodalom" – Polyák az egyéves médiatörvényről (hvg.hu, 2011. december 27). Ennek lead-je így összegez:

Szinte semmi nem valósult meg az egy éve hatályba lépett médiatörvény eredeti céljaiból, a szigorításnak, a súlyos bírságok belengetésének nem sok értelme volt azon kívül, hogy meg akarták félemlíteni a sajtót – állítja a médiatörvény működését figyelő Mérték Médiaelemző Műhely jogásza. Polyák Gábor szerint nem is a médiatörvény a fontos, a háttérben a magyar sajtó sokszínűségét veszélyeztető folyamatok zajlanak: a baloldali orgánumok ellehetetlenítésével egy időben jobboldali médiabirodalom épül.

A végén pedig ezt a bemutatást:

A Mérték Médiaelemző Műhely az Open Society Institute támogatásával létrejött, az Eötvös Károly Intézet [EKINT] keretein belül működő szakmai és civil kezdeményezés, amelynek célja a 2010-ben elfogadott médiatörvények, valamint más médiapolitikai döntések hatásainak jogi, újságírói, szociológiai és közgazdasági szempontú elemzése. A decemberben indult MéM jogi elemzéseket végez, monitorozza a médiahatóság tevékenységét és hatásvizsgálatokat folytat, amelyek révén felmérhető az új médiatörvények szélesebb piaci, tartalomkínálatra gyakorolt, illetve az újságírói magatartásokra gyakorolt hatása. Tagjai Polyák Gábor (jogász), Majtényi László (jogász, az EKINT elnöke), Mong Attila (újságíró), Nagy Krisztina (jogász), Navratil Szonja (szociológus), Urbán Ágnes (közgazdász), Lehóczki Zsófia (jogász).

Ez a bizonyos műhely azonban blogját tekintve csak 2011. december 19-től egészen 2012. május 31-ig működött utána rendezvénymeghirdetések, előadásanyagok és angol nyelvű, tehát külföld számára készített anyagok jelentek meg webhelyén:

2012. június 25-től viszont a becsatlakozott a hvg.hu MÉRTÉK BLOG-jába, pontosabban már csak abban jelennek meg, mivel az a blog egy héttel azelőtt éppen Polyák Gábor Utolsó esély avagy intelem az őrzőkhöz (MÉRTÉK BLOG, 2011, december 12) című bejegyzésével indult (Alkotmánybíróság, médiahatóság, Médiatanács, médiatörvény, és NMHH címkékkel) és mindvégig tartalmazta a másik blog bejegyzéseit is.

A lényeg az igen szoros kapcsolat a hvg.hu és a Mérték Médiaelemző Műhely között, mely utóbbit az a bizonyos Open Society Institute támogat, ami pedig ugyebár az ismert szupergazdag világbefolyást szolgáló érdekeltsége. Közel 30 éve létezik, és önmagán túl még sokkal nagyobb befolyással rendelkezik (aki rákattint az alábbi ábrára eljut a Soros can’t claim rights to ‘open society’ oldal interaktív grafikájára, amit tovább nézegethet a befolyás és kiterjedtség valóban alapos megértéséhez):

image

muckMapWidth=”645″; muckMapHeight=”500″; muckMapCtx=”http://www.muckety.com”; muckMapProps=({restore:”9884500964158B94EFAADE67665932B9.map”,autoGroup:”7,7″,baseurl:”http://www.muckety.com”});A továbbiak: Soros György (hu.wikipedia.org)

A Soros Fund Management befektetési alapkezelő társaság és a Nyitott Társadalom Intézet elnöke.

Magyar zsidó családban született, Schwartz Tivadar (Soros Tivadar) író, újságíró, eszperantista fiaként. 1944-ben a 13 éves fiút egy minisztériumi tisztviselő rejtegette Budapesten, így sikerült túlélnie a holokausztot. Fiatalemberként tapasztalta azt, hogy Magyarország német megszállásával bekövetkezett az, ami addig a legtöbb magyar-zsidó számára elképzelhetetlen volt: a zsidók üldözése.

A Fortune magazin riporterének így nyilatkozott erről:

„Az én világlátásomat a második világháború tragikus tapasztalatai formálták. Amikor Magyarországot megszállta a náci Németország, és deportálták a zsidókat Auschwitzba. Én elég szerencsés voltam azzal, hogy édesapám megértette, hogy ami Magyarországon folyik, az nem normális. Hogy ez távol áll az egyensúlyi állapottól. És ha követed azokat a szabályokat, amelyeket általában követsz, akkor meghalsz. Ez volt az én tapasztalatom a második világháborúról, és alapvetően ezt a tapasztalatot alkalmaztam mind a globális pénzpiacra, mind pedig politikai nézeteimet tekintve.”

Ne keressük a Nyitott Társadalom Intézet hu.wikipedia.org leírásátt. Ugyancsak ne keressünk tőlük maguktól leírást, mert “természetesen” csak angol nyelvű leírás van. Az angol nyelvű Wikipedia-n persze megtaláljuk mibenlétének leírását:

Open Society Foundations / Open Society Institute

The network of Open Society Foundations (OSF), formerly the Open Society Institute (OSI) until 2011, is a grantmaking operation founded by George Soros, aimed to shape public policy to promote democratic governance, human rights, and economic, legal, and social reform. On a local level, OSF implements a range of initiatives to support the rule of law,education, public health, and independent media. At the same time, OSF works to build alliances across borders and continents on issues such as combating corruption and rights abuses.

One of the aims of the OSF is the development of civil society organizations (e.g., charities and community groups) to encourage participation in democracy and society.[1] The name is inspired by Karl Popper‘s 1945 book The Open Society and Its Enemies.[2]

History

Open Society Institute was created in 1993 by investor George Soros to support his foundations in Central and Eastern Europe and the former Soviet Union. On May 28, 1984 Soros signed the contract between the Soros Foundation (New York) and the Hungarian Academy of Sciences, the founding document of the Soros Foundation Budapest.[3] This was followed by several foundations in the region to help countries move away from communism. In August 2010, Open Society Initiative changed its name to Open Society Foundations to better reflect its role as funder for civil society groups around the world. In 2012, Christopher Stone joined the Foundations as the second president. He replaced Aryeh Neier who served as president from 1993 to 2012.[4] OSF has expanded the activities of the Soros Foundations network to other areas of the world where the transition to democracy is of particular concern. The Soros Foundations network has nodes in more than 60 countries, including the United States. OSF projects include the National Security and Human Rights Campaign that opposes detention of unprivileged combatants and the Lindesmith Center and others dealing with drug reform.

Criticism

Left-wing critics of Soros and the Open Society Foundations argue that these institutions serve primarily to reinforce the existing social order. Nicolas Guilhot, writing in Critical Sociology, connects the Soros charities to the history of capitalist philanthropy maintained by the Ford Foundation and the Rockefeller Foundation, among others. Guilhot argues that control over the social sciences by monied interests has depoliticized this field and reinforced a capitalist view of modernization. He argues that despite critiques of malfunctioning free markets, Soros is actually a neoliberal who believes that competitive markets are the best way to organize society.[13]According to this view, the apparent radicalism of Soros’ "open society" serves as cover for the capitalist order, the basic rules of which are never actually questioned or "opened".[2]

Right-wing critics—notably former Fox News host Glenn Beck—have accused Soros of using his Open Society Foundations to intentionally undermine societies with the intention of establishing a unitary global government. Beck has argued that the Open Society Foundations have too much control over academics and media, and in some countries have obtained political power that qualifies them as "shadow governments".[14][15][16] Supporters of Beck’s theory have argued that Soros buys good press by funding Media Matters[17] and the Huffington Post.[18]

Magyar Wikipedia bejegyzés híjján a Nyitott Társadalom Intézet tevékenységét más hazai források alapján tudjuk első körben megítélni.

Legjobb ha vesszük a teljes MTI hírachívumot 1988-tól napjainkig a “Nyitott Társadalom Intézet” keresési kifejezéssel:

Diákok a szegénységről – 17 országból Tatára

Tata, 1995. augusztus 4., péntek – Augusztus 7-12. között a tatai Olimpiai Edzőtábor ad helyett annak a regionális diák disputának, amelyen 17 ország félszáz középiskolása találkozik. A csapatok Albánia, Belorusszia, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Magyarország, Jugoszlávia, Kirgízia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Moldava, Románia, Oroszország, Szlovákia és Ukranja színeit képviselik. A nemzetközi versenyre azok a diákok jutottak be, akik hazájukban az iskolai vitafórumokon a legjobban szerepeltek; a fiatalok mindenütt önkifejezésből, kulturált vitakészségből vizsgáztak.   

A tatai versenyen az egyik központi téma a szegénység lesz, a
tinédzsereknek arról kell véleményt nyilvánítaniuk, hogy az állam
köteles-e gondoskodni a perifériára szorultakról; a beszélgetés
angol nyelven folyik
. A Soros György által finanszírozott vetélkedőt
a New-York-i székhelyű Nyitott Társadalom Intézet regionális gyermek
és tinédzser programja keretében rendezik
. E program során 15
országban disputa központokat nyitottak, ahol a vetélkedő diákok
kutatási anyagokat kapnak, előfizethetnek nemzetközi újságokra,
hetilapokra. Az 1993-ban indult disputa programba eddig háromezer
fiatal kapcsolódott be
. (MTI)

A Forbes cikke Soros Györgyről (2. rész)

1997. március 25.    

A folyóirat emlékeztetett arra, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció
választási győzelme után Soros György úgy nyilatkozott: – Ezek erős,
komoly gondolkodású egyének. Általában véve nagy várakozás tölt el.

A Forbes megjegyezte, hogy nem mindenki osztotta a milliárdos
pénzember nézőpontját. Nevének említése nélkül idézett egy külföldi
vállalkozót, aki visszalépett magyarországi befektetési szándékától:
az illető szerint a jelenlegi kormány ,,egy maroknyi bohócból áll,
akiknek halványlila gőzük sincs arról, hogy miként kell egy
gazdaságot irányítaniuk,,.

– Soros azóta összeakasztotta bajuszát Horn Gyula szocialista
miniszterelnökkel, de továbbra is szoros kapcsolatban maradt a
koalíciós partner SZDSZ-szel, jövedelmet biztosítva a párt sok
vezetőjének – írta a Forbes Vásárhelyi Miklós és Dornbach Alajos
nevét említve külön.

A magazin utalt arra, hogy a tőzsdespekuláns által fenntartott
irodák szinte behálózzák az egész világot
, Haititől kezdve
Mongóliáig bezáróan. A ,,Nyitott Társadalom Intézet,, gyűjtőnév
alatt számontartott alapítványokról
megszólaltatta Mark Almondot, az
Oxford Egyetem előadóját, aki úgy vélekedett, hogy a
Soros-alapítványok által alkalmazott emberek ,,thatcherizmus-ellenes
nézeteikről ismertek,,. – Nehezen lehetne vallási ellenzékit vagy
megrögzött antikommunistát találni közöttük
– mondta.

Idézte Bod Péter Ákos volt bankelnököt is, aki szerint Soros
György a ,,legbefolyásosabb nem választott politikus az Alpoktól
keletre
,,.

A vélemények összegzéseként az írás megállapítja, hogy a
milliárdos pénzember eszménye egy olyan, határok nélküli,
multikulturális világrend, amelyben az emberek tisztelik egymást, és
a tehetősebbek segítenek a rászorultakon. Byron Wien, a Morgan
Stanley International ügyvivő igazgatója, Soros György barátja

szerint azonban közelebb áll az igazsághoz az, hogy a vállalkozó
valójában ,,retteg a jobboldali nacionalizmustól
,,.

– Ez talán érthető is egy olyan ember részéről, aki
gyerekkorában átélte a nácik és magyar támogatóik ténykedését –
fűzte hozzá a folyóirat, utalva arra, hogy Soros György az igazi
veszélynek a nacionalista diktaturák esetleges felbukkanását tartja
,
és számára a ,,konzervativizmus a nácizmus előszobája,,.

A cikk szerzője, Richard C. Morais úgy vélekedett, hogy a
milliárdos üzletember ,,magába nézve a világot látja, ugyanakkor
belső énjét vetíti ki a külvilágra,,. – Az őrületet csak hajszál
választja el a zseniségtől
– jegyezte meg. Felvetette azt is, hogy
mivel az alapítványok adómentességet élveznek, az érvényben lévő
amerikai törvények szerint sem közvetlenül, sem közvetve nem
avatkozhatnának be közhatalmi tisztségre pályázók politikai
kampányába. (folyt.)

Soros ingatta meg a délkelet-ázsiai valutákat?

Kuala Lumpur, 1997. július 23. szerda (MTI) – Soros György, a magyar származású amerikai pénzmágnás tagadja, hogy bármiféle köze lenne a délkelet-ázsiai országok valutáinak meggyengüléséhez. Mahathir Mohamad malajziai kormányfő szerint a világ pénzpiacain folytatott spekulációiról híres milliárdos így büntette meg az ASEAN tagállamait azért, hogy nem utasították el Burma felvételi kérelmét. (A regionális tömörülés szerdán hivatalosan is tagjai közé fogadta a katonai junta által irányított országot, valamint Laoszt.)   

Soros György szóvivője útján szerdán értésre adta, hogy a burmai
viszonyokat bíráló Soros Alapítvány és a Nyitott Társadalom Intézet
teljesen független befektetési cégétől, a Soros Alaptól. Soros a
Nyitott Társadalom Intézet révén finanszíroz egy hároméves
programot, amely célja, hogy felhívja a figyelmet az emberi jogok
lábbal tiprására Burmában és támogassa az ottani ellenzéki
politikusokat. A tőzsdemágus szóvivője ugyanakkor megerősítette:
Soros valóban arra kérte Malajziát és Thaiföldet, hogy ne vegyék fel
a katonai diktatúra által irányított Burmát a Délkelet-Ázsiai
Országok Szövetségébe, mivel a totalitárius elnyomó rendszerek
fenyegetik a térség virágzását és stabilitását
.

Mahathir nem nevezte nevén Sorost, de teljesen egyértelműen őt
tette meg bűnbaknak a térségbeli országok valutáit megingató
válságáért – írta az AP Kuala Lumpurból. Thaiföld, Malajzia, a
Fülöp-szigetek, Indonézia és Szingapúr valutája jelentősen gyengült
a közelmúltban olyan eladási hullámokban, amelyek nyugtalanságot
keltette a térség pénzügyi stabilitását illetően.

"A spekuláció szabadsága politikai fegyverré vált egy olyan
gazdag ember kezében, aki független államokat kényszerített térdre"
– jelentette ki hazájának újságírói előtt a malajziai
miniszterelnök, miután hazatért Japánból, ahol szintén Sorosra
célozgatott, mint a valutaválság felelősére. Mahathir azzal vádolta
Sorost: a szabadsággal visszaélve még szegényebbé teszi a
szegényeket, hogy a tőlük rabolt pénzből jótékonykodjon
.

Malajzia kormányfője nem az első, aki Soros Györgyre hárítja a
felelősséget a térség valutáinak megingásáért. Nemrég a thaiföldi
sajtó is őt nevezte meg a baht elleni spekulatív támadások
irányítójaként.

Soros magára vonta a világ figyelmét, amikor 1992-ben
spekulációival kikényszerítette a brit valuta kivonulását az Európai
Valutarendszerből
. Adásvételeit azóta is árgus szemmel figyelik a
devizapiacokon – jegyezte meg az AP-DJ.+++

Nemzetközi nőkonferencia Budapesten – zárónap

Budapest, 1998. június 24., szerda – A külföldre csábított, vagy emberkereskedelem révén kiközvetített, erőszakkal munkára kényszerített nők helyzete, a segítségnyújtás lehetőségei és a megelőzés volt a fő témája a Nyitott Társadalom Intézet által rendezett budapesti konferenciának, amely szerdán fejezte be munkáját.   

Az ötnapos találkozóra harmincnyolc országból érkeztek
nőszövetségek képviselői.

A konferencián felszólalt az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Mary
Robinson, Írország egykori elnöke is. Előadásában egyebek között
hangsúlyozta: ahhoz, hogy a nők változtatni tudjanak a
körülményeiken, minden országban szükség volna erős, a nemzetközi
nőmozgalomhoz kapcsolódó érdekvédelmi szervezetekre.

Fontos feladatot a lobbizás is a kormányzatnál – mondta az
emberi jogi főbiztos -, mert az államhatalom sok esetben csak erős
nyomásnak engedve tesz meg egyébként is szükséges intézkedéseket
.

A rendezvényen bemutattak tényfeltáró dokumentumfilmeket is,
többek között a szervezett leány- és nőkereskedelemről, a szexuális
rabszolgaságról, a nők prostitúcióra kényszerítéséről.

Az eszmecserén a La Strada egyesület (a nők erőszak elleni
nemzetközi szervezete) tizenhat munkatársa tartott, főként
gyakorlati tanácsokkal is szolgáló előadásokat arról, miként lehet
teljes biztonsággal meggyőződni a munkaajánlat valódiságáról,
illetve, ha fenyegetve érzi magát a külföldön dolgozó nő, kihez
fordulhat, mit tehet.

A kongresszuson részt vevő több mint száz aktivista olyan
kampányterveket is kidolgozott, amelyekkel megnyerhetik maguknak a
kormányzatokat, a médiát illetve a lakosságot
. (MTI)

Gondoskodó közösségek – nemzetközi szeminárium Budapesten

Budapest, 1999. szeptember 23. csütörtök (MTI) – Az egy településen élő, de különböző nemzedékhez tartozó emberek harmonikus együttélésének megteremtéséhez nyújt majd segítséget az a módszertani központ, amely előreláthatólag 2000-ben alakul meg a magyar fővárosban – jelentette be Demszky Gábor főpolgármester a "XXI. század gondoskodó közösségei" című konferencián csütörtökön Budapesten.   

A főpolgármester reméli, hogy a szombaton záruló tanácskozás
résztvevői, a közép- és kelet-európai országokból és a Független
Államok Közösségéből érkezett politikusok, önkormányzati
szakemberek, építészek, várostervezők, szociális szolgáltatók is
hozzájárulnak a létrehozandó Budapest Műhely (Budapest Workshop)
tudásbázisának fejlesztéséhez.

A szervezők tájékoztatása szerint a budapesti szemináriumot az
idősek nemzetközi éve alkalmából hirdette meg a New York-i Open
Society Institute (Nyitott Társadalom Intézet)
, valamint a
Gondoskodó Közösségek Nemzetközi Tanácsa és a Habitat, az ENSZ
Településügyi Központja.

A konferencián előadó szakemberek azokról cserélnek eszmét, hogy
hogyan javíthatók a különböző településeken a mind nagyobb számú
idős ember életkörülményei.

A szemináriumhoz kapcsolódóan az építész hallgatók számára
korábban kiírt nemzetközi pályázat eredményét is kihirdetik. A
diákok feladata az volt, hogy egy létező lakókörnyezetet elemezve
építészeti stratégiát fejlesszenek ki az időskorúak számára.+++

Idősek társadalmi integrációja – sajtótájékoztató

Budapest, 1999. szeptember 25., szombat (MTI) – A közép- és kelet-európai országokban különösen magas arányt képvisel az időskorú népesség, ugyanakkor az őket támogató települési infrastruktúrák romjaikban hevernek – állapította meg Alexander Sidorenko, az ENSZ Idősek Nemzetközi Évének koordinátora az Egyenjogú korosztályok – mindenki társadalma című budapesti szemináromhoz kapcsolódó sajtótájékoztatón, szombaton.   

Mint elmondta, az idősek társadalmi integrációjával foglalkozó –
szerdán megnyílt és vasárnap záruló – szemináriumon a térség
országaiból és a Független Államok Közösségéből érkezett
politikusokban, önkormányzati és különböző szolgáltatásokat ellátó
szakemberekben azt a felhalmozódott alkotókészséget kívánják
felszabadítani, amellyel a gyakorlatban is segíthetnek a generációk
életvitele között kialakult különbségek eltüntetésében.

Hangsúlyozta: az ENSZ öregekkel foglalkozó programjának
megvalósításában továbbra is együttműködnek a budapesti szeminárium
szervezői: a New York-i Open Society Institute (Nyitott Társadalom
Intézet)
, az International Council for Carring Communityes
(Gondoskodó Közösségek Nemzetközi Tanácsa) és a Habitat (az ENSZ
Településügyi Központja).

Selman Erguden, a Habitat képviselője – a szervezet programját
ismertetve – nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a
települési önkormányzatok ne csak az idősek problémáinak
megoldásával foglalkozzanak, hanem igyekezzenek őket aktív
együttműködőként is bevonni a helyi társadalom életébe.

Srdjan Matic, a Nyitott Társadalom Intézet igazgatója annak a
véleményének adott hangot, hogy Magyarország és Budapest a térség
más országaihoz és nagyvárosaihoz képest sokkal jobb szolgáltatást
nyújt az idősek számára.

A szeminárium szervezőinek írásban átnyújtott tájékoztatója
tartalmazza: Siffel Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója
első helyezést ért el az építészhallgatók számára kiírt nemzetközi
tervpályázaton, amelyre az idősek és a többi generáció harmonikus
együttélését segítő szakmai elképzelések kidolgozását várták. +++

Tanácskozás a Jugoszláviából menekült diákok tapasztalatairól

Budapest, 2000. március 8., szerda (MTI) – Jugoszláviát a délszláv háború miatt elhagyni kényszerülő diákok tapasztalatairól rendeznek csütörtöktől négynapos angol nyelvű tanácskozást a fővárosban – tájékoztatta a budapesti Open Society Institute (Nyitott Társadalom Intézet) az MTI-t.   

A konferencián a volt szövetségi Jugoszláviából és a befogadó
államokból érkező diákok, egyetemi professzorok, írók, és művészek
tekintik át a kényszerű száműzetés tapasztalatait, különös
tekintettel az agyelszívás problémájára.

A résztvevők összevetik tapasztalataikat Európa hasonló
közelmúltbeli történéseivel, és paradigmákat határoznak meg az
erőszakos helyváltozatást és migrációt követő beilleszkedés
lehetőségeire.

Az intézet tájékoztató anyaga szerint: az Open Society Institute
kiegészítő ösztöndíj program keretében 1994 óta összesen 2500 diák
tanulmányait segítette a világ 25 országában
.

1998-ban a program kuratóriuma felmérést végzett, amelyen a
diákok tapasztalatait vették górcső alá. A vizsgálat eredményeit a
tanácskozáson ismertetik.

A szimpózium nyitóelőadását csütörtök este Soros György tartja. ++

A Nyitott Társadalom Intézet közleménye

Budapest, 2000. április 20., csütörtök (OS) – Képzés fiatal roma politikai vezetők számára.   

A politikai és kulturális élet iránt érdeklődő és a civil
szerveződésekben szerepet vállaló 25-35 év közötti roma fiatalok
jelentkezhetnek egy 2000. júliusára tervezett egyhetes nemzetközi
szemináriumra és az azt követő gyakorlatra. A képzés során
ismereteket szerezhetnek az állampolgár szerepe a demokráciában, a
média funkciója
, a politikai pártok struktúrája, valamint a
bevezetés a politikába és politikai struktúrákba témákban, s
praktikus vezetői ismeretekre is szert tehetnek.

Egy idegen nyelv ismerete feltétel és az angoltudás előny. 2000.
május 12-ig bolgár, cseh és magyar pályázók jelentkezhetnek
önéletrajz és egy "Hogyan fejlesszük a roma közösség politikai
aktivitását" című egyoldalas esszé
beküldésével: OPEN SOCIETY
INSTITUTE, Jonas Rolett, Regional Director for Southern CEE
Budapest, 1051. Október 6. utca 12., tel: 235 6160, fax 327 3101,
e-mail: Jrolett@osi.hu. +

Eurocities – brüsszeli szeminárium

Brüsszel, 2000. szeptember 27., szerda (MTI) – Közel száz európai nagyváros szervezete, az Eurocities egynapos szemináriumot rendezett Brüsszelben az Európai Unió bővítésének támogatása jegyében.   

Minthogy az Európai Unió országaiban a népesség 80 százaléka városlakó, az Eurocities a városok közti együttműködéssel és az Unió szerveinél való tevékeny lobbizással igyekszik fejleszteni a városiak életkörülményeit. A szervezetbe már bekapcsolódtak a tagjelölt országok nagyobb városai, köztük Budapest is, amely egyben az Eurocities kelet-nyugati bizottság igazgató tanácsának is tagja Gdansk, Strasbourg és Stockholm mellett. A brüsszeli szemináriumon Budapestet Krausz György nagykövet, a fővárosi önkormányzat nemzetközi ügyosztályának vezetője képviselte. Krausz elmondta az MTI tudósítójának, hogy Budapest és Brüsszel között, amely Belgiumban önálló régiót alkot, immár évek óta aktív együttműködés folyik elsősorban a környezetvédelemben, a műemlékek ápolásában és helyreállításában, szakemberképzésben és legújabban a közbeszerzésben is.
A szemináriumon részt vevő európai uniós városi tisztviselők hangoztatták, hogy városaik a kétoldalú kapcsolatokban és a sokoldalú együttműködésben igyekeznek segíteni a jelöltek városainak az uniós szabályzatok átvételében. A bővítési folyamat kormányszinten folyik, a városok eléggé kimaradtak, pedig a különböző levegő-, víztisztasági előírásokat, a szennyezések csökkentését, az élelmiszer-egészségügyi szabályozásokat nekik kell végrehajtaniuk.
A szemináriumon beszámolók hangzottak el Budapest, Gdansk, Prága és Tallinn küldötteitől városaik uniós felkészüléséről, a nyugati nagyvárosok önálló szervező tevékenységének fejlesztéséről, végül a városi kisebbségek, elsősorban a romák beilleszkedésének problémáiról.
Budapest részéről Tosics Iván, a Városkutatás KFT ügyvezetője, a főpolgármester tanácsadója előadásában arról beszélt, hogy Magyarországon és egész Kelet-Közép-Európában nagyon hiányzik egy választott önkormányzati szint a kormány és a városok, falvak szintje között, miközben a térség nagyvárosai önmagukban is vagy régiós nagyságrendűek vagy régiójuk meghatározó tényezői. E népek nagy többsége helyesli országa csatlakozását az EU-hoz, de a várható előnyöket és hátrányokat illetően elég tájékozatlan, és mivel határidő még mindig nincs kitűzve, a türelmetlenség és elbizonytalanodás jelei is kezdenek jelentkezni. Kifejtette, hogy a következő években a kormányzat alatti közvetlen szinten is hatékony, korszerű tervező, kapcsolattartó és végrehajtó kapacitást kellene kiépíteni. Magyarországon és más tagjelölt országokban a nagyvárosok különleges szerepet játszhatnak mint közvetítők a kis önkormányzatok és az európai régiók között, s így fontos szerepet tölthetnek be a tagsági felkészülésben is. Tosics kiemelte, hogy az EU előcsatlakozási alapjai és strukturális alapjai sajnos nem támogatnak olyan társadalmi feladatokat, mint a kisebbségek beillesztése, olcsó lakások építése, általában szociális feladatok, amelyek pedig különös élességgel jelentkeznek a tagjelöltek nagyvárosaiban.

Ugyanezt a gondot hangsúlyozta hozzászólásában Kovács Petra, a
Nyitott Társadalom intézet munkatársa
. Elmondotta, hogy a legtöbb
tagjelöltnek problémái vannak a kisebbségek, elsősorban a romák
beilleszkedésével
, mert a kisebbségi jogokat ugyan törvénybe
iktatták, de hiányoznak a megfelelő anyagi források és a kellő
hozzáértés a gondok kezeléséhez, az önkéntes szervezetek
erőfeszítései
pedig nem pótolhatják a közigazgatások mulasztásait.

Románia – Ion Iliescu az idegengyűlölet ellen

Bukarest, 2001. március 26., hétfő (MTI) – A kommunizmus bukása óta eltelt tizenegy évben Románia olyan új nemzeti identitás kialakításának útját járja, amely elfogadja és tiszteletben tartja a humanizmus, a demokrácia , a pluralizmus, a tolerencia, a párbeszéd, az etnikai és vallási sokféleség, a multikulturalizmus értékeit – jelentette ki hétfőn Ion Iliescu román államfő.   

Románia elnöke a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az
idegengyűlölet és a türelmetlenség elleni harcnak szentelt bukaresti
tanácskozáson mondott beszédet. Hangoztatta: elfogadhatatlan a más
népek és kultúrák elutasítására, bizonyos etnikai csoportok egyes
tagjai által elkövetett antiszociális cselekedetek miatt az egész
etnikum elítélésére irányuló retorika, az antiszemitizmustól,
idegengyűlölettől és türelmetlenségtől áthatott személyiségek
eszményítése, mert mindez nagyon sok kárt okozott a múltban
Romániának.

Az emberi jogok védelme és érvényesülése, az etnikai kisebbségek
jogegyenlőségének biztosítása terén megvalósított romániai
eredmények számbavétele után Iliescu bizakodónak mutatkozott e jogok
jövőjét illetően hazájában és hangsúlyozta: a különbözőségeknek nem
szabad megosztaniuk az embereket, az idegent nem kell ellenségnek
tekinteni, az embereket nem szabad a bőrük színe és vallásuk alapján
diszkriminálni és kiközösíteni.

A román fővárosban hétfőn hozták nyilvánosságra a New York-i
Nyitott Társadalom Intézet
égisze alatt a romániai, a bulgáriai és a
macedóniai romák közéletbeli megkülönböztetéséről szóló jelentés
t.
A dokumentum a három érintett országból származó sok száz vallomás
és ténymegállapítás alapján arra a következtetésre jutott, hogy a
közigazgatási hatóságok diszkriminációs magatartása és gyakorlata
kizárja a romákat a közszolgáltatásokból, a kórházi és más
szociális szolgáltatások igénybevételétől
.

Nemzetközi szeminárium a nagyvárosok szociálpolitikájáról

Budapest, 2001. szeptember 14., péntek (MTI) – Budapest Műhely – Új utakon az egészségügyi és szociális ellátásban Kelet-Közép Európában címmel háromnapos nemzetközi tanácskozás kezdődött pénteken Budapesten.   

Az eseményre kiadott tájékoztató szerint a szeminárium célja,
hogy összegyűjtse, értékelje és terjessze azokat a tapasztalatokat,
illetve példa értékű szakmai gyakorlatokat, amelyek hozzájárulhatnak
a kelet-közép-európai városok önkormányzatai által nyújtott
szociális és egészségügyi szolgáltatások minőségi fejlesztéséhez.

– A régió országaiból érkező szakembereknek szeretnénk segíteni
azzal, hogy fórumot teremtünk ahhoz: megismerkedhessenek az Európai
Uniós követelményekkel, illetve az EU-val történő együttműködés
lehetőségeivel. Megvitathassák, milyen változtatások szükségesek a
szociális ellátó rendszerben és az ehhez kapcsolódó
szolgáltatásokban ahhoz, hogy ezek színvonala elérje az uniós
minőségi követelményeket – olvasható a szemináriumot szervező
Szociális Innováció Alapítvány tájékoztatójában.

A tanácskozáson részt vevő több mint ötven kelet-közép-európai
városi, illetve civil szervezeti vezető
megismerkedhet több külföldi
– köztük brit, román, osztrák, német – és magyar kísérleti modellel,
valamint olyan innovatív programmal, amely az önkormányzati, civil
és üzleti szektor közötti problémamegoldó együttműködést
demonstrálja.

Az Open Society Institute (Nyitott Társadalom Intézet) és a
Főpolgármesteri Hivatal támogatásával megrendezett szeminárium első
napján Gosztonyi Géza, a Budapesti Szociális Forrásközpont vezetője
ad áttekintést a Fővárosi Önkormányzat által 1997-ben elfogadott
Budapesti Szociális Charta megalkotásáról és megvalósításáról.

A résztvevők a nap folyamán felkeresik több modell-értékű
budapesti program helyszínét is, köztük a hajléktalanok ellátását
végző Fővárosi Szociális Központot, az idősellátásról ismert Akácos
Udvart, a ferencvárosi város-rehabilitációs területet, valamint a
Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítványt is.

A szervezők azt remélik: a szimpózium útmutatást ad majd a régió
szakembereinek ahhoz, hogyan alakíthatják át az önkormányzatok
szolgáltatásaikat a velük szemben támasztott új igényeknek
megfelelően, illetve milyen válaszokat kell adniuk az olyan – a
térségben egyre súlyosbodó – problémákra, mint az elszegényedés, a
hajléktalanság, a veszélyeztetett családok és gyermekek helyzete, a
kábítószer fogyasztás, valamint az időskorú népesség növekedése.

EAH – EU-BŐVITÉS: POLITIKAI KRITÉRIUMOK

A Nyitott Társadalom Intézet jelentése az EU- tagság politikai
kritériumainak teljesüléséről a 10 közép- és kelet-európai
tagjelölt országban – A magyar jelentés számos problémára mutat
rá a romák helyzetében és felhívja a figyelmet "a bírói
függetlenségre leselkedő néhány veszélyre"

Brüsszel, 2001. október 11. csütörtök (MTI-EAH)
A Soros György által alapított Nyitott Társadalom Intézet
(NYTI)
csütörtökön Brüsszelben közzétette a tíz közép- és kelet-
európai tagjelölt országról készített értékelés
ét. Az NYTI által
felkért független szakértők az EU-taggá válás 1993-ban
Koppenhágában meghatározott politikai kritériumainak teljesülését
vizsgálják a belépésre pályázó országokban, a most nyilvánosságra
hozott jelentések ilyenformán kiegészítik az Európai Bizottság
tagjelöltekről készült őszi országértékeléseit
. Az idei jelentés
a politikai kritériumok közül kettőre, a kisebbségi jogok és azon
belül is a romák jogainak tiszteletben tartására és az
igazságszolgáltatás függetlenségére
koncentrált.

A kisebbségek és a romák helyzete

A "Kisebbségek védelme Magyarországon" címet viselő több mint 50
oldalas jelentés
mindenekelőtt a romák jogaival és helyzetével
foglalkozik. Az elemzés ugyan elismeri, hogy Magyarországon
átfogó politikát hirdettek a romák helyzetének javítására, ám
hozzáteszi, hogy a cigányok ennek ellenére "a faji diszkrimináció
tartós megnyilvánulásainak, valamint következmények nélküli
zaklatásnak és erőszakos cselekményeknek vannak kitéve
". A
dokumentum szerint az 1993-ban elfogadott Kisebbségi Törvény a
helyi és országos kisebbségi önkormányzatok rendszerén keresztül
nagyfokú kulturális autonómiát és széles körű oktatási és
nyelvhasználati jogokat ígér a hivatalosan elismert 13 kisebbség
számára. A "védőháló" szerves része a Nemzeti és Etnikai
Kisebbségi Jogok parlamenti szóvivője, az ombudsman, valamint a
jelentés által igen aktívnak nevezett és a témával foglalkozó
civil szervezetek.

A Nyitott Társadalom Intézet elemzése szerint az említett
szervezetek kutatásai következetesen rámutatnak arra, hogy a
Magyarországon legnagyobb kisebbséget alkotó romák (hitelt
érdemlő szakértők becslése szerint számuk 461 ezer, vagy a
lakosság 4,2 százaléka) továbbra is széles körű diszkriminációnak
vannak kitéve az oktatásban, a foglalkoztatásban, a büntetőjogi-
igazságszolgáltatási rendszerben és a közhivatalokkal való
érintkezés sorá
n – ezt a tényt mind a hazai civil csoporttok,
mint nemzetközi szervezetek vizsgálódásai megerősítik – teszi
hozzá az elemzés. A jelentés szerint jól dokumentálható az a
gyakorlat, hogy roma gyerekeket az értelmi fogyatékosok számára
létesített elkülönített iskolákba irányítanak és/vagy alacsonyabb
követelményeket támasztó elkülönített osztályokba helyeznek, ami
végső soron hozzájárul a magas munkanélküliséghez.

A NYTI véleménye szerint a magyar rendszer nem biztosit,
hatékony ellenszert a faji diszkriminációra
. A diszkrimináció
ellenes jogalkotás széttöredezett, hiányzik a szankcionálás
összefüggő kerete és nem felel meg azon EU-irányelv
követelményeinek, amely fajtól és etnikai hovatartozástól
függetlenül egyenlő bánásmódot ír elő a személyek számára. A
dokumentum megjegyzi, hogy az ombudsman és a kisebbségi
önkormányzatok sem kezdeményezhetnek közvetlenül jogi eljárást a
hátrányos megkülönböztetés ellen, az illetékes állami hatóságok
pedig vagy nem akarnak intézkedni vagy nincsenek felkészülve
erre
. "Ennek következtében a diszkriminációs intézkedések
érvényesítésének feladata a civil társadalmat képviselő
szervezetekre hárul, amelyeknek viszont hiányzik az intézményi
kapacitásuk ennek szisztematikus ellátására" – állapítják meg a
szerzők.

A középtávú romaprogram végrehajtásának kritikai elemzése

A romák helyzetének javítását szolgáló középtávú
intézkedéscsomagnak "még konkrét eredményeket kell felmutatnia
a
romákat érintő centrális problémák megoldásában" – húzza alá a
jelentés, amely szerint számos tényező hátráltatta a csomag
végrehajtását.

— Először is a végrehajtás koordinálásával megbízott hivatalos
testületek nincsenek kellő hatáskörrel felruházva, hogy a
minisztériumokat rászorítsák kötelezettségeik teljesítésére

vagy legalább arra, hogy jelentsenek. "A végrehajtással
megbízott testületek közötti egyeztetés hiánya miatt a
középtávú csomag egyes céljai alárendelődtek más, néha
ellentmondásos szociális politikai kezdeményezéseknek" –
hangsúlyozza az értékelés. Példaként hozza fel a
kiköltöztetést lehetővé tévő új módosításokat, amelyek
állítása szerint a gyakorlatban aránytalanul sújtják a roma
családokat, aláásva a kormány kötelezettségvállalását a
szociálisan hátrányos helyzetű osztályok lakásproblémáinak
megoldására.

— Másodszor, sem a középtávú csomag, sem az érintett
minisztériumok költségvetése nem részletezi a végrehajtásra
fordítandó összegeket
, megnehezítve a figyelemmel kisérést és
az értékelést. "Részben az oktatásra fordított közkiadások nem
megfelelő felügyelete miatt, a roma kisebbség oktatásának
támogatására szánt állami pénzeket az elkülönített és alacsony
színvonalú felzárkóztató osztályok finanszírozására fordítják"
– jegyzik meg a szerzők. Úgy vélik, hogy a pontos információk
hiányában kormánytisztviselők időnként eltúlozták a romák
megsegítésére fordított összegek nagyságát vagy elmosták a
határvonalat a cigányok javát szolgáló és általában a
szegénység enyhítését célzó intézkedések között. "Ez a
kétértelműség tovább erősítette a romák élősködéséről szóló
általános sztereotípiát
" – olvasható a szövegben.

— Harmadszor, a jelentés szerint a középtávú csomag
végrehajtására megítélt Phare-támogatás hatása a nem kellően
hatékony kormányzati tervezés
miatt meglehetősen korlátozott
volt. Az oktatási programok finanszírozására 1999-ben odaítélt
5 millió eurót a megfelelő kormányjavaslat lassú előkészítése
miatt 2001 májusáig nem folyósították – állapítja meg a
jelentés.

A negatívumok ellenére a Nyitott Társadalom Intézet szakértői
úgy vélik, hogy Magyarország[on] megvannak az alapok a kisebbségek
helyzetének érdemi javítására, feltéve, hogy a közhivatalokban
rendelkezésre a politikai akarat a szükséges intézkedések
végrehajtására
. Ez egyet jelent a civil szervezetek, köztük a
cigányok jogaiért küzdő csoportok tényleges támogatásával, a
fajok egyenlőségéről szóló EU-irányelv pontos átvételével és
azzal, hogy magas rangú kormánytisztviselők nyilvánosan is
mondják ki, hogy a rasszizmus elfogadhatatlan Magyarországon

szögezi le a jelentés.

A bírói függetlenség Magyarországon

A koppenhágai politikai kritériumokra kiterjedő másik jelentés a
bírói függetlenség magyarországi érvényesülését veszi górcső alá.
Megállapítja, hogy hazánk jelentős haladást ért el az igazán
független igazságszolgáltatás megteremtésében. Az alkotmányos
joggyakorlat függetlenségének alapvető garanciái rendelkezésre
állnak és a különböző hatalmi ágak szétválasztása is szilárd
alapokon nyugszik. Általában a politikusok és a közvélemény is
elfogadja a bírói függetlenség elvének tiszteletben tartását és a
bíráknak a szabad társadalmakban betöltött szerepét – állapítja
meg a jelentés.

Az NYTI tanulmánya ugyanakkor úgy véli, hogy a ’90-es évek
elején megkezdett és az 1997-es reformmal továbbvitt kedvező
változások még nem teljesedtek ki, mitöbb részben
visszafordították őket
. "Aggodalomra ad okot, hogy a kormány
jogtalanul olyan módon politizálta a bírósági reformot, hogy az
megkérdőjelezi a bírói függetlenség melletti elkötelezettségét
" –
szögezi le a jelentés. Az elemzők szerint konkrétan az
igazságszolgáltatás kormánytisztviselők általi nyílt bírálata
, a
feljebbviteli bíróságok létrehozásában tapasztalható késlekedés
és az átvilágítási törvény bírákra való kiterjesztése, valamint a
költségvetési eljárás kormány általi kontrollja
adhat okot
aggodalomra.

— A bírói reform politizálása – A jelentést készítő szakértők
véleménye szerint az igazságszolgáltatási reform úgy tűnik
egyre növekvő mértékben politizálódik
, ami az
igazságszolgáltatás független státuszának megőrzéséhez oly
fontos társadalmi és politikai konszenzust fenyegeti. Az 1997-
es reformok óta kormánytisztviselők egyre gyakrabban
panaszkodnak arra, hogy az igazságszolgáltatásnak a politikai
hatalmi ágakról történt leválasztása a gyakorlatban nem
bizonyult hatékonynak – emlékeztet az elemzés. "A végrehajtó
hatalom tagjai erélytelenséggel vádolták a bírói kart és rájuk
hárították a felelősséget a bűnözés erősödése miatt. Miközben
más hatalmi ágak képviselői által kifejtett kritikának helye
van egy szabad társadalomban, az igazságszolgáltatást érintő
területeken erősödő kormányzati befolyás kontextusában az
ilyen nyilatkozatok megkérdőjelezik a kormánynak a független
igazságszolgáltatás melletti elkötelezettségét" – hangsúlyozza
a tanulmány.

— A feljebbviteli bíróságok késleltetett felállítása – A szerzők
emlékeztetnek arra, hogy az Országgyűlés 1999-ben módosította
az 1997-es reformot, késleltetve a feljebbviteli bíróságok
létrehozását. A döntés alkotmányosságával kapcsolatban
kételyek merültek fel
– jegyzi meg a dokumentum, amely szerint
a késlekedés növeli a bizonytalanságot, ami az
igazságszolgáltatás és más hatalmi ágak közötti kapcsolatokat
jellemzi és ilyenformán az igazságszolgáltatás alapvető
függetlenségét fenyegetheti.

— Az átvilágítási törvény bírákra történő kiterjesztése – A
jelentés emlékeztet arra, hogy a rendszerváltás utáni
átvilágítási törvényt újabban kiterjesztették az
igazságszolgáltatásra is
. Az új átvilágítási szabályok a
jelentés szerint alááshatják a régóta praktizáló bírók
függetlenségét
, aminek kockázatát növelik az
igazságszolgáltatással szemben politikai körökből elhangzó
bírálatok.

— A költségvetés kormányzati ellenőrzése – Az elemzés
helyteleníti, hogy a végrehajtó hatalom közvetlenül beleszól
az igazságszolgáltatás finanszírozásába
, miután közvetlen
ellenőrzést gyakorol a költségvetés felett. Bár az Országos
Igazságügyi Tanács (OIT) költségvetési tervezetet készíthet, a
kormány terjeszti a parlament elé a bíróságok költségvetésének
tervezetét és az állami tartalékokból szükség esetén
pótlólagos forrásokat juttathat a bírói testületeknek.

— Egyéb problémák – A jelentés egyebek mellett elégtelennek
tartja a bíróságok működéséhez szükséges infrastrukturális
beruházásokat. Ugyancsak szóvá teszi, hogy a bíróságok
létszáma nem tartott lépést a megoldásra váró ügyekkel, aminek
következménye, hogy a bírák túlterheltek. A dokumentum az
ítéletek végrehajtását és betartatását is elégtelennek nevezi,
ami azért veszélyes, mert az igazságszolgáltatás elveszítheti
hitelét a közvélemény szemében.

A tagjelöltek is egyenrangú félként, de szavazati jog nélkül képviseltetnék magukat a konventben – Elvi megállapodás az EU-külügyminiszterek tanácsülésén

Luxembourg/Brüsszel, 2001. október 11., csütörtök (MTI-EAH) Az EU-tagországok külügyminiszterei elvi megállapodásra jutottak arról, hogy a tagjelöltek teljesen egyenrangú félként vegyenek részt annak a konventnek a munkájában, amely az intézményi reformok következő szakaszáról dönteni hivatott kormányközi konferenciát fogja előkészíteni.

Részvételük mindamellett nem járna szavazati joggal, s így nem terjedne ki a határozathozatalra, mert e jogok értelemszerűen csak a tagországokat illetik meg – közölte a miniszteri tanács hétfőn Luxembourgban tartott ülése utáni sajtóértekezleten a belga külügyminiszter. A gyakorlatban ez megfigyelői státust jelent, bár Louis Michel nem használta ezt a kifejezést.
A miniszter, aki a tanács soros elnökeként összegezte a találkozó első napján folytatott vitákat, hozzáfűzte, hogy körvonalazódik a közös álláspont a konvent munkájának menetrendjét és tartalmi elemeit illetően is.
A tavaly decemberi nizzai EU-csúcson született döntések értelmében a következő kormányközi konferencián megállapodásra kellene jutni a közösség és a tagországok hatásköreinek megosztásáról, az alapszerződések leegyszerűsítéséről és átszerkesztéséről, a nemzeti parlamenteknek az integrációban játszott szerepéről, valamint az alapvető jogok európai chartájának jogi státusáról.
Ezt – a tervek szerint 2004-ben összehívandó – konferenciát készítené elő a konvent, amely a kormányok, az Európai Parlament, a nemzeti parlamentek, valamint az Európai Bizottság képviselőiből álló tanácskozó gyűlés lenne.
Az uniós külügyminiszterek a decemberi laekeni csúcson Európa jövőjéről kiadandó nyilatkozat előkészítésének keretében vitatták meg a konventtel kapcsolatos kérdéseket. Egyes fontosabb elvekről már a múlt hónap elején Genvalban tartott informális találkozójukon egyetértésre jutottak, s most ezeket részletezték és konkretizálták tovább.
Az eddig kibontakozott konszenzus főbb elemei a következők:
– A 2004-ben tartandó következő kormányközi konferencia előkészítésére konventet fognak összehívni.
– A testületben a nemzeti kormányok összesen 15, a nemzeti parlamentek 30, az Európai Parlament 16, az Európai Bizottság pedig 1 fővel képviselteti magát; megfigyelőként vesznek részt a tanácskozásokon a Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának a képviselői.
– Valamennyi tagjelölt bekapcsolódik és egyenrangú félként vesz részt a konvent munkájában, függetlenül attól, hogy csatlakozási folyamatának mely szakaszában tart. Mindegyikük három-három küldöttet delegálhat, egyet a kormány, kettőt pedig a parlament képviseletében.
– A laekeni csúcson fogják kijelölni a konvent elnökét, aki mellett hattagú elnökség működik majd. Ennek tagjai az EU-trojkát, az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket képviselik.
– A konvent megbízatása a nizzai csúcson meghatározott négy fő témakör tárgyalására szól, azzal a kiegészítéssel, hogy ezeket menet közben kibonthatják, értelmezhetik, módosíthatják. A tanács álláspontja szerint ez nem jelenthet problémát, mert a végső döntéseket úgyis a kormányközi konferencia fogja meghozni.
– A konvent tevékenységének célja nem egy végleges szövegtervezet kidolgozása, hanem alternatívák előterjesztése a tárgyalt témakörök mindegyikében.
– A menetrendet illetően a miniszterek abban állapodtak meg, hogy a konvent a következő soros – spanyol – EU-elnökség alatt, minél előbb kezdje meg munkáját, amely körülbelül egy évig tartana. Ezt követően még hagynának néhány hónapnyi időt a kormányközi konferencia megnyitása előtt arra, hogy a tagországok feldolgozzák a következtetéseket és kialakítsák álláspontjukat. A kormányközi konferencia időzítésénél arra is tekintettel kell lenni, hogy a reformokat még a 2004-ben esedékes következő európai parlamenti választások előtt el lehessen fogadni.
– A civil társadalom részvételét illetően a miniszterek olyan formulában állapodtak meg, amely szerint "képviselőinek reprezentatív hálózatával" folytatnának folyamatos konzultációkat.
Noha a tanács hétfői vitáinak jelentős része a terrorizmus elleni harchoz kapcsolódott, a minisztereknek az eredetileg tervezett többi – nem csekély számú – napirendi ponttal is sikerült végezniük – közölte Michel.
A bővítési folyamatról meghallgatták Günter Verheugennek, az Európai Bizottság e területért felelős tagjának a beszámolóját. Ennek lényege az volt, hogy a csatlakozási tárgyalásokon eddig sikerült betartani a nizzai csúcson elfogadott "útitervet", amely másfél évre előre vázolta fel a haladás főbb szakaszait. Így a bizottság most félidős értékelést adott, s Michel tájékoztatása szerint a tanács pozitívan fogadta a beszámolót. Egyúttal több tagország is hangsúlyozta: fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a tagjelöltek ne csak átvegyék az uniós joganyagot, de teljesítsék is ezzel kapcsolatban vállalt kötelezettségeiket.

Dzurinda gyors haladást jósol a csatlakozási tárgyalásokon – A
gyors előrehaladáshoz jelentős mértékben hozzájárult a pozsonyi
kormány rugalmas magatartása

Brüsszel, 2001. október 11., csütörtök (MTI-EAH)
Szlovákia képes lesz arra, hogy jövő nyárig lezárja az európai
uniós csatlakozási tárgyalások túlnyomó részét – jelentette ki
Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő.

A Brüsszelben megjelenő European Voice című lapnak adott
nyilatkozatában Dzurinda reményét fejezte ki: az EU
intézményeivel a még tárgyalás alatt álló fejezeteket mindenképp
lezárják, legalább két hónappal a 2002 szeptemberére kitűzött
általános választások előtt.

"Szlovákia két évvel később kezdte a csatlakozási
tárgyalásokat mint Lengyelország, Csehország és Magyarország" –
emlékeztetett Dzurinda. "Most pedig 19 fejezetet ideiglenesen
sikerült lezárni, ugyanannyit mint Csehország és többet mint
Lengyelország" – tette hozzá a miniszterelnök.

Mikulás Dzurinda annak a nézetnek adott hangot, hogy a gyors
előrehaladáshoz jelentős mértékben hozzájárult kormányának
rugalmas magatartása. Prágától eltérően Pozsony hajlandó volt
elfogadni azt, hogy léptessenek életbe egy kétéves átmeneti
időszakot az EU-belépés és a szlovák állampolgárok számára az
unió országaiban történő szabad munkavállalás engedélyezése
között
.

"Egyáltalán nem számítok arra, hogy Szlovákia csatlakozása
után sok szlovák hagyja el az országot abból a célból, hogy
Ausztriában vagy Németországban vállaljon munkát, úgyhogy ez a
kompromisszum számunkra teljes mértékben elfogadható" –
jelentette ki a kormányfő. Az ország előtt álló akadályok
leküzdéséről szólva kiemelte: az EU versenytörvényéhez való
szigorú alkalmazkodás szükségességét, továbbá a dohány árának
emelését, ami felettébb problematikus Szlovákia számára, mivel
Pozsony arra kényszerül, hogy a vámok gyakorlatát összhangba
hozza az uniós vámokkal.

Időközben – mint emlékeztetett – miniszterei az utolsó
előkészületeket végzik azzal kapcsolatosan, hogy bezárjanak két
öregedő reaktort a Jaslovske Bohunice atomerőmű mellett.
Az atomerőmű-ellenes tüntetők Ausztriában már régóta sürgetik
a szóban forgó reaktorok bezárását, hangoztatva, hogy ez az EU
kibővítésének feltétele.

A szlovákiai romák üldözése júliusban erőteljesen a
középpontba került, amikor faji okokból meggyilkoltak egy roma
férfit Közép-Szlovákiában
.

Dzurinda kormányfő ezzel összefüggésben azon a véleményen van,
hogy ezen a téren is történtek pozitív fejlemények. Günter
Verheugen márciusban ellátogatott a szlovákiai romák központjába.
A miniszterelnök utalt arra, hogy egyebek között egy új iskolát
építettek roma gyermekek számára, több mint egymillió eurós
segítséggel.

A volt cseh kormányfő Verheugent bírálja – A Cseh Köztársaság
"magát önállóan kormányzó ország maradjon az unión belül

Prága, 2001. október 11., csütörtök (MTI-EAH)
Václav Klaus volt cseh kormányfő élesen bírálta az EU bővítési
biztosát, Günter Verheugent, aki Klaus szerint "drámai módon
visszaél beosztásával"
.

A bírálat azt követően hangzott el, hogy Verheugen
figyelmeztetett: az ország uniós csatlakozási esélyei csorbát
szenvedhetnek, amennyiben Klaus jobboldali polgári demokratái
visszatérnek a hatalomba a jövő évi általános választások
eredményeiként
.

Az European Voicenak adott nyilatkozatában a volt cseh
kormányfő kijelentette: ez az üzenet – amely állítólag Verheugen
és a jelenlegi miniszterelnök Milos Zeman korábbi találkozója
során hangzott el – azt jelzi, hogy a bővítési biztos "ideológiai
szempontból teljes mértékben a másik oldalon áll"
.

"Günter Verheugen teljes mértékben barátja, a szociáldemokrata
Milos Zeman oldalán áll
" – jelentette ki Klaus, aki ugyanakkor
annak a nézetnek adott hangot, hogy a bővítési biztos nem az
Európai Bizottság nézeteit fogalmazta meg. Klaust, aki 1992-1997
között volt Csehország miniszterelnöke, a parlament elnökének
minőségében bírálta mind Zeman kormányfőt, mind az Európai Uniót
.
Ugyanakkor elutasította azt a "szimbolikus bélyeget", hogy
euroszkeptikus lenne, ehelyett "eurorealistának" nevezte magát
.
Václav Klaus, aki annak idején aláírta Csehország európai
uniós csatlakozási kérelmét, továbbra is a csatlakozás híve,
annak ellenére, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások azt
mutatják: honfitársainak csak 40 százaléka támogatja Prága
belépését az unióba. Ugyanakkor azon a véleményen van, hogy Zeman
kormánya túl sokat áldoz a csatlakozási tárgyalásokon, különösen
atekintetben, hogy elfogadja a cseh munkavállalók szabad uniós
munkavállalásának korlátozását.

Egy közelmúltban tartott beszédében Klaus kifejtette: hosszú
távra szóló vágya az, hogy a Cseh Köztársaság "magát önállóan
kormányzó ország maradjon az unión belül. "Az Európa-barát
aktivisták azt állítják, hogy ők az igazság kizárólagos
birtokosai" – jelentette ki. "Elutasítják mindazokat a nézeteket,
amelyek ellenzik a nemzetek felettiséget és mindazokat, akik nem
értenek egyet velük, azokat egyfajta Lukasenkóként (fehérorosz
államfő) vagy Milosevicként (volt jugoszláv elnök) bélyegzik meg"
– jelentette ki Klaus.

Az egykori cseh kormányfő különösen élesen ítélte el az euró
bevezetését, azzal érvelve, hogy a közös uniós valuta sokkal
inkább politikai cél, mint gazdasági megfontolásokon alapszik
.
"Azon a véleményen vagyok, hogy az európai pénzügyi unió
rendkívül költséges folyamat lesz
" – jelentette ki Klaus.
Néhány prágai felmérésből közelmúltban azt tűnt ki, hogy Klaus
pártja megnyerheti a 2002 közepére kitűzött általános
választásokat Csehországban.

EAH – EURÓPAI UNIÓ – INTÉZMÉNYI REFORMOK, BŐVÍTÉS ÉS BELÜGYI

A kisebbségek nem áldozhatók fel a bővítés oltárán – European
Voice

Brüsszel, 2001. november 19., hétfő (MTI-EAH)
Az európai uniós csatlakozásra jelölt országoknak javítaniuk
kell a kisebbségekkel, köztük a romákkal szembeni bánásmódot,
amennyiben teljesíteni kívánják a koppenhágai kritériumokat –
írja az European Voice legfrissebb számában James A. Goldston és
Rachel Guglielmo.
James A. Goldston a Soros György által
létrehozott Nyitott Társadalom Intézet igazgató-helyettese
,
Rachel Guglielmo pedig az Európai Uniós Csatlakozást Felügyelő
Program igazgatója
.

Miközben az Európai Tanács a decemberi Laeken-i
csúcstalálkozón a csatlakozási folyamat átfogó felülvizsgálatára
készül, többen sürgetik a bővítés lelassítását. Mindez olyan
időben hangzik el, amikor a szeptember 11-i terrorcselekmények
okozta bizonytalanságok következményeként az Európai Uniónak meg
kellene erősítenie elkötelezettségét a bővítés iránt, legyen szó
akár a gazdasági, akár a demokratikus értékek védelméről –
olvasható a cikkben.

Az Európai Tanács 1993-ban, Koppenhágában tartott
tanácskozásán tette meg a döntő lépést, amikor rögzítette a
csatlakozás politikai kritériumait. Mindenekelőtt hangsúlyozta,
hogy az emberi jogokat, a demokráciát, a jogrendet valamint a
kisebbségek tiszteletét és védelmét garantáló intézmények
stabilitása a tárgyalások megkezdésének előfeltétele.
Azóta az Európai Bizottság az alapvető demokratikus elvekhez
való igazodást azon államok elengedhetetlen felelősségének
tekinti, amelyek az Európai Unió tagjává kívánnak válni.
2000-ben a Soros György által létrehozott Nyitott Társadalom
Intézet támogatásáról biztosította ezt a megközelítést, amikor is
beindította az Európai Uniós Csatlakozást Felügyelő Programot
.
Ennek keretében ellenőrzik azt, hogy a csatlakozásra jelölt
kelet- és közép-európai országok miként tesznek eleget a
politikai kritériumoknak
. A program keretében a közelmúltban két
kulcsfontosságú jelentést hoztak nyilvánosságra
, az egyik a
kisebbségek védelmét
, a másik az igazságügy függetlenségét
vizsgálja
.

A beszámoló arról tanúskodik: eredményes volt az a törekvés,
hogy a tanács által meghatározott politikai kritériumok a
csatlakozási folyamat részévé váljanak
. Ebből kiindulva a jelölt
országok több területen számottevő haladást értek el. Legtöbbjük
ratifikálta a kisebbségek védelméről intézkedő nemzetközi
szabványok többségét, továbbá új jogszabályokat léptetett életbe.
Ugyanakkor valamennyien lényeges jogi és alkotmányos garanciákat
határoztak el az igazságügy függetlenségének garantálására és
előkészületeket tettek a bírók jogainak javítására.

A jelentés ugyanakkor jelentős problémákról is beszámol,
egyebek között a közvélemény negatív viszonyulásáról a roma
kisebbséggel szemben
, ami erőszakos cselekményekben, valamint az
oktatásban, a lakáshoz jutásban, az egészségügyben valamint egyéb
szolgáltatások terén különböző diszkriminációs gyakorlatokban ölt
testet
.

Az elmúlt három évben például erőszakos támadások
következményeként romák haláláról érkezett jelentés Bulgáriából,
a Cseh Köztársaságból és Szlovákiából. Romák panaszkodtak a
számos országban általánossá vált rendőri visszaélések miatt,
miközben ezeket a panaszokat rövid úton intézik el.

Ugyanakkor ritkaságnak számít, hogy a hivatalos személyiségek
elítélik ezt a gyakorlatot
. Éppen ellenkezőleg, a romaellenes
kifejezések gyakran hangzottak el kormányképviselők szájából
.

A cikk felidézi, hogy 2000 augusztusában például egy csoport
roma személy a magyarországi Zámolyról Franciaországba menekült
,
ahol menedékjogot kért. Egy hivatalos személyiség azzal vádolta
őket: "azért mennek külföldre, hogy lejárassák Magyarországot,
miközben megalapozatlan kijelentéseket tesznek az állammal és a
kormánnyal szemben."
Egy közeli kisváros polgármestere még
szókimondóbb volt: "A zámolyi romáknak nincs helyük
Magyarországon. Csakúgy mint az állatvilágban, a parazitákat
száműzni kell". Orbán Viktor miniszterelnök pedig ahelyett, hogy
elítélte volna ezeket a nyilatkozatokat, felszólította a romákat
arra, hogy "próbáljanak meg tanulni és többet dolgozni" –
olvasható a lapban
.

Észtországban és Litvániában nagyszámú oroszul beszélő polgár
nem rendelkezik állampolgársággal, s számos területen korlátozzák
jogaikat, legyen szó akár a politikai életben való részvételről,
akár a kisebbségi nyelv, illetve önazonosság védelméről –
folytatódik a lap írása.

Másrészt egyetlen csatlakozni kívánó ország sem fogadott el
még átfogó diszkriminációellenes törvényt
, amit pedig az EU
egyértelműen előír. Mint ahogy nem megfelelő a független
igazságszolgáltatás politikai és intézményes támogatása, s
ismételten előfordult, hogy a végrehajtó hatalom beavatkozott az
igazságügyi adminisztrációba.

Ugyanakkor az EU is többet tehetne a jelölt országok
erőfeszítéseinek támogatására
. Már csak azért is, mert a
politikai kritériumok meglehetősen homályosak
. A
kisebbségvédelemmel és az igazságügy függetlenségével kapcsolatos
EU-szabványok világosabb meghatározása
segíthetné a csatlakozásra
váró országok erőfeszítéseit arra, hogy megfeleljenek a szóban
forgó szabványoknak. Mindez ugyanakkor elősegítené az ellenőrzés
hatékonyságát és átláthatóságát.

Az EU-nak ugyanakkor azt is világossá kellene tennie, hogy
ezek a szabványok egyformán érvényesek a tagállamok és a
jelöltországok számára, továbbá, hogy betartásuk elengedhetetlen
feltétele a csatlakozásnak
. Célszerű lenne egy állandó
mechanizmus létrehozása, amelynek segítségével ellenőrizni
lehetne, miként teljesülnek az említett kritériumok
– fejtik ki a
cikkírók.

Bírói függetlenség – konferencia – Fleck Zoltán

Budapest, 2002. január 29., kedd (MTI) – Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy keveset jelentenek az intézményes jogszabályi korlátok, ha a civil moralitás, a civil kurázsi, az autonómiákhoz való ragaszkodás nem áll ellen az alkotmányosság relativizálásának – hangsúlyozta Fleck Zoltán* jogszociológus a bírói függetlenségről rendezett konferencián kedden Budapesten.   

A mai magyarországi helyzetről szólva utalt arra: a bírói karnak
egy olyan időszakban kell elfogadtatnia jelentőségét, megőrizni a
munka presztízsét, lerázni a korrupció vádját, megtanulni a
nyilvános kritika elviselését, amikor az alkotmányos környezet
jelentősen gyengült, megroppant az alkotmányos értékek és
intézmények iránti közhatalmi elkötelezettség, és az intézmények
mögött nem áll ott a civil társadalom, amely megvédhetné.

Rámutatott: a nemzetközi helyzet is kedvezőtlen, hiszen az
Egyesült Államokat érő terrortámadások következtében az az ország,
ahol először formálták pozitív joggá a felvilágosodás jogi elveit,
súlyosan visszalépett olyan, a jogászok számára szent
intézményektől, mint a habeas corpus, a kongresszus ellenőrző
szerepe, vagy a genfi egyezmény.

A magyarországi problémák közül kiemelte a bírói függetlenség
kérdésének átpolitizálódásá
t, amelyet jól jeleznek az ítélkezési
gyakorlatokat, egyes ítéleteket nyilvánosan bíráló, esetenként
semmibe vevő kormányzati nyilatkozatok is.

Utalt arra is: visszaüt az, hogy az 1997-es igazságszolgáltatási
reform mögött nem volt politikai konszenzus
.

A bíróságok költségvetése és a bírói függetlenség
összefüggéseiről úgy ítélte meg, hogy megfelelő munkakörülmények
hiányában nincs lehetőség a minőségi munkára
, amely feltétele a
függetlenségnek.

Fleck Zoltán úgy vélte: a kormányzat érdemtől függően osztja el
a pénzösszegeket
, s kifogásolta ezt a gyakorlatot. Erre szerinte
példa, hogy állítása szerint a bérkiegészítés fedezetét a bíróságok
a metróperben megszületett ítélet után kapták meg.

A bírák kiválasztása és előmenetele kapcsán Fleck Zoltán azon
kutatói hipotézisének adott hangot, miszerint a kormánynak kedvező
ítélkezési gyakorlat felsőbb bírósági, illetve igazgatási poszthoz
segíti a bírákat
. Hozzátette azonban: ezt, de ennek ellenkezőjét is
nagyon nehéz volna igazolni.

A jogszociológus szerint a bírói gyakorlatban gyakran tetten
érhető a közérdek és a nemzetgazdasági érdekek képviselete a
szerződési szabadsággal, a civil jogosultságokkal, a közszereplők
bírálhatóságával szemben
.

Kiemelte: meggyőződése, hogy hosszú távon a bírói karnak csak a
szakmailag kifogástalan ítéletekkel való "politizálás" a kifizetődő,
amely talán hozzájárul a civil moralitás, a jogtudat növeléséhez, a
civil szféra támogatásának és védelmének eléréséhez.

A Nyitott Társadalom Intézet (OSI) és a Emberi Jogi Információs
és Dokumentációs Központ Alapítvány (Indok)
közös konferenciáját az
OSI által 2000-ben elindított, az EU csatlakozási folyamat különböző
aspektusait – köztük a bírói függetlenség helyzetét – tíz országban
nyomon követő kutatásokhoz kapcsolódva rendezte meg
.
Halmai Gábor, az Indok igazgatója megnyitójában elmondta: a
program keretében megszületett országjelentés, amelynek
elkészítésében Fleck Zoltán kulcsszerepet játszott
, és amelynek első változatát az igazságszolgáltatási szerveknek is megküldték, a
véleménycserét, a vitát hivatott ösztönözni.

* MTI, 2012. november 16. Médiakonferencia – A civil társadalomnak jelentős szerepe lehet a médiaszabadság védelmében

  • Alulfejlettnek nevezte a magyar civil szférát előadásában
    Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke.
  • Fleck Zoltán [docens], az ELTE szociológiai tanszékének vezetője
    szerint a civilek adhatnak új értelmet a szólásszabadságnak. Mint mondta,
    igazi demokrácia nem működhet kritikai gondolkodás nélkül, a civil
    szervezetek és vélemények pedig hozzájárulhatnak a sajtószabadság
    erősítéséhez, amely az egész társadalom kritikai potenciálját
    növelheti.
        A szociológus a magyarországi helyzetet ebből a szempontból
    sötét időszaknak nevezte
    , de úgy vélte: léteznek olyan
    kezdeményezések – mint például az atlatszo.hu – amelyek
    meghatározhatják azt a beszédmódot, ahogy például a hatalom
    korrupciójáról beszélünk.
  • Molnár Péter, a Közép-európai Egyetem médiakutató központjának
    szólásszabadság-kutatója
    arról a civil kezdeményezésről számolt be,
    amelynek keretében kilenc ország aktivistái próbálják elérni, hogy
    uniós jog védje a sajtó sokszínűségét. A munkában a Milla
    képviselőjeként
    részt vevő kutató …
  • Joan Barata az Európa Tanács képviseletében a testületnek a
    magyar médiaszabályozásról készített elemzését mutatta be.
  • Simon Éva, a TASZ jogásza arra emlékeztetett, hogy nemzetközi
    szervezetek, például az EBESZ, az ENSZ és az Európai Bizottság is
    (EB) folyamatos bírálták a magyar médiaszabályozást, ám jelentősége
    csak az EB kritikájának volt, ez eredményezte a jogszabály későbbi
    módosítását. Beszámolt ugyanakkor arról, hogy a média területe nem
    tartozik a közösségi politikák körébe, ezért az EB csak
    korlátozottan tud beavatkozni a jogalkotásba ezen a területen.

* MTI, 2012. február 9. EP-meghallgatás – Vita a magyar helyzetről, jogalkotásról – ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának kezdeményezésére közmeghallgatást tartott csütörtökön Brüsszelben az EP szabadságjogi szakbizottsága a magyarországi helyzetről, az elmúlt időszak magyar jogalkotási folyamatáról, arról, hogy az új alkotmány és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvények mennyiben felelnek meg az európai demokratikus értékeknek.

  • A meghívott civil szervezetek egyikének képviselőjeként Dénes
    Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ)
    nevében
    a legfontosabb emberi jogi kérdésnek a roma közösség
    helyzetét nevezte, és kifogásolta a roma gyermekek szegregált
    oktatását, elítélte a társadalomban növekvő rasszizmust és a romák
    bűnözőnek bélyegzését.
  • Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke leszögezte, hogy az
    érdekvédelmi szervezet az igazságügyi sarkalatos törvények
    előkészítése során együttműködött a szaktárcával, és véleményt
    alkothatott a készülő szabályokról. Jelezte, hogy a bírói kart
    váratlanul érte a nyugdíjkorhatár leszállításának terve.
  • Fleck Zoltán jogszociológus egyebek között azt emelte ki, hogy a
    bírósági szervezet önmagában is lakmuszpapírja annak a kérdésnek,
    hogy egy országban létezik-e jogállam vagy nem. "Nagyon úgy tűnik,
    mintha visszatértünk volna a hatalom egységének lenini elvéhez
    " –
    fogalmazott.
  • Arató András, a Klubrádió elnöke úgy fogalmazott, hogy rádiójuk
    "a magyar médiatörvény nevű valóságshow keretében küzd a
    túlélésért". Úgy vélte, a médiahatalom adminisztratív eszközökkel,
    de gazdasági eszközökkel is megkísérli elhallgattatni az adót.

* MTI, 2011. június 9. A pártszakadás is szóba került az MSZP programtanácsának ülésén – FRISSÍTETT (új: részletek)

Az MSZP programtanácsát Lendvai Ildikó korábbi pártelnök vezeti,
az MTI információja szerint az üléseken rendszeresen részt vesz
Csepeli György szociálpszichológus, Fleck Zoltán jogszociológus,
Lakner Zoltán politológus, Niedermüller Péter etnográfus és
Simonovits András közgazdász. Gréczy Zsolt szerint a legutóbbi
ülésen ott volt a Policy Solutions tanácsadó intézet két munkatársa
is. A testületet tavaly nyáron azért hozták létre, hogy
hozzájáruljon a baloldal programjának elvi, ideológiai
megalapozásához, és olyan vitaanyagot készítsen, amely a baloldal
legfontosabb társadalompolitikai teendőinek irányait foglalja össze.

Oroszország – Soros György: marad az alapítvány

Moszkva, 2002. július 26., péntek (MTI) – Soros György magyar származású amerikai üzletember kijelentette, hogy nem vonul ki Oroszországból az alapítványa által működtetett Nyitott Társadalom Intézet körül kialakult problémák miatt.   

Az emberbaráti tevékenységéről is közismert Soros György az
Eho Moszkvi nevű rádiónak nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy az
intézet székházának bérleti szerződése miatt kialakult jogi vita
hamarosan megoldódik.

– A helyzetet jogi úton rendezzük, és a Soros-alapítvány
semmiképpen sem vonul ki Oroszországból, továbbra is teljesíti
fontos missziójának feladatait – hangoztatta Soros
.

A Nyitott Társadalom Intézet elnöke, Jekatyerina Genyijeva és
néhány munkatársa hétfőn a fél éjszakát kénytelen volt a székházban
tölteni, mert a bérbeadó cég, a Nobel Technologies lelakatolta a
kijáratokat. A cég a nap folyamán kikapcsoltatta az épület víz- és
csatornaműveit is.

A perré fajult vita tárgya az épület bérleti szerződése. A Nobel
Technologies szerint az intézetnek már tavaly augusztusban ki
kellett volna ürítenie az Ozerevszkaja rakparton álló épületet.
Jekatyerina Genyijeva viszont azt állítja, hogy meghamisították az
eredeti szerződést, emellett a moszkvai döntőbíróság határozatának
értelmében a végleges döntés meghozataláig az alapítványnak joga van
zavartalanul használni az ingatlant.

Genyijeva hétfő éjjel azt mondta, hogy a történtek miatt
felfüggeszti a Soros-alapítvány működését mindaddig, amíg a munka
normális körülményeit helyre nem állítják. Miután a "lakatblokád"
megszűnt és a közművek szolgáltatását is helyreállították kedd
délben, az intézet munkatársai ismét munkába álltak.

A bérleti szerződés ügyében folyó per következő tárgyalása
július 29-ére van kitűzve.

Soros György szerint a moszkvai Nyitott Társadalom Intézet
zsarolás áldozata, és az "állandó provokációk veszélyeztetik
munkáját".

A Soros-alapítvány idén ünnepli oroszországi tevékenysége
megkezdésének 15. évfordulóját. Az alapítvány 1995-ben alapította
meg a Nyitott Társadalom Intézetet Moszkvában
.

Oroszország – leállította tevékenységét a Soros-alapítvány

Szekeres Katalin, az MTI különtudósítója jelenti:
ld: Moszkva, 2002. július 31., szerda (MTI) – Oroszországban
leállította tevékenységét szerdán a Soros-alapítvány, miután az
általa működtetett Nyitott Társadalom Intézet székháza körüli jogi
vita a végletekig elfajult.

A bérbeadó Nobel Technologies cég szerdára már mintegy húsz
fegyveres biztonsági őrt állított a parkolóba vezető, hétfő éjjel
lelakatolt kapuhoz, és szerdára lezárta a látogatók fogadására
szolgáló bejáratot is. Az intézet székházába jelenleg csak a
tűzlépcsőn keresztül lehet bejutni. Az így kialakult helyzet miatt
Jekatyerina Genyijeva, a Nyitott Társadalom Intézet vezetője úgy
döntött, hogy az intézet nem fogad látogatókat szerdától
.

Normális körülmények között az intézetben naponta mintegy ezer
látogató – köztük a partnerszervezetek képviselői, polgármesterek,
kormányzók, oktatási intézmények vezetői – fordul meg. Bár a
Soros-alapítvány munkatársai szerdán a tűzlépcsőn keresztül
bejutottak irodáikba, látogatókat nem fogadhatnak.

A moszkvai döntőbíróság hétfőn a Nyitott Társadalom javára
döntött a székház bérleti szerződésének ügyében, azaz törvényesnek
ítélte az intézet által benyújtott tízéves bérleti szerződést
. Az
alperes bérbeadó cég képviselői még aznap éjjel fegyveresek
kíséretében erőszakkal behatoltak a székházba. Az intézet kedden a
kerületi ügyészséghez és rendőrséghez fordult, huliganizmussal és
vandalizmussal vádolva a Nobel Technologies céget.

A bíróság szerdán a bérbeadó ellenkeresetét tekinti át. A Nobel
Technologies a birtokában lévő bérleti szerződés alapján azt
állítja, hogy az intézetnek már tavaly augusztusban ki kellett volna
ürítenie az Ozerevszkaja rakpart 8. szám alatt álló épületet. A
Soros-alapítvány viszont kitart amellett, hogy a Nobel Technologies
meghamisította a szerződést.

Kantyemir Karamzinnal, a Nobel Technologies igazgatója
törvényesnek tekinti az eddig tett lépéseit, és közölte, hogy a
fegyveres őrség nem hagyja el a helyét.

Jászladányi alapítványi iskola – kevés hely jut a romáknak

Jászladány, 2003. augusztus 1., péntek (MTI) – Csak öt jelentkezési lapot kaptak az igényelt 70 helyett azok a jászladányi roma szülők, akik a helyi alapítványi iskolába szeretnék járatni gyermeküket – mondta el a roma közösség vezetője, Kállai László, az intézmény indulatokat kiváltó pénteki évindító értekezlete után. Az Oktatási Minisztérium (OM) romaügyi biztosa azonban kijelentette: az eljárás jogszerű volt.   

Kállai László elmondta: attól tart, hogy roma gyermekek
egyáltalán nem kerülhetnek be az alapítványi iskolába, mert a 250
férőhelyből 230-ra mások már korábban jelentkeztek.

Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet vezetője, az
MTI-nek elmondta: az évindító értekezleten bemutatott egy 101
kisgyermek nevét tartalmazó listát
, akik számára az évi három millió
forintos tandíjat a budapesti Nyitott Társadalom Intézet Alapítvány
biztosítaná
.

E között a 101 jelentkező között volt az a 70 roma gyermek is,
akit szülei az alapítványi iskolába szeretnének beíratni.

Az értekezleten azonban a romák csak öt jelentkezési lapot
kaptak. Amikor ez kiderült, a roma szülők elhagyták az épületet, s
elégedetlenségüknek az utcán is hangot adtak – mondta Kállai László.
A roma érdekvédő hozzátette: panasszal fordulnak az Oktatási
Minisztériumhoz (OM).

Mohácsi Viktória*, az OM romaügyi miniszteri biztosa azonban az
értekezlet után az MTI kérdésére kijelentette: az alapítványi
iskolának jogában áll a hagyományos beiratkozást mellőzni, s a
korábban jelentkezőknek elsőbbséget biztosítani.

"Jogorvoslati lehetőség ez ellen nincs" – tette hozzá.

Az értekezletet eredetileg a jászladányi művelődési házba
hirdették meg, de végül az iskolában tartották.

A művelődési házban ugyanis Tóth Ibolya, az iskola megbízott
igazgatója azonnali távozásra szólította fel egyebek között az MTI,
a Magyar Rádió, a tv2 és a Roma Sajtóközpont (RSK) munkatársait, az
újságírókat "károsnak, hazugnak és Jászladányban nem kívánatos"
személyeknek minősítve.

Amikor az újságírók a felszólításnak nem tettek eleget, az
igazgató rendőrségi beavatkozást helyezett kilátásba, mire a
teremben lévő szülők egy része felháborodásának adott hangot.

Az igazgató ezután az értekezlet új helyszíneként az iskolát
jelölte meg. Az RSK iskolába átvonulókat fényképező fotóriporterét
valaki megütötte. A riporternek eltört a szemüvege.

Az iskola előtt megjelentek a rendőrök is, de nem avatkoztak
közbe.

Az új helyszínen az igazgató az ajtóban állva megakadályozta az
MTI munkatársát abban, hogy bejusson az épületbe.

Dankó István polgármester a helyszínen az MTI-nek azt mondta: az
igazgató joga eldöntetni, hogy kit és mikor enged be az iskolába.

A jászladányi Antal Mihály Alapítványi Iskola az elmúlt napokban
kapta meg a beinduláshoz szükséges OM-azonosítót, amelyet tavaly
szeptember elején formai hibákra hivatkozva már egyszer visszavontak.

Jászladányban több mint két éve heves viták forrása az
alapítványi iskola kérdése.

A falubeliek egy csoportja elmondta: azért szeretne az
önkormányzati mellett egy másik iskolát is, hogy "a tanulni vágyó
fiataloknak inspirálóbb környezetet" teremtsenek.

A helybeli romák viszont úgy vélekednek, hogy egy "elit"
intézmény létrehozásával hátrányba kerülnének azok a cigány
gyerekek, akiknek a családja nem tudná az alapítványi iskola
tandíját kifizetni.

Az iskolába tavaly a település 650 tanköteles gyermeke közül
mintegy kétszázan iratkoztak be.

* MTI, 2011. július 5. Jászladányi iskolaügy – Polgármester: ősztől tovább működik az alapítványi iskola is

Szeptembertől az önkormányzati mellett az alapítványi általános iskola is tovább működhet Jászladányban, csupán az önkormányzatnak meg kell szüntetnie a két intézmény közötti fizikai elkülönítést – közölte a Dankó István, a település független polgármestere a Legfelsőbb Bíróság (LB) június végén felülvizsgálati eljárásban hozott jogerős ítélete kapcsán kedden az MTI-vel.

A 2009-ben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság polgári peres
eljárásban hozott ítélete szerint nincs iskolai szegregáció
Jászladányban, ahol egy önkormányzati általános iskola mellett egy
alapítvány által fenntartott intézményben is tanulhatnak a gyerekek.

A bírói indoklás arról szólt, hogy a települési önkormányzat
jogszerűen rendelkezett vagyonával, amikor iskolaépületének egy
részét bérbe adta az alapítványi iskolának, a szerződés nem volt
színlelt. A bérleti jogviszonyból nem következik a diszkrimináció,
és a bíróság úgy ítélte meg, hogy az önkormányzat határozataival
eleget tett az egyenlő bánásmód elvének.

A felperesek – Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek
Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet – ezután a
debreceni táblabírósághoz fordultak, és az jogerőre emelte az az
első fokú ítéletet.

** MTI, 2012. december 13.  Dokumentumfilm a CBC kanadai közszolgálati televízióban a magyarországi romákról

A film kiemeli Mohácsi Viktória volt szabaddemokrata EP-képviselő kanadai menedékjogkérésének ügyét, amely megfogalmazása
szerint próbára teheti Kanada bevándorlási politikáját (amely a
narrátor szerint arra irányul, hogy – egyebek között –
Magyarországot biztonságos országnak nyilvánítsa).
    Mohácsi Viktória volt EP-képviselő elmondta: azért kért tavaly
menedéket Kanadában, mert azután, hogy kifogásokat emelt a
romagyilkosságok lassú felderítésével kapcsolatban, fenyegetéseket
kapott és biztonságba kellett helyeznie a családját. A narrátor
szerint lépésében ennél is súlyosabb indíték volt az, hogy Mohácsi
szerint az előző magyar kormány úgy döntött, eltitkol a
gyilkosságokkal kapcsolatos információkat és azokat 80 évre
titkosítja, "mert azok egyesek szerint összefüggésbe hozhatnak
néhány állami tisztségviselőt a gyilkosokkal
".
    Az erősen felindult Mohácsi elmondta: 15 év börtönt kockáztatna,
ha ezekről az ügyekről beszélne és attól tart, hogy a magyar
titkosszolgálat "hosszú keze" Kanadában is utána nyúlhat. "De ha
senki sem beszél erről, akkor ez tovább fog folytatódni. Nem akarom,
hogy az enyémek olyan helyzetbe kerüljenek, amelyben megölhetnek
bennünket" – mondta a riportban sírással küszködve, hozzátéve: abban
reménykedik, hogy mind a kanadai, mind a magyar kormány tudatára
ébred a veszélynek.
    http://www.cbc.ca/player/News/ID/2315358563/

Üzbegisztán-emberi jogok – emberjogi szervezetek működésének szigorítása

Taskent, 2004. január 22., csütörtök (MTI/AP) – Szigorítani kívánja az üzbég kormány a nemzetközi emberjogi és demokráciavédő szervezetek működését mert egy, a grúziaihoz hasonló fordulattól tartanak – közölték a szervezetek vezetői.   

Az üzbég hatóságok rendelkezése értelmében a nemzetközi
szervezeteknek az igazságügyi minisztériumnál kell március 1-jéig
bejegyeztetni magukat. Korábban a bejegyzést a külügyminisztérium
végezte.

Az amerikai diplomaták – attól tartva, hogy egyes szervezetek
nem kapják meg a bejegyzést, és az ország elhagyására kényszerítik
őket – szankciókat helyeztek kilátásba, ha az új politikán nem
változtatnak – közölte egy nevét elhallgató nyugati diplomata.

Az amerikaiak azzal érvelnek, hogy az új előírás sérti az
Egyesült Államok kormánya által támogatott szervezetek üzbegisztáni
működéséről szóló 1994. évi megállapodást.

Az érintett szervezetek – közöttük a Soros György alapította
Nyitott Társadalom Intézet
, valamint az amerikai kormány által
támogatott Nemzeti Demokratikus Intézet
– grúziai ellenzéki
csoportokkal működtek együtt Eduard Sevardnadze grúz elnök novemberi
megbuktatása előtt.

Az intézetek átmenetileg felfüggesztették az üzbég ellenzékkel
való munkát.

A grúziai események után az üzbég kormány rájött, hogy a
nemzetközi szervezetek jelenléte fellazító tényező lehet, miután
ezek fiatal emberekkel dolgoznak együtt, akiknek gondolkodásmódjára
jelentős hatással lehetnek
– közölte Aliser Ilhamov, az üzbegisztáni
Nyílt Társadalom Intézet vezetője
.

Az új bejegyzési rendről folyó vita során legalább egy amerikai
kormánytámogatást élvező intézetet egy üzbég illetékes azzal vádolt
meg, hogy beleavatkozik az ország belügyeibe és a grúz példa
követésére tanítja az ellenzéket – közölte egy nyugati diplomata. A
szervezet tagadta a vádakat.

Iszlam Karimov üzbég elnök, volt kommunista pártvezető, aki 1991
óta áll a független közép-ázsiai köztársaság élén, a távozni
kényszerült Eduard Sevardnadze szövetségese volt, akinél tavaly
októberben járt hivatalos látogatáson.

Sevardnadzéhez hasonlóan Iszlam Karimovot is azzal vádolják,
hogy eltűri a korrupciót, de szigorúan ellenőrzött országában
független tömegtájékoztatás híján viszonylag kevés nyilvános bírálat
éri.

Roma Évtized – Gyurcsány Ferenc: fel kell számolni az előítéleteket

Szófia, 2005. február 2., szerda (MTI) – Aki a romákon segíteni akar, annak először saját önzését, előítéleteit, a többségi társadalom ösztönös bezárkózását kell felszámolnia – mondta a magyar miniszterelnök szerdán Szófiában, a Roma Évtized 2005-2015 programot beindító konferencián.   

"A romák feszítő problémainak megoldása érdekében Európa ezen
táján több és más felelősséget kell vállalni" – hangsúlyozta
Gyurcsány Ferenc, aki a program társelnökeként vett részt a szófiai
Nemzeti Színházban tartott ünnepélyes rendezvényen.

Kiemelte: a romák problémáinak jelentős része szegénységükből
fakad, de – mint mondta – a többségi társadalom felelőssége is, hogy
ők vannak a legrosszabb helyzetben. Kitért arra, hogy a romák
felzárkóztatása, társadalmi integrációja terén az Európai Uniónak
szintén speciális programokat kell beindítania.

A kormányfő szerint a magyarországi romák identitásának
megőrzése érdekében még sok a teendő, hogy olyan újságjai,
színházai, iskolái legyenek a romáknak, amelyek úgy tudnak működni,
mint a többségi társadalom intézményei.

A magyar miniszterelnök a Roma Évtized programban részes nyolc
közép-, kelet- és délkelet-európai ország kormányának vezetői,
Szimeon Szakszkoburggotszki bolgár, Ivo Sanader horvát, Vlado
Bucskovszki macedón és Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök,
valamint Pavel Nemec cseh, Markó Béla román és Csáky Pál szlovák
miniszterelnök-helyettes társaságában aláírta a közös programot
elindító nyilatkozatot és ismertette a romák támogatására
kidolgozott nemzeti akcióterveket.

Jelen volt és felszólalt a program két fő kezdeményezője és
pénzügyi támogatója, James Wolfensohn, a Világbank elnöke és Soros
György, a Nyitott Társadalom Intézet vezetője
is.

A program legfontosabb célja, hogy e nyolc országban az oktatás,
az egészségügy, a lakhatás és a foglalkoztatás terén eredményeket
sikerüljön elérni a következő évtizedben.

A bolgár kormányfő, az esemény házigazdája beszédében azt emelte
ki, hogy az európai integrációban érdekelt országokban a roma
kisebbségnek is biztosítani kell azokat a lehetőségeket, amiket az
EU-tagság jelent. Szimeon Szakszkoburggotszki kitért arra, hogy a
romákról a társadalomban alkotott, sokszor kedvezőtlen kép
megváltoztatását is célul tűzték ki a Roma Évtized programmal.
Felszólalásában Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese
hangsúlyozta, hogy országa elkötelezettségét a kisebbségek ügyében a
romániai magyarság ügye, kormányzati pozíciója, az ő
miniszterelnök-helyettesi kinevezése is mutatja. Markó beszédét roma
nyelven fejezte be, amivel nagy tetszést aratott a hallgatóság
soraiban.

Vojislav Kostunica szerbia-montenegrói miniszterelnök azt
mondta, Belgrád elkötelezett a romák társadalmi integrációja
irányában, amelynek megfelelő hátteret ad a kulturális autonómia is.
Csáky Pál, Szlovákia miniszterelnök-helyettese azt emelte ki,
hogy országa három év alatt 16 millió eurónyi EU-pénzt költhet a
romák infrastruktúrájának fejlesztésére, ami komoly lökést adhat
számukra.

Pályázati felhívás az európai felsőoktatás népszerűsítésére

Budapest, 2008. március 10., hétfő (MTI) – Magyar intézmények jelentkezését is várják az európai felsőoktatás népszerűsítésére hirdetett programra az Erasmus Mundus projekt keretében május 15-ig – közölte a Tempus Közalapítvány az MTI-vel.   

A jelenlegi pályázati felhívás az utolsó az Erasmus Mundus
program 2008-ig tartó első szakaszában, az összesen elnyerhető
támogatás 3,306 millió euró. A nyertes pályázatokat általában 100
ezer és 350 ezer euró közötti összeggel támogatja az Európai
Bizottság. Az Erasmus Mundus 2009-ben induló második szakaszában ez
a pályázati lehetőség továbbra is nyitva áll majd a pályázók előtt.

Az Erasmus Mundus egy olyan együttműködési és mobilitási
közösségi program a felsőoktatás területén, amely támogatja az
európai egyetemek nemzetközi kapcsolatait, és világszerte
népszerűsíti az európai felsőoktatást. A projekt egyik alprogramja
az európai felsőoktatás népszerűségének és vonzerejének növelésére
irányuló kezdeményezéséket támogatja – olvasható az MTI-hez
eljuttatott tájékoztatóban.

Az Európai Bizottság többek között olyan tevékenységeket kíván
segíteni, amelyek az európai felsőoktatás hozzáférhetőségét segítik
elő, előmozdítják az Európába irányuló hallgatói mobilitást, a
végzettségek, képesítések és résztanulmányok kölcsönös elismerését
célozzák.

2007-ig majd 40 ilyen projektet támogatott az Európai Unió,
közülük négy magyar részvétellel jött létre: az Eötvös Loránd
Tudományegyetem 2005-ben, a Magyar Ösztöndíjbizottság 2006-ban, a
Nyitott Társadalom Intézet 2005-ban és 2007-ben szerepelt a nyertes
intézmények között
. Ez utóbbi például a közép-ázsiai és a kaukázusi
térségben, majd a nyugat-balkáni, kelet-európai régióban állított
fel oktatási tanácsadó központokat
. A hálózatba szervezett központok
működésén keresztül az európai felsőoktatás markánsabban jelent meg
a térségben és emelkedett az Európába érkező hallgatók száma.

Washingtoni meghallgatás a romák elleni erőszak fokozódásáról, magyar szociológus részvételével

Washington, 2009. június 9., kedd (MTI) – Az Egyesült Államok következetesen ítélje el a romák elleni erőszakot és gyűlöletbeszédet, és nyújtson segítséget a romák elleni rasszista bűntények felderítéséhez – ezt kérte Bársony Katalin* roma szociológus kedden Washingtonban, az amerikai kongresszus Helsinki Bizottságának meghallgatásán.   

"Arra kérjük az Egyesült Államokat, hogy segítsen nekünk (…) a
súlyos, rasszista motivációjú bűntények elkövetőinek megtalálásában
és a törvény betartatásában Magyarországon" – mondta.

A Helsinki Bizottság több közép-európai roma szakértőt hívott
meg a meghallgatásra, amelynek a romák elleni erőszak fokozódása
volt a témája.

Bársony Katalin mellett Daniel Stanislav, a budapesti székhelyű
Európai Roma Jogok Központjá
nak szlovákiai munkatársa a szlovákiai
és csehországi romellenes erőszak erősödéséről számolt be. A
romániai Isabela Mihalache, a Nyitott Társadalom Intézet kutatója
arról beszélt, hogy a romák helyzete Európa különböző országaiban,
az EU-ban és azon kívül is, hasonló, az ellenük elkövetett erőszak
végrehajtóit többnyire büntetlenség jellemzi.

Bársony Katalin, a romák helyzetét bemutató Mundi Romani című
ismeretterjesztő tévésorozat szerkesztője
felhívta a figyelmet: a
romákkal kapcsolatos rasszista vagy feltételezhetően rasszista
indíttatású esetek ügyében Magyarországon még mindig nincs bírósági
eredmény
. "Sem az ügyészség, sem a rendőrség részéről, semmilyen
állami szerv részéről nem kaptunk egyértelmű választ a
tatárszentgyörgyi, a tiszalöki gyilkosságokkal kapcsolatban" –
mondta.

Rámutatott, hogy "ezért az egész roma társadalom Magyarországon
állandó napi félelemben él
". Kifejtette, "olyan mindennapi emberek,
akik eddig békében éltek a falu szélén a roma telepen, a betonút és
a földút szélén, napi félelemben élnek, megszervezték a járőrözést,
megpróbálják megoldani saját védelmüket, mert nem bíznak a magyar
rendőrségben, senkiben sem".

Azt mondta, annak ellenére, hogy több mint száz ember vesz részt
a magyarországi nyomozásban, és az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda
(FBI) is közreműködik, "még mindig nincs eredménye a nyomozásnak,
amely megnyugvást nyújthatna a roma közösségnek". Elmondta, romaként
egy demokratikus eljárást erőltetnek, amely demokratikus nyomozást,
nyilvánosságot és független bíróságot jelent, "egy olyan európai
eljárást, amelyben hét meggyilkolt áldozat után jár valamilyen
fajta, tényekkel alátámasztható nyomozati anyag". Arról beszélt,
hogy "még mindig nem tudjuk, hogyan, milyen mértékben függnek össze
a romák elleni bűnesetek".

Bársony Katalin kiemelte: a magyarországi közbeszédet nem ezek
az ügyek, hanem a "cigánybűnözéssel" kapcsolatos kérdések uralják
.
Meggyőződése szerint "aki ezt a szókészletet használja és
elfogadhatónak tartja a 21. században Magyarországon, az nem tanult
semmit a holokausztból". Mint mondta, a Jobbik – amely 15 százalékos
eredményt ért el az európai parlamenti választáson – olyan jól
meglovagolta az ezzel kapcsolatos politikai harcokat és hullámokat,
hogy megdöbbentő a párt térnyerése
. Azt mondta, "politikai kampányt
folytatni cigánybűnözésre alapozva, ez magában alkotmányellenes
dolog kellene, hogy legyen".

Előadásában azt érzékeltette, hogy a magyarországi romák félelme
leginkább az 1960-as években az Egyesült Államokban, a Ku Klux Klan
idejében a feketék által megélt közeghez hasonlít
, amikor nem
lehetett tudni, kinek a háza előtt gyullad fel egy horogkereszt,
kinek a házába törnek be és gyilkolják meg az ott lakókat.

Az MTI kérdésére válaszolva kifejtette: a romakérdésre nemcsak
magyarországi, hanem páneurópai szinten is meg kell adni a választ
egy egyértelmű politikai stratégiával. Arra a kérdésre, fennáll-e a
veszélye annak, hogy a félelem miatt ismét megindulnak a romák
külföldre, a tengerentúlra, elmondta: az utóbbi hetekben
Csehországból harmincas csoportokban indultak el a romák, hogy új
életet kezdjenek. Kifejtette, hogy ott a romák 60 százaléka
integrálódott, Magyarországon ez a mutató csak 15 százalékra tehető,
Magyarországon "a romákat a szegénység a földhöz ragasztja".

"Magyarországról azok a romák, akik mozdulni tudnak, lehet, hogy
mozdulni fognak az elkövetkezendő időszakban, de ez a kivándorlás
nem lesz olyan mértékű, mint Csehországban" – mondta.

A roma szociológus az MTI-nek arról is beszélt, hogy mivel
Amerika világhatalom, amely számára a demokratikus értékek szem
előtt tartása mindig fontos volt, és mert Amerika diplomáciailag
Magyarország szempontjából is fontos partner, reméli, hogy "ha egy
világhatalom felhívja az ország és erőforrás nélküli kisebbség
helyzetére a figyelmet, az hangsúlyosabb szerepet fog kapni".

Bársony Katalin a bizottságban úgy foglalt állást:
Magyarországon véget kell vetni a romák de facto szegregációjának az
oktatás, a lakhatás és az egészségügy területén
.

Somogyi Ferenc nagykövet keddi nyilatkozatában köszönetet
mondott a Helsinki Bizottságnak, amiért vezető szerepet vállal a
romák elleni erőszak fokozódásának vizsgálatában. Úgy nyilatkozott
az MTI-nek, hogy "számos érzelem nehezíti a dolgok tényszerű
feltárását" az általános helyzettől kezdve konkrét
bűncselekményekig. Hozzátette, a kormány, a hivatalos szervek azon
dolgoznak, hogy összhangba hozzák a jogszabályokat és azok
alkalmazását az európai, nemzetközi elvekkel.

Az amerikai Helsinki-bizottság egy különleges amerikai
kormányzati szervezet, amely figyelemmel kíséri az 1975-ös
Helsinki-egyezményekben foglalt elvek teljesülését, a szenátus és a
képviselőház 9-9 tagjából, továbbá a külügy-, védelmi, és
kereskedelmi minisztérium 1-1 képviselőjéből áll
.

* MTI, 2010. április 9. Több erőfeszítést várnak a romák integrálódásuk érdekében
Bársony Katalin a Roma Média alapítvány munkatársa

* MTI, 2012. február 14. Cinema Total 5 – Roma nap Berlinben Fliegauf filmje kapcsán Tony Gatliffel
… A kedd délutáni fórumon részt vevő fiatal európai roma filmesek, köztük a magyar Bársony Katalin úgy …

* MTI, 2012. március 14. Magyar film az Al Jazeera hírtelevízió nemzetközi fesztiválján
… A Romedia Alapítvány produkciójában, Bársony Katalin rendezésében készült alkotás, a Kitaszítottak az egyetlen magyar film, amely bekerült az idei fesztiválra, rövidfilm kategóriában …

* MTI, 2012. április 23. Balog Zoltán: célzott programok szükségesek a roma nők többszörösen hátrányos helyzetének javításához
Bársony Katalin filmrendező kifejtette: a roma nők helyzetének javításában kiemelt szerepe van a médiának, amelynek be kell mutatni példákat, sorsokat. Ez felszabadító és aktivizáló hatást fejt ki – mondta. …

* MTI, 2012. október 31. Auschwitz-rekviem – Filmfesztivál, kiállítás és koncert a roma holokausztról
… Az Auschwitz-rekviem egy holokauszt-túlélő szinti roma ötletéből Hollandiában született páneurópai kezdeményezés, amely az Európai Bizottság támogatásával a romák alig ismert szenvedéstörténetére kívánja ráirányítani a figyelmet – emlékeztetett Bársony Katalin, a magyarországi programokat szervező Romedia Alapítvány igazgatója az Auschwitz-rekviem szerdai sajtótájékoztatóján a budapesti brit nagykövetségen. …

* MTI, 2012. november 17. Gyurkó Szilvia kapta a fiatal, sikeres nőket elismerő AmCham díjat
… A döntőbe öt hölgy került: Bársony Katalin, a Romedia Alapítvány ügyvezetője, Baska Barbara, designer, képzőművész, filmrendező; Dinók Henriett, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének fiatal kutatója, Fellegi Borbála, a Foresee kutatócsoport alapító ügyvezetője és Gyurkó Szilvia, az UNICEF gyermekjogi igazgatója. …

Soros György 11 millió dollárt adományoz New York művészeti intézményeinek

New York, 2010. július 22., csütörtök (MTI/EFE) – Soros György magyar amerikai származású üzletember 11 millió dollárt ajánlott fel szerdán New York közel nyolcvan, művészettel foglalkozó intézményének, hogy azok le tudják küzdeni a gazdasági válság okozta nehézségeket.   

"A művészetek és a művészeti oktatás New Yorktól
elválaszthatatlanok. Ez az adomány azoknak az intézeteknek szeretne
segíteni, amelyeket a válság gazdaságilag rendkívül megviselt" –
mondta Soros a zene- és táncművészettel foglalkozó intézmények,
valamint a színházak támogatására felajánlott, alapítványán, a
Nyitott Társadalom Intézeten keresztül folyósított adományt
bejelentve.

Az 1930-ban Budapesten született pénzember elmondta, hogy
kezdeményezése nyomán 2 éven át 79 kisebb intézet jut majd 65-250
ezer dolláros támogatáshoz. A Nyitott Társadalom Intézet munkatársai
szerin
t ezek a zenei, tánc- és színházi társulatok már jó hírnévre
tettek szert munkájuk minőségének, a fiataloknak biztosított
oktatási programoknak és a feltörekvő művészek felkarolásának
köszönhetően.

"Mindegyikük hozzátesz New York színes és gazdag kulturális
életéhez" – hangsúlyozta Soros György intézete a támogatásból
részesülő társaságok hosszú listájára utalva. Az adományozattak
közül kiemelt helyen van Martha Graham balett-táncosnő társulata,
valamint a híres koreográfus, Merce Cunningham alapította
tánctársulat.

Az adományozottak közé bekerült a New York-i Fiatal Szimfonikus
Zenekar, a Brooklyni Filharmonikus Zenekar, a Queensi Szimfonikus
Zenekar, a Harlemi Művészeti Iskola, illetve a város több pontján
klasszikus műveket bemutató New York-i Klasszikus Színház is.

Több spanyol nevű intézet is szerepel a támogatottak között,
többek között a Pregones és Reperterio színházi társulatok, a kubai
Arturo O’Farrill dzsessz-zenekar vagy a Flamenco Vivo tánctársulat.

Ann Beeson, a Nyitott Társadalom Intézet programvezetője
emlékeztetett "a művészeteknek és a kultúrának a gazdasági
stabilitásban és a társadalmi változásban játszott központi
szerepére", és hangsúlyozta, hogy ezek a szervezetek New Yorkban
mintegy 160 ezer embert foglalkoztatnak
.

Soros György alapítványa, a Nyitott Társadalom Intézet több mint
70 országban valósít meg segélyprogramokat
, és az elmúlt két évben
az Egyesült Államokban számos projektet indított el egyebek között a
szegénység elleni küzdelem és az oktatás terén
, valamint a gazdasági
válság áldozatainak megsegítésére.

Post a comment or leave a trackback: Trackback URL.

Trackbacks

  • […] látom, ami a Nyitott Társadalom Intézet: a néhai Szalai Annamária globális intézményi ellenfele … de mic… megírására indított tegnap (nyilvánvalóan rengeteg a súlyosan megbántott ember, Sándor […]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: