EU más országaiba való kivándorlás

Re: GP#1 és GP#2
(két FB megjegyzésem erre: Elhagyja az országot Gerendás Péter)


“Talán tetszett volna forradalmat csinálni” (anno), akkor nem itt tartanánk

Ezt az ebben a blogban foglaltak közül elsősorban az alábbiak miatt gondolom:
Hitelminősítők: A bankszakma adósminősítőiként nem az adós helyzetének fokozatos javulása számít nekünk, amennyiben ez a javulás részben a bankszféra érinthetetlenségének rovására következett be
Néplélek régen és most
Elsődleges a termelés: Demján-Orbán–VOSZ párbeszéd
Érdemi kormánykritika, valójában a hazai termelés potenciálját 22 éve súlyosan alulértékelő, a multikat neoliberálisan felülértékelő gazdasági rendszer akaratlan kritikája: Róna Péter
Gátlástalan politikai vadászat, éppenséggel a saját, jóval komolyabb bűneik következmények nélküliségét jogosnak tartó köröktől
Múltidéző akkori MTI és OS közlemények alapján: Hazugságoktól a tagadásig és elhallgatásig, avagy hivatalos beszámolók a 2006. szeptember 17. és október 23. között történtekről


Egszisztenciális okokból vándorolnak ki (Re: Gerendás Péter), nem más okból.

Ma már azonban már ebben is csak azok lesznek sikeresek, akik munkát tudnak más országban találni (ld. tervezett britt korlátozások). Gerendás Péternek ez aligha sikerülhet, ha még itt sem sikerült. Hacsak, más okból és helyről folyamatos segélyezést nem kap külföldön. Én az utóbbit valószínüsítem.

Ezt az alábbiak értelmében gondolom:

Matolcsy látnok vagy csak nagyot mondott (hvg.hu, 2013. január 30.)

A nemzetgazdasági miniszter egy újabb stratégiai megállapodás hétfői aláírásán arról beszélt, hogy “félmillió kitűnő magyar munkavállaló” dolgozik külföldön, akiket a kabinet haza szeretne csábítani.

Nagyon bizonytalan adatforrások vannak a külföldön élőkre és dolgozókra – mondta el Melegh Attila, szociológus. Melegh szerint a tükörstatisztikákból, vagyis más országok statisztikai hivatalaitól beszerzett adatokból az látszik, hogy körülbelül 180 ezer magyar állampolgár jelentkezett be az Európai Unió (EU) valamelyik tagállamába bevándorlóként. Ezek irányadóak még akkor is, ha ezeknek csak egy részét hagyja jóvá az unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Fontos azonban tudni, hogy ez messze nem minden. Nem mindenki szokott bejelentkezni, még akkor sem, amikor 90 napnál tovább tartózkodik az országban, és emiatt ez elvileg kötelező lenne: ilyenek lehetnek az osztrák határ mentén vagy Bécsben dolgozók, akik naponta ki-be ingáznak Ausztriába. Ők aligha gyarapítják a hivatalos osztrák statisztikákat. Rajtuk kívül a feketén dolgozók – például konyhai mosogatók vagy egyéb szállodai, szakképesítést nem igénylő munkát végzők – sem valószínű, hogy benne lennének bármilyen statisztikában.

A szociológus szerint bár a ki- és bevándorlásra (a külföldre távozásra, illetve hazatérésre) vannak becslési eljárások, de ezek eléggé vitatottak, így biztosat nem lehet állítani ezen a területen. Melegh Attila elmondta, hogy épp most vesz részt egy 8 országra kiterjedő kutatásban, mely a kivándorlók korösszetételét, munkaerő-piaci jellemzőit is megpróbálja felderíteni. Ebből a várakozásai szerint majd megbízhatóbb következtetéseket lehet levonni az országot elhagyók számára és végzettségére vonatkozóan is. De az még egy év, míg ebből használható adatok lesznek – fejtette ki a szociológus. Melegh hozzátette, fontos lenne minduntalan jelezni, hogy a migrációval kapcsolatban még becsléseket is igen nehéz készíteni.

OGY – Varga: folyamatban van az újabb munkaerő-piaci akcióterv kidolgozása

Budapest, 2013. március 4., hétfő (MTI) – A miniszterelnök évértékelőjében bejelentett, a bérből és fizetésből élő támogatása érdekében bevezetendő akcióterv kidolgozása folyamatban van, de még korai ennek részleteit ismertetni – mondta Varga Mihály hétfőn a parlament foglalkoztatási bizottsági meghallgatását. A politikus nemzetgazdasági miniszterré való kinevezését 12 igen, 3 nem és 3 tartózkodó szavazat mellett támogatta a testület.

A miniszterjelölt elmondta, hogy a kormány nem készül a Munka törvénykönyve további módosítására, ám amennyiben az látszik, hogy erre szükség van, akkor lehet változtatni a törvényen. Semmi sincs kőbe vésve – fogalmazott.
Varga Mihály arról is beszélt, hogy nemzetgazdasági miniszterként folytatni kívánja majd a kormány eddigi, a kis- és középvállalatok támogatását célzó törekvéseit, hiszen “ez stratégiai érdekünk”, ugyanis a kkv-szektor adja a magyar munkahelyek kétharmadát.
Szavai szerint kiemelt feladat, hogy az Eximbankon keresztül megteremtsék annak lehetőségét, hogy a kkv-k minél nagyobb számban kapcsolódhassanak be a multinacionális vállalatok beszállítói láncaiba, illetve a magyarországi kivitelbe.     Arra a kérdésre, hogy mit tesz a kormány a külföldre vándorló munkavállalók hazacsábítására, leszögezte: tudomásul kell venni, hogy megváltozott a világ, és “nem az ördögtől való”, ha egy fiatal belegondol abba, milyen lehetőségei vannak külföldön. Magyarország nem szigetként néz szembe a fiatalok, orvosok és ápolók elvándorlásával – tette hozzá.
Varga Mihály elmondta: ez a folyamat azért létezik, mert egyes országok között olyan jövedelemkülönbségek vannak, amelyek “csábítóan hatnak” minden olyan személyre, aki megfontolja, hogy máshol vállaljon állást. A kormánynak az a dolga, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek alapján reális alternatíva az elhelyezkedés Magyarországon.
A foglalkoztatási, szociális és oktatáspolitikában azt a kormány által elindított “filozófiai váltást” kell támogatni, amely azt mondja, hogy a munka érték – hangoztatta. Mint mondta, “kétségtelen tény, hogy a kormány nem tudja mindenkinek a munkaerő-piaci elhelyezkedését garantálni”, de a közfoglalkoztatás keretében a korábbi szociális juttatásnál magasabb jövedelmet tud biztosítani.

Brit képviselők: korlátozhatóvá kellene tenni a munkaerő-áramlást az EU-ban

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:
London, 2013. március 29., péntek (MTI) – Meg kellene vizsgálni az EU-országok közötti szabad munkaerő-áramlás korlátozásának lehetőségét a magas munkanélküliséggel jellemzett időszakokban – írta pénteken megjelent cikkében két tekintélyes brit parlamenti képviselő.

Frank Field, az ellenzéki Munkáspárt veterán politikusa, és Nicholas Soames, a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi képviselője – Sir Winston Churchill néhai miniszterelnök unokája – a The Daily Telegraph című vezető konzervatív napilapban közölt nyílt levelében “fenntarthatatlannak” nevezte a nagy-britanniai bevándorlásjelenlegi szintjét. E vélekedésük alátámasztására kimutatták, hogy 1997-ben nettó 50 ezer volt a brit munkapiacra érkezők száma, 2010-ben viszont már 250 ezer.
Field és Soames hangsúlyozta: a kelet-európaiak bevándorlási hullámának eddigi tanúsága szerint a külföldről érkező EU-munkavállalók zöme alacsony képzettséget igénylő munkaköröket tölt be, Nagy-Britanniának ugyanakkor magas képzettségű bevándorolókra van szüksége a gazdasági növekedés beindításához.
A két képviselő – a Kiegyensúlyozott Migráció Pártközi Csoportja nevű alsóházi szerveződés társelnökei – szerint a jelenlegi bevándorlási folyamat fenntartásának “semmi értelme”, különösen most, amikor egymillió 18-24 év közötti brit fiatalnak nincs munkája.
A nyílt levél szerzői idézik a brit statisztikai hivatal előrejelzését, amely szerint Nagy-Britannia lakossága 15 év múlva a jelenlegi 63,2 millióról 70 millióra növekszik.
Field és Soames szerint ekkora népességtöbblet befogadásához egy-egy új Birminghamet, Manchestert, Liverpoolt, Bradfordot, Leedst, Sheffieldet, Glasgow-t, Bristolt és Oxfordot kellene felépíteni, amit Nagy-Britannia “nyilvánvalóan nem engedhet meg magának”.
A két politikus idézi a MigrationWatch UK nevű konzervatív, a szabályozás nélküli bevándorlást az uniós társállamok esetében is erőteljesen ellenző brit kampánycsoport nemrégiben ismertetett becslését, amely szerint évente ötvenezer román és bolgár munkavállaló érkezhet Nagy-Britanniába a két országgal szembeni átmeneti korlátozások ez év végi felszámolása után.
A szerzők szerint mindezek alapján szükséges megvizsgálni azt a lehetőséget, hogy az EU-tagállamok saját hatáskörükben korlátozhassák az EU-jogszabályok által jelenleg garantált szabad munkaerő-áramlást olyan időszakokban, amikor egyes uniós gazdaságok magas munkanélküliséggel küszködnek.
Az utóbbi hónapokban a brit Konzervatív Párt vezető kormányzati politikusai részéről is többször elhangzottak olyan nyilatkozatok, hogy az uniós társállamokból érkezők szabad nagy-britanniai munkavállalásának teljes rendszerét általános felülvizsgálatnak kell alávetni.
Theresa May brit belügyminiszter már tavaly ősszel közölte egy lapinterjúban, hogy a Konzervatív Párt az EU-tagállamokból érkezők szabad beutazásának felülvizsgálatát fontolgatja a nagyarányú gazdasági migráció visszaszorítása végett.
David Cameron miniszterelnök néhány hete egy BBC-interjúban kijelentette, hogy a brit kormány az EU-hoz fűződő viszony felülvizsgálandó kérdései közé sorolja az unión belüli szabad mozgást is, mivel London szerint jogos igény azon uniós állampolgárok betelepülésének megnehezítése, akik csak a brit jóléti juttatások igénybe vételéért ékeznek Nagy-Britanniába.
Cameron e hét elején, a brit bevándorlási politika tervezett reformjáról elmondott beszédében közölte azt is, hogy a kormány még az idén jelentősen megszigorítja a Nagy-Britanniába érkező külföldi EU-munkavállalók hozzáférését a jóléti ellátórendszerek szolgáltatásaihoz. A kormányfő szavai szerint a jövőben az EU-ból munkavállalási céllal érkezőknek bizonyítaniuk kell majd, hogy valóban keresnek munkát, ellenkező esetben elveszítik jóléti juttatásaikat.

Cameron: hiba volt korlátozás nélkül beengedni a kelet-európai munkavállalókat

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:
London, 2013. március 25., hétfő (MTI) – A brit miniszterelnök hibának tartja a 2004-ben uniós taggá vált országok munkavállalóinak korlátozás nélküli beengedését Nagy-Britanniába, egyben jelezte, hogy az újonnan csatlakozó országokkal szemben  érvényesíteni fogják az átmeneti munkavállalási korlátozásokat, és szigorítják a külföldi EU-munkavállalók hozzáférését a jóléti szolgáltatásokhoz.

Hiba volt a 2004-ben EU-taggá lett közép- és kelet-európai országok munkavállalóinak korlátozás nélküli beengedése Nagy-Britanniába – mondta hétfőn David Cameron brit miniszterelnök.
Cameron a brit bevándorlási politika reformjáról Ipswichben elmondott beszédében közölte, hogy a jelenlegi konzervatív-liberális kormánykoalíció az unióhoz ezután csatlakozó új tagállamok esetében teljes mértékben érvényesíteni fogja az átmeneti munkavállalási korlátozásokat. A miniszterelnök közölte, hogy a brit kormány ennek megfelelően élni fog e korlátozási lehetőségekkel, amikor Horvátország az idén belép az unióba.
Bejelentette azt is, hogy a kormány még az idén komoly mértékben megszigorítja a Nagy-Britanniában dolgozó külföldi EU-munkavállalók hozzáférését a jóléti ellátórendszerek szolgáltatásaihoz.
A kormányfő közölte: a jövőben az EU-ból munkavállalási céllal érkezőknek bizonyítaniuk kell majd, hogy valóban keresnek munkát, ellenkező esetben elveszítik jóléti ellátásaikat.
Ráadásul a munkakeresésre is csak hat hónap áll rendelkezésükre, és ha ez letelt, mindenképpen megszűnik hozzáférésük a szociális juttatásokhoz. Ez alól csak az jelenthet kivételt, ha az érintettek minden kétséget kizáróan bizonyítani tudják, hogy nem csupán aktívan keresnek munkát, de tényleges esélyük is van arra, hogy állást találnak – tette hozzá a brit miniszterelnök.
Cameron hozzátette: a brit hatóságok ennek ellenőrzésére “robusztus” rendszert dolgoznak ki, és az ellenőrzési rendszer része lesz annak megvizsgálása is, hogy nem az érintett betelepülők esetleg nem megfelelő angol nyelvtudása akadályozza-e alkalmazásukat.
Mindemellett a külföldi munkavállalók legalább két évig nem kerülhetnek fel a helyi tanácsok lakáskiutalási várólistájára, és e határidő letelte után is vizsgálni kell, hogy valóban életvitelszerűen tartózkodnak-e az adott tanács illetékességi területén.
A jelenlegi brit kormány jó ideje hangoztatja, hogy szigorítani kell a külföldi EU-munkavállalók hozzáférését a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásaihoz.
Iain Duncan Smith brit munka- és nyugdíjügyi miniszter a BBC-nek a minap kijelentette: a brit kormány távol akarja tartani azokat, akik csak e juttatások miatt telepednének le Nagy-Britanniában. A miniszter szerint az Európai Bizottságnak meg kell értenie, hogy az EU-n belüli szabad mozgás nem jelentheti olyanok szabad letelepedését, akik csak a legjobb szociális ellátórendszerekhez igyekeznek hozzáférni.
A kormányzó brit Konzervatív Párt vezető politikusai részéről az utóbbi hónapokban többször is elhangzottak olyan nyilatkozatok, hogy az uniós társállamokból érkezők szabad nagy-britanniai munkavállalásának teljes rendszerét általános felülvizsgálatnak kell alávetni.

Íme a “britteket veszélyeztető migráció” eddigi statisztikai adatai, pontosabban az, hogy a “britteket veszélyeztető országok tekintetében”, a teljes EU viszonylatát tekintve hogyan alakult eddig a migráció:

image
See: Crude rate of net migration plus adjustment

Az európai demográfiai kihívásokról tartottak konferenciát Brüsszelben

Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 2013. március 4., hétfő (MTI) – A népszaporulat alacsony európai szintje az egyik legfőbb oka annak, hogy a kontinens lakosságának részaránya csökken a világ népességén belül, az európaiak elöregednek a globális átlaghoz viszonyítva, az EU-országok pedig a migráció célpontjává váltak – hangsúlyozta hétfői brüsszeli előadásában Spéder Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója.

Ő volt az egyik felszólaló azon a szemináriumon, amelyet a jobbközép, konzervatív Európai Néppárthoz kötődő Európai Ötletek Hálózata nevű tudományos műhely szervezett Demográfia és bevándorlás: politikai következmények 2020 címmel az Európai Parlament (EP) székházában. A rendezvényen Schöpflin György magyar néppárti EP-képviselő elnökölt.
Spéder Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy kisebb-nagyobb eltérés mindig tapasztalható a tényleges és a “kívánt” népszaporulati ráta között, de ahhoz, hogy ez az eltérés ne váljon áthidalhatatlan szakadékká, megfelelő ösztönző politikákra van szükség. Olyan statisztikai adatokat ismertetett, amelyek azt támasztják alá, hogy az EU keleti tagországaiban ez az eltérés szakadékszerűen nagy a nyugati országokban tapasztalt mértékekhez képest.
Mind a magyar kutató, mind pedig Ilmars Mezs, a lett kormány Demográfiai Tanácsának tagja kiemelte, hogy Magyarország és Lettország sereghajtó az EU-ban a születési arányszám tekintetében. Miközben Írország és Franciaország valamivel meghaladja a lakosságszám reprodukálásához szükséges 2,05 gyermekszületési mutatót, a magyar és a lett adat 1,2, illetve 1,3 táján mozog.
Krystyna Iglicka, a varsói Lazarski egyetem professzora a demográfiai trendeket elemezve arról beszélt, hogy hazájában, ahol 2006-ban még csak a lakosság 13,5 százaléka volt 65 év feletti, 2060-ra ez a mutató 36,2 százalékra emelkedhet. Hivatkozott az Eurostat azon becsléseire, amelyek szerint 2050-re Bulgáriában, Lettországban, Litvániában és Romániában 20 százalékkal, Lengyelországban és Szlovákiában 18 százalékkal, Magyarországon és a Cseh Köztársaságban 10 százalékkal csökkenhet a lélekszám a mostanihoz képest. Kevesebben lesznek a németek is, ugyanakkor többen a franciák – tette hozzá.
A lengyel kutatónő elemzése szerint az EU keleti tagországaiban általában ugyanazok a természetes népszaporulati trendek jelentkeznek némi késéssel, mint nyugaton, ám azzal a különbséggel, hogy a keleti tagországokba korántsem áramlanak olyan nagy arányban a bevándorlók, sőt, éppenséggel egyes keleti tagországokból indult meg jelentős migráció nyugat felé.
David Coleman, az oxfordi egyetem professzora ugyanakkor azt fejtegette, hogy Nagy-Britanniában – ha amigrációs és népszaporulati trendek tartósnak bizonyulnak – a britek hamarosan kisebbségbe kerülhetnek a bevándorlókkal szemben.
Schöpflin György egyebek közt szólt arról, hogy amit a keleti tagországok a bevándorlási probléma kezelése során mindenképpen el akarnak kerülni, az a nyugati nagyvárosokban számos helyen tapasztalható gettósodás jelensége.

A teljes EU27-re nézve a migráció természetesen pozitív volt:

chart

Főbb meghatározások:

Net Migration and Net Migration including corrections

The difference between immigration into and emigration from the area during the year (net migration is therefore negative when the number of emigrants exceeds the number of immigrants). Since most countries either do not have accurate figures on immigration and emigration or have no figures at all, net migration is generally estimated on the basis of the difference between population change and natural increase between two dates (in Eurostat database, it is then called net migration including corrections). The statistics on net migration are therefore affected by all the statistical inaccuracies in the two components of this equation, especially population change.

Crude Rate Of Net Migration

The ratio of the net migration during the year to the average population in that year. The value is expressed per 1000 inhabitants. The crude rate of net migration is equal to the difference between the crude rate of change and the crude rate of natural change (that is, net migration is considered as the part of population change not attributable to births and deaths). It is calculated in this way because immigration or emigration flows are either not available or the figures are not reliable.

Nagy Britannia esetében kigyüjtöttem a fenti országokból 2004 és 2011 között állampolgárságot nyerők statisztikáját:

imageForrás: Citizenship data tables Immigration Statistics October to December 2012

Reklámok
Post a comment or leave a trackback: Trackback URL.

Trackbacks

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: