Hitelminősítők: A bankszakma adósminősítőiként nem az adós helyzetének fokozatos javulása számít nekünk, amennyiben ez a javulás részben a bankszféra érinthetetlenségének rovására következett be

A hír: Gyengült a forint a magyar szuverén besorolás rontásának hírére. (MTI, 2012. november 23.)

A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő az eddigi "BB plusz"-ról egy fokozattal "BB"-re rontotta a hosszú futamú magyar hazai és külső államadósság besorolását.
    A bejelentést követően a forint gyengült, az euró jegyzése 280 forint alatti szintről 282 forint fölé emelkedett.
    A dollár jegyzése 216 forint közeli szintről 217,50-re, a svájci franké 232,50 forintról 234 forint fölé, a japán jené pedig 2,625 forintról 2,640 forint fölé.
    Este fél hétkor az eurót 281,76, a dollárt 217,20, a svájci frankot 234,05, a japán jent 2,6375 forinton jegyezték.
    Délután négy órakor az euró jegyzése még 279,78, a dolláré 216,04, a svájci franké 232,21, a japán jené pedig 2,6235 forinton állt.

Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a hitelminősítőknek csak az adós “korlátlan legagyásíthatóságának az elve” számít, semmi más, hiszen:

A JP Morgan elemzői megerősítették azt a véleményüket, hogy a magyar kormány csak a piaci hangulat jelentős romlása esetén lenne hajlandó azokra a kompromisszumokra is, amelyek nyomán még a 2014-es választások előtt megköthető lenne az IMF/EU-megállapodás.

A hitelminősítő döntését kommentáló, fenti bankelemzői kijelentés mögött rejtőzködő meztelen igazságot jól megvilágította két magyar banki elemző a fentinél sokkal nyersebb megfogalmazása:

 

Ha Magyarország megkötötte volna az IMF/EU-párossal a megállapodást, és annak feltételeit be is tartotta volna, bizonyára elkerülhető lett volna a leminősítés – mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője arra reagálva, hogy a Standard & Poor’s este Londonban közölte, az eddigi "BB plusz"-ról egy fokozattal "BB"-re rontotta a hosszú futamú magyar hazai és külső államadósság besorolását.
    Mivel a hitelminősítők általában és ebben a konkrét esetben is az adós kockázatát minősítik, a befektetőknek az S&P ezzel a döntéssel feltehetően azt üzeni, hogy nem látja biztosítottnak az ország adósságának tartós csökkenését – mondta az MKB Bank vezető elemzője.
    Kondrát Zsolt szerint a leminősítés hátterében az állhat, hogy amíg nem lesz gazdaságpolitikai fordulat Magyarországon, addig kevés esélye van annak, hogy a jelenlegi alacsony gazdasági növekedés változzon. S bár a 3 százalék alatti hiánycél tartása pozitív jelzés a piacoknak, és esélyt ad arra, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, nem elég ahhoz, hogy az ország adóssága csökkenjen.
    Arra lenne szükség, hogy vagy beinduljon a növekedés, vagy a hiányt jóval 3 százalék alá csökkentse a kormány, hiszen így lehet valóban csökkenteni az adósságot – tette hozzá. Véleménye szerint ha létrejönne az IMF/EU-megállapodás, egy idő után elképzelhető lenne, hogy a hitelminősítők először pozitív kilátással frissítsék osztályzatukat, majd később felminősítsék Magyarországot.

    Német Sándor, a Buda-Cash Brókerház kereskedelmi igazgatóhelyettese szerint az S&P a leminősítéssel azt fejezte ki, hogy az unortodox gazdaságpolitika csökkentette a magyar gazdaság növekedési kilátásait.
    Rámutatott: a piac pillanatnyilag minimálisan reagált a leminősítésre, a forint az euróval szemben még 1 százalékot sem veszített értékéből a délutáni 280 forinthoz képest. Más kérdés – vetette fel -, hogy hosszabb távon milyen lesz a piac reakciója, amely ma különösen optimistán viselkedett, és ezt egy ilyen hír sem csorbította számottevően – tette hozzá.
    A Nemzetgazdasági Minisztériumnak arra a meggyőződésére, hogy nem a minősítők, hanem a befektetők minősítik az országot, úgy reagált a Buda-Cash kereskedelmi igazgatóhelyettese: a hitelminősítők változtattak a válság előtti hozzáállásukon, és ma már inkább elébe mennek a piacnak, azon igyekezve, hogy a bajt előre jelezzék.

Ld: Gazdaság-pénzügy-befektetés
Hitelminősítés – Budapesti elemzők: növekedési problémát láthat az S&P

    Budapest, 2012. november 23., péntek (MTI) – Az MTI által megkérdezett elemzők szerint növekedési problémát láthat a Standard & Poor’s a magyar gazdaságban, ez állhat a péntek esti leminősítés mögött, amely az IMF/EU-megállapodással elkerülhető lett volna.

Ha a külföldi banki elemzők azon kijelentéseit vizsgáljuk, melyek az adós hitelképességének eddig hangsúlyozott szempontjaiból kiindulva értékelik a Standard & Poor’s további leminősítési döntését, akkor végképp kibújik a szög a zsákból:

Világgazdaság-Magyarország-hitelminősítés
Hitelminősítés – Londoni elemzői vélemény: "váratlan lépés"

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:
    London, 2012. november 23., péntek (MTI) – Londoni elemzői vélemények szerint váratlan, sőt a makroszámok alapján – és főleg más országok mutatóival összevetve – "nehezen igazolható", hogy a Standard & Poor’s pénteken rontotta a magyar államadós-besorolást, különös tekintettel arra is, hogy a leminősítés indoklásában "nincs semmi új".

    A nemzetközi hitelminősítő péntek este, az európai piaci zárások után Londonban bejelentette, hogy az eddigi "BB plusz"-ról egy fokozattal "BB"-re rontotta a hosszú futamidejű magyar hazai és külső államadósság besorolását.
    Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdásza a hitelminősítő pénteki bejelentését kommentálva felidézte, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért magyar államadósság-ráta még az S&P előrejelzése szerint is 73 százalékra csökken az idei év végéig – miközben az EU-átlag 86,8 százalék -, és a magyar államháztartási hiány 3 százalék körül lesz.
    Timothy Ash ezzel összevetette, hogy az S&P Portugáliát is a Magyarországnak most megadott "BB" szintű osztályzattal tartja nyilván, jóllehet Portugália államháztartási deficitje 5 százalék, GDP-arányos államadósság-rátája pedig 120 százalék.
    A Standard Bank londoni elemzője közölte: ő is negatív értékelést tart érvényben Magyarországra, de a Standard & Poor’s pénteki magyar osztályzatrontását ezzel együtt is "nehezen indokolhatónak" találja.
    Ash szerint a jelenlegi helyzetben a kormánynak mindenesetre hiteles jelöltet kell állítania a jövőre leköszönő Simor András MNB-elnök utódjaként, mivel a piacok valószínűleg "nem értékelnék egy unortodox jelölt, például Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kinevezését".
    Más nagy londoni házak szakelemzői a Standard & Poor’s pénteki lépése előtt is hasonló véleményeket fogalmaztak meg.
    A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) felzárkózó gazdaságokkal foglalkozó szakértői Budapesten tett minapi tájékozódó látogatásuk után közölték: véleményük szerint Varga Mihály, az IMF/EU-hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a legesélyesebb jelölt az MNB élére.
    A ház elemzői szerint Varga Mihály kinevezése semleges piaci hatással járna, mivel magasan képzett közgazdászról van szó, aki azonban ezzel együtt is egyértelműen kapcsolódik a politikához.
    A Bank of America-Merrill Lynch elemzői ugyanakkor úgy vélték, hogy a találgatások során felmerül másik két esetleges jelölt, Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető vagy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kinevezése az MNB élére "erősen negatív" lenne piaci szempontból.
    A magyar adósosztályzat rontásának pénteki bejelentése utáni kommentárjukban a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni részlegének szakelemzői annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az S&P-leminősítés "nem volt széles körben várt fejlemény". A ház szakértői szerint ugyanakkor a Standard & Poor’s indoklásában "nem is volt semmi újdonság".
    Ennek alapján a JP Morgan londoni elemzői közölték: nem gondolják, hogy befektetői szempontból a pénteki leminősítés komoly fordulatot jelentene, és azt sem várják, hogy – hacsak nem romlik jelentősen a Magyarországgal kapcsolatos piaci hangulat – a magyar kormány módosítaná az általa alkalmazott gazdaságpolitikai elegyet.
    A JP Morgan elemzői megerősítették azt a véleményüket, hogy a magyar kormány csak a piaci hangulat jelentős romlása esetén lenne hajlandó azokra a kompromisszumokra is, amelyek nyomán még a 2014-es választások előtt megköthető lenne az IMF/EU-megállapodás.
    A ház szerint az S&P pénteki lépése nyomán rövid távon nem lehet kizárni, hogy a másik két nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Moody’s Investors Service is leminősíti Magyarországot, különös tekintettel arra, hogy mindkét cég negatív kilátást tart érvényben a Magyarországra megállapított adósosztályzatán, és a Standard & Poor’s pénteki döntése után most az S&P-nél egy fokozattal jobb besorolásaik vannak a magyar államadósságra.
    Ugyanakkor az a tény, hogy a Standard & Poor’s a saját Magyarország-osztályzatára érvényes kilátást a leminősítéssel egy időben negatívról stabilra javította, csökkenti annak valószínűségét, hogy a magyar adósbesorolás a "BB" szint alá kerül – vélekedtek pénteki értékelésükben a JP Morgan londoni elemzői.

Szumma szummárum, az üzenet teljesen világos:

  1. Nem lesz IMF/EU-megállapodás a 2014-es választások előtt, amennyiben nem hajlotok meg a banki szféra érinthetetlenségét kifejező követeléseink előtt! Nyilvánvalóan utána is csak akkor, ha az új kormány meghajlik ezen követelések előtt, legyetek akár ti a választások ismételt győztesei. Punktum!
  2. Addig is ne merészeljetek olyan embert MNB elnöknek kinevezni, aki nem lesz kellően hajlékony a mi irányunkban! Ha még is megtennétek ezt, akkor jön a további leminősítés!

No és persze “mi nem diktálunk, nem ám”, mi “csak pénzügyi szakmunkát végzünk”!

Köszönjük szépen, ezt mi is látjuk, de látjuk ám!

Hogy az üzenetet végképp ne érthessük félre (az esetleges, igen finoman rejtett megfogalmazás miatt) egy napra rá jött az újabb nemzetközi bankelemzői “magyarázat”:

Világgazdaság-Magyarország-hitelminősítés
Hitelminősítés – Londoni elemzői vélemények: "váratlan lépés" – FRISSÍTETT (Új: további értékelések)

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:
    London, 2012. november 24., szombat (MTI) – Londoni elemzői vélemények szerint a piac nem várta a Standard & Poor’s által péntek este bejelentett magyar osztályzatrontást, amely a makroszámok alapján – és főleg más országok mutatóival összevetve – "nehezen igazolható".

    Több nagy citybeli ház szakértőinek véleménye szerint is azonban az S&P döntése nyomán nőtt a kockázata annak, hogy a másik két nagy hitelminősítő, a Moody’s Investors Service és a Fitch Ratings hasonló lépésre szánja el magát, bár ennek az elemzői előrejelzések szerint rövid távon nem lenne erőteljes piaci hatása.    
    A Standard & Poor’s péntek este, az európai piaci zárások után Londonban bejelentette, hogy "BB plusz"-ról egy fokozattal "BB"-re rontotta a hosszú futamidejű magyar hazai és külső államadósság besorolását. A cég ugyanakkor stabilra javította a magyar osztályzat eddigi negatív kilátását.
    A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői szombat hajnali értékelésükben úgy vélekedtek, hogy a piac "nem volt teljesen felkészülve" a leminősítés hírére.
    A GS szakértői ugyanakkor közölték: véleményük szerint az S&P lépését előrevetítette az a tény, hogy bár a magyar gazdaság szerkezeti szempontból nem vált sokkal sérülékenyebbé az utóbbi időben, a magyar államháztartási hiány finanszírozásában azonban egyre nagyobb a hangsúly a bevételi intézkedéseken.
    A ház kiemelte, hogy hamarosan a Moody’s és a Fitch Ratings magyar osztályzati felülvizsgálata is esedékessé válik, és a Standard & Poor’s pénteki osztályzatrontása nyomán nőtt a valószínűsége annak, hogy ez a két cég is újból leminősíti Magyarországot.
    A Goldman Sachs londoni elemzői szerint egy újabb hármas leminősítés hosszú távon egyértelműen negatív hatással lenne Magyarország finanszírozási kilátásaira és a forintra. Rövid távon azonban a cég szakértői nem várnak túlságosan negatív piaci reakciót. A magyar adósságpapírok iránti befektetői kereslet továbbra is erőteljes az ország spekulatív hitelminősítői besorolásai ellenére. Ennek az erős keresletnek a fő tényezője a GS elemzői szerint a legnagyobb fejlett ipari gazdaságokban honos igen alacsony kamatszint, és "bizonyos idővel ezelőtt" még a keresleti hajtóerők között volt az új IMF/EU-program kilátása is.
    A ház szerint mindezek alapján valószínű, hogy amíg a külföldi kamatok alacsony szinten maradnak, Magyarország vonzó célpont lesz a befektetők számára, és ez átsegítheti a kormányt a jövő éven.
    A Goldman Sachs londoni szakértőinek véleménye szerint bár az S&P döntése valószínűleg nem fogja elejét venni az újabb MNB-kamatcsökkentésnek a monetáris tanács jövő heti ülésén, jó eséllyel mélyíti azonban a testület megosztottságát.
    Ha azonban a hétfői piacnyitás után nem következik erőteljes reakció, akkor a monetáris tanács külső tagjai nem fognak visszariadni az újabb kamatcsökkentéstől – jósolták a Goldman Sachs londoni elemzői.
    A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni részlegének szakelemzői szintén annak a véleményüknek adtak hangot az S&P-leminősítés utáni kommentárjukban, hogy a lépés "nem volt széles körben várt fejlemény".
    A ház szakértői szerint ugyanakkor a Standard & Poor’s indoklásában "nem is volt semmi újdonság".
    Ennek alapján a JP Morgan londoni elemzői sem valószínűsítik, hogy a befektetők számára a pénteki leminősítés komoly fordulatot jelentene. Megerősítették azt a véleményüket, hogy a magyar kormány továbbra is csak a piaci hangulat jelentős romlása esetén lenne hajlandó azokra a kompromisszumokra, amelyek nyomán még a 2014-es választások előtt megköthető lenne az IMF/EU-megállapodás.

    A ház szakértői is úgy vélekedtek, hogy az S&P által bejelentett pénteki leminősítés nyomán rövid távon nem lehet kizárni a Fitch Ratings és a Moody’s Investors Service hasonló lépését, különös tekintettel arra, hogy mindkét cég negatív kilátást tart érvényben a Magyarországra megállapított adósosztályzatán, és a Standard & Poor’s pénteki döntése után most az S&P-nél egy fokozattal jobb besorolásaik vannak a magyar államadósságra.
    Ugyanakkor az a tény, hogy a Standard & Poor’s a saját Magyarország-osztályzatára érvényes kilátást a leminősítéssel egy időben negatívról stabilra javította, csökkenti annak valószínűségét, hogy a magyar adósbesorolás a "BB" szint alá kerül – vélekedtek a JP Morgan londoni elemzői.
    Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdásza a hitelminősítő bejelentését kommentálva felidézte, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért magyar államadósság-ráta még az S&P előrejelzése szerint is 73 százalékra csökken az idei év végéig – miközben az EU-átlag 86,8 százalék -, és a magyar államháztartási hiány 3 százalék körül lesz.
    Timothy Ash ezzel összevetette, hogy az S&P Portugáliát is a Magyarországnak most megadott "BB" szintű osztályzattal tartja nyilván, jóllehet Portugália államháztartási deficitje 5 százalék, GDP-arányos államadósság-rátája pedig 120 százalék.
    A Standard Bank londoni elemzője közölte: ő is negatív értékelést tart érvényben Magyarországra, de a Standard & Poor’s pénteki magyar osztályzatrontását ezzel együtt is "nagy meglepetésnek" és "kissé nehezen indokolhatónak" találja.

Értsd: Tovább ne halogassátok az irányváltásra vonatkozó ultimátumunknak való gyors megfelelési választ, mert első reakciótok azt mutatja, hogy még mindig nem vesztek bennünket komolyan! Mégis mit képzeltek ti?

Gazdaság-pénzuügy
Hitelminősítés – NGM: komolytalan minősítés az S&P-től

Budapest, 2012. november 23., péntek (MTI) – Magyarországot nem a hitelminősítők, hanem azok a befektetők minősítik, akik az elmúlt években működőtőkét hoztak Magyarországra – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Standard & Poor’s péntek esti döntésére, amellyel az eddigi "BB plusz"-ról egy fokozattal "BB"-re rontotta a hosszú futamú magyar hazai és külső államadósság besorolását.

    Az MTI-hez eljuttatott közleményében a minisztérium úgy fogalmaz: ma már nem lehet komolyan venni a hitelminősítőket, amelyek gyakorlatilag a világ összes országát leminősítették. A legnagyobb hitelveszteséget maguk a hitelminősítők könyvelhették el a válság éveiben.
    A szaktárca hangsúlyozza: a jövő nem a spekulánsokról, hanem az országokról és a termelésről fog szólni. Magyarországot azok a befektetők minősítik, akik tőkét hoztak ide, mint például a Daimler, az Audi, a Knorr-Bremse, az Alcoa vagy a Coca-Cola.
    A hitelminősítő lépésének komolytanságát mutatja, hogy miközben elismeri a magyar gazdaság teljesítményét, megpróbálja leminősíteni – írja az NGM.
    Hangsúlyozza: a Standard & Poor’s is elismeri, hogy a magyar költségvetés hiánya 2011 óta 3 százalék alatt van, és 2012-13-ban is ez alatt marad, ami példa nélküli a magyar költségvetések történelmében. A tárca hozzáteszi, hogy 2013-ra 0,8 százalékos, ezt követően pedig 1,7 százalékos reál GDP-növekedést jelez előre a hitelminősítő, amiben nem sok válságban lévő euróövezeti ország reménykedhet.
    "A Standard & Poor’s közleményében azt mondja ki, hogy fenntartható az államadósság, mert csökken" – húzza alá az NGM.
    Az államadósság fenntarthatósága szempontjából a harmadik kulcsfontosságú tényezőről, a folyó fizetési mérleg egyenlegéről is megállapítja, hogy az Magyarországon – a régióban irigylésre méltóan – aktívumot mutat, és ez így is fog maradni – teszi hozzá a tárca.
    Az S&P az általa is elismert eredmények ellenére megpróbálja a magyar gazdaságot olyan kategóriába sorolni, ahol nem található olyan ország, amelynek 3 százalék alatt van a költségvetési hiánya, csökkenő pályán van az államadóssága, és tartós aktívumot mutat a folyó fizetési mérlege. "Mindezek alapján eljött az ideje, hogy a spekulánsok egyik lobbiintézménye, a Standard & Poor’s önmagát minősítse le" – fogalmaz közleményében aNemzetgazdasági Minisztérium.

“Vegyétek már végre észre” – üzenik nekünk, “hogy már az S&P leminősítés sem véletlenül történt”! “Közvetlenül előtte ugyanis már volt egy üzenetváltásunk”:

Kormány-jegybank
Orbán sajtófőnöke: idő előtti az MNB-elnöki tisztség kérdésének felvetése

Budapest, 2012. november 19., hétfő (MTI) – A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki tisztségével kapcsolatos kérdés felvetése nem aktuális – közölte a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI kérdésére, reagálva a szocialista Burány Sándor hétfői sajtótájékoztatóján elhangzottakra.

    Az MSZP-s képviselő arról beszélt, pártja végzetesnek tartaná Matolcsy György kinevezését az MNB élére, a szocialisták ezért arra szólítják fel Orbán Viktor kormányfőt, jelentse ki, hogy "esze ágában sincs" a nemzetgazdasági minisztert a jegybank elnökének jelölni.
    Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-nek erre úgy reagált: "egyáltalán nem foglalkozunk most ezzel a témával. A jegybankelnöki tisztség kérdésének felvetése nem aktuális, igencsak idő előtti".
    Az index.hu meg nem nevezett kormánypárti forrásokra hivatkozva a múlt héten írt arról, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek és Varga Mihály IMF-főtárgyalónak van a legtöbb esélye arra, hogy Simor Andrást váltsa a jegybank élén, akinek 2013 márciusában jár le a mandátuma.

“Amire fel, mi azonnal megmondtuk nektek, mennyire rosszul gondolkodtok az MNB elnöki tisztségére jelölt emberetek számunkra elfogadható személyben való, már mostani megnevezésének sürgetésére adott korlátlan, halogató válaszotokkal”:

Világgazdaság-Magyarország-elemzés
Londoni elemzők: kedvezően fogadott MNB-kinevezés 5 százalék alá viheti a kamatot

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:
    London, 2012. november 20., kedd (MTI) – Öt százalék alá süllyedhet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata jövőre, ha Simor András jelenlegi elnök mandátumának lejártával olyan új elnök kerül a jegybank élére, akit a piac kedvezően fogad – vélekedtek magyarországi látogatásuk alapján összeállított keddi helyzetértékelésükben londoni elemzők.

    A legfrissebb citybeli előrejelzések szerint ugyanakkor most már kétséges, hogy a 2014-es választásokig létrejön-e a megállapodás az új IMF/EU-programról.
    A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) felzárkózó gazdaságokkal foglalkozó szakértői a minap Budapesten tettek tájékozódó látogatást, és tapasztalataikról befektetőknek összeállított, kedden Londonban ismertetett beszámolójukban közölték: véleményük szerint Varga Mihály, az IMF/EU-hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a legesélyesebb jelölt az MNB élére.
    A ház elemzői szerint Varga Mihály kinevezése semleges piaci hatással járna, mivel magasan képzett közgazdászról van szó, aki azonban ezzel együtt is egyértelműen kapcsolódik a politikához.
    Az elemzők ugyanakkor úgy vélték, hogy a találgatások során felmerül másik két esetleges jelölt, Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető vagy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kinevezése az MNB élére "erősen negatív" lenne piaci szempontból.
    Hozzátették: véleményük szerint ha olyan MNB-elnök váltja Simor Andrást jövőre, akit a piac "gyengének" minősít, akkor 5 százalék lenne a jegybanki alapkamat alsó határa a jelenlegi enyhítési ciklus végén.
    Ám ha a piacot "nagyon pozitív meglepetés" éri egy magasan képzett és függetlennek elismert közgazdász kinevezésével, akkor a ház elemzői szerint lehetőség nyílhat arra, hogy az MNB 4 százalékig csökkentse alapkamatát.
    A Bank of America-Merrill Lynch elemzése szerint egy ilyen jelölt kinevezése azt az egyértelmű üzenetet küldené a piacnak, hogy a kormány "távolságot tart" a jegybanktól, és ezt a kedvező hatást még tovább fokozhatná, ha a két új MNB-alelnök is politikailag függetlennek tekintett személyiség lenne.
    A cég a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban közölte, hogy rontotta a magyar gazdaság teljesítményére adott, 2013-ra szóló prognózisát, és jelenlegi előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék (GDP) jövőre 0,3 százalékkal visszaesik. A ház eddig 0,8 százalékos növekedést várt Magyarországon 2013 egészében.
    Az előrejelzés rontását a Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői azzal indokolták, hogy az elmúlt hetekben bejelentett három államháztartási egyenlegjavító intézkedéscsomag erőteljesen érinti a háztartásokat és a beruházásokat, a bankadó időbeli kiterjesztése és a pénzügyi tranzakciós illeték emelése pedig fenntartja a rendkívül feszes hitelkondíciókat.
    Egy másik globális pénzügyi szolgáltató csoport, a JP Morgan londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői, akik a napokban szintén Budapesten folytattak tájékozódó jellegű tárgyalásokat, tapasztalataikról összeállított, Londonban ismertetett beszámolójukban azt írták: már nem várják, hogy a 2014-es parlamenti választások előtt létrejön az IMF/EU-megállapodás, hacsak a Magyarországgal kapcsolatos piaci hangulat addig nem romlik jelentősen.
    A cég elemzői közölték: budapesti tárgyalásaikon azt az álláspontot érzékelték, hogy a megállapodás egy új finanszírozási programról túl sok népszerűségrontó áldozattal járna.
    A JP Morgan londoni szakértői azt jósolták, hogy Magyarország jövőre az IMF/EU-megállapodás nélkül is visszatér a nemzetközi tőkepiacra. A kormányt nem kényszeríti azonnali finanszírozási nyomás devizakötvény-kibocsátásra, mivel elégségesek a tartalékok a jövőre lejáró szuverén külső adósság törlesztéséhez. Annak bemutatása azonban, hogy Magyarország hozzáfér a külső piacokhoz, az IMF/EU-megállapodás hiányában végrehajtott kibocsátás első negatív reakcióinak múltával végül kedvező fogadtatásra is lelhet – vélekedtek, hangsúlyozva, hogy a piaci konszenzus is egyértelműen az IMF/EU-megállapodás elmaradása felé mozdul.
    A ház szakértői az MNB-ben folytatott megbeszéléseikből azt a következtetést vonták le, hogy egyértelműen eltér a monetáris tanács belső és külső tagjainak véleménye a magas infláció okairól.
    A belső tagok – Simor András elnök és helyettesei – két lehetséges okot tartanak valószínűnek: egyrészt a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme a korábban gondoltnál alacsonyabb, amiből az következik, hogy a gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rés is kisebb, és így nincs jelentősebb dezinflációs hatása.
    A belső tagok szerint a másik lehetséges ok az, hogy az inflációs várakozások nincsenek jól rögzítve.
    A monetáris testület külső tagjai szerint ugyanakkor a negatív kibocsátási rés nagy, és így ez a tényező vissza fogja lassítani az inflációs ütemet a célszintre, amint az adóemelések és a nyersanyagok áremelkedése kiesik az árindexből. A külső tagok szerint mindemellett továbbra sem jelentkeznek másodlagos inflációs hatások, és az inflációs várakozások megfelelően rögzítettek.
    A monetáris tanács külső tagjai is elismerték azonban, hogy az adóhatásoktól megszűrt alapinfláció gyorsult az elmúlt hónapokban, és erre ők sem találtak "megnyugtató vagy meggyőző" magyarázatot – áll a JP Morgan londoni elemzőinek ismertetésében.
    A cég szakértői közölték: a maguk részéről csak az IMF/EU-megállapodás létrejötte, vagy nagyon kedvező globális kockázatvállalási környezet kialakulása esetén tartják lehetségesnek, hogy az MNB-alapkamat jövőre 5 százalék alá süllyedjen.

Az már az én megjegyzésem, hogy jé, milyen érdekes, az egész MNB elnökjelölt nevesítési kérdést éppen aznap vetette fel Burány Sándor, a (pártja szerint) “nem bank-párti” MSZP-től, amikor a fenti, igen negatív “bankelemzői látogatás” jelentések megjelentek Londonban:

Pártok-MSZP
MSZP: végzetes lenne Matolcsy kinevezése a jegybank élére

    Budapest, 2012. november 19., hétfő (MTI) – Az MSZP végzetesnek tartaná Matolcsy György kinevezését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élére, a szocialisták ezért arra szólítják fel Orbán Viktor miniszterelnököt, jelentse ki, hogy "esze ágában sincs" a gazdasági minisztert a jegybank elnökének jelölni.

    Ezt Burány Sándor országgyűlési képviselő közölte hétfőn sajtótájékoztatón.
    Az index.hu meg nem nevezett kormánypárti forrásokra hivatkozva a múlt héten írt arról, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek és Varga Mihály IMF-főtárgyalónak van a legtöbb esélye arra, hogy Simor Andrást váltsa a jegybank élén.
    Az MSZP-s politikus ezzel kapcsolatban elmondta: nem ez lenne az első eset, amikor a kormányoldal először névtelen kiszivárogtatással jelzi valódi szándékát, ezért arra szólítják fel a kormányfőt, jelentse ki, hogy nem tervezi Matolcsy György jelölését.
    Burány Sándor szerint ugyanis végzetes lenne "a minden gazdaságpolitikai hitelét elveszített" miniszter kinevezése a nemzeti bank elnökének. "Nem lehet cél, hogy az MNB megtakarításait egy ilyen emberre bízzák, hogy a megtakarításokat megcsapolják. Ez olyan újabb kockázatot jelentene az ország számára, ami már csak egy olyan sajátos orosz ruletthez hasonlítható, amelyben a fegyvert Magyarország fejéhez szorítják" – fogalmazott.
    A szocialista képviselő a tárcavezető múlt heti hódmezővásárhelyi fórumára utalva azt mondta, kétségtelenül Matolcsy György "minden idők legszórakoztatóbb minisztere", de mára "a kacaj elült", a gazdasági miniszter tevékenysége pedig "nem vicc". Burány Sándor bírálta a kormány 90 milliárdos egyenlegjavító csomagját, amely szerinte brutális következményekkel jár majd. Az energiaszolgáltatók jövedelemadójának 50 százalékra emelését és a közműadó bevezetését egyaránt a lakosságra terhelik majd – hangoztatta.

No de kitől is félti “Burány Sándor” “az MNB megtakarításainak megcsapolását”? Egyáltalán miféle “megtakarításokról” van itt szó? Kinek a “megtakarításai” ezek a pénzek? Mi több mekkorák ezek a “megtakarítások”? Részei ezek egyáltalán a magyar államadósságnak? Ha nem részei, akkor kinek a céljait szolgálják? 

A válaszokat az MTI alábbi közleményei alapján könnyen kinyomozhatjuk:

Az “MNB megtakarítások” nagysága:

MNB: októberben 396 millió euróval nőttek a devizatartalékok

    Budapest, 2012. november 7., szerda (MTI) – Októberben 396 millió euróval 34,973 milliárd euróra nőttek a jegybank devizatartalékai az előzetes adatok szerint – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán a honlapján.
    Az előző hónapban, szeptemberben a tartalékok  661 millió euróval csökkentek. A tartalékok az idén március óta először augusztusban csökkentek, akkor a szeptemberivel megegyezően 661 millió euróval.
    A devizatartalékok október végi szintje 2,801 milliárd euróval alacsonyabb a múlt év véginél és 1,901 milliárddal az egy évvel korábbinál.
    Az IMF honlapján olvasható adatok szerint októberben nem volt törlesztési kötelezettsége Magyarországnak a 2008-ban felvett hitelből. Szeptemberben 500 millió eurót (421 millió SDR) kellett visszafizetni, legközelebb novemberben 668 millió euró (562 millió SDR), decemberben 510 millió euró (428 millió SDR) hitelrészlet visszafizetése válik esedékessé.
    Devizakötvény-lejárat októberben nem volt, novemberben kell majd visszafizetni egymilliárd eurót egy hat- és egy hétéves, 500-500 millió eurós eurókötvényre.

Hoppá, nem is “megtakarításokról” van szó, hanem devizatartalékokról.

MNB: emelkedtek a devizatartalékok júliusban

    Budapest, 2012. augusztus 21., kedd (MTI) – Júliusban 324 millió euróval 35,899 milliárd euróra emelkedtek a jegybank devizatartalékai – erősítette meg a két héttel ezelőtt közölt előzetes adatokat honlapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden.

    A tartalékok április óta növekszenek, miután az első negyedévben
3,078 milliárd euróval apadtak
. Az utóbbi négy hónap növekménye
azonban csak 1,202 milliárd euró volt, így a nemzetközi tartalékok
július végén 1,876 milliárd euróval elmaradtak a tavaly év végi és
207 millióval az egy évvel korábbi szinttől.
    A devizatartalékok tavaly szeptemberben 38,764 milliárd eurón
tetőztek
, azóta 2,865 milliárddal estek vissza.
    Az első fél évben 1,52 milliárd euró törlesztés vált esedékessé
a 2008-ban felvett IMF-hitelből, a második félévben ennél többet, a
harmadik negyedévben 906, a negyedik negyedévben pedig 913 millió
euró visszafizetése történik meg.
    Júliusban lejárt egy 45 milliárd jen [~468 millió euró a júliusi 0.0104 JPY / EUR középárfolyam szerint] értékű hétéves kötvény, míg
az első fél évben nem volt devizakötvény lejárat. Az idén októberben
egy hat- és egy hétéves 500-500 millió értékű eurokötvény
visszafizetési kötelezettsége terheli még a költségvetést
.

Nocsak, ezek igazából nem is devizatartalékok, hanem nemzetközi tartalékok.

Ejnye, ejnye! Micsoda pontatlanság, Burány elvtárs!

Továbbá: mivel a devizatartalékok október végi szintje 2,801 milliárd euróval alacsonyabb a múlt év véginél, és a két közlemény értelmében 1,52 milliárd euró első félévi visszafizetés volt az IMF-nek, szeptemberben pedig 500 millió euró, ez csak az IMF-nek 2,02 milliárd euró visszafizetését jelentette. Marad tehát a csökkenésből 781 millió euró. Ebből még volt egy 468 millió euró értékű kötvény visszafizetése, azaz ha ezt is levonjuk, akkor még 303 milliót valakiknek ki kellett fizetni.

Na persze, az IMF és kötvénykibocsátási hitelek utáni kamatszolgálatról eddig nem is hallattunk, nyilván ilyenek is szóba jönnek a “nemzetközi tartalékokból” való kifizetéseknél.

No itt válik érdekessé ezen “nemzetközi tartalékok” és az államadósság viszonyának kérdése. Így tisztán megfogalmazás alapján egy nemzetközi tartaléknak az államadóssághoz nem lehet köze.

Máris itt van Zsiday Viktor alapkezelő Egyértelmű, Magyarországnak nem szükségszerű csődbe mennie (sőt!) (Menedzsment Fórum, 2012. január 3.) címmel megjelent évnyitó cikke, ami válaszol az Ortodox kalauz IMF nélküli kormányoknak (Index.hu, 2012. január 2.), Valentinyi Ákos, közgazdász, a Cardiffi Egyetem professzora, A Brit Árnyék Monetáris Tanács tagja tollából megjelent KIOKTATÓ cikkre, mely utóbbi ELSŐ LÉPÉSKÉNT abból a RETTENETES dologból indul ki, hogy:

Kormányzat felszámolja a jegybanki függetlenséget. A jegybanki devizatartalékokat a külső deviza adósság törlesztésére fordítja [AHA, TEHÁT AZ NEM ÖSSZETEVŐJE AZ ÁLLAMADÓSSÁG KISZÁMÍTÁSÁNAK, EZT EZENNEL MÁR TUDJUK IS], és így nincs szüksége új hitel kibocsátásra a régi deviza tartozás visszafizetéséhez. Ezzel párhuzamosan jelentős jegybanki refinanszírozási hitelt nyújt az államhoz közelálló, vagy állami tulajdonban levő bankoknak. A jegybanktól kapott forrásokat a bankok a preferált vállalatoknak nyújtott hitelekre és államkötvény vásárlásra kell fordítaniuk. Az előbbi a gazdaság élénkítését célozza, az utóbbi az állampapír eladást segíti.

majd ennek utolsó NEGYEDIK LÉPÉSEKÉNT ezt vizionálja:

Az első három lépésben meghozott intézkedések nem voltak elegendőek az államadósság megfelelő kezelésére, a devizatartalékok pedig drámaian alacsony szintre estek. A kormány bejelenti a külföldiek kezén levő állampapírokra vonatkozó államcsődöt. A belföldi kötvénytulajdonosoknak viszont nem kell félniük a nyílt államcsődtől. A saját szavazópolgáraiktól felvett kölcsön visszafizetését viszonylag ritkán tagadják meg demokratikusan választott kormányok. Az ő kötvényeiket majd az inflációval fogják elértékteleníteni.

ami az “abszolút pénzügyi szakértő” stallumaival magát ékesítő Ákosunk (prof, árnyék monetáris tanácsi tag) ekként kommentál:

Csak az első lépés a nehéz. Minden azt követő lépés valójában az előző következménye. Az első után már megállni nehéz, nem tovább lépni. A jegybank függetlenségének a felszámolása ideig-óráig ugyan megkönnyíti a devizaadósság törlesztését, de a várható tőkemenekülés miatt a deviza tartalékok a vártnál gyorsabban fognak csökkeni [HÚ, MÁR MEGINT EZEK A FRÁNYA DEVIZA TARTALÉKOK, AMELYEKRŐL MÉG MINDIG NEM IGAZÁN TUDJUK? HOGY KINEK A HASZNÁT SZOLGÁLJÁK], és azért új deviza forrásra lesz szükség. A jegybanki refinanszírozási hitelek növelésével elő lehet segíteni, hogy a bankok államkötvényt vásároljanak, de ez nem más, mint pénzteremtés, aminek következtében nő az infláció. A belföldi kötvénytulajdonosok állampapírjai elinflálódnak.

Nekem erről az alábbi, egyedüli történelmi bizonyossággal bíró igazság jut eszembe, amit mindenkinek érthető módon kifejez egy triviális görbe:


source: http://www.whitehouse.gov/omb/budget/Historicals/

mely több tanulsággal is szolgál még Ákosunk felvetése szempontjából.

Ez utóbbi szempontjából például megfogalmazódik az a kérdés, hogy a hitelminősítők által a legmagasabbról csak egy évvel ezelőtt, és csak egyetlen fokozattal leminősített Egyesült Államok vajon miért élvezte, élvezhette azidáig a lehető legkedvezőbb hitelfelvételi kondíciókat (roppant alacsony kamat, óriási adósságállomány felhalmozás stb.), amikor az utóbbi 36 év során egyre egyértelműbbé vált, hogy ezt soha nem fogják tudni visszafizetni. Hiszen most is azon mesterkednek, hogy az egy évvel ezelőtt törvényhozásilag elfogadott plafon januári bevezetését elkerüljék. Mégpedig az erről szóló Költségvetési szirt (fiscal cliff) krízis az USA-ban veszély minden mást felülíró elkerülésének okán, amiről az URL mögötti, ezt megelőző bejegyzésem is szólt, és amelyben elsőként szerepelt az itt is látható ábra.

Ákosunk kiokítása alapján persze semmi meglepő nincsen ebben:

  1. Az USA jegybankja annyira független, hogy semmi köze az amerikai államhoz.
  2. Mint, ahogyan az amerikai állam adósságáért még kezesként sem felel az USA jegybankja (HÚ, DE JÓ NEKI).
  3. Ezek után az amerikai állam abszolút kezes báránya a globális pénzügyi szférának, mivel még az USA pénzkibocsátását az államtól teljesen függetlenül végző ottani jegybankot sem akarja semmiféle módon bevonni ennek a visszafizethetetlen adósságállománynak a rendezésébe.
  4. Nem is alkalmaznak az amerikai állammal szemben semmiféle retorziót.

Ezen példa is bizonyítja, hogy a pénzkibocsátást végző “nemzeti” bankok által aktuálisan, mint “deviza”, vagy pontosabban, mint “nemzetközi” tartalék kezelt pénz teljes mértékben független attól az államtól, és annak adósságától, ahol a pénzt ezek a bankok kibocsájtják.

No de akkor mi célt szolgál ez a, globális méretekben hihetetlen felhalmozást képviselő, nevezzük inkább semlegesen, pénz tartalék?

Nem kell igazi közgazdasági felkészültség ahhoz, hogy a választ erre a kérdésre mi magunk megtaláljuk:

EZEN ÓRIÁSI PÉNZFORRÁSOKKAL LEHET MINDENKIT A NEMZETKÖZI HITELEZÉS RENDSZERÉN KERESZTÜL, TETSZÉS SZERINT KÉZBEN TARTANI ÉS URALNI !

Abba most nem mennék bele, hogy kik azok a személyek, no meg szerveződések és komplett érdekcsoportok, nemzetektől és az egész emberiségtől független, “über-osztályok”, akiknek erre a kézben tartásra és uralomra elemi szükségük van. Ha másért nem, akkor leginkább azért nem mennék bele, mert egyszerűen láthatatlanok ezek az erők!

No de mit válaszolt Ákosunk kioktatására Zsiday Viktor alapkezelő Egyértelmű, Magyarországnak nem szükségszerű csődbe mennie (sőt!) (Menedzsment Fórum, 2012. január 3.) címmel megjelent cikkében? Kompletten idézném:

Pár dolgot azért hozzáfűznék:

ZSIDAY VIKTOR MEGMONDJA

– Az, hogy egy ország csődbe megy-e, az egyrészt matematika, másrészt szándék kérdése. Egyértelmű, hogy Magyarországnak nem szükségszerű csődbe mennie (sőt!), az viszont nem egyértelmű, hogy mi a politikai szándék, a bizonytalanságot épp ez utóbbi generálja, és ez a bizonytalanság senkinek nem tesz jót.

– Magyarország devizatartaléka nagyobb, mint a devizában denominált államadósság, így a jegybanki tartalék teljes leépítésével akár a teljes devizás államadósság visszafizethető. A baj a lakossági (kisebb részben pedig önkormányzati és vállalati) devizahitelekkel van: ha ezeket is az adóssághoz számoljuk, akkor ezek összege már jóval nagyobb, mint a devizatartalék. Márpedig, ha elkezdené Magyarország a pénznyomtatást+devizatartalékból államadósság-visszafizetést, akkor a forint attól egyből begyöngülne, ami miatt a lakosság képtelen lenne fizetni devizaadósságát, illetve következő lépésben a bankok mennének tönkre, tehát ez nem járható út.

– Továbbá nem felejthető, hogy maga a tőkemenekítés önerősítő folyamata öngerjesztő módon igen felgyorsítaná az egészet.
Mindenesetre a professzor úr által leírt folyamat egy klasszikus feltörekvő piaci adósságválság, sok ilyen volt már a világban, és lesz is még sok hasonló (a szomorú valójában az, hogy egy EU-tagország esetén egyáltalán ilyenről beszélnünk kell). A magyar államnak nem szükséges erre az útra lépnie, de ha valóban erre indul el, akkor a következmények egyértelműek lennének: 1-2 év nagyon mély recesszió (bankcsődökkel, megugró munkanélküliséggel), EURHUF 500-1000 között, kétszámjegyű infláció; viszont cserébe igen jelentősen sikerülne leépíteni az adósságszintünket (a devizást ui. csak részben fizetnénk vissza, a forintos meg el lenne inflálva) és utána valószínűleg megugró növekedéssel (á lá Argentína a csőd után).

Reméljük 2012-ben nem ezzel kell foglalkoznunk majd.

Dehogynem kedves Viktor (mármint Zsiday). ÉPPEN ITT TARTUNK MOST, MIVEL SEMMIKÉPPEN NEM LÁTSZUNK BEÁLLNI A SORBA!

Advertisements
Post a comment or leave a trackback: Trackback URL.

Trackbacks

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: