Kínai Népköztársaság: friss tanulságok párt–kormányzás–állami vállalatok–magánvállalatok–high-tech viszonylatban

A témában összegyűjtött MTI anyagokat az alábbi szekciók szerint szerepeltetem ebben a bejegyzésben:

I. Friss hírek (kevesebb, mint egy hónap)
II. Kínai vállalatok
III. Kínai Kommunista Párt
IV. Kínai kormányzás
V. Kínai high-tech

Speciális hight-tech vonatkozásban trendkövető blogom a később itt szereplő MTI anyagoknál sokkal messzebb jutott:

Huawei the “misterious” [Oct 12, 2012]
ICT Top-100 in Mainland China and the #1 Huawei [June 4, 2011]
SOEs and state coexistence in China [June 19, 2011 – Feb 24, 2012]
Entrepreneurial global brand building by the founder of the Chinese aigo [爱国者] company: a desparate attempt to avoid the death march of ruthless competition at home [Oct 11, 2012]
Be aware of ZTE et al. and white-box (Shanzhai) vendors: Wake up call now for Nokia, soon for Microsoft, Intel, RIM and even Apple!
[Feb 21, 2011 – Aug 10, 2012]
China-based second-tier and white-boxed handset makers targeting the emerging markets [Feb 13 – Apr 17, 2012]
China becoming the lead market for mobile Internet in 2012/13
[Dec 1, 2011 – Jan 16, 2012]

I. Friss hírek

Tíz év alatt 26 millióval nőtt a kommunista párt tagjainak száma Kínában [MTI, 2012. október 10]

Sanghaj, 2012. október 10., szerda (MTI) – A Kínai Kommunista Pártnak (KKP) jelenleg több mint 82 millió tagja van, számuk 2002 és 2011 között 26,6 millióval nőtt – derül ki a KKP központi bizottságának szervezeti osztálya által közzétett statisztikákból.

    A számokat a szerdai Zsenmin Zsipao (Renmin Ribao) idézi, mely összehasonlításképp megemlíti, hogy 26 milliós  Venezuela teljes lakossága is. A pártlap kiemeli: az elmúlt egy évtizedben szembetűnő a magánszektor képviseletének térnyerése, a nagy magánvállalatok, a 20 millió jüan (700 millió forint) forgalomnál többet generáló cégek és az 5 millió jüan (175 millió forint) feletti eredményeket felmutató kiskereskedelmi egységek 97 százalékának van jelenleg pártszervezete.
    A KKP a világ legnagyobb politikai pártja, tagjai számának növekedése töretlen. A 80 milliós határt 2010-ben lépte át, jelenleg 83 millió körül mozog. Tavaly több mint 21 millióan jelezték belépési szándékukat a pártba, ám kevesebb, mint 10 százalékukat vették fel,  a taggá váláshoz ugyanis már meglévő párttagok támogatása és a jelentkezők átfogó vizsgálata szükséges.
    A párttagsággal az átlagosnál jobb karrierlehetőségek, kiterjedt ismeretségi kör, lobbizási lehetőség és számos kiváltság jár, így többek között a tagok gyermekei számára jobb iskolázási lehetőségek kínálkoznak.
    A hivatalos adatok szerint a női tagok száma jelenleg meghaladja a 19 milliót, ami a teljes létszám több mint 23 százaléka, az etnikai kisebbségek 5,6 millió fővel képviselik magukat, ami az összesnek csupán a 6,7 százaléka. A párttagok egynegyede 35 évesnél fiatalabb, 2,7 milliót tesz ki a diákok, 15,2 milliót a nyugdíjasok száma.

Kínai pártvezető: fáradhatatlanul küzdünk a korrupció ellen [MTI, 2012. október 9]

Sanghaj, 2012. október 9., kedd (MTI) – Kína "fáradhatatlanul küzd a korrupció ellen", erről tanúskodik az, hogy az elmúlt öt év során több mint 660 ezer hivatalnokot büntettek meg az országban, köztük Po Hszi-laj volt csungkingi pártvezért – mondta a keddi lapok beszámolója szerint Ho Kuo-csiang (He Guojiang), a kínai kommunista párt fegyelmi vizsgálóbizottságának vezetője.

    "Továbbra is elszántan kell harcolnunk a korrupció ellen. A korrupt tagokkal, akárkik is legyenek ők, kegyelem nélkül kell bánni, nem menekülhetnek a pártfegyelem és az ország jogrendszere elől" – fogalmazott igen határozott hangon Ho Kuo-csiang hétfőn a párt központi bizottsága korrupcióellenes koordinációs szervezetének gyűlésén.
    A Kína kilenctagú csúcsvezetéséhez tartozó politikus szerint a hatóságok korrupcióellenes harcainak sikerét a statisztikák is jól tükrözik: az elmúlt fél évtizedben összesen több mint 640 ezer korrupciós esetet vizsgáltak meg, ebből több mint 630 ezret sikeresen le is zártak. Az ügyek során összesen 660 ezer hivatalnokot büntettek meg, 24 ezret pedig súlyos bűntett gyanújával az igazságszolgáltatási rendszernek adtak át.  
    Ho a korrupció elleni harc legnagyobb sikerei között említette az elmúlt hónapokban nagy vihart kavart  volt csungkingi pártvezér, Po Hszi-laj (Bo Xilai) ügyét, akit korrupcióval, hivatalával való visszaéléssel és egyéb bűntettekkel vádolnak. Po mellett az egykori vasútügyi miniszter, Liu Csi-csün (Liu Zhijun) és a dél-kínai Sencsen (Shenzhen) városát vezető korábbi polgármester, Hszü Cong-heng (Xu Zongheng) korrupciós ügyek miatti elítélését is a hatékonyság jeleként értékelte.
    A politikus úgy fogalmazott: a korrupcióellenes harc a tiszta párt és a tiszta kormány építésének előfeltétele, s mint ilyen, hosszú távú kihívás.
    A fegyelmi vizsgálóbizottság vezetője azt is megjegyezte: az országon belüli korrupcióellenes harc mellett mind sikeresebb a hivatalnokok külföldre menekülésének megakadályozása, de külföldi elfogatásuk is egyre zökkenőmentesebb.
    A korrupció elleni harc évek óta a kínai politikai vezetés fő céljai közt szerepel. A kérdés a kommunista párt számára döntő fontosságú, a korrupció ugyanis a vezetésbe vetett bizalmat gyengíti.

Kizárták a kommunista pártból Po Hszi-laj volt csungkingi pártvezért [MTI, 2012, szeptember 28]

Peking/Budapest, 2012. szeptember 28., péntek (MTI) – Kizárták a Kínai Kommunista Pártból (KKP) Po Hszi-laj (Bo Xilai) volt csungkingi (Chongqing) pártvezért, és bíróság elé kerül különböző bűncselekmények vádjával – jelentette a Hszinhua hírügynökség pénteken.

    Az egykor nagyhatalmú vezetőt a pártból, annak Központi Bizottságából és döntéshozó szervéből, a Központi Bizottság Politikai Bizottságából is kizárták – döntött pénteken a PB. A testület arról is határozott, hogy Po ügyét átadják az igazságszolgáltatásnak – a volt pártvezér korrupció, kenőpénzek elfogadása, fegyelemsértés, hivatali hatalommal való visszaélés és több nővel folytatott "helytelen" nemi kapcsolat miatt állhat bíróság elé. "Po tettei súlyos következményekkel jártak, nemcsak a párt, de az egész ország hírnevét rombolták" – írja a Hszinhua.
    A volt pártvezér bűnei nem Csungkingban kezdődtek, azok egészen talieni (Dalian) és liaoningi (Liaoning) hivatalnokságáig, valamint kereskedelmi miniszteri tevékenységéig vezethetők vissza – idézi a KB PB közleményét a Hszinhua.
    Az újmaoista irányvonalat képviselő, 63 éves politikust egészen az idei év elejéig Kína legfelsőbb vezetésébe tartották esélyesnek, bukása éppen ezért óriási presztízsveszteség is a kommunista párt számára. Po botránya február végén kezdődött, amikor városának egykori rendőrkapitánya, Vang Li-csün (Wang Lijun) a csengtui (Chengdu) amerikai konzulátusra menekült, hogy – mint utóbb kiderült – ott Po hitvesét gyilkossággal gyanúsítsa.
     Az ügy kipattanása után Pot leváltották, s feleségével, Ku Kaj-lajjal (Gu Kailai), valamint Vanggal együtt őrizetbe vették. Ku augusztus végén a bíróság előtt ismerte be: egy üzleti vita miatt tavaly novemberben megmérgezte Neil Heywood brit üzletembert, ezért felfüggesztett halálbüntetésre ítélték. Vangot a hét elején szintén bűnösnek találta a bíróság: a brit üzletember meggyilkolásának eltitkolásáért, hatalommal való visszaélésért, kenőpénz elfogadásáért és disszidálási kísérletért ő tizenöt év börtönt kapott.

Súlyos visszaélésekre derített fényt a kínai televízió a Sinopec három gyárában [MTI, 2012. szeptember 27]

Sanghaj/Budapest, 2012. szeptember 27., csütörtök (MTI) – Három leányvállalatának bezárására kényszerül a Sinopec olajipari óriás, miután a kínai központi televízió, a CCTV riportjában rámutatott azok súlyosan környezetszennyező gyakorlatára.

    A bevétele alapján legnagyobb, állami kézben lévő vállalat egyik leányvállalata, a Zhongjiang Dongxing Finomító például mérgező szennyvizet engedett le a csatornahálózaton keresztül, anélkül, hogy azt előzőleg kezelte volna. A közvetlenül a Nanliu folyóba eresztett szennyvíz  a Dél-kínai- tengerig is juthatott – hangzott el a CCTV riportjában. Egy májusi ellenőrzés után a hatóságok már bezárásra ítélték a gyárat, az azonban – engedély nélkül – újrakezdte a termelést.     A csütörtökön bezárásra ítélt másik gyár a Sinopec vegyesvállalata, a Xinzhongmei Vegyipari Vállalat a tartományi vezetésnek kötelezően leadandó szennyvízmintát szándékosan csapvízre cserélte, így bizonyítva: nem környezetszennyező a tevékenysége. A harmadik rajtakapott cég, a Sinopec Kanton Vegyipari Vállalat nagymennyiségű veszélyes folyadékot tárolt olyan tartályokban, melyeket csak vészhelyzet esetén lehetett volna használnia. Mindhárom vállalat a dél-kínai Kuangtung (Guangdong) tartományban található.     A CCTV riportja után a Sinopec az esetek kivizsgálását és a visszaélésekért felelős személyek megbüntetését ígérte. A probléma ugyanakkor az olajipari óriás szennyezésén túlnyúló, általános ágazati gond – fogalmazott a Global Times napilapnak csütörtökön Ma Csün (Ma Jun), vezető környezetvédelmi szakember. Ma szerint az állami tulajdonban lévő óriáscégek olyan hatalommal és befolyással rendelkeznek, hogy számos alkalommal a tartományi hatóságok számára is kihívást jelentőnek bizonyul a számonkérésük. Egy-egy vizsgálat után a 10-20 ezer jüanos (350-700 ezer forintos) büntetéseket a cégek könnyen kifizetik, "végeredményben pedig folytatják a szennyezést" – fogalmaz a szakértő.     Ma a problémát komolyabb ellenőrzésekkel és a kiszabott büntetések értékének emelésével látja megoldhatónak.

Szegényednek a kínai gazdagok [MTI, 2012. szeptember 12.]

Sanghaj/Budapest, 2012. szeptember 24., hétfő (MTI) – Az előző évhez képest csökkent a dollármilliárdosok száma Kínában és a szupergazdagok átlagvagyona is kevesebb idén – derül ki a legvagyonosabb kínaiakat felsorakoztató, hétfőn megjelent Hurun-listából.

    Hét éve először csökkent a legalább egymilliárd dollárt magukénak tudó kínaiak száma, jelenleg 251 ilyen személy van a kelet-ázsiai országban, hússzal kevesebb, mint tavaly. Az ezer leggazdagabb átlagvagyona egy év alatt 9 százalékkal, 860 millió dollárra csökkent, a listára való felkerüléshez pedig "csupán" 290 millió dollár szükséges ma, ez csaknem 10 százalékkal kevesebb a tavalyi küszöbértéknél – olvasható a jelentésben.
    A kínai gazdaság gyengülése a legtehetősebbek vagyoni helyzetére is kihatott: a Hurun Kutatóintézet felmérése szerint az ezer leggazdagabb közül több mint 450 embernek csökkent a vagyona az elmúlt 12 hónapban. A korábbi évekkel ellentétben idén már nem az ingatlanipar számít a legjobb befektetésnek a gazdagok körében, azt megelőzte a termelőipar, ezek után a pénzügyi szektor, a természeti erőforrások és a gyógyszeripar következnek.
    Változás történt a leggazdagabb személyek sorában is: visszaszerezte az első helyet az azt tavaly elvesztő Cong Csing-hou (Zong Qinghou), a hangcsoui (Hangzhou) székhelyű Wahaha italóriás elnöke. A 67 éves Cong vagyona – a tavalyi 10,7 milliárd után – idén már 12,6 milliárd dollár, ezzel ő a világ 23. leggazdagabb embere. A tavalyi aranyérmes, a Sany Groupot megalapító Liang Vengen (Liang Wengen) vagyona 11 milliárdról 7,3 milliárd dollárra esett, ezzel idén már csak az ötödik helyet tudta megszerezni magának. Az ezüstérmes Vang Csien-lin (Wang Jianlin), az AMC Entertainment Holdingsot, a második legnagyobb amerikai moziláncot májusban felvásárló Dalian Wanda feje 10,3 milliárd dolláros vagyonával. Bronzérmes 8 milliárd dollárral a tavaly is harmadik helyen landoló mindössze 44 éves Robin Li, a kínai Google-ként emlegetett Baidu keresőóriás egyik alapítója.
    Érdekesség, hogy a tíz leggazdagabb közt két nő is található: a világ legvagyonosabb, saját erejéből felkapaszkodott asszonya címet is magáénak tudható Vu Ja-csün (Wu Yajun), aki ingatlanüzleteiből 6 milliárd dolláros vagyont szerzett magának, valamint a pekingi belvárosi lakásokkal kereskedő 71 éves Csen Li-hua (Chen Lihua), aki 5,4 milliárd dollárt tudhat magáénak.
    A szupergazdagok legszívesebben a fővárost és a keleti part nagyvárosait választják lakóhelyül: Pekingben 123, Sanghajban 80, a dél-kínai Sencsenben (Shenzhen) 74 él.

A csúcsvezetésbe kerülhet Kína legbefolyásosabb asszonya [MTI, 2012. szeptember 24]

Sanghaj, 2012. szeptember 24., hétfő (MTI) – Kína történelmében először Liu Jen-tung (Liu Yandong) személyében nő kerülhet az ország legfelső vezetésébe – a jelenlegi államtanácsost hétvégi számában az amerikai Fortune magazin a világgazdaság tíz legbefolyásosabb asszonya közé választotta.

    Makulátlan a múltja, kiterjedt kapcsolatrendszerrel és a legmagasabb rangú patrónusokkal rendelkezik – jellemzik legtöbbször Liut a kínai és a nemzetközi sajtóban. Az idén 67 éves asszony a Kínai Kommunista Párt (KKP) 25 fős politikai bizottságának – a szélesebb értelemben vett legfelső vezetésnek – egyetlen hölgyként jelenleg is tagja, s a találgatások szerint az ősszel esedékes hatalomátadás során akár a politikai bizottság 7-9 tagú, a legnagyobb hatalmat jelentő állandó bizottságába is esélyes.
     A kínai interneten keringő képek többségén Liu döntő befolyással rendelkező külföldi politikusokkal – így többek közt Hillary Clinton jelenlegi és Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszterrel, Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével, ázsiai, afrikai, európai miniszterelnökökkel és az Európai Bizottság több biztosával – látható a világ számos pontján. A róla szóló leírások kemény, határozott személyiségként jellemzik, ugyanakkor egy vezetőktől szokatlanul közvetlen ember képét rajzolják meg.
     A vegyészmérnöki, szociológus és jogi képzettséggel rendelkező Liu politikailag támadhatatlan, mivel a KKP-n belül egymással versengő legnagyobb frakciókhoz is kötődik. Bekerülése a legfelső vezetésbe több szempontból is jelzésértékű lehet. Egyfelől a párt fejlődésre, változásra való képességét és hajlandóságát mutatná, Liuval ugyanis egy kimondottan liberális, a nemzetközi kapcsolatok építése felé nyitott személyiség érkezne a vezetésbe. Másfelől a vezetés által sokszor hangsúlyozott, ám mindezidáig a retorikai fordulatokon túl nem lépő, a nemek közti egyenlőség gyakorlatba ültetése felé tett első igazán fontos lépést jelenthetné.
    A csúcsvezetésben Liu a Népi Politikai Tanácskozó Testület elnöke lehet. Esélyeit ugyanakkor csökkenti, hogy korábban nem kapott szerepet egyetlen tartomány vezetésében sem,  és viszonylag előrehaladott kora csupán egyetlen ötéves terminus betöltését tenné lehetővé.

A leendő kínai elnökkel tárgyalt Pekingben Leon Panetta [MTI, 2012. szeptember 19]

Tokió, 2012. szeptember 19., szerda (MTI) – Leon Panetta amerikai védelmi miniszter találkozott szerdán Pekingben Hszi Csin-ping (Xi Jinping) alelnökkel, a pártfőtitkári és államelnöki poszt várományosával, akinek kéthetes "eltűnése" találgatások sorához vezetett a kínai vezetőváltással kapcsolatban.

    A találkozón Hszi kifejezte abbéli reményét, hogy Panetta pekingi látogatása segíteni fogja a két ország és a hadseregek közti kapcsolat elmélyítését, az amerikai védelmi miniszter pedig Peking és Washington közös érdekeiről és párbeszédük folytatásáról szólt a Hszinhua kínai hírügynökség tudósítása szerint.
    Panetta a nap folyamán közölte: az amerikai erőknek az ázsiai-csendes-óceáni régióba való átcsoportosítása nem Kína "feltartóztatására" irányul, s elutasította azokat a nézeteket,  amelyek szerint Kína megerősödése szükségszerűen konfliktushoz vezet a két ország között. "Egy új mintakapcsolatot akarunk kialakítani" – közölte.
    Hszi a tervek szerint az év végén átveszi a Kínai Kommunista Párt főtitkári posztját, a jövő év elején pedig az államelnöki tisztséget – a két legfontosabb pekingi politikai pozíciót – az azokat jelenleg betöltő Hu Csin-taótól (Hu Jintao). Ugyanakkor számos találgatás keringett a politikus egészségi állapotával és a vezetőségváltás gördülékenységével kapcsolatban, miután két hétig nem jelent meg a nyilvánosság előtt, s több magas szintű találkozót is lemondott, egyebek között a Hillary Clinton amerikai külügyminiszterrel tervezett tárgyalása is elmaradt.
    Megfigyelők szerint a szerdai találkozó – amely Hszi első magas szintű megbeszélése volt azóta, hogy néhány napja újra nyilvánosan mutatkozott -, azt volt hivatott jelezni, hogy a pletykák ellenére a vezetőségváltás a tervek szerint halad. Az alelnök sajtóhírek szerint kipihentnek és egészségesnek tűnt a megbeszélésen.
    Az amerikai védelmi miniszter kínai látogatásakor a kétoldalú viszonyt olyan tényezők jellemzik, mint hogy Peking nyugtalan az Egyesült Államok egyre növekvő csendes-óceáni és kelet-ázsiai katonai jelenléte miatt, kiéleződött a feszültség az Egyesült Államokkal szövetséges Japán és Kína között, valamint hogy Kína azzal vádolja az Egyesült Államokat: beleavatkozik a dél-kínai-tengeri szigetvitákba.
    Panetta leszögezte, hogy Washington jó kapcsolatra és párbeszédre törekszik Pekinggel, térségbeli katonai jelenlétének növelése pedig a Kína fejlődését is elősegítő regionális biztonsági rendszer megerősítésére szolgál.
    Mégis, elemzők figyelmeztettek, hogy ezeket az amerikai üzeneteket Kínában szkeptikusan veszik, s egyes pekingi körök szerint az, hogy az Egyesült Államok növeli regionális katonai súlyát, Kínával szembeni provokációkra bátorítja Washington szövetségeseit, elsősorban Japánt és a Fülöp-szigeteket.

II. Kínai vállalatok

A kínai gazdaság egészségét veszélyeztetik az állami vállalatok [MTI, 2012. szeptember 12.]   

Sanghaj/Budapest, 2012. szeptember 12., szerda (MTI) – A többségi állami tulajdonban lévő vállalatok (SOE) jelentik ma az egyik legnagyobb veszélyforrást a kínai gazdaság számára, azok többsége ugyanis nem hatékonyan működik és a piaci buborékok kialakulásának esélyét növeli – figyelmeztetnek a szakértők.

    A SOE-k leginkább inkubátorban felejtett óriáscsecsemőkhöz
hasonlíthatók: az állam óvó kezei alatt, a versenytársak
kiszorításával az elmúlt másfél évtizedben jelentős növekedést
produkáltak, de nagyra nőttük után is évi több száz milliárd jüanes
pénzügyi támogatást kapnak
, s legalább ugyanennyit spórolnak a nekik járó kedvezményes adókulcsokon és a piacinál kedvezőbb banki kamatlábakon.
    Az inkubálás a kínai állam részéről olyan jól sikerült, hogy a
cégek közül idén minden eddiginél több, 68 került be az amerikai
Fortune magazin 500 legnagyobb globális vállalatot listázó
rangsorába
. Jelenleg a világ 10 legnagyobb cége közül három – a
Sinopec, a CNPC és az elektromos energiaszolgáltató – kínai,
mindhárom SOE. A többségi állami tulajdonban lévő vállalatok nagy
része ugyanakkor veszteséges
, nem hatékony, miközben mesterséges
fenntartása az egyes piacok túlkapacitásához járul hozzá. Mindezzel
pedig a piaci buborékok kialakulásának esélyét növeli egy egyébként
is bizonytalan nemzetközi gazdasági környezetben – figyelmeztetnek
újra és újra a közgazdászok.
    Ahogyan arra az Európai Unió pekingi kereskedelmi kamarája is
rámutatott a szeptember elején megjelent éves jelentésében, Kínában
a piacgazdaságra való váltáshoz elengedhetetlen a szabad verseny
feltételeinek megteremtése, így a közbeszerzéshez, a pénzügyi
forrásokhoz és az innovációhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása.
    A SOE-k piactorzító hatását az USA-Kína Üzleti Tanács évek óta a
kelet-ázsiai országba igyekvő külföldi cégek térnyerésének egyik
legnagyobb akadályként listázza
, a már Kínában lévő amerikai
cégeknek pedig kétharmada versenyzik közvetlenül is ilyen cégekkel.
Az egészségtelen rendszer nemcsak a versenyt, de Kína gazdasági
befolyása miatt az egész világgazdaság növekedését veszélyeztetheti
– mutat rá a két szervezet.
    A központi támogatás az állami óriáscégek külföldi
terjeszkedését hátráltathatja
, így például az Európai Bizottság
májusban bejelentette, vizsgálatot indít a Magyarországon is jelen
lévő ZTE és Huawei kínai bankoktól kapott kölcsöneit illetően,
fennáll a lehetősége ugyanis, hogy a két vállalat bújtatott állami
támogatásban részesül.
    A többségi állami tulajdonban lévő cégek reformjának
szükségességét Ven Csia-pao
(Wen Jiabao) miniszterelnök tíz éve
hangoztatja
, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) pedig
az idén márciusban konkrét lépéseket és a magántőke gazdaságba való
fokozottabb beengedését ígérte
, mindezidáig ugyanakkor kevés
előrelépés történt az ügyben.

Globális összehasonlításban gyengék a kínai nagyvállalatok [MTI, 2012. szeptember 3.]   

Sanghaj/Budapest, 2012. szeptember 3., hétfő (MTI) – Bár a vezető kínai vállalatok nagyok, nemzetközi összehasonlításban még jelentős mértékben erősödniük kell – derül ki a Kínai Vállalkozói Szövetség és a Kínai Vállalatvezetők Egyesületének Kína ötszáz legnagyobb vállalatát listázó, újonnan közétett adataiból.

    A legnagyobb bevételt, 2,55 ezer milliárd jüant (92 ezer
milliárd forint) tavaly a Sinopec könyvelhette el Kínában, ezzel az
állami kézben lévő olajipari óriás immár nyolc egymást követő évben
listavezető. Az ezüstérmes, a szintén állami olaj- és gáztársaság
CNPC, több mint kétezer milliárd jüanes (72 ezer milliárd forint)
bevétellel. A tíz legnagyobb bevételű vállalat mindegyike többségi
állami tulajdonban van, azok közt a három legnagyobb olajtársaság –
az említetteken túl a CNOOC -, a négy legnagyobb bank – a Kínai
Ipari és Kereskedelmi Bank
, a Kínai Építési Bank, a Kínai
Mezőgazdasági Bank, a Bank of China -, a legnagyobb
mobilszolgáltató, a China Mobile
és két közszolgáltató – az állami
elektromosenergia-szolgáltató
és az állami építőcég – is
megtalálható.
    Az előző évhez képest szembetűnő változás, hogy a legnagyobbak
közül teljes mértékben eltűntek a vasúti cégek
, ami a többi közt a
vasúti szektor válságának, a kisebb állami támogatásnak és az
elmaradó fejlesztéseknek tudható be.
    A harminc legnagyobb kínai cég közt magántulajdonban lévő cég
nincs
, ezek száma az ötszázas listán 190-et tesz ki.
    Az ötszáz cég összes bevétele 2011-ben 44,9 ezer milliárd jüant
(1.600 ezer milliárd forint)
tett ki, ami éves szinten 23,7
százalékos növekedés. Az összbevétel Kína tavalyi bruttó hazai
termékének 95,3 százalékával egyenlő
, négy százalékkal többel, mint
az előző évben, ami a vállalatok gazdasági teljesítményben játszott
szerepének növekedését jelöli. Az ötszáz legnagyobb cég átlagos
bevétele 17,5 milliárd jüant (630 milliárd forint) tesz ki. A listán
szereplők közt 92 állami és 15 magánkézben lévő vállalat jelentett
100 milliárd jüan (3,6 ezer milliárd forint) feletti bevételt
,
miközben 2011-ben csak hat állami cég mondhatta ezt el magáról. A
cégek összesen 3,3 ezer milliárd jüan (119 ezer milliárd forint)
adót fizettek, ami az állam teljes adóbevételeinek 37,2 százaléka. A
statisztikákból ugyanakkor az is kiderül: a legnagyobb cégek is
érzik a gazdasági válság és a kedvezőtlen világgazdasági környezet
hatásait. A listán szereplő cégek összes profitja ugyan 2,1 ezer
milliárd jüant (75,6 ezer milliárd forint) tett ki, annak növekedése
a tavalyi 38,7 százalék után az idei felmérésben már csupán 0,96
százalékot tett ki, 13 cég pedig veszteséget jelentett.
    A kínai nagy cégek évről évre nagyobbra nőnek, azonban Kína
nemzetközi szerepéhez képest csekély a jelentőségük globálisan. Jól
mutatják ezt a statisztikák, amelyek szerint a kínai ötszázak
bevétele a világ ötszáz legnagyobb vállalatáénak csak a 23,6
százalékát teszi ki
, nettó nyereségének mindössze 19,9 százalékát
éri el. A kínai ötszázak eszközállománya is hasonlóan kicsi, csupán
27,4 százaléka a világ ötszáz legnagyobbjáénak.
    A kínai nagycégek nemzetközi összehasonlításban strukturálisan
is gyengének számítanak
, a legnagyobbak ugyanis kivétel nélkül
többségi állami tulajdonban vannak
, vagyis elsősorban állami
támogatás mellett, ösztönző központi politikák és kedvezményes
hitelek segítségével biztosított növekedésük, gyakran a
versenytársak piacon való korlátozása mellett. Nemzetközi
összehasonlításban a vállalatok innovációs képessége is alacsony,
emellett a vállalatvezetés hatékonyságán és a piaci szemlélet
fokozásán is dolgozniuk kell.

A magánvállalkozások számának növelésén dolgozik a kínai vezetés [MTI, 2012. augusztus 30.]   

Sanghaj/Budapest, 2012. augusztus 30., csütörtök (MTI) – Az elmúlt években ütemesen nőtt a magánvállalkozások száma Kínában, a központi vezetés az egyetemeken is szorgalmazza a vállalkozói ismeretek oktatását, miközben a vállalkozások helyzete egyre nehezebb.

    Tavaly 37,56 millió magánvállalkozás működött Kínában – derül ki
az állami ipari és kereskedelmi felügyelet (SAIC) statisztikáiból. A
magánvállalkozások száma a "reform és nyitás" politikájának
meghirdetése óta éves szinten több mint 18 százalékkal nő a
kelet-ázsiai országban: 1978-ban még csupán 140 ezer
magántulajdonban lévő cég volt bejegyezve, 2004-ben számuk 23,5
millió
ra rúgott.
    A magánvállalkozások ma jelentős szerepet játszanak az ország
gazdaságában és társadalmában, 2011 végén összesen 79,45 millió
munkahelyet adtak
, összes jegyzett tőkéjük 1,62 ezer milliárd jüant
(57,4 ezer milliárd forint) tett ki.
    A kínai vezetés a vállalkozási kedv fellendítésén munkálkodik, s
mind több egyetemen kívánja bevezetni a vállalkozói ismeretek
oktatását: jelenleg a felsőoktatási intézmények alig felében adódik
lehetőség ilyen tárgyak hallgatására.
    A gyakorlati képzés mellett cél a kínai munkaerőre jellemző
látásmód megváltozatása is. A kínai fiatalok és szüleik ugyanis a
munkahely- és pozíciószerzést, valamint a biztos állásokat
preferálják
. A statisztikák is ezt a felfogást tükrözik. Az oktatási
minisztérium kínai végzősöket vizsgáló idei éves jelentése rámutat:
bár 6,6 millióan kaptak diplomát 2011-ben, mindössze 1,6 százalékuk
alapított saját vállalkozást.
    Pozitív példa ugyanakkor számtalan akad, kis magánvállalkozásból
nőtte ki magát például az autógyártó Geely, a Hainan Airlines és az
azóta információtechnológiai óriássá nőtt Huawei is
.
    A magánkézben lévő kis- és közepes vállalatok ugyanakkor egyre
nehezebben boldogulnak a kínai piacon, hiszen az állami kézben lévő
nagy cégekkel és a multinacionális vállalatokkal nehezen tudják
felvenni a versenyt. A nagyvárosokból ezért többnyire kiszorulnak, s
ma elsősorban a közepes és kisebb városokban, valamint a vidéki
területeken találnak helyet maguknak.
    A gazdasági válság szintén a kis- és közepes méretű
magánvállalatokat sújtotta leginkább, jól példázza ezt a kelet-kínai
Csöcsiang (Zhejiang) tartománybeli Vencsou (Wenzhou) városa, a kínai
magánszektor sikereinek egykori szimbóluma, ahol a magáncégek a GDP
több mint 70 százalékát állítják elő és a maga 400 ezer
magántulajdonban lévő cégével az ország egyik fontos vállalkozói
bázisának számít. A gazdaság lassulását és a külföldi exportpiacok
gyengeségét komolyan megsínylő város az elmúlt hónapokban főleg
illegális kölcsöneiről és az ezeket visszafizetni nem tudó, a
menekülést választó vállalkozóiról vált híressé.

Csökkent a kínai nagyvállalatok nyeresége [MTI, 2012. április 27.]   

Peking, 2012. április 27., péntek (MTI) – A vegyipar, az autógyártás és más vezető iparágak nagyvállalatainak nyeresége 1,3 százalékkal esett vissza az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest – közölte honlapján az országos statisztikai hivatal pénteken.

    A 20 millió jüannál (700 millió forint) nagyobb éves bevétellel
rendelkező legnagyobb kínai cégek összesített nyeresége az év első
három hónapjában alig haladta meg az ezermilliárd jüant. A hivatal
indoklása szerint a tendencia mögött elsősorban az emelkedő
alapanyagárak, a gyenge értékesítési teljesítmény és a növekvő
gyártási költségek húzódnak meg.
    A tavalyi év azonos időszakához képest egyedül márciusban nőtt
az ipari nyereség, 4,5 százalékkal. Az eredményt a termelés
bővülésével, az áringadozások hatásának mérséklődésével, valamint a
nem működési bevételek növekedésével magyarázták.
    Az állami tulajdonú és állami ellenőrzés alatt álló vállalatok
12,4 százalékos profitcsökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni
január és március között a tavalyi év első negyedéhez képest
– áll a
hivatali közleményben. A magánvállalatok ugyanebben az időszakban
22,4 százalékos eredménynövelést produkáltak
.
    A legnagyobb visszaesés a fémipari ágazatot sújtotta, ahol 83,5
százalékkal zsugorodott a nyereség
; a vegyiparban és a vegyi
termékgyártásban 23 százalékot meghaladó csökkenést mértek
.
Az áramtermelés és az olajipar vállalatai ugyanakkor profitbővülést
jelentettek.
    Kína két legnagyobb légitársasága, az Air China és a China
Southern
is pénteken tette közzé negyedéves eredményét. Adataikból
kiderült, hogy nekik is csökkent a nyereségük a tavalyi év első
három hónapjához képest. Ennek főbb okaként a hajtóanyag árának
emelkedését, az alacsonyabb árfolyamnyereséget és a befektetések
lassabb megtérülését jelölték meg.
    Mindkét légitársaság esetében nőttek ugyan a bevételek, de
eredményük jelentős mértékben, az Air Chinanál 86 százalékkal, a
China Southernnél 74 százalékkal zuhant, a tavalyi év azonos
időszakához képest. A két vállalat további erős piaci nyomásra, a
gazdasági növekedés visszaesésével járó alacsonyabb forgalomra és a
működési költségek további növekedésére számít.

A tőzsdén jegyzett kínai vállalatok is érzik a gazdaság lassulását [MTI,2012. április 24.]

Sanghaj, 2012. április 24., kedd (MTI) – A sanghaji és sencseni tőzsdén jegyzett, negyedéves jelentést benyújtó vállalatok több mint fele csökkenő profitról vagy veszteségről számolt be.

    Múlt hét végéig összesen 713, a kínai tőzsdéken jegyzett
vállalat nyújtott be negyedéves jelentést. Közülük 385 profitjának
növekedéséről
számolt be, míg 328 cég nyeresége csökkent,
118 pedig veszteséget könyvelt el az év első három hónapjában – összegzi az eredményeket a Hszinhua hírügynökség.
     A vállalatokat elsősorban a nyersanyagok emelkedő árai és a működés növekvőköltségei sújtották. Ehhez további kedvezőtlen tényezők járultak,
így a gazdaság általános lassulása, befektetéseikből származó
veszteségek és az alkalmazottaik béremelése. Fentieknek köszönhetően
ugyan a listázott vállalatok bruttó bevétele az első negyedév során
átlagosan 10,2 százalékkal nőtt, nettó profitjuk mintegy 9
százalékkal csökkent.
     Az első három hónapban a kínai gazdaság 2009 harmadik negyedéve óta nem látott gyenge teljesítményt mutatott, a bruttó hazai termék éves bázison 8,1 százalékkal nőtt. Az elemzők szerint ugyanakkor az egész éves gazdasági teljesítményt tekintve ez az időszak volt a mélypont, a második negyedévtől kezdődően talpraállás várható. Ez az optimizmus tükröződik a következő három hónapra vonatkozó vállalati kilátásokban is: az előrejelzést közlő 323 cég kétharmada már nyereségének növekedését várja április és június közt, s mindössze egyharmaduk számol profitjának csökkenésével vagy veszteségekkel.

Újabb korrupciós botrány a China Mobile-nál [MTI, 2012. március 7.]   

Sanghaj, 2012. március 7., szerda (MTI) – A világ legnagyobb mobilszolgáltatójának felső köreiben az elmúlt másfél évben csaknem egy tucat korrupciós ügy látott napvilágot, a legutóbbira ezen a héten derült fény a Caixin gazdasági és pénzügyi magazin hírportáljának jóvoltából.

    Február végén a kínai rendőrség őrizetbe vette Lu Hsziang-tungot
(Lu Xiangdong), a China Mobile alelnökét és ügyvezető igazgatóját –
közölte a honlap. A konkrét vádakról egyelőre nem lehet tudni, a
vállalat honlapján közlemény erősítette meg az értesülést, eszerint
Lut "feltételezhetően pénzügyi vonatkozású ügyekkel kapcsolatban
vizsgálják a hatóságok".
    Az 52 éves, több mint egy évtizede vezető pozíciót betöltő Lu a
vállalat fejlesztési stragéiájáért, tervezéséért és közbeszerzési
projektjeiért felelt, utóbbi területe van leginkább kitéve a
korrupciónak. A több, meg nem nevezett forrásra hivatkozó cikk
szerint a pekingi legfelsőbb ügyészség az észak-keleti Csilin
(Jilin) tartománybeli bíróságnak adta át Lu ügyét, mivel
feltételezhetően ott tudnak megfelelő mennyiségű bizonyítékkal
szolgálni ellene.
    A 650 millió előfizetőt jegyző, állami tulajdonban lévő China
Mobile
nevéhez, amely 53,6 milliárd dollárra becsült értékével Kína
legértékesebb márkája
, az elmúlt másfél év során egy tucat
korrupciós ügy kötődik. Ezek közül legismertebb Csang Csun-csiangnak
(Zhang Chunjiang), az óriásvállalat egykori alelnökének és
párttitkárának hatalmas sajtóvisszhangot kiváltó ügye. Csang a
2000-es évek során 7,5 millió jüan (270 millió forint) kenőpénzt
fogadott el.

Gazdasági bűnözés Kínában: 30 milliárdnyi sikkasztás volt a csúcs [MTI, 2012. január 18.]   

Sanghaj, 2012. január 18., szerda (MTI) – Növekszik a gazdasági bűnözés Kínában: az esetek száma és az érintett összegek is egyre magasabbak – derül ki egy közelmúltban publikált tanulmányból. A tavalyi csúcstartó egy bútorgyáros, akit 30,4 milliárd forintnyi sikkasztás és kenőpénz elfogadása miatt ítéltek el.

    Tavaly kétszer annyi vállalkozót ítéltek el Kínában gazdasági
bűncselekmény miatt, mint 2009-ben
. A 202 bűnösnek talált
üzletember
t többnyire korrupció, sikkasztás és csalás vádjával
állították bíróság elé, s a legtöbb esetben nem kis- és közép, hanem
nagyvállalat éléről kerültek a vádlottak padjára
– olvasható a Faren
jogi magazin és a King and Capital jogi iroda összeállításában.
    A jelentés arra is rámutat: a gazdasági bűnözés fajtái Kínában
vállalattípusonként eltérőek. Az ázsiai ország magánvállalkozói
inkább hajlamosak csalást elkövetni, míg az állami tulajdonban lévő
cégek vezetői – mindenek előtt a monopolhelyzetben lévő iparágakban
– elsősorban korrupciós ügyekbe keverednek. Utóbbi vádjával 2011-ben
88 állami vállalat munkatársát találták bűnösnek, tizennégyet
közülük két év felfüggesztéssel halálra ítéltek, hatan pedig
életfogytiglani börtönbüntetést kaptak. Az állami cégvezetők
átlagosan 33,84 millió jüan (1,3 milliárd forint) kenőpénzt fogadtak
el, ami az előző év átlagának több mint háromszorosa
. A
legmagasabb összegű visszaélést az ország egyik leggazdagabb
mágnása, a bútorgyáros Feng Jong-ming (Feng Yongming) követte el, akit ősszel több mint 790 millió jüan (30,4 milliárd forint)
sikkasztás és kenőpénz elfogadása miatt ítéltek el
.
     Kína számára a korrupció ma az egyik leginkább aggodalomra okot adó probléma. A Kínai Társadalomtudományi Akadémia múlt év végi felmérése szerint a társadalom harmada az ország egyik legsúlyosabb gondjának ítéli azt. A kormány részéről a korrupció az egyik tényező, amely a rendszerbe vetett bizalmat nagymértékben csorbítja.

III. Kínai Kommunista Párt

Gyilkosság, szexbotrány, hivatali visszaélés tépázza a Kínai Kommunista Párt imázsát – HÁTTÉR [MTI, 2012. szeptember 5.]   

Sanghaj/Budapest, 2012. szeptember 5., szerda (MTI) – Az elmúlt hónapok hangos botrányai tépázzák a vezetőváltásra készülődő kommunista párt képét Kínában – az információk nyilvánosságának térnyerése a kínai civil társadalom erősödését is jól példázza.

    Március óta minden héten cikkeznek a kínai lapok Po Hszi-lajról
(Bo Xilai), a hivatali visszaéléssel és korrupcióval vádolt volt
csungkingi (Chongqing) pártvezérről és feleségéről, Ku Kaj-lajról
(Gu Kailai), aki augusztus elején beismerte: tavaly novemberben
üzleti jellegű konfliktusuk miatt megmérgezett egy brit üzletembert.
Az elmúlt évek legnagyobb politikai botrányaként híressé vált ügy
kapcsán eddig mintegy félszáz embert vettek őrizetbe, több magas
rangú hivatalnokot jelenleg is vizsgálnak, a korábban a legmagasabb
kínai vezetésbe, a Politikai Bizottság Állandó Bizottságába is
esélyesnek tartott Po pere a későbbiekben várható. A Po-t Csungking
élén váltó Csang Dö-csiang (Zhang Dejiang) június közepén úgy
fogalmazott: a legmagasabb politikai köröket érintő ügy komolyan
megtépázta a kommunista vezetők és a kommunista párt képét, de Kína
nemzetközi megítélését is károsította. Bár a vezetés minden tőle
telhetőt megtett jó hírnevének visszaállítására, az elmúlt hónapok
eseményei még inkább súlyosbítottak a helyzeten.
    Augusztus közepén az Anhuj (Anhui) tartománybeli vezetés
kényszerült magyarázkodásra, miután kormányzati tisztségviselők
szexorgiájáról készült képek árasztották el a kínai mikroblogokat, s
azok villámgyors terjedését a cenzorok sem tudták megakadályozni.
    Június végén a dél-kínai Sencsen (Shenzhen) városában 146
kormányzati hivatalnokot, köztük több tucat magas beosztású vezetőt
vettek őrizetbe korrupció és sikkasztás miatt, júliusban a dél-kínai
Fosan városában júliusban 125 millió jüan (csaknem 20 millió dollár)
elsikkasztásáért ítélték halálra a városi fejlesztési övezet
vezetőjét.
    Az elmúlt héten Hu Csin-tao (Hu Jintao) államelnök egykori
személyi titkára
, a 10 év múlva hatalomra lépő, hatodik generációs
csúcsvezetésbe is esélyesnek tartott, Li Csing-hua (Li Qinghua)
körül sokasodtak a kérdések, kiderült ugyanis: fia még márciusban
életét veszítette, miután karambolozott a pekingi négyes körgyűrűn.
A South China Morning Post értesülései szerint a fiatalember
halálának hírét és körülményeit a hatóságok igyekeztek eltussolni,
halotti anyakönyvi kivonatán is hamis név szerepel. A fiú ugyanis
méregdrága Ferrarivel szenvedett balesetet, Li pénzügyi helyzetének
esetleges vizsgálata pedig magára, Hu Csin-taóra is rossz fényt
vethetne, s a pártvezetés közelében mozgók privilégiumait hozná újra
reflektorfénybe.
    A fenti esetek mind a párt imázsát rontják, a
pártfunkcionáriusokkal szembeni bizalmatlanságot erősítik, az
egyszerű ember és a vezetők közötti mozgástérbeli és pénzügyi
különbségekre világítanak rá. Míg korábban viszonylag egyszerű volt
a média és az információk áramlásának kontrollja
, az "incidensek"
eltussolása, a kedvező kép fenntartása az internetező közösség
létszámának bővülésével, a mikroblogok elterjedésével és a cenzúra
mind eredetibb módokon való, mind hatékonyabb megkerülésével egyre
nehezebb feladat. A kínai társadalom tagjai pedig egyre
kritikusabbak a vezetéssel és a civil ügyekkel kapcsolatban
, s egyre inkább hangot is adnak véleményüknek.

Ferrarival karambolozott egy magas rangú kínai pártfunkcionárius fia [MTI, 2012. szeptember 3.]   

Peking, 2012. szeptember 3., hétfő (MTI) – Ferrrarival szenvedett halálos balesetet Kínában egy magas rangú pártfunkcionáriusnak, Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai pártfőtitkár volt személyi titkárának a fia.

    A baleset még márciusban történt a pekingi négyes körgyűrűn. Az apát, Li Csing-huát (Li Jinghua) a hétvégén helyezték más beosztásba.
    A botrányt a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi
napilap szellőztette meg a Kínai Kommunista Párt közelgő
kongresszusához, a hatalomváltásához kapcsolódó sorozatának
legfrissebb írásában. A totálkáros sportkocsi roncsairól is képet
közlő újság információ szerint a Ferrariban egy ujgur és egy tibeti
nemzetiségű nő is ült. Egyikük maradandó károsodást szenvedett, és a
másik is súlyosan megsérült.
    A hongkongi lap úgy tudja, hogy a huszonéves fiatalember
félmeztelen volt, csakúgy mint az egyik nő, a másikon pedig
egyáltalán nem volt ruha
.
    Az eset után, dacára annak, hogy a fekete Ferrari 430-asról
fotók jelentek meg az interneten, és pletykák kezdtek terjedni a
ferraris kilétéről, mostanáig nem derült ki semmi. A blogokban,
közösségi oldalakon a témában megjelent hozzászólásokat egy éjszaka alatt törölték, a lapok központi utasításra nem nyomoztak
. Ezt a Global Times című angol nyelvű pekingi napilap is szóvá tette annak
idején.
    Az SCMP-nek nyilatkozó források szerint a Ferrarit Ling Ku (Ling
Gu) vezette, akinek apja a Kínai Kommunista Párt központ
bizottságának apparátusában fontos posztot betöltő Ling Csi-hua. Az
idősebb Ling az általános iroda első embereként szolgált, a napi
pártügyekért felelt egészen az elmúlt időkig.
    Az is kiszivárgott, hogy az elhunyt fiatalember halotti
anyakönyvi kivonatán hamis név szerepel
, és az eset eltussolásába
bevont hatósági emberek mindent megtettek annak érdekében, hogy a
történtekre ne derüljön fény. Az apa állítólag a baleset másnapján
is megjelent a munkahelyén, és főnökét külföldi utakra is elkísérte.
Egy Linghez közeli üzletember ugyanakkor azt mondta, a férfit igen
megviselték a történtek, depresszióba zuhant.
    Az 56 éves politikusról tudni lehet, hogy Hu Csin-tao jelenlegi
államelnök, pártfőtitkár választottja, és állítólag komoly esélye
volt bekerülni a tíz év múlva esedékes, hatodik generációs
csúcsvezetésbe.
    Az eset nyilvánosságra kerülésével az emberek első kérdése az
lesz: miből telt ennek a fiatalembernek egy 5 millió jüanos
(átszámítva csaknem 180 millió forintos) autóra?
    Hu Csin-tao számára mindig is rendkívül fontos volt a korrupció
elleni harc, a tiszta kéz politikája, és ezt a képet is kívánta maga
után hagyni. A döntés, miszerint Linget leváltja 2007 óta betöltött
posztról, azt jelzi, hogy Hu kénytelen volt új irányt szabni hűséges
kollégája, volt személyi tikára karrierjének. A kialakulóban lévő
botrány nyilvánvalóan az ő imázsát is megtépázza, és mint a hasonló
helyzetekre szokta maga is mondani: kárt okoz a pártról, a
pártvezetőkről alkotott képnek, rontja hitelüket.

Kína – Ötéves tervvel a korrupció ellen [MTI, 2012. augusztus 21.]   

Peking, 2012. augusztus 21., kedd (MTI) – Kína a kommunista párt őszi kongresszusa után ötéves tervvel készül fellépni a korrupció ellen – jelentette be Ho Kuo-csiang (He Guoqiang) a kilenc tagú kínai csúcsvezetés tagja, a párt fegyelmi-ellenőrző bizottságának elnöke kedden.

    Ho kifejezte a pártvezetőség készségét arra, hogy új, "dinamikus
és hosszú távra szól stratégiai projekt" keretében szálljanak szembe
az országot behálózó korrupcióval, a hatalmukkal visszaélő
vezetőkkel
.
    A Kínai Kommunista Párt 18. kongresszusa új utakat-módokat fog
találni arra, hogy gátat vessen a korrupciónak most és a jövőben –
hangoztatta a fegyelmi munkával foglalkozó káderek értekezletén a
kínai pártvezető.
    Mint mondta, Kína mindig is nagy jelentőséget tulajdonított a
korrupcióellenes harcnak, a tiszta kormánynak, és úgy vélte, országa
ehhez kialakította a maga "különleges módszereit".

Kínai hatalomváltás – Lezárult a pártkongresszus küldötteinek a megválasztása [MTI, 2012. augusztus 13.]   

Peking, 2012. augusztus 13., hétfő (MTI) – Összesen 2270 küldötte lesz a Kínai Kommunista Párt (KKP) 18. kongresszusának, és összetételük tükrözi a központi bizottság által megszabott arányokat – derült ki a párt hétfői, Pekingben nyilvánosságra hozott közleményéből.

    A kongresszusra hivatalosan "az év második felében" kerül sor,
és azon jelentős változások várhatók a legfelsőbb pártvezetésben.
    A küldötteket a helyi kongresszusokon választották április és
július között
. Soraikban ott van a kommunista párt jelenlegi
kilenctagú csúcsvezetése. A különböző szintű pártvezetők mellett a
küldöttek között ott lesznek a többi között a gazdasági élet, a
tudomány és technika, a nemzetvédelem, az igazságügy, az oktatás, a
kultúra, az egészségügy, a sport és a társadalmi szervezetek
képviselői is – állt a közleményben.
    A korábbinál nagyobb mértékben – legalább 32 százalékban –
lesznek a küldöttek között a társadalom legalsóbb szintjeinek a
képviselői
. A hivatalos rendelkezés szerint a pártfunkcionáriusok
aránya nem lehet több 68 százaléknál.

Kína – Lezárult az emberöléssel vádolt politikusfeleség pere, ítélet nincs – BŐVÍTETT [MTI, 2012. augusztus 9.]   

Peking, 2012. augusztus 9., csütörtök (MTI) – Egynapos tárgyalás után lezárult csütörtökön az utóbbi évtizedek politikailag legkényesebb kínai pere, miután a fővádlott, az egykoron nagyhatalmú csungkingi (Chongqing) párttitkár, Po Hszi-laj (Bo Xilai) felesége és társa "nem emelt kifogást" az ellenük felhozott vád – szándékos emberölés – ellen. Ítéletet később hirdetnek.

    A per színehelyéül a kelet-kínai Anhuj (Anhui) tartomány
székhelyét, Hofej (Hefei) városát jelölték ki.
    Po Ku Kaj-lajt, a feleséget és a család alkalmazottját egy brit
üzletember, Neil Heywood meggyilkolásával vádolták. Heywoodot, a
család barátját, 2011 novemberében találták holtan egy szállodában,
s a halál okaként akkor alkoholmérgezést állapítottak meg. A
holttestet elhamvasztották.
    Az állami Hszinhua hírügynökség július végén közzétett jelentése
szerint a két gyanúsított ellen hosszas kihallgatások és részletes
nyomozás, valamint a védelem meghallgatása után vádat emeltek.
    A hivatalos közlés szerint a hatóságok előzetesen azt
állapították meg, hogy a nő üzleti vitába keveredett a brit
férfivel, és tartva attól, hogy Heywood veszélyezteti fia "személyes
biztonságát", a család Csang nevű alkalmazottjával együtt
megmérgezte. Utóbbiról kiderült, hogy a csungkingi városi
pártbizottság alkalmazásában állt.
    A csütörtöki közlésekből az derül ki, hogy 2011. november 13-án
Po Ku Kaj-laj felkereste Heywoodot a szállodai szobájában, ahol a
brit férfit az asszony leitatta, majd miután hányt és vizet kért, a
nő által előkészített és Csang által a szobába behozott mérget
lenyelette vele.
    Értesülések szerint a magának ügyvédként nevet szerző
fővádlottat, két államilag kirendelt helyi, tartományi védő védte,
egyikőjük gazdasági bűnügyek specialistája.
    Sajtóértesülések szerint a tárgyalás végén Po Ku Kaj-laj
bevallotta tettét. "Bűncselekményt követtem el, ami negatív hatással
volt a pártra és az országra" – mondta. Ugyancsak egy, a
tárgyalóteremben jelen lévő számolt be arról, hogy Ku megköszönte a
bíróságnak a nyílt tárgyalást és Csang számára enyhébb ítéletet kért
a sajátjánál. Csang védői azzal érveltek, hogy szerepe az ügyben
korlátozott volt.
    A bíróság megállapította, hogy Ku, aki a család ismerősei
szerint is az utóbbi években depressziótól szenvedett, nem volt
mentálisan stabil állapotban, amikor tettét elkövette és kevésbé
tudott uralkodni magán, mint az egészséges emberek. A védelem azt is
felhozta, hogy Heywood megfenyegette a Po fiút, ezért őt is
felelősség terheli.
    A tárgyaláson több mint 140-en vettek részt, jelen volt és
véleményt nyilvánított a Heywood család ügyvédje is.
    A Po házaspár egyetlen fiúgyermeke, a Harvard Egyetemen idén
végzett Po Kua-kua – úgy tudni – jelenleg is az Egyesült Államokban
tartózkodik. A CNN hírtelevíziónak szerdán e-mailben úgy
nyilatkozott, hogy az ügyben megtette tanúvallomását. Po Kua-kua
sajtóértesülések szerint Heywood közbenjárásával jutott be a brit
Harrow középiskolába, majd a Harvardra.
    Az utóbbi évtizedek legnagyobb kínai politikai botrányát kiváltó
bűnügy miatt Kína egyik befolyásos politikusa, volt kereskedelmi
minisztere, a kommunista párt politikai bizottságának – immár csak
volt – tagja, politikai karrierjének csúcsa előtt került a politikai
süllyesztőbe. Po Hszi-lajt valamennyi párttisztségétől
megfosztották, ellene fegyelmi vizsgálatot indítottak.
    A Hszinhua hírügynökség csütörtöki jelentése szerint pénteken
bíróság elé állítanak négy volt vezető rendőrtisztet is, akiket
azzal vádolnak, hogy a nyomozás során nehezítették az ügy
felderítését.

Pejtajhói nyár – Kínai csúcs-intrikák a fürdőhelyen (1.rész) [MTI-Press NYT forrás fordításával, 2012. augusztus 2.]   

(MTI-Press) – A fekete selyeminget viselő idős férfi sétabotjára támaszkodva, fiatal kísérőinek társaságában kapaszkodott fel a pejtajhói üdülőhely nevezetességének tekintett, hajdanán egy osztrák vendéglős által alapított patinás Kiessling étterem lépcsőin, és a teraszon fagylaltot rendelt. "Az én időmben itt mérték a legjobbat" – mondta társaságának.

    "Ez az ember Csou En-laj (Zhou Enlai) rokona" – súgta a vendéglő
menedzsere a szomszéd asztalnál ülő külföldi társaság egyik
tagjának. Csou a néhai kínai kommunista vezető, Mao Ce-tung (Mao
Zedong) harcostársa, miniszterelnöke volt, mindketten 1976-ban
haltak meg. "Csou rokona gyakori vendégünk, itt lakik a közelben, a
kínai vezetők nyári üdülőhelyén" – tette hozzá a vendéglős.
    Kína minden más pontján, még Pekingben is szokatlan lenne csak
úgy véletlenül összefutni a néhai Csou miniszterelnök valamelyik
rokonával. Ám az országot vezető kommunista párt (KKP) idős vezetői
családtagjaikkal együtt hagyományosan ezen a Pekingtől mintegy 250
kilométerre keletre
lévő üdülőhelyen töltik a nyarat: úsznak,
vacsorázgatnak, pletykálkodnak, és közben a világ legnépesebb
országának jövőjéről tárgyalnak.

Pártkongresszusra készülve

    A palotaintrikák színhelye nyáron a tengerpart. A mai és a
korábbi vezetés tagjai gondosan őrzött villáikban találkozgatnak.
Valamennyien azon dolgoznak, hogy minél több közeli szövetségesüket juttassák be a párt 25 tagú politikai bizottságába és annak magjába, az állandó bizottságba. A vezetés új listáját a párt októberre kitűzött XVIII. kongresszusán fogják bejelenteni. A kommunista
uralom több mint hat évtizedének történetében mindössze második
alkalommal kerül sor idén ősszel olyan nemzedékváltásra, amely a
várakozások szerint rendezettnek ígérkezik – írja a The New York
Times Pejtajhóból keltezett tudósításában.
    "Ez az a hely, ahol a párt belső csoportosulásainak, frakcióinak
küzdelmei eldőlnek és megszületnek a döntések
" – mondta a lapnak
egy Li nevezetű jól tájékozott férfi, aki a cikkhez meginterjúvolt más
személyekhez hasonlóan azt kérte, hogy a kínai politika kényes
jellegére való tekintettel nevét ne említsék az írásban. "Az őszi
hivatalos tanácskozásokon mindenki már csak felemeli a kezét
,
hogy jóváhagyja (a Pejtajhón kimunkált) határozatokat."
    Pejtajho amerikai hasonlattal élve a jerseyi tengerpart és a
Martha’s Vineyard elit-üdülőhely kombinációja, némi vörös beütéssel.
Az emelkedő utcákon és a tengerparton fürdőruhás nyaralók sokasága
nyüzsög, míg a pártelit tagjai villáikban és magánstrandjaikon
maradnak, távol a kíváncsi szemektől. A Kiessling közelében lévő
torony órája a klasszikus Mao-induló, A Kelet vörös dallamát
szólaltatja meg.
    Az elmúlt hetekben megszaporodtak a biztonsági intézkedések.
Világoskék egyenruhát viselő rendőrök járőröznek Szuzuki
motorkerékpárokon, a városba vezető úton ellenőrző pontot állítottak
fel. A kötetlen megbeszélések rendszerint július végétől késő
augusztusig tartanak
.

Mao és Teng is kedvelte Pejtajhót

    A nyugatiak a XIX. század végén, a Csing-dinasztia hatalmának
gyengülésével párhuzamosan kezdték nyári üdülőhelynek használni
Pejtajhót. Amikor 1948-ben a Népi Felszabadító Hadsereg katonái
bevonultak, az üdülőhely 719 villát számlált – írta nemrég a China
Daily nevű angol nyelvű kínai állami napilap.
    A kommunista vezetők megkedvelték a nyári pejtajhói üdülést. Mao
szenvedélyes úszó volt, nem egyszer mélyen beúszott a tengerbe, és
több nevezetes párttanácskozást is a nyaralóhelyre szervezett.
Később Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping), aki Mao halála után
felszámolta a "nagy kormányos" egyenlősdijét és kiadta a
Gazdagodjatok" jelszót, évente rendszeresen hívott össze központi
bizottsági üléseket Pejtajhóba. Neki is kedvtelése volt az úszás
(feltehetően jó egészségének demonstrálására).
    Pejtajho volt a KKP történetében az egyik legdrámaibb esemény
színhelye is. Lin Piao marsallt, az idős Mao kijelölt utódát azzal
vádolták, hogy összeesküvést szervezett a pártvezető ellen. 1971.
augusztus 13-án, miután az állítólagos konspiráció meghiúsult, Lin a
feleségével együtt megpróbált elmenekülni Pejtajhóból. A helyi
repülőtéren felszálltak egy különgépre. A Szovjetunióba próbáltak
eljutni, de a gép Mongólia területén lezuhant, mindenki meghalt a
fedélzeten.
    Idén is vannak konspirációk, pro és kontra – írja a NYT, a
politikai vitákra utalva. Bonyolítja a megbeszéléseket Po Hszi-laj
(Bo Xilai) botránya
. Po egészen néhány hónapja történt leváltásáig
Csungking (Chongqing) 30 millió lakosú metropoliszának pártfőnöke,
továbbá a politikai bizottság tagja volt. A megfigyelők arra
számítottak, hogy mostanára lezárul a vizsgálat Po – és egy brit
üzletember meggyilkolásával gyanúsított felesége – ügyében. Jó
pártkapcsolatokkal rendelkező tájékozott személyek szerint Po, aki
ellen hivatalosan nem emeltek vádat és ismeretlen helyen
tartózkodik, vitába szállt az őt kihallgató vizsgálóbizottság
tagjaival, így a pártvezetők számára nem könnyű döntést hozni
ügyében.

A veteránok véleménye még mindig fontos

    A tárgyalások során elvben minden jelenlegi PB-tag véleménye
sokat nyom a latban utódjának kiválasztásakor, de a kulisszák mögött
a párt veteránjai néha nagyobb szerepet játszanak
. Hu [Csin-tao (Hu Jintao) kínai pártfőtitkár] véleménye mellett elődjének, Csiang Cö-minnek (Jiang Zemin) szava számíthat a legtöbbet annak ellenére, hogy ő már évek óta visszavonult és tavaly betegeskedett is. A várható utód, Hszi Csin-ping (Xi Jinping) ugyancsak fontos szerepet tölthet be. "Hármuk – a korábbi, a jelenlegi és a következő vezető – egyetértése rendkívül fontos" – hangsúlyozta a NYT-nak Csang Hsziao-csin (Zhang Xiaojin), a pekingi Cinghua egyetem politológusa. (folyt.)

Pejtajhói nyár – Kínai csúcs-intrikák a fürdőhelyen – (2. rész) [MTI-Press NYT forrás fordításával, 2012. augusztus 2.]   

Az utóbbi hónapokban több tanácskozásra került sor. Májusban több mint 300 vezető kádert kérdeztek meg arról, hogy kik kerüljenek a PB állandó bizottságába az őrségváltásra kiszemelt Hszi, illetve a miniszterelnöki poszt várományosa, Li Kö-csiang (Li Keqiang) melléaz említett kettő kivételével mindenkit új ember vált fel.

    A legfontosabb vezetők véleményét a 2007-es pártkongresszus
előtt is kikérték, és noha csak tájékozódó jellegű felmérésekről van
szó, ezek fontossága nő. Pekingben különböző híresztelések terjednek
a májusi eredményekről, a pártelit egyik tagja szerint például Hu
több támogatója is gyengébben szerepelt.
    Szó van az állandó bizottság taglétszámának csökkentéséről is,
kilencről hétre – vagyis a 2002 előtti számra. Úgy hírlik, hogy Hu
támogatja ezt a változtatást, ami részben azt célozza, hogy az
érdekcsoportok ne áshassák be magukat a csúcson. Kisebb létszámmal a
hatalmat jobban lehet koncentrálni és hatékonyabban működtethető –
mondta egy állami sajtószervezet illetékese. Ám más magyarázat is
lehetséges.

Túlságosan megerősödött a biztonsági apparátus

    Előfordulhat, hogy megszűnik a "politika és a törvény"
kérdéskört felügyelő PB állandó bizottsági poszt. A biztonsági erők
gyorsan nőttek Csou Jung-kang (Zhou Yongkang), az e témával
foglalkozó állandó bizottsági tag égisze alatt
. Csou, aki 2007-ben
lett az állandó bizottság tagja, támogatta az év elején leváltott Po
Hszi-lajt
és növekvő befolyása aggodalmat váltott ki más pártvezetők körében. Hu Csin-tao pártvezető szemében a stabilitás a
legfontosabb, ezt a prioritást Csou arra használta fel, hogy
megerősítse a biztonsági apparátust, amelynek költségvetése idén 111 milliárd dollárnak felel meg (ami 5 milliárd dollárral több, mint a
katonai kiadások
büdzséje
). "A ‘politika és törvény’ apparátusa
túlságosan erőssé vált, sokan érezzük ezt így" – idézte a NYT egy
kínai bennfentes szavait.
    Az állandó bizottság létszámcsökkentése azokra is csapás lenne,
akik nem szerepelnek a fő jelöltek között – köztük van például Vang
Jang (Wang Yang), Kuangtung (Guangdong) tartomány pártvezetője, aki
progresszívnak tűnő nézeteket hirdet.
    A pártvezetés manőverei távol zajlanak a nyaralók többségétől,
de a politika az utóbbiak között is állandó téma. A pártvezetők
számára fenntartott, néptelen partszakasz mellett a helyi
tisztségviselők strandján egy nyugdíjas pártfunkcionárius a
túloldalon sorakozó villák felé mutatva megjegyezte: a pártvezetők
gyermekei túl sok pénzt nyúltak le az állami szektorban elharapózott korrupció révén
. Az idős férfi jellemzőnek nevezte, hogy míg a közemberek a meglehetősen szennyezett part mentén úsznak, a
pártvezetők úszómedencékben fürdőznek – ezek egyikét nemrégen
építették és szűrt tengervízzel töltötték fel.
    "Mire jók ezek az emberek? Mit örököltek szüleiktől, talán a
forradalmi szolidaritás szellemét?" – idézte a nyugdíjas
tisztségviselő kérdéseit a NYT.

A kínai katonák ragaszkodnak a kommunista párt vezető szerepéhez [MTI, 2012. július 31.]   

Peking, 2012. július 31., kedd (MTI) – A kínai hadsereg ragaszkodik a Kínai Kommunista Párt (KKP) megkérdőjelezhetetlen irányító szerepéhez, s a fegyveres erők depolitizálásának felvetése mögött hátsó szándékokat sejt – jelentette ki a hadsereg politikai vezetésének egyik tagja kedden.

    Vang Jung-seng (Wang Yongsheng) igazgatóhelyettes a kínai Népi
Felszabadító Hadsereg (NFH) 85. születésnapjának előestéjén egy
hongkongi újságíró kérdésére válaszolva téves elképzelésnek nevezte
a párt esetleges "kivonulását" a hadseregből
.
    "Az NFH-t a Kínai Kommunista Párt hívta életre, az irányítja, s
a KKP abszolút vezetése a hadsereg rendszerbéli alapeleme és
alapelve" – hangoztatta Vang. A KKP vezető szerepe az országban és a
hadseregben a forradalmi időkre nyúlik vissza, s az alkotmányban
rögzített – tette hozzá.
    "A hadseregünk a párté, ahogyan az országé és a népé" – húzta
alá Vang, aki a kínai hadsereg rendszerét, pártirányítását érő
külföldi kritikákról szólva kijelentette, az effajta felvetések
hátsó szándékok által vezéreltek, s ezt határozottan visszautasítják.
    A 2,8 milliós hadsereg egy másik magas rangú vezetője, Vu
Hszi-hua (Wu Xihua) arról biztosította az újságírókat, hogy Kína nem
jelent fenyegetést egyetlen országra sem, és az ország nem kíván
fegyverkezési versenybe bocsátkozni. Kína szomszédjaival baráti
partnerségre törekszik, s a nemzetközi konfliktusokban is elítéli az
erő alkalmazását, az egyenlőségre alapuló, megoldásra törekvő
párbeszéd híve – hangoztatta.
    A kínai hadsereg fejlesztése a nemzet szuverenitásának és
biztonságának védelmét szolgálja – mondta Vu, hozzátéve, hogy
korszerűsítésének dacára a kínai fegyveres erőknek és a világ
fejlett hadseregeinek színvonala között még mindig mély szakadék
tátong.
    Japán kedden adta ki idei védelmi fehér könyvét, amelyben
egyebek mellett aggodalmának adott hangot, amiért – álláspontja
szerint – "nő a katonák befolyása a kínai külpolitikára".
A
dokumentum szerzői arra a megállapításra jutottak, hogy a kínai
kormány és a katonai hierarchia közti belső viszony az utóbbi időben "bonyolultabbá vált"
.

Hu Csin-tao: a reform és nyitás folytatása a szocializmus építésének alapfeltétele [MTI, 2012. július 24.]   

Peking, 2012. július 24., kedd (MTI) – A reform és nyitás "rendületlen" folytatására, a problémák határozott megoldására hívott fel Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai államelnök, pártfőtitkár minisztériumi és tartományi vezetők értekezletén a Kínai Kommunista Párt (KKP) őszi kongresszusa előtt – számolt be az eseményről a kínai média kedden.

    A második ötéves vezetői ciklusának végén járó Hu szerint az
elmúlt tíz évben Kína élt a stratégiai lehetőségekkel, és "sikerrel
juttatta új fejlődési szintre a kínai sajátosságokkal épülő
szocializmus ügyét". Egyúttal megállapította: Kína jelenleg
példátlan lehetőségek és kihívások előtt áll belföldön és külföldön
egyaránt.
    Hu kiemelte, a sikerekhez az általa képviselt, és vezetése alatt
irányadónak tekintett, "tudományalapú fejlődés koncepciója", továbbá a nagy elődök, Mao Ce-tung (Mao Zedong), Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) és Csiang Cö-min (Jiang Zemin) ideológiái vezettek.
    A tudományalapú fejlődés jövőbeni végrehajtásához ugyanakkor
nagyobb elkötelezettségre, hatékonyabb intézkedésekre van szükség –
emelte ki a pártfőtitkár. "Nem félhetünk a kockázatoktól és nem
bizonytalaníthat el bennünket semmiféle zavar" – mondta.
    A pártfőtitkár azt hangsúlyozta, hogy Kína eddigi – három
évtizedes – eredményei az 1970-es évek végén Teng Hsziao-ping néhai kínai vezető által bevezetett reform és nyitás politikájának
eredményei
. Ennek folytatása – "tudatosabb és végrehajtása" – elengedhetetlen záloga az ország jövőbeni fejlődésének, a szocializmus építésének – tette hozzá.
    Hu külön kitért a gazdaságfejlesztésre, mint központi feladatra,
illetve annak strukturális, módszerbeli kiigazítására.
    A pártfőtitkár megjegyezte azt is, hogy az emberek egyre nagyobb
mértékben fejezik ki követeléseiket és elvárják gondjaik azonnali
megoldását
. Ezért úgy vélte, a gyakorlati problémák megoldására
nagyobb hangsúlyt kell fektetni, többet kell törődni az oktatás, a
foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás kérdésével
; az
emberekről történő méltányos gondoskodással.
    Biztosítani kell, hogy a KKP maradjon a kínai sajátosságú
szocializmus építésének vezető ereje
, miközben harcolni kell a
korrupció ellen
, és fenn kell tartani az egységet – szögezte még le
a ki a vezetői értekezlet megnyitóján Hu Csin-tao.
    A beszédet a politikai csúcsvezetés valamennyi tagja
végighallgatta
, Hszi Csin-ping (Xi Jinping) alelnök, aki minden jel
szerint a jelenlegi elnök-pártfőtitkárt váltja majd a székében
, a
jelenlévőket Hu beszédének tanulmányozására hívta fel.

A túlzottan központosított hatalmi rendszert bírálja egy kínai pártlap [MTI, 2012. július 16.]   

Peking, 2012. július 16., hétfő (MTI) – A hatalom túlzott centralizációja, átláthatatlansága még ma is Kína fejlődésének gátja, s rontja a Kínai Kommunista Pártról (KKP) alkotott képet – állapítja meg a központi pártiskola hetilapja, a Hszüehszi Sipao (Xuexi Shibao) friss számában megjelent írás.

    A probléma több mint harminc évvel azután is jelen van, hogy
Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) néhai vezető már felhívta rá a
figyelmet
– hangoztatja a szerző. Kitér rá, hogy Teng 1980-ban már
kijelentette, a túlzottan központosított hatalom sok gond gyökere, s
erre vezette vissza a belső demokrácia hiányát, a hatalom
szereplőinek túlzott kiváltságosságát is.
    A hatalom koncentrációjának ilyen foka mellett sosem lesz
átlátható
– húzza alá a cikkíró, s politikai reformot, a társadalom
problémáira választ adó változtatásokat sürget, azokat
elkerülhetetlennek ítélve. Úgy véli, a politikai vezetésnek az
embereket legközvetlenebbül érintő gondokra kell összpontosítani,
köztük az egyre szélesedő jövedelmi különbségek okozta feszültségre
és a korrupcióra.
    Egy demokratikus ellenőrzési rendszer létrehozására és a
társadalmi igazságosság megvalósítására van szükség
– véli a szerző, s emlékeztet arra, hogy a közvélemény bizalma egyes helyi vezetőkben megingott, nőttek az irányítás költségei és egyre nagyobb nyomás nehezedik a vezetőkre, hogy őrizzék meg a társadalmi stabilitást.
    A cikkíró szerint ugyanakkor az ország alapvető politikai
rendszerének reformja közepette fenn kell tartani a KKP (vezető)
szerepét és el kell kerülni más országok politikai rendszerének
másolását. Fontosnak tartja továbbá, hogy a közvélemény hangja
eljusson a döntéshozókhoz, s ezzel párhuzamosan a társadalmat
kielégítően tájékoztassák. Mindez – szól a lapbéli következtetés –
szükséges az emberek támogatásának megnyeréséhez.

Hszinhua: a pártbeli fegyelmi ügyek nem a hatalmi harc jelei Kínában [MTI, 2012. április 17.]   

Peking, 2012. április 17., kedd (MTI) – A magas tisztséget betöltő kínai politikusok elleni fegyelmi vizsgálatok nem a Kínai Kommunista Párton (KKP) belüli harc jelei – állítja a Hszinhua hírügynökség kommentárjában, amelyet kedden közölt a média.

    Egyedi esetek nem fogják az ország fejlődését visszavetni,
ahogyan nem tették a múltban sem – véli a cikk szerzője, s Po
Hszi-lajnak (Bo Xilai), Csungking (Chongqing) párttitkárának, a KKP
Központi Bizottsága és politikai bizottsága tagjának közelmúltbéli
leváltását összehasonlítja korábbi, hasonlóan magas rangú
politikusok bukásával
.
    Emlékeztet Csen Hszi-tungnak (Chen Xitong), Peking
párttitkárának korrupciós ügyére és eltávolítására, valamint Csen
Liang-jü (Chen Liangyu) sanghaji párttitkár bukására. Előbbi 16 évi
börtönbüntetést kapott az 1990-es évek második felében (2006-ban
egészségi állapotára hivatkozással kiengedték), utóbbit 2008-ban 61
évesen 18 évi szabadságvesztésre ítélték.
    "A leleplezések és a felelősségre vonás segítettek megőrizni a
párt méltóságát, és a közemberek részéről egyetértésre, támogatásra
találtak" – hangoztatja a szerző.
    A világ legnagyobb – 80 millió fősnél is népesebb – kormányzó
pártja az elmúlt 90 évben sokféle próbát volt kénytelen kiállni, de
megtanulta, hogy miként tud a kihívásoknak megfelelni – áll a
Hszinhua írásában, amely az eddig elért értékek között kiemeli az
országban tapasztalható magas fokú stabilitást, a politikai
folytonosságot.
    A kommentár végül kifejti, hogy Kína a reform és a fejlődés
kritikus szakaszába ért, és kénytelen szembenézni a
gazdaságszerkezeti átalakulás, a társadalmi változás, a strukturális
kiigazítás, a növekvő ideológiai sokféleség az érdekviszonyok
átalakulása jelentette új helyzettel
.
    Mindazonáltal – szögezi le a cikk – a kínai társadalom
valamennyi rétegében egyetértés van arról, hogy a reformot folytatni
kell, a stabilitást meg kell őrizni.
    A 30 millió lakosú délnyugat-kínai Csungking város volt
rendőrfőnöke február elején az Egyesült Államok főkonzulátusára
menekült, az ügyben Peking vizsgálatot indított. Időközben a város
párttitkárának feleségét egy brit üzletember meggyilkolásának
gyanújával őrizetbe vették, a párttisztségeitől megfosztott Po
Hszi-laj ellen pedig egyelőre fegyelemsértés miatt vizsgálat van
folyamatban.

A kínai kormányfő szerint elodázhatatlan a politikai reform [MTI, 2012. március 14.   

Peking, 2012. március 14., szerda (MTI) – A politikai reform és a közvetlen választások kiterjesztése elodázhatatlan feladat és megkerülhetetlen tendencia Kínában – hangoztatta egyebek mellett a kínai miniszterelnök a parlament éves ülésszakát lezáró sajtóértekezletén szerdán.

    Kínának nem csak gazdasági reformra van szüksége, de politikai
strukturális reformra is, különösen a párt és a kormány
irányítórendszerében
– állapította meg Ven Csia-pao (Wen Jiabao).
Hozzátette: amennyiben ezek elmaradnak, s velük a társadalomban
keletkező problémákat nem számolják föl, olyan tragédiák
következhetnek be, mint a "kulturális forradalom".
    Kína a reformok időszakában kritikus szakaszhoz jutott, ami azt
jelenti, hogy sikeres politikai reform nélkül lehetetlenné válik a
gazdasági reform teljes bevezetése, s az eddigi eredmények is
veszélybe kerülhetnek
– húzta alá a kormányfő.
    A reformnak előre kell haladnia, nem állhat meg, nem hogy
visszafordulhatna, mert (ha így történne) akkor abból már nem vezet
ki út – állapította meg a legfelsőbb kínai vezetésben reformerként
számon tartott Ven
, aki a változtatások szükségességét az elmúlt
években is gyakran hangsúlyozta. Erre a háromórás tájékoztatóján ő
maga is utalt.
    Mint mondta, hosszú ideje tartó elkötelezettsége a politikai
reformok iránt komoly felelősségérzetből fakad. Megjegyezte: minden
felelős párttagnak és a kormányzati vezetőnek be kell látnia, hogy a
reform folytatása "sürgős feladat" az ország számára.
    A gazdaság fejlődésével megjelennek olyan gondok, mint a
jövedelmek közötti növekvő különbségek, a hitelesség hiánya és a
korrupció
. Ezek megoldásához egyaránt szükség van a gazdasági és a
párt, illetve az ország vezetését érintő strukturális politikai
reformokra – hangoztatta a miniszterelnök.
    Arra is kitért, hogy az effajta reformokhoz az 1,3 milliárd
lakosú Kínában figyelembe kell venni az ország nemzeti
sajátosságait, a "szocialista demokrácia fejlesztését" pedig
lépésről lépésre kell végrehajtani.
    Az Országos Népi Gyűlés éves ülésszakát követő hagyományos
kormányfői sajtóértekezletet utolsó alkalommal tartó Ven egy év
múlva leköszön e posztjáról
. Ugyanakkor biztosította hallgatóit,
hogy a hátralevő időszakban is teljes erejével küzdeni fog a kínai
reform és nyitás továbbfejlesztéséért, s az aktuális nehéz
feladatokat sem kívánja a következő kormányra hagyni.
    Mint mondta, azt is tudja, hogy az emberek nem igazán arra
kíváncsiak, hogy mi a célja és mik az elképzelései, hanem arra, hogy
az erőfeszítései mennyire eredményesek.
    A miniszterelnök a The Washington Post című amerikai lap
tudósítójának – a közvetlen választások perspektíváját firtató –
kérdésére leszögezte, a falvakban bevezetett közvetlen választások
rendjét, az ott élők ehhez való jogát a jövőben is biztosítják.
    Amennyiben a falvakban a falubizottságok közvetlen választásának
gyakorlata sikeres, az azt jelenti, hogy a rendszer a járások és a
megyék szintjén is életképes lehet – mondta Ven, aki szerint az
embereket a megkezdett út folytatására kell ösztönözni. A kínai
demokrácia trendjét semmilyen erővel nem lehet megállítani – tette
hozzá.
    A társadalmi egyenlőség és igazságosság terén mutatkozó
hiányosságokra utalva a miniszterelnök további lankadatlan munkát
ígért a hátralevő egy évében, s megállapította: a kormány a kínai
alkotmányba követelményként már beépítette az emberi jogok
tiszteletben tartását és védelmét.

Kína – éves ülésszakukat kezdik az államhatalmi szervek – HÁTTÉR [MTI, 2012. március 3.]   

Peking, 2011. március 3., csütörtök (MTI) – A kínai belpolitika fontos eseménysorozata veszi kezdetét szombaton Pekingben, ülésezik a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (KNPTT), amit hétfői kezdettel az Országos Népi Gyűlés (ONGY), vagyis a parlament éves ülésszaka követ.

    Mint mindig, az előbbi, Kína legfőbb – népfrontszerű – tanácsadó
testülete
kezd, majd két nap múlva tagjai szavazati jog nélkül részt
vesznek az ONGY plenáris és biztossági ülésein. Mindkét országos
szervezet tagjainak, illetve képviselőinek mandátuma öt évre szól
, s mindkét testület megnevezése előtt egy szám áll, amely jelzi, hogy
az új Kína hányadik Országos Népi Gyűlésének vagy tanácskozó
testületének, hanyadik ülésszakáról van szó. Az idén a 11. ONGY és
KNPTT országos bizottsága ötödik ülésszakát tartják.
    A KNPTT egyfajta egységfront, amely a Kínai Kommunista Párt
(KKP) vezetésével működik a Kínában létező nyolc úgynevezett
demokratikus párt, a tömegszervezetek, a nemzeti kisebbségek, a
párton kívüliek, az egyházak, a vállalkozók és más társadalmi
rétegek, csoportok képviselőit tömöríti.
    A szervezetnek a több mint kétezres tagságú országos bizottságán kívül helyi bizottságai is vannak, s deklaráltan a politikai
tanácskozás, a döntéshozatalok előtti, vagy a végrehajtás során
történő egyeztetés, a társadalmi viták lefolytatása, a vélemények
begyűjtése, továbbá az úgynevezett: demokratikus ellenőrzés a
feladata, valamint a javaslattétel. Vizsgálatairól jelentést tesz,
beszámol a KKP-nak vagy a kormányszerveknek.
    1949. szeptember 21-én a Kínai Népi Politikai Tanácskozó
Testület első bizottságának ülése gyakorolta az Országos Népi Gyűlés
jogkörét: kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot (KNK). A KNPTT
határozta meg, hogy Peking (akkori nevén: Pejping) legyen a KNK
fővárosa, döntött az ideiglenes alkotmányról, az ötcsillagos vörös
nemzeti lobogóról, a himnuszról és arról, hogy Kínának a
Gergely-naptárhoz kell igazítania időszámítását. Az Országos Népi
Gyűlés első ülésszakát 1954-ben tartották.
    A KNPTT országos bizottságának első elnöke Mao Ce-tung (Mao
Zedong) volt, őt követte Csou En-laj (Zhou Enlai), majd – az ötödik
– Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) volt. Jelenleg a 72 éves Csia
Csing-lin
(Jia Qinglin) a testület vezetője
, a legmagasabb szintű
kínai politikai vezetés sorrendben negyedik tagja
.

Kína: politikai reformok csak a kommunista pártvezetésével [MTI, 2012. március 2.]   

Peking, 2012. március 2., péntek (MTI) – Kínában politikai reform csak a Kínai Kommunista Párt (KKP) vezetésével lehetséges és csakis a kínai sajátosságú szocializmus keretein belül – hangoztatta a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (KNPTT) ülésszakának szóvivője pénteken.

    Mióta az ország elkötelezte magát a reform és nyitás mellett, a
politikai és gazdasági reformok egymástól nem szétválaszthatók –
szögezte le Csao Csi-cseng (Zhao Qizheng), hozzátéve, hogy
máskülönben a gazdasági reform nem haladna ennyire zökkenőmentesen.
    "Politikai tanácsadók sokat beszélnek a politikai reformról, de
a végső politika kidolgozása a Kínai Kommunista Párt központi
bizottságától és az államtanácstól (vagyis a kormánytól) függ" –
hangoztatta a szóvivő.
    Kína politikai reformja csakis gondos mérlegelés, és valamennyi
ágazat véleményének meghallgatása után történhet meg – húzta alá
Csao, s tájékoztatója újságírói közönségének megjegyezte, úgy
gondolja, nekik lesz alkalmuk e területen az előrehaladást
megtapasztalni.
    A KNPTT, vagy más néven a kínai népfront szombaton kezdi meg
munkáját, míg az Országos Népi Gyűlés (ONGY), vagyis a parlament
március 5-étől tartja közel másfél hétig tartó éves ülésszakát.

Kína kulturális reformot kezd, és a világnak is üzenni kíván [MTI, 2012. február 16.]   

Peking, 2012. február 16., csütörtök (MTI) – Kína átfogó kulturális reformot indított, amely az eddig nyilvánosságra hozott részletek alapján legalább annyira lesz hatással a kínaiak hétköznapi életére, amennyire az ország kulturális befolyását hivatott erősíteni a világban.

    A reform kidolgozói kinyilvánították, hogy a megújulás a
szocialista értékek hangsúlyait tükröző szemlélettel, a kulturális
szolgáltatások területén a színvonal növelésének céljával történik.
    Ez világlik ki azokból a dokumentumokból, amelyeket most tett
közzé a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága (KKP KB) és a
kormány
, s amelyek a 2011-ben kezdett ötéves tervhez kapcsolódó
reform alapelveit, céljait és főbb irányait tartalmazzák
.
    A kiadott vázlatos terv például a szocializmusból eredő lényegi
értékek megerősítését szolgáló filozófiai és más társadalomtudományi
kutatásokat szorgalmaz. Olyan projektek megvalósítását kezdeményezi, amelyek az úgynevezett feltörekvő ágazatokban rejlő potenciált használják ki, így a digitális publikációk és a mobil multimédia adta lehetőségeket.
    A kormány nagyobb támogatást ígér a közepes és kis kulturális
vállalkozásoknak
, illetve olyanoknak, amelyek saját szellemi
tulajdonjogú termékekkel rendelkeznek
. Nagyobb figyelmet kapnak a
független kutatások, s elő kívánják segíteni, hogy a tudományos
kutatási eredményekből a leggyorsabban keletkezzen kézzelfogható termék
.
    A program része, hogy a közcélú, nyilvános kulturális
szolgáltatások működtetőit, mint például a múzeumokét, a galériákét, a könyvtárakét arra fogják ösztönözni, hogy tegyék ingyenessé azokat
. A kisebbségekhez tartozók, a fogyatékkal élők és más különleges csoportok körét külön is segíteni fogják a szolgáltatások
könnyebb elérésében.
    A tervekben külön is foglalkoznak a városi és a vidéki
kulturális fejlettségi szint közötti különbség csökkentésével, az
elszigetelt térségek – benne a középső és nyugati országrész –
fejlesztésével.
    A konkrét, megvalósításra váró célok sorában szerepel, hogy a
vidéki lakosságot 2015-ig összesen 50 ezer mozival, mobil vetítési
lehetőséggel látják el
, biztosítva, hogy az ország minden faluja
legalább egyszer egy hónapban vetítés helyszíne legyen. Ugyanerre a
határidőre a rádió- és tévésugárzási lefedettséget 99 százalékosra
kívánják bővíteni.
    A döntéshozók a vándormunkások százmilliós rétegére vonatkozóan azt szeretnék elérni, hogy bekapcsolódhassanak a városi
szolgáltatások rendszerébe
, s számukra non-profit rendezvények
szervezését is fogják ösztönözni.
    Ami a kínai kultúra exportját és az ország kulturális
befolyásának növelését illeti, Kína ösztönözni kívánja kulturális
termékeinek globális hozzáférhetővé tételét, a kulturális cseréket
és az együttműködést más országokkal.
    A kínai kormány elő kívánja segíteni a kulturális termékek
külföldi piacra jutását
úgyis, hogy nagyobb vállalatokat, illetve
projekteket fog finanszírozni. Exporttámogatást kapnak a kínai
könyvek, a filmek és a játékok
, más művek esetében az idegen
nyelvekre fordítást segítik elő.
    Egyes területeken lehetővé teszik külföldiek számára a
kulturális beruházásokat. Olyan modern technikákat is keresnek,
amelyekkel még vonzóbbá tehetik a kínai kultúrát a nemzetközi
porondon.
    "Egy közepesen virágzó társadalom létrehozásához és a kínai
sajátosságokkal rendelkező szocializmus fejlesztéséhez szükség van a
kulturális jólétre
" – állapítja meg a KKP Központi Bizottsága
határozatának megfelelően most kiadott iránymutatás. A legfőbb
párttestület tavaly októberi ülésén született döntés a "puha erő"
körültekintő felépítésének szükségességéről.

Demokráciáról és szabadságról ír Kína leghíresebb bloggere – HÁTTÉR [MTI, 2012. január 25.]   

Sanghaj, 2012. január 25., szerda (MTI) – Forradalom helyett fokozott reformokat tart reálisnak Kína leghíresebb bloggere, heves vitát váltva ki ezzel olvasóinak táborában.

    A kínai társadalom sosem fog összefogni, az emberek ideák
helyett a pénzt követik
, vagyis Kínában nem reális forradalomról
beszélni, helyette reformok kellenek – véli a kelet-ázsiai ország
leghíresebb bloggere. A sanghaji születésű, az idén 30. életévét
betöltő Han Han az elmúlt év utolsó napjaiban három esszét publikált
300 millió regisztrált olvasót jegyző blogján, szokatlan módon a
forradalom, a demokrácia és a szabadság témáit választva, s igencsak
megosztva olvasói táborát.

     "A bársonyos forradalomhoz karakteres emberek, toleráns hatóságok és az intellektuelek vezetése szükséges. Kínában a három feltétel közül egy sem adott" – írja Han. "Tökéletes demokrácia nem lesz hirtelen az országban, kis dolgokat kell egyszerre végbe vinni. Most fokozott reformokra van szükség" – folytatja a blogger.
    Han szerint a társadalmat, nem a vezetést kell lecserélni, hiszen "a kommunista párt csak egy név, ahogyan a rendszer is". Forradalom helyett a jog, a kultúra, az oktatás színvonalának emelését javasolja, ez ugyanis elengedhetetlen a változáshoz. "Amikor majd a kínai sofőrök lekapcsolják a reflektorfényt, amikor elmennek egymás mellett, akkor lehet forradalomról beszélni, jelenleg azonban nem ez a helyzet" –
fogalmaz Han.
     Az írásokra Han blogján túl több száz milliószor kattintottak az elmúlt hetekben a kínai Twitteren, a Sina mikroblogon is. A kommentelők egy része szerint a blogger végre felnőtt, s valóban komoly dolgokról is ír, mások viszont csalódtak benne, mondván, a kényes témákat illetően túlságosan is a pártvezetés véleményét ismétli.
     Aj Vej-vej (Ai Weiwei), a nemzetközi körökben is ismert másként gondolkodó mikroblog-bejegyzésében az őszinte kérdésfelvetést hiányolja, s a központtal szemben túlságosan engedékenynek nevezi Hant. Az írások szerinte elfogultak és alacsony színvonalúak, azokat a pártvezetés kezében lévő Global Times című újságba javasolja. Komikus módon, maga a Global Times szerkesztője, Hu Hszi-csin (Hu Xijin) ugyanott támogatásáról biztosította a szerzőt, mondván, "ritkán hallott
igazságokat" írt le.
    Számos akadémikus arra figyelmeztette Hant, hogy támadhatók az állításai, a komolyabb témákhoz bizony többet kellene olvasnia. Lu Csin-po (Lu Jinbo), a szerző műveinek kiadója viszont csak annyit fűzött hozzá a vitához: önmagában már az is elgondolkodtató, hogy pár ezer kínai karakterből álló írások ilyen visszhangot keltenek. Han Han egy január elejei, a tavalyi évet összegző írásában válaszolt a kritikákra, mondván, tavaly megváltozott írásainak fő témája, a rendszerellenesség, az elit kritizálása helyett a társadalmi témák felé fordult a figyelme, ez
is oka annak, hogy kevésbé forradalmi hangra váltott
. A váltás nem
új dolog Kína leghíresebb bloggerének életében. A középiskolából
kieső Han Han 18 évesen első könyvével, a Hármas ajtó című regénnyel
vált ismertté. A több mint 20 millió példányban eladott kötet az
elmúlt 20 év legsikeresebb irodalmi műve lett a kelet-ázsiai
országban. Nem sokkal ezután, 2003 és 2007 között professzionális
ralliversenyzőként lehetett hallani nevét, 24 évesen pedig zenei
karrierbe kezdett. Sokoldalúsága kétségkívül az egyik oka annak,
hogy tömegeket tud megszólítani írásaival, a fiatalabb generáció
pedig nem csupán a leghíresebb bloggerként, de szellemi vezetőként
is tekint rá. Pozícióját mutatja, hogy a Time magazin 2010-ben a
világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta Hant.

Tornyosulnak a gondok Kínában – HÁTTÉR [MTI, 2012. január 6.]   

Sanghaj, 2012. január 6., péntek (MTI) – Igen nehéz év elé néz Kína, a kelet-ázsiai országnak elsősorban gazdasági és társadalmi kérdésekkel kell megküzdenie, melyek közül több hosszabb távon is gondokat okoz majd.

    "Viszonylag nehéz" első negyedévet jósolt a múlt hét végén Ven
Csia-pao
(Wen Jiabao) kínai miniszterelnök, aki egyben arra
szólította fel honfitársait, magabiztosan nézzenek szembe a
nehézségekkel. Magabiztosságra ugyanakkor nemcsak a hétköznapi
embereknek, de a miniszterelnöknek és a kínai vezetésnek is szüksége
lesz idén. Ázsia vezető és a világ második legnagyobb gazdasága
komoly gondokkal kénytelen szembenézni, ehhez megoldásra váró
társadalmi problémák és a 2012 második felében esedékes vezetőváltás
is járul.

     Kínai elemzők és hivatalnokok szerint az európai és
amerikai exportpiacok gyengesége miatt 2012-ben Kína akár
külkereskedelmi hiánnyal is zárhatja az évet, amire 19 éve nem volt
példa. A kivitel növekedésének lassulásához a kínai exporttermékek
árának drágulása
is hozzájárul, ezek az év első nyolc hónapjában
10,3 százalékkal drágultak 2010 hasonló időszakához képest. Az
export visszaesése leginkább a hazai termelőipari cégeket és azok
munkásait sújtja, akik béreik illetve juttatásaik elmaradására
illetve csökkenésére mind gyakrabban munkabeszüntetéssel, sztrájkkal
reagálnak. A tömegmegmozdulások száma várhatóan a jövőben növekedni fog, ennek a gazdaság további lassulása mellett az az oka, hogy a demokráciával, egyenlőséggel és jogokkal kapcsolatos köztudat egyre nő. Ezek kezelésére ugyanakkor Kína nincs kellőképpen felkészülve, ami tovább súlyosbíthatja a helyzetet – figyelmeztetett december elején Csou Jong-kang (Zhou Yongkang) közbiztonságért felelős miniszter, a Központi Bizottság Állandó Bizottságának tagja.

    Mind komolyabb aggodalomra ad okot a 2008 utáni gazdaságélénkítés során túlköltekező kínai tartományok rendkívüli eladósodottsága. A hivatalos adatok szerint a helyi kormányzatok hitelállománya 2010 végén 10,7 ezer milliárd jüant (425 ezer milliárd forint) tett ki, az azévi GDP 20,7 százalékát. A Moody’s 3,5 ezer milliárd jüannel
(139 ezer milliárd forint) többre becsülte az adósságot, s a Bank of
China közgazdászai is elismerték a múlt héten: az eredetileg
közöltnél nagyobb az összeg. Az amerikai hitelminősítő a rossz
hitelek arányát tavaly nyáron 8-12 százalékra tette, ez a gazdasági
helyzet romlásával azóta biztosan emelkedett, vagyis a helyi
kormányzatok fizetésképtelensége a bankrendszer komoly sokkját
eredményezheti.

     A Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS)
felmérése szerint 2011-ben a növekvő árak miatt aggódtak leginkább a
kínai emberek. Ez az ingatlanpiac túlfűtöttsége miatt egekbe
emelkedő ingatlanárak mellett a magas infláció következtében mind
drágább megélhetési költségeket jelent. Az ingatlanpiac lehűtésére a
jegybank sorozatban emelt kamatlábat, s egyéb intézkedések mellett a
hitelfelvétel korlátozását rendelte el. Ezzel ugyanakkor az
egyébként is hitelszűkével küszködő kis- és közepes vállalkozások
helyzetén rontottak, ami jelentősen kihat a gazdaságra, hiszen ezek
a cégek biztosítják az ország ipari termelésének 60, munkahelyeinek
pedig 80 százalékát.

    A CASS kutatásában az infláció és ingatlanárak mellett a jövedelmi egyenlőtlenség szerepel dobogós helyen. A probléma már nem csupán város és vidék valamint a keleti és nyugati tartományok között, de iparágon és vállalati típuson belül is jelentkezik. A társadalom fentieken túl a korrupció, az élelmiszerbiztonság és a környezetszennyezés miatt aggódott tavaly leginkább. Mindhárom hosszú távú gondot jelent a kelet-ázsiai országban, s mindhárom téren hangos botrányokat hozott 2011, tovább táplálva a társadalom elégedetlenségét és a közfelháborodást. A problémák kezelését és a gazdaság belső keresletre épülő szerkezetátalakítását a jelenlegi kínai vezetésnek politikai vezetőváltás közepette kell megoldania. Idén ősszel tartják Pekingben a Kínai Kommunista Párt 18. kongresszusát, melyen új küldötteket választanak a hivatalos politikai irányokról döntő
központi bizottságba. Lecserélődik a kilencfős, legnagyobb hatalmat
képviselő politikai bizottság állandó bizottsága is, 2013-ban pedig,
a pártkongresszust követő éves parlamenti ülésen új államelnököt és miniszterelnököt
kap az ország.

     A belső gondok mellett egy sürgős külpolitikai kérdés is megoldásra vár: a csendes-óceáni térségbeli szomszédos országokkal való viszony rendezése. A Dél-kínai-tengert érintő területi vitákban mutatott agresszív
reakciói ugyanis többnyire elszigetelték Kínát a régióban, ennek
pedig az Egyesült Államok térségbeli térnyerése lehet a
következménye.

     A kínai vezetés tehát igen sok területre lesz idén kénytelen egyidőben koncentrálni, ám, hogy a gondokkal tisztában vannak, az egyértelmű. Hu Csin-tao (Hu Jintao) államfő újévi beszédében az összes problémás területet megemlítette, s a reformok folytatását, a fejlődés és stabilitás biztosítását, az állandó és "viszonylag gyors" gazdasági növekedés fenntartását, valamint egy jóléti társadalom előmozdítását tűzte ki az idei év fő céljaiul.

IV. Kínai kormányzás

Négyszázmilliárd jüant pumpál 2020-ig az egészségügybe Kína [MTI, 2012. szeptember 4.]   

Sanghaj/Budapest, 2012. szeptember 4., kedd (MTI) – A kínai kormány a következő nyolc évben átlagosan évi 50 milliárd jüant (1800 milliárd forintot) pumpál az egészségügybe, kifejezett figyelmet szánva hét kulcsfontosságú ágazatnak – írja a keddi China Daily napilap.

    A kiemelt területek között szerepel az alapvető egészségügyi
ellátás
színvonalának javítása, a háziorvosok átfogóbb és modernebb
szakmai képzése, a digitális közegészségügyi információs hálózat
kiépítése
, az orvosi készülékek fejlesztésének kiterjesztése és a
hagyományos kínai gyógyszerek fejlesztése.
    Hangsúlyt fektetnek emellett az egyre nagyobb gondot jelentő
pszichológiai betegségek megelőzésére, valamint a krónikus
betegségek
megelőzésére és kezelésére. Utóbbi jelenleg több mint 260
millió embert érint a kelet-ázsiai országban, számuk az elmúlt
évtizedben évente mintegy 10 millióval nőtt – derül ki a kínai
egészségügyi minisztérium statisztikáiból. A számok szerint az
összes haláleset 85 százaléka valamilyen krónikus betegségnek
tudható be, a probléma pedig óriási terhet ró a költségvetésre: ma a
központi egészségügyi kiadások csaknem 70 százalékát ezen bajok
kezelésére irányuló kiadások teszik ki.
    A kínai egészségügyi vezetés a múlt héten döntött az
egészségügyi biztosítási rendszer kiterjesztésé
ről, így abba
mostantól a legsúlyosabb betegségek is beletartoznak. Továbbra is magas ugyanakkor azok aránya, akik ellátásukat így is saját zsebből fizetik. A kínai egészségügyi rendszer több sebből vérzik: a kórházak ellátottsága javarészt elégtelen, felszerelésük elmaradott,
gyógyszerkészletük elavult, az intézmények túlzsúfoltak. Az orvosok
általánosságban alulfizetettek, bevételeiket drága gyógyszerek
felírásával próbálják egyensúlyozni.
    Az egészségügyi rendszer átalakítása a következő időszak kiemelt
prioritása lesz, mivel a kínai kormány a társadalmi stabilitás
elősegítésére törekszik, amelynek fontos része a szociális
ellátórendszerek reformja. Ezt a demográfiai trendek, főleg pedig a
társadalom elöregedése is követeli. A hivatalos előrejelzések
szerint a születéskor várható időtartam Kínában a 2010-es 74,8-ról
2020-ra 77 évre nő, a gyermekhalandóság arányát pedig a tavalyi
12-ről 10 százalékra kívánják mérsékelni, miközben az aktív
munkakorú képesség népességen belüli aránya tavaly óta csökken.
    A McKinsey Co. amerikai tanácsadó cég múlt heti tanulmányában
azt jósolta: Egyesült Államok után Kína költheti az évtized végéig a
legtöbb pénzt egészségügyre
, a kelet-ázsiai ország akkorra a bruttó
hazai jövedelem, a GDP hét százalékát
fordíthatja gyógyszerekre,
orvosi berendezésekre és kórházi kezelésekre
. Július végén a kínai
egészségügyi dolgozók a rendszer fokozott reformjára szólították fel
a kormányt, az átfogóbb változtatások bevezetése ugyanakkor már az
ősztől tavaszig lezajló személyi változások után az új kínai vezetés
feladata lesz.

A vártnak megfelelően teljesít a kínai gazdaság [MTI, 2012. június 3.]   

Sanghaj, 2012. június 3., vasárnap (MTI) – A kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) igazgatóhelyettesének értékelése szerint az országban az általános gazdasági körülmények jók, a kínai gazdaság növekedése a vártnak megfelelően alakul.

    Tu Jing (Du Ying) a hétvégén úgy nyilatkozott, hogy Kína az idén
stabil és viszonylag gyors növekedést produkál majd, igaz, lefelé
húzó erők ellen kell küzdeni.
    Az NDRC helyettes vezetője az elmúlt hetek ideges prognózisait
követően nyilatkozott. Egyre több elemző véli ugyanis úgy, hogy az
első negyedév átlagos 8,1 százalékos növekedése után a második
negyedévben sem jön még el a várt talpraállás, sőt, a negyedéves
átlagos GDP-növekedés üteme akár 7,5 százalékra vagy az alá is
csökkenhet. A kedvezőtlen trendet az európai válság újabb
elmélyülése és a kínai gazdaság gyengeségei is táplálják – érvelnek
a szakértők.
    Tu a hétvégén emlékeztetett: a kínai kormány múlt heti ülésén
ígéretet tett arra, hogy nagyobb hangsúlyt helyez a gazdasági
növekedés biztosítására
. A kormány folytatja a strukturális
adócsökkentést
, az óvatos monetáris politikát, a befektetések
mértékét reális szinteken tartja
, miközben az exportot is
stabilizálni igyekszik, s fő célként a belső fogyasztás
fellendítését szorgalmazza
– mondta a hivatalnok.
    A kínai vezetés az elmúlt időszakban az eddig monopolizált
iparágak – vasút, banki szektor – fokozatos megnyitásával
, a
jelentősebb beruházási projektek elfogadásának felgyorsításával, a
magántőke bevonásának ígéretével, hét stratégiai fontosságú,
feltörekvő iparág támogatásával próbált lendíteni a gazdaságon
. A
Credit Suisse nemzetközi pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalat
hét eleji becslése szerint a gazdaság élénkítésére fordított összeg
kétmilliárd jüant (76 milliárd forint) tehet ki, mely elég lesz
arra, hogy a növekedés lassulását és a beruházások visszaesését
megállítsa, a korábbihoz hasonló erőteljes talpraállást viszont nem
biztosít.

Nyomás alatt a kínai gazdaság, a növekedés mellett a pekingi kormány [MTI, 2012. május 23.   

Peking, 2012. május 23., szerda (MTI) – A gazdasági növekedés folytatásának, a belső kereslet bővítésének szem előtt tartásával Kína folytatja a gazdasági szerkezet átalakítását, csökkenti a hazai vállalatokra nehezedő terheket – derült ki a kínai kormány(államtanács) szerdai közléséből.

    Kína a jövőben még nagyobb hangsúlyt helyez a gazdasági
növekedés optimális feltételeinek a megteremtésére, s az ösztönző
lépések részeként elkötelezte magát az adóstruktúra reformja
mellett, felgyorsítja az infrastrukturális beruházások kivitelezését
– állapítja meg az államtanács közleménye.
    A gazdaság erős nyomás alatt áll, a növekedés serkentése
érdekében kiigazító intézkedésekre van szükség – szögezik le a
dokumentum megfogalmazói. A támogatott infrastrukturális projektek
között említik a vasútépítés és az energiatakarékosságot szolgáló,
továbbá a nyugati országrész fejlesztését elősegítő beruházásokat.
    A központi vezetés törekszik a magántőke nagyobb mértékű
bevonásá
ra olyan szektorokban, mint az energiaipar, a vasút és a
távközlés. Ugyancsak cél a napenergia és más megújuló energiaipari technológia elterjesztése, a száloptikai kábelek háztartásokba vezetésének felgyorsítása.
    "Néhány kiemelkedő ellentmondás és probléma továbbra is jelen
van az ország gazdasági működésében" – állapítja meg a közlemény, s
a belső kereslet növelése mellett az intézkedések rugalmasságának és
előrelátó jellegének erősítését szorgalmazza.
    A közlemény szerint a kormány továbbra is törekedni fog az
ingatlanpiacra vonatkozó szabályozások stabilizálásá
ra és azok
érvényesítésé
re.
    Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök a hétvégén azt
hangoztatta, hogy kormánya törekszik a gazdaság hirtelen
lelassulásának elkerülésére
, amiből megfigyelők arra következtetnek,
hogy pénzügyi és költségvetési könnyítő intézkedésekre lehet
számítani.

Javult a kínai pénzügyi rendszer felügyelete az IMF szerint [MTI, 2012. április 6.]   

Sanghaj, 2012. április 6., péntek (MTI) – A kínai pénzügyi rendszer felügyelete jelentősen javult az elmúlt években, de a jövőbeli kihívások kezeléséhez további erőfeszítések szükségesek – írja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön kiadott jelentésében.

    Mindenekelőtt a kockázatok előrejelzésében és kezelésében lépett előre Kína az elmúlt években, így a pénzügyi felügyelet terén "előre mutató változások" történtek a Kínai Banki Szabályzó Bizottság
(CBRC) vezetésével – áll a 106 oldalas jelentésben.
    Ugyanakkor az ország további gazdasági nyitásával, a pénzügyi
innovációkkal és a kínai bankrendszer terjeszkedésével a jövőbeli
kockázatok és kihívások száma is növekszik majd, amelyek kezelésére
fel kell készülnie Kínának. A CBRC-nek és a bankoknak készen kell
állniuk a problémák gyors megoldására, amihez tapasztalat és
szaktudás, valamint a kormány további támogatása is szükséges – írja
a tanulmány.
    A Nemzetközi Valutaalap a kínai óriásbankok pénzügyi
rendszerben és hitelezésben betöltött túlzott szerepét illető
kockázatok
ra is felhívta a figyelmet. A kérdésre a héten korábban
Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök ígért megoldást, aki
az állami tulajdonban lévő bankok monopolhelyzetének megtörését
szorgalmazta
.
    Az IMF a könyvelő és könyvvizsgáló szakma bővülését és
minőségének javulásá
t is megemlítette, ami azért fontos, mert az itt
tapasztalt visszásságok jelentős problémákat okoztak a múltban
.

Kína több külföldi tőkét vár – HÁTTÉR [MTI, 2012. március 27.]   

Budapest/New York/Hongkong, 2012. március 27., kedd (MTI) – A kínai kormány intézkedni kezdett annak érdekében, hogy a külföldiek számára megkönnyítse a kínai tőkepiacra és más pénzügyi intézményekbe irányuló befektetéseket: ezt jelzi az erre vonatkozólag több mint egy évtizede érvényesített szigorú korlátozások lazítása.

    A lépés azt jelzi a The New York Times szerint, hogy Pekinget
aggasztja a növekvő tőkekiáramlás és a jüan gyengülése
. A befektetők azt követően kezdték kivonni a pénzüket, hogy folytatódott az
ingatlanárak esése
, gyengélkedni kezdett a tőzsde és a kőolajimport növekvő számlája legalábbis átmenetileg kereskedelmi deficitre vezetett.
    Kínai illetékesek az elmúlt napokban számos külföldi alapkezelőt
tájékoztattak telefonon a befektetési korlátozások enyhítéséről. A
külföldi pénz beáramlása a beruházási kedv érzékelhető visszaesése
és a kínai renminbinek – a jüannak – az utóbbi időben tapasztalt
gyengülése ellen hathat. Nem biztos azonban, hogy elegendő lehet
annak ellensúlyozására, hogy a gazdag kínaiak elkezdték külföldre
küldeni a pénzüket
– ugyanis ez ásta alá a jüan erejét. Másfelől a
renminbi gyengesége még versenyképesebbé teszi a kínai exportőröket
a külföldi piacokon.
    A beruházási cégek vezetői szerint a kínai tőzsdefelügyelet –
China Securities Regulatory Commission – illetékesei azt közölték
velük, hogy a kormány jóvá fogja hagyni minden korábbi, bizonyos
típusú beruházások növelését célzó kérelmüket
. Azok között, akik
élni tudnak ezzel, mivel úgynevezett minősített külföldi intézményi
befektetői (QFII) jogokkal rendelkeznek Kínában
, olyan nagybankok is szerepelnek, mint a Goldman Sachs. Összesen 130 beruházó szerzett ilyen jogokat.
    A kínai felügyeleti szervek jelezték, hogy nagyjából meg fogják
duplázni a külföldi befektetések teljes összegére vonatkozó felső
határt
: ez éveken át 30 milliárd dollár volt, de a jövőben elérheti
a 60 milliárd dollárt
. Ez jót tehet a most gyengélkedő jüannak is.
Politikailag fontos témáról van szó, Washingtonban ugyanis a
demokraták és a republikánusok egyaránt a kínai valuta erősítését
sürgetik az Egyesült Államokkal szemben felhalmozódott nagy kínai
kereskedelmi többlet csökkentése érdekében.
    Ha több külföldi pénz érkezne, az segítené a kínai részvény- és
ingatlanpiac stabilizálódását. A sanghaji tőzsde az elmúlt év
áprilisának közepéhez képest 22,2 százalékkal alacsonyabb szinten
áll, noha január eleje óta valamivel nőtt a tőzsdeindex. A kormány
azokra a széles körben hallható panaszokra reagálva, amelyek szerint
megfizethetetlenné váltak az ingatlanok, maga lépett fel a lakásárak
visszafogása érdekében
. Így például megtiltotta második vagy
harmadik lakás vásárlását
– viszont a következmény sokak szerint az
egész ingatlanpiac visszaesése lett
. Mindez akkor történik, amikor
az ország politikai átrendeződés előtt áll: a múlt héten Po Hszi-laj
(Bo Xilai), az egyik jelentős politikai vezető elvesztette
csungkingi pártvezetői tisztségét, és ősszel lesz a tízévente
esedékes őrségváltás az ország vezetésének élén.
    A tőzsdefelügyelet és az állami devizahatóság mindeddig a
külföldi tőke beáramlásának inflációs hatásától tartott, ezért
korlátozta a külföldiek befektetéseit. Az elmúlt hetekben azonban ez
a politika gyorsan megváltozott, ahogy az ázsiai pénzügyi
központokban, így Hongkongban is erős eladási hullám bontakozott ki.
Január elejétől március közepéig a renminbi fél százalékot vesztett
értékéből a dollárral szemben. Ezt sokan a kínai gazdaság általános
helyzetével magyarázták, de a befektetők egyre inkább annak jelét is
látják benne, hogy menekül a tőke.
    A jüan a legutóbbi napokban magához tért és most lényegében az
év eleji szinten áll – a nagy befektetési alapok között ugyanis
elterjedt a hír, hogy nemsokára több külföldi pénz érkezhet Kínába.
A külföldiek befektetési kvótájának tervezett növelése arra utalhat, hogy a gazdasági liberalizálás hívei kerekedtek felül a kormány számára nagyobb gazdasági szerepet sürgető Po Hszi-laj leváltása után.
    A befektetési lehetőségek mostanáig olyan szűkösek voltak, hogy
egyes befektetési alapok fizettek más beruházók QFII jogaiért.
Nemrég ennek ára még a teljes befektetés értékének 0,6 százalékát
képviselte: az az alap, amely például a sanghaji tőzsdén 100 millió
dollár értékű részvénycsomagot vásárolt, évi 600 ezer dollárt
fizetett az ehhez szükséges befektetési jogokért. Az utóbbi időben
azonban, ahogy a kínai gazdasággal kapcsolatban nőttek az
aggodalmak, a díj csökkenni kezdett, és a befektetési plafon
megduplázásának hírére feltehetően tovább apad.
    Kína több mint 3 ezer milliárd dolláros valutatartaléka persze
bőségesen elegendő a valutája elleni spekuláció megakadályozására a
külső pénzpiacokon, a Kínán belüli azonnali és határidős
renminbipiacot pedig szigorú szabályozás védi. Ám mára annyi jüan
került külföldre, hogy Hongkongban és Szingapúrban is igen sok ilyen üzletkötés történik
, így a pekingi kormány számára nehezebbé vált a tőkemozgás ellenőrzése. A kínai valutatartalék októberben 3,27 ezer milliárd dolláron tetőzött, december végére viszont 3,18 milliárd
dollárra apadt.
    A tehetős kínaiak ezen a télen özönlöttek Hongkongba, hogy ott
bankszámlát nyissanak és lakást, életbiztosítást, ékszert
vásároljanak – részben azért is, mert magában Kínában visszaestek az
ingatlanárak. Ez a bankokat is veszélyezteti, mert óriási
kölcsönöket nyújtottak ennek a szektornak. Ven Csia-pao (Wan Jiabao)
miniszterelnök viszont két hete egyik beszédében leszögezte, hogy a
kormány nem tervezi a lakásárak emelkedésének megakadályozása
érdekében bevezetett ingatlanpiaci korlátozásainak feloldását.

Az exportőröket segítő intézkedéseken dolgozik Kína [MTI, 2012. március 20.]   

Sanghaj, 2012. március 20., kedd (MTI) – Az európai és amerikai exportpiacok gyengesége miatt nehéz helyzetbe kerülő exportőrök megsegítésére áprilistól újabb ösztönzőket vezet be a kínai vezetés – áll a kínai nemzeti rádió honlapján.

    A kínai kormány 240 milliárd dollárt különít el rövidtávú állami
exporthitel-biztosításra
, mely a magas kockázatú piacokkal való
kereskedelem fellendítését szolgálja, emellett a pénzügyi nyomást
enyhíti – értesült a kínai rádió.
    A vezetés kiemelten támogatja a már megrendeléseket a kezükben tudó exportőröket, s azokat, akik a feltörekvő piacok felé kívánják szállítani árujukat. Ezek a piacok kiemelt szerepet játszanak a kínai külkereskedelemben a következő években, Kína törekvése ugyanis, hogy új exportpiacok feltárásával ellensúlyozza a nyugati piacok gyengeségét.
    A kínai exportőrök megsegítésére a kereskedelmi minisztérium az
export után járó adóvisszatérítés megnövelését is megígérte
. Erre
utoljára 2009-ben, a világgazdasági válság kezdetét követően került
sor, akkor azt 9,8-ról 13,5 százalékra emelték. A kereskedelmi
minisztérium más minisztériumokkal együtt keres további
lehetőségeket az exportőrök megsegítésére. Ezen túl a vezetés az
árfolyampolitika stabilizálásával igyekszik segíteni a vállalatokon,
ezt legutóbb, múlt héten Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnök is
megígérte.

A kínai kormány nem enged az amerikai kereskedelmi nyomásnak [MTI, 2012. március 7.]   

Peking, 2012. március 7., szerda (MTI/Reuters) – A kínai import korlátozását célzó új amerikai törvény ellentétes a nemzetközi joggal, és a kínai kormány nem fogja módosítani a jüan árfolyamát csak azért, hogy csökkentse az amerikai kereskedelmi hiányt, mert ez Washington felelőssége – mondta Csen Tö-ming (Chen Deming) kínai kereskedelmi miniszter szerdán újságíróknak a kínai Országos Népi Gyűlés (parlament) ülésszakának szünetében.

    Barack Obama amerikai elnök várhatóan hamarosan aláírja azt az
amerikai kongresszusban kedden elfogadott törvényt, amely új
vámokkal sújtja a vélhetően állami támogatással exportált kínai és
vietnami árucikkeket
. Az amerikai kormányzat eleve az állami
támogatás egy formájának tartja a kínai valuta, a jüan szerinte túl
alacsony és túl lassan emelkedő árfolyamát.
    "Mi a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályait követjük, és
nem kötelességünk betartani egyik vagy másik ország belső
rendelkezéseit, amelyek túlmutatnak a nemzetközi jogon" – mondta a
miniszter.
    Csen kiemelte, a nemzetközi pénzügyi válság kitörése óta sok
ország, különösen az Egyesült Államok támogatásban részesítette
saját autóipari vállalatait. Hozzátette: Kína ugyanebben az
időszakban – a G20-ak felhívásának megfelelően – nem alkalmazott új
támogatásokat és nem is hozott intézkedéseket más országok ilyen
irányú lépéseinek ellensúlyozására.
    "Hogy világos legyek: a kínai központi kormány nem engedélyezett
tiltott támogatásokat" – szögezte le a kínai kereskedelmi miniszter.
    Kína kereskedelmi többlete tavaly 15 százalékkal 155 milliárd
dollárra csökkent a lanyhuló külföldi kereslet és a kínai hazai piac
gyors bővülése miatt
. Ezzel a többlet a kínai hazai össztermék 2,1
százalékára apadt
, miközben az Egyesült Államok kereskedelmi
deficitje a GDP 4,8 százaléka volt
– emlékeztetett a kínai
miniszter, az amerikai gazdaságpolitikát okolva az ottani
kereskedelmi hiányért.

Kína adócsökkentést tervez a belső fogyasztás élénkítésére [MTI, 2012. március 6.]   

Peking, 2012. március 6., kedd (MTI/AP) – Kína csökkenteni akarja a cégek társasági adóját, valamint az energia- és a nyersanyagok importvámját a hazai fogyasztás élénkítésére, továbbá az exportfüggőség csökkentésére. Peking az oktatásra, az egészségügyre és egyéb szociális területekre is többet tervez költeni a háztartások terheinek enyhítése és a személyi fogyasztás növelése érdekében.

    Mérséklik a zöldségfélék általános forgalmi adóját, valamint a
földhasználatra, illetve a mezőgazdasági termények kereskedelmére vonatkozó egyéb adókat is a pénzügyminiszter keddi bejelentése szerint.
    A kínai kormány január elsejétől több mint 730 termékcsoport
esetében már csökkentette az importvámokat
, hogy könnyítse az
energia és a fejlett berendezések importját
.
    Az ország intézményi és strukturális problémáinak orvoslására a
bel- és gazdaságpolitika szinte minden területén reformokat lát
szükségesnek Ven Csia-pao
(Wen Jiabao) kínai miniszterelnök – derült
ki a kínai parlament éves ülésszakának hétfői nyitónapján elhangzott
beszédéből. Kína a gazdasági és a társadalmi fejlődés egyensúlyát
szeretné elérni, és méltányosabb jövedelemelosztásra törekszik. Az
állami vezetés az igazgatás megújítására készül;
szolgáltatásközpontú, törvények alapján működő, tiszta kormányt ígér.
    Kína vezetése a tavalyi 9,2 százalékos bruttó hazai termék (GDP)
bővülés után sokkal visszafogottabb, 7,5 százalékos gazdasági
növekedést irányzott elő erre az évre.
    A Világbank és más szakértők szerint is a kínai gazdaság
fordulóponthoz érkezett
és sürgősen új fejlesztési stratégiára van
szükség
. Kína jelenlegi – exportra épülő – növekedési modellje nem tartható – jelentette ki Robert Zoellick, a Világbank elnöke
nemrégiben, a China 2030 címmel kiadott világbanki jelentés kapcsán.
Zoellick szerint csökkenteni kell a kínai gazdaság függését az
exporttól
, és a hazai kereslet erősítésére kell hangsúlyt helyezni.
    Tavaly az első negyedévben 9,7 százalékkal volt nagyobb a kínai
GDP az egy évvel korábbinál. A növekedés a második negyedévben 9,5
százalékra, a harmadikban 9,1 százalékra, a tavalyi utolsó negyedben
8,9 százalékra lassult a kínai statisztikai hivatal szerint. Így
tavaly a kínai GDP 9,2 százalékkal volt nagyobb a 2010-esnél.
         A világ második számú gazdasága az eddigi rekordévben,
2007-ben, 14,2 százalékkal bővült.

Tovább nő a tartományok hitelállománya Kínában [MTI, 2012. március 7.]   

Sanghaj, 2012. március 7., szerda (MTI) – Az elmúlt hónapokban is tovább nőtt a kormányzati adósságállomány 60 százalékát kitevő tartományi hitelállomány Kínában. A vezetés nyugalomra int, mondván a hitelek szabályozhatók és biztonságos határokon belül vannak.

    Kína kormányzati adósságállománya jelenleg 17,5 ezer milliárd
jüant (630 ezer milliárd forint) tesz ki, vagyis a bruttó hazai
termék, a GDP 43 százalékát
– mondta Jang Kaj-seng (Yang Kaisheng),
a piaci értéke alapján a világ legnagyobb bankjának számító Kínai
Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) elnöke kedden. Az állomány
nagyobbik része, 10,7 ezer milliárd jüan (385 ezer milliárd forint)
tartományi hitel
, 6,8 ezer milliárd jüan (245 ezer milliárd forint)
pedig a központi kormány adóssága.
    A 43 százalékos adósságráta jóval alacsonyabb Japán vagy
Németország 180 és 83 százalékos rátájánál
, s a világátlagot sem
haladja meg – mondta Jang. A bankelnök hozzátette: a hitelek
szabályozhatók és biztonságos határon belül vannak.
    Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök hétfőn szintén
megnyugvásra intette az adósság miatt aggódókat, mondván a vezetés
felmérte az állomány mértékét, a hitelek lejártát, földrajzi
eloszlásukat, s ennek tudatában a kormányzati hiteleket és az
adósságállományt "elfogadható" szinteken tarják majd.
    Az elmúlt időszakban ugyanakkor többen is rákérdeztek a
tartományi hitelek valódi nagyságára. A 10,7 ezer milliárd jüanes
összeg 2010 végi adat
, s egy tavaly december végi jelentésében a
Bank of China közgazdászai is elismerték: ez az érték alulbecsült, a
központi statisztikákban nem szereplő finanszírozási csatornák
nincsenek benne.
    "A hitelfelvétel az elmúlt hónapokban is tovább nőtt, a vezetés
ugyanis arra ösztönözte a helyi kormányzatokat, hogy azok
csatornázzanak át hiteleket a kivitelezés alatt álló projektjeikbe.
Ezek nagy része már most is túlkínálattal küzdő iparági projekt,
vagyis céljuk és megtérülésük is megkérdőjelezhető" – mondta kedden
Liu Ming-kang (Liu Mingkang), a Kínai Banki Szabályozó Bizottság
(CBRC) korábbi elnöke. Liu legalább 11 ezer milliárd jüanre (400
ezer milliárd forint) teszi a tartományi adósságállományt, melynek
80 százaléka banki kölcsön
.

Csökkenő gazdasági teljesítményre számít a kínai vezetés [MTI, 2012. március 5.]   

Peking, 2012. március 5., hétfő (MTI) – Kína az idén 7,5 százalékos gazdasági növekedést irányzott elő és 4 százalék körüli inflációt vár – derült ki a kínai miniszterelnök beszámolójából, amely hétfőn hangzott el a parlament éves ülésszakának plenáris ülésén.

    Ven Csia-pao (Wen Jiabao) szavaiból kiderült, Kína a belföldi
kereslet növelésére törekszik
, amit, egyebek közt, a fogyasztási
hitelek bővítésével
fog ösztönözni. Többet költenek majd a szociális
szolgáltatásokra, növelik az alacsony, illetve közepes jövedelmű
csoportok bevételeit.
    "Célunk a szilárd, erőteljes gazdasági növekedés, a stabil árak
tartásával, a pénzügyi kockázatok elhárítása, úgy hogy a teljes
pénz- és hitelkínálatot a megfelelő szinten tartjuk" – hangoztatta
Ven.
    A kormányfő 9 millió új munkahelyet ígért, igazságosabb
jövedelemelosztást, a lakosság életkörülményeinek javítását, a piac
felügyeletét, az élelmiszer- és gyógyszerárak, valamint a
szolgáltatások árának ellenőrzését.
    Peking véget kíván vetni a jogosulatlan díjak és büntetések
beszedésének a szállítási ágazatban, fellép a piacot manipuláló
hamis információk, a spekuláció ellen. Reformokra számíthat a vidéki
lakosság, bővítik az infrastruktúrát, fejlesztik az agrártermelést
és a gazdálkodók jövedelmét.
    A földtulajdonlás területén meghatározó változások lesznek a
nyilvántartásban, használatban és az ingatlan forgalmazásban,
hangoztatta a miniszterelnök és aláhúzta: minden érintett számíthat
jogainak védelmére.
    A kormány reális szintre szorítaná le az ingatlanárakat. Az
ötmillió hamarosan elkészülő szociális lakás mellé további 7 millió
építését tervezi.
    A nemzetvédelem, a fegyveres erők fejlesztéséről szólva Ven
Csia-pao a legfontosabbnak azt a képességet nevezte, amely az
információs társadalom korában alkalmassá teszi a haderőt egy helyi
háború megnyerésére
. A kormányfő ezen a területen is a
modernizációt, technikai fejlesztéseket és a személyi állomány magas
szintű képzésének szükségességét hangsúlyozta.
    A kínai parlament ülésszakához kapcsolódóan korábban
közzétették, hogy a védelmi kiadásokat idén 11,2 százalékkal növelik
az előző évihez képest
.

Kína 11,2 százalékkal növeli katonai kiadásait [MTI, 2012. március 4.]   

Peking, 2012. március 4., vasárnap (MTI/Reuters/Dow Jones) -Kína idén 11,2 százalékkal 670,2 milliárd jüanra (106,4 milliárd dollár) növeli védelmi kiadásait – ezt közölte vasárnap a kínai parlament, az Országos Népi Gyűlés szóvivője. A parlament hétfőn kezdi éves ülésszakát.

    Kína az utóbbi húsz évben minden évben több mint 10 százalékkal
növelte katonai kiadásait – emlékeztetett a Reuters.
    A kínai parlament szóvivője szerint a kínai katonai költségvetés
kicsi az ország népességéhez, területéhez és partvonalának hosszához képest
, összehasonlítva más országok hasonló kiadásaival. Azt mondta, hogy Kína tavaly a hazai összterméke (GDP) 1,28 százalékát
költötte védelemre a 2010-es 1,33 százalék után.
    Más források szerint a kínai hivatalos adatok nem tükrözik a
tényleges kiadásokat
, mert sok tételt más költségvetési fejezetekben
könyvelnek. Az amerikai kormány szerint a kínai katonai kiadás a
bevallottnak akár két-háromszorosa is lehet
.
    Kína védelmi kiadásai az utóbbi években a hazai összterméke
(GDP) 4,3 százalékát teszik ki a CIA World Factbook szerint.
Összehasonlításul néhány más ország katonai költekezésének aránya a
GDP-hez képest, szintén a CIA World Factbook szerint: Egyesült
Államok 4,1 százalék, Oroszország 3,9 százalék, Nagy-Britannia 2,7
százalék, Franciaország 2,6 százalék, India 2,5 százalék,
Németország 1,5 százalék, Japán 0,8 százalék.
    Ettől eltér a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI)
önkéntes állami adatszolgáltatáson alapuló statisztikája. A SIPRI
2011-es évkönyve szerint Kína katonai kiadásai 119 milliárd
dollárnak megfelelő összeggel a GDP 2,1 százalékát tették ki. E
felmérés szerint az Egyesült Államok 698 milliárd dollárt költött
védelemre, ez a GDP-je 4,8 százaléka volt. Oroszországban az összeg
53,7 milliárd dollár, az arány 4,0 százalékos. Nagy-Britanniában
59,6 milliárd dollár, 2,7 százalék, Franciaországban 59,3 milliárd
dollár, 2,3 százalék, Indiában 41,3 milliárd dollár, 2,7 százalék,
Németországban 45,2 milliárd dollár, 1,3 százalék, Japánban 54,5
milliárd dollár, 1,0 százalék a kiadás és a GDP-arány.
    A SIPRI évkönyve szerint a világ katonai kiadásainak 43
százalékát az Egyesült Államok költi el, ezzel magasan az első
helyezett. A második helyezett Kína a világ katonai költekezésének
7,3 százalékával, a harmadik Nagy-Britannia 3,7 százalékkal, a
negyedik Franciaország 3,6 százalékkal, az ötödik Oroszország 3,5
százalékkal, a hatodik Japán 3,3 százalékkal, a hetedik Szaúd-Arábia
2,8 százalékkal, a nyolcadik Németország szintén 2,8 százalékkal, a
kilencedik India 2,5 százalékkal.

Nyolc százalékos vagy nagyobb gazdasági növekedést ígérnek a kínai kormány szakértői [MTI, 2012. február 12.]   

Peking, 2012. február 12., vasárnap (MTI/Dow Jones) – Kínafenntarthatja a 8 százalékos vagy gyorsabb gazdasági növekedést a világgazdasági bajok ellenére, mert a hazai fogyasztás várhatón gyorsan nő, továbbá Kína mind jobban megnyitja piacait, és világszintű szerepet szán valutájának, a jüannak – ezt üzente a világnak vasárnap a kínai kormány angol nyelvű hírszolgálata, állami kutatóintézetek vezetőit idézve.

    Kínában a hazai fogyasztás ezentúl is gyorsan bővül majd, mert
javítják a szociális ellátórendszert és emelik a minimálbért –
mondta Li Jang (Li Yang), a Kínai Társadalomtudományi Akadémia
alelnöke.
    A jüan "globalizálása" és Sanghaj világszintű pénzügyi központtá
fejlesztése
előkelő helyen van a kínai kormány napirendjén, és ez
hozzá fog járulni a növekedéshez – mondta Pej Csang-hong (Pei
Changhong), a Kínai Társadalomtudományi Akadémia pénzügykutató
intézetének igazgatója.
    Mindent egybevetve, mivel tavaly a kínai gazdaság növekedése
rendezetten lassult, ez megalapozza az idei növekedést, a 8
százalékos ütem fenntartható – vélte Csia Kang (Jia Kang), a kínai
pénzügyminisztérium kutatóintézetének vezetője.
    A múlt héten némi riadalmat keltett a tőkepiacokon a friss
hivatalos adatsor arról, hogy januárban a kínai import 15,3
százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, miközben az export
csak 0,5 százalékkal csökkent. Ez azonban a kínai holdújévi
munkaszüneti napok torzító hatását tükrözi. Kína 2009 óta nagyrészt
teljesíti a külvilág elvárását: exportja azóta majdnem minden
hónapban lassabban nőtt, mint a behozatala. Így Kína kereskedelmi
többlete tovább csökkent: tavaly 155,1 milliárd dollárra a 2010-es
181,5 milliárdról.
    Eközben Kínában a fogyasztási cikkek kiskereskedelmi
értékesítése a nyugati világban elképzelhetetlen ütemben,
változatlan áron 11,6 százalékkal nőtt tavaly is, habár az általános
lassulással összhangban elmaradva a 2010-es, 14,8 százalékos
ütemtől. A termelő beruházások tavaly 16,1 százalékkal bővültek a
2010-es, 19,5 százalékos ütem után.
    Tavaly az első negyedévben 9,7 százalékkal volt nagyobb a kínai
GDP az egy évvel korábbinál. A növekedés a második negyedévben 9,5
százalékra, a harmadikban 9,1 százalékra, a tavalyi utolsó negyedben
8,9 százalékra lassult a kínai statisztikai hivatal szerint. Így
tavaly a kínai GDP 9,2 százalékkal volt nagyobb a 2010-esnél a
hivatalos közlés szerint.
    A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is 9,2 százalékos növekedést
valószínűsít Kínának tavalyról, ezt most január végén rontotta a
szervezet a szeptemberi, 9,5 százalékos becslésről. Az idei évre 8,2
százalékos többletet jósol a szeptemberben várt 9,0 százalék
helyett; tavaly júniusban még 9,6 százalékot jósolt. A jövő évi
előrejelzését 8,8 százalékra vitte le 9,5 százalékról.
    A világ második számú gazdasága, Kína hazai összterméke (GDP) az
eddigi rekord évben, 2007-ben 14,2 százalékkal bővült. Utána
2008-ban 9,6 százalékosra, 2009-ben 9,1 százalékosra lassult a
növekedés, majd 2010-ben 10,4 százalékkal bővült a kínai gazdaság.
    A kínai központi bank november végén enyhítésbe kezdett: a
kereskedelmi bankok tartalékolási kötelezettségét 21,0 százalékra
csökkentette az ügyfélkövetelésekhez képest
az addigi, majdnem
kétévi folyamatos emeléssel elért, 21,5 százalékos rekordszintről.
Ezt szükségessé tette a gazdaság lassulása, és lehetségessé, hogy az
infláció csökkent.

Újabb intézkedésekkel segít a kínai kormány a kis és közepes vállalkozásokon [MTI, 2012. február 2.]    
Szerencsi Ágnes, az MTI tudósítója jelenti:   

Sanghaj, 2012. február 2., kedd (MTI) – A központi vezetés egy
felállítandó fejlesztési alappal, a hitelfelvételi lehetőségek
kiszélesítésével, valamint az adókedvezmények meghosszabbításával
segítene a belföldi kis és közepes vállalatokon (kkv)

    A kínai központi vezetés erre a célra egy 15 milliárd jüanos
(531 milliárd forint) fejlesztési alap
ot hoz létre a – áll a kormány
szerdai ülése után kiadott hivatalos közleményben.
    A kkv-k kulcsfontosságú szerepet játszanak Kína gazdaságának növekedésében, mivel az ország ipari termelésének 60, munkahelyeinek pedig 80 százalékát biztosítják. A kedvezőtlen belső és külső gazdasági helyzet, így a magas infláció, az ennek következtében növekvő nyersanyag- és munkaerőköltségek, a szűkös hitelfelvételi
lehetőségek és a képzett munkaerő hiánya, valamint az amerikai és
európai exportpiacok gyengesége, a pekingi kormány megítélése
szerint az elmúlt évek legsúlyosabb válságát okozták a szektorban.
    A fejlesztési alap felállítása mellett a kormány a kereskedelmi
bankok hitelezését egy kkv-kat értékelő rendszer felállításával
kívánja segíteni
, valamint a pénzintézetek kötvénykibocsátását is
támogatja majd
, hogy a megnövelt forrásokból is segíthessék a
hitelre szoruló vállalatokat.
    Felgyorsítják a kisebb pénzintézetek fejlesztését is, és
lazítanak a magán- és külföldi tőke felhasználására vonatkozó
szabályokon. Ugyancsak segítik azokat a tőzsdére igyekvő cégeket,
melyek a tőzsdei bevezetéssel növelnék forrásaikat. A kormány
ígérete szerint kiemelt figyelmet kapnak az újonnan létrehozott
kkv-k. A vállalatalapítás bátorítására egy központi inkubátorhálózatot állítanak fel, mely háromezer cég első piaci lépéseit segíti majd.
     A kormány tavaly év végétől adókedvezménnyel is segíti a bajba jutott cégeket: november elsejétől nagymértékben csökkentették az általános forgalmi adót és az iparűzési adófizetésre kötelezett kisvállalkozások számát. Így például azok a kis cégek, melyek havi bevétele nem éri el az ötezer jüant (177 ezer forint), mentesülnek mindkét adófajta megfizetése alól. A kormány szerdán megígérte az ősszel bejelentett adókedvezmények meghosszabítását 2015-ig.

Ven Csia-pao: a kínai pénzügyi rendszer stabil [MTI, 2012. január 8.]   

Sanghaj, 2012. január 8., vasárnap (MTI) – A tartományi hitelek biztonságosak és kezelhetők, a pénzügyi rendszer stabil, bár fokozottabb ellenőrzési mechanizmusok felállítására van szükség – mondta a kínai miniszterelnök a nemzeti pénzügyi munkakonferencián. Ven Csia-pao (Wen Jiabao) szerint továbbra is számolni kell nyilvánvaló problémákkal és lehetséges veszélyekkel, mivel a válság még nem ért véget. A kínai miniszterelnök a szombaton végetért kétnapos nemzeti pénzügyi munkakonferencián úgy fogalmazott, a jövőben a kínai pénzügyi szférának még inkább a reálgazdaságot kell szolgálnia, s pénzügyi forrásokat biztosítania, hogy a spekulációk és virtuális buborékok ne vezessenek a gazdaság elinflálásához.

    Az 1997 óta ötévente megtartott, a szektor prioritásairól
határozó gyűlésen az is elhangzott, a rendszerbeli sokkok
elkerülésére a pénzügyi szektor fokozottabb ellenőrzésére van
szükség
. A kínai bankoknak átfogóbb és óvatosabb kockázatfigyelési
rendszert kell felállítaniuk, s ugyanígy a kötvénypiacokon is a
mostaninál szigorúbb szabályokra van szükség, a befektetők jogainak
és érdekeinek védelmére – mondta Ven.
     A hazai és külföldi befektetők egyik legnagyobb aggodalmáról, a tartományi hitelekről szólva Ven Csia-pao úgy fogalmazott, azok "általában véve biztonságosak és szabályozhatók". A miniszterelnök ugyanakkor
elismerte: az adósság szabályzására és a kockázatok előrejelzésére
egy új mechanizmus felállítása szükséges.
     A jövőben a pénzügyi ágazatnak nagyobb szerepet kell játszania a gazdaság átalakításában, miközben a piaci szereplőknek nagyobb beleszólást kell biztosítani a források előteremtésében és a kormány szerepének pontosabb meghatározása is szükséges – mondta Ven. A pénzügyi gondokat elkerülendő kivételes hitelfelvételi lehetőségeket biztosítanak majd az ország kivitelezés alatt álló legfontosabb infrastrukturális projektjeinek, a megfizethető lakások építésének, valamint a kis- és közepes vállalatok számára.
     Kína a jövőben folytatja pénzügyi szektorának megnyitását a külföld előtt, a gazdasági és pénzügyi biztonság fenntartása mellett – mondta a miniszterelnök.

Harc a Világszép Huahszing Kertért – Kényszerkiköltöztetés, megfélemlítési kampánnyal [MTI-Press a NYT cikkének fordításával, 2012. január 4.]   

(MTI-Press) – Gyakori történet a mai Kínában, szomorú kimenetele is borítékolható: egyszer csak arra ébrednek az emberek, hogy házaikra értesítést tűztek ki a küszöbön álló lerombolásról. A hely új építkezésekre kell. Ha keveslik és elutasítják a kormány által felajánlott kárpótlást, megfélemlítési kampány veszi kezdetét. A buldózerek éjnek évadján érkeznek, az állam korlátlan hatalma diadalmaskodik… Ám az a küzdelem, amelyet a Világszép Huahszing Kert nevű, külön kapuval rendelkező, elővárosi stílusú házcsoport lakói folytatnak, nem mindenben hasonlít az évente számtalan család kikényszerített eltávolítására vezető ingatlanbefektetési csatákhoz.

    Az érintettek zöme a középosztályhoz tartozik, különböző
kiváltságokat élvező személyek, orvosok, pénzügyi vezetők, nyugdíjas
kormánytisztviselők közül kerül ki. Olyanok közül, akik nem hitték,
hogy ilyen eljárás célpontjává válhatnak. Köztük van Kína egyik
legsikeresebb írója, Jan Lien-kö (Yan Lianke), akinek az éhínségről,
az AIDS-ről, az 1966-76-os kulturális forradalom politikai
küzdelmeiben elkövetett kegyetlenségekről szóló szatirikus regényei
az egyszerű kínaiak szenvedéseit mutatják be.
    Az is szokatlan, hogy az érintett közösség új, a legrégibb ház
sem több ötévesnél. A kerületi kormányzat azonban elrendelte, hogy a
kényelmes rezidenciákat és elegáns kertjeiket rombolják le, hogy a
közeli utat ki lehessen szélesíteni. Erről tavaly nyáron hoztak
határozatot, és a tulajdonosoknak három hetet adtak a távozásra.

A kilakoltatások a "tömegincidensek" legfőbb okai

    A térségben még meglévő 32 épület tulajdonosai azt gyanítják,
hogy a csillagászati szintre nőtt telekárakon spekulálni próbáló
helyi vezetők földszerző manőveréről van szó – házaik ugyanis több
tucat méterre fekszenek a "kiszélesítendő" úttól.
    "Eddig azt képzeltük, hogy ilyen dolgok csak falusi
parasztemberekkel vagy tanulatlan városiakkal történnek" – mondta a
The New York Timesnak az 56 éves Vang Csi-lin nyugdíjas gyerekorvos,
akinek idős szülei és testvérei ugyancsak a komplexumban építettek
házat.
    A huahszingi viszály új epizód a lakók és az ingatlanberuházók
közötti, véget nem érő küzdelemben, amely egyikévé vált a kínai
kommunista vezetők szemében olyannyira fontos stabilitást
veszélyeztető kihívásoknak.
    Tavaly a társadalmi ellentmondások kutatására létrehozott
központ – egy kormányszervezet – közlése szerint a kilakoltatások
képezték a legfőbb okát a szociológusok által 2010-ben összeszámolt
180 000 "tömegincidensnek". A fogalom a tiltakozásokat, a
lázongásokat és a kollektív petíciókat foglalja össze. Noha a
kormány igyekszik távol tartani az ilyen eseményekről szóló
információkat a hivatalos médiától, alig múlik el hónap anélkül,
hogy ne lenne hír valamelyik kilakoltatott drasztikus reagálásáról.
    Májusban egy birtokától megfosztott földműves a déli Fucsouban
öngyilkos merényletet hajtott végre egy kormányépületnél, két embert
is megölt. Egy hónappal később egy férfi felgyújtotta magát, amikor
a házát le akarták dózerolni.
    A huahszingi háztulajdonosok sokféle módon védekeznek. Miután a
pekingi hatóságoknál falba ütköztek petíciójukkal, megpróbálták
felhívni ügyükre a nyugati média figyelmét, létrehozták saját
szervezetüket, és harcias plakátokat ragasztottak ki a környéken.
"Készek vagyunk vérünket ontani és életünket áldozni otthonaink
védelmében!" – olvasható az egyiken.

Hajléktalanként végzi

    A helyi hatóságokat ez nem rettentette vissza. Egy héttel az
első értesítések után éjfélkor exkavátorok jelentek meg a háztömb
külső falainál, legalább száz ember kíséretében. Amikor Kao Jüan,
egy 58 éves helybéli taxisofőr megpróbálta lefényképezni a
behatolókat, többen rátámadtak és összetörték a kameráját, másokat
pedig durván ellökdöstek. A rendőrök autójukból nézték, hogy mi
történik, de nem léptek közbe.
    A tömb körül azóta is hangszórós autók köröznek, távozásra
biztatva az embereket. Az eredeti 39 házból már vagy fél tucatot
ledózeroltak a dömperek.
    A felajánlott, házanként 1,6 millió jüan (mintegy hatvan millió
forintnyi) kártérítés első látásra jelentős összeg, de a
tulajdonosok szerint egyes épületek kétszer annyit is megérnek. És
főleg, nem veszi tekintetbe a hihetetlenül magas pekingi
ingatlanárakat. A taxisofőr, akinek gondosan ápolt kertje ötévi
kemény munka eredménye, azt mondja, hogy 1,2 millió jüanért ma egy
fürdőszobát sem tudna vásárolni. "Ha kilakoltatnak, hajléktalanként
végzem" – magyarázta.
    Többen is azt hangoztatják, hogy nem pusztán a pénzről van szó.
Jan, az író szeretné kideríteni, hogy mi rejlik az útszélesítési
terv mögött: szerinte az pusztán ürügy az értékes föld
megszerzésére. Gyanúját csak erősíti, hogy a helyi kormányzat nem
volt hajlandó megmutatni az útépítés tervrajzait, vagy
megmagyarázni, hogy milyen alapon számították ki a kompenzáció
összegét, amelyen nem hajlandók változtatni. Miután a víz- és
áramszolgáltatás meg is szűnt, Jan már elköltözött házából, amelyet
három éve vásárolt, hogy ott elmélkedjen az ember és a természet
kölcsönhatásáról.
    Az írót nem fenyegeti az, hogy az utcára kerül, van egy állami
lakása is a város északi részén. Az elmúlt hónapok eseményeit
azonban tanulságosnak tartja. Az alkotó, akinek könyveit időnként
betiltották, a küzdelem során saját szavai szerint első kézből
szerzett tapasztalatot az ország hiányos jogrendjéről és a
köztisztviselők leplezetlen mohóságáról. És jobban megértette azt
is, hogy mi aggasztja az elmúlt három évtized gazdasági
fellendülésének nyerteseit.
    "A kínaiak nem bízhatnak sem a kormányban, sem a törvényben,
ezért minden energiájukat arra összpontosítják, hogy anyagi javakat vásároljanak. De még akkor is bizonytalan a jövőjük, amikor sikerül pénzre és szép otthonra szert tenniük
" – idézi az amerikai lap a szavait.

Szellemvárosok Kínában [MTI, 2011. július 13.]   

Sanghaj, 2011. július 13., szerda (MTI) – Évről évre nő a teljesen kész, lakatlanul álló milliós városok, városnegyedek száma Kínában. A valós kereslet nélküli építkezés az építő- és ingatlanipar bővülését segíti, azonban az ország gazdasági növekedésének törékenységére is rámutat.

    Ingatlanpiaci szakértők tavaly év végén 64 millióra becsülték az
országszerte üresen álló ingatlanok számát Kínában. A
Népköztársaságban gyakran egész városnegyedek, sőt kész városok
maradnak lakó nélkül, s csaknem minden esetben új építésűek. A
jelenség az elmúlt évek építőipari boom-jának, az ország gazdasági
növekedésének fenntartásához szükséges, kereslet nélküli, a
kormányzat által megrendelt óriás beruházások eredménye.
    Az évente 20 új város felépítését célul kitűző központi vezetés
terve egyrészt a városi lakosság arányának növelése, a vidéken
dolgozók városba terelése, másrészt a sokmilliós nagyvárosok
zsúfoltságának enyhítése. Az elmúlt öt évben ugyanakkor
megtriplázódtak az átlagos ingatlanárak az országban, így az új
építésű városok lakásai megfizethetetlenné váltak a vidéki lakosság
számára. A központi városokban letelepedettek pedig ritkán adják
fel otthonukat, hogy egy azonos árszinten fekvő, távolabb lévő
tartományba költözzenek.
    Az eredmény: teljesen vagy túlnyomórészt lakatlan, költözésre
kész szellemvárosok, felhőkarcolókkal, lakótelepekkel, közösségi
terekkel, önkormányzati épületekkel, bérlőkre váró
bevásárlóközpontokkal. A belső-mongóliai szénbányászat központja,
Ordosz (Ordos) másfél millió munkásának városául szánták például az
1.100 millió jüanből (csaknem 33 milliárd forint) felépített
Kangbashit, ám az építkezés befejezése után öt évvel a 300 ezer
lakásból alig több mint 20 ezret vettek birtokba.
    A Hongkong melletti, elsősorban halászok, halkereskedők számára
szánt városban, Csenggongban (Chenggong) 80 ezer dollárra (több mint
15 millió forint) rúgnak az átlagárak. Az ország északkeleti részén
fekvő Csengcsou (Zhengzhou) város 2.300 négyzetkilométeres nemrég
elkészült, high-tech kerülete szintén lakatlan, ennek ellenére itt
épül Ázsia egyik legnagyobb gyorsvasútállomása. A világ legnagyobb
bevásárlóközpontja, a 660 ezer négyzetméteren 2.350 üzletnek helyet
adó, 2005-ben, Dongguan városban felépített Új Dél-Kína
Bevásárlóközpont megnyitása óta 99 százalékban kihasználatlanul áll.
    A városépítés amellett, hogy munkahelyet teremt, nagymértékben
hozzájárul az építő- és ingatlanipar, s ezáltal a távol-keleti
ország gazdaságának növekedéséhez. Az év első öt hónapjában az
iparágba irányuló beruházások az előző évhez képest 34,6 százalékkal
nőttek, s tavaly az országba érkező összes külföldi befektetés
csaknem egynegyede itt összpontosult. A kereslet nélküli
szellemvárosok léte ugyanakkor a növekedés minőségének gyengeségére, törékenységére is rámutat, s a jelenlegi ütem közép- és hosszú távú fenntarthatóságát is megkérdőjelezi. A jelenség a Kínában "minden idők legnagyobb ingatlanpiaci buborékát" jósló szakértők egyik
legsúlyosabb érve, a lakások tömeges értékesítéséhez pedig az árak
drasztikus csökkentésére lenne szükség, ami a jelenlegi
ingatlanpiaci trendek mellett alig valószínű. További problémát
jelent, hogy a beruházásokat gyakran bankhitelből finanszírozzák,
ami a helyi önkormányzatok eladósodásának kockázatát és a rossz
hiteleik arányát növeli
.

"Tömeges incidensek" Kínában – HÁTTÉR [MTI, 2011. augusztus 8.]   

Budapest/Párizs/Peking, 2011. augusztus 8., hétfő (MTI) – Augusztus elején a kelet-kínai Csöcsiang (Zhejiang) tartomány székhelyén több ezer taxis sztrájkolt többek között a magas üzemanyagárak ellen tiltakozva, július végén a délnyugat-kínai Ansunban (Anshun) tüntetett sok száz ember abbeli felháborodásában, hogy a helyi kormányzat közterület-felügyelői – az elterjedt hírek szerint – agyonvertek egy rokkant utcai árust. Bár különböző természetű konfliktusokról volt szó, maguk a kínai hatóságok is látnak bennük közös vonásokat: a "tömeges incidensek" az utóbbi években egyre jobban aggasztják a kínai társadalomkutatókat, illetve magát a kínai vezetést.
    A francia sajtó elemzői az elmúlt időszakban több cikkben is
foglalkoztak a jelenséggel. A Le Figaro hivatalos kínai
statisztikákat idézett, amelyek szerint 2010-ben Kína-szerte 280
ezer "tömeges incidensre" – petíciókra, tüntetésekre, sztrájkokra –
került sor, holott mindez többé-kevésbé tiltott. 2005-ben még "csak"
87 ezer eseményt soroltak ebbe a kategóriába. (Persze a világ
legnépesebb, már több mint 1,35 milliárd lakosú országáról van szó,
s az ide sorolt történések igen különböző súlyúak lehetnek).
    A párizsi Le Monde megjegyezte: önmagában nem meglepő, hogy az
utóbbi három évtized gyors ütemű és mély átalakulásának kitett,
majdnem másfél milliárd lakosú országban előfordulnak tömeges
tiltakozások. Ám a lap elemzése szerint az utóbbi időkben a
megmozdulások nagysága és hevessége már a kínai modell korlátainak
kérdését is felveti.
    A kínai társadalom feszültségeit számos tényező egybeesése
növeli. A növekedés igényei sok millió vándormunkást vonzottak a
városokba. Ez olyan modern lumpenproletariátus kialakulásához
vezetett, amelynek életkörülményei rendkívül nehezek: ők
szolgáltatják az incidensekhez a tömeget. Ezzel párhuzamosan az
iskolázott városi fiatalok számának növekedésével létrejött egy
olyan lakossági kategória, amely az internetnek köszönhetően jól
tájékozott és egyre kevésbé nyugszik bele az egyenlőtlenség, a
korrupció, a törvényeket kijátszó vagyonosodás, a rendőri túlkapások
jelenségeibe, egy olyan réteg, amelynek számára fontos az élet
minősége, a környezet megőrzése, a magántulajdon védelme.
    Egyre nyilvánvalóbb a lenyűgöző kínai gazdasági modell több
olyan alattomos mellékhatása, mint a rejtett eladósodás, az
inflációs hullám, illetve a korrupció. Két további tényező növeli a
politikai feszültséget – írta a francia lap. Az egyik az, hogy
jövőre az előre kidolgozott politikai naptár értelmében megújítják a
Kínai Kommunista Párt vezetőségének több mint a felét, Hu Csin-tao
(Hu Jintao) elnök és Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnök is
távozik. A másik új jelenség az "arab tavasz", amely annyira
aggasztja a kínai biztonsági apparátust, hogy az internetes kereső
motorokból törölték még a Tunéziából elindult eseményekre utaló
"jázmin" szót is.
    A feszültségben egyre láthatóbbá válik a vezetés konzervatív és
reformer elemei közötti választóvonal. Az előbbinek tulajdonítják,
hogy több ellenzékit rövidebb-hosszabb időre letartóztattak, de a
"tömeges incidensek" folytatódása azt jelzi, hogy az elnyomás semmit
sem old meg. A pártállam által létrehozott bonyolult
stabilitás-fenntartó rendszert a rendszeren belül is bírálják, a
kritikusok szerint a kívánt hatásnak az ellenkezőjét érte el a mind
jobban tájékozott, érett és vitákra kész társadalomban – újabb
"tömeges incidensekre" vezetett, a helyi hatóságok jogsértései által
okozott elkeseredés pedig nem egyszer öngyilkosságokba torkollott, s
egyesek bosszúálló merényleteket szerveztek.
    Egy kínai "agytröszt", a kínai államtanács fejlesztési
kutatóintézete, június 14-én közzétett jelentésében egyenesen így
fogalmazott: "Ha a vándormunkásokat nem szívja fel a városi
társadalom és nem részesülnek az őket megillető jogokban, sokasodni
fognak a konfliktusok". Magában a kínai sajtóban is megjelentek
olyan írások, amelyek kritikusan elemezték a biztonsági rendszer
működését.
    2011 elején Vang Jü-kaj (Wang Yukai) politológus az Új Kína
hírügynökség által kiadott egyik magazinban például azt fejtegette,
hogy más országokban nem beszélnek "tömeges incidensekről", az
ilyesfajta megmozdulásokat az érdekkifejezés természetes
megnyilvánulásának tekintik. A közigazgatási reformintézet e
kutatója szerint a társadalmi rend "normális fenntartására" kellene
törekedni Kínában is.
    A liberálisnak tekintett Caijing hetilap június elején tabut
döntött azzal, hogy a kínai "stabilitásőrző gépezet" működésével
foglalkozott . Beszámolója szerint ezt az apparátust régóta a párt
egyik, politikai és jogi kérdésekkel foglalkozó bizottsága
ellenőrzi. Az évek során a stabilitási rendszert átszervezték,
korszerűsítették, kockázatértékelő csoportokat és szociális
szolgáltatásokat hoztak létre, például a vándormunkások számára. A
közigazgatás minden szintjén létrejöttek "a stabilitás megőrzésével"
foglalkozó bizottságok és hivatalok.
    Még a járások szintjén is sok ezer ember foglalkozik ilyen
ügyekkel. Prémiumot kapnak, ha egy adott évben területükön nem kerül
sor "tömeges incidensre". A tiltakozók visszatelepítését eredeti
lakóhelyükre a hatóságok sokfelé magáncégekre bízták. Az ezzel
foglalkozó Anyuanding ügynökségnek 19 tartományi kormánnyal volt
szerződése: 2010-ben számos petícióbeadó és ügyvéd élt panasszal az
ügynökség erőszakos és törvénysértő módszerei ellen.
    Hö Vej-fang (He Weifang), a pekingi egyetem jogi karának tanára
a Le Monde-nak nyilatkozva kifejtette: azzal, hogy a hatalom "a
stabilitás megőrzését" minden más elé helyezi, háttérbe szorul a
jogállam megteremtésének a gazdasági nyitás keretében meghirdetett
programja.

V. Kínai high-tech

Sencsen a leginnovatívabb kínai város [MTI, 2011. november 1.]   

Sanghaj, 2011. november 1., kedd (MTI) – Tavalyi első helyét megőrizve idén is aranyérmes az innovatív kínai városok rangsorában a dél-kínai Sencsen.

    A dél-kínai Kuangtung (Guangdong, Kanton) tartományban fekvő
Sencsen (Shenzhen) a leginnovatívabb kínai város 2011-ben –
ítélkezett az amerikai Forbes magazin kínai kiadása. Az első három
helyezett listája a tavalyihoz képest mit sem változott: Sencsent
Szucsou (Suzhou) és Sanghaj (Shanghai) követi, a főváros, Peking
idén a negyedik helyen végzett.
     A magazin a 43,6 milliárd jüant (1,5 ezer milliárd forint) meghaladó
GDP-vel rendelkező 129 város közül – Hongkongot és Makaót nem
számítva – választotta ki a győztest. A rangsor felállításánál számos
kritériumot figyelembe vettek, így például a benyújtott szabadalmak számát (egy lakosra számítva és összesen), a helyi kiadások
tudományra, technológiára költött arányát vagy az általános innovációs környezetet.
    Sencsen gazdasági teljesítménye alapján jelenleg a negyedik
legjobb eredményeket mutatja fel a kínai városok rangsorában, GDP-je
tavaly rekord magasra, 951 milliárd jüanra (31,8 ezer milliárd
forint) nőtt. A tízmilliós metropolisz egy főre jutó GDP-je 95 ezer
jüant tesz ki, mellyel a kelet-ázsiai ország egyik leggazdagabb
városa. High-tech ipara tavaly 17,1 százalékkal 305,9 milliárd
jüanra (10,2 ezer milliárd forint) nőtt
, míg a helyben gyártott
high-tech termékek értéke elérte az 1,02 ezer milliárd jüant (34
ezer milliárd forint)
. A város 1980 májusa óta speciális gazdasági
övezet
, s az országban első ilyenként úttörő szerepet játszott a
kínai gazdaság átalakításában a "reform és nyitáspolitika"
meghirdetése után. Sencsen több nagy high-tech óriás, így a Huawei,
a Konka, a Skyworth vagy a közösségi médiában vezető Tencent
központja.
     A Gyöngy-folyó deltájának térségéből, ahol Sencsen
is található, egyébként öt város szerepel az első huszonöt
leginnovatívabb között, az északabbra fekvő Jangce-folyó deltája
pedig tizenöt vezető várost jegyez ugyanitt.
    Sencsen innováció terén elsőnek bizonyult egy nyáron publikált,
a kínai városok versenyképességét vizsgáló hongkongi kutatóintézeti rangsorban is. A felmérés a városokat a helyi gazdaság,
a kormányzat, a tudomány és oktatás, a kultúra és a környezetvédelem
innovatív képessége szerint listázta. Ezen szempontok alapján
a második és harmadik helyen Csungking (Chongqing) önálló közigazgatási egység és a szintén kanton tartománybeli Kuangcsou
(Guangzhou) városa
szerepel, a tavaly ezüst- és bronzérmes Sanghaj
és Hongkong pedig nem került be az első tíz közé.

A Huawei a kínai vállalati toplista élén [MTI, 2011. augusztus 25.]   

Sanghaj, 2011. augusztus 25., csütörtök (MTI) – A régiós központjának Magyarországot választó Huawei vezeti a 2010-es év legsikeresebb, magántulajdonban lévő kínai cégeinek listáját – derül ki az Össz-Kínai Ipari és Kereskedelmi Szövetség (ACFIC) csütörtökön közzétett felméréséből.

    Tavalyi 185,2 milliárd jüanos (5.449 milliárd forint)
bevételével a Huawei információtechnológiai óriáscég került az 500
legsikeresebb, magánkézben lévő kínai vállalat rangsorának élére. A
jelenleg 110 ezer főt foglalkoztató, sencseni (Shenzen) székhelyű
céget 1988-ban alapították, azóta munkavállalók tulajdonában lévő
részvénytársaság. A Huawei a Forbes magazin nemzetközi vállalatokat
rangsoroló listáján is szerepel, a tavalyi 397. után 2011-ben már a
352. helyet megszerezve.
    Az ACFIC listájának ezüstérmese Csiangszu (Jiangsu) tartomány óriása, a Shagang Group acélgyártó vállalat, a harmadik helyet a több mint 1300 egységből álló üzlethálózatot magáénak tudó, háztartási eszközöket és berendezéseket forgalmazó Suning szerezte meg.
     A listán szereplő 500 vállalat közül 329 a termelőiparban tevékenykedik, többségük az ország keleti tartományaiban székel. Átlagos üzleti bevételük tavaly 13,97 milliárd jüant (411 milliárd forint) tett ki,
47,5 százalékkal többet, mint 2009-ben. Átlagos profitjuk ennél is
nagyobb mértékben, 79,5 százalékkal nőtt, ez 782 millió jüant (23
milliárd forint) jelent. Eszközállományuk 2010-ben átlagosan 11,77
milliárd jüanra (346,3 milliárd forint) rúgott, ami 50,9 százalékos
növekedés az előző évhez képest.

Advertisements
Post a comment or leave a trackback: Trackback URL.

Trackbacks

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: