Az unió problémái miatt van szükségünk IMF-megállapodásra (viszonválasz Orbán Viktortól)

Forrás: Orbán Viktor honlapja, 2012. szeptember 10.

[Megjegyzés: mindezt azért tartottam szükségesnek itt megjelentetni, mert látlelete az ellenzék – légyen az szoclib, vagy radikális jobboldal – teljes együttműködést megtagadó viselkedésének, mi több az ország valós problémáitól teljesen független kommunikációs gyakorlatának. A viszonválasz utáni, teljes háttér részben arra lesz érdemes figyelni, ami az általam a viszonválaszban vastagon lett kiemelve.]

Orbán Viktor válasza a napirend előtti felszólalást követően.

Köszönöm szépen!

Mélyen tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

Előre szeretnék elnézést kérni, ha egy-egy témára időnként vissza kell térnem, mert többen is szóba hozták, mindig más-más fénytörésben mutatva ugyanazt a kérdést, és ezért én is ebben a logikában fogok majd válaszolni Önöknek.

Az első dolog, amihez szeretnék egy rövid megjegyzést fűzni, a sikertörténet. Uraim, milyen sikertörténetről beszélnek Önök? Ebben az országban az átlagkereset, ha euróban számolunk, akkor 700 euró, ez körülbelül kettőszáztíz-egynéhány ezer forint. Milyen sikertörténet? Ha megnézzük a nyugdíjakat euróban számolva, az 250 euró havonta! Amikor ezt Nyugaton elmondjuk, nem akarják elhinni. Ha megnézzük a minimálbért, Európában talán a legalacsonyabb minimálbér van Magyarországon. Miről beszélnek Önök? A vita közöttünk nem abban áll, hogy van-e sikersztori Magyarországon, Uraim! A vita közöttünk abban áll, hogy hogyan jutunk ki ebből a helyzetből. Amit Önök csinálnak, az nem más, mint hogy megpróbálják lebeszélni az embereket arról, hogy higgyenek magukban, higgyenek a kormányukban, és higgyenek a hazájukban. Ez a különbség közöttünk, tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mi nem sikersztoriról beszélünk, hanem arról beszélünk, hogy Magyarország sikeres lehet, ha hisznek az emberek magukban, ha hisznek a kormányukban, és ha hisznek a saját hazájukban. Ez minden siker előfeltétele, és ezért vissza kell utasítanom minden olyan megjegyzést, amely bármilyen ravasz módon, de megpróbálja kiölni az emberekből ezt a saját magukba vetett hitet, amely minden egyes későbbi siker előfeltétele.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ami a megszorításokat illeti – már többedszer kell ezt itt egy viszontválasz erejéig szóba hoznom –, az egész országnak az az érzése, hogy miközben a mostani kormány mindent megtesz annak érdekében, mint ahogy itt a lépéseket felsorolta Rogán képviselőtársam – bankadó, multiadó –, tehát megpróbálja a méltányos közteherviselés rendszerét megteremteni, létrehozni, megpróbál másokat bevonni a közteherviselésbe, mint az emberek, akik eddig egyedül viselték ezt, miközben ezen dolgozunk, Önök ott izgulnak, hogy mikor jár már sikertelenül a kormány, és mikor lesz már végre megszorítás. Hát Önök egyfolytában a saját politikájukat, ha úgy tetszik, portékájukat ajánlgatják az országnak! Remegve várják, látjuk Önökön, mikor lesz már megszorítás, amikor az orrunk alá dörzsölhetik: ti sem tudjátok jobban, mint mi! Ez az ország érdeke, hogy az bizonyosodjon be, hogy mi nem tudjuk jobban csinálni, mint Önök, tisztelt Hölgyeim és Uraim? Összekeverik a saját érdekeiket az ország érdekével! Magyarországnak, minden egyes magyar embernek az az érdeke, hogy be tudjuk bizonyítani, hogy jobban tudjuk csinálni, mint Önök! Olyat már hallottam, tisztelt MSZP-s képviselőtársaim, hogy kutyaharapást szőrével kell gyógyítani, de hogy kutyaharapásra kutyaharapást kell ajánlani, ilyet még sohasem hallottam, úgyhogy nem kérünk az Önök megszorító javaslataiból.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ezek után engedjék meg, hogy szóba hozzak egy másik, inkább kínos ügyet. Sajnálom, hogy a magyar parlamentben erről beszélnem kell. Határozottan szeretném az összes magyar katona nevében, azoknak a nevében is, akik itthon viselik az egyenruhát, meg azoknak a nevében is, akik egyébként nap mint nap az életüket kockáztatják – több, mint ezren vannak külföldön –, hogy azokat a megjegyzéseket, amiket Önök, illetve a frakcióvezetőjük tett a magyar hadsereg komolytalanságáról és jelentéktelenségéről, vonják vissza. Megsértik azokat az embereket, akik tiszteletet érdemelnek, mert azon nagyon kevés magyar ember közé tartoznak, akik azt az esküt tették le, hogyha kell, gondolkodás nélkül, az életük feláldozása árán is megvédik Magyarországot. Ezekkel az emberekkel és a belőlük álló hadseregről nem lehet úgy beszélni, ahogy Önök teszik. Ez nemzetietlen és hazafiatlan politika, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Tisztelt Vona Képviselőtársam!

A magyar nyelv egy bonyolult építmény, sok idegen szót fogad be, és úgy használjuk azokat, hogy nem mindig tisztázzuk, mit is gondolunk felőlük, vajon a negatív vagy a pozitív értéktartományba soroljuk-e. Ön azzal minősítette az én mondandómat, hogy ez egy kommunikációs mutatvány volt. Persze! Kicsit gondolkodjunk már el, hogy mit jelent az, hogy kommunikáció. A kommunikáció azt jelenti, hogy közössé teszünk valamit. Közössé teszünk gondolatot, cselekvést, akaratot és tettet. Hát persze, semmi mást nem akartam, minthogy közössé tegyem Önökkel, egyébként személy szerint Önnel is és minden ránk figyelő magyar állampolgárral azt, hogy mit gondolhatunk, milyen célokat tűzhetünk ki, milyen célok elérésére van mód, és együtt közösen milyen erőket kell mozgósítani, hogy elérjük a célt. Ezt hívják kommunikációnak, ha egyébként ezt a szót mélyebben tanulmányozni méltóztatik.

Miért akarunk megállapodni? A hozzászólásom felét ennek a kérdésnek a megválaszolására szenteltem, majd utána azt kapom Öntől, hogy nem beszéltem arról, hogyha az ország egyébként saját problémái megoldása érdekében nem szorul az IMF-re, akkor miért kell nekünk. Megismétlem egyszerűbben: a dolog úgy áll, hogy Magyarország nem küzd olyan problémákkal, saját problémákkal, ami miatt IMF-hitelre lenne szüksége. Azonban az a térség, amelyhez tartozunk, az európai gazdaság, annak is a motorja, az eurózóna olyan bajokkal küzd, amelyek nagyon könnyen veszélybe sodorhatnak olyanokat is, akik egyébként jól állnak a lábukon. Ilyen ország vagyunk mi. Ez ellen csak egyetlen védelem van. Az egyetlen védelem az, ha pénzügyi biztonsági hálót hozunk létre. Ezért nekünk egy biztonsági hitelmegállapodásra van szükségünk, és azt gondolom, ha azt elfogadható föltételekkel nyújtják nekünk, akkor érdemes megfontolnunk, hogy milyen áron vesszük igénybe ezt, ahelyett, hogy ezt nem vállalva, egyébként mezítelenül ott állnánk kint a várható tavaszi nagy világgazdasági viharokban.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Hogy mit akar az IMF és mit nem? Ha ezt a kérdést a jobbikosok vagy az LMP-sek tennék föl, az érthető volna, mert ők még nem láttak olyat. Ez még az ő politikai életfejlődésük előtt álló szakasz. Majd megtanulják, annak is eljön az ideje. A vita az, hogy mikor jön el ennek az ideje, de most nem ezért kértem szót. De az MSZP-sek?! Itt van előttem az IMF-megállapodás, amit Önök kötöttek! Önök nem tudják, hogy mi van abban a megállapodásban, amit Önök kötöttek?

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Miből gondolják – innen már csak egy nem túl nehéz logikai lépést kell tenni –, ha ezt követelték Önöktől, miért gondolják, hogy mást követelnek most tőlünk? Ugye, nem olyan nehéz ez?!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Biztosak lehetnek benne, hogy az IMF ma pontosan azt követeli tőlünk, mint amit Önöktől követelt. Követeli azt a 600 milliárdos – most a számok mások ugyan – nagy pénzügyi csomagot, amit Önök az IMF-hitelből a bankoknak átadtak. Követeli a költségvetés kiadási oldalának visszafogását. Ha erről egyébként mind nem tudnak, akkor azt ajánlom, olvassák el azt a megállapodást, amit Önök kötöttek. Ha pedig a legutóbbi dokumentumokra kíváncsiak, bátran forduljanak azokhoz, akik írták őket. Én egy dolgot tudok tenni: tájékoztatom Önöket most itt hivatalosan is, hogy augusztus 31-én az Európai Unióban a gazdasági és pénzügyi bizottság konkrétan tárgyalta azt a jelentést, egy hosszú jelentést, amit egyébként Magyarországról készítettek; talán a külügyeseik tudnak tájékozódni ebben az ügyben. Egy dolgot ne kérjenek tőlem: olyan dokumentumot, amit nem mi írtunk, hanem más írt, én nem tudok az Önök rendelkezésére bocsátani.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Itt van az a megjegyzés, amely arról szól, hogy az akcióterv forrását mindenki bizonytalannak látja a kormányon kívül. Ez lehet az oka annak, hogy mi vagyunk kormányon, tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mert mi ezt az akciótervet meg fogjuk csinálni, úgy is, ha Önök egyébként – ha jól értem – erre nem lennének képesek, hiszen ez a mondat nem mást jelent. Azt a fölfogást, miszerint a közmunkát nem tekinthetjük a munka részének, nem is értem, tisztelt Hölgyeim és Uraim. Azt hittem, hogy a Jobbikkal bár nagyon sok vitánk van – ki is fogok térni egy-kettőre, mélyekre is –, de abban azért egyetértünk, hogy a gazdaságpolitikai eszközöket úgy kell korszerű, ha úgy tetszik: modern módon használni, hogy azok az emberek, akik nem tudnak a tartós munkanélküliségből egyetlen lépéssel visszalépni a piacgazdaság munkahelyeire, azoknak segítséget kell nyújtanunk. Nem tárhatjuk szét a kezünket, hogy no lám, nem tudnak írni, nem tudnak olvasni, régóta nem dolgoztak már, esetleg tizenöt éve, úgysem lesznek használhatók. Széttárjuk a kezünket, és segélyeket küldözgetünk nekik? Arról volt szó, hogy ezt nem akarjuk! Azt akartuk, hogy meg kell találni az emberséges módját, emberséges és ésszerű módját, hogy ezeket az embereket abba a helyzetbe hozzuk, hogy reményeink szerint, ha a munkánkat jól végezzük, akkor nemcsak közmunkában, hanem utána még más, magángazdasági munkában is megtalálhassák a számításaikat. Ezen dolgozunk. Miért ne tekinthetnénk a közmunkát akkor a munka részének? Az egyik legfontosabb kérdésről beszélünk, arra kérem Önöket, ne értékeljék le ennek társadalmi jelentőségét.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ami azt a föltételezését illeti az MSZP-seknek, miszerint Magyarország bármilyen erkölcsi kérdésben hozott döntését ne a jogszerűség és az erkölcsi megfontolások vezetnék, hanem valami pénzügyi érdek, a leghatározottabban vissza kell utasítanom. Ugyanakkor nem vagyok meglepve, hogy előhozzák, mert ki mint él, úgy ítél. Mindenki olyan kalappal köszön, amilyen van neki. Tehát ha Önök ezt el tudják képzelni, ez bennünket nem lep meg. Ezzel szemben szeretném világossá tenni, hogy a magyarországi gyakorlat az volt, és az is marad, hogyha Magyarországon valakit jogerősen bűncselekményért elítélnek, és az illetőt az állampolgársága szerint illetékes ország végrehajtás átengedése címén kéri, akkor mi őt át fogjuk adni. Eddig is mindig ezt tettük, ezután is ezt fogjuk tenni, ha ez ügyben a nemzetközi jognak megfelelő hivatalos dokumentumok megszületnek. Most is így volt. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy a kormány összkormányzati egyeztetést végzett ebben az ügyben. Számba vettük ennek a nemzetközi jogi, diplomáciai szempontjait, és végül arra jutottunk, hogy az az igazságos döntés, ha itt, ebben a konkrét esetben is folytatjuk az egyébként töretlen magyar joggyakorlatot. És biztosak lehetnek, én személy szerint is azért tartom igazságosnak ezt a döntést, mert fordított esetben is pontosan így jártunk volna el. Köszönöm szépen!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ezek után engedjék meg, hogy a műveltségi cenzus kérdéséről is mondjak néhány szót.

Tisztelt Jobbikos Képviselőtársaim!

Én is látom, hogy a 120-130 évvel ezelőtt létrejött általános képviseleti elven nyugvó demokráciák a mostani válság megoldásában nem jeleskednek. Azt is látom, hogy ezek a válságok olyan mélyek is lehetnek, amelyek föl fogják vetni a politikai irányíthatóság, vagyis a társadalmi válság kérdését is. Ezért sok helyütt gondolkodnak arról, hogy s mit lehetne tenni annak érdekében, hogy ezek a – most nevezzük őket egyszerűen csak – demokráciák képesek legyenek arra, a demokrácia mint olyan képes legyen arra, hogy kivívja a polgárok bizalmát a válságkezelés körülményei közepette is. Ez egy nagyon súlyos és fontos kérdése a mi civilizációnknak. Többfajta kísérlet is van. Én is buktam el e tekintetben kísérletet, emlékeznek rá, amikor a nemzeti konzultáció elutasította azt a javaslatot, hogy egyébként a szülők a gyermekeik nevében szavazhassanak. Ez is a demokrácia bizonyos átalakításáról és megreformálásáról, ha úgy tetszik, bővítéséről szólt volna. A kettős állampolgárság ugyanebbe a logikába illeszthető. Tehát látszik, hogy mindenki gondolkodik ebben a dologban. Én azonban azt hiszem, hogy az a javaslat, amit Önök fölvetnek, az nem fogadható el. Tehát az a javaslat, hogy az állampolgárok közösségéhez tartozó, de bizonyos műveltségi színvonalat el nem érő, hozzánk tartozó személyeket – itt most nem faji alapú kirekesztésről van szó, mert méltatlan lenne, ha ezzel vádolnám meg Önöket, hiszen nem ez a javaslat lényege, legyünk korrektek egymással, nem ez a javaslat lényege –, tehát ha a műveltségi alapon történő kizárás, az iskolázottság alapján történő kizárás bejönne a magyar vagy a nyugat-európai vagy az európai demokráciába, vajon ez kívánatos volna-e vagy sem? Komoly kérdés, mi erre a komoly kérdésre „nem”-mel válaszolunk. Terjesszék elő a javaslataikat, ki fogjuk fejteni részletesen is, hogy miért utasítjuk el ezt a megközelítést.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Többször hallottam már itt, a Parlamentben – elnézést, hogy lóugrásszerűen haladok – a gazdasági kérdéseket illetően, hogy Magyarországon nem nő a fogyasztás. Én arra kérem Önöket, hogy ne kergessenek illúziókat. Nem is fog! Gondolják végig, mi történt a magyarokkal az elmúlt tíz évben! Az elmúlt tíz évben az történt, hogy egy gondosan megkomponált pénzügyi akció keretében a fejük búbjáig eladósították az embereket. Hogy ezt ki tervezte meg és hogyan, tudták-e előre, hogy ez kinek és miért jó, ezt a kérdést nem itt kell most megbeszélnünk. De a lényeg az, hogy a magyar emberek ma óvatosak, nem akarnak hitelből fogyasztani. Sőt, az ellenkezőjét akarják! Ha van egy kis pénzük, szabadulni akarnak az adósságból. Miért akarják őket rávenni arra, hogy adósság-visszafizetés helyett inkább fogyasszanak? Értelmes és felelősségteljes politika ez? Nem arról van inkább szó, hogy az volna a jó, ha mindenki meg tudna annyit takarítani, hogy kijöjjön a devizahiteléből, a vállalkozását kihozhassa a devizahiteléből? Nem az volna a jó, ha a fuldokló, adósságban fuldokló családok kimenekülhetnének az adósságból? Inkább ezt nézzék, ne a fogyasztást! És ha innen nézik a dolgot, bizonyára feltűnt Önöknek is az, hogy a megtakarítások viszont nőnek ebben az országban. Az eladósodottság mértéke csökken, a megtakarításé pedig nő. Soha Magyarországon még nem volt arra példa, hogy magyar magánszemélyek – magyar magánszemélyek! – kezében 770 milliárd – 770 milliárd! – forint állampapír-megtakarítás legyen. Most van, és ez nő, és el fogja érni az ezret is. Tehát én óvatos lennék az Önök helyében, hogy vajon tényleg azt akarjuk-e javasolni a magyar választópolgároknak, hogy a növekedés megindulása érdekében fogyasszanak többet. Lehetséges, hogy egy vita végén erre jutunk, de ne tekintsék evidenciának, hogy ilyen körülmények között, amikben most él Magyarország, a fogyasztás mesterséges felpörgetése jó.

Az viszont fontos dolog, hogy a középosztályt abba a helyzetbe kell hozni, hogy miután rendezte az adósságát, ismét el tudjon kezdeni fogyasztani. De a dolgoknak sorrendisége van, ezért azt a Matolcsy-féle gazdaságpolitikát, amely egyszerre próbálja kimenekíteni az embereket az adósságból, és próbál második lépésként vásárlóerőt létrehozni, igenis helyes gazdaságpolitikának tartjuk, és követni szeretnénk. Hasonlóképpen az építőipar ügyében: én értem, hogy ez egy jó politikai hecc, amikor Önök elmondják, hogyan zuhan az építőipar, de ez egy komoly ügy. Sok százezer ember munkáját érinti, beszéljünk hát róla komolyan! A dolog lényege mégiscsak ott van, hogy Magyarországon létrejött egy mesterséges ingatlanbuborék. Ennek eredményeképpen ma Magyarországon 400 ezer üres lakás van. 400 ezer üres lakás! Nem mindig pont ott, ahol az embereknek szükségük lenne rá, de ettől még a tény tény: 400 ezer! És ha megnézik az irodák piacát, az üzlethelyiségek piacát, ugyanazt látják, hogy túlkínálat van. Hogyan akarják Önök fölpörgetni az építőipart, tisztelt Hölgyeim és Uraim? Felesleges ingatlanokat akarnak építtetni az emberekkel? Nem! Éppen azon dolgozunk, és ebben az ügyben minden javaslatot várunk, hogyan lehet épületek korszerűsítésével, bővítésével, energia-megtakarítási programok meghirdetésével ismét munkát adni az építőiparnak. De ez egy sokkal bonyolultabb kérdés annál, semhogy Önök elővágnak egy számot, és azt mondják, hogy: bezzeg, amíg az ingatlanbuborék felfelé dagadt, akkor milyen sok volt az építkezés; most, amikor meg csőd van, milyen alacsony! Hát ez nem túl szellemes megoldás, tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt javaslom, hogy inkább beszéljünk erről az ügyről komolyan. A földügyekről majd beszélünk, amikor eljön a földtörvény vitája.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Azt mondja Jávor Benedek képviselőtársam, hogy valóságismeret. Mindig az a kis vicc jut eszembe, amit Önökkel kapcsolatban a Fideszben mi mindig szoktunk mondani, hogy Önök büszkék arra, hogy járják az országot, mi meg arra vagyunk büszkék, hogy élünk benne. Úgyhogy valóságismeret-ügyben legyenek egy kicsit alaposabbak! Az államépítés szükséges volt, vagy nem 2010-ben, az új államépítési program elindítása? Erre azt tudom Önnek válaszolni, hogy valami oka csak volt annak, hogy az emberek kétharmaddal egy radikális változásra szavaztak. És ha még egyébként a kétharmados többséget eredményező radikális változás iránti vágyhoz hozzászámolom Önöket is, mindkettőjüket, a Jobbikot is meg az LMP-t is, mert nyilván új pártokat akartak behozni a parlamentbe, nyilván nem viccből, hanem azért, mert a régivel, amelyik itt van közöttünk, nem akartak tovább együtt élni.. Ez az igazság. Tehát azt mondani ezek után, hogy az emberek úgy gondolták, hogy a magyar államot nem kell újjáépíteni, szerintem egy megalapozatlan feltételezés. Azért volt kétharmados siker, azért ülnek ma Önök itt, a Parlamentben, mert az emberek úgy gondolták, hogy a gazdaságpolitika megbukott, és az államot újjá kell szervezni. Van, aki azt gondolta, úgy, ahogy a Jobbik ajánlja – engedjék meg, hogy azt mondjam, szerencsére ennyien voltak, amit látunk –, van, aki azt gondolta, úgy, mint az LMP – szerencsére annyian voltak csak a választók, amennyien Önökre szavaztak –, de a többség azt gondolta, hogy igen, a Fidesz és a kereszténydemokraták által meghirdetett új demokratikus államkoncepciót, a nemzeti együttműködés koncepcióját részesítik előnyben. Ez történt velünk 2010-ben. Kétségkívül, Önök új pártok itt, meg fiatalok is, de annyira azért nem fiatalok, hogy 2010-re se emlékezzenek!

Ami a korrupciós vádakat illeti, sajnálom, hogy ilyen mélyen kell harcolni, de hát ha mélyen kell harcolni, mélyen harcolunk. Szeretném megfogalmazni egyértelműen a magam álláspontját azzal kapcsolatban, amit most már többedszer hallok itt az LMP-től. Önök nem játszanak tiszta lapokkal! Mert ha Önöknek valóban az lenne a problémájuk, hogy feltételezésük szerint Magyarországon bizonyos közbeszerzéseknél erős korrupció van, akkor mindent megtennének, hogy ezt a megfelelő igazságszolgáltatási és hatósági útra tereljék. De Önök nem ezt csinálják, hanem politikai hecckampányt csinálnak, aminek egyetlen haszonélvezője van: a külföldiek. Mondhatnak nekünk, amit akarnak, mindannyian tudjuk: Önök mögött a külföldiek vannak. Ki akarják szorítani a magyarokat, hogy a külföldiek elvihessék a közbeszerzést. Beszéljünk egyenesen! Minden hozzászólásuk olyan pontján támadja meg a magyar gazdasági rendszert, ahol az elmúlt időszakban a külföldiek rovására magyarok szereztek lehetőséget. Ne tekintsék sértésnek, egyszerű igazmondásnak. Ezért mi csak labancpártnak tartjuk Önöket, ez a helyzet.

Nos, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Engedjék meg, hogy elmondjam Önöknek: jobban örültem volna annak, hogyha az előttünk álló félévről – Önök által is jól láthatóan –, annak hatalmas feladatairól szóló előterjesztésemet, még ha kritikával is, de támogatják. Nem ez történt. Azt látom, hogy Önök továbbra is alapjaiban akarják megakadályozni azt a munkát, aminek az elvégzésére mi a magyar választókkal megállapodtunk. Sajnálom, hogy ebből egy ilyen nyílt politikai küzdelem alakult ki ahelyett, hogy pártállásra való tekintet nélkül, vagy ha úgy tetszik: azt legalább bizonyos tekintetben háttérbe szorítva, együtt tudnánk működni az ország érdekében. Annak ellenére tehát, hogy Önök továbbra is Magyarország sikertelensége érdekében érvelnek, hogy azért szurkolnak, hogy a kormány bukjon meg, és csak úgy tud megbukni a kormány, ha az ország is sikertelen lesz, és Önök ezért érvelnek így, ennek ellenére is azt javaslom, hogy minden olyan képviselővel, LMP-ssel, jobbikossal és MSZP-ssel, aki nem osztja ezt a hivatalos pártvonalat, és hajlandó az ország érdekében együttműködni, mindig készen állunk a vele történő együttműködésre.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Mindez videofelvételről:

Orbán Viktor – válaszbeszéd – 2012.09.10. [Csatorna1 YouTube csatorna, szeptember 10., 2012]

A viszonválasz háttere:

Orbán Viktor – parlamenti nyitóbeszéd – 2012.09.10. [Csatorna1 YouTube csatorna, szeptember 10., 2012]

MTI összegzés:

A miniszterelnök szerint az ország ma erősebb, mint 2008-ban volt, nagyobb a mozgástere, ezért nem szorul rá arra, hogy a négy évvel ezelőttihez hasonló, “rossz megállapodást” kössön a Nemzetközi Valutalappal (IMF). Úgy értékelte: Magyarországnak a saját problémái miatt egyébként nem is lenne szüksége biztosításihitel-típusú IMF-megállapodásra, arra az uniós problémák miatt van szüksége.
Orbán Viktor megerősítette: a magyar államkötvényeket “túljegyzik”, a pénzpiac működik, az ország kereke, bár nagy erőfeszítés árán, de forog, ezért Magyarországnak nem kell elfogadnia egy a 2008-ashoz hasonló megállapodást. A kormány alternatív IMF/EU-tárgyalási javaslatának kidolgozása előtt tanulni kell a korábbi hibákból, le kell vonni a 2008-as megállapodás tapasztalatait: a következő kormányülésnek ezért ez lesz az egyik fontos napirendi pontja – jelezte, hozzáfűzve, hogy a kabinet javaslatának alapja a munkahelyvédelmi akcióterv támogatása lesz.        A miniszterelnök azt javasolta, hogy angol mintára Magyarország is állítsa fel a pénzügyi ombudsman, vagyis pénzügyi szószóló intézményét az emberek védelmében, mert bár az elmúlt két évben sokat tettek, hogy az embereket megvédjék az uzsorahitelektől, az erőfölényükkel visszaélő pénzintézetektől, a bankok gyakorta tapasztalt kíméletlenségétől, még mindig sok a “dokumentálható állampolgári sérelem”.
Jelezte továbbá, hogy Magyarországnak is fel kell készülnie a fenyegető élelmiszer-árrobbanásra, ezért az ősz során a gazdasági és vidékfejlesztési tárca külön munkacsoportja készíti fel a magyar nemzetgazdaságot a jövő év tavaszán várható nehéz világhelyzetre.
Az ősszel a parlament előtt álló feladatok között említette az új választási eljárási törvényt, “az alaptörvényben lefektetett szabadság és felelősség eszmei, elvi alapján álló” új Ptk.-t valamint az új földtörvényt is, amellyel megvethető egy új, modern, gazdaközpontú mezőgazdaság birtokrendszerének alapja. Az ősz feladata a szociális adókedvezményre, munkahelyteremtésre, államadósság-csökkentésre és kézben tartott pénzügyekre épülő, jövő évi költségvetés elfogadása is – tette hozzá. Közölte: folytatódik az új magyar államrendszer kiépítése, az igazságszolgáltatás reformja, az egészségügy és az oktatás újjászervezése, és befejeződik a rendőrség átszervezése is.

Bővebb MTI híradás erről: OGY – Orbán: nincs szükség a négy évvel ezelőttihez hasonló, rossz IMF-megállapodásra

Budapest, 2012. szeptember 10., hétfő – A miniszterelnök szerint az ország ma erősebb, mint 2008-ban volt, nagyobb a mozgástere, ezért nem szorul rá arra, hogy a négy évvel ezelőttihez hasonló, “rossz megállapodást” kössön a Nemzetközi Valutalappal (IMF). Magyarországnak a saját problémái miatt egyébként nem is lenne szüksége biztosításihitel-típusú IMF-megállapodásra, arra az uniós problémák miatt van szüksége – mondta Orbán Viktor hétfőn, az őszi parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében, amelyben bejelentette azt is: pénzügyi ombudsmani hivatal felállítását javasolja.

Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában azt mondta, a dolgok a kormány elképzelései szerint alakulnak: százezreket szabadítottak ki “a devizahitelezés fogságából”; bevezették az arányos, teljesítményösztönző, családi alapú adózást, és – a KDNP javaslatai alapján – folytatják is annak kiépítését; továbbá a válság előtti szintre szorították vissza a munkanélküliséget, a munkahelyvédelmi akciótervet pedig “bárki bármit mond, végig is fogjuk vinni”.
A kérdés az – folytatta -, hogy ha a dolgok így, a tervek szerint alakulnak, mi szüksége van az országnak egy IMF-megállapodásra. Magyarországnak saját problémái miatt nincs szüksége az IMF-megállapodásra, mert “stabilan állunk a lábunkon, a magunk problémáit saját erőből is meg tudjuk oldani” – válaszolta, közölve, hogy az országnak az Európai Unió problémái miatt van szüksége egy biztosításihitel-megállapodásra, Magyarország ugyanis így védheti meg magát az “Európát nyomasztó betegségtől”.
Az unió jelenleg inkább a probléma forrása, nem pedig a megoldás, Magyarország azért nem tud kilábalni a problémáiból, mert “visszahúz bennünket az eurózóna válsága” – értékelte a miniszterelnök, aki szerint amiben Magyarország előrelépett, az is azért sikerült, “mert tudatosan mást csináltunk, másképp és más döntéseket hoztunk, mint azok, akik a válságot okozták, és láthatólag nem is boldogulnak vele azóta sem”.
“Számunkra előnyös lenne egy megállapodás, akarunk is megállapodást kötni, de csak jót. (…) Rosszat már kötöttünk” – hangsúlyozta, kijelentve: “Magyarországnak nincs szüksége egy MSZP-típusú megszorításokhoz vezető” megállapodásra az IMF-fel és az Európai Unióval, az ország ugyanis ma erősebb, mint 2008-ban – az előző megállapodás megkötésének idején – volt, nagyobb a mozgástere. Ez szerinte pedig annak a politikai életszabálynak – és az ebből levezetett kormányzati cselekvésnek – köszönhető, amely szerint Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha növeli autonómiáját, erősíti az önálló döntéshozási képességét.
Orbán Viktor megerősítette: a magyar államkötvényeket “túljegyzik”, a pénzpiac működik, az ország kereke, bár nagy erőfeszítés árán, de forog, ezért Magyarországnak nem kell elfogadnia egy a 2008-ashoz hasonló megállapodást. Szavait nagy taps fogadta a kormánypárti padsorokból.
A kormány alternatív IMF/EU-tárgyalási javaslatának kidolgozása előtt tanulni kell a korábbi hibákból, le kell vonni a 2008-as megállapodás tapasztalatait: a következő kormányülésnek ezért ez lesz az egyik fontos napirendi pontja – jelezte, hozzáfűzve, hogy a kabinet javaslatának alapja a munkahelyvédelmi akcióterv támogatása lesz.
A miniszterelnök közölte azt is, hogy bár az elmúlt két évben sokat tettek – és el is értek eredményeket – annak érdekében, hogy az embereket megvédjék az uzsorahitelektől, az erőfölényükkel visszaélő pénzintézetektől, a bankok gyakorta tapasztalt kíméletlenségétől, még mindig sok a “dokumentálható állampolgári sérelem”. Ezért azt javasolta, hogy angol mintára Magyarország is állítsa fel a pénzügyi ombudsman, vagyis pénzügyi szószóló intézményét az emberek védelmében.
Jelezte továbbá, hogy Magyarországnak is fel kell készülnie a fenyegető élelmiszer-árrobbanásra – amely nyomában társadalmi nyugtalanság, feszültség, sőt konfliktusok alakulhatnak ki a világ különböző pontjain -, ezért az ősz során a gazdasági és vidékfejlesztési tárca külön munkacsoportja készíti fel a magyar nemzetgazdaságot a jövő év tavaszán várható nehéz világhelyzetre.
Az ősszel a parlament előtt álló feladatok között említette az új választási eljárási törvényt – amely alkalmazkodni fog ahhoz a tényhez, hogy “a magyar világnemzet lett” -, “az alaptörvényben lefektetett szabadság és felelősség eszmei, elvi alapján álló” új polgári törvénykönyvet (Ptk.), valamint az új földtörvényt is, amely a termelést, a munkát, a munkahelyteremtést szolgálja majd, kielégíti a magyar földművesek százéves életigényét, és megvethető vele egy új, modern, gazdaközpontú mezőgazdaság birtokrendszerének alapja. Az ősz feladata a szociális adókedvezményre, munkahelyteremtésre, államadósság-csökkentésre és kézben tartott pénzügyekre épülő, jövő évi költségvetés elfogadása is – tette hozzá.
Folytatódik továbbá az új magyar államrendszer kiépítése, az igazságszolgáltatás reformja, az egészségügy és az oktatás újjászervezése, és befejeződik a rendőrség átszervezése is – sorolta Orbán Viktor, megemlítve azt is, hogy október 1-jétől magyar katonák biztosítják a kabuli nemzetközi reptér védelmét.
“Most sem ígérhetem, hogy az év végére már olyan államunk lesz, amely teljes egészében megfelel a magyar életigényeknek, és a magyar észjárás szerint működik, de azt ígérhetjük, hogy ezen ülésszak végére már közel leszünk hozzá, és a 2013/14-es tanév megnyitójával végére is érünk az új magyar államszervezet teljes kiépítésének” – mondta a kormányfő.
Szavait azzal zárta, hogy 2012 őszén “saját magunkat kell legyőznünk”, vagyis az országnak le kell győznie kishitűségét, “azt a belénk plántált gondolatot, miszerint ha magyar vagy, úgysem lehetsz sikeres, ha ide születtél, nem boldogulhatsz, legfeljebb, ha elmész innen”.

Az unió problémái miatt van szükségünk IMF-megállapodásra (napirend előtti felszólalás) [Orbán Viktor honlapja, 2012. szeptember 10.]

Orbán Viktor napirend előtti felszólalása.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim!

A parlamenti hagyományoknak megfelelően a politikai évad elején arról szeretnék beszélni Önöknek, hogy milyen feladatok állnak Magyarország előtt, mit kell tennünk megkezdett munkánk sikeres folytatása érdekében. A feladat nem kevés. Az idő szűkös, de a munkát el fogjuk végezni. Befejezzük a választási rendszer átalakítását, és az ősszel megalkotjuk a választási eljárásról szóló törvényt. Egyszerűbb rendszert alkotunk, amely alkalmazkodik a kibővült magyar politikai közösség igényeihez. Olyan rendszert alkotunk, amely számot vet azzal a ténnyel, hogy a magyar világnemzet lett; olyan rendszert alkotunk, amely kiaknázza a világnemzetté válás előnyeit Magyarország számára.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Hosszú évek után megalkotjuk a magyar jogélet egyik sarokkövét, a Polgári törvénykönyvet is. Olyan Ptk.-t alkotunk, amely az alaptörvényben lefektetett szabadság és felelősség eszmei, elvi alapján áll. Reményeink szerint jól szolgálja majd a magyarok egymás közötti viszonyainak megbízható, kiszámítható és ésszerű alakítását. Felhívom a figyelmüket arra a tényre, hogy aligha ismer a magyar történelem olyan négy évet, amiben egyszerre alkottunk volna meg egy új alkotmányt, egy új államigazgatási rendet, egy új Btk.-t és egy új polgári törvénykönyvet.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Átalakítjuk a földszabályozást. Az új földtörvény elvégzi azt a munkát, amit elődeink az elmúlt száz évben elmulasztottak elvégezni, vagy elhárították elvégzését. Az új törvény a termelést, a munkát és az új munkahelyek létrejöttét szolgálja majd, és kielégíti a magyar földművesek százéves életigényét: megadja nekik azt, amit ma az ő történelmi igazságuk nevében megadhatunk. Ezzel a törvénnyel megvethetjük egy új, modern, gazdaközpontú, világviszonylatban is versenyképes mezőgazdaság birtokrendszerének alapjait.

Az ősszel, szokásainknak megfelelően megalkotjuk a 2013-as költségvetést is, amely lehetővé teszi a munkahelyvédelmi akciótervünk kivitelezését. Szociális adókedvezmény, munkahelyteremtés, államadósság-csökkentés, kézben tartott pénzügyek – erre épül a ’13-as költségvetés.

Ezen az őszön folytatjuk az új magyar államrendszer kiépítését. 2010-ben, a magyar állam megújításakor és az államélet újjászervezésekor abból indultunk ki, hogy a XX. század közepére elbukott a nemzeti liberális állam- és nemzetépítési vállalkozásunk, amely pedig számos évtizeden át sikeresen segített bennünket. A nemzeti liberális állam- és nemzetépítés helyébe lépő kísérletek nem állták ki az idő próbáját; ráadásul szégyenteljes, embertelen és barbár kísérletnek is bizonyultak. Világossá vált, hogy faji vagy osztályalapra, fajok és osztályok harcára civilizált, szabad és emberséges államrendet felépíteni nem lehet. A kommunizmus utáni húsz év államépítési kísérlete minden jó szándékú és kiemelkedő színvonalú, intellektuális erőfeszítés ellenére is zavaros maradt, vergődött a posztkommunista indíttatású kísérletek és a polgári államépítés nekibuzdulásai között. Az eredmény egy zavaros és bizonytalan korszak, egy zavaros és bizonytalan alkotmányos rendszer lett a maga nehezen kiszámítható jogrendjével, láthatatlan alkotmányával, az európai gazdasági válság teher- és szakítópróbáját kiállni képtelen Magyarországgal. Egy nemzet és állam, amely képtelen érvényt szerezni saját nemzeti érdekeinek, képtelen közrendet, biztonságot és jövőt biztosítani polgárainak. Ezért mi, magyarok gyorsított államépítési munkát végeztünk el a 2010-es kormányváltás óta. Új alkotmányos államrendet kellett létrehoznunk. Fajok és osztályok küzdelme helyett meg kellett alapítanunk a nemzeti együttműködés rendszerét, amely a nemzeti érdekre, jogok és kötelességek egyensúlyára, valamint a kölcsönös felelősségvállalásra épül. Ezt a munkát most végig kell vinnünk.

Az előttünk álló őszre esik az a munka, amellyel befejezzük a rendőrség átszervezését. Az új igazságszolgáltatási rendszert eredményező reform utolsó mozdulatai is erre az őszre esnek. Folytatjuk az egészségügy és az oktatás újjászervezését, fontos eredményeket akarunk elérni e tekintetben is az előttünk álló hónapokban. Most sem ígérhetem, hogy az év végére már olyan államunk lesz, amely teljes egészében megfelel a magyar életigényeknek, és a magyar észjárás szerint működik, de azt ígérhetjük, hogy ezen ülésszak végére már közel leszünk hozzá, és a 2013-14-es tanév megnyitójával végére is érünk az új magyar államszervezet teljes kiépítésének.

Tisztelt Ház!

2013 ősze az újjászervezett Magyar Honvédség számára is komoly feladatokat tartogat. A civilizált nemzeteknek az emberiség közös értékeinek védelmében folytatott legnagyobb közös katonai vállalkozása a sokat szenvedett Afganisztán békéjének megteremtése. Ez a küldetés a végéhez közeledik. 2014. december 31-éig a szövetségesek kivonják 130 ezer katonájukat, és átadják az ország biztonságáért viselt felelősséget a törvényes afgán kormány kezébe. Ennek az egyébként a hadtörténelemben párját ritkító logisztikai műveletnek egyik legfontosabb színtere és csomópontja a kabuli nemzetközi repülőtér. A magyar honvédek kiemelkedő felkészültségének, bátorságának és nemzetközileg elismert helytállásának fényes elismerése az, hogy 2012. október 1-jétől mi biztosítjuk a kabuli nemzetközi repülőtér védelmét. Honvédeinknek sok sikert, katonaszerencsét, erőt, egészséget kívánok a nehéz küldetésükhöz. Isten óvja őket, mindannyiukat hazavárjuk!

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim!

Az elmúlt két év egyik fontos tapasztalatának következményeit is le kell vonnunk az ősz során. Bár sokat tettünk azért, hogy az embereket megvédjük az uzsorahitelektől, megvédjük az erőfölényükkel visszaélő pénzintézetektől, megvédjük a bankok gyakorta tapasztalt kíméletlenségétől, és bár értünk is el eredményeket, még mindig sok a dokumentálható állampolgári sérelem. Ezért azt javaslom, hogy angol mintára Magyarország is állítsa föl a pénzügyi ombudsman, vagyis a pénzügyi szószóló intézményét az emberek érdekében.

Tisztelt Ház!

Azzal is számolnunk kell, hogy nem vagyunk éppen a szerencse kegyeltjei. A világ mezőgazdaságában kialakult helyzet súlyos és fenyegető. Élelmiszerár-robbanás fenyeget, aminek nyomában pedig társadalmi nyugtalanság, feszültség, sőt konfliktusok alakulhatnak ki a világ különböző pontjain. Magyarországnak is fel kell készülnie az élelmiszerár-robbanásra, ezért az ősz során a Nemzetgazdasági és a Vidékfejlesztési Minisztérium külön munkacsoportja készíti majd fel a magyar nemzetgazdaságot a jövő év tavaszán várható nehéz világhelyzetre.

Tisztelt Ház!

Nem vagyunk a szerencse kegyeltjei azért sem, mert Európa, ezen belül is a meghatározó súlyú eurózóna változatlanul rossz bőrben van, Európa változatlanul saját válságával küzd. Ez a válság szemmel láthatóan nem enyhül. Értékes hónapok és évek mennek el anélkül, hogy az unió vezetői rászánnák magukat a megfelelő lépések megtételére. A válságkezelési világversenyben Európa rosszul áll, Magyarországnak ugyanakkor meg kell védenie magát attól a válságtól, amit nem ő okozott, és amelynek elmélyítéséhez sem járult hozzá. Az őszi parlamenti évad kezdetén tehát azt kell meghatároznunk, milyen lépések megtételére van szükség ahhoz, hogy Európa válsága ne húzza vissza Magyarországot, és mi, magyarok elérhessük céljainkat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mi 2010-ben azt mondtuk: sikeressé akarjuk tenni Magyarországot. Ennek érdekében a nemzeti együttműködési rendszer keretében egy új társadalmi szerződést hoztunk tető alá Magyarország polgárai között, ideértve a magyar államot és az azt irányító kormányt is. Erről szól a kormányprogram. Ezt testesítette meg a választási eredmény és az annak nyomán létrejött kétharmados többség is. A két legfontosabb megállapodásunk az volt, hogy először is ki fogjuk menteni az országot, a magyar családokat és a vállalkozásokat az adósságcsapdából, másodszor munkahelyeket fogunk teremteni, hogy ne maradjon törékeny Magyarország gazdasága. Ez a két legfontosabb megállapodásunk vitt minket előre a munkánk során. 2010 után azonban az európai válság újabb hulláma érte el Magyarországot. Sokan azt mondták, hogy a válság miatt Magyarországnak fel kellene adnia eredeti céljait, fel kellene bontania a tető alá hozott társadalmi szerződést. Sokan mondták – és ügyesen, erősen érveltek –, úgysincs értelme, a megváltozott körülmények között úgysem sikerülhet, vissza kell térni a megszorítások ilyenkor szokásos politikájához. Sokan – itt, a Parlament falai közt és külföldön is – le akartak bennünket beszélni arról, hogy teljesítsük azt, amit vállaltunk. Mi azonban úgy döntöttünk, hogy nem adjuk fel, a válság ellenére is ragaszkodtunk és ragaszkodunk a céljainkhoz. Ragaszkodunk tehát most, 2012 őszén is ahhoz a célhoz, hogy kitörjünk az adósságcsapdából, és ragaszkodunk ahhoz a célunkhoz is, hogy az emberek segély helyett munkából élhessenek.

És most azt kell mondanom Önöknek, tisztelt Képviselőtársaim, hogy a válság ellenére is fontos sikereket ért el Magyarország. Megvédtük a nyugdíjakat. Nem engedtük csökkenteni, ahogy azt Európában sok helyütt tették, hanem évről évre az infláció mértékével növeltük, megőriztük a vásárlóerejét. Ezt fogjuk tenni 2012 őszén, 2013-ban és 2014-ben is. Hozzáfogtunk az államadósság csökkentéséhez; a megörökölt 2010-es helyzettel szemben, amikor az államadósság 80 fölött állt, jelenleg 77 százalék körüli az adósság. Megszüntettük a felelőtlen gazdálkodást, és hosszú évek után sikerült 3 százalék alá szorítani a költségvetési hiányt. A tartósan és jelentősen 3 százalék alatt maradó, fokozatosan csökkenő mértékű államháztartási hiány, valamint a növekvő gazdasági teljesítmény biztosítja, hogy az adósságállomány csökkenése 2013-ban is folytatódjon. Erre kell épülnie a költségvetésnek is. A magyar emberek százezreit szabadítottuk ki az devizahitelezés fogságából, megvédve ezzel sokuk egyetlen vagyonát, vagyis az otthonukat. A legkülönfélébb élethelyzetekhez alkalmazkodó intézkedéseket hoztunk, amelyek biztosítják, hogy mindenki megtalálja a neki kedvező otthonvédelmi formát, legyen az árfolyamgát vagy végtörlesztés. Arányos, teljesítményösztönző és családi alapú adózást vezettünk be, amivel több ezer forintot hagytunk a gyermeket nevelő szülőknél. A családi adórendszer kiépítését folytatva a Kereszténydemokrata Néppárt javaslatait kidolgozzuk, és legkésőbb 2014. január 1-jén be is fogjuk vezetni.

Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Két évvel ezelőtt azt mondtuk, hogy meg fogjuk védeni a magyar emberek munkahelyeit, és mindenkit, akit csak lehet, vissza fogunk segíteni a munka világába, hogy Magyarországon legalább 5,5 millió ember dolgozzon. Ezért indítottuk el a startmunka-programot, ezért támogatjuk a munkahelyteremtő beruházásokat. Meg is van az első eredményünk: mostanra a válság előtti szintre szorítottuk vissza a munkanélküliséget, és ezzel együtt megnöveltük a foglalkoztatottságot. De, tisztelt Hölgyeim és Uraim, nem elégedhetünk meg ennyivel, a helyzet még törékeny, és az élet még mindig nehéz Magyarországon. Ezért Európában elsőként indítunk munkahelyvédelmi akciót, és bárki bármit mond, azt végig is fogjuk vinni. Erre kötöttünk megállapodást a választókkal.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Magyarország közvéleménye ismeri, milyen súlyos összeütközéseket és milyen éles vitákat kellett Magyarországnak vállalnia itthon és külföldön a nemzetközi pénzügyi spekulánsokkal, az újtól elzárkózó, megcsontosodott politikusokkal és multinacionális vállalatvezetőkkel, és bizony gyakran az unió vezetőivel is, hogy tarthassuk magunkat a saját céljainkhoz. Vállaltuk a vitát és a küzdelmet a saját igazunkban meggyőződvén, mert úgy gondoltuk, igenis be lehet vonni a bankokat és a nagy cégeket a válság terheinek megosztásába, úgy gondoltuk, hogy igenis ki lehet menteni a bajba jutott devizahiteleseket az adósságcsapdából, és úgy gondoltuk, hogy igenis a válság ellenére végre lehet hajtani jelentős adócsökkentést a középosztály felerősítése érdekében. Komoly konfliktusok árán, de ezekből a vitákból győztesen kerültünk ki, és ezzel kiszélesítettük Magyarország mozgásterét.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Persze, ha ez így van, akkor választ kell adnunk arra a kérdésre, hogyha a dolgok a tervek szerint alakulnak, ha az élet nehéz is, de haladunk előre, akkor mi szüksége van Magyarországnak egy IMF-megállapodásra? Röviden azt válaszolhatom Önöknek, hogy Magyarországnak a saját problémái miatt nem kell az IMF-fel megállapodnia. Stabilan állunk a lábunkon, a magunk problémáit saját erőből is meg tudjuk oldani, ahogy ezt egyébként az egyik tárgyalópartnerünk, az Európai Unió is elismerte. Magyarországnak valójában az Európai Unió problémái miatt van szüksége megállapodásra, méghozzá egy biztosítási hitel-megállapodásra. Azért kell az IMF-megállapodás, hogy Magyarország megvédje magát az Európát nyomasztó betegségtől. Megvédje magát attól a válságtól, amit nem mi okoztunk, és ma sem mi tartjuk életben.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Pár éve még úgy tűnt, az Európai Unió mindenre megoldás. Ma úgy látom, az Európai Unió inkább a probléma forrása. Mi, magyarok épp azért nem tudunk előrehaladni, mert visszahúz bennünket az eurózóna válsága. Amiben előremehettünk, az csak azért volt lehetséges, mert tudatosan mást csináltunk, másképp, és más döntéseket hoztunk, mint azok, akik a válságot okozták, és láthatóan nem is boldogulnak vele azóta sem.

Tisztelt Ház!

Összefoglalva tehát: nekünk szélesebb hazánk, Európa – hiszen oda tartozunk, Európához – problémái miatt van szükségünk IMF-megállapodásra, hogy az eurózóna válsága ne húzhassa vissza Magyarországot. Mindebből az következik, hogy számunkra előnyös lenne egy megállapodás. Akarunk is megállapodást kötni, de csak jó megállapodást akarunk kötni. Rosszat már kötöttünk. Volt már arra példa, hogy Magyarország egyszer békésen megkötött egy rossz megállapodást, majd a kormány békésen azt mondta az embereknek: ti fizessétek meg az árát – és azzal a mozdulattal ki is faroltak a felelősség alól. Az eredményt ismerjük: nyugdíjcsökkentés, a munkanélküliség elszabadulása és a nyakig eladósodás. Ezt kapták nyakukba a rossz megállapodással a magyarok. Mi nem akarunk rossz megállapodást kötni, mi abban vagyunk érdekeltek, hogy jó megállapodás szülessen. A kérdés csak az – és ez komoly kérdés –, hogy tudunk-e jó megállapodást kötni, van-e hozzá elég erőnk.

Tisztelt Ház!

2010-ben úgy fogtunk munkához, hogy szakítani fogunk azzal az előző kormányok által osztott előföltevéssel, hogy Magyarország kicsi, gyenge, alávetett, és a helyzetén maga nem tud segíteni, ezért az a természetes – szólt a nóta akkoriban –, ha mások mondják meg nekünk, mi legyen; jobb, ha Magyarország csak alkalmazkodik, és nem vállal konfliktusokat a saját céljai érdekében. Mi 2010-ben azt mondtuk, ha sikeressé akarjuk tenni Magyarországot, akkor be kell vezetni egy új politikai életszabályt. Igen, egy új politikai életszabályt. És Tisztelt Ház, a mi politikai életszabályunk az, hogy csak akkor érhetünk el sikert, ha növeljük autonómiánkat, ha erősítjük az önálló döntéshozási képességünket, azaz növeljük Magyarország mozgásterét. Azzal a szűk mozgástérrel ugyanis, ami arra az előföltevésre épült, hogy Magyarországnak mindenben másokhoz kell alkalmazkodnia, nem lett volna esélyünk még a csődöt sem elkerülni, nemhogy sikeres országot építeni, ahol a magyar emberek sikeres életet élhetnek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ez az életszabály és a belőle levezetett kormányzati cselekvés már mutatja az eredményét. Röviden azt mondhatom Önöknek, hogy Magyarország ma erősebb és nagyobb mozgástérrel rendelkezik, mint 2008-ban, ezért nem is kell egy 2008-as típusú megállapodást elfogadnunk, ma nem vagyunk rászorulva. Az államkötvényeket túljegyzik, a pénzpiac működik, az ország kereke, bár nagy erőfeszítés árán, de forog. Magyarországnak nincs szüksége egy MSZP típusú, megszorításokhoz vezető, IMF-európai uniós megállapodásra.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mi egy jó IMF-megállapodást akarunk, mert csak egy ilyen megállapodás áll az érdekünkben. Ezért utasította vissza az IMF-Európai Unió tárgyalódelegáció föltételeit a Fidesz–Kereszténydemokrata Néppárt közös frakcióülése, és kérte fel a kormányt arra, hogy álljon elő egy alternatív javaslattal. Egy jó alternatív javaslat előföltétele, hogy tanuljunk a korábbi hibákból. Ezért először le kell vonnunk a 2008-as IMF-megállapodás tapasztalatait. A következő kormányülés egyik fontos napirendi pontja lesz ez, a rossz szerződés tapasztalatai meggyőződésem szerint hozzásegítenek egy jobb megállapodáshoz. Szeretném, tisztelt Képviselőtársaim, biztosítani Önöket, hogy a magyar kormány egy olyan megoldási javaslatot fog kidolgozni, amely a magyar emberek érdekét szolgálja. Annyit mondhatok előre, mintegy megelőlegezve az előttünk álló tárgyalásokat, hogy ennek a javaslatnak az alapja a munkahelyvédelmi akcióterv támogatása lesz, hiszen Magyarország számára az a jó megállapodás, amely minél több munkahelyet teremt az emberek számára.

Tisztelt Ház!

Hogy elérjük céljainkat, hogy elérhesse Magyarország a céljait, és mi mindannyian elérhessük közös céljainkat, erősnek kell lennünk. Hogy erősek lehessünk, jól kell értenünk az erő, az itt és most szükséges politikai erő természetét. A magyar politikai küzdelmekben rendszeresen összekeveredik az erő és a hatalom fogalma, képzete és értelme. 2012 őszén ebben a különbségtételben pontosnak kell lennünk. Hatalmas az, aki másokat legyőz, erős pedig az, aki legyőzi önmagát. Nekünk az új politikai életszabályok jegyében saját magunkat kell legyőznünk 2012 őszén is. Magyarországnak le kell győznie kishitűségét, a saját jelentéktelenségét sulykoló előföltevéseket és a ránk erőltetett tévképzeteket. Le kell győznünk azt a belénk plántált gondolatot, miszerint ha magyar vagy, úgysem lehetsz sikeres. Ha ide születtél, nem boldogulhatsz, legfeljebb ha elmész innen.

Tisztelt Ház!

Szeretnék mindenkit biztosítani arról, és nemcsak a Tisztelt Házat, hanem a ránk figyelő polgártársainkat is, hogy a magyar parlament 2012 őszén erős lesz. Elég erős lesz ahhoz, hogy jó döntéseket hozzon, és jó megállapodásokat kössön. Ezért a feladatokat haladéktalanul el fogjuk végezni. Ez feszes és pontos munkavégzést kíván, de hiszen ezt várják tőlünk az emberek, és ezt várja Magyarország is. Ezért arra kérem Önöket, hogy tegyék azt, amiért a magyar emberek megválasztották Önöket, parlamenti képviselőket: munkájukkal, politikai hovatartozás nélkül, segítsék hazánkat, segítsék Magyarországot.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!

Vona Gábor reagálása Orbán beszédére + Orbán Viktor viszontválasza (2012-09-10) [JOBBIKparlamentVideo YouTube csatorna, szeptember 10, 2012]

MTI hír erről:

Jobbik: a Fidesz a saját gazdaságpolitikai csődjét keni rá az IMF-re
A Jobbik szerint a Fidesznek kapóra jön a Nemzetközi Valutalappal (IMF) folytatott tárgyalás, hiszen ez “jó ürügyet teremt arra, hogy az örökölt és a saját gazdaságpolitikai csődjét rákenje az IMF-re”. Vona Gábor a miniszterelnök hétfői, napirend előtti felszólalására reagálva azt firtatta, hogy ha a kormányfő bevallása szerint sincs szükség megegyezésre az IMF-el, akkor mégis miért akar a kormány megegyezni a valutalappal. Ha a Fidesz a KDNP-vel közösen ezután fog saját tárgyalási javaslatot kidolgozni, akkor “mit csinált eddig Fellegi Tamás és Varga Mihály; eddig nem volt a kormánynak saját tárgyalási koncepciója?” – kérdezte az ellenzéki frakcióvezető. A választási rendszerrel kapcsolatban a Jobbik szerint nem a regisztráció a megoldás, hanem a műveltségi cenzus, az ellenzéki párt elemi iskolai végzettséghez kötné a szavazáson való részvételt – ismertette.

Bővebb MTI híradás erről: OGY – Vona Gábor: a Fidesz a saját gazdaságpolitikai csődjét keni rá az IMF-re

Budapest, 2012. szeptember 10., hétfő – A Jobbik parlamenti frakcióvezetője szerint a Fidesznek kapóra jön a Nemzetközi Valutalappal (IMF) folytatott tárgyalás, hiszen ez “jó ürügyet teremt arra, hogy az örökölt és a saját gazdaságpolitikai csődjét rákenje az IMF-re”.

Vona Gábor erről Orbán Viktor miniszterelnök hétfői, napirend előtti felszólalására reagálva beszélt az Országgyűlésben.
Az ellenzéki pártelnök-frakcióvezető azt firtatta, hogy ha a kormányfő bevallása szerint sincs szükség megegyezésre az IMF-el, akkor mégis miért akar a kormány megegyezni a valutalappal. Ha a Fidesz a KDNP-vel közösen ezután fog saját tárgyalási javaslatot kidolgozni, akkor “mit csinált eddig Fellegi Tamás és Varga Mihály; eddig nem volt a kormánynak saját tárgyalási koncepciója?” – kérdezte Vona Gábor.
A munkahelyvédelmi akcióterv kapcsán a jobbikos politikus hiányolta, hogy Orbán Viktor beszédében nem esett szó a munkahelyteremtésről. Emlékeztette a kormányfőt arra, hogy soha nem volt ilyen magas a fiatalok külföldre vándorlása.
A választási rendszerrel kapcsolatban a Jobbik szerint nem a regisztráció a megoldás, hanem a műveltségi cenzus, az ellenzéki párt elemi iskolai végzettséghez kötné a szavazáson való részvételt – ismertette Vona Gábor.
Hangsúlyozta azt is: a felszólalásból szerinte hiányzott Orbán Viktor véleménye a magyar gazdaság második negyedévének adatairól, az állami földalap körüli botrányokról, a “Simicska, Nyerges és társai körüli botrányról”, a Belügyminisztérium “nyári ámokfutásáról”, illetve a keleti fordulat kudarcáról.
Részben Orbán Viktor szavait idézve Vona Gábor azzal zárta felszólalását: “hatalmas, aki másokat legyőz, erős, aki önmagát; a Jobbik meg az, aki önöket fogja legyőzni”.

Beszámoló erről a Jobbik webhelyen:

Vona Gábor felszólalásában elmondta, hogy Orbán Viktor beszéde egy kommunikációs trükk volt, mondhatta volna azt is, hogy “minden szétesik, de mi a béke szigete vagyunk”. Vona Gábor úgy látja, nehéz helyzetben van az ország, ha már Gyurcsány Ferenc is sátorban kénytelen lakik. A pártelnök úgy látja, az IMF nem más, mint egy uzsorás, a globalista világrend büntető szerve, a miniszterelnök pedig úgy tesz, mintha ők kérnének Magyarországtól, és nem fordítva.

A Jobbik elnöke beszédében kiemelte, hogy tisztázni kell a szerepeket, mert szerinte a Fidesz a saját csődjét másra szeretné terelni, de nem kerülhető meg az MSZP sem. Mint kifejtette, az IMF követelései egy az egyben az MSZP programja: ők is “teli szájjal” követelték a megállapodást, valamint az ingatlanadó, nyugdíjcsökkentés, leépítések vagy a bankok támogatása is szocialista programra emlékeztet.

Vona feltette a kérdést: ha a Fidesz-KDNP saját javaslatot fog kidolgozni a megállapodásra, az mindenképpen kudarc, hiszen mit tett eddig Fellegi Tamás, vagy Varga Mihály? A miniszterelnök munkahelyvédelmi akciótervére úgy reagált Vona Gábor, hogy a terv forrásairól nem lehet hallani, továbbá a közmunkaprogram nem munkaügy, hanem szociális ügy. Leszögezte: a fiatalok tömeges kivándorlása is óriási gond, hiszen a Tárki felmérése alapján minden második, harminc évnél fiatalabb állampolgár tervezi a kivándorlást.

Vona Gábor a választójogi törvényhez annyit fűzött hozzá: a Jobbik cenzust szeretne, és azt ígérte, bemutatják a Jobbik “Nulla forintos kampány” elképzelését. A pártelnök kitért a gazdaság helyzetére: a háztartások költségvetése visszaesett, ugyanúgy, mint a mezőgazdaság és az építőipar, majd hozzátette: a Simicska-Nyerges ügyről továbbra is kevés szó esik.

Végezetül Vona Gábor választ vár a Belügyminisztérium nyári ámokfutásáról, a “csókakői veszedelemről”, amivel kapcsolatban csak elfogadhatatlan válaszok érkeztek, továbbá Orbán Viktor válaszát várja arról is, hogy nyilatkozhatott a TEK vezetője olyat, hogy “a Jobbik megoldandó probléma.”

Jávor Benedek felszólalása Orbán nyitóbeszéde után – 2012.09.10. [Csatorna1 YouTube csatorna, szeptember 10., 2012]

Beszámoló erről az LMP webhelyen:

A valóságészlelés teljes hiányáról tanúskodó “mesedélutánnak” minősítette a kormányfő napirend előtti felszólalását az LMP frakcióvezetője a parlament hétfői ülésén.

Jávor Benedek szerint Orbán Viktor miniszterelnök “egy picit el van tévedve”, mert úgy beszélt a fajok vagy osztályok harcára épülő rendszerek meghaladásáról, mintha 1989-ben kezdett volna kormányozni.

Magyarországon 2010-ig az európai normák szerinti parlamentáris demokrácia működött – értékelte az ellenzéki politikus, hozzátéve, a jelenlegi kabinet viszont “egészen bámulatos eredményeket ért el” a demokratikus intézményrendszerek leépítésében.

A gazdaságpolitikai kérdésekre áttérve azt mondta, a kormányfő felszólalásában Magyarország gazdasági helyzetének egy “érdekes” olvasatát kapták. Szavai szerint a miniszterelnök által vázoltakkal ellentétben Magyarország olyan mély gazdasági válságban van, amilyen az elmúlt két évtizedben alig sújtotta az országot. A frakcióvezető úgy fogalmazott, hogy a kialakult helyzetet megpróbálhatják az IMF-re fogni, de a valóság az, hogy a kormány gazdasági “ámokfutásának” eredményeképpen a gazdaság jóval nagyobb bajban van, mint a kormányváltás előtt.

A gazdasági visszaesés meghaladja az egy százalékot, a beruházások gyakorlatilag nullára estek vissza, a reálbérek csökkennek, a szociális ellátórendszer romokban hever, a gyógyszerkasszát lefelezték, aki tud, menekül az országból – sorolta.

A frakcióvezető azt is kijelentette: nem látja annak jeleit, hogy a kabinet elszakadt volna az utóbbi húsz évre jellemző megszorító politikától.

Saját elképzeléseiket ismertetve azt mondta, vissza kell állítani a progresszív jövedelemadót, ki kell vezetni a gazdaságot megdermesztő “sarcokat”, meg kell adóztatni a spekulatív tőkemozgásokat, véget kell vetni az “ezermilliárd forintos nagyságrendet elért korrupciós rendszernek”, az állandó rögtönzés helyett kiszámíthatóságot kell hozni a gazdaságpolitikába, be kell vezetni a környezetszennyezésekkel arányos adóterheket és vissza kell szerezni az ország nemzetközi hitelességét.

Budapest, 2012. szeptember 10.

LMP/MTI

Mesterházy Attila felszólalása Orbán nyitóbeszéde után – 2012.09.10. [Csatorna1 YouTube csatorna, szeptember 10., 2012]

MTI hír erről:

MSZP: nem csak erő, ész is kell az IMF-megállapodáshoz
Nem csak erő, hanem ész is kell az IMF/EU megállapodáshoz, ezért jó lenne, ha a miniszterelnök nem csak az erő nyelvén politizálna – mondta Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője Orbán Viktor kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva.    A politikus azt kérte a miniszterelnöktől, hogy hozza nyilvánosságra azokat követeléseket, amelyeket a valutaalap és az EU támasztott, hogy kiderüljön, egyáltalán léteznek-e ezek a feltételek. “Ha valósak ezek a követelések (…) akkor szeretném mondani, ilyen feltétekkel a magyar kormánynak nem szabad az IMF-fel megállapodást kötnie.(…) De ha nincsenek ilyen követelések, akkor miniszterelnök úr, ön egyszerűen szemérmetlenül hazudott a magyar embereknek, hazudott Magyarországnak” nemcsak az elmúlt hetekben, hanem ma is – jelentette ki Mesterházy Attila.

Beszámoló erről az MSZP webhelyen (megegyezik az MTI bővebb híradásával) [MSZP webhely, szeptember 10, 2012]:

Nem csak erő, ész is kell az IMF-megállapodáshoz

Nem csak erő, hanem ész is kell az IMF/EU megállapodáshoz, ezért jó lenne, ha a miniszterelnök nem csak az erő nyelvén politizálna – mondta Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője Orbán Viktor kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva hétfőn a parlamentben.

Az MSZP elnök-frakcióvezetője azt kérte a miniszterelnöktől, hogy hozza nyilvánosságra azokat követeléseket, amelyeket a valutaalap és az EU támasztott, hogy kiderüljön, egyáltalán léteznek-e ezek a feltételek. “Ha valósak ezek a követelések (…) akkor szeretném mondani, ilyen feltétekkel a magyar kormánynak nem szabad az IMF-fel megállapodást kötnie.(…) De ha nincsenek ilyen követelések, akkor miniszterelnök úr, ön egyszerűen szemérmetlenül hazudott a magyar embereknek, hazudott Magyarországnak” nemcsak az elmúlt hetekben, hanem ma is – jelentette ki Mesterházy Attila.
A szocialista politikus az Orbán Viktor által rossznak nevezett 2008-as IMF-megállapodásról azt mondta: ez egy 20 milliárdos hitelkeret volt, amiből 7 milliárdot arra használt a kormány, hogy az országot olcsóbban finanszírozhassa a piacoknál, a másik 7 milliárdot a devizatartalékba helyezte a Magyar Nemzeti Bankba, a maradék hat milliárdot pedig nem hívta le, ehhez Orbán Viktor nyúlt hozzá először, amikor Mol-részvényeket vásárolt belőle.
Az MSZP elnöke a romló gazdasági adatokat sorolva úgy vélte: a miniszterelnök alternatív valóságban él, a magyar emberek és a külföld sem látja ezt a “sikersztorit”. Nő az infláció és a munkanélküliség, csökken a foglalkoztatottság, ezért látható módon a kormány megszorításokra kényszerül idén és jövőre is – tette hozzá a politikus, aki szerint idén 140, jövőre 600 milliárd hiányzik a költségvetésből.
Mesterházy Attila ezért arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy egyszer őszintén és a bátran vállalja a felelősséget, álljon ki az emberek elé és kérjen bocsánatot.
Az ellenzéki frakcióvezető bírálta a választási regisztráció bevezetését, az új birtokrendszert és a rendőrség átszervezését is. A pénzügyi ombudsmani hivatal felállításával kapcsolatban megjegyezte: reméli, hogy a miniszterelnök ennek kapcsán nem Simicska Lajosra gondolt.

***
Mesterházy Attila szó szerinti felszólalása megtekinthető “pdf” formátumban a “Letöltések” pontnál.

OGY_Jegyz_Mesterházy_20120910.pdf

MTI hír: KDNP: működőképes és válságtűrő államot kell kiépíteni

    A KDNP szerint egy működőképes és válságtűrő államot kell kiépíteni a túlköltekező állam helyett. Harrach Péter frakcióvezető Orbán Viktor kormányfő országgyűlési felszólalására reagálva kiemelte: az elmúlt két évben megkezdték az adósság csökkentését, a hiánycél megvalósítását, a nagy rendszerek saját lábra állítását, biztosították a nyugdíjrendszer működőképességét.
Harrach Péter szólt arról, hogy idén ezermilliárd felett van, amit az adósság törlesztésére kell fordítani.    Megjegyezte: az eladósítást a baloldali, szocialista kormány “követte el”, amelyik hagyta azt is, hogy a bankok devizacsapdába csalogassák az embereket. A frakcióvezető Mesterházy Attila MSZP-frakcióvezető azon kijelentésére reagálva, hogy a magyar miniszterelnök hazudott, azt mondta, aki miniszterelnökként hazudott, az Gyurcsány Ferenc volt.

Bővebb MTI híradás: OGY – KDNP: működőképes és válságtűrő államot kell kiépíteni

Budapest, 2012. szeptember 10., hétfő – A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint egy működőképes és válságtűrő államot kell kiépíteni a túlköltekező állam helyett.

Harrach Péter frakcióvezető Orbán Viktor kormányfő hétfői országgyűlési felszólalására reagálva kiemelte: az elmúlt két évben megkezdték az adósság csökkentését, a hiánycél megvalósítását, a nagy rendszerek saját lábra állítását, biztosították a nyugdíjrendszer működőképességét.
Megteremtették továbbá a lehetőségét, hogy az oktatás színvonala nőjjön, és az iskola ne csak oktatási, hanem nevelési feladatát is betöltse, átformálták, ügyfélbaráttá teszik a közigazgatást, segítséget nyújtanak a devizahiteleseknek – sorolta. Utóbbi kapcsán kitért arra, hogy a KDNP javaslatot tett a családi adókedvezmény kiterjesztésére, a járulékokból történő levonásra, és reményei szerint a változtatások 2014. január 1-jén életbe lépnek. Mint mondta, bíznak benne, hogy a családi csődvédelemről szóló javaslatuk is megvalósulhat.
Megemlítette még az otthonteremtés támogatását, és úgy fogalmazott: “fontosak az emberek, fontosak a családok”.
Harrach Péter szólt arról, hogy idén ezermilliárd felett van, amit az adósság törlesztésére kell fordítani. Ez az éves nyugdíjkifizetés 50 százaléka, és az egészségügyre fordított összeg kétharmada – mondta a kereszténydemokrata politikus.
Megjegyezte: az eladósítást a baloldali, szocialista kormány “követte el”, amelyik hagyta azt is, hogy a bankok devizacsapdába csalogassák az embereket. Felidézte, hogy 2008-ban az új szabályok nyolc százalékkal csökkentették a nyugdíjakat, ami egybe esett az IMF-megállapodással. Megjegyezte: a Horn- és a Bajnai-kormány volt az, amely emelte a nyugdíjkorhatárt.
A frakcióvezető Mesterházy Attila MSZP-frakcióvezető azon kijelentésére reagálva, hogy a magyar miniszterelnök hazudott, azt mondta, aki miniszterelnökként hazudott, az Gyurcsány Ferenc volt.

MTI hír: Fidesz: a munkahelyvédelem a legfontosabb feladat

    A Fidesz frakcióvezetője a munkahelyvédelmet nevezte az ország előtt álló legfontosabb feladatnak. Rogán Antal a miniszterelnök napirend előtti felszólalására adott válaszában azt mondta: az elmúlt két évben az Európai Unióban csökkent a foglalkoztatás, de el kell érni az, hogy a kedvezőtlen európai tendencia ne szivárogjon be Magyarországra. Mint mondta, ennek érdekében nemcsak a munkahelyteremtést kell célnak tekinteni, hanem a meglévő állások védelmét is, ezért a Fidesz frakció támogatja a kormány munkahelyvédelmi akciójának végrehajtását.
A nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője egyetértett a miniszterelnökkel abban: nem mindegy, milyen megállapodást köt a kormány az IMF-fel, és abban is, hogy a 2008-as megállapodás jelenleg nem elfogadható az ország számára. Rogán Antal az ezen politikát bíráló MSZP-t és LMP-t IMF-pártoknak nevezte, és azt mondta: a 2008-ban kötött egyezséget 2009-ben a legnagyobb mértékű, csaknem 7 százalékos gazdasági visszaesés követte, nem jöttek létre új munkahelyek, nem lett stabil a költségvetés és olyan törvények születtek, amelyek következtében csökkentek a nyugdíjak vagy a közfoglalkoztatottak bérei.

Bővebb MTI híradás: OGY – Rogán Antal: a munkahelyvédelem a legfontosabb feladat

Budapest, 2012. szeptember 10., hétfő – A Fidesz frakcióvezetője a munkahelyvédelmet nevezte az ország előtt álló legfontosabb feladatnak.

Rogán Antal hétfőn a parlamentben, a miniszterelnök napirend előtti felszólalására adott válaszában azt mondta: az elmúlt két évben az Európai Unióban csökkent a foglalkoztatás, de el kell érni az, hogy a kedvezőtlen európai tendencia ne szivárogjon be Magyarországra.
Mint mondta, ennek érdekében nemcsak a munkahelyteremtést kell célnak tekinteni, hanem a meglévő állások védelmét is, ezért a Fidesz frakció támogatja a kormány munkahelyvédelmi akciójának végrehajtását.
A nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője egyetértett a miniszterelnökkel abban: nem mindegy, milyen megállapodást köt a kormány az IMF-fel, és abban is, hogy a 2008-as megállapodás jelenleg nem elfogadható az ország számára.
Rogán Antal az ezen politikát bíráló MSZP-t és LMP-t IMF-pártoknak nevezte, és azt mondta: a 2008-ban kötött egyezséget 2009-ben a legnagyobb mértékű, csaknem 7 százalékos gazdasági visszaesés követte, nem jöttek létre új munkahelyek, nem lett stabil a költségvetés és olyan törvények születtek, amelyek következtében csökkentek a nyugdíjak vagy a közfoglalkoztatottak bérei.
A Fidesz politikusa az elmúlt két év fontos, ám az IMF által nem támogatott intézkedései között sorolta fel a családi adókedvezményt vagy a devizahitelesek megsegítését. Arra kérte a kormányt, ez után is határozottan álljon ki a magyar emberek, a magyar családok és a magyar cégek védelme érdekében.
Rogán Antal közölte azt is: megdöbbentették Jávor Benedek (LMP) szavai, miszerint 2010-ben ért volna véget Magyarországon a demokrácia. Mint fogalmazott, eddig azt hitte, hogy az LMP politikusai számára elfogadhatatlan volt az, ami 2006 őszén történt.

Rogán: A foglalkoztatottság elérte a válság előtti szintet + videó + képek [FIDESZ webhely, szeptember 10, 2012]

A Fidesz képviselőcsoportjának meggyőződése szerint az ősz legfontosabb kihívása Magyarországon a munkahelyek védelme – jelentette ki Rogán Antal. A frakcióvezető figyelmeztető jelnek nevezte, hogy az unió tagállamaiban megtört az előző évek emelkedő trendje, és csökkenő tendenciát mutat a foglalkoztatottság. Emlékeztetett, a miniszterelnök helyesen fogalmazott akkor, amikor azt mondta, hazánkban ezzel szemben az elmúlt két év eseményei ellenkező irányba mutatnak: Magyarországon nemcsak nőtt a foglalkoztatottság, de az elmúlt napokban elérte a válság előtti szintet.

<videófelvétel a cikk eredeti helyén tekinthető meg>

Napirend előtti felszólalásában Rogán Antal az IMF-megállapodásról is beszélt. A frakcióvezető arra kérte a miniszterelnököt, kérdezze meg Mesterházy Attilától, hogyha az MSZP frakcióvezetője szerint nem elfogadhatók azok a bizonyos feltételek, akkor mi történt 2008-ban, 2009-ben. A szocialisták miért is szavazták meg 2009-ben a nyugdíjak jelentős csökkentését? – kérdezte. Rogán Antal aláhúzta, a baloldali kormány által kötött IMF-megállapodást ismerjük, pontosabban annak következményeit. A parlament 2009-ben törvényeket alkotott, amit az MSZP-s képviselők kivétel nélkül megszavaztak. Ebben benne volt a nyugdíjak és a bérek csökkentése – emlékeztetett a Fidesz frakcióvezetője. Minden magyar tanár, közalkalmazott, köztisztviselő, kórházakban dolgozó orvos vagy ápolónő fájdalmasan vehette észre, hogy elveszítették a 13. havi bért, jelentősen csökkent a fizetésük – sorolta.

A szocialisták programjában szerepelhetett az általános értékalapú ingatlanadó is, különben miért szavazták ezt meg tisztelt MSZP-s képviselők? – tette fel a kérdést Rogán Antal, hozzátéve: ez az adó csak azért nincs, mert szocialistáknak nem sikerült végrehajtaniuk, ellentétben az előbb felsorolt intézkedésekkel. Rogán Antal leszögezte: Magyarországnak ma nem a 2008-as IMF-megállapodásra van szüksége.
Rogán Antal szerint úgy tűnik, a parlamentben van két IMF-párt, az MSZP és az LMP. A frakcióvezető mindkét párt figyelmét felhívta arra, hogy nem mindegy, milyen IMF-megállapodást köt az ország. Felidézte, a 2008-as IMF-megállapodásnak nagyon súlyos következményei voltak. A politikus egyetért a miniszterelnökkel abban, hogy a kormánynak meg kellene vizsgálnia, elérte-e az a megállapodás a célját, volt-e abból gazdasági növekedés. A fideszes képviselő emlékeztetett: 2009-ben volt Magyarországon a legnagyobb mértékű visszaesés, közel 7 százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, a 2002-es szinthez képest 2010-re kétszeresére nőtt a munkanélküliség, és 2010-ben a mostani kormánynak hihetetlen erőfeszítéseket kellett tenni annak érdekében, hogy a költségvetési hiányt tartani tudja. Lehet, hogy az IMF-pártok számára mindegy, milyen megállapodás születik, de Magyarország polgárai számára nem – jegyezte meg.

Rogán Antal arról is beszélt, hogy az elmúlt két évnek sok olyan fontos eredménye van, amiket az IMF nagyon sokszor nem támogatott. Példaként említette a gyerekek után járó adókedvezményt, a devizahitelesek megsegítését. A Fidesz frakcióvezetője arra kérte a miniszterelnököt és kormányt – ahogyan eddig is tette – , ezután is határozottan álljon ki a magyar emberek, a magyar családok és a magyar cégek érdekei mellett.  Minket azért küldtek annak idején kétharmados felhatalmazással ide a magyar parlamentbe, mert a választók tudták, kell egy olyan politikai erő, amely a legkeményebb nemzetközi viharok közepette is a legerőteljesebb nemzetközi érdekekkel szemben is ki tud állni az ő érdekeik mellett. Mert az ő érdekeik nem egyeznek sokszor sem Brüsszel, sem az IMF, sem a nagy cégek, sem a bankok érdekeivel. Mi eddig így cselekedtünk, és arra kérjük a miniszterelnök urat, hogy a kormány ezután is így cselekedjen – fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője.

Rogán Antal megdöbbentőnk nevezte az LMP-s Jávor Benedek azon szavait, miszerint 2010-ben ért volna véget Magyarországon a demokrácia. Én addig azt hittem, az, ami 2006 október 23-án történt, azt az LMP képviselői nem fogadják el – tette hozzá. Nagyon szeretném, ha azt, ami 2006 október 23-án történt, legalább mi – akik nem az MSZP soraiban ülnek – , soha nem fogadnánk el a demokrácia részeként – zárta felszólalását a Fidesz frakcióvezetője.

Reklámok
Post a comment or leave a trackback: Trackback URL.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: