Van-e a szoclib pártoknak valódi elemzéssel kialakított értékítélete a helyes, szükséges és lehetséges kormányzásról?

Érdemes összehasonlítani az alábbi Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) megítélést a szoclib ellenzéki pártok itéleteivel. Ezt követően szvsz elég egyértelmű, hogy mi a címben megfogalmazott kérdésre adható egyetlen lehetséges válasz. Érdemi kormánykritika, valójában a hazai termelés potenciálját 22 éve súlyosan alulértékelő, a multikat neoliberálisan felülértékelő gazdasági rendszer akaratlan kritikája: Róna Péter című bejegyzésem is azt példázza, hogy a kormányzás kritikájának egészen másként kellene megjelennie.

Gazdaság-kamara
Félidőben a kormány – Parragh: az átalakítások iránya helyes, csak a tempó lassú

    Budapest, 2012. május 8., kedd (MTI) – Parragh László szerint megfelelő területeken kezdett hozzá a kormány strukturális átalakításokhoz, viszont a végrehajtás sebességében problémát lát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

A strukturális átalakítások nagyon sokszor elkerülhetetlenül a “frontsebész” technológiájával történnek, mivel a Magyarországon tartósan és mélyen rossz pályán lévő rendszereket kell visszatéríteni a helyes útra, és ez csak komoly összeütközések, konfliktusok árán lehetséges – mondta a kamarai elnök az MTI-nek.
Közölte: egyetért azzal a kormányzati szándékkal, hogy a ciklus második felében konszolidációs politikára van szükség. Ez viszont előre vetíti azt a veszélyt, hogy a gazdasági környezet átalakítása nem fog a kellő mélységig elmenni.
A 2010-es országgyűlési választások előtt Parragh László Orbán Viktor Fidesz-elnökkel közös nyilatkozatban rögzítette a magyar gazdaság talpra állításához, a munkahelyek megvédéséhez, a kis- és középvállalkozások támogatásához, az ország versenyképességének javításához szükséges feladatokat, köztük a bürokrácia csökkentését, a korrupció visszaszorítását, a kereskedelemfejlesztés korszerűsítését, a Széchenyi-kártya továbbfejlesztését, a szakképzés átalakítását, az uniós források eredményesebb felhasználását, a strukturális átalakításokat.
A közös nyilatkozatban megfogalmazottak teljesülésével kapcsolatban Parragh László úgy értékelte, a kormány a gazdaságot körülvevő struktúra minden területéhez hozzányúlt, ezek érdeksérelmeket, feszültségeket generáltak, ugyanakkor óriási eredmény: ennek ellenére az alapvető társadalmi béke fennmaradt.
Emlékeztetett arra, hogy támogatták az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését. Hozzátette: a kormány a jövőben is tartson ki az intézkedés mellett, hogy érzékelni lehessen az előnyeit is a bevezetést követő társadalmi trauma után.
A kamara egyik legkomolyabb elvárása a kormánnyal szemben az oktatás, a szakképzés átalakításában volt, és az ehhez szükséges feladatokat is keretmegállapodásban rögzítették.
Parragh László szerint a szakképzés átalakítása időarányosan teljesült, és ez várható a jövőben is, bár a folyamatot sokan próbálják akadályozni. Az új szakképzési modell bevezetése mellett a felsőoktatás átalakításának iránya is megfelel a gazdasági szereplők elvárásainak.
Az MKIK elnöke úgy értékelte, hogy a kereskedelemfejlesztés átalakítása is sikeres lesz, mivel a kormány erőteljes fordulatot hirdetett meg egyrészt az orientációban – beemelte Kínát, az Arab-világ és Eurázsia országait is a célterületek közé -, másrészt az eszközrendszerben, az intézményrendszer átalakításával. Már az idén látható eredmények lesznek a kamara és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) hálózatának összekötésében – tette hozzá.
Jelentős előrelépés történt a Széchenyi-kártya továbbfejlesztésében, és további eredményt lehetne elérni, ha a rendszert működtető Kavoszt közreműködő szervezetté fejlesztenék az uniós források felhasználásában, kihelyezésében.
Parragh László szerint az adócsökkentés és a “söralátét” ígérete nagyon ellentmondásosan teljesült eddig, mert miközben egyes területeken csökken az adó, másutt nő, a megszűnt kisadók helyett újak lépnek be, a Széll Kálmán Terv 2.0 verzióból pedig az látszik, hogy újabb anyagi és adminisztrációs terhek várhatók a vállalkozások számára.
Minden ígéret és politikai akarat ellenére sem sikerült a gazdaság irányába átcsoportosítani az uniós forrásokat, aminek egyik okát a kamara elnöke abban látja, hogy az intézményrendszer európai és nemzeti szinten egyaránt olyannyira önjáróvá erősödött az elmúlt években, hogy nehéz rajta változtatásokat keresztülvinni. Emellett érzékelhető, hogy az Európai Unió nem engedi az operatív programok között átcsoportosítani a forrásokat, ami már a növekedésnek is gátja.
A közösségi támogatások lehívása sok esetben önerő hiánya miatt akad el. Az önkormányzatoknak nincs pénzük az uniós beruházásokhoz szükséges saját erőt biztosítani, illetve a beruházást pénzügyileg menedzselni az utófinanszírozásig. A kamara nem zárja ki, hogy 1.000 milliárd forintos nagyságrendű uniós forrás ragad be, 2013 végéig nem lehet majd lekötni. A helyzeten némileg segítene, ha az uniós források felhasználásánál maximum feltételként azt határoznák meg, amit az Európai Unió minimumként fogalmaz meg.
Parragh László kitért arra, hogy a kamara megkapta azokat a jogosítványokat, amelyek feltétlenül szükségesek a modern, európai kamarai rendszer kialakításához. Szerinte a kamarai rendszer átalakítása korántsem fejeződött be, a politika fog majd rádöbbenni arra, hogy kényszerpályán van, főleg az agrárium és a szakmai kamarák kérdésében.
Az agrárium esetében azzal, hogy nem született új döntés az ügyben, filozófiai értelemben kicsúszott a talaj a szakminisztérium agrárkamarai elképzelései alól, holott a termőföld, az élelmiszerpiac, élelmiszerkereskedelem védelme érdekében az agrárkamarai törvény lehetne egy olyan “finom” eszköz, amelyet más országok “szépen csendben” használnak piacvédelmi célokra.
A kormány rá fog ébredni arra, hogy az agrárium rendbe tétele, megerősítése, megszervezése nélkülözhetetlenné teszi egy jól működő agrárkamarának, vagy egy egységes magyar gazdasági kamarának a létrehozását – mondta Parragh László az MTI-nek.
Két éve, 2010. május 29-én tette le az esküt az Országgyűlés előtt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány. A második Orbán-kormány a rendszerváltozás óta a legkisebb; nyolc minisztériummal kezdte meg a munkáját. A kormányfő az eskütétel előtt arról beszélt, hogy nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve szerint.

egr \ gpe \ gkp
MTI 2012. május 8., kedd 4:00


SZOCLIB ELLENZÉKI PÁRTOK NYILATKOZATAI A KORMÁNYÁTALAKÍTÁS KAPCSÁN + AZ UTOLSÓ HÉTFŐI ORSZÁGYŰLÉSI NAP MEGNYILVÁNULÁSAI

LMP

Pártok-LMP
Kormányátalakítás – LMP: politikai verőemberek kerülnek pozícióba

Budapest, 2012. május 11., péntek (MTI) – Az LMP szerint a kormányzati személyi változások azt mutatják, hogy a kabinet egyre gyorsuló tempóban száguld a rossz irányba – mondta az Orbán Viktor miniszterelnök által pénteken bejelentett személyi változásokra reagálva Jávor Benedek. Az LMP frakcióvezetője budapesti sajtótájékoztatóján elhibázottnak nevezte a kormányátalakítást és úgy fogalmazott, hogy most politikai verőemberek kerülnek pozícióba.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában jelentette be, hogy Lázár János, a Fidesz jelenlegi parlamenti frakcióvezetője lesz a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Lázár Jánost a frakcióvezetői székben Rogán Antal váltja, az IMF-főtárgyalói poszton pedig Varga Mihály követi Fellegi Tamást.
Jávor Benedek úgy fogalmazott: a változtatások azt mutatják, hogy szó sincs az ülésszak elején emlegetett konszolidációról. Szavai szerint „olyan politikai verőemberek kerülnek most pozícióba, mint Lázár János, aki meghonosította a magyar parlamentben a családok és felmenők tetteiért viselt felelősség fogalmát és Rogán Antal, aki Lázár Jánossal együtt az elmúlt évek leggyalázatosabb törvényeinek jó részéért felelős”.
Hangsúlyozta, hogy ezek a politikusok terjesztették be azon adótörvényeknek a jelentős részét, amelyek a „jelenlegi gazdasági krachért elsősorban felelősek”.
Annak a véleményének is hangot adott, hogy hozzájuk köthetőek a „magyar demokratikus jogrend leépítésében” szerepet játszó jogszabályok, például a médiatörvény. Hangsúlyozta, hogy ezt a törvényt a jövő héten újra kell tárgyalnia a parlamentnek, mert a jogszabályról az Alkotmánybíróság is úgy vélekedett, hogy az számos ponton elfogadhatatlan és az alaptörvénnyel is ellenes.
Jávor Benedek kijelentette azt is, hogy Lázár János és Rogán Antal kinevezésétől az elhibázott politika és a politikai konfliktusok megerősödését lehet várni.
Az LMP szerint inkább Matolcsy György nemzetgazdasági és Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztereket kellene meneszteni a kormányból. Utóbbi kapcsán úgy fogalmazott, hogy nincs olyan demokratikus ország, amelyiknek a vidékfejlesztési minisztere „ilyen botrányos földügyekkel a háta mögött” hivatalban maradhatna.
A Varga Mihály kinevezésére vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, ebből is látszik, hogy a kormányfő nem elégedett az IMF-tárgyalások alakulásával. Hozzátette, nem hiszi, hogy Varga Mihály belépése lényegi változásokat hozna, mert az alapvető döntések a miniszterelnök szintjén születnek meg.

bnd \ bdó
MTI 2012. május 11., péntek 11:06

LMP: az új megszorítások az ország fejlődésének gátjai [Országgyűlés-napirendelőtt
OGY – Krónika 1. rész (napirend előtt: gazdaságpolitika, honosítás, anyák napja) MTI 2012. május 7., hétfő 14:39]

    Az LMP-s Jávor Benedek szerint nem a válság és nem is az Európai Unió az ország fejlődésének gátja, hanem Orbán Viktor és a Fidesz, valamint az általuk bevezetett “megszorító csomag”.
Szerinte a kormány orosz rulettet játszik az országgal, amikor a bejelentett adókra építi a konvergenciaprogramot. Kifogásolta, hogy a kabinet nem ismeri az ezektől várható pontos bevételeket sem, és azt mondta, ebben az országban csak két ember kap valódi segítséget a kormánytól: Simicska Lajos és Nyerges Zsolt.
Cséfalvay Zoltán azt hangsúlyozta válaszában, hogy a kormány tavaly megállította az adósság növekedését, sőt az csökkenni kezdett, emellett a kabinet leszorította az államháztartási hiányt is.
Hozzátette: a bevezetendő adóstruktúra gátolja legkevésbé a növekedést és a foglalkoztatás bővülését. Szerinte egy újonnan bevezetendő adónál nem tudható pontosan, hogyan reagál arra a lakosság, ezért csak tág keretek között kalkulálhatók a bevételek.

Orbán: a nemzeti együttműködés rendszerében nincsenek oligarchák

[Országgyűlés-azonnalikérdések
OGY – Krónika 4. rész (azonnali kérdések) MTI 2012. május 7., hétfő 14:39]

    A nemzeti együttműködés rendszerében nincsenek oligarchák – jelentette ki Orbán Viktor.
A kormányfő az LMP-s Karácsony Gergely azonnali kérdésére válaszolt. Az ellenzéki politikus azt tudakolta, hogy a kormány miért Fidesz-közeli oligarchák – például Simicska Lajos és Nyerges Zsolt – érdekeit képviseli, miért nem a magyar emberekét.
Orbán Viktor úgy felelt: a nemzeti együttműködés rendszerében nagytőkések vannak, oligarchák azonban nincsenek és nem is lesznek. “A mi fölfogásunk szerint oligarcha az a milliárdos, aki közvetlen politikai hatalmat is akar szerezni a gazdasági súlya mellé (…) és elfoglal például egy pártot (…) vagy miniszterelnökké választják” – mondta, megjegyezve, hogy a Fideszt ezt ellenzi és visszautasítja.
“A Fidesz a középosztály kezében fogja tartani a hatalmat” – húzta alá. Hozzátette, kormánya azt szeretné, ha minél több nagytőkés, sikeres középosztálybeli, és minél kevesebb szegény ember lenne Magyarországon, ehhez pedig sikeres vállalkozásokra van szükség.

RÉSZLETESEBBEN:
Országgyűlés-azonnalikérdések
OGY – Orbán: a nemzeti együttműködés rendszerében nincsenek oligarchák

    Budapest, 2012. május 7., hétfő (MTI) – A nemzeti együttműködés rendszerében nincsenek oligarchák – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, ugyanakkor hangsúlyozva: nagytőkésekre, sikeres milliárdosokra és magyar nagyvállalatokra szüksége van az országnak.

A kormányfő az LMP-s Karácsony Gergely azonnali kérdésére válaszolt. Az ellenzéki politikus azt tudakolta, hogy a kormány miért Fidesz-közeli oligarchák – Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, valamint az érdekeltségükbe tartozó vállalkozások, így például a Közgép Zrt. – érdekeit képviseli, miért nem a magyar emberekét, a kis és közepes vállalkozásokét, a gazdálkodókét.
Orbán Viktor úgy felelt: a nemzeti együttműködés rendszerében nagytőkések vannak, oligarchák azonban nincsenek és nem is lesznek. “A mi fölfogásunk szerint oligarcha az a milliárdos, aki közvetlen politikai hatalmat is akar szerezni a gazdasági súlya mellé, az ország fontos ügyeinek eldöntését is saját hatáskörébe akarja vonni, elfoglal például egy pártot (…) vagy miniszterelnökké választják, így egy adott parlamenti többség támogatásával egy kézbe kerül a milliárd és a politikai hatalom” – mondta, megjegyezve, “lehet, hogy más pártoknál ez elfogadott”, de a Fideszt ellenzi és visszautasítja.
“A Fidesz a középosztály kezében fogja tartani a hatalmat” és a középosztály nevében gyakorolja azt – húzta alá. Hozzátette, kormánya azt szeretné, ha minél több nagytőkés, sikeres középosztálybeli, és minél kevesebb szegény ember lenne Magyarországon, ehhez pedig sikeres vállalkozásokra van szükség.
Karácsony Gergelynek azt mondta: ha bármely, az államhoz köthető gazdasági ügyben jogsértésről van tudomása, tegyen feljelentést, hiszen ez kötelessége is. Az LMP-s képviselő ezzel kapcsolatban közölte: így fog tenni, így tettek az előző ciklusban, és a közelmúltban is így jártak el, feljelentették például a földalapkezelő vezetőjét.
Az ellenzéki politikus a miniszterelnök szavaira úgy reagált: Simicska Lajos valóban nem a Fidesz elnöke, ám Orbán Viktor nevezte ki annak idején a párt gazdasági igazgatójának, majd az APEH élére. “Ha azt gondolja, hogy bárki Magyarországon beveszi azt a szöveget, hogy Simicska Lajos nem a Fidesz embere, akkor ön nagyon naiv, miniszterelnök úr. Önt a választói úgy fogják lapátra tenni, mint a szocialistákat korábban, ezek miatt az ügyek miatt” – címezte a kormányfőnek.
Orbán Viktor viszonválaszában azt mondta, egyszer már lapátra tették a választók, és fogják is még, függetlenül attól, hogy Karácsony Gergely szavainak “sok köze nincs a valósághoz”. “Ez ilyen szakma, szokva vagyunk hozzá” – jelezte.
A képviselő felvetésére úgy válaszolt, állami beosztásba is szokott kinevezni olyanokat, akiknek korábban jelentős gazdasági szerepük volt. “Ez helyes, föltéve, hogy jól végzik a munkájukat. Ezt várjuk el tőlük: végezzék jól munkájukat és tartsák be a törvényeket. Egyébként Magyarországnak nagy, magyar vállatokra szüksége van a pénzügyi szektorban, a biztosítási iparban, az építőiparban, az energiaiparban, a járműgyártásban, a gyógyszeriparban, az élelmiszeriparban, információs technológiákban, a szállodaiparban és minden jelentős területen. Igen, nagytőkésekre, sikeres, sok milliárddal rendelkező vállalkozókra van szükségünk” – mondta, megjegyezve, különben mindent “a külföldiek visznek el.
Ha tudja ön ezt, ha nem, amikor a magyar tőke ellen beszél, labancpolitikát folytat, amit én elutasítok” – mondta Orbán Viktor.

LMP: három év alatt felére csökkent a gyógyszertámogatás [Országgyűlés-azonnalikérdések
OGY – Krónika 5. rész (azonnali kérdések) MTI 2012. május 7., hétfő 14:39]

    Az LMP-s Szilágyi László azt kifogásolta, hogy a két Széll Kálmán Terv értelmében három év alatt felére csökkentette a kormány a gyógyszertámogatást. Szerinte a betegek állapotának romlása miatt a kórházak terheit növeli a jövőben az intézkedés.
Halász János államtitkár szerint az államkassza védelme érdekében elkerülhetetlen a gyógyszerkiadások további felülvizsgálata. Fontosnak nevezte ugyanakkor azt, hogy rendelkezésre álljanak hatékony terápiás lehetőségek és folyamatos legyen a gyógyszerellátás.

LMP: mikor lesz végre érdemi bürokráciacsökkentés?

[Országgyűlés-azonnalikérdések
OGY – Krónika 5. rész (azonnali kérdések) MTI 2012. május 7., hétfő 14:39]

    Vágó Gábor (LMP) szerint a kabinet vállalkozásromboló gazdaságpolitikát folytat, a növekedést ígérő gazdaságpolitikája a “saját inkompetenciája miatt megbukott”, így elmondható, hogy nem a nemzeti ügyek, hanem a “nemzeti ügyetlenkedés” kormánya. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, mikor teremt kiszámítható gazdasági környezetet a kormány, és miért nem támogatja az LMP adómoratóriumi javaslatát, amely megtiltaná az adók évközi kivetését.
Orbán Viktor miniszterelnök válaszában leszögezte: a kormány sajnos nem mondhat le az évközi adómódosítások – “egyébként legkevésbé sem kívánatos” – gyakorlatától, mivel egyetlen európai ország sincs most ebben a helyzetben. A bürokráciacsökkentéssel kapcsolatban leszögezte: “sokat tettünk, de nem eleget“. Példaként említette, hogy 10 százalékra csökkent a kisvállalkozások társasági nyereségadója, tíz kisadót megszüntettek és meghirdették az Új Széchenyi Tervet.
Vágó Gábor viszontválaszában azt mondta: bár a kormány valóban megszüntetett tucatnyi kisadót, de helyette kéttucatnyit vezetett be.
Orbán Viktor válaszul kifejtette, a kormány nem vezette még végig az összes eddig bejelentett intézkedést, ezért van még tennivaló.

RÉSZLETESEBBEN:
Országgyűlés-azonnalikérdések
OGY – Orbán: újabb és újabb bürokráciacsökkentés szükséges

    Budapest, 2012. május 7., hétfő (MTI) – A kormány sokat tett, de nem eleget, ezért újabb és újabb bürokráciacsökkentő csomagokra van szükség a magyar vállalkozások segítése érdekében – válaszolva az LMP-s Vágó Gábor azonnali kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben.

Vágó Gábor emlékeztette a kormányfőt, hogy 2012-ben 1800 felszámolás és 3000 végelszámolás történt eddig, ami 50 százalékkal több, mint 2011 első négy hónapjában, miközben mindössze 1820 új cég alakult. Az ellenzéki politikus szerint a magyar kormányzat vállalkozásromboló gazdaságpolitikát folytat, a növekedést ígérő gazdaságpolitikája a “saját inkompetenciája miatt megbukott”, így elmondható, hogy ez a kormány nem a nemzeti ügyek, hanem a “nemzeti ügyetlenkedés” kormánya. Vágó Gábor azt kérdezte: mikor teremt végre kiszámítható gazdasági környezetet a kormány és miért nem támogatja az LMP adómoratóriumi javaslatát, amely megtiltaná az adók évközi kivetését.
Orbán Viktor miniszterelnök válaszában leszögezte: a kormány sajnos nem mondhat le az évközi adómódosítások – “egyébként legkevésbé sem kívánatos” – gyakorlatától, mivel egyetlen európai ország sincs abban a helyzetben, hogy erről lemondjon a jelenlegi gazdasági helyzetben. A bürokráciacsökkentéssel kapcsolatban leszögezte: “sokat tettünk, de nem eleget”. Példaként említette, hogy 10 százalékra csökkent a kisvállalkozások társasági nyereségadója, 10 kisadó megszűntettek, kiszélesítették a Széchenyi-kártyát és meghirdették az Új Széchenyi Tervet. Hangsúlyozta: a kormánytöbbség határozottan kiállt hazai vállalkozások mellett. Hozzátette: a megszűnő vállalkozások egy része azért szűnik meg, mert adócsalást folytatott, így ezekért “nem kár”.
Vágó Gábor viszontválaszában elmondta: bár a kormány valóban megszüntetett tucatnyi kisadót, de helyette kéttucatnyit vezetett be. Szerinte a vállalkozások között nagyon rossz a hangulat a folyamatosan változó gazdasági környezet miatt és továbbra is csak bejelentések és tervek vannak érdemi adminisztrációcsökkentés helyett.
Orbán Viktor viszontválaszában egyetértett azzal, hogy túl sok még a bürokrácia, ezért újabb és újabb csomagok kellenek, valamint azzal is, hogy a kormány nem vezette végig az összes eddigi bejelentett intézkedést sem, ezért “a végrehajtás területén is van még tennivaló”. Hozzátette: igyekszik megszüntetni ezt a gyakorlatot a következő időszakban.

Átneveznék a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot

[Országgyűlés-határozathozatalok
OGY – Krónika 6. rész (határozathozatalok, Nefmi-átnevezés) MTI 2012. május 7., hétfő 14:39]

   A határozathozatalokat követően a Nemzeti Erőforrás Minisztérium  átnevezéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját kezdték meg a képviselők. A javaslat értelmében a tárca neve Emberi Erőforrások Minisztériuma lenne.
Rétvári Bence államtitkár rövid expozéjában azt mondta, a cél annak kifejezése, hogy a tevékenység középpontjába az emberi erőforrás helyeződik, így az emberi környezetet biztosító csúcsminisztérium lenne.
Az államtitkár megjegyezte, húsz évig töretlen volt a gyakorlat, amely szerint a kormányzati szerkezet-átalakításokat az ellenzék mindig támogatta.

Schiffer András (LMP) szintén pótcselekvésnek minősítette a minisztérium átnevezését, majd azt mondta, mivel nincs az intézkedés mögött sem új kormány, sem új kormányprogram, és ezzel strukturális átalakítás, ezért felesleges foglalkozni vele.
Répássy Róbert államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy az a pótcselekvés, amit az ellenzék csinál.

Vita a szerződések következmények nélküli érvényteleníthetetlenségéről [Országgyűlés-jogalkotás
OGY – Krónika 7. rész (Ptk.-módosítás, Eximbank, részletes viták) MTI 2012. május 7., hétfő 14:39]

Papcsák Ferenc (Fidesz) hétfő este előterjesztőként ismertette a Polgári törvénykönyv (Ptk.) módosítására beadott indítványát. Mint mondta, Vas Imre frakciótársával azt kezdeményezik, hogy a szerződések érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól anélkül is kérni lehessen, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását is kérnék. Hozzátette: azt szeretnék, ha ezt a rendelkezést az ügyészi perindítás esetén is alkalmazni lehetne. A kormánypárti politikus indoklásában úgy fogalmazott, a változtatás a jelenleg kodifikáció alatt álló új Ptk. szellemében született, de bevezetését már most indokoltnak látják.

Steiner Pál (MSZP) ezt követő felszólalásában azt mondta, a változtatás elfogadása teljes jogbizonytalanságot okozna, hiszen olyan perek indulhatnának, amelyeknek nem lesz jogi következménye. Az ellenzéki politikus úgy látja, a jogot a módosítással akár a politika területén is eszközként használhatják majd.
Ugyanígy vélekedett a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), aki szerint a változtatás felesleges is, hiszen hasonló lehetőségekkel a mai jogszabályok mellett is élni lehet.

Schiffer András (LMP) szintén úgy látja, nincs szakpolitikai indoka a módosításnak. Az LMP-s politikus elképzelhetőnek nevezte, hogy a kormány a változtatással “sunyi módon” az “éveken át tisztességtelenül működő bankoknak” akar mentőövet dobni azzal, hogy hitelkárosultak százezrei számára teszi elérhetetlenné a kártérítést. Schiffer András emellett lehetségesnek tartja azt is, hogy a kormány a változtatás révén a 15-20 évvel ezelőtti privatizációs szerződéseket érintő “kirakatperekre” készül.
Vas Imre (Fidesz) zárszavában egyebek mellett azt emelte ki, hogy a szerződések következmények nélküli érvénytelenítésének lehetősége mellett a jövőben is kérni lehet majd a jogkövetkezmények alkalmazását.

Oktatás-LMP
Széll Kálmán Terv 2.0 – LMP: a terv oktatási része súlyos ellentmondásokat tartalmaz

    Budapest, 2012. május 5., szombat (MTI) – Az LMP szerint a Széll Kálmán Terv 2.0 oktatási része “valóságtól elrugaszkodott fikció”, amely súlyos ellentmondásokat tartalmaz – jelentette ki szombati budapesti sajtótájékoztatóján Osztolykán Ágnes.

Az ellenzéki képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a terv az oktatás felemeléséről beszél, miközben “2010-ig a GDP 13 százalékát vonták ki” onnan és “további megszorításokra” lehet számítani.
A politikus hangsúlyozta, hogy a dokumentum a hátrányos helyzetűek felemelését határozza meg célként, miközben a közoktatási törvényben szerepel a Híd program, amely – Osztolykán Ágnes véleménye szerint – “nagyon komoly szegregációs elem”. Hozzátette, hogy a Nemzeti alaptanterv is “keretek közé szorítja” a tanárokat, akik így csak nehezen tudják megjeleníteni azokat a saját módszereiket, amelyekkel valóban képesek lennének a hátrányos helyzetű fiatalokon segíteni.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tervezetben szerepel az iskolai lemorzsolódás csökkentése, illetve megállítása, miközben “mindannyian tudjuk ebben az országban, hogy ez a kormány volt az, amely 16 évre szállította le a tankötelezettségi korhatárt, munkanélküli fiatalok tömegét eresztve ezzel az utcára”.
Az LMP-s képviselő azt is hangsúlyozta, hogy ma rendkívül nehéz minőségi tudás nélkül munkát találni, miközben a szakképzés időtartamát az arról szóló törvény három évre szűkíti le.
Kitért arra is, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0 egyes részeiben a felsőoktatás bővítéséről beszél, miközben a “keretszámok csökkentek”, később viszont az anyagban leírják, hogy 30 milliárd forintot fognak kivonni az oktatási ágazatból.
Az LMP üdvözli, hogy az oktatást is felügyelő Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) élén csere történt, mert eddig azt látták, hogy a Nefmi mamuttárcaként működött és kevés ügyben képviselt markáns álláspontot – válaszolta Osztolykán Ágnes egy kérdésre. Hozzátette, bíznak abban, hogy a Réthelyi Miklóst váltó Balog Zoltán a “sarkára áll”, és az oktatás vagy a társadalmi felemelkedés kérdéseiben a kormány politikáján belül is meghatározó álláspontot fog képviselni.

bnd \ bki
MTI 2012. május 5., szombat 12:21

Pártok-LMP
LMP: Réthelyi súlytalan miniszter volt

    Budapest, 2012. május 3., csütörtök (MTI) – Az LMP szerint Réthelyi Miklós súlytalan miniszter volt, akinek a feje felett döntöttek a tárcáját érintő kérdésekben – mondta a nemzeti erőforrás miniszter lemondására reagálva Szabó Tímea. Az ellenzéki politikus csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette, a tárcavezető utódjától azt várják, hogy álljon a sarkára, tegyen rendet az oktatás és az egészségügy területein és találjon valós megoldást a kilakoltatás előtt állók számára.

Szabó Tímea visszautalt a kormányfő két évvel korábbi szavaira, amelyeket úgy idézett, hogy “a Nemzeti Erőforrás Minisztérium leendő vezetőjének az lesz a feladata, hogy mentse meg az egészségügyet és építse újra a szociális biztonságot”. Meglátása szerint ehhez képest az “elmúlt 22 év legdurvább megszorításait tapasztaltuk” az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a szociális feladatok területén.
Szabó Tímea leszögezte: Réthelyi Miklós utódjától azt várják, hogy “álljon a sarkára”, mentse meg a “tönk szélére került” egészségügyet, tegyen rendet a “Hoffman Rózsa által szétzilált oktatásban” és találjon valódi megoldást a kilakoltatások előtt álló több mint egymillió ember számára. Utóbbi kapcsán hangsúlyozta, hogy jelenleg több mint egymillió rezsihátralékost és közel 150 ezer, kilencven napot meghaladó devizaadóssággal rendelkező embert tartanak számon.
Kitért arra is, hogy Réthelyi Miklós miniszteri munkásságát nem nagyon tudják kommentálni, mert úgy látják, hogy az súlytalan volt, hiszen csaknem “minden kérdésben Orbán és Matolcsy döntött a feje felett”. Éppen ezért az LMP elvárja, hogy Balog Zoltán sokkal határozottabban képviselje a szegénységben élők ügyeit – tette hozzá.
A politikus emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években átlagosan tíz-húsz százalékos volt a forráskivonás az egészségügy, az oktatás és a szociális feladatok területein.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter szerdán nyújtotta be lemondását a kormányfőnek, Orbán Viktor miniszterelnök pedig elfogadta azt – tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a miniszterelnök sajtóstábjának vezetője.
Szabó Tímea sajtótájékoztatóját követően Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese nyilatkozott az újságíróknak. A politikus arról beszélt, hogy az MTI szerdán megjelentetett egy hírt, amelyben Ángyán József korábbi földművelésügyi államtitkárt “próbálta pocskondiázni”. Hozzátette, hogy a hír forrása egy olyan blogbejegyzés volt, amely a hír megjelenésekor “még nem is volt elérhető”.
A politikus szerint a bejegyzés, illetve az abból készült hír “egyetlenegy valós állítást sem tartalmaz”. A frakcióvezető-helyettes, aki feltette azt a kérdést is, hogy az MTI vajon mikor dolgozza fel majd az ő blogját, azt is kijelentette, hogy a napraforgoblog állításaival szemben képviselőtársa, Szabó Rebeka nem volt Ángyán József tanítványa és nem is írt közös könyvet egy, a blogbejegyzésben említett személlyel.

bnd \ bzt \ btz
MTI 2012. május 3., csütörtök 17:29


MSZP

Pártok-MSZP
Kormányátalakítás – MSZP: a bejelentett személycserék helyett Orbánnak és Matolcsynak kéne mennie

Budapest, 2012. május 11., péntek (MTI) – Az MSZP szerint a bejelentett kormányátalakítás elhibázott, helyette Orbán Viktor miniszterelnöknek és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek kellene távoznia.

Horváth Csaba, a szocialisták alelnöke pénteken sajtótájékoztatón kérdésére válaszolva azt mondta: a kormányfő reggeli rádióinterjújából a legfontosabb, a távozásáról szóló bejelentés elmaradt. Noha – folytatta – az MSZP megítélése szerint az ország állapotáért leginkább Orbán Viktor és Matolcsy György felelős, ezért nekik kéne menniük a kormányból, hogy megtörténhessen a szükséges gazdaságpolitikai fordulat.
“Amikor a fejétől bűzlik a hal, nem a farkát kell lecsapni, hanem a fejét” – fogalmazott. Szerinte ennek hiányában csak “parasztvakításnak” értékelhető, hogy több, eddig is felelős tisztséget viselő fideszes politikus helyet cserél, ám ettől nem várható érdemi változás a kormányzati politikában.
Orbán Viktor péntek reggel jelentette be, hogy Lázár János, a Fidesz jelenlegi parlamenti frakcióvezetője lesz a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Lázár Jánosnak így le kell mondania hódmezővásárhelyi polgármesteri posztról. Őt Rogán Antal, az V. kerület polgármestere, a parlament gazdasági bizottságának elnöke válthatja a Fidesz-frakció élén. Június 1-jétől pedig Varga Mihály lesz Fellegi Tamás utódja, tárca nélküli miniszterként ő vezeti majd a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatott tárgyalásokat.

bbd \ bdó
MTI 2012. május 11., péntek 11:12

Pártok-MSZP
Kormányátalakítás – Az MSZP szerint Orbán hatalmi érdekeit szolgálják a változások

    Budapest, 2012. május 11., péntek (MTI) – Az MSZP szerint nem az ország, hanem a miniszterelnök érdekeit szolgálja a kormányátalakítás. Bár Varga Mihály tárca nélküli miniszteri kinevezését jó döntésnek tartják a szocialisták, nem hisznek abban, hogy képes lesz változtatni a kormány gazdaságpolitikáján.

Burány Sándor országgyűlési képviselő pénteken sajtótájékoztatón azt mondta: a kabinet politikáját kellett volna átalakítani a kormányzás félidejében, esélyt adva a gazdasági növekedés beindulására, a személycserék viszont csak Orbán Viktor hatalmi érdekeit szolgálják, nem hoznak érdemi fordulatot.
Példaként hozta, hogy Lázár János Fidesz-frakcióvezető államtitkári kinevezésével kénytelen feladni “hátországát”, lemondani polgármesteri címéről Hódmezővásárhelyen. Szerinte ez azt jelzi, hogy a miniszterelnök igyekszik függőségi helyzetbe hozni, “kompromittálni” mindenkit, aki az utódjaként szóba jöhet.
Az MTI azt kérdezte Burány Sándortól, miként fogadja az MSZP Varga Mihály felkérését a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások vezetésére, miután a szocialista párt vezetői korábban többször is ezt javasolták Orbán Viktornak. Az MSZP-s politikus úgy válaszolt: a Fidesz alelnökét jó gazdaságpolitikusnak tartja, nem véletlen, hogy üzleti körök bizakodva fogadták a kinevezését, de szerinte illúzió azt hinni, hogy képes lesz változtatni a Matolcsy György fémjelezte gazdaságpolitikán vagy ellensúlyozni azt.
Hozzátette: érthetetlen, hogy a gazdaság tönkretételéért felelős Matolcsy György változatlanul élvezi a kormányfő bizalmát, mint ahogy a vidékfejlesztési tárcánál sem történik változás annak ellenére, hogy a sajtó hetek óta hangos attól, hogyan kerülnek állami földek a “Fidesz barátaihoz”.
Burány Sándor arra is reagált, hogy Orbán Viktor reggeli rádióinterjújában azt mondta, a javasolt pénzügyi tranzakciós adó rendszere az embereknek előnyös, a spekulánsoknak pedig hátrányos lesz. Az MSZP-s politikus ezt szemen szedett hazugságnak nevezte, megjegyezve: a tranzakciós adó a nemzetközi trendekkel ellentétben nem a spekulációt, a részvényvásárlást vagy a devizaügyeletek terheli majd, hanem minden banki műveletet és a rezsibefizetést is.
Arra a kérdésre, hogy az MSZP támogatni fogja-e a Jobbik által kezdeményezett, a “kormány mögött álló cégbirodalom” állami megbízásait vizsgáló parlamenti bizottság létrehozását, Burány Sándor elmondta, nincs még frakciódöntés az ügyben, de minden bizonnyal igen, mert az MSZP is felháborítónak tartja, hogy “lassan szinte minden közbeszerzésen” a Fideszhez közeli üzleti csoportok nyernek.

bbd \ bzt
MTI 2012. május 11., péntek 14:53

 Az MSZP a konvergenciaprogramot bírálta [Országgyűlés-napirendelőtt
OGY – Krónika 1. rész (napirend előtt: gazdaságpolitika, honosítás, anyák napja) MTI 2012. május 7., hétfő 14:39]

    A szocialista Szekeres Imre szerint a Brüsszelnek elküldött konvergenciaprogram felér egy beismerő vallomással, azt bizonyítja, hogy a kormány eddigi stratégiája teljes mértékben megbukott.
Szerinte olyan groteszk helyzet jött létre, amelynek következtében a lakosság életkörülményei folyamatosan romlanak, és kijelentette, megkövetelné a miniszterelnöktől, hogy ismerje el: gazdaságpolitikája hibás volt. Hozzátette, ha már lenne védőhálója az országnak, a “megszorító csomagra” nem lenne szükség.
Cséfalvay Zoltán kijelentette: a kormány egyensúlyba hozta az államháztartást, reformjaival pedig megteremti az egyensúly megőrzésének lehetőségét. Szerinte mindez versenyképessé teszi az országot.
A kormány három évre kért segítséget a különböző gazdasági ágazatoktól – mondta -, ennek megfelelően 2013-tól ki is vezeti  a válságadókat, és helyettük olyanokat vezet be, amelyek széles bázison alapulnak, de alacsony terheket jelentenek.

MSZP: a Diákhitel 2 kidolgozatlan és átgondolatlan [Országgyűlés-munkarend
OGY – Krónika 2. rész (napirend, interpellációk) MTI 2012. május 7., hétfő 14:39]

    Az interpellációk sorát nyitó Hiller István (MSZP) egy, a sajtóban megjelent háttértanulmányra hivatkozva azt mondta, hogy a Diákhitel 2 program kidolgozatlan és átgondolatlan, ami a felsőoktatásnak és a költségvetésnek is komoly gondokat okozhat majd.
A háttértanulmányból közölt részletekre hivatkozva elmondta, hogy az a központi költségvetés hiányát a program jövőre 62, 2014-ben pedig 141 milliárd forinttal növeli. Hozzátette, hogy ez az összeg 2020-ra eléri a 798 milliárd forintot.
A Diákhitel 2 konstrukció elhibázott és veszélyes, költségvetési hatásai már most meghaladják a bejelentett 600 milliárd forintos “megszorító csomagot” – szögezte le a képviselő, aki arra volt kíváncsi, hogy létezik-e a háttértanulmány és Réthelyi Miklós tudott-e annak hatásairól.
A nemzeti erőforrás miniszter válaszként leszögezte, hogy a program elsősorban azokat a hallgatókat segíti, akik nem tudtak a teljes mértékben támogatott helyekre bejutni. A Diákhitel 2 program hallgatói hiteleit nem állami az állami költségvetésből finanszírozzák, mert a Diákhitel központ a pénz- és tőkepiacokról gyűjt forrásokat – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a program statisztikailag várhatóan beleszámítandó az államadósságba, de a hiányt csak a kamatok két százalékon felüli részét fedező állami támogatás érinti majd, azonban ennek mértéke nagyságrendekkel kisebb a “dokumentumból tévesen idézett számoknál”. Még egyszer hangsúlyozta, hogy a képviselő által tévesen tanulmánynak nevezett dokumentum létezik, de a sajtó által idézett számok tévesek.
Hiller István a választ megköszönte, de nem fogadta el. A Ház viszont 181 igennel 78 nem ellenében megtette azt.

MSZP: puccsszerű kereteket kezd ölteni a telekommunikációs adó bevezetése [Országgyűlés-interpellációk  OGY – Krónika 3. rész (interpellációk) MTI 2012. május 7., hétfő 14:39]

    A szocialista Baja Ferenc szerint puccsszerű kereteket kezd ölteni a telekommunikációs adó bevezetése, amelyről sem az érintettekkel, sem a parlamenti bizottságokkal, sem a hírközlési hatósággal nem egyeztetett a kormányzat.
Mint mondta, a telekommunikációs árak Magyarországon eleve magasak, a magyar bérekhez mérten pedig különösen megterhelőek. Tisztázatlan az is, hogy az előre fizethető feltöltő kártyák, valamint a flottakedvezmények tulajdonosait mennyiben érinti a változás – közölte.
Cséfalvay Zoltán államtitkár feltette a kérdést a képviselőnek: az államháztartás bevételeiért, a lakosságért vagy a távközlési szolgáltatókért aggódik? Közölte azt is, hogy a tervek szerint magánszemélyeknek az első tízpercnyi beszélgetések után nem kell adót fizetni, a fizetendő összeg pedig esetükben havonta legfeljebb 700 forint lesz.
Szerinte az adó alacsony mértéke miatt az csak időleges változást okozhat a fogyasztói szokásokban.
A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban 179 igen vokssal és 76 nem mellett megszavazta azt.

MSZP: van bármiféle fejlesztési stratégia [Országgyűlés-azonnalikérdések
OGY – Krónika 4. rész (azonnali kérdések) MTI 2012. május 7., hétfő 14:39]

    Göndör István azt kérdezte a fejlesztési minisztertől, bármiféle fejlesztési stratégiával, koncepcióval rendelkezik-e, mert ezt a pályázatokból nem lehet kikövetkeztetni. Hogyan kívánja elérni, hogy a támogatási rendszer valódi beruházásokat eredményezzen?
Németh Lászlóné úgy válaszolt: az operatív programokat és lehetőségeket, az előző kormány megállapodásai alapján alakították ki. A meglévő kereteken belül kell maradni, a prioritásokon próbálnak változtatni, akcióterveket módosítanak – jelezte, hozzátéve: ez százmilliárdos nagyságrendet képvisel.

MSZP: rendelkezik-e fejlesztési koncepcióval Németh Lászlóné? [Országgyűlés-azonnalikérdések
OGY – Krónika 4. rész (azonnali kérdések) MTI 2012. május 7., hétfő 14:39]

    A szocialista Nemény András felszólalásában arról beszélt, hogy a kormány megígérte a kis- és középvállalkozások fokozottabb támogatását, mégsem tettek érte semmit. Arra is rákérdezett, hogy ha valóban átcsoportosítanak 163 milliárd forintot a közlekedési operatív programból a környezetibe, akkor miből fognak új utakat építeni, felújítani.
Rendelkezik-e ön bármiféle fejlesztéspolitikai koncepcióval? – kérdezte Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési minisztertől.
A tárcavezető válaszában emlékeztetett, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel közösen megkísérelik orvosolni egyes pályázatok lelassulását.

Az MSZP ismét a földpályázatokról kérdezett

[Országgyűlés-azonnalikérdések
OGY – Krónika 5. rész (azonnali kérdések) MTI 2012. május 7., hétfő 14:39]

    Gőgös Zoltán (MSZP) az állami földpályázatok kapcsán azt kérdezte a vidékfejlesztési minisztertől, hogy A kutya ugat, a karaván halad című közleményében a szaktárca kiket nevezett kutyáknak. Az ellenzéki politikus szerint egyetlen minisztérium sem teheti meg, hogy egy probléma felvetőit így hívja. Gőgös Zoltán idézett egy múlt heti írásból, amelyben név nélkül nyilatkozó kormányhivatalnokok a földpályázatok elbírálásainak szabálytalanságairól beszéltek.
Fazekas Sándor miniszter válaszában elmondta: a kifogásolt cím csak egy mondás, “akinek nem inge, ne vegye magára”. Szerinte az, ami az újságcikkben olvasható, “légből kapott történet, bárki ki tud ilyet találni”. Hozzátette, vita nélkül nem mehet végbe az állami földpályáztatás, amelynek keretein belül eddig 16 ezer hektárt írtak ki és 426 szerződést kötöttek meg.
Hangsúlyozta: a kormány folytatja a földbérletprogramot, ha vannak kritikák akkor is, mert mindenki nem lehet nyertes. Leszögezte: csak a feltételeknek megfelelő pályázók nyertek eddig.

Átneveznék a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot [Országgyűlés-határozathozatalok
OGY – Krónika 6. rész (határozathozatalok, Nefmi-átnevezés) MTI 2012. május 7., hétfő 14:39]

    A határozathozatalokat követően a Nemzeti Erőforrás Minisztérium  átnevezéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját kezdték meg a képviselők. A javaslat értelmében a tárca neve Emberi Erőforrások Minisztériuma lenne.
Rétvári Bence államtitkár rövid expozéjában azt mondta, a cél annak kifejezése, hogy a tevékenység középpontjába az emberi erőforrás helyeződik, így az emberi környezetet biztosító csúcsminisztérium lenne.
Az államtitkár megjegyezte, húsz évig töretlen volt a gyakorlat, amely szerint a kormányzati szerkezet-átalakításokat az ellenzék mindig támogatta.
A szocialista Gúr Nándor az általános vitában azt mondta, csak arra futja a kormánytól, hogy nevet változtassanak, majd a kabinet több munkaügyi intézkedését kérte számon, végül pedig közölte: “mínuszosak” voltak az eredmények, csökken a foglalkoztatás, nő a munkanélküliség.

Répássy Róbert államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy az a pótcselekvés, amit az ellenzék csinál.

Vita a szerződések következmények nélküli érvényteleníthetetlenségéről [Országgyűlés-jogalkotás
OGY – Krónika 7. rész (Ptk.-módosítás, Eximbank, részletes viták) MTI 2012. május 7., hétfő 14:39]

Papcsák Ferenc (Fidesz) hétfő este előterjesztőként ismertette a Polgári törvénykönyv (Ptk.) módosítására beadott indítványát. Mint mondta, Vas Imre frakciótársával azt kezdeményezik, hogy a szerződések érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól anélkül is kérni lehessen, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását is kérnék. Hozzátette: azt szeretnék, ha ezt a rendelkezést az ügyészi perindítás esetén is alkalmazni lehetne. A kormánypárti politikus indoklásában úgy fogalmazott, a változtatás a jelenleg kodifikáció alatt álló új Ptk. szellemében született, de bevezetését már most indokoltnak látják.
Steiner Pál (MSZP) ezt követő felszólalásában azt mondta, a változtatás elfogadása teljes jogbizonytalanságot okozna, hiszen olyan perek indulhatnának, amelyeknek nem lesz jogi következménye. Az ellenzéki politikus úgy látja, a jogot a módosítással akár a politika területén is eszközként használhatják majd.

    Ugyanígy vélekedett a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), aki szerint a változtatás felesleges is, hiszen hasonló lehetőségekkel a mai jogszabályok mellett is élni lehet.


Vas Imre (Fidesz) zárszavában egyebek mellett azt emelte ki, hogy a szerződések következmények nélküli érvénytelenítésének lehetősége mellett a jövőben is kérni lehet majd a jogkövetkezmények alkalmazását.

Pártok-MSZP
MSZP: Balog Zoltán vonja vissza az elődje által benyújtott újabb egészségügyi salátatörvényt

    Budapest, 2012. május 6., vasárnap (MTI) – Az MSZP azt követeli Balog Zoltán leendő erőforrás minisztertől, hogy első intézkedései között vonja vissza a még elődje, Réthelyi Miklós által benyújtott újabb egészségügyi salátatörvényt, és szerezzen pénzt az egészségügyi dolgozók béremeléséhez – mondta Kökény Mihály, az MSZP Egészségpolitikai Tanácsadó Testületének elnöke vasárnap, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján

Kökény Mihály kiemelte: Balog Zoltán számára “nincs kegyelmi időszak”, mert egy nagyon súlyos válsághelyzet idején érkezik a magyar egészségügy élére. Mint mondta: az MSZP kíváncsian várja, Balog Zoltánnak van-e megoldása a problémákra, vagy elődjéhez és államtitkárához, Szócska Miklóshoz hasonlóan tudomásul veszi, hogy “mindent megmondanak felülről”.
A párt legfőbb kérdése a leendő miniszterhez az, hogy nevét és arcát adja-e ahhoz a salátatörvényhez, amely többek között a nemrég még “történelminek” nevezett orvosi béremelést lefokozza egyszerű bérkiegészítéssé, a pályakezdő nővéreket pedig kizárja a béremelésből – mondta a képviselő.
Ezzel együtt a bérkiegészítés fedezetére semmilyen plusz forrás nem érkezik, így azt máshonnan kell elvonni – mondta Kökény Mihály, aki szerint ez azt jelenti, hogy kevesebb jut majd a kórházakban, szakrendelőkben felújításra, gyógyszerbeszerzésre, az eszközök cseréjére. Ezáltal hosszabbak lesznek a várólisták, “tovább romlik a kórházi és szakrendelői ellátás színvonala” – fogalmazott a képviselő.     Kökény Mihály arra is kitért, hogy az új salátatörvény tervezete értelmében a kórházvezetők befolyása minimálisra zsugorodik, az egészségügyért felelős miniszter kezében pedig “soha nem látott hatalom összpontosulna”. A miniszternek módja, lehetősége lesz arra, hogy az államosított kórházakban vezetőket nevezzen ki, vagy váltson le, döntsön a kórházak költségvetésének jóváhagyásáról, továbbá meghatározhatja a teljesítményértékelés szabályait.
Az MSZP Balog Zoltántól, minisztersége küszöbén azt kérdezi: elfogadja-e a gyógyszerkassza megfelezését, és azt, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Széll Kálmán Terve Magyarországot az egészségügyi közkiadások tekintetében, “az Európai Unió sereghajtói közé süllyeszti”. Az ellenzéki párt kíváncsi arra is, hogy a leendő miniszter elfogadja-e azt a kormányrendeletet, amely “egy sajátos jogi értelmezéssel” a kórházi adósságrendezésre tavaly adott 27 milliárd forintból, 12 milliárdot utólag visszavon, “veszélyeztetve ezzel az érintett intézmények működését”. Mindezek mellett az MSZP-t az is érdekli, hogy a leendő miniszter “elfogadja-e, hogy az étrendi előírások betartására anyagi okok miatt képtelen cukorbetegektől megvonják a korszerű inzulinkezelést” – fejtette ki a szocialista képviselő.
Kökény Mihály megjegyezte: jól emlékszik arra, hogy Balog Zoltán korábban “milyen elszántsággal” állt ki a betegek, köztük a pszichiátriai betegek jogainak védelmében. Ennek kapcsán felidézte, amikor Balog 2007. áprilisában az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása ellen tiltakozott. Mint a szocialista politikus kiemelte: “az MSZP kíváncsi, hogy Balog Zoltán miniszterként is kiáll-e majd a betegek jogaiért, az egészségügyi dolgozók helyzetének javításáért”.
Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője csütörtökön jelentette be, hogy lemondott posztjáról Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, a tárca új vezetőjének Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt kérte fel Orbán Viktor miniszterelnök.
Balog Zoltán a miniszteri jelölését nagy megtiszteltetésnek nevezte, a megbízatást elvállalta. Az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: terveiről és minden egyéb részletkérdésről a parlamenti bizottsági meghallgatásokon kíván beszámolni.

bkdi \ bti
MTI 2012. május 6., vasárnap 14:39

Pártok-MSZP
MSZP: Réthelyinek el sem kellett volna vállalni a miniszteri tisztséget

    Budapest, 2012. május 3., csütörtök (MTI) – Az MSZP szerint a lemondását két év után benyújtó Réthelyi Miklósnak el sem kellett volna vállalni a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) vezetését.

Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja csütörtökön sajtótájékoztatón azt mondta: a távozó tárcavezető felkészült orvosprofesszor, de nem ért azokhoz a területekhez – a szociál- és az oktatáspolitikához, a kultúrához, a közművelődéshez -, amelyek felügyeletét a csúcsminisztérium vezetésével rábízták. Hozzátette: Réthelyi Miklós kétévnyi minisztersége után a szociális szféra “romokban hever”, az igazgatási rendszert szétverték, a legtöbb intézményt államosították, de ettől nem lett több pénz a működésükre.
Azzal kapcsolatban, hogy az erőforrás-minisztérium élére Balog Zoltán államtitkár kerül, Korózs Lajos úgy foglalt állást: amíg a kormányzati politika iránya változatlan, és minden területen a miniszterelnök akarata érvényesül, “teljesen mindegy, hogy hívják a szakminisztert“.
A sajtótájékoztatón Korózs Lajos emellett a gyógyászati segédeszközök támogatásának tervezett csökkentését bírálta. Erről szerdán a Népszabadság írt a birtokába jutott kormányzati döntés-előkészítő javaslatra hivatkozva. A napilap értesülése szerint idén 7, jövőre 14 milliárd forinttal mérsékelnék az egészségbiztosító erre fordítható keretét.
Az MSZP-s politikus azt mondta: a nyilvánosságra jutott tervek szigorítanák a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzáférés szabályait is, megszüntetve azt a lehetőség, hogy a közgyógyellátottak térítésmentesen kaphatják meg őket.
Korózs Lajos úgy fogalmazott: “a kormány kiveri a vakok kezéből a fehér botot és kirúgja a mozgássérültek hóna alól a mankót“, a tervezett áremelések pedig több mint egymillió embert érintenek.
A Népszabadság írására reagálva az egészségügyi államtitkárság az MTI-vel azt közölte, vizsgálják a gyógyászati segédeszközök támogatási rendszerét, és a vonatkozó költségvetési előirányzat betartása érdekében folyamatosan tárgyalnak a szakmai, forgalmazó és gyártó szervezetek képviselőivel. Az államtitkárság az egyeztetések lezárulta után ad bővebb tájékoztatást.
A szocialista politikus ezen kívül felháborítónak nevezte, hogy a kormány honlapján megjelent adótörvény-tervezet szerint akinek nincs társadalombiztosítása, az év elejétől visszamenőleg köteles lesz havi 6390 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

bbd \ bzt
MTI 2012. május 3., csütörtök 15:43

Pártok-MSZP
MSZP: a gyermekvállalást nem a nyugdíjrendszerben kell ösztönözni

    Budapest, 2012. május 12., szombat (MTI) – Az MSZP nem vitatja, hogy a demográfiai trendek kihívások elé állítják a társadalombiztosítást, a párt szerint azonban a gyermekvállalást nem a nyugdíjrendszerben kell ösztönözni.

Korózs Lajos elnökségi tag szombaton az MTI-nek a Nemzetgazdasági Minisztérium által készített, a gyermekvállalás növelését célul tűző vitairattal kapcsolatban azt mondta: nevetségesnek tartja az elképzelést, hogy több gyermek születése több nyugdíjat eredményez.
A politikus szélhámosságnak nevezte, hogy a tárca az egyéni számlás, pontrendszeren alapuló német nyugdíjmodellt fontolgatja. Szerinte a gyermekvállalást jó gazdaságpolitikával kell ösztönözni, nem magasabb nyugdíj ígéretével, mert ez nyugdíj-biztosítási szempontból nem kezelhető. Mint mondta, csak azt kellene biztosítani, hogy a szülőket a gyermekgondozás ideje alatt semmilyen anyagi kár ne érje, vagyis társadalombiztosításukat ez alatt az állam fizesse.
Korózs Lajos szerint a tárca vitairatának általa kritizált részén “látszik, hogy nem nyugdíjbiztosítási szakemberek írták”, hiszen azonos biztosítási jogviszonyban lévők között olyan különbséget tesz, amelyet egy nyugdíj-biztosítási rendszer nem tud kezelni.
Kérdésesnek tartotta például, hogy válás után, vagy további házasságban született újabb gyermekek esetén hogyan számítódnak be a gyermekek után a pontok. Mi történik, ha egy gyermek felnőve egy multinacionális vállalatnál helyezkedik el, amely néhány év múlva külföldön foglalkoztatja, ez alatt járulékát sem Magyarországon fizeti – tette fel a kérdést.
A Nemzetgazdasági Minisztérium Új baby boom, a középosztály gyermekvállalási forradalma címmel készített stratégiai vitairatot a születésszám növelésének céljával.

bet \ bpg
MTI 2012. május 12., szombat 11:17

Pártok-MSZP
Félidőben a kormány – Parlamenti vitanapot kezdeményez a kabinet tevékenységéről az MSZP

    Budapest, 2012. május 8., kedd (MTI) – Az MSZP többféleképpen is értékelni akarja a kormány elmúlt két éves tevékenységét, ennek során országgyűlési vitanapot is kezdeményez – jelentette be keddi, parlamenti sajtótájékoztatóján a szocialista Lukács Zoltán.

A képviselő kitért arra, hogy a kabinet munkáját értékelve általános és szakpolitikai meglátásaikat is megfogalmazzák majd.
A frakcióvezető-helyettes – keddi, napirend előtti felszólalásához hasonlóan – egy olyan autóshoz hasonlította a kormányt, aki szembe megy a forgalommal. Ennek elég sok áldozata van – tette hozzá.
Mint mondta, az út elején “elgázolták” az adófizetők nyolcvan százalékát, mert az egykulcsos adóval a kis- és közepes keresetűek rosszul, a magas jövedelműek pedig jól jártak. Több tízezer szolgálati, előrehozott és korkedvezményes nyugdíjasnak elvették vagy járadékká minősítették át járandóságát – folytatta Lukács Zoltán, aki szerint a kormány “bünteti” a mozgáskorlátozottakat, a siketeket, a gyengén látókat, a daganatos, illetve a cukorbetegeket, az új munka törvénykönyvét pedig a “fideszes gyáriparosok, nagytőkések diktálták”, a kormányoldal pedig leírta.
Hangot adott annak a meglátásának is, hogy az “elhibázott kormányzati gazdaságpolitika” és kijelentések kiszolgáltatottá tették a devizahiteleseket. Áldozatnak nevezte azokat a fiatalokat is, akik a felsőoktatási keretszámok és finanszírozás megállapítása miatt “nem is álmodhatnak arról”, hogy továbbtanuljanak.
Az ellenzéki politikus bírálta, hogy ahelyett, hogy a kormányerők “fékeznének”, most még “gázt adnak és robognak szembe tovább a forgalommal”, mert újabb adókat vetnek ki. Ezek között említette a telefon- és sárgacsekk-adót, valamint a lakás és autóbiztosítások megadóztatását.

bnd \ bhi
MTI 2012. május 8., kedd 11:21


DK

Pártok-DK
Kormányalakítás – DK: a kormányalakítással semmi nem történt

Budapest, 2012. május 11., péntek (MTI) – A Demokratikus Koalíció szerint az Orbán Viktor által pénteken bejelentett kormányátalakítással semmi nem történt. Teljesen mindegy ugyanis, hogy ki lesz miniszter, illetve államtitkár és a mostani átszervezés egyúttal az IMF-tárgyalások eddigi bukásának beismerése – fogalmaz az ellenzéki párt pénteki közleményében.

A DK szerint “a magyar gazdaság a pangás állapotába került, szárnyal az infláció, a munkanélküliség magas szinten beragadt. Az adórendszerrel a gazdag gazdagabb, a szegény pedig szegényebb lett. Minden hónapban fiatalok százai hagyják el az országot és keresik a jövőjüket külföldön. Virágzik, és milliárdokat emészt fel a korrupció. Nincs pártfinanszírozási törvény, semmit nem tesznek az ügynökakták nyilvánossága érdekében.” Az ellenzéki párt szerint mindezekhez képest “mellékes”, hogy Fellegi Tamásnak, vagy Varga Mihálynak lesz az a feladata, hogy tárgyaljon a Nemzetközi Valutaalappal és hogy a “szegényeket lenéző” Lázár Jánosból az Orbán-kormányban államtitkár lehet.
Az egész Orbán rendszer rossz, romlott, és súlyos károkat okoz, Magyarországnak az az érdeke, hogy 2014-ben megbukjanak” – zárul a közlemény.

bhnn \ bdó
MTI 2012. május 11., péntek 11:42

Magyarország-kormány
Kormányszóvivői Iroda: elsődleges cél az arányos közteherviselés

    Budapest, 2012. május 10., csütörtök (MTI) – A kormány szerint megalakulásuk óta elsődleges cél a társadalmi igazságosság, a méltányosság és az arányos közteherviselés elvein nyugvó adórendszer kialakítása.

A kormányszóvivői iroda csütörtökön arra reagálva közölte ezt, hogy Varju László, a Demokratikus Koalíció (DK) pártigazgatója sajtótájékoztatón azt mondta, a telefonadó, az elektronikus útdíj, a megemelt energiaadó, a sárgacsekk-adó és a biztosítási adó miatt havi 15 ezer forinttal nagyobb kiadásra kell számítaniuk a magyar családoknak, és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter állításával szemben a terheket áthárítják majd a fogyasztókra.
Varju László sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy az Orbán-kormány kétszer annyi pénzt pazarolt el, mint amennyi bevételt remél a bevezetendő adókból, vagyis a kabinetnek lenne lehetősége spórolni és nem a magyar családokat kellene megsarcolnia. Szerinte a kormány több mint 800 milliárd forintot költött el feleslegesen az “orbáni udvartartás” gazdagítására, miközben a szerdán elfogadott megszorítócsomag 427 milliárd forint bevétellel számol.
A kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint az új adók bevezetésénél kiemelt szempont volt a munkát terhelő adók mértékének csökkentése, és helyettük a forgalmi, valamint a fogyasztási típusú adók mértékének növelése. Álláspontjuk szerint, a kormány továbbra sem hajlandó “megszorító intézkedésekkel sújtani a lakosságot”, ezért a piaci szereplőket is folyamatosan bevonja a közteherviselés rendszerébe.
Közölték továbbá, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték, a távközlési adó, valamint az egységes biztosítási adó a szolgáltatásokat nyújtó vállalatokat terheli a jövőben és azzal számol a kormány, hogy a gazdasági szereplők nem lesznek képesek teljes mértékben az új adókat az ügyfelekre áthárítani.
Hangsúlyozták, hogy a kormány az Európai Unió által elvárt költségvetési sarokszámokat a bejelentett adólépésekkel mind 2012-ben, mind 2013-ban úgy képes maradéktalanul teljesíteni, hogy mindeközben a lehető legkisebb mértékben kéri az állampolgárok hozzájárulását.

btiv \ bzt
MTI 2012. május 10., csütörtök 19:53


KORMÁNYÁTALAKÍTÁSI BEJELENTÉSEK
ÉS AZ ÉRINTETTEK NYILATKOZATAI

Kormány-kormányfő
Lázár János lesz a miniszterelnökségi államtitkár, Varga Mihály az IMF-főtárgyaló, Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője

    Budapest, 2012. május 11., péntek (MTI) – Lázár János, a Fidesz jelenlegi parlamenti frakcióvezetője lesz a Miniszterelnökséget vezető államtitkár – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Lázár Jánost a frakcióvezetői székben Rogán Antal váltja, az IMF-főtárgyalói poszton pedig Varga Mihály követi Fellegi Tamást.

Lázár Jánost – aki el is vállalta a Miniszterelnökség vezetését, így le kell mondania hódmezővásárhelyi polgármesteri posztjáról – Rogán Antal, az V. kerület polgármestere, a parlament gazdasági bizottságának elnöke válthatja a Fidesz-frakció élén – közölte a kormányfő, a Fidesz elnöke. Elmondta, pártja elnöksége is támogatja, hogy Rogán Antalt javasolja a képviselőcsoportnak a frakcióvezetői posztra.
A Miniszterelnökséget jelenleg vezető államtitkár, Varga Mihály június 1-jétől Fellegi Tamás utódja lesz, vagyis tárca nélküli miniszterként ő vezeti majd a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatandó tárgyalásokat.
Fellegi Tamás elvégezte a munkát, amivel megbíztuk – mondta Orbán Viktor. “Nagyon nehéz munkát végzett el, hálás vagyok azért a teljesítményért, amit nyújtott. Az egész ország köszönettel tartozik neki: óriási ellenerők munkálkodásának közepette elérte, hogy meg tudjuk kezdeni a tárgyalásokat Magyarország pénzügyi lehetőségeinek bővítéséről az IMF-fel és az EU-val” – fejtette ki a kormányfő, aki szerint ezen a területen a politikai munka véget ért, a tárgyalások meg fognak kezdődni, és egy szakközgazdászra van szükség.
A Miniszterelnökségen a jövőben három államtitkár dolgozik: ketten jogi munkát végeznek majd, a harmadik pedig a kormányfő külkapcsolataiért lesz felelős. Utóbbit Orbán Viktor azzal magyarázta, hogy ennek a területnek nőni fog a jelentősége a következő két évben.
“Megvagyok az egésszel, készen vagyok” – válaszolta a kormányátalakítást firtató kérdésre Orbán Viktor.

bhz \ bhi
MTI 2012. május 11., péntek 8:24

Pártok-Fidesz-önkormányzat
Lázár: rendkívüli közgyűlési ülés lesz május 25-én Hódmezővásárhelyen

    Budapest, 2012. május 11., péntek (MTI) – Rendkívüli, nyilvános közgyűlést hívott össze május 25-én délután három órára Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere.

A politikus – aki egyben a Fidesz parlamenti frakcióvezetője – pénteken azt közölte az MTI-vel, hogy a képviselő-testületi ülés vendége Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke lesz.
A kormányfő péntek reggel jelentette be, hogy Lázár János, a Fidesz jelenlegi parlamenti frakcióvezetője lesz a Miniszterelnökséget vezető államtitkári poszton az IMF-főtárgyalóvá kinevezett Varga Mihály utódja. Lázár Jánost – aki el is vállalta a Miniszterelnökség vezetését, így le kell mondania hódmezővásárhelyi polgármesteri posztjáról – Rogán Antal, az V. kerület polgármestere, a parlament gazdasági bizottságának elnöke válthatja a Fidesz-frakció élén – közölte a kormányfő. Elmondta, a Fidesz elnöksége is támogatja, hogy Rogán Antalt javasolja a képviselőcsoportnak a frakcióvezetői posztra.

bhz \ bhi
MTI 2012. május 11., péntek 10:21

Társadalom-közélet
Lázár János: az ország 2010-ben a teljes gazdasági és társadalmi csőd állapotába került

    Lakitelek, 2012. május 5., szombat (MTI) – Lázár János szerint attól függetlenül, hogy kinek milyen a politikai meggyőződése, egyet kell azzal értenie, hogy a rendszerváltozás után 2010-ben Magyarország a teljes gazdasági és társadalmi csőd állapotába került.

A rendszerváltozás totális zsákutcává alakult, nem annak indult, de azzá tették – mondta a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Lakiteleki Népfőiskolán az Apor Vilmos Közéleti Kollégium, a Balázs Ferenc és a Szent-Györgyi Albert Kollégium több száz hallgatója előtt tartott előadásában.
Véleménye szerint a rendszerváltóknak, ezen belül a politikai jobboldalnak is megvan a maguk felelőssége a rendszerváltás csődjéért.
Hangsúlyozta ugyanakkor: elvitathatatlan, hogy “a rendszerváltás sírját” a 80-as évek végi kommunisták ásták meg, és azok a kései szocialisták, akik a 90-es évek után több alkalommal lehetőséget kaptak arra, hogy az országot irányítsák.
Az Orbán-kormány elmúlt két évét a 2002-től 2010-ig tartó szocialista kormányzás csődjével kell szembe állítani – mondta Lázár János. Eredménynek nevezte, hogy az elmúlt két évben részben sikerült a szavazók egy részének a bizalmát megőrizni, részben pedig sikerült azt elérni, nagyon sok ember “hátralépett ugyan egyet”, korántsem olyan aktív, mint volt két esztendővel ezelőtt, “de mindenféleképpen megadja az esélyt, hogy ez a változás, ez a változtatás sikeres legyen”.
Emlékeztetett arra: amikor 2002-ben az Orbán-kormány átadta az országot, annyi pénz hagyott örökül, hogy a szocialista kormány a közszférában 50 százalékos béremelést tudott végrehajtani, az államadósság alig haladta meg a bruttó hazai termék (GDP) 50 százalékát. 2010-re azonban – tette hozzá – az adósság a GDP 82 százaléka lett. A szocialistáktól “ezt kaptuk örökül” valamint azt, hogy az állami vagyonból szinte semmi sem maradt, még a “szolgáltatási jogokat” is privatizálták – mondta.
A következő évtizedek aszerint alakulnak majd, hogy milyen rendelkezéseket hoz a jelenlegi kormány – közölte a frakcióvezető.
Utalt arra, hogy 1989-90-ben abban állapodtak meg, mindenkinek joga lesz szociális segélyre, ezzel szemben a jelenlegi alaptörvény szerint mindenkinek dolgozni kell. A világ úgy javítható, ha minél többen dolgoznak – tette hozzá.
A Fidesz frakcióvezetője szólt a kormányoldal és az ellenzék viszonyáról is. Azt mondta, nem azért nincs politikai egyeztetés, mert nem volt meg bennük a szándék, hanem azért mert a másik oldal “tagadás és elutasítás”-politikájával nem lehet mit kezdeni.
    Az ellenzék a bankok mellé állt, de a “bankadó alternatívája a lakitelekiek megadóztatása” – mondta példaként a jobboldali politikus, hozzátéve, hogy a liberális gazdaságpolitikával szemben az Orbán-kormány a nép pártjára állt.
Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár előadásában hangsúlyozta: az elmúlt két év elvégzett munkáját folytatni kell. Utalt arra, hogy a 70-es 80-as évektől “illúzióban tartották” az országot. Kovács Zoltán úgy fogalmazott: “Az illúziók aszimmetriához vezettek, egy baloldali narratíva határozta meg, hogy mit kell gondolni a világról.”
Húsz évvel a rendszerváltozás után újra kell fogalmazni azokat a kereteket, amelyek között tevékenykedünk – mondta. Végre el lehet végezni azt az újrafogalmazást, amellyel korrigálni lehet az aszimmetriát – fűzte hozzá előadásában a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.
(FOTÓ)

bgj \ bki
MTI 2012. május 5., szombat 14:12

Pártok-Fidesz
A kormányátalakításról tárgyal hétfőn a Fidesz-frakció

    Budapest, 2012. május 11., péntek (MTI) – Hétfő délelőtt tíz órára összehívta a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának ülését Lázár János frakcióvezető; a tanácskozás témája a kormányátalakítás lesz.

A politikus – aki Varga Mihályt váltja majd a Miniszterelnökség élén – arról tájékoztatta pénteken az MTI-t, hogy a hétfői ülésen jelen lesz Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke is.
A kormányfő péntek reggel jelentette be, hogy Lázár János, a Fidesz jelenlegi parlamenti frakcióvezetője lesz a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Lázár Jánost – aki el is vállalta a Miniszterelnökség vezetését, így le kell mondania hódmezővásárhelyi polgármesteri posztjáról – Rogán Antal, az V. kerület polgármestere, a parlament gazdasági bizottságának elnöke válthatja a Fidesz-frakció élén – közölte a kormányfő, a Fidesz elnöke. Elmondta, pártja elnöksége is támogatja, hogy Rogán Antalt javasolja a képviselőcsoportnak a frakcióvezetői posztra.
Lázár János 2010 májusa óta vezeti a Fidesz parlamenti frakcióját.
A Magyar Hírlap pénteki számában azt írta, hogy Lázár János akár már június elsejétől vezetheti a Miniszterelnökséget.

bhz \ bhi
MTI 2012. május 11., péntek 10:24

Kormány-Fellegi
Kormányátalakítás – Fellegi lemondott, a miniszterelnök tanácsadónak kérte fel

    Budapest, 2012. május 11., péntek (MTI) – Elvégzettnek tekinti vállalt feladatát, május 15-i hatállyal felmentését kezdeményezte és szeretne visszatérni a nemzetközi üzleti életbe Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter. Orbán Viktor miniszterelnök megköszönte a miniszter munkáját és felkérte tanácsadójának.

Az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős miniszter Orbán Viktor miniszterelnöknek küldött levelében kérte felmentését. A május 9-i keltezésű levelet a Miniszterelnökség juttatta el pénteken az MTI-hez.
Fellegi Tamás levelében kifejti, tavaly decemberben azt a feladatot vállalta, hogy a kormány tagjaként irányítja és összefogja azokat az egyeztetéseket és erőfeszítéseket, amelyek az IMF/EU-tárgyalások megindítását célozzák.
A pénzügyi tárgyalások helyzetét elemezve Fellegi Tamás jelzi: “Tartalmilag fontos és elfogadható kompromisszumra jutottunk mind az Európai Bizottság, mind a Valutaalap vezetőivel. A magyar kormány jelentős kompromisszumkészségről tett tanúbizonyságot, miközben az ország szuverenitását, a kormánypolitika elvi és stratégiai pontjait tekintve megőriztük korábban következetesen képviselt álláspontunkat: a magyar ügyben is az uniós gyakorlatnak megfelelő ügykezelés valósuljon meg, és a kötelezettségszegési eljárások jogorvoslati eleme ne szerepelhessen előfeltételként a hiteltárgyalások megkezdéséhez.”
Az Európai Bizottság döntése egyértelműen fogalmaz, és elővigyázatossági pénzügyi csomagról beszél, amelyet Magyarország kezdettől fogva képviselt. A kompromisszum továbbá biztosítja, hogy “az IMF chartájával ellentétes módon ne jelenjenek meg politikai szempontok előfeltételként” – írja levelében Fellegi.
“Tavaly decemberben azt a feladatot vállaltam, hogy a kormány tagjaként irányítom és összefogom azokat az egyeztetéseket és erőfeszítéseket, amelyek a tárgyalások megindítását célozzák. Úgy gondolom, ezt a feladatot sikerrel és maradéktalanul teljesítettem. A technikai akadályok elhárulását követően megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások, amelyek már a makrogazdasági és költségvetési politikánk részleteiről szólnak majd” – fogalmaz a távozó miniszter.
Fellegi Tamás azt is rögzíti, hogy megítélése szerint ennek irányítására és összefogására a továbbiakban olyan vezetőre van szükség, akinek átfogó és részletes pénzügypolitikai, ezen belül adóügyi és költségvetési tapasztalata van.
Válaszlevelében Orbán Viktor utal arra, hogy Fellegi Tamás nehéz helyzetben vállalkozott egy nagyon nehéz feladatra. “Az országgal szemben indított spekulációs hullámok, politikai és médiatámadások, az ország szuverenitását korlátozni akaró nemzetközi politikai kísérletek közepette kellett végeznie munkáját.”
“Ezt a munkát Ön elismerésre méltó higgadtsággal, kiegyensúlyozottsággal végezte. Elsősorban Önnek és munkatársainak köszönhetjük, hogy ebben a nehéz helyzetben jelentős ellenerők szándékaival szemben is sikerült elhárítani az akadályokat a Magyarország számára fontos nemzetközi pénzügyi tárgyalások útjából” – írja válaszában a miniszterelnök.
Megköszönve tárca nélküli minisztere munkáját, Orbán Viktor arra kérte Fellegi Tamást, hogy a nemzetközi üzleti és politikai színtéren szerzett kapcsolatait tanácsadóként hasznosítsa Magyarország sikere érdekében.

gep \ gkp
MTI 2012. május 11., péntek 11:46

Magyarország-IMF-EU
IMF/EU-tárgyalások – Londoni elemzői vélemény: kedvező Varga IMF-főtárgyalói kinevezése

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:
London, 2012. május 11., péntek (MTI) – Kedvező fejlemény londoni elemzői vélemény szerint Varga Mihály kinevezése a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatandó tárgyalások vezetőjévé.

Varga Mihály IMF-főtárgyalói kinevezését Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének igazgatója befektetők számára összeállított pénteki gyorselemzésében annak a véleményének adott hangot, hogy Varga Mihály “gazdaságilag és politikailag nehézsúlyúnak számít, akire Orbán odafigyel”, és pénzügyi körökben is jó a vélemény róla.
Ash szerint Varga Mihály kinevezése azt jelzi, hogy a magyar kormány most már az IMF-tárgyalások tényleges megkezdésére készül.
Az RBS vezető elemzőjének véleménye szerint lehetséges, hogy a Görögországgal és az európerifériával kapcsolatban támadt piaci idegesség késztette Orbán Viktort “pozitívabb lépésekre IMF-fronton”.
Timothy Ash közölte: azzal számol, hogy a hivatalos IMF/EU-tárgyalások a következő egy hónapban megkezdődnek, de a nyár vége előtt nem fejeződnek be, és esetleg több tárgyalási forduló, IMF-küldöttségi látogatás is lesz a megállapodás előtt.
Az elemző ezzel együtt azt valószínűsítette, hogy a tárgyalások megkezdésével kapcsolatos várakozás hatására rövid távon kitart a pozitív piaci lendület.
Az RBS vezető londoni felzárkózó térségi szakértője azt sem zárta ki pénteki elemzésében, hogy a kormány még az IMF/EU-tárgyalások alatt megjelenik a tőkepiacon egy eurókötvény-ajánlattal, bővítendő saját tárgyalási mozgásterét.
Ez utóbbi lehetőséggel kapcsolatban azonban megoszlanak a londoni elemzői vélemények; más házak inkább azt valószínűsítik, hogy Magyarország a megállapodás után hajt végre kötvénykibocsátást, és akkor is csak korlátozott értékben.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői minap ismertetett legutóbbi prognózisukban azt jósolták, hogy az IMF/EU-megállapodás létrejötte után Magyarország le is fog hívni a számára jóváhagyott hitelkeretből, és a következő két évben csak 3 milliárd euró értékű kötvényajánlattal jelenik meg a magántőkepiacon, vagyis nem fogja a teljes lejáró szuverén devizatörlesztési kötelezettséget a piacról refinanszírozni. A JP Morgan londoni szakértői ezt az előrejelzésüket azzal a véleményükkel indokolták, hogy az ennél nagyobb értékű devizakötvény-kibocsátást a piac esetleg az IMF-feltételrendszer teljesítésével kapcsolatos magyar kormányzati hajlandóság gyengüléseként is értelmezhetné.
A JP Morgan citybeli elemzői prognózisukban “eseménydús” tárgyalássorozatot jósoltak, de a harmadik negyedévre megállapodást valószínűsítettek egy 15 milliárd eurós készenléti csomagról.
A majdani IMF/EU-hitelkeret 15 milliárd eurós értéke jórészt konszenzusos előrejelzés Londonban.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni részlegének felzárkózó piaci közgazdászai befektetőknek összeállított legújabb forgatókönyvükben arra a következtetésre jutottak, hogy az általuk számolt bruttó finanszírozási igények alapján egy 15 milliárd eurós, két évre szóló IMF/EU-program “több mint elégséges lenne” a magyar gazdaság külső finanszírozásával kapcsolatos piaci aggályok elsimítására.

gke \ gda
MTI 2012. május 11., péntek 12:23

Pártok-Fidesz
Kormányátalakítás – Rogán: megtiszteltetés a frakcióvezetői posztra való esetleges felkérés

    Budapest, 2012. május 11., péntek (MTI) –  Rogán Antal, a főváros V. kerületének fideszes polgármestere óriási megtiszteltetésnek tartaná, ha felkérnék a Fidesz parlamenti frakcióvezetői posztjának betöltésére.

A polgármester pénteken az MTI-nek nyilatkozva arról is beszélt, hogy ha megkapja ezt a tisztséget, szeretné elérni: az indulatok helyett az érvek nagyobb teret kapjanak a parlamenti munkában a következő években. Ha ebben csak egy kicsit sikerülne előrelépni, azt komoly eredménynek tartanám – tette hozzá.
Mint mondta, számára fontos,  hogy a frakcióvezetői munkában, ha a képviselőcsoport megválasztja a posztra, meghallja és tiszteletben tartsa majd mások véleményét is.
Kiemelte, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjából sokan mások is alkalmasak erre a posztra “ennek megfelelően kellő alázattal szeretnék hozzáállni ehhez a feladathoz”.
Kérdésére válaszolva  Rogán Antal, aki V. kerületi polgármester és az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke is azt mondta, hogy a következő hetekben végiggondolja az összes feladatát, de a döntésekről való tájékoztatást illetően még türelmet kért.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában jelentette be, hogy Lázár János, a Fidesz jelenlegi parlamenti frakcióvezetője lesz a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, akit Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke válthat a Fidesz-frakció élén.

ben \ bdó
MTI 2012. május 11., péntek 13:05

 Kormány-gazdaság
Kormányátalakítás – Varga Mihály: az IMF-tárgyalások mihamarabbi megkezdésén dolgozom majd

    Budapest, 2012. május 11., péntek (MTI) – A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatandó tárgyalásokat június 1-jétől vezető Varga Mihály azon dolgozik majd, hogy mihamarabb meginduljanak a hivatalos megbeszélések Magyarország és a nemzetközi szervezetek között.

Az MTI-nek adott pénteki nyilatkozatában a Fellegi Tamást váltó politikus – aki jelenleg a Miniszterelnökséget vezeti államtitkárként – megtisztelőnek nevezte az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszteri posztra való kormányfői felkérést, amelyet köszönettel elfogadott.
Kifejtette: a következő napokban konzultálni fog Fellegi Tamással a folyamatban lévő ügyekről, majd lezajlik köztük az átadás-átvétel is.
Az MTI kérdésére, hogy szerinte mikor kezdődhetnek meg a hivatalos tárgyalások az IMF-fel és az EU-val, Varga Mihály kijelentette: tájékozódni fog Fellegi Tamásnál, hogy hogyan látja, mire van reális esély, de – hangsúlyozta – “mint a magyar kormány jövőbeni megbízott főtárgyalója azon leszek, hogy a tárgyalások minél hamarabb meginduljanak”. Az ezzel kapcsolatos hivatalos közlésnek azt kell majd tekinteni, ami a hivatalos megbeszélésen elhangzik – emelte ki, hozzátéve: “nem érzem azt, hogy megfelelő megoldás, ha a sajtón keresztül tájékozódunk egymás álláspontjáról”. Személyesen szeretné megismerni a nemzetközi szervezetek véleményét – fűzte hozzá.
Varga Mihály szólt arról is, hogy a miniszterelnökségi államtitkári pozícióban őt követő Lázár Jánossal, a Fidesz mostani parlamenti frakcióvezetőjével már hétfőn megkezdi az egyeztetéseket a Miniszterelnökségen folyamatban lévő ügyekről. “Két ülésnyire ülünk egymástól a parlamentben: ezeket a megbeszéléseket már hétfőn el fogjuk kezdeni” – mondta, megjegyezve, hogy szerinte körülbelül két hét múlva megtörténhet az átadás-átvétel.
Fellegi Tamás az Orbán Viktor miniszterelnöknek küldött levelében arról írt, hogy elvégzettnek tekinti vállalt feladatát, május 15-i hatállyal felmentését kezdeményezte, és szeretne visszatérni a nemzetközi üzleti életbe. A kormányfő megköszönte az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter munkáját, és felkérte tanácsadójának.

bhz \ bhi
MTI 2012. május 11., péntek 13:31

Kormány-kormányfő
Réthelyi Miklós benyújtotta lemondását

    Budapest, 2012. május 3., csütörtök (MTI) – Benyújtotta lemondását Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a kormányfőnek. Orbán Viktor miniszterelnök a szerdán benyújtott lemondást elfogadta – tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a miniszterelnök sajtóstábjának vezetője.

Orbán Viktor válaszlevelében köszönetet mondott azért a nagyszerű munkáért, amit Réthelyi Miklós az elmúlt két évben a magyar kormány tagjaként végzett.
“A Nemzeti Együttműködés Kormányának minisztereként a kormány megalakulása óta minden erőmmel, gondolatommal és cselekedetemmel szolgáltam a kormány célkitűzéseit azon minisztérium vezetőjeként, amely – Miniszterelnök úr szavait idézve – a kormány szinte felének működését jelenti” – olvasható Réthelyi Miklós levelében.
A távozó miniszter úgy látja: a rábízott feladatot munkatársaival megvalósította, de – mint írta – a jövőben a minisztérium vezetése a napi politikai életben tevőlegesen részt vevő személyt kíván.
A Havasi Bertalan által az MTI-hez eljutatott levelében az olvasható: egy ilyen tárca példa nélküli mind a magyar közigazgatásban, mind az európai gyakorlatban, működésének kigondolása viták és egyeztetések eredménye. Kitért ugyanakkor arra, hogy az ágazatokat vezető államtitkárok nagyfokú függetlenséggel végezhették munkájukat.
“Az oktatási, a kulturális és a szociális intézmények sorsának alakulása váratlanul érte a minisztériumot, de a központi közigazgatás és az ágazatok vezetői rendelkeznek azzal a tudással és tapasztalattal, hogy ezt – az ágazatonként is eltérő követelményeket jelentő – feladatot is eredményesen tudják megoldani” – írta.
Úgy fogalmazott, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kétéves működése alatt bebizonyította, hogy a minisztérium életre hívásának gondolata helyes volt. Szerinte az elmúlt két év azt is bebizonyította, hogy a kialakított, több területet összefogó működési rend bevált a gyakorlatban. Mint írta, nyugodtabb idők eljöttével, a minisztérium alkalmas lesz olyan összetett feladatok komplex kezelésére, mint az egészségmegőrzés, a kábítószer-használat elleni fellépés, a család mint alapérték.
A miniszterelnök válaszlevelében azt közölte: nyilvánvaló, hogy “a 2010-es parlamenti forradalom” a legtöbb átalakítást, újszerű gondolkodást, kreatív logikát és vezetői bölcsességet igénylő területeit Réthelyi Miklós minisztériumában sorolták be. “A magyar társadalom szellemi, kulturális, értékrendbeli reformjai erősen kötődnek az Ön kétéves miniszterségéhez” – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő sajnálatát fejezte ki, hogy a távozó kormánytagot nem tudta rábírni a kormányalakításkor kötött, két évre szóló megállapodásuk meghosszabbítására.
A tárca új vezetőjének Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt kérte fel Orbán Viktor miniszterelnök. Ezt Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője jelentette be magyar újságíróknak Kazahsztánban, ahol Orbán Viktor vezetésével kétnapos látogatást tesz egy magyar kormányzati-üzleti delegáció.

bet \ bcl
MTI 2012. május 3., csütörtök 14:05

 Kormány-miniszter
Balog Zoltán: nagy megtiszteltetés a miniszteri jelölés

    Budapest, 2012. május 3., csütörtök (MTI) – Nagy megtiszteltetésnek nevezte Balog Zoltán a miniszteri jelölését, a megbízatást elvállalta, és mint az MTI-vel közölte, a feladatot a legjobb tudása szerint fogja ellátni.

Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője csütörtökön jelentette be, hogy lemondott posztjáról Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, a tárca új vezetőjének Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt kérte fel Orbán Viktor miniszterelnök
Terveiről és minden egyéb részletkérdésről a parlamenti bizottsági meghallgatásokon kíván beszámolni – írta az MTI-hez eljuttatott közleményében Balog Zoltán.
Balog Zoltán 2010. június 2-ától a második Orbán-kormányban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkári posztját tölti be.
A miniszteri posztról távozó Réthelyi Miklós levelében azt írta: “a Nemzeti Együttműködés Kormányának minisztereként a kormány megalakulása óta minden erőmmel, gondolatommal és cselekedetemmel szolgáltam a kormány célkitűzéseit azon minisztérium vezetőjeként, amely – Miniszterelnök úr szavait idézve – a kormány szinte felének működését jelenti”.
A távozó miniszter úgy látja: a rábízott feladatot munkatársaival megvalósította, de – mint írta -, a jövőben a minisztérium vezetése a napi politikai életben tevőlegesen részt vevő személyt kíván.
Szijjártó Péter csütörtökön újságíróknak azt mondta: Réthelyi Miklós már 2010-ben jelezte, hogy félidőben lemond majd miniszteri posztjáról.
A miniszterelnök megköszönte a távozó tárcavezetőnek az elmúlt két évben végzett munkáját, és nagyrabecsüléséről biztosította őt.
Arra a kérdésre, hogy várhatóak-e további lépések a kormányátalakításban, a szóvivő azt válaszolta: Orbán Viktor hozott ilyen döntéseket, de azokról majd akkor tájékoztatják a nyilvánosságot, ha véglegesek lesznek, és nyilvánosságra kell kerülniük.

bne \ bki
MTI 2012. május 3., csütörtök 14:30

Országgyűlés-bizottságok-magyarság
OGY – a nemzeti összetartozás bizottság – lényeges változtatásokat tervez Balog Zoltánminiszterként

    Budapest, 2012. május 7., hétfő (MTI) – Lényeges személyi változásokat és strukturális átalakításokat tervez Balog Zoltán leendő tárcavezető a majdani Emberi Erőforrások Minisztériumában. Erről a miniszterjelölt beszélt meghallgatásán az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága előtt hétfőn.

A testület – az LMP tartózkodó és a Jobbik nem szavazata mellett –  támogatta a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár miniszterré való kinevezést.
Balog Zoltán – aki részleteket nem kívánt a tervezett átalakításokról elárulni – kérdésre válaszolva azt mondta: a minisztérium átnevezése nem jelent jelentős többletforrásokat, hét  táblát kell összesen kicserélni.
A miniszterjelölt a testület előtt az össznemzeti szemlélet erősítését hangsúlyozta, és azt mondta: nem szeretné lobbiharcként felfogni a kormányzást.
A feladat felől kell a dolgokat megközelíteni – fogalmazott Balog Zoltán, aki azt mondta: komoly megfontolás után vállalta el a felkérést.
Kiemelte: az “emberi erőforrás a legnagyobb kincs”, és miniszterként ennek erősítését tartja a legfontosabbnak.
A külhoni magyarságot érintő kérdésekre térve célként jelölte meg, hogy a kisebbségben élő magyar értelmiséget ne csak létszámában, hanem minőségében is megtartsák és növeljék.
Kitért arra, hogy az idei évben a tárcánál lévő támogatási keret közel egymilliárd forint. Ez előrelépés, hiszen az előző évben 632 millió forinttal indult a külhoni magyar oktatás támogatása – jelezte.
Nagyon fontos diplomáciai feladat az egyenlő finanszírozás elvének érvényesítése, szorgalmazása – folytatta, hozzátéve: azt várják el, hogy az érintett szomszédos államok kormányai tegyék hozzá azokat az összegeket, amelyek egyébként normatív alapon járnak akár államilag elismert egyetemről, akár magánegyetemről van szó.
Balog Zoltán beszélt arról is, hogy az átalakuló kultúra rendszerében stratégiai feladat, hogy a korábban felfüggesztett programokat, együttműködéseket újraaktiválják.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium új neve Emberi Erőforrások Minisztériuma lesz, az erről szóló törvénymódosítást múlt pénteken nyújtotta be a kormány a parlamentnek. A változtatás – a parlament jóváhagyása után – május 14-én lép hatályba.

bog \ bdó
MTI 2012. május 7., hétfő 13:24

Sport-Magyarország
OGY – Balogh Zoltán: a mindennapos testnevelés bevezetése az egyik fő cél

    Budapest, 2012. május 8., kedd (MTI) – A mindennapos testnevelés bevezetését és a sport integráló erejét emelte ki az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottsága előtt megtartott keddi meghallgatásán Balogh Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) miniszterjelöltje.

A politikus hangsúlyozta, a mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán idén szeptember 1-től, felmenő rendszerben szervezik meg, illetve a későbbiekben ki kell terjeszteni a szakképzések, a gimnáziumi és szakiskolai oktatás irányába is.
Balogh úgy fogalmazott, a sport az egyik legfontosabb preventív tényező a különböző társadalmi csoportok integrálásának kérdésében, egyúttal nemzetstratégiai közösségi érdeket jelent, s a szegénység elleni küzdelemben is nagy szerepet játszik.
“A sport az a világ, amely az állam által vállalt feladatok nélkül nem tud működni” – tette hozzá. “Úgy gondolom, hogy a sportirányításban erősítettünk az elmúlt 1-2 évben. Az egyik legnagyobb eredmény a társaságiadó-kedvezményből igényelhető sportcélú támogatások bevezetése, de a Magyar Olimpiai Bizottság önállóvá válása is előrelépés, ugyanakkor a mindennapos testnevelés kérdésében még erőfeszítésekre lesz szükség.”
Balogh azt mondta, korábban a Magyarországon működő cégek 7,5-11 milliárd forintot adtak sportcélú támogatásra, a 2011. adóévben pedig már mintegy 24 milliárd forint tőke áramlott az öt látvány-csapatsportágba (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda, jégkorong).
“Mindemellett fontos feladat, hogy a rendszer átlátható legyen, ezért szintén kiemelt téma a nemzeti sportinformációs rendszer felépítése” – jelentette ki a politikus.
Balogh Zoltán a Sport- és turizmusbizottság tagjainak kérdéseire válaszolva többek között arról beszélt, hogy az olimpikonok juttatásáról, illetve ösztöndíjairól a nyári londoni játékok után mindenképpen egyeztetnek. A társaságiadó-kedvezményekből igényelhető támogatások kibővítéséről, további sportágak bevonásáról pedig azt mondta, először örülni kell annak, hogy már működik a rendszer, ugyanakkor a lista nem zárt, más sportágak is bekerülhetnek a támogatottak közé, de ez az aktuális gazdasági helyzettől is függ. A politikus a Sportkórház jövőjét firtató kérdésre azt válaszolta, a mostani ciklusban mindenképpen meg kell oldani az intézmény ügyét, s jelenleg három verzió van az egészségügyi államtitkárság asztalán, de a végső döntést a sportért felelős államtitkársággal együtt hozzák majd meg.
A tanácskozás végén a bizottság tagjai – 12 igen szavazattal, két nem ellenében, két tartózkodás mellett – elfogadták Balogh miniszteri jelölését, aki – ha minden meghallgatásán túl van – jövő hétfőtől irányíthatja az elnevezésében Emberi Erőforrás Minisztériumra változó minisztériumot.

skt \ sgg \ spi \ sag
MTI 2012. május 8., kedd 10:55

Országgyűlés-bizottságok
OGY – A Nemzeti Együttműködési Alap forrásai is átkerülnek az új erőforrás minisztériumhoz

    Budapest, 2012. május 8., kedd (MTI) – A két államtitkársággal együtt a Nemzeti Együttműködési Alap forrásai is átkerülnek az új erőforrás minisztériumhoz – mondta Balog Zoltán miniszteri meghallgatásán az Országgyűlés egészségügyi bizottságának keddi ülésén.

Mint kifejtette: a társadalmi felzárkózásért és az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárságokkal együtt a civil szervezetek működését támogató Nemzeti Együttműködési Alap forrásait is magával hozza az új minisztériumba.
Balog Zoltán arra is kitért, hogy miután Farkas Flórián visszautasította a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság vezetését, úgy döntött, hogy nem nevez meg másik utódot. Mint mondta: a társadalmi felzárkózás, integráció ügyét miniszteri szinten kívánja irányítani a jövőben.     A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) jogutódja május 14-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma lesz. A Nefmi átnevezését, átalakítását Balog Zolán azzal indokolta, hogy két évvel ezelőtt belevágtak egy rendszer átalakításába, amely mindenki életét érinti, de mostanáig a finanszírozás és a fenntartás álltak a középpontban, hogy a rendszerek igazságosabbak, megbízhatóbbak, átláthatóbbak, hatékonyabbak, tartósan finanszírozhatóak legyenek.
Balog Zoltán szerint két év után viszont a rendszerek nagy része olyan pontra érkezett, hogy most már az átalakuló rendszer működtetésére fókuszálhatnak oly módon, hogy az állampolgárok számára egy jobb környezetet hozzanak létre, az emberek életminősége jobb legyen.

bkdi \ bzt
MTI 2012. május 8., kedd 17:40

Kultúra-országgyűlés-minisztérium
OGY – Támogatta a kulturális bizottság Balog Zoltán miniszteri kinevezését

    Budapest, 2012. május 8., kedd (MTI) – Tizenhárom fideszes és LMP-s vokssal, öt ellenzéki nem szavazat ellenében támogatta az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságaBalog Zoltánt, a leendő Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterjelöltjét kedden.

Balog Zoltán a meghallgatáson a legfontosabb célok között egy egész országra kiterjedő, járásokra lebontott kulturális leltár létrehozását említette. Kitért arra is, hogy csökkenteni szeretné a kulturális kormányzat széttagoltságát, ezért újra a tárca hatáskörébe vonna olyan területeket, mint például a filmművészet támogatása vagy a magyar kultúra külföldi képviselete.
A leendő miniszter személyi változásokról nem kívánt beszélni, de annyit megemlített, hogy lesznek személycserék államtitkárságok és kulturális intézmények élén is.
Balog Zoltán felidézte: két évvel ezelőtt nyilvánvalóvá vált, hogy a nagy közösségi ellátórendszereket át kell alakítani, ekkor került az eddig Nemzeti Erőforrás Minisztériumként működő tárca felügyelete alá az oktatás, az egészségügy, a szociális ügy, a kultúra és a sport. Mint hozzátette, most két további – a társadalmi felzárkózásért és az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős – államtitkárság is a május 14-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma nevet viselő tárcához kerül, így minden az emberrel közvetlenül foglalkozó terület oda tartozik majd.
Magyarország igazi értéke az emberi erőforrás, amelyből a munkaalapú társadalom épülhet – fogalmazott a miniszterjelölt, aki úgy vélte, az élet egyetlen területe sem működőképes kulturális megközelítés nélkül: a kultúra például a szociális felemelkedésben is segítséget nyújthat.
Balog Zoltán szerint a közösségi intézményrendszer mára nemcsak finanszírozhatatlanná vált, de sok tekintetben eredeti funkcióját sem tudja betölteni, ezért a kormánynak nemcsak a gazdaságpolitikában, hanem a kultúrában is új, innovatív utakat kell keresnie.
Karácsony Gergely (LMP), L. Simon László (Fidesz) és Hiller István (MSZP) egyaránt arra volt kíváncsi, hogy a miniszterjelölt miként tervezi növelni a kultúra érdekérvényesítő képességét a kormányzaton belül.
Balog Zoltán elismerte, talán tényleg a kultúra az a terület, ahol a “legnehezebb a küzdelem”. Hozzátette ugyanakkor: ez a kormányzat nem lobbiharcok mentén működik, hanem egy magasabb célból, Magyarország újjáépítésének igényéből vezeti le a konkrét feladatokat. “A kultúrába befektetett tőke és energia nem azonnal hasznosul, hanem hosszabb távú befektetés” – emlékeztetett.
A kulturális stratégia egyfajta széttagolása valóban megjelent az elmúlt két évben – reagált az ellenzéki kritikákra a miniszterjelölt. Mint elmondta, ezért át kell gondolni, mely területeket lehet újra az egységes kulturális stratégia részévé tenni.
Több képviselő érdeklődött a megyei múzeumi hálózat jövőjével kapcsolatban, nekik válaszolva Balog Zoltán közölte: konkrét kérdések megválaszolása nem az ő feladata, de áttekintik a hálózattal kapcsolatos közelmúltbeli kormányzati döntést.
Mandur László (MSZP) kérdésére a miniszterjelölt elmondta, az Ötvenhatosok terén felépíteni tervezett múzeumnegyed előkészítés alatt van, hogy az EU-s források megszerzése után minél rövidebb időn belül elindulhasson a beruházás. Mint az intézményfenntartással kapcsolatban megemlítette, 2013. január 1-től új, feladatalapú finanszírozási rendszer fog életbe lépni.
Balog Zoltán Novák Előd (Jobbik) érdeklődésére közölte, a kormányzat támogatást nyújt a Várpalotai Trianon Múzeumnak vagy a kiskunmajsai 56-os múzeumnak is, amennyiben azok megfelelnek a finanszírozási feltételeknek, Budapesten pedig egy új 1956-os múzeum létrehozását tervezik.
Menczer Erzsébet (Fidesz) azt tudakolta, a kormány mennyire tartja fontosnak a nemzetségi kultúra és oktatás fennmaradását, neki válaszolva a miniszterjelölt kiemelte: a Nemzeti Alaptanterv először írja elő az országban élő nemzetiségek kultúrájának tanítását a többségi társadalomhoz tartozó diákok számára is.
A Balog Zoltán jelöltségéről szóló szavazás után Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár reagált a tevékenységét ért kritikákra, hangsúlyozva, hogy nem az LMP és nem a Jobbik politikáját kívánja megvalósítani, és noha fontos számára az ellenzék véleménye, a legfontosabb a művészeti élet szereplőié.

bkö \ pmg \ bsa \ kut
MTI 2012. május 8., kedd 18:07

Országgyűlés-bizottságok-egészségügy
OGY – Balog Zoltán: nem fizetős, szolidaritási alapú egészségügyről beszélnek

    Budapest, 2012. május 8., kedd (MTI) – A leendő Emberi Erőforrások Minisztériumában nem fizetős, hanem szolidaritási alapú egészségügyről beszélnek – mondta Balog Zoltán miniszteri meghallgatásán, az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának keddi ülésén.

Azt ugyanakkor megjegyezte, hogy ahol az intézményeken belül megjelentek a szakorvosi magánpraxisok, és ezáltal a magán és közellátás összekeveredett, azt mindenképpen ki kell tisztítani.
Balog Zoltán hangsúlyozta: a minisztériumban arra törekszik majd, hogy a strukturális európai uniós fejlesztéseket összehangolják, a párhuzamosságokat megszüntessék. Erre a feladatra Balog Zoltán külön miniszteri biztos kinevezését tervezi, de mint elmondta: a személyéről még nem döntöttek.
Az Országgyűlés egészségügyi bizottsága 14 igen, 5 ellenzéki tartózkodás, valamint Tukacs István szocialista képviselő nem szavazata mellett támogatta Balog Zoltán miniszteri kinevezését.
A miniszterjelölt, aki egy napon belül harmadik meghallgatásán vett részt mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról számos kérdést, és javaslatot kapott, az egészségügyi bizottság ülése alapvetően jó hangulatban telt. Többen felvetették, hogy a már így “monstrum” minisztérium a két újabb területtel irányíthatatlanná válik. Ennek kapcsán viszont Balog Zoltán úgy reagált, tárcájára úgy tekint mint a kormányon belül egy “kis kormányra”, s számtalan ügy van, például a Sportkórház ügye, amely egyszerre érinti az egészségügyet, a sportot, valamint az önkormányzati érdekeket. Ez azt bizonyítja, hogy az egyes ágazatok között szorosabb együttműködésre van szükség – hangsúlyozta.
Az önkormányzatokkal kapcsolatban Balog Zoltán azt is megjegyezte, hogy véleménye szerint azokat a plusz energiákat, amelyek eddig az önkormányzati fejlesztések révén benne voltak a rendszerben, nem szabad veszni hagyni, ezért például a járóbetegellátás – amelynek állami átvétele jövő januárban esedékes – kimondottan olyan ügy, ahol az önkormányzatokkal való egyeztetés nélkül nem lehet előrelépni.
Balog Zoltán bizottsági meghallgatásán megjegyezte, hogy kormányra kerülésük idején olyan rendszerrel szembesültek, amely több pontján a működőképesség határán állt. Ezek között az egészségügy egyes részei még ezt a szintet sem érték el. A kormány által felvázolt célokat viszont rossz egészségi állapotú emberekkel nem lehet elérni. A jó egészségi állapot eléréséhez biztosítani kell az egészség előfeltételeit. Mind az egyén, mind az egészségügy, mind a költségvetés válláról komoly terhet vesz le az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése. Ezért a kormány egészségpolitikájában az egészségvédelem, a megelőzés áll. Az egészségügyi rendszer átalakításának középpontjában a betegközpontúság áll, hogy egy hatékony egészségügyi ellátórendszerben minőségi ellátáshoz juthassanak az emberek, anyagi helyzetüktől függetlenül egyenlő bánásmódban részesüljenek.
Mindez nem működik a transzparencia nélkül – mondta Balog Zoltán, megjegyezve: az egészségügyi államtitkárság és Szócska Miklós államtitkár intézkedéseinek köszönhetően az egészségügy ebben a tekintetben már jó úton halad. Mint kiemelte: a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség-, és Szervezetfejlesztési Intézetnél létrejött egy olyan intézményfenntartó központ, ahol komoly kutatások zajlanak, az ágazat adatainak összegyűjtésében pedig már mostanáig is jelentős munkát végeztek. Mint hozzátette: a minisztériumon belül már most gondolkodnak azon, hogy az oktatás egységes igazgatását is megteremtsék.
Az intézményi fejlesztések kapcsán azt mondta: információi szerint az új országos betegjogi központ kialakítása már a végső fázisban van, az új országos pszichiátriai központ pedig, ha teljesen nem is készül el, de a működéséhez szükséges alapokat még a ciklus vége előtt megteremtik. Beszámolt továbbá arról is, hogy a közétkeztetés új szabályozása is hamarosan elkészül, amely az államtitkárságtól kapott információk szerint minimális költséggel tud majd megvalósulni.
Az ellenzéki képviselők többen bírálták az elektronikus recept bevezetésének tervét is. Ennek kapcsán viszont Balog Zoltán leszögezte: az e-recept a jövő. Ezért a képviselőktől azt kéri, hogy “ne ellene lőjenek”, hanem segítsenek abban, hogy jó legyen.
Balog Zoltán a miniszteri meghallgatásán kitért arra, is ,hogy “200 falu” néven egy program elindítását tervezi, amelynek célja, hogy orvosok, pedagógusok és lelkipásztorok közreműködésével olyan komplex programokat indítsanak, hogy kétszáz, a nagymértékű elvándorlás miatt haldokló falut sikerüljön feléleszteni.

bkdi \ bzt
MTI 2012. május 8., kedd 19:32

Kormány
Balog: az érdekeket nem kiszolgálni, hanem egyeztetni akarom

    Budapest, 2012. május 11., péntek (MTI) – Balog Zoltán az érdekeket nem kiszolgálni, hanem egyeztetni akarja; az emberi erőforrások leendő minisztere ezt a Hír Tv Péntek nyolc című műsorában mondta. A tárca hétfőn hivatalba lépő új vezetője szólt arról, hogy az új egyházügyi államtitkár Hölvényi György lesz, de más személyi változásokról nem kívánt beszélni.

Kiemelte: a látszatát is szeretné elkerülni annak, hogy mindenhez ért. Az államtitkárokat, akik tulajdonképpen államminiszterek, a saját területükön hagyja dolgozni, nekik kell érteniük az ügyekhez – fogalmazott Balog Zoltán.
Arra a kérdésre, hogy miért nem vitte magával Szászfalvi László egyházügyi államtitkárt, úgy válaszolt: ő valóban más feladatot kap, de a vele való együttműködése a legjobb. A munkáját nagyra értékeli – hangsúlyozta, hozzátéve:  mindent elkövet, hogy meggyőzze Szászfalvi Lászlót, jöjjön vele a tárcához.
Megerősítette: az egyházügyi államtitkárság élére Hölvényi György érkezik majd, akit modern kereszténydemokrata emberként jellemzett, és aki a vallásközi dialógusok világában elismert ember.
Balog Zoltán más személyi változásokról további kérdésre sem kívánt beszélni. Egyelőre senkinek nem mondta, hogy megy, vagy marad, azt kell nézni, ki az, aki ebben az új működésű rendszerben jól érzi magát – fejtette ki.
Szőcs Géza kulturális államtitkárról azt mondta: a kultúra a jobboldal számára szívügy, központi ügy. Ha itt valami nem jól működik, akkor előáll egy olyan helyzet, hogy a kultúrpolitika gyenge, miközben a kultúránk erős.
Ezt központi dolognak tartom, és úgy fogom a személyi döntést meghozni, hogy aki most vezeti az államtitkárságot alkalmas-e arra, hogy sokkal jobban koncentráljanak erre a területre. Kicsit valóban széttagolódott a rendszer, csomó minden “kézen-közön elszivárgott ebből az államtitkárságból”, és újra erős államtitkársággá kell tenni – mutatott rá.
Hozzátette: a fejében nem kulturális koncepció, vagy stratégia van, hanem egy egységes nemzetstratégia, amiben megvan a kulcsszerepe a kultúrának, az oktatásnak, és a társadalmi felzárkózásnak is. Kevésbé gondolja, hogy a kormánynak kellene stratégiát adni, hagyni kell dolgozni a szakterületek tisztségviselőit.
Óriási munkát végeztek el Hoffmann Rózsa és a munkatársai, ahol hiány van, ahhoz képest, amit elterveztek, az nem az államtitkárság hiánya – tért át az oktatásra.
Hozzátette: alapvetően elégedett a munkájukkal, most jön egy olyan fázis, amelyben eldől, sikeresek-e vagy sem, és az új köznevelési kerettörvény azt szolgálja-e, hogy a magyar iskolarendszer sokkal jobb színvonalú legyen, mint tíz évvel ezelőtt volt.
Beszélt arról, hogy a felsőoktatásban, a vidéki egyetemeken, főiskolákon hatalmas épületeket “felhúztak”, amelyek ma konganak az ürességtől. Az uniós forrásokat úgy fogják átkonstruálni, hogy nem “valamilyen lobbiépítésre fognak elmenni”, hanem annak az átalakításnak a finanszírozására, ahonnan hiányzik a pénz. A szakterületért felelős leendő minisztériumi tisztségviselőt szintén nem nevezte meg, de jelezte: itt pluszforrásokra fognak szert tenni.
Mint mondta, amíg az egészségügyben a leltár nem készült el, addig itt sem tudnak változtatni. Egy kórházat sem fognak azonban bezárni, még akkor sem, ha lesznek olyanok, amelyek átállnak krónikus ágyak fenntartására. Ilyen értelemben a kapacitást nem akarják csökkenteni, hanem ésszerűsíteni akarják azt – mutatott rá.
Szólt arról is, hogy a szociális rendszer gyermekbarát “akar lenni”, a gyermekeket védi, és úgy kívánják a szociális ellátórendszert működtetni, a juttatásokat adni, hogy azok munkára ösztönözzenek.
Balog Zoltán utalva a minisztérium új elnevezésére azt mondta: a tárcájánál lesz “majdnem minden, amitől az ember ember”. A célcsoportnak, az emberi erőforrásnak a megújítása a legfontosabb üzenet – emelte ki. Megerősítette, hogy az átnevezés öt tábla cseréjét jelenti, és minimális kiadással jár majd.
Arra a felvetésre, hogyan lehet ennyi területet áttekinteni, azt mondta: ha nem lehetne ennyi ügyet koordinálni egy tárcán belül, akkor kormányozni sem lehetne. Ez egy “kis kormány” a kabineten belül, előszűrője az ügyeknek – fejtette ki.
Nem az érdekeket akarja kiszolgálni, hanem az érdekeket akarja egyeztetni – tette hozzá az új tárcavezető, aki megjegyezte: amikor átalakul egy rendszer, részérdekek mindig sérülnek, és a takarékosság először mindig többe kerül, amíg átállnak az új rendszerre.

bog \ bti
MTI 2012. május 11., péntek 21:45

Kormány-életrajz
Balog Zoltán életrajza

    Budapest, 2012. május 3., csütörtök (MTI) – Orbán Viktor kormányfő elfogadta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter szerdán benyújtott lemondását, és a tárca új vezetőjénekBalog Zoltánt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárát kérte fel. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának életrajza:

Balog Zoltán 1958. január 7-én született Ózdon.
1976-ban érettségizett a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában, középiskolai éveiben, 1974 és 1976 között békeszolgálati önkéntesként dolgozott egyházi épületek újjáépítési és renoválási munkálatain Wittenbergben, Goppelnben és Drezdában.
Gimnáziumi tanulmányait követően betanított esztergályosként dolgozott a Diósgyőri Gépgyárban.
1978-1983-ban végezte teológiai stúdiumait Debrecenben és Budapesten. Tanulmányi évei alatt 1980-ban vendéghallgatóként teológiát hallgatott a kelet-berlini Egyesült Protestáns Egyháznál, ugyanebben az évben a püspökszentlászlói katolikus szociális otthonban is dolgozott, 1981-83 között pedig négy szemesztert töltött Halléban a Luther Márton Egyetem Teológia Tanszékén. 1983-ban szerzett lelkészi diplomát a Budapesti Református Teológiai Akadémián.
1983-tól 1987-ig református lelkészként dolgozott Maglódon és öt szórványgyülekezetben.
1987 és 1989 között az Egyházak Világtanácsa posztgraduális ösztöndíjasa volt Tübingenben. 1989-91-ben óraadó tanárként dolgozott a Budapesti Református Hittudományi Egyetem Újszövetségi Tanszékén, 1991-96-ban hittant tanított a Budapesti Német Iskolában, 1992-93-ban a Baár-Madas Református Gimnáziumban. 1993 és 1996 között a Bonni Egyetem Ökumenikus Intézetének tudományos munkatársa volt.
1996-tól 2006-ig a Budapesti Németajkú Református Egyházközség megválasztott lelkészeként tevékenykedett. Közben 1996-97-ben a Testnevelési Egyetem Mentálhigiénés Tanszékén dolgozott mint tudományos ügyvivő, 2002-2003-ban pedig a Köztársasági Elnöki Hivatalban a Társadalompolitikai Főosztály vezetője volt.
2002-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakember képesítést szerzett.
1991 és 1994 között a Fidesz országgyűlési frakciójának egyházpolitikai tanácsadójaként, 1998 és 2002 között Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadójaként tevékenykedett. 2003-tól a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kurátora és főigazgatója volt, e tisztség megszűntével 2007 áprilisától az Alapítvány kuratóriumi elnöke. 2009 augusztusa óta elnöke a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületnek.
A 2006-os országgyűlési választásokon a Fidesz országos listáján szerzett mandátumot, majd bejelentette, hogy országgyűlési képviselősége idejére lelkészi szolgálatát szünetelteti. 2006 és 2010 között az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságát elnökölte, 2007. februártól a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyetteseként, valamint a párt kulturális kabinetjének vezetőjeként is tevékenykedett.
A 2010-es parlamenti választásokon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi lista 3. helyéről jutott be az Országgyűlésbe. 2010. június 2-ától Orbán Viktor második kormányában a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára lett, közreműködésének köszönhetően fogadta el a magyar elnökség idején az Európai Bizottság az európai romastratégiát.
Balog Zoltán 1993 és 2003 között elnökségi tagja volt az Európai Protestáns Szabadegyetemnek, 1999 óta a Bethesda Gyermekkórház Alapítvány kurátora, 2012-től a magyar Raoul Wallenberg Emlékbizottság tagja. 2011-ben a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetésben részesült.
Németül felsőfokon, angolul társalgási szinten beszél, bibliai görögből német állami nyelvvizsgája van.
Párttagsága nincs. Nős, 5 gyermek édesapja.

dby \ dmi \ dvt \ bti
MTI 2012. május 3., csütörtök 18:48

Kormány-minisztérium
Kormányátalakítás – Öt terület kerül át Navracsics Tibortól Balog Zoltánhoz

    Budapest, 2012. május 12., szombat (MTI) – Öt feladat, a társadalmi felzárkózás, a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációja, a nemzetiségpolitika és a romák társadalmi integrációja kerül át a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezetőjétől az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) irányítójához.

A kormány a miniszterek feladat- és hatásköréről szóló rendelet módosítását a Magyar Közlöny legfrissebb számában tette közzé.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter – aki Réthelyi Miklóst váltja a tárca élén, amelyet Nemzeti Erőforrás Minisztériumról kereszteltek át Emberi Erőforrások Minisztériumává – hétfőn tesz esküt a parlamentben.
A már említett területeken kívül – amelyek eddig a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes vezette KIM-hez tartoztak – ő felel a családpolitikáért, az egészségbiztosításért, az egészségügyért, a gyermek- és ifjúságpolitikáért, a gyermekek és az ifjúság védelméért, a kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért, az oktatásért, a kultúráért, a sportpolitikáért, a szociál- és nyugdíjpolitikáért, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért és a kormányzati tudománypolitikáért.
Az új tárcavezető a Magyar Nemzetnek adott interjúban úgy fogalmazott, “egy kis kormány vagyunk a kormányban“.
Balog Zoltán szólt arról is, hogy az egyházügyi államtitkári tisztségen kívül más poszton is várható személycsere az Emberi Erőforrás Minisztériumban. Az MTI-nek kormányzati források a napokban megerősítették az Origo azon információját, hogy Hölvényi György kereszténydemokrata politikus lehet az új egyházügyi államtitkár a távozó Szászfalvi László helyett.
A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság – amelyet a KIM-ben Balog Zoltán vezetett – miniszteri vezetéssel lesz az erőforrás-minisztérium része.

bhz \ bpg
MTI 2012. május 12., szombat 10:27

Kormány-kormányátalakítás
Félidőben a kormány – Réthelyi: jó érzés, hogy a korábbi támadások ellenére nemcsak megmarad, hanem bővül a tárca

    Budapest, 2012. május 5., szombat (MTI) – Réthelyi Miklós leköszönő nemzeti erőforrás minisztert jó érzéssel tölti el, hogy bár korábban sokat támadták a minisztériumot, mondván, túl nagy területet fog át, a tárca – mint az MTI-nek szombaton adott interjúban elmondta – nemcsak megmarad, hanem feladatai bővülnek a társadalmi felzárkózás ügyével és az egyházakkal való együttműködéssel.

A miniszter az MTI-nek nyilatkozva felidézte: a kormányalakítás óta nagyon sok kritika érte a minisztériumot, azt kifogásolva, hogy a működése áttekinthetetlen és kezelhetetlen. Ezzel kapcsolatban különböző elképzelések is napvilágot láttak, hogy a tárca milyen csoportosításban működne jobban.
Mint Réthelyi Miklós elmondta, már 2010 nyarán felvetődött, hogy a felzárkózás területének is a Nemzeti Erőforrás Minisztériumában (Nefmi) lenne a helye. Hasonló a helyzet az egyházakkal is, hiszen azoknak iskolái, kórházai, szociális és kulturális intézményei egyaránt vannak, így a szoros együttműködés révén hatékonyabbá válhat a kormányzati munka – mondta a miniszter.
A kormány számára a Nefmi az indulástól kezdve kiemelt minisztérium volt, az pedig, hogy további területekért felel a jövőben, azt igazolja, hogy a tárca hatékonyan működött az elmúlt két évben és működik jelenleg is – hangsúlyozta Réthelyi Miklós.
A miniszter a legnagyobb eredmények közé sorolta a minisztériumnak – azon belül a szociális államtitkárságnak – a család jelentőségének növeléséért végzett munkáját. Mint Réthelyi Miklós megjegyezte: az ország uniós soros elnöksége révén pedig Európa-szerte is hangsúlyos szerepet kapott a család szerepe, a generációk közötti kapcsolattartás, valamint a demográfiai problémák kezelése.
Ezenfelül jelentős lépésnek nevezte a dohányzás visszaszorításáért tett intézkedéseket, amelyekért – mint mondta – az egészségügyi államtitkárságnak komoly harcot kellett vívnia. Pedig ennek haszna ha nem is féléven belül, de rövidesen látható lesz az egészségügyi statisztikák változásában – jelentette ki a miniszter.
Hasonlóan sikerként könyvelte el azt is, hogy miután az iskoláztatási támogatást összekötötték az iskolába járással, a 16 év alatti korosztályban lényegesen csökkent az iskolakerülők száma.
Voltak ugyanakkor nehéz helyzetek is az elmúlt két évben, amikor a Nefmi államtitkárainak meg kellett vívniuk küzdelmeiket saját elképzeléseikért – mondta Réthelyi Miklós. Szócska Miklós egészségügyi és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak például sokszor kellett kritikus kérdésekben kiállniuk a parlamentben, valamint az országot járva szakmai, illetve lakossági fórumokon is – közölte.
Kitért arra is, hogy a Nefminek foglalkoznia kellett olyan visszaéléssel is, mint a rokkantsági kedvezményekkel visszaélés egyes helyeken, amelyről a tárca is a sajtóból értesült. Többi között ezért is volt szükség a rokkantnyugdíjas-rendszer felülvizsgálatára, de hasonló elvek miatt szigorították a gyógyszerfelírási szabályokat is.
A leköszönő miniszter a jövőjéről szólva azt mondta: szívesen visszatérne korábbi munkahelyére, a Semmelweis Egyetemre, ahol jelenleg fizetés nélküli szabadságon van. Ugyanakkor azt is reméli, hogy más módon, de a továbbiakban is lehetősége lesz arra, hogy az elmúlt kétéves kormányzati tapasztalatát a kormány érdekében a jövőben is kamatoztathassa – mondta Réthelyi Miklós.
Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője csütörtökön jelentette be, hogy lemondott posztjáról Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, a tárca új vezetőjének Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt kérte fel Orbán Viktor miniszterelnök.
A miniszterelnök megköszönte a távozó tárcavezetőnek az elmúlt két évben végzett munkáját, és nagyrabecsüléséről biztosította őt.
Balog Zoltán a miniszteri jelölését nagy megtiszteltetésnek nevezte, a megbízatást elvállalta. Az MTI-hez eljuttatott közleményében Balog Zoltán azt írta: terveiről és minden egyéb részletkérdésről a parlamenti bizottsági meghallgatásokon kíván beszámolni.

bkdi \ bki
MTI 2012. május 5., szombat 19:02

Kormány-oktatás-fórum
Hoffmann: az új Nemzeti alaptanterv nem sokban hasonlít az eredetileg tervezettre

    Székesfehérvár, 2012. május 4., péntek (MTI) – Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) nem sokban hasonlít az eredetileg tervezettre – mondta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára pénteken Székesfehérváron; Hoffmann Rózsa a szakmai fórumon megerősítette, hogy a tervezet napokon belül a kormány elé kerül.

Az államtitkár a tárca élén bekövetkező váltással kapcsolatban – az MTI érdeklődésére – elmondta, régóta ismeri a miniszteri poszt várományosát, Balog Zoltánt, aki társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárként “sok szálon kötődik az oktatáshoz”. Hoffmann Rózsa közlése szerint alapvető kérdésekben egyetértenek, az elmúlt időszakban jó együttműködés alakult ki közöttük. “Gyökeres változásra nem számítok, a miniszterjelölt előzetesen megerősített pozíciómban” – tette hozzá.
Az államtitkár a mintegy kétszáz intézményvezető és pedagógus előtt tartott tanácskozáson elmondta, hogy  rengeteg javaslatot, véleményt kaptak, amelyek beépültek a NAT-ba. Csökkentették a kötelező tananyag mennyiségét, hogy valóban minimumszabályozás valósuljon meg.
“Új tantárgyak csekély mértékben jelennek meg, sok esetben inkább beépítettük az ezzel kapcsolatos társadalmi igényeket a hagyományos tantárgyakba. Egy dolog azonban nem változott: visszatérünk ahhoz a tartalmi szabályozáshoz, amely a nemzeti műveltség egységességét hivatott biztosítani” – mondta Hoffmann Rózsa.
Az államtitkár kiemelte, hogy visszaállítják az 1985-ben megszüntetett szakfelügyeleti rendszert, a külső szakmai ellenőrzéseket azonban nem egy hivatal fogja végezni, hanem erre továbbképzett pedagógusok. A tervek szerint minden oktatási évben minden intézményt négyszer egy napig fognak ellenőrizni.
Az intézmények jövőbeni működésével kapcsolatban Hoffmann Rózsa kifejtette, a köznevelésben kettéválasztották a fenntartói és a működtetői feladatokat. Előbbi jelenti a szakmai irányítást, amelyre létrehoznak egy intézményrendszert. “Ennek központja a munkaanyagban egyelőre Klebelsberg Intézményfenntartó Központként szerepel. Az elképzelések szerint járásonként lesznek hivatalai, amelyek huszonegy fenntartói feladatot látnak el. Az eddigi fenntartóknál, vagyis az önkormányzatoknál marad többek között a működtetés és a személyi kérdések – mondta.
A következő tanévben csekély, 2013 őszétől komolyabb változások várhatóak. Akkortól lesz kötelező az erkölcs és hittan oktatás, naponta egy testnevelés óra, bevezetik az új nemzeti alaptantervet felmenő rendszerben. A tervezett pedagógus-életpályamodell kapcsán azt mondta, hogy az kiszámíthatóbbá teszi a pedagógusok életét, növeli bérüket, átrendezi munkaidejüket, 2013-as bevezetésére “jóval több, mint 50 százalék esély van”.
Az erőforrás-minisztérium vezetéséről szerdán mondott le Réthelyi Miklós. A távozó miniszter, aki az Orbán-kormány megalakulásakor két évre vállalta a munkát, a kormányfőnek írt levelében úgy fogalmazott: a rábízott feladatot munkatársaival megvalósította, de a tárca vezetése a jövőben a napi politikai életben tevőlegesen részt vevő minisztert kíván. Orbán Viktor a tárca új vezetőjének Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt kérte fel.
A Nemzeti Erőforrás Minisztériumból Emberi Erőforrások Minisztériuma lesz; a kormány pénteken nyújtotta be az erről szóló törvénymódosítást a parlamentnek. A változtatás – a parlament jóváhagyása után – május 14-én lép hatályba.

bszt \ bri
MTI 2012. május 4., péntek 19:42

Oktatás-közoktatás
Félidőben a kormány – Közoktatás: új törvény, újfajta finanszírozás

    Budapest, 2012. május 12., szombat (MTI) – Új köznevelési törvény született, megalkották az új Nemzeti alaptantervet (NAT), módosult az óvodai nevelési program és megváltozik a finanszírozás metódusa – a közoktatás területén a többi között ezek az elmúlt két év legfontosabb kormányzati döntései. Az oktatási államtitkárság az MTI kérésére eljuttatott összegzésében még az idei évre jelezte az új törvény végrehajtási rendeleteinek és a NAT-hoz kapcsolódó kerettantervek megalkotása mellett a tankönyvrendelet és a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának megjelentetését.

A legfontosabb jogszabályi változás a nemzeti köznevelésről szóló törvény elfogadása volt – idézték fel. Ennek bevezetésétől azt várják, hogy nő az oktatás színvonala, az iskolákból a fiatalok korszerűbb, versenyképesebb tudással kerülnek ki. A közlés szerint a pedagógus-életpályamodell kiszámíthatóbb, átláthatóbb életutat ígér, a pálya nagyobb anyagi elismerését az ágazat egy a jelenlegitől alapvetően eltérő szemléletű, új bérrendszerrel kívánja érvényre juttatni.
Az államtitkárság hozzátette, hogy megváltozik a finanszírozás, és az oktatás egészének működéséért, a közpénzek hatékony elköltéséért a kormány nagyobb felelősséget vállal. Utalt arra, hogy 2012. január 1-jével állami fenntartásba kerültek a megyei önkormányzati iskolák, s 2013. január 1-jével ez kiterjed a települési önkormányzati iskolákra is.
Az új NAT 2013. szeptember 1-jén lép életbe felmenő rendszerben, a pedagógus-előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-jétől hatályos, az új intézményellenőrzési és értékelési rendszer 2012. szeptember 1-jén indul.
Felidézték, hogy már a 2010-es tanévkezdésre megszületett az a jogszabály, amely az igazolatlanul 50 óránál többet hiányzó diákok esetében a korábbinál szigorúbban jár el, s korlátozza a családi pótlék kifizetését. Az eredmény kézzel fogható a Belügyminisztérium adatai szerint: míg a tankötelezettség megszegése miatt 2009-ben 44.361 feljelentés érkezett a rendőrséghez, 2011. január 31-ig e szám alig ötödére apadt; 8.094 gyermek igazolatlan mulasztása haladta meg a kritikus határt.
Módosult az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló rendelet. A korábbi kormányrendelet az úgynevezett genderideológia alapjait tette volna le, mely az egyenlőség jegyében értelmetlennek tartja a nemek megkülönböztetését. Mint írták, ez vitatható irányba befolyásolhatta volna a gyermekek erkölcsi, szellemi fejlődését, ezért elengedhetetlenül szükséges volt a korrekció.
Az államtitkárság kitért arra: a nemzeti összetartozás napjáról országgyűlési határozat rendelkezik, ebben azt feladatot adták a kormánynak, hogy készítse elő egy új iskolai emléknap bevezetését már a jelenlegi tanévben. Az emléknap a trianoni döntésről való megemlékezésen kívül a Kárpát-medencei magyar testvériskolai és diákközösségi kapcsolatok elmélyítését is szolgálja. A kormány ezzel kapcsolatos, Határtalanul programjának lényege, hogy a közoktatásban tanuló valamennyi magyar fiatal legalább egyszer, a magyar állam támogatásával eljusson a szomszédos országok magyarlakta területeire, és cserekapcsolatok keretében minél több külhoni magyar diák juthasson el Magyarországra.
Az elmúlt időszakot összegezve felidézték még a kisiskolák újranyitását segítő pályázatot, amelynek keretében 300 millió forint állt a sikeresen pályázó települések rendelkezésére. Mint írták, “megrázóan kevés”, mindössze 4 érvényes pályázat érkezett, e szám tükrözi az önkormányzatok reménytelen helyzetét. Az államtitkárság rövidesen megtalálja annak módját, hogy a megmaradt összegből a megszűnéssel fenyegetett kisiskoláknak “dobjon mentőövet” – ígérték.
Jelezték: az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a közoktatási fejlesztésekre 9 operatív programból mintegy 351,2 milliárd áll rendelkezésre a 2007-2013-as időszakban. A Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek című program célja, hogy a közoktatás rendszerében – az egész életen át tartó tanulás stratégiájával összhangban – egyszerre javuljon az oktatás eredményessége és hatékonysága, valamint mindenki számára biztosított legyen a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés. Ennek részeként 143 milliárd forintot különítettek el a közoktatási pályázatok támogatására.
Az összegzés szerint az államtitkárság közoktatási konstrukciói közül valamennyi előkészítése elindult, ezek túlnyomó többségét 2012 első negyedévének a végéig meghirdették. A közoktatás tartalmi megújulását kiegészíti a közoktatási intézményeknek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból történő infrastrukturális fejlesztése. A TIOP 1. – Az oktatási infrastruktúra fejlesztése című programra 43,4 milliárdot különítettek el. A 7 Regionális Operatív Programban összesen mintegy 164,8 milliárd áll rendelkezésre a közoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztésére.
Jövőbeni feladatként jelölték meg a NAT-hoz kapcsolódó kerettantervek, a szakiskolai tanulók részére az érettségire való 2 éves felkészítés koncepciójának és kerettantervének kidolgozását. Kitértek a pályaorientációs feladatellátással kapcsolatos módszertani segédanyagok kidolgozására és a pedagógusok felkészítésére, a szociális és egyéb hátránnyal élő fiatalokat célzó köznevelési hídprogramok kimunkálására, az alapfokú művészetoktatás további megfelelő jogi szabályozására, s a december végén megszűnő minősítési rendszer újragondolására.
A tervek között szerepel új szaktanácsadói rendszer kiépítése, a NAT és a kerettantervek alapján egységes és áttekinthető tankönyvpiac kialakítása állami irányítású terjesztéssel, az alternatív engedélyezett (finanszírozott) tankönyvek számának minimalizálásával, tartós tankönyvvé és az általános iskolában ingyenessé tételével. Kiemelték továbbá az óvodai férőhelyek bővítését, a koragyermekkori fejlesztések erősítését, az iskolai tehetséggondozás feltételrendszerének fejlesztését.

bog \ bám
MTI 2012. május 12., szombat 5:10

Oktatás-felsőoktatás
Félidőben a kormány – Felsőoktatás: 2013-tól új állami támogatási rendszer

Budapest, 2012. május 13., vasárnap (MTI) – Az új nemzeti felsőoktatási törvény elfogadását tartja az elmúlt időszak legfontosabb eredményének az oktatási államtitkárság, amely a kormány megalakulásának második évfordulójára az MTI-hez eljuttatott összegzésben kiemelte: 2013-tól be kell vezetni a képzés, a fejlesztés és a kiválóság céljait támogató hárompilléres állami támogatás rendszerét, és folytatódik a Széll Kálmán-terv végrehajtása.

A tervek között szerepel még nemzeti és nemzetközi kiválóságprogram indítása és a külföldi részképzésbe bekapcsolódók számának jelentős növelése.
Az államtitkárság közölte: a felsőoktatás modernizációjának kiindulópontja a felsőoktatási közösség – Magyar Rektori Konferencia, hallgatói érdekképviseletek – által összeállított “problématérkép” volt, amely bemutatta, hogy 2010-re a felsőoktatás minden területén komoly problémák halmozódtak fel, ezért jelentős és átfogó változások indokoltak.
Mint írták, az elmúlt kormányzati ciklusok felsőoktatási koncepciói elsősorban a mennyiségi fejlesztésre koncentráltak, háttérbe szorítva ezáltal a minőségi oktatás megteremtésének lehetőségét, ennek következtében 2010-re már nemzetközi összehasonlításban is érzékelhetően csökkent a hazai felsőoktatás általános színvonala.
Hozzátették: az új kormány megalakulása után egy strukturálisan elavult, szétaprózott intézményhálózattal rendelkező, eltérő és egyenetlen minőségű szolgáltatásokat nyújtó, a túldimenzionált tömegképzés jellemzőit magán viselő, már középtávon is finanszírozási problémákba ütköző felsőoktatási rendszerrel találta magát szembe.
Az államtitkárság kiemelte, míg az elmúlt két évet az új felsőoktatási koncepció végrehajtását lehetővé tevő törvényi háttér megteremtése jellemezte, addig az elkövetkezendő időszakot tekintve alapvető strukturális, finanszírozási, intézményhálózati átalakítások, illetve koncentrált és számottevő fejlesztések várhatók az ágazatban, elsősorban a csaknem 100 milliárd forintnyi pályázati források felhasználásával.
Az öszegzés szerint a cél 2020-ra az, hogy évente 20 ezren vegyenek részt külföldi részképzésben a jelenlegi 5 ezer helyett, ezzel Magyarország e tekintetben az EU első tíz országa közé kerülhetne.
Mint írták, Campus Hungary Program indul, melynek célja a felsőoktatási nemzetközi hallgatói mobilitás támogatása és ösztönzése. Kitértek arra is, hogy a tudományos utánpótlás biztosítása érdekében a kiemelkedő kutatási, illetve tanulmányi eredményeket elérő hallgatók tevékenységét el kell elismerni. A felsőoktatási minőség kiemelt kezelésére az intézmények minőség alapú differenciálása és támogatása a cél. Kiemelt cél az anyaországi felsőoktatási intézmények részvételének ösztönzése a határon túli magyar felsőoktatás fejlesztésében. A fejlesztési pólusok meghatározásakor erre a dimenzióra is figyelemmel kell lenni.
    Az elmúlt időszak legfőbb eredményének azt nevezték, hogy hosszas előkészítés és széles körű egyeztetés után tavaly elfogadták az új nemzeti felsőoktatási törvényt, és hozzátették: elkészült a nemzeti felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányainak koncepciója, amely az intézmények fejlesztési terveivel együtt a középtávú szakpolitikai stratégia alapjául szolgál.
Az oktatási államtitkárság kitért arra, hogy az új törvény alapján elfogadták a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló rendeletet, amelynek révén újjáalakulhatott a Magyar Akkreditációs Bizottság és létrejöhetett a Felsőoktatási Tervezési Testület; e szervezetekre a felsőoktatás minőségének fejlesztését, középtávra szóló stratégiájának kialakítását tekintve komoly feladatok hárulnak majd. Kiemelték, hogy az újjáalakult gazdasági tanácsok hatékonyabb stratégiai támogatást jelentenek az intézmények fejlesztésében és vagyonpolitikájában.
Utaltak arra, hogy 2012-től kezdődően az oktatási kormányzat a műszaki, informatikai és természettudományos képzések területén megduplázta az állami ösztöndíjas helyek arányát. Az összegzés szerint az elmúlt időszak költségvetési adatainak ismeretében elmondható, hogy 2012-ben is nőtt a felsőoktatási intézmények saját bevétele. Minden második hallgató teljes állami támogatásban részesül, a felsőoktatási intézmények képzési díjrendszerében önköltségi alapú számítást vezettek be, amely biztosítja az átláthatóbb gazdálkodást. Az esélyteremtés még szélesebbre nyitása érdekében az állam a Diákhitel II. program keretében minden új belépő diák számára biztosítja a felsőoktatáshoz való hozzáférés forrását.
A felsőoktatási minőség erősítését szolgáló speciális intézkedések között sorolták fel a szóbeli felvételi bevezetését, a tanárképzés osztatlan képzési formába történő átalakítását, a felsőoktatási szakképzés megújítását, a doktori képzési rendszer tehetséggondozási követelményeinek megerősítését.
Az oktatási államtitkárság közölte azt is, hogy az idén június 30-ig benyújtandó intézményfejlesztési tervek alapján az év második felében elkészül a nemzeti felsőoktatásra vonatkozó középtávú szakpolitikai stratégia.
    A Nemzeti Kiválóság Program keretében megvalósul a kiváló hallgatók, a doktorjelöltek és a doktori fokozatot szerzők, az oktatók, kutatók kiválóság alapú támogatása. Kitértek arra is: az elmúlt két évben az Új Széchenyi Terv keretében összesen 17 kiírás jelent meg, csaknem 77 milliárd forint értékben. A kiírások közül 10 a felsőoktatási intézményeknek szóló pályázat, további 7 pedig országos hatáskörű fejlesztéseket megvalósító kiemelt projekt.
     A felsőoktatási Bursa Hungarica-ösztöndíj pályázatához a 2011. évi fordulóban 2.431 települési önkormányzat, 2012-ben pedig 2387 önkormányzat csatlakozott, ennek alapján 38.957-en kaptak támogatást.

bog \ bám
MTI 2012. május 13., vasárnap 5:10

Társadalom-szegénység
Harrach-Balog: az esélyek megragadására kell megtanítani a mélyszegénységben élőket

    Budapest, 2012. május 3., csütörtök (MTI) – A mélyszegénységben élőket mindenekelőtt a kitörési esélyek megragadására kell megtanítani – állapította meg egybehangzóan Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője és Balog Zoltán társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter utódja csütörtökön, az Országgyűlés felsőházi termében tartott konferencián.

Balog Zoltán a keresztény civil szervezetek hatodik, Szegénység és szolidaritás című fórumán hangsúlyozta: a kormány a korábbi “paternalista felzárkóztatási politika” helyett nem véletlenül hirdetett “felzárkózási stratégiát”. Elmondása alapján ez azt jelenti, hogy a szegénységben élőket felelőssé akarják tenni saját életük alakulásáért. Az államtitkár szerint ugyanis a szegénység kezelésében a “lumpenizálódás” a legtragikusabb jelenség, amely “ellehetetleníti az akarást is”. Balog Zoltán ezzel összefüggésben megkülönböztetett tisztes és “lumpen” szegénységet. Az előbbiben élő családok szerinte a rendelkezésükre álló nagyon kis összegekből is fenn tudják tartani magukat, sőt kitörési pontokat is találnak, míg a “lumpenek” korlátozott lehetőségeiket is rosszul használják.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a romák közötti szegénységnek másfajta arca van, mint a nem roma emberek közötti szegénységnek. Az eltérések negatív példájaként említette, hogy Magyarországon ma a “cigány lányoknak az egyharmada tizenöt éves korára anyává válik”, ami nagyon eltérő a többségi társadalomhoz képest. Pozitívumként szólt azonban arról, hogy a “szegénységi helyzet megoldásában a romák között a családi szolidaritás, hogy ne mondjam a törzsi szolidaritás sokkal erősebb, mint egyébként a nem roma magyarok között”.
Balog Zoltán kiemelte ugyanakkor, hogy a másképpen való segítés nem jár különböző mértékű kormányzati elköteleződéssel, illetve etnikai, vagy faji alapon történő különbségtétellel. Hangsúlyozta, a kormány egyedül azt a kitételt vállalta, hogy szociálpolitikájával először azokon kíván segíteni, akik később nagy eséllyel magukon is tudnak, de később – folytatta – eljutnak majd mindenkihez.
Az államtitkár szerint a szegénység felszámolása érdekében fel kell hagyni azzal a szemlélettel, amely azt mondja: Magyarországon csak a másik rovására lehet érvényesülni. Mint mondta, az egyéni előremenetel nem írhatja felül a másik emberrel szembeni szolidaritást, mert egy ilyen stratégia rövid távon kifizetődő lehet ugyan, ám azzal később biztosan mindenki rosszabbul jár. A helyes gondolkodás része kell legyen az is, hogy a kormányzatra szövetségesként tekintünk, még akkor is, ha az részérdekeket sértve hajt végre átalakításokat – fejtette ki, hozzátéve: igaz ez fordítva is, a kabinetnek is szövetségesként kell kezelnie például a civil szerveteket.
Balog Zoltán aláhúzta továbbá, hogy a kormánynak emellett a “rendszerváltoztatás veszteseinek” is meg kell mutatnia, érdemes volt demokráciára váltani a diktatúrát. Elgondolkodtatónak nevezte például, hogy a Kádár-rendszerben a munkaképes korú cigányság 85 százalékának volt állása, míg ma ez az arány 15 százalékos. “Ez talán nem az ő bűnük és hibájuk” – fogalmazott, megjegyezve, ha a romák átlagfoglalkoztatása európai átlagra emelkedne, az 3-4 százalékos GDP-növekedéssel járna. Kiemelte: a kormány még tavasszal ezer roma nőt kíván “szociális asszisztensé” képezni. Mint mondta, tőlük várják majd azt, hogy tudják kezelni azokat a “szociokulturális különbségeket”, amelyek a roma közösségek és többségi társadalom között van.
Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnökeként mondott megnyitó beszédében azt  emelte ki, hogy a szociálpolitikának elsősorban nem a segélyezésen, hanem az önerő bevonásával járó esélyteremtésen kell alapulnia. Úgy fogalmazott, a mélyszegénységben élők integrálása mindenekelőtt az állam feladata, de abban nélkülözhetetlen feladata van az egyházaknak és a civil szervezeteknek is, valamint maguknak az érintetteknek, akiknek a hozzájárulása szerinte elengedhetetlen a sikerhez. Hozzátette: az érintetteket fel kell készíteni arra, hogy használják ki az előttük nyíló esélyeket, ami szerinte lehet akár egy otthon-, vagy munkahely-teremtési program is.
Szászfalvi László egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár beszédében hangsúlyozta, a kormány célja, hogy a civil szektor minél hatékonyabban láthassa el a társadalom segítésére vállalt önkéntes feladatait. Mint mondta, az Országgyűlés a közelmúltban ezért fogadta el az ország első civiltörvényét, amely például az adminisztrációs terhek csökkentése mellett biztosítja a civil szervezetek nyilvános, átlátható működését, illetve a tényleges munkát nem végző szervezetek kiszűrését.

bkgy \ bdó
MTI 2012. május 3., csütörtök 14:19

Németország-Magyarország-kisebbség-diplomácia
Balog Zoltán: pozitívan értékelik Németországban a magyar romastratégiát

Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti:
Berlin, 2012. április 28., szombat (MTI) – Németországban igen pozitívan értékeli a roma integrációval foglalkozó szakma a romák felzárkóztatását célzó magyar stratégiát – összegezte szombaton egy nürnbergi konferencián szerzett tapasztalatait Balog Zoltán, a Közigazgatási Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.

Az államtitkár az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta: fontos, hogy minél szélesebb körben, a politikán túl is megismerjék a magyarországi helyzetet és az annak kezelésére kidolgozott programokat, mert sok az előítélet és a tévképzet Magyarországgal szemben. Ezeket tájékoztatással, a magyar állapotok és a javításukat célzó programok bemutatásával lehet eloszlatni, ami Nürnbergben sikerült is – mondta.
Balog Zoltán a Diszkrimináció és Emancipáció között – Szintik és romák történelme és kultúrája Németországban és Európában című szimpózium zárónapján tartott kerekasztal beszélgetésen vett részt, amelynek témája a kisebbségek iránti állami felelősség volt. A szombaton véget ért háromnapos tanácskozás fő szervezője a demokráciával kapcsolatos ismeretek terjesztésére létrehozott német állami intézmény, a politikai képzés szövetségi központja (DPP) és a romák és szintik országos szövetségének bajorországi tagszervezete volt.
Az egyik előítélet az, hogy Magyarországon “különösen kisebbségellenes kormányzás” folyik, amikor azonban megismerkednek a konkrét programokkal, elcsodálkoznak, “hogy ez mennyire nem így van” – mondta az államtitkár. Hozzátette: szakmai körökben azt is “nagyon pozitívan értékelik”, hogy Magyarország elindította az uniós roma stratégiát.     Kifejtette: Németországban a szegregáció-integráció kérdését differenciáltan látják, nem gondolják azt, hogy feltétlenül jó, ha “össze vannak kényszerítve cigány és nem cigány gyerekek”, és rossz, ha külön vannak. A kérdést inkább “ideológiai vitának” tartják és úgy vélik, hogy az oktatás minősége határozza meg, hogy mi jó és mi nem jó.     Hozzátette: Németországban a cigányság nem elismert etnikai kisebbség, a dánokkal, a szordokkal és a frízekkel együtt e státus elnyeréséért küzdenek.

pbm \ ksy
MTI 2012. április 28., szombat 16:16

Kormány-egészségügy
Szócska: Magyarország “irigylésre méltóan” halad az egészségügyi rendszer újjászervezésével

    Budapest, 2012. április 13., péntek (MTI) – Magyarország “irigylésre méltóan” halad az egészségügyi rendszer újjászervezésével – mondta Szócska Miklós egészségügyi államtitkár pénteken az MTI-nek, útban hazafelé a visegrádi négyek, valamint Ausztria egészségügyi kormányzati vezetőinek találkozójáról.

A megbeszélésen kiemelt napirendi pontként arról értekeztek, hogy a jelenlegi válságkörülmények között milyen módon biztosítható az egészségügyi rendszerek fenntarthatósága – tette hozzá.
Szócska Miklós azt mondta: bár ő kissé irigyelte a V4-ek egészségügyi közkiadási átlagát, külföldi kollégái viszont azt emelték ki, hogy ők – mivel  “a döntéshozatal lassúságától” szenvednek – a kétharmadot irigylik. Az egészségügyet érintő intézkedések közül példaértékűnek tartották a nemdohányzók védelmében hozott magyarországi intézkedéseket, valamint a népegészségügyi termékadót.
Megjegyezte: forrásteremtési stratégiák kapcsán a többi országban is vegyes, járulék- és adóalapú megoldásokban gondolkoznak. Példaként említette, hogy több, biztosítási rendszerrel működő országban bónusz-malusz pontokkal kísérleteznek, hogyan lehetne az egészség megőrzését célzó magatartást díjazni, illetve ennek ellenkezőjét büntetni.
Egyetértettek abban, hogy hatékonyabbá és gazdaságosabbá teszi a rendszert, ha a bonyolultabb ellátásokat – mint az onkológiai vagy az idegsebészeti – centralizálják. Az államtitkár elmondta: a találkozón áttekintették, hogy az egyes országokban milyen költségtakarékossági intézkedések vannak, milyen szervezési megoldásokat alkalmaznak. A találkozón megállapították, hogy az egészségügyi ágazatvezetők “munkájának fókuszában az áll, hogy meg tudják mutatni: az egészségügy hatékony, megújulásra képes ágazat, amelybe érdemes beruházni” – fogalmazott Szócska Miklós.

bkdi \ blz
MTI 2012. április 13., péntek 20:05

Egészségügy-finanszírozás
Több mint ötven kórház aláírta a központosított földgázközbeszerzésről szóló megállapodást

    Budapest, 2012. április 18., szerda (MTI) – Több mint ötven egészségügyi intézmény aláírta a központosított földgázközbeszerzésről szóló megállapodást, ezáltal a becslések szerint mintegy húsz százalékos megtakarítás érhető el – közölte a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szerdán az MTI-vel.

Az együttműködési megállapodásban az intézmények felhatalmazták a GYEMSZI-t a központi földgázeljárás lebonyolítására. Így a közbeszerzés technikai szervezésének előkészítése megindul, az eljárás várhatóan szeptember elejére fejeződik be – olvasható a közleményben.
Mint megjegyezték, a most kiírandó eljárásban csak a már átvett intézmények vesznek részt. Egy következő kiírásban viszont a május elseje után a GYEMSZI felügyelete alá kerülő intézmények részére is ki akarják terjeszteni az eljárásokat.
Előzetes becslésekre hivatkozva a GYEMSZI azt írta: a központosított közbeszerzés révén az eddigi kiadásokhoz képest összességében mintegy 20 százalékos megtakarítás várható. Ugyanis – mint írták – “az intézmények eddig igen eltérő, szórt árakon szerezték be a földgázt”, lesz olyan intézmény, amelyiknél 20 százaléknál sokkal több megtakarítást jelent majd az új közbeszerzés, és lesz, ahol ennél kevesebbet – tették hozzá.
A központosított földgázközbeszerzés a közbeszerzési törvény szabályai alapján, nyílt eljárás formában, “az eljárás végén elektronikus árlejtéssel zajlik majd”. A közbeszerzési eljárásban bármely, az alkalmassági feltételnek megfelelő cég indulhat – hangsúlyozta a GYEMSZI, hozzátéve: “az alkalmasságot a beszerzés mennyiségéhez fogjuk igazítani, annak érdekében, hogy a verseny, és a verseny tisztasága semmiképp ne sérüljön”.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár korábban többször beszélt arról, hogy a kórházak állami kézbe kerülése után a központi közbeszerzésekből – például a gyógyszerek, orvosi eszközök vagy az energia vonatkozásában – jelentős összegeket takaríthatnak meg.
Az egészségügyi államtitkárság legutóbb március végén “a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények részére történő gyógyszer-, orvostechnikai eszköz- és fertőtlenítőszer beszerzések országos központosított rendszeréről” szóló kormányrendelet kapcsán is azt közölte: egységes, költséghatékony lesz a közbeszerzés a kórházakban.
“A közös beszerzés feltételeinek és eljárásrendjének megteremtése lehetőséget nyújt a költséghatékonyság növelésére, így a más célra felhasználható források felszabadítására is” – hangsúlyozta akkor az államtitkárság.

bkdi \ bri
MTI 2012. április 18., szerda 17:00

Egészségügy-átalakítás
Szócska: a kormányzati ciklus végére érezhető változások lesznek az egészségügyben

    Budapest, 2012. április 19., csütörtök (MTI) – Az egészségügy új finanszírozási rendszerének kiteljesedéséhez kell néhány év, de a ciklus végére már érezhetőek lesznek a változások – mondta Szócska Miklós egészségügyi államtitkár csütörtök este, az InfoRádió Aréna című műsorában.

Mint kifejtette: a cél az, hogy korrigálják a korábbi “osztogatások” által okozott területi és szakmai egyenlőtlenséget a finanszírozásban, ezért az új finanszírozási rendszer tevékenységalapú finanszírozás lesz, amely a “beteget követi”. Így bizonyos százalékban korlátozzák majd a betegek vándorlását is, de annak nem szabnak majd gátat, hogy a betegek azt a helyet válasszák, ahol láthatóan minőségi ellátás folyik és gyógyulnak a betegek.
Szócska Miklós kiemelte: az egészségügyi rendszer átalakításának legfontosabb eleme, hogy megmondják, hol milyen ellátást, milyen kondíciókkal lehet nyújtani, vagyis milyen feltételekkel végezhet egynapos sebészeti ellátást, vagy bonyolult műtéteket egy intézmény. Ennek kapcsán megjegyezte: az új rendszert a jelenlegi realitások mentén szeretnék kialakítani, “de nem szeretnének súlyos kompromisszumokat kötni”. A biztonságos betegellátás feltételeihez mindenhol, minden ellátás tekintetében ragaszkodnak – tette hozzá.
A minimumfeltételek rendszerének kialakítása folyamatban van, július elsejével indul az új rendszer. Ehhez először május elsejével az összes akut fekvőbeteg- és krónikus ellátást végző intézményt átveszik. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a tulajdonviszonyokban mostanáig “elképesztő megoldásokkal” találkoztak. Ennek rendbe rakásához pedig idő kell, de ennek érdekében az önkormányzati testületekkel szemben is minden rendelkezésükre álló politikai és jogi eszközt megragadnak majd – mondta.
“Egy biztos, kórháztörvényre szükség van” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: ennek olyan szervezeti intézményi feltételeket kell rögzítenie, amely a hatékony gazdálkodás és az eredmény-orientáltság alapjait megteremti.
Az államtitkár arról is beszélt: “megengedhetetlen”, hogy egy országban 260 laborszerződés legyen. Ennek rendezéséhez hamarosan kialakítanak egy központi laboratóriumi rendszert.Szócska Miklós szerint ez is egy olyan terület, ahol rengeteg tartalékot tudnak majd “kinyerni”. Ennek kapcsán kitért arra, hogy mindeközben elindulnak a közös közbeszerzések. Mint megjegyezte, már most látszik, hogy a rendszerben van tartalék, egyes ajánlatok között ugyanis 50 százalékos eltérések is voltak.
A központosított földgázközbeszerzésről szóló megállapodást már több mint ötven intézmény írta alá, a következő a közös gyógyszerbeszerzés lesz. Az államtitkár elmondta: ez ügyben is jó ütemben haladnak a tárgyalások, ugyanakkor kiemelte, fokozatosan építik majd ki a rendszert.
Szócska Miklós arra is kitért, intézkedéseik révén nemcsak anyagi, de komoly egészségügyi hasznot is vár. A dohányzási szabályok szigorításától például már egy-két éven belül javulást vár az akut szív- és érrendszeri megbetegedési statisztikákban.

bkdi \ bri
MTI 2012. április 19., csütörtök 20:42

Országgyűlés-egészségügy
OGY – Szócska: az egészségügynek nagyobb támogatást kell kapnia a törvényhozásban

    Budapest, 2012. április 25., szerda (MTI) – Ahhoz, hogy az egészségügyi fejlesztésekre a 2014-2020-as időszakban is legyenek uniós források, a következő hónapokban az egészségügynek nagyobb támogatást kell kapnia az Országgyűlésben – jelezték az egészségügyi államtitkárság képviselői az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szerdai ülésén.

Szócska Miklós államtitkár a bizottság képviselőinek segítségét kérte, hogy a jogalkotási, uniós költségvetési tervezési időszakban az egészségügy ne csak áttételesen, hanem “megfelelő súllyal” jelenjen meg a dokumentumokban.
Mint az államtitkárság főosztályvezetője, Balogh Tamás kifejtette: a jelenlegi uniós elvárás szerint a tagállamoknak a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat fókuszáltan kell felhasználniuk. Az országok kompetenciája dönteni ezekről a kiemelt ágazatokról. Így az egészségügyi fejlesztésekhez akkor lehet továbbra is uniós források igénybe venni, ha a kormány, illetve a döntéshozók úgy foglalnak állást, hogy Magyarország részéről ebbe a négy támogatandó terület közé be kívánják emelni az egészségügyet – mutatott rá.
Az államtitkár kiemelte: mostanra sikerült “megnyugtatóan” rendezni az uniós források felhasználását, ugyanakkor vannak még olyan 2010 előtti döntések, amelyeknek következményeivel most kell szembenézniük, vannak programok, amelyek nem mennek végbe. Korábban ugyanis, mindenféle rendszerstratégia alapján döntöttek az uniós források elosztásáról, így például rendelőintézetek földrajzi helyéről, de olyan is előfordult, hogy az intézmények progresszivitási szintjeinek meghatározásakor az intézményvezetők terveit, “szándéknyilatkozatait” vették alapul – tette hozzá.
Szócska Miklós a fejlesztési forrásoknak köszönhetően megvalósult intézkedések közül egyebek mellett az alapellátás és a fekvőbeteg-ellátórendszer fejlesztését emelte ki, a legjelentősebb folyamatban lévő programok közül pedig a hiányzó rehabilitációs ellátások kialakítását, továbbá az onkológiai ellátás erőforrás koncentrációját. Utóbbinak köszönhetően a központosított onkológiai ellátórendszer teljes feltételrendszere hamarosan kialakul – hangsúlyozta.
Hozzátette, szintén fejlesztési források révén számos népegészségügyi program várható a jövőben és elkezdődnek az egészségügyi fejlesztések is. Ezen felül folyamatban vannak az emberierőforrás-fejlesztési programok is. Ezekről az intézményvezetőkkel is folyamatosan egyeztetnek, annak érdekében, hogy az egészségügyi átszervezések nyomán senki ne maradjon munka nélkül – hangsúlyozta az államtitkár.

bkdi \ bhi
MTI 2012. április 25., szerda 11:53

Kormány-egészségügy-Dánia-EU
Szócska: áttörés várható az elektronikus egészségügyi szolgáltatásokban

    Budapest, 2012. április 24., kedd (MTI) – Európa-szerte és Magyarországon is nagy fejlődés előtt állnak az elektronikus egészségügyi szolgáltatások – mondta Szócska Miklós egészségügyi államtitkár az MTI-nek kedden, útban hazafelé a dániai Horsensből, ahol az Európai Unió egészségügyi minisztereinek informális ülésén vett részt.

Mint Szócska Miklós kiemelte, a dán EU-elnökség kétnapos rendezvényén a közelmúltban több országban is problémát okozó PIP-mellimplantátumok kapcsán, az ehhez hasonló esetek kivédése érdekében megállapodtak abban, hogy az orvosi eszközök ellenőrzésére szigorúbb szabályozást készítenek elő. A biztonságos gyártás jogszabályi feltételeinek megteremtéséig pedig egy még hatékonyabb korai jelzőrendszer működik majd.
Az államtitkár elmondta: az egészségügyi rendszer átalakítása Dániában szinte teljesen ugyanúgy zajlik, mint Magyarországon, de ezzel együtt, ahogy nálunk, úgy a többi országban is a kapacitásszabályozás, a hatékony betegutak, illetve az idősekről való gondoskodás áll az egészségpolitikai gondolkodás középpontjában.
A találkozó egyik fő témája az innováció és az elektronikus egészségügyi szolgáltatások kérdésköre volt. Mint az államtitkár leszögezte, az elektronikus egészségügyre nem mint informatikai rendszerre, hanem mint az ellátórendszer fejlesztési lehetőségére kell tekinteni.
Az államtitkár elmondta, a találkozón szó esett a több országban már teret nyert, a Széll Kálmán Terv 2.0 célkitűzései között is felsorolt e-receptről, amely ily módon már nálunk is előkészületi fázisban van. Emellett olyan intézkedések is szóba kerültek, amelyeket más országokban még csak terveznek, nálunk viszont már megvalósultak – tette hozzá, példaként említve, hogy a magyar háziorvosok már betegük összes közfinanszírozású ellátását láthatják.
A találkozón rögzítették azt is, hogy az idősekről való gondoskodásban a technológiai fejlesztések uniós szintű támogatást élveznek és azokat a következő 5-10 évben komoly beruházásokkal támogatják. Szócska Miklós szerint ennek révén például az idősekről való otthoni gondoskodáshoz távfelügyeleti rendszer kiépítésére is komoly forrásokat kaphatnak a jövőben.
A résztvevők arról is tárgyaltak, hogy az egészségügyi technológiákat azok hatásossága, illetve költséghatékonysága szerint értékelni kell. Ennek kapcsán Szócska Miklós Magyarország teljes technológiai értékelési kapacitását ajánlotta fel, segítségül egy közös európai adatbázison alapuló értékelő rendszer kialakításához.
Az államtitkár azt is jelezte, hogy az európai kutatási fejlesztés adminisztrációja és bürokráciája “elképesztő mértékű” és emiatt az kevésbé versenyképes. Ebben valamennyi résztvevő osztotta a véleményét. Egyetértettek abban is, hogy igazságtalan az uniós kutatók díjazása, az, hogy a régi tagállamok kutatói négyszer vagy akár tízszer annyi pénzt kapnak, mint az új tagállamok szakemberei. Márpedig ugyanakkora teljesítményért ugyanannyi pénz jár – rögzítették a résztvevők.
A találkozó második napján, kedden azt vitatták meg, miként lehet a betegeket, illetve a betegszervezeteket bevonni az ellátásba annak érdekében, hogy a betegek a saját gyógyulásukban felelősséget vállaljanak. Magyarországon már ennek alapjai is megvannak. A közelmúltban megalakult a betegszervezeteket tömörítő Nemzeti Betegfórum, amelyet a betegek igényeit és szükségletei alapján a munkafolyamatokba is bevonnak – mondta Szócska Miklós.
Ennek egyik jele a múlt szombaton megjelent rendelet, amelynek értelmében a jövőben azoknak a cukorbetegeknek az analóg inzulinos kezelését támogatják, akiknek az állapotán az valóban javít, ha a beteg is megfelelően együttműködik. Erre reagálva Winkler Gábor, a Magyar Diabetes Társaság elnöke úgy nyilatkozott, hogy alapvetően egy jól átgondolt rendelkezés született, amelyet előzetesen a civil és szakmai szervezetekkel egyeztettek.

bkdi \ bám
MTI 2012. április 24., kedd 16:55

Jog-ombudsman-egészségügy
Júliusban megkezdheti működését az új betegjogi központ

    Budapest, 2012. április 26., csütörtök (MTI) – Júliusban megkezdheti működését az új betegjogi központ – közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) szakmai tanácsadója csütörtökön Budapesten.

Mogyoróssy Dorottya elmondta: május végéig a kormány elé kerülhet a tervezet, így júliustól megkezdheti működését az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK).
A Nefmi munkatársa – az alapvető jogok biztosa által meghirdetett egészségügyi konferencián – azt mondta: a jövőben a szerteágazó betegpanaszokat egy helyre terelik, így “egykapus” jogvédelem jön létre.
A hamarosan megalakuló OBDK a betegjogokat 20 éve nem tapasztalt magas szintre helyezi, ennek alapján úgy vélik, hogy a kártérítési perek megelőzésében rendkívül nagy szerepet játszhat majd – hangsúlyozta Mogyoróssy Dorottya.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár már aláírta a szándéknyilatkozatot arról, hogy az eddigi Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, illetve a másik két jogvédelmi terület jogvédelmi képviselői átkerüljenek a majdani OBDK-ba. Egyelőre viszont még azon dolgoznak, hogy ezek a jogvédelmi képviselők megfelelő hatáskört is kapjanak. Mogyoróssy Dorottya szerint ugyanis, ha az új központ nem kap valamilyen szankcionálási lehetőséget, hatósági eljárási lehetőség hiányában az új szervezetet nem lehet majd komolyan venni.
Szabó Máté alapjogi biztos azt mondta: az egészségügyben tapasztalt esélyegyenlőtlenség, a betegjogok háttérbe szorulása sajnos állandó probléma, így a hivatalának ezen a területen folyamatosan vizsgálódnia kell.
Mint Borza Beáta, az ombudsmani hivatal főosztályvezetője fogalmazott, a hivatalhoz “panaszok áradata” érkezik folyamatosan, így az ombudsmannak az egészségügy területén mindig van dolga.
Tavaly az ombudsmani hivatal a betegjogok témakörén belül a gyermekek jogainak érvényesülésére fókuszált. Ennek kapcsán Lux Ágnes osztályvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy egy tavalyi UNICEF-felmérés szerint – amelyet 24 OECD országban végeztek – a magyar gyermekek egészségügyi ellátásában van a legnagyobb egyenlőtlenség. Ez, mint kiemelte: nem csak gyermekkorban, hanem hosszú távon is hátrányt jelent számukra.
Mint kiemelte: a gyermekjogok tekintetében az ombudsmani hivatalnak még több területen kell utólagos vizsgálatokat folytatnia, ugyanakkor bizonyos kérdésekben sikerült előrelépést is elérni. Példaként említette, hogy az új büntető törvénykönyv hatályba lépésével lehetővé válhat a gyermekprostitúció visszaszorítása, továbbá a kormányzati intézkedések is arra mutatnak, hogy gyermekközpontú szolgáltatások kialakítása felé haladnak, amelybe beletartozik az igazságszolgáltatás, de az egészségügy is.
A szakember üdvözölte továbbá, hogy a közelmúltban megjelent az úgynevezett dizájner drogok kereskedelmének visszaszorítását célzó C lista, ám felhívta a figyelmet arra, hogy hatályos nemzeti drogstratégia továbbra sincs, ezen felül a fiatalok alkoholfogyasztása is egyre aggasztóbb.

bkdi \ bri
MTI 2012. április 26., csütörtök 12:36

Egészségügy-kórházak
Szócska: megtakarítást hoz az egységes kórházi rendszer

    Eger, 2012. április 26., csütörtök (MTI) – Szócska Miklós szerint az egységes állami kórházhálózat kialakítása nyomán egységes kapacitásszabályozást lehet érvényesíteni, ami megtakarítást jelent és így több jut mindenkinek.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára csütörtökön Egerben, a Magyar Kórházszövetség XXIV. kongresszusán közölte: a megtakarítás érdekében először a földgázt szerzik be egységes közbeszerzési eljárás keretében, majd következik az áram és a gyógyszer.
Az a cél, hogy mindennek nyomán a leghatékonyabban működő költségvetési szervezet jöjjön létre, és az ágazat annyival több forráshoz jusson, amennyit meg tudunk takarítani – tette hozzá Szócska Miklós.
Közlése szerint az állami hálózat révén egyértelművé válnak a diagnosztika és az ellátás szintjei, s a születendő kórháztörvény nyomán egységes formában tudnak működni az intézmények. Az így megtakarítható források az intézményeknél maradnak, ugyanakkor az Új Széchenyi Terv forrásai jelentős fejlesztésekre adnak lehetőséget.
Az államtitkár arról is szólt, nem “tisztogatási szándékot” jelent az intézményvezetői pályázatok kiírása, hanem a megújulás lehetőségét. Éppen ezért ezen minél hamarabb túl kívánnak esni, így már nincs két hónap a döntésig.
Szócska Miklós egyúttal cáfolta, hogy a kormányzatnak bármilyen, privatizációt előkészítő szándéka volna az intézményrendszer államosításával.
Úgy véli, hogy a lakosság általános egészségi állapotának a javítását szolgáló jogszabályok és programok – ilyen a nemdohányzók védelméről szóló és a népegészségügyi termékadóról szóló törvény – meghozzák az eredményt.  Utóbbi hatására már sok gyártó csökkentette termékei só- és cukortartalmát.
Mint mondta, a méhnyakrákszűrő-program a kistelepüléseken is lehetővé teszi a szűrést a védőnői hálózat keretében, a Mozdulj, mama! program keretében pedig igyekeznek testedzésre rávenni az időseket.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke a kongresszus alkalmából tartott sajtótájékoztatón közölte: a szervezet közgyűlésének álláspontja szerint az ellátórendszer a szakmai előírásoknak megfelelően nem működtethető a rendelkezésre álló forrásokból. A finanszírozási kiegészítések csupán a pillanatnyi túléléshez voltak elegendőek és az újabb adósság felhalmozódását nem tudják meggátolni. Ezért, az elmúlt évekhez hasonlóan, a jövőben sem garantálható a kórházak működőképességének megőrzése többletforrások nélkül – tette hozzá.
Megfogalmazása szerint ugyan sikernek nevezhető, hogy a szakemberhiány területén kialakult “akut krízist” sikerült elhárítani, ám a kórházak továbbra is folyamatos létszámhiánnyal kénytelenek dolgozni. Ebben a helyzetben indokolatlannak, sőt kockázatosnak tartják a vezetői állások teljes körű pályáztatását. A vezetőváltás ugyanis, miközben pozitív eredménnyel nem kecsegtet, negatív következményekkel járna – mondta Rácz Jenő.
(FOTÓ)

bták \ bám
MTI 2012. április 26., csütörtök 19:36

Egészségügy
Szócska: a következő két évben jelentős fejlesztések várhatóak az elektronikus egészségügyben

    Budapest, 2012. május 9., szerda (MTI) – A következő két évben mintegy 10 milliárd forintos uniós forrás révén jelentős fejlesztések várhatóak az elektronikus egészségügyben – nyilatkozta az egészségügyi államtitkár az MTI-nek.

Szócska Miklós a dán EU-elnökség keretében Koppenhágában tartott, az elektronikus egészségüggyel foglalkozó “eHealth” konferenciáról beszámolva elmondta: a tanácskozáson John Dalli, az egészségügyért és fogyasztópolitikáért felelős uniós biztos bejelentette, hogy a 2014-2020-as időszak uniós költségvetésében az eHealth fejlesztések külön tételt képviselnek majd. Ebből az első fejlesztések között a távfelügyeleti rendszer kiépítése, az idősekről való gondoskodás, az emberek öngondoskodásának segítése szerepel majd.
A konferencián eszmecserét folytatott az EU egyik magas szintű tanácsadó testülete, az unió elektronikus egészségügyi stratégiáját kidolgozó eHealth munkacsoport is, amelynek – a magyar egészségügyben véghez vitt, illetve a tervezés alatt álló fejlesztések révén -Szócska Miklós is tagja. Az államtitkár elmondta: az Európai Bizottság alelnökének felkérésére megalakult munkacsoport elkészített egy tanulmányt, amely az adatok “liberalizálásáról”, vagyis a betegek informálódásának segítéséről, a döntéshozatal hatékonyabbá tételéről szól.
Mint az államtitkár kiemelte: az ország képviseletében, a munkacsoport részeseként olyan nemzetközi kapcsolatokra tett szert, amelyekből mostanra hétköznapi kollegiális viszonyok alakultak ki. Ezek pedig nagyban elősegítik a magyarországi fejlesztéseket is – tette hozzá.
Példaként kiemelte, hogy az e-recept kidolgozásában az észt, a svéd és a katalán kollégák segítségére támaszkodnak. Szócska Miklós azt mondta: ezekben az országokban már bevezették az e-receptet, a rendszer pedig olyan jól működik, hogy az ottaniak már “alig emlékeznek a papír alapú vényekre”.
Az államtitkár az e-recept előnyei közül kiemelte, hogy az nagyban segítheti majd a beteg együttműködését az egészségüggyel. Ugyanakkor kiemelte, ha majd egy távfelügyeleti rendszerrel követni tudják, hogy a beteg bevette-e a gyógyszerét, az egyúttal azt is jelenti, hogy a gyógyszerelhagyásból fakadó problémákat is meg tudják majd előzni. Ez különösen lényeges szempont a feledékennyé váló idős embereknél, akik ugyan kiváltják a készítményt, de esetleg elfelejtik azt bevenni – hangsúlyozta Szócska Miklós.
Egy másik tervezett, jelentős elektronikus fejlesztés azt szolgálja, hogy az eddig összegyűjtött adatokat a betegek számára is hasznossá tegyék, például könnyedén megtudhassák, hol érhető el a legközelebbi patika, vagy a rendelési időkről tájékozódhassanak.
Mint az államtitkár elmondta: az elmúlt hetekben a betegszervezeteknek is bemutatták az államtitkárság adatgyűjtései alapján készített “kapacitástérképet”, az úgynevezett Katéter Mónikát. Ezen a térképen a betegszervezetek láthatták, hogy az egyes betegségekben szenvedők hol kapják meg a számukra szükséges ellátást, egyúttal a betegszervezetek saját regiszterüket máris bekacsolhatták az országos rendszerbe.
Szócska Miklós ennek kapcsán arra is kitért, hogy az intézményi ellátórendszer információit tartalmazó adatbázist hamarosan kiegészítik az egészségügyi dolgozók monitoringjának eredményeivel is. Ennek köszönhetően nemcsak azt lehet majd tudni, hogy egyes kórházakban milyen ellátást biztosítanak, hanem azt is pontosan látni lehet majd, hogy például az egyes ritka betegségekre specializálódott szakemberek az ország mely részén dolgoznak.
Az államtitkár azt mondta: az államtitkárságon belül egy külön “csapat” aktívan foglalkozik majd azzal, hogy a szakemberek és a betegek számára hasznos adatokat minél előbb mobil eszközökkel elérhetővé tegyék.

bkdi \ bri
MTI 2012. május 9., szerda 4:15

Kormány
Hölvényi György lehet az új egyházügyi államtitkár

   Budapest, 2012. május 10., csütörtök (MTI) – Hölvényi György kereszténydemokrata politikus lehet az új egyházügyi államtitkár a távozó Szászfalvi László helyett – erősítették meg kormányzati források az Origo információját az MTI-nek csütörtökön.

Az MTI-nek nyilatkozó kormányzati szereplők úgy nyilatkoztak, hogy mind a KDNP, mind Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter nagyra értékeli Szászfalvi László távozó államtitkár munkáját, ezért magas állami megbízásra számíthat a jövőben.
Szászfalvi László 2010. június 2-tól töltötte be az egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkári tisztséget.
Hölvényi György tanári és szakközgazdászi végzettséggel rendelkezik, 2000 és 2004 között a Barankovics Akadémia Alapítvány elnöke volt, a KDNP és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió alapító tagja. Dolgozott a Schuman Alapítványnál főtitkárhelyettesként, illetve az Európai Parlament néppárti képviselőcsoportjánál.

bog \ bhi
MTI 2012. május 10., csütörtök 9:49

Civilek-kormány
Félidőben a kormány – Latorcai Csaba: minden adottá vált a civil szervezetek életének kiteljesedéséhez

    Budapest, 2012. május 13., vasárnap (MTI) – Az elmúlt két esztendő legnagyobb eredménye a civil területen, hogy húsz évvel a rendszerváltás után elkészült a civiltörvény Magyarországon – mondta Latorcai Csaba nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár az MTI-nek adott értékelő interjújában.

Mint elmondta, az új jogszabály segíti a civil szervezetek munkájának kiteljesítését, azon adminisztratív és pénzügyi gátak lebontását, amelyek sokszor akadályozták a szervezetek életét. Latorcai Csaba hozzátette: a kormányzati ciklus második felének feladata, hogy a kormány által előkészített és rendelkezésre bocsátott eszközök és források segítsék a civil szervezeteket abban, hogy az egész társadalom számára fontos feladatokat hasznosan és jól tudják elvégezni.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a civiltörvényt valóban civilek alkották. Emlékeztetett rá, hogy a kormányváltás után egy civil szakértőkből álló közösség készítette el azt a koncepciót, amelyet később társadalmi vitára bocsátottak. A vita eredményeként az eredeti tervezet kétharmada át is alakult.
Latorcai Csaba hozzátette: azért döntöttek a gyors változtatás mellett, hogy ne tartsák bizonytalanságban a civileket. Álláspontja szerint így tervezhetővé és biztonságossá vált a civil szervezetek működése.
A civil szervezetek támogatási rendszerének átalakításakor elsődleges szempont volt a pályázat minősége, valamint az, hogy a pályázó milyen munkát végez valójában. Az új törvény megalkotásakor egyeztettek az Állami Számvevőszékkel is, így sikerült kiiktatni a korábbi támogatási struktúra anomáliáit – tette hozzá.
A helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy a tavaly év végén tervezett 30 milliárd forinttal szemben az idén csaknem 50 milliárd forint áll rendelkezésre a civil szervezetek működésének és programjainak támogatására. Ezt az év elején induló új, uniós pályázatok teszik lehetővé – mondta.
Latorcai Csaba hangsúlyozta: nincs fix, alanyi jogon járó állami támogatás, hanem az elvégzett munkát kívánják segíteni. A támogatási források 60 százalékát a civil szervezetek a működési költségeik fedezésére igényelhetik. Ez egészül ki az egyes programok és projektek után járó támogatással, valamint az egyes közfeladatok ellátása után járó normatív támogatással. Ez a hazai forrás bővül ki az alapvetően programokat segítő uniós támogatásokkal. A többletforrások mögött olyan támogatási formák állnak, amelyeket korábban csak gazdasági társaságok és önkormányzatok kaphattak.
Az új struktúra lényege, hogy szemben a korábbi Nemzeti Civil Alapprogrammal, amelynek programjai regionális elven szerveződtek, a Nemzeti Együttműködési Alap célja a valódi munka segítése. A szakmai tevékenység mentén jött létre az alap öt szakkollégiuma is – tájékoztatott a helyettes államtitkár.
Latorcai Csaba ezek közül kiemelte a nemzeti összetartozás kollégiumát, amely a határokon is átívelő magyar-magyar civil kezdeményezések támogatására jött létre. Álláspontja szerint ezek az együttműködések jelentős gazdasági hasznot is tudnak hozni.
A helyettes államtitkár emlékeztetett rá, hogy a működési pályázatok beadási határideje lejárt. Összesen több ezer, kollégiumonként körülbelül 1500 pályázat érkezett. Mint elmondta: Magyarországon jelenleg hozzávetőleg 30 ezer valóban működő civil szervezet van. A második félévre készül el a pontos nyilvántartás, és folyamatosan frissítik, így naprakészen tartalmazza majd a civil szervezeteket.
A nem működő szervezetek száma több ezerre tehető. Latorcai Csaba szerint a jövő év közepére lehet vége a tisztulási folyamatnak.
A helyettes államtitkár arról is beszámolt, hogy június elejéig lehet pályázni a – kollégiumok által kiírt – szakmai projektek támogatására. Mint elmondta: nincsenek preferált területek, de az eddig beérkezett pályázatok alapján látható, hogy “erőteljes a támogatási igény” a gyermek és ifjúsági szervezetek, nyugdíjas szervezetek és a hobbiszervezetek részéről. A kollégiumok az esélyegyenlőség érdekében ugyanakkora keretösszegből gazdálkodhatnak – tette hozzá.
Latorcai Csaba szerint nem reális veszély az uniós források befagyasztása, és ezek nem is érintik a civilek támogatását. A kormányzat legfontosabb célja, hogy már középtávon, a ciklus végéig olyan mértékben megerősödhessen Magyarországon a civil társadalom, hogy az EU számára is mintaként szolgálhasson.
A helyettes államtitkár a ciklus hátralévő részében a legfontosabb célnak nevezte, hogy az a rendszer, amelyet elvi és jogi szinten megalkottak, a gyakorlatban is működjön.
Latorcai Csaba kitért a második félévben felálló Civil Információs Centrumokra is, amelyekkel leginkább a kis civil szervezeteket kívánják segíteni. A megyei szinten működő centrumok feladata lesz tájékoztatást adni a támogatási lehetőségekről, szükség esetén elkészítik a pályázatot, tanácsot adnak a pénzügyi beszámolási, valamint egyéb jogi kötelezettségekről, és akár a konkrét kivitelezésben is segítenek. Az új centrumok infrastruktúrát és informatikai hátteret is biztosítanak majd a civil szervezeteknek. Ezen szolgáltatásokat ingyenesen vehetik majd igénybe a civilek – fűzte hozzá a helyettes államtitkár.
Latorcai Csaba nagyon jó döntésnek nevezte, hogy a civil ügyek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból átkerülnek az Emberi Erőforrások Minisztériumához. Mint mondta, ennek “szép és komoly oka” van, eddig nagyobb részben a jogi munkák folytak, most viszont a gyakorlati döntések következnek. A megújuló minisztérium fókuszában az ember van, a közösségek alapvető szintjét jelentő civil szervezeteknek pedig ott a helyük, ahol az emberrel foglalkoznak – fogalmazott a helyettes államtitkár.

bvgy \ blz
MTI 2012. május 13., vasárnap 8:28

Turizmus-MT Zrt.
Félidőben a kormány – Az MT Zrt. vezérigazgatója szerint 2014-re térhet vissza a válság előtti szintre a turizmus

    Budapest, 2012. május 13, vasárnap (MTI) – Már az idei évben a válság előtti szintre kerülhet a turizmus Magyarországon a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója szerint, aki az MTI-nek azt mondta, az idei év rekordév lehet a forgalombővülés szempontjából, de hosszú távon további növekedés szükséges a vendégéjszakák esetében.

Horváth Gergely a kormány hivatalba lépésének közelgő kétéves évfordulója kapcsán adott nyilatkozatában elmondta: az ez évi növekedés elérheti a csúcsot jelentő 2007-2008-as bővülést. Ez azonban az azóta bekövetkezett költségnövekedések miatt még nem lesz elég a turizmusban működő vállalkozásoknak. A tendencia folytatódásával viszont 2014-re a magyarországi turizmus ledolgozza a válság okozta kiesést.
Európában és a világon azzal számolnak a szakemberek, hogy a növekedés fennmarad. Az ENSZ turisztikai világszervezetének előrejelzése szerint az idén először fog egymilliárd ember utazni turisztikai motivációval, a tavalyi 980 millió után – közölte a vezérigazgató.
Horváth Gergely elmondta: nem egészen két évvel ezelőtt, amikor átvette a nemzeti marketingtársaság vezetését, az egyik legfontosabb feladatának az ország márkaépítését tekintette, amit a lehetőségekhez képest sikeresnek értékelt.
Ez egy hosszú folyamat, de – mint mondta – sokkal gyorsabb eredményt lehetne elérni több külföldi fizetett hirdetéssel, a szűkös források miatt azonban ez egyelőre nem lehetséges. Románia 3 évre 75 millió eurót költ turizmusmarketingre, “ezzel nem tudunk versenyezni” – fűzte hozzá.
A márkaépítés szempontjából fontos szemléletváltás történt a vezérigazgató szerint. Kiemelte a magyar részvételt külföldi vásárokon, a nemzetközi kampányokat, a különböző tanulmányutak szervezését, egyéb értékesítésösztönző programokat.
Horváth Gergely elmondta: a kongresszusi turizmus területén is szemléletváltás történt, elindult az első nemzetközi kampány, ezzel kikerült az ország erre a piacra is.
A belföldi turizmusról a szakember kifejtette, sikeres volt a marketingtevékenységük, hiszen a rossz időjárású júliust és augusztust leszámítva tavaly szinte minden hónapban nőtt a belföldi vendégforgalom. Hozzátette: a belföldi turizmus élénkítésére az idén nyáron is több programot indítanak.
Elmondta, a magyar turisták évente 370-380 milliárd forintot költenek el külföldön, míg itthon mintegy 240 milliárdot. Jó volna, ha ez megfordulna – hangsúlyozta a vezérigazgató.
Kitért arra is: szeretné elérni, hogy 2013-ra az MT Zrt. kommunikációjának döntő többsége már online alapú legyen. Mint mondta, “már nem mi határozzuk meg a saját brandünket, hanem a fogyasztó”.
A világon az emberek 55 százaléka online foglalja le útjait, információit is elsősorban blogokról szerzi. Horváth Gergely ezzel indokolta, hogy az idei felkészülés után jövőre már ilyen szemléletben szeretnének dolgozni. Ehhez azonban szemléletváltásra van szükség, hogy az MT Zrt. véleményformálóvá tudjon válni és a jövőbeli vendégeket el tudja érni – tette hozzá.
Az MT Zrt.-nek jelenleg 17 külképviselete működik, de ezek 27 országban tevékenykednek. “Beléptünk új piacokra, felkerültünk olyan turisztikai térképekre, mint az Arab-világ, a Délszláv-térség, Brazília, India” – mondta a vezérigazgató. Szerinte ha ezekre a piacokra nem lép be Magyarországra, tíz éven belül vesztessé válik. Hozzátette, van például olyan piac, ahol már most tízéves lemaradásban van Magyarország például Csehországhoz képest.
Mint mondta, az, hogy a külföldi beutazó vendégforgalom tavaly 6 százalékkal nőtt a kereskedelmi szálláshelyeken és 9,2 százalékkal a szállodákban, az új piacoknak köszönhető. “Sikerült jól reagálni a piaci változásokra” – jegyezte meg.
Két éve, 2010. május 29-én tette le az esküt az Országgyűlés előtt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány. A második Orbán-kormány a rendszerváltozás óta a legkisebb; nyolc minisztériummal kezdte meg a munkáját. A kormányfő az eskütétel előtt arról beszélt, hogy nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve szerint.

gkp \ gkv \ gpp
MTI 2012. május 13., vasárnap 4:00

Kormány-magyarság
Félidőben a kormány – Répás: gyökeres fordulat a nemzetpolitikában

    Budapest, 2012. május 8., kedd  (MTI) – Gyökeres fordulat történt az elmúlt két évben a nemzetpolitikában, a külhoni magyarság érdekeinek figyelembevétele áthatja az egész kormányzati munkát – mondta Répás Zsuzsanna a kabinet kétéves évfordulója alkalmából az MTI-nek adott interjúban. A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a közeljövőben elindul a nemzeti jogsegélyszolgálat. Reményének adott hangot, hogy az őszi romániai választásokra sikerül a magyar erők összefogását megteremteni, a felvidéki magyarság esetében ugyanakkor a status quo megőrzését nem tartják kielégítőnek.

Répás Zsuzsanna azt mondta, nagyon fontos, hogy az állampolgársági törvényt szinte minden szomszédos állam teljes természetességgel fogadta, problémát csak Szlovákia támasztott. Ennek – mint hozzátette – az előző Fico-kabinet idejére visszanyúló politikai okai vannak, amikor egy szélsőséges soviniszta párt is tagja volt a szlovák koalíciónak ezért megromlott a viszony a két ország között. Azóta több előrelépés történt, és egyértelműek a jelek arra, hogy az új kabinet nem ott akarja folytatni, ahol első hivatali idejében abbahagyta. Folyamatos a párbeszéd – mondta.
Szerinte ugyanakkor egyelőre nincs meg az a rugalmasság az állampolgárság ügyében a szlovák félben, amelyet szeretnének, de reményének adott hangot, hogy erről is megkezdődnek az egyeztetések, és eredményeket lehet elérni. A szlovák kormányfő azon kijelentéséről, hogy a status quo megtartása a cél a kisebbségpolitikában, azt mondta: Magyarországnak ez nem megnyugtató és nem kielégítő. A kisebbségekért felelős kormányfő-helyettesi poszt megszüntetése pedig egyértelműen visszalépés.
Hozzátette: a felvidéki magyarság több olyan problémával, hátránnyal küzd, amelyeknél a status quo megőrzése nem elegendő, előrelépésre van szükség. Szólt arról is: a magyar kormány álláspontja továbbra is egyértelmű, azokat a magyar pártokat tekintik stratégiai partnernek, amelyek kifejezetten nemzeti pártként definiálják magukat, és a magyar érdekeket akarják képviselni. Velük speciális a kapcsolat, a kormányzat megítélése szerint egy vegyes párt az adott nemzeti közösség hosszú távú megmaradását nem szolgálja. A Magyar Koalíció Pártjának márciusi választási eredményéről azt mondta: a párt – bár nem sikerült visszajutnia a parlamentbe – nem szerepelt rosszul, megőrizte korábbi eredményét, e szerint van határozott választói igény arra a politikára, amelyet képvisel. Utalva a Selye János Egyetem esetleges főiskolává való átminősítésére, reményének adott hangot: az intézmény meg tudja őrizni jelenlegi státusát. Nagyon fontos, hogy legyen egy olyan egyetem, amely kizárólag a magyar nyelvű oktatásnak szenteli tevékenységét, és mint mondta, bízik abban, hogy a minősítés kizárólag szakmai alapon történik majd.
A közelgő romániai választásokról azt mondta: az önkormányzati választásokon kipróbálhatja minden párt az erejét, de azt sajnálják, hogy a magyarság szempontjából fontos helyeken nem jött létre az összefogás (például Marosvásárhelyen). Szórványban több helyen látható az összefogás, és mint mondta, az őszi parlamenti választásokra az más területeken is kialakulhat. Az a cél, hogy minél erősebb magyar képviselet legyen a bukaresti törvényhozásban – hangsúlyozta. A csángó oktatási programot mindenképpen meg kell őrizni, az elmúlt 3 hónap megnyugvást hozott az elszámolások körüli anomáliák után, s úgy döntöttek, meghosszabbítják a szerződést a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel augusztus végéig, biztosítva a működtetéshez szükséges további 30 millió forintot.
Kárpátalja vonatkozásában azt mondta: sajnálattal értesültek a döntésről, hogy nem lesz olyan választókörzet, ahol többséget alkotnának a magyarok. A kormány ennek ellenére reméli, hogy a magyarság megfelelő politikai képviselete biztosítva lesz.
Az elmúlt két évet összegezve kiemelte: a nemzetpolitika a kormányváltás előtt gyakorlatilag nem volt látható, “egy eldugott kis főosztály” foglalkozott a területtel. Mára az államigazgatás szervezetén belül nagyon fontos helyet foglal el, és valóban áthatja a kormányzati gondolkodást, figyelembe véve a külhoni magyarság érdekeit. Ezt szolgálja a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság, amelynek fő célja, hogy összehangolja a kormányzaton belül a nemzetpolitikával kapcsolatos cselekvési területeket. Felidézte, hogy még a kormány megalakulása előtt elfogadták az állampolgársági törvény módosítását, és a Nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt. Az új alaptörvény is sokkal határozottabban rögzíti a felelősségviselést a külhoni magyarságért. Hat év után ismét összehívták a Magyar Állandó Értekezletet, amelynek már két plenáris ülése volt, folyamatosan üléseznek a szakbizottságok, létrehozták a Magyar Diaszpóra Tanácsot. Zökkenőmentes az egyszerűsített honosítás, mára több mint 250 ezer kérelem érkezett, és mintegy 157 ezren már letették az állampolgársági esküt is – sorolta.
Szeretnének minden magyart személyesen is megszólítani, éljen bárhol a világon. Ezt szolgálja a Nemzeti Regiszter, amelyre bárki feliratkozhat. Új támogatáspolitikát alakítottak ki, amely összegzése szerint beváltotta az előzetes reményeket. A programok közül szólt még a külhoni magyar területekre szervezendő osztálykirándulásokról és a külhoni magyar óvodák évéről. Kiemelte a nemzetpolitikai stratégia megalkotását – ilyen dokumentum az elmúlt 22 évben nem született. Utalt a legfőbb célokra, hogy a magyar közösségek gyarapodó közösségek legyenek, és megerősítsék a magyar intézményeket. A közeljövőben elindul a nemzeti jogsegélyszolgálat, amelybe bevonnák a külhoni civil szervezeteket, és várhatóan lesz egy budapesti központ, amely folyamatos monitoring tevékenységet végez, és továbbképzéseket nyújt. Közölte: idén 13 milliárd forint áll rendelkezésre nemzetpolitikai célokra, de remélik, a gazdasági helyzet javulásával a források is bővülnek majd.

bog \ bki
MTI 2012. május 8., kedd 5:05

Kormány-magyarság
Félidőben a kormány – Wetzel: sikertörténet az egyszerűsített honosítás

    Budapest, 2012. május 6., vasárnap (MTI) – Sikertörténetnek tartja az egyszerűsített honosítást a lebonyolításért felelős miniszteri biztos. Wetzel Tamás a kormány megalakulásának közelgő kétéves évfordulója alkalmából az MTI-nek adott interjúban elmondta: az érdeklődés gyakorlatilag változatlan, és számításaik szerint már jövő év végére meglehet a félmillió állampolgársági kérelem. Mint közölte: érkezett igénylés Tanzániából is, a legidősebb honosított állampolgár 103 éves, aki az erdélyi Máramaroszigeten él.

A miniszteri biztos kifejtette: nagyon jól működik a rendszer, és az előzetesen végzett hatástanulmányoknak megfelelő infrastruktúrával és állománnyal bonyolítják a kérelmek fogadását, elbírálását. Emlékeztetett, míg 2010-ben csupán ötezer kérelmet kellett feldolgozni egy év alatt, most az igénylések száma a negyvenszeresére nőtt.
Wetzel Tamás azt mondta: a jogi környezet megfelelő, ősszel az állampolgársági törvénynél várhatók kisebb technikai módosítások, így például a formanyomtatványok egyszerűbbé válhatnak, és könnyebb lehet az állampolgársági eskütétel utáni magyarországi anyakönyvezés is.
A miniszteri biztos tájékoztatása szerint az első évben 830 millió forintot fordítottak a honosítás megszervezésére, és milliárdos összegekkel lehet számolni a következő évekre is.
Wetzel Tamás utalva arra, hogy az Országgyűlés 2010 májusában fogadta el a vonatkozó törvénymódosítást, és az igényléseket 2011 januárjától lehet beadni, elmondta: mostanra a kérelmeket 2200 anyakönyvi hivatalban, 92 külképviseleten, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 23 ügyfélszolgálati irodáján és valamennyi kormányhivatalban fogadják.
A tavalyi évhez képest változás, hogy míg 2011-ben a kérelmek 38 százalékát nyújtották be a külképviseleteken, ez az arány mostanra 57 százalékra nőtt.
Az anyakönyvi hivatalokban az igénylések 28 százalékát adták be az idei év első három hónapjában a tavalyi 40 százalékkal szemben, míg a kormányhivataloknál a kérelmek száma 21 százalék helyett 14 százalék. Az érdeklődés gyakorlatilag változatlan a honosítás iránt, és azzal számolnak, hogy év végére 350 ezer igénylés fut be, és jövő év végére meglehet a félmillió kérelem.
Eddig mintegy 250 ezer kérelmet és 110 ezer névmódosítási igénylést regisztráltak, és közel 157 ezren már letették az állampolgársági esküt. A kérelmek 70 százaléka Erdélyből érkezik, és 18-20 százalék a Délvidékről. Március végéig 177.984 kérelem esetében már a döntés is megszületett.
Igénylés több mint 60 országból érkezett, így adtak be igénylést már rögtön az első héten Abu-Dhabiból, majd Katarból, Tanzániából is, és nem kis meglepetéssel látták az ügyintézők a jekatyerinburgi címzést is.
Wetzel Tamás elmondta: a tisztán ügyintézésre számított három hónapos határidőt tudják tartani, ebbe azonban nem számít bele az idő, ami alatt az akták “utaznak”. Hozzátette, hogy a Malév csődje is érzékenyen érintette a konzuli hálózatot és az ügyintézést. Nem számít bele a nemzetbiztonsági véleményezés sem, és amíg az akta aláírása megtörténik. Ezzel együtt 5-6 hónapot vesz igénybe az eljárás, határidőn túli ügyintézés azonban nem nagyon van. Ez így is jelentősen gyorsabb, mint korábban, amikor akár több mint két évet is kellett várni az állampolgárságra.
A biztos jelezte: folyamatosan ellenőrzik, hogy nincs-e valamelyik ügyintézőnél elmaradás.
Nemzetbiztonsági kockázat miatt a kérelmek körülbelül egy ezrelékét kell visszautasítani, indokként például említette a szervezett bűnözéshez való kapcsolódást.
A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.
Két éve, 2010. május 29-én tette le az esküt az Országgyűlés előtt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány. A második Orbán-kormány a rendszerváltozás óta a legkisebb; nyolc minisztériummal kezdte meg a munkáját. A kormányfő az eskütétel előtt arról beszélt, hogy nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve szerint.

bog \ bdó
MTI 2012. május 6., vasárnap 6:39

Gazdaság-fogyasztóvédelem
Félidőben a kormány – A fogyasztóvédelemben a megelőzés a fő cél

    Budapest, 2012. május 10., csütörtök (MTI) – A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) főigazgatója szerint munkájuk során a megelőzés került előtérbe, amit az ellenőrzési körükbe tartozó szervezetek, vállalkozások kedvezően fogadtak.

A fogyasztóvédelem elmúlt egy, másfél évében megtapasztalt változások egyértelművé tették azt a kormányzati szándékot, hogy a hatóság mindenben szakítson azzal a szemlélettel, amely az ellenőrzéseket és az intézkedéseket kizárólagosan szem előtt tartó, mindenáron bírságolni akaró szervezetként állította be – mondta a kormány megalakulásának közelgő kétéves évfordulója alkalmából az MTI-nek adott nyilatkozatában Pintér István.
Láthatóan előtérbe került a prevenció, valamint az a gyakorlat, amelynek eredményeképpen a felügyelőségek csak akkor szabnak ki pénzbeli szankciót, ha azt a jogszabálysértés súlya egyértelműen indokolja, vagy ha úgy látják a hatóságok, hogy a korábbi, enyhébb fokú intézkedés hatástalannak bizonyult – közölte.
Pintér István szerint a változó jogalkalmazás nemcsak azért tekinthető előrelépésnek, mert azt a vállalkozások jól fogadták, hanem azért is, mert a tapasztalatuk alapján a cégek nem éltek és nem élnek vissza a látszólag engedékenyebb hatósági hozzáállással. Pontosan érzik azt, hogy a hatóság partnernek tekinti őket, és ezt ők is viszonozzák – mondta a főigazgató.
A továbblépésnek a hagyományos hatósági szerepkörből számos egyéb megnyilvánulása is ismertté vált az elmúlt időszakban. A jogszabályokat betartó, tisztességesen működő vállalkozások listáján már több mint 1.300 cég szerepel, egyre inkább rangot jelent felkerülni a pozitív listára.
Az idén elindított Fogyasztóbarát Vállalkozás minősítés elnyerésére is vannak már jelentkezők, akik bizonyítani kívánják, hogy többet tesznek a fogyasztói elégedettségért, mint ami a jogszabályok alapján elvárható – mutatott rá a főigazgató.
Pintér István szerint a fogyasztók is aktívabbak, a minőségi és fogyasztóvédelmi szempontból biztonságos árukat tartalmazó Nemzeti Fogyasztói Termékkosárba egyre többen ajánlanak terméket, kifejezve a valódi érték és minőség melletti elkötelezettségüket, mint ahogyan nagyon sokan kifejtették véleményüket a tavalyi Fogyasztóvédelmi Konzultáció kérdőívének kitöltésével.
Az új, preventív és ösztönző eszközök tehát ugyanúgy beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, mint a változó jogalkalmazás, a hatóság ezért továbbra is a megkezdett úton halad tovább – hangsúlyozta Pintér István.
Két éve, 2010. május 29-én tette le az esküt az Országgyűlés előtt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány. A második Orbán-kormány a rendszerváltozás óta a legkisebb; nyolc minisztériummal kezdte meg a munkáját. A kormányfő az eskütétel előtt arról beszélt, hogy nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve szerint.

gpe \ gkp
MTI 2012. május 10., csütörtök 4:00

Post a comment or leave a trackback: Trackback URL.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: