Érdemi kormánykritika, valójában a hazai termelés potenciálját 22 éve súlyosan alulértékelő, a multikat neoliberálisan felülértékelő gazdasági rendszer akaratlan kritikája: Róna Péter

Ez az én konklúzióm Róna Péter kritikáját megismerve. De vajon ki felel a “hazai termelés potenciáljának súlyos alulértékeléséért”? Ugyancsak, vajon ki felel a “multikat neoliberálisan felülértékelő” gazdasági rendszerért?

Aki aktív és értő emberként átélte az 1968-as, úgynevezett “új gazdasági mechanizmus” óta történteket ebben az országban, az szvsz ebben az egész, immár 44 éves folyamatban találja meg, ha nem is a felelőst vagy felelősöket, hanem a felelősséget. Amíg 1968 előtt az országos döntésekben az ideológiaiaknak volt elsődleges szerepe, addig 1968-tól kezdődően egyre inkább átvette az ideológia helyét egy “könyvelési” szemléletű gazdaság- és társadalompolitika, miközben még az ideológiai vezetés alatti, a “természetesnél” már eleve gyengébb “termelési” szemlélet is még inkább a háttérbe szorult. Ha így nézzük a 90-es “rendszerváltást”, akkor szinte szerves folytatást látunk ebből a szempontból.

Amíg a magyar társadalom nem ismeri fel a széles értelemben vett “termelési szemlélet” újabb hazai kialakításának elemi szükségességét, addig szvsz semmi esélye sincs a jelenlegi, áldatlan állapotból való kilabálásra. Ennek előre vetésével ajánlom minden olvasó figyelmébe az alábbi Róna Péter megállapításokat és gondolatokat (mellette a Bogár-Boros-Bayer féle kapcsolódást is, ami menet közben szerepel).

Megjegyzés: Szélesebb értelemben vett “termelési szemlélet” alatt olyan “értéktermelő” tevékenységet is értek, mint az oktatás vagy az egészségügyi munka. Az elmúlt 22 évben ugyanis ezen tevékenységek belső és külső kiszivattyúzása is megtörtént, mivel valódi belső értéküknél (egyfajta “arányos” belső értéküknél) egyre kevesebbet fizetett értük a hazai társadalom. Ennek következtében pedig az ebben foglalkoztatott munkaerő minősége, sőt az egészségügyben már mennyisége is, folyamatosan csökkent.


ELŐZMÉNYEK

Róna Péter – Rónai Egon vendége a “Húzós”-ban (ATVzrt YouTube csatorna, 2012. február 2.)

Róna Péter – Rónai Egon vendége a “Húzós”-ban (2012/02/02). … Olaszország / Romano Prodi (EB volt elnöke, közeli barátja): Mi történt veletek, Magyarországon? Rendszerváltáskor nem vettük észre, hogy rossz pályát választottunk! Elhibázott paradigma, de nem vettük észre! Rossz pályát, gazdaságpolitikát választottunk a rendszerváltás után, és azóta is. Külkereskedelem, külföldi tőke idecsalogatása, export-import, beruházás, fejlesztés! Magyar gazdaság: alap-, félkész-anyagok, beszállítás, bérmunka! Kidobtuk a magyar szellemet, tudományt, kultúrát, Antall József eredeti elképzelései nem valósulhattak meg, betegsége, ill. halála miatt! … [http://www.youtube.com/user/mikebela felhasználótól — Óvatos megjegyzés: Szerény véleményem szerint nem szerencsés a “magyarkodás” visszás kifejezését használni. A “magyarkodás” terminusa teljesen felesleges és értelmetlen. Mindössze arra alkalmas, hogy megsértsünk vele egyes embereket. Vajon a Róna Péter által jól ismert Angliában is “angolkodásnak” számít a régi, hagyományos ötlözetek viselete, a királyság fenntartása, a korona megbecsülése (“The Crown in Right of the United Kingdom”), a lordságok és főrendi rangok (herceg, márki, gróf, vikomt, báró) tisztelete, a Buckingham-i őrség pompája, a nemzeti hagyományoknak eme gazdag kincsestára? 1) Ha egy magyar nagy ritkán felvesz egy bocskait, akkor egyesek arcán rögtön megjelenik a gúnyos, szánakozó mosoly és elhangzik a “magyarkodás” vádja. Pedig ez ugyanúgy nem “magyarkodás”, mint ahogy az angolok hagyománytisztelete sem “angolkodás”. 2) Másfelől azt is tisztázni kellene egyszer s mindenkorra, hogy mindazok a nézetek, melyeket például az egyik kereskedelmi televízió Világpanoráma című műsora súlykol a magyarság isteni kiválasztottságáról, a sumér-szkíta-magyar rokonságról, és arról, hogy az egész emberiség a magyaroktól vette át a civilizációt – nos, mindez úgyszintén nem “magyarkodás”, hanem egyféle őrültség. Efféle elfogult gondolatok máshol is előfordulnak. Például egyes románok vakon hiszik, hogy Szűz-Mária, Jézus Krisztus és a 12 apostol is színtiszta románok voltak. Kár lenne a “magyar” szót a nagyzási hóbort egyetemes emberi jelenségének a megnevezésévé zülleszteni.]

Róna Péter a magyar szellemi leépülésről (168 Óra Online, 2012. március 17.)Lúzerek pártja

– Ön dobta be a köztudatba az Orbán–Merkel-paktum hírét. Ez nem klasszikus paktum, hallgatólagos megállapodás. Honnan származott az információ?

– Hogy honnan tudom, nem mondhatom el. A tárgyalásokat Martonyi szervezte, aki sikerrel győzte meg a miniszterelnök urat arról, hogy a vesztébe rohan. A megállapodás lényege: hátraarc. Magyarország mindenről tárgyal, s lemond a kalandorakciókról.

– Csak nem a „keleti szelekről”?

– Igen, a „keleti szelekről”, amelyek Nyugaton kisebb vihart kavartak.

– Voltaképp mi bajunk az unióval?

– Valóban. Mi bajunk az unióval azon kívül, hogy adott egy halom pénzt?
A kérdésre persze adhatunk normális választ. „A mi bajunk veled, Európa, hogy a felzárkózás húsz éve késik, és bár ez bizonyos fokig a mi hibánk, te is sáros vagy benne. Mert a pálya, amelyet méltóztattál kijelölni, nem bizonyult járhatónak. Mi liberalizáltunk. „Leszereltük” az ósdi gazdaságot, megtettük, amit kértél. Most fizetjük az árát.” Ez a megközelítés nagyobb megértésre találna. De ahhoz, hogy elmondhassuk, az unió elkötelezett hívének kellene lennünk. Nem megy, hogy kéregetek, kuncsorgok, miközben ócsárolom az adományozót.

– A paktum része volt, hogy Orbán nem szervez magának tábort?

– Az fontos része a megállapodásnak, mert most jön a feketeleves, a durva megszorítások sora. A hétszázalékos deficit ma is fennáll, s ahhoz, hogy Orbánék érdemben csökkentsék, uniós kényszerre kell hivatkozni. A pénzügyminiszterek tanácsa megszavazza a felfüggesztést, Orbán pedig elmondhatja, milyen buták és igaztalanok. De hát mit lehet tenni? Megszorítunk.

– És végül elsikálják az egészet.

– Persze hogy elsikálják.

Mivel az uniót már nem Brüsszel vezeti, hanem Berlin, Merkel „nevezi ki s váltja le” a perifériák országainak miniszterelnökeit.

Így van, és ez Magyarországra is áll. A Nyugat a közelmúltig azon hezitált, hogy Orbánt ejtsék-e, vagy a helyén hagyják. Ezt komolyan mérlegelték. Végül megúszta. A perdöntő a relatíve magas belföldi támogatottság volt.
A békemenet [2012. január 21.] valóban kormányt mentett.

– Ebből következik, hogy Orbánt nem fogják kívülről meneszteni.

– Ha lehet, ettől tartózkodnak. Túl kínos. És még mindig komplikációmentesebb hatalomban hagyni őt, mint kiszámíthatatlan megoldásokat keresni. Ez a Merkel–Orbán-paktum politikai logikája. „Maradhatsz, ha beállsz a sorba.” Elviselhetőbb mederbe terelték a magyar politikát, és a hitelfeltétel pontos megfogalmazásakor azon lesznek, hogy a jogállam minimális feltételei fennmaradjanak.

– Magyarország bizonytalan és tehetetlen. Kinek kellene alternatívát adnia?

A szellemi elitnek – ha lenne ilyen. A kibontakozás ösvényeinek felderítése az ő feladata. „Mi van veletek? Mi történik nálatok?” – kérdezte pár hete volt egyetemi barátom, Romano Prodi. Azt feleltem, amit az interjúban mondtam.

Fontos követő információ: 2012-03-22 Háttér-kép [első fele: Róna Péter és az Orbán–Merkel-paktum] (Echo TV, ugyanez az Echo TV videotárán)

Vendég: Bogár László és Boros Imre. Téma: Róna Péter és az Orbán–Merkel-paktum. Nem kell mindenáron IMF-hitel? Műsorvezető: Bayer Zsolt.

Róna: Itt a Merkel-Orbán paktum. Vége a szabadságharcnak? [ATV.hu, 2012. március 1.]

Róna Péter közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja szerint feltámasztanák a Horn-Kohl korszak szellemiségét. Németország megint a nagybácsink lenne, ha változtatunk több törvényen és az adórendszeren. Ha nem állunk be a sorba, eleshetünk az IMF-megállapodástól.

Jelentős változásokat tapasztalt a miniszterelnök utóbbi megnyilvánulásaiban Róna Péter közgazdász, az MNB felügyelőbizottságának tagja. Mi állhat az Orbán Viktor retorikájában beállt gyökeres fordulat hátterében? A kérdés megfejtése érdekében Róna német és amerikai kapcsolatain keresztül próbált tájékozódni, információit pedig megosztotta az atv.hu-val. Róna szerint néhány héttel ezelőtt megállapodás született Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor között: a két ország kapcsolatát a korábbi, Horn-Kohl-időszakot jellemző szellemiség jegyében alakítják át. Magyarország „beáll a sorba”, Németország pedig ismét „nagybácsinkként” viszonyul hozzánk.

Hogy kinek mi itt az érdeke? Magyarországnak szüksége van az IMF-hitelre, mert az ország már középtávon sem képes finanszírozni magát a piacokról. Az IMF azonban mindaddig „nem áll szóba” velünk – azaz nem kezdődnek meg az érdemi tárgyalások az óhajtott készenléti hitelről – míg nem tudunk megegyezni az Európai Unióval. Az EU-val viszont lehetetlen megegyezni anélkül, hogy ne egyeztünk volna meg Németországgal.

S hogy mit kíván Németország? Róna Péter értesülései szerint meglehetősen konkrét dolgokat:

  • A jegybanktörvény átalakítása az Európai Központi bankkal egyeztetve
  • Amennyiben az IMF ragaszkodik hozzá: az egykulcsos, 16 százalékos adórendszer megváltoztatása
  • A bírák nyugdíjazásának megváltoztatása
  • A sajtószabadsággal kapcsolatos vitás kérdések megoldása Neelie Kroessal egyeztetve

Róna Péter szerint a németek nem bíznak a magyar miniszterelnök ígéretében, így támogatásukra csak akkor számíthatunk, ha teljesítettük a fenti elvárásokat.

Németországnak azért áll érdekében kikényszeríteni a magyar változásokat, mert attól tart, hogy Közép-Kelet-Európa más országaiban is elkezdődhet a centrális politikai erőtér kialakítása, illetve a középosztály megerősítésének folyamata, minek következtében viszont fokozódna az alsóbb társadalmi rétegek instabilitása. Róna szerint Németország abban érdekelt, hogy megakadályozza a regionális szintű instabilitás kialakulását.

Róna úgy tudja, Németország korábban a demokratikus intézményrendszert aláásó törvények megváltoztatását is szerepeltette a támogatásához teljesítendő feltételek között, azonban látva, hogy a magyar társadalmat nem igazán érdeklik ezek a kérdések – már ők sem forszírozzák a változást.

Róna szerint ezen a téren különbség van a németek és az Egyesült Államok gondolkodása között, utóbbi ugyanis elvi alapon továbbra is szorgalmazza a demokrácia erősítését célzó visszarendeződést. Mivel az USA egyszersmind 21 százalékos szavazati joggal rendelkezik az IMF-ben, Róna szerint elképzelhető, hogy a hitel érdekében Magyarország kénytelen lesz meghajolni bizonyos amerikai elvárások előtt is.

„A periféria országainak demokratikus szerkezete fel van függesztve”
Egy éven belül leválthatják Orbán Viktort? (mindennapi.hu portál, 2011. november 11.)

A görög „mentőcsomag” egyébként egy hatalmas privatizációról szól, amelyben a vízművek, a villamos energia és a kikötők is szerepelnek az eladásra váró tételek között. Róna Péter portálunknak kifejtette: „jelenleg az zajlik, hogy a periféria országaiban a megválasztott politikai vezetőket az EU lecseréli a saját embereire. Az új görög miniszterelnök, Papadémosz az európai jegybank alelnöke, Mario Monti, aki valószínűleg Olaszország miniszterelnöke lesz, a brüsszeli európai bizottságnak volt belső piaci biztosa. Ez azt jelenti, hogy Olaszországban is lesznek privatizációs folyamatok, és ezt már le is írták. A valutaalap és az IMF levélben szólította fel Silvio Berlusconi olasz miniszterelnököt: Olaszország nevezze meg, hogy évenként miként tud 5 milliárd euró állami vagyont, ingatlant eladni, amely összeget teljes mértékben az adósság törlesztésére fordítaná.” (Válság: foggal-körömmel küzdenek az olaszok)

A közgazdász vélekedése szerint ez a mechanizmus már beindul, és egy éven belül Magyarország miniszterelnöke Andor László lehet, hiszen látszik, hogy az unió kihelyezi a periféria országaiba az általa ismert és megbízható embereket. Mindezt alátámasztja a Wall Street Journal cikke is, amelyben arról írnak, hogy Magyarországon lehet a következő nagy válság. A közgazdász szerint a cikk megalapozója Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosának nyilatkozata lehet, amelyben a biztos elmondja, hogy mekkora lesz a magyar költségvetési hiány.

„A dolog lényege az, hogy óriási politikai átalakulás kezdetén vagyunk, amiben a periféria országainak demokratikus szerkezete fel van függesztve. Jelenleg már a döntéshozás az úgynevezett frankfurti csoport kezében van” – összegezte Róna Péter.

Az „Unió Politikai Bizottságaként” emlegetik a frankfurti Operaházban október 19-én összeállt testületet. A csoportot az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusának lassúsága keltette életre. Egyetlen érdemi határozata azonban eddig az volt, hogy értésére adta a görögöknek: a világon sehonnan nem számíthatnak egy centre sem addig, amíg nem teljesítik a legutóbbi uniós csúcson kialkudott feltételeket. Az „Unió Politikai Bizottságának” ezen határozatát nagy lelkesedéssel támogatta a többi tagország, de vezetőik már most ferde szemmel nézik egy olyan újabb uniós testület működését, amelynek munkáját képtelenek ellenőrizni. Ez a testület Európa gazdaságáról döntő testület ma már.

„Magyarország hátat fordított az Uniónak”
Róna: a biztos nyomor felé halad Magyarország
(mindennapi.hu portál, 2012. január 5.)

Január 11-én több Magyarországot érintő ügyben is dönthet az Európai Bizottság. A testület idei első ülése mérföldkő lehet, mivel az Európai Bizottság és a magyar kormány hetek óta nem jut egyetértésre, főként a jegybanktörvény tekintetében.

Róna Péter közgazdász szerint a jegybanktörvény nem véletlenül váltotta ki az Európai Unió nemtetszését, hiszen Magyarországnak uniós csatlakozási szerződése garantálja a jegybanki függetlenséget, arról pedig nem érdemes vitatkozni, hogy ki, mit ért függetlenségen, mert ebben a kérdésben az Európai Központi Bank (EKB) értelmezése az irányadó. Az EKB pedig jó ideje nehezményezi a nemzeti bank függetlenségét sértő megnyilvánulásokat. A jegybank függetlenségének kérdésében az Európa Központi Bank mérvadó, vagyis Az Európai Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy felülírja az Európa Központi Bank álláspontját, és nem is fogja. Mindaddig, amíg az EKB nincs megelégedve, addig az Európai Bizottság sem lesz az, ebben az esetben pedig nem lesznek tárgyalások – tette hozzá a közgazdász.

Mint mondta, Magyarország lényegében hátat fordított Európának, hiszen rengeteg olyan törvény született, ami nem egyeztethető össze az Európai Unió szellemével, szándékával. Ha 2004-ben ilyen törvényi háttérrel jeleztük volna csatlakozási szándékunkat az Unió felé, teljes elutasítást eredményezett volna.

Arra kérdésre, miszerint előfordulhat-e, hogy Magyarország arra játszik, hogy kikerüljön az Unióból, a közgazdász úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy a világon senkinek sincs joga a magyar törvényhozásba beleszólnia, azonban szerinte a miniszterelnök téved, mert az Európai Unió éppen arról szól, hogy a csatlakozó államok egy egységes Európát kívánnak létrehozni. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok törvényei, rendszerei, intézményei egyre inkább egymásra hasonlítanak. Vagyis: ha Magyarország úgy döntött, hogy szeretne felzárkózni Európához, akkor az azt jelenti, hogy hasonló intézményrendszert kell létrehoznia, mint az uniós államoknak, és nem lehet különösebb különvéleménye azzal kapcsolatban, hogy miről szól a sajtószabadság, miből áll a bírói vagy éppen a jegybank függetlensége. De már-már úgy tűnik, Magyarország nem kíván ebben részt venni.


AKTUÁLIS RÓNA PÉTER KRITIKA

Róna Péter kimondta: ez a veszély fenyegeti Magyarországot (Duna Tv- Közbeszéd | 2012. május 12.)

A korábbi – elsősorban német véleményt –, hogy a válságot a fegyelmezetlen költségvetés és a magas deficit okozta, meghaladta a közgazdaságtudomány – jelentette ki a Közbeszéd stúdiójában Róna Péter közgazdász. Hozzátette: a kutatók szerint a válság fő okozója az volt, hogy a periféria versenyképessége radikálisan csorbult.

Figyelmeztetett arra, hogy Magyarországot is hasonló veszély fenyegeti, mert az euró bevezetése óta a magyar gazdaság versenyképessége jelentősen csorbult. „Ebben mi is hibásak vagyunk, de a képhez tartozik az a szerkezet, melyet Európa az euró bevezetésével kialakított” – mondta a közgazdász.

A válságból való kilábalás lehetőségeit mérlegelve elmondta: Hollande nem véletlenül szorgalmazza a fiskális paktum újratárgyalását, az új elnök ismeri az erről szóló tudományos véleményeket. Mint mondta: az újratárgyalás esélyeit növelheti, hogy a Merkel-Stauber vonal mögül számos jelentős közgazdász kihátrált.

… <beágyazott videó>

A közgazdász szerint mentőövet jelenthetne Magyarországnak a jelenlegi helyzetben az EKB által tavaly decemberben az euróövezeti országok számára megnyitott hitelkeret. Mint mondta: a hároméves futamidejű, egy százalékos kamatozású hitellel az EKB versenytörvényt sért, hiszen hátrányba kerülnek azok az országok, akik ebből nem részesülnek.

Róna Péter hangsúlyozta: „a kormánynak az lenne a dolga, hogy jelentkezzen, mi is kérünk ebből a pénzből, mert az európai törvények szerint ez indokolatlan versenyhátrányt okoz annak, akik ebben nem részesül. Nézetem szerint az EKB ezzel versenytörvényt sért, mert az euróövezet tagjainak kínálja csak ezt a hitelt, tehát a törvényszegésre hivatkozva jogalapunk lenne igényelni ebből a pénzből.”

Mezőgazdaság-pénzügy
Róna Péter: a tudatos politika hiánya idézte elő a magyar mezőgazdaság strukturális problémáit

    Budapest, 2012. április 26., csütörtök (MTI) – Magyarország az elmúlt évtizedek során feladta azokat a területeket – köztük az élelmiszeripart is -, amelyekhez a magasabb hozzáadott-értékű tevékenységekhez fűződtek, nem tudta, de nem is mindig akarta a nagy hozzáadott-értékű gazdasági pozíciókat fenntartani – mondta Róna Péter közgazdász, az MTI-nek csütörtökön Budapesten, egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen.

A Trade Magazin és a Lánchíd Klub által szervezett Business Dinner rendezvénysorozaton a magyar gazdaság és élelmiszergazdaság aktuális helyzetéről és jövőképéről cserélték ki véleményüket a részt vevő szakemberek.
Róna Péter szerint a tudatos politika hiányáról van szó Magyarország részéről, mivel beszállt a fejlett országok játszmájába, amelynek eredményeként a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar vertikális szerkezete tönkrement. A nemzetgazdaság többi területén is állandósult az a struktúra, amelyben a cégek főként alapanyagot, félkész árut, alacsony szellemi hozzáadott-értéket tartalmazó készárut adnak, valamint bérmunkát végeznek.
Róna Péter szerint a magyar gazdaság kiútja ebből a helyzetből az lehet, ha a pénzügyi és a bankrendszerét rendbe teszi. Olyan   pénzügyi rendszerre van szükség, amely képes a nemzetgazdaság normális pénzügyi igényeit kielégíteni – húzta alá.
Zdeborsky György közgazdász, a CIB Bank és az MFB volt elnöke  az MTI-nek elmondta: szerinte a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart szakosítottan finanszírozó pénzintézetre nincs szükség, mivel  Magyarországon megfelelő mennyiségű bank van, és ezek a  megfelelő mennyiségű hitelt tudnak biztosítani a gazdaság számára.
Nem értett egyet azzal a felvetéssel, hogy a pénzintézetek nem szívesen finanszírozzák a mezőgazdasági illetve élelmiszeripari cégeket, saját tapasztalatai szerint a bankok nem ódzkodnak ezeket a cégeket finanszírozni. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez nem jellemző a teljes magyar mezőgazdaságra. Hozzátette: saját elnöksége alatt a CIB szívesen finanszírozott mezőgazdasági cégeket.
Utalt arra, hogy a bankok ugyanakkor ma érezhetően visszavonultak a hitelezéstől, amelyben közrejátszik a 2008-as gazdasági válság hatása, továbbá a mai magyar kormány a bankszektort több esetben kedvezőtlenül érintő lépései.

gcv \ guz
MTI 2012. április 26., csütörtök 20:21

Róna Péter: Nincs szabadságharc. Adósságspirál a bankrendszer rendbetételéig. (Echo TV, 2012/05/01)

Kapcsolódó Echo TV cikk:

Róna Péter szerint adósságspirálban fog vergődni az ország, egészen addig, ameddig a gazdaságpolitika nem rakja rendbe a bankrendszert. A közgazdász az Echo Tv Analízis című műsorában azt is leszögezte, hogy nincs szó semmiféle szabadságharcról.

A Széll Kálmán Terv 2.0-val kapcsolatban Róna Péter megjegyezte: mindenféleképpen jó dolog, hogy ez a dokumentum megszületett, mert nélküle a Nemzetközi Valutalap valószínűleg nem ült volna le Magyarországgal tárgyalni. A Széll-tervet szükségesnek tartja ahhoz, hogy Magyarország hitelképessége elemzés alá kerülhessen. Meglátása szerint alapjában véve nem jelent gazdaságpolitikai fordulatot. Róna Péter úgy látja, hogy az Orbán-kormány továbbra is egy felső középosztály kialakítását szorgalmazza, és nekik ad különösebb kedvezményeket, és nagyon súlyosan sújtja a szegény és szerényebb körülmények között élőket azzal, hogy olyan adókat vet ki, mely tovább csökkenti a szerényebb jövedelemmel rendelkezők fizetőképes keresletét.

A Széll Kálmán Terv 2.0 úgy számol, hogy idén 155 milliárd forint költségvetési kivonás, jövőre pedig 600 milliárdos költségvetési megszorítás, már ami az államháztartás finanszírozási oldalát illeti. Róna Péter a tervekkel kapcsolatban megjegyezte: a valutaalap fordítva látja ezt helyzetet. Ebben a tervben a kiadáscsökkentés a teljes csomag mintegy harmada, a bevételnövelés pedig kétharmada.

A ELTE tiszteletbeli tanára emlékezetett, az IMF következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy fordítva kellene ennek az aránynak megjelenni, vagyis a kiadáscsökkentés legyen a teljes csomag kétharmada, és a keresletből való kivonás pedig legyen a kisebb rész. Róna Péter nagyon nagy keresletcsökkentő csomagnak tartja a bejelentett programot.

Véleménye szerint a gazdasági növekedés kilátásaira gyakorolt hatása jóval negatívabb lesz, mint ami a tervben szerepel. Róna Péter 2012-re és jövőre is jelentős negatív gazdasági visszaeséssel számol.

A szakember arról is beszélt, hogy a kezdődő IMF/EU-tárgyalásokon vélhetően elvárnak majd olyan tényezőket, ami valószínűsíti a hitel visszafizetését. Felsorolta: ezekhez tartozik az EKB kifogása, a jogbiztonság körüli kérdés, és mindaz a tényező, ami a befektetői bizalomhoz fűződik. A közgazdász szavai szerint „lesz még ajtócsapkodás”.
Felhívta rá a figyelmet, hogy van egy óriási kérdés, amit úgy hívnak, hogy a magyar nemzetgazdaságot terhelő reálkamat mértéke. Szerinte ez nem lehet kitermelni, aminek az a következménye, hogy egy adósságspirálban vagyunk, mert ha nem lehet kitermelni, akkor forrásra van szükség ahhoz, hogy ezt valamilyen formában fedezni lehessen.

Róna Péter első számú tanácsa az, hogy a gazdaságpolitika rakja rendbe a bankrendszert, mert amíg a bankrendszer nem képes a nemzetgazdaságot tisztességes, elfogadható, kitermelhető feltételek mellett finanszírozni addig egy adósságspirálban fog az ország vergődni. A közgazdász második számú feladatnak tartja, hogy be kell fejezni mindenféle hadakozást az EU-val és a valutalappal, mert felesleges, kártékony és alaptalan.

„Nincs szó szabadságharcról, ez egy teljes félremagyarázás” – szögezte le Róna Péter, aki szerint maximálisan igénybe kell venni mindenféle forrást, amihez hozzá tud az ország jutni rajtuk keresztül.

Róna: amatőr és kókler módon nyilatkoznak Orbánék – 1.rész (ATVzrt YouTube csatorna, 2012. május 11.)

Amatőr és kókler — ezt mondta Róna Péter az Egyenes Beszédben a kormány gazdaságpolitikusainak nyilatkozatairól. A közgazdász szerint a kabinet szakmai színvonala messze elmarad az elmúlt húsz év kormányaitól. A legfrissebb hírekért, videókért, cikkekért látogasson el az atv.hu oldalára, illetve csatlakozzon hozzánk a Facebook-on és Twitteren.

Róna: amatőr és kókler módon nyilatkoznak Orbánék – 2.rész (ATVzrt YouTube csatorna, 2012. május 11.)

ATV.hu kísérő cikk:

El kell dönteni, hogy mik a nemzetgazdaságot visszatartó legfontosabb tényezők – mondta Róna Péter. A közgazdász szerint három olyan ok van, ami visszafogja a gazdaságot: az első a [rendkívül] magas reálkamat [olyan környezetet kellene létrehozni, amelyben ez csökken], a második az árfolyam – amely a forint esetében jelenleg túl erős, [17-20%-al is erősebb a forint] és emiatt hátráltatja a versenyképesség javulását Róna Péter szerint – a harmadik a nemzetgazdaság hozzáadott-érték termelő képessége, amely Magyarország esetében nagyon alacsony [a padlón van, az EU átlagának az 52%-a, mivel visszafelé mentünk az elmúlt 20 évben]. Ez az a három tényező, amelyet a magyar gazdaságnak meg kellene oldania – tette hozzá a közgazdász, aki szerint ezekhez hatástanulmányokat kellene készíteni, de a jelenlegi kormány ilyen hatástanulmányokat nem tud végezni, mert a kabinet szakmai színvonala messze elmarad az elmúlt húsz év kormányaitól.

A tranzakciós adóról Róna Péter elmondta: a szakszerűtlenség jó példája, ahogy a kormány a devizahitelesek problémáját próbálta megoldani. A pénzintézetek helyzete sokat romlott, nagyon komoly gondok vannak, és a deviza-adósságot nem oldottuk meg –tette hozzá a közgazdász. Róna Péter szerint a piacnak bíznia kell a magyar gazdaságban, és ezen nem segít az IMF-féle védőháló sem. A telefonadóról a közgazdász elmondta: van olyan lehetősége a telefonadónak, ami jó, hiszen a telefonálásra költött pénz egy része import, hiszen a nyereség külföldre megy. A telefonadót nézhetnénk úgy, mint egyfajta importvámot, amellyel kevesebb pénz kerül ki az országból, és ez segítheti a folyó fizetési mérleg hiányát azonban hiányoznak az adónemre vonatkozó esettanulmányok – mondta Róna Péter, aki szerint a kormány politikusai amatőr és kókler módon nyilatkoznak, illetve foglalkoznak a gazdaságpolitikával.

Róna Péter: a korrupció és a monetáris politika is hátráltatja az ország felzárkózását 2012. március 2.

    Budapest, 2012. március 2., péntek (MTI) – Róna Péter szerint a magyar gazdaság versenyképességének akadálya a korrupció, a társadalmi mobilitás hiánya, valamint az évek óta folytatott, magas kamatokat és devizaadósságot eredményező monetáris politika. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának tagja az MSZP agrár- és közgazdasági tagozatainak vendégeként pénteken Budapesten azt mondta: a jelenleginél jobb kapcsolatra van szükség Németországgal, a Fideszt pedig “a lúzerek pártjának” nevezte.

A közgazdász, üzletember – aki az LMP pártalapítványának
kuratóriumi elnöke is – kifejtette: a kibontakozás akadálya, hogy a
teljesítményorientált erkölcs és kultúra helyett
Magyarországon változatlanul a kapcsolati tőke érvényesül, a korrupció a magyar
társadalom szerveződésének olyan alapszabálya, amely nélkül az
szinte működésképtelenné válna
. Problémaként azonosította társadalmi mobilitás hiányát, a felemelkedés előtt álló akadályokat is.
Róna Péter bírálta azt az évek óta uralkodó jegybanki monetáris
politikát, amely tartósan 9 százalék körüli reálkamatot eredményezett
. Mint mondta, 1945 óta nincs olyan nemzetgazdaság, amely ezt a kamatszintet képes lenne kitermelni. Ennek a monetáris politikának a következménye – folytatta -, hogy az adósságállomány kétharmada devizában van, így az árfolyam-ingadozás óriási hatást gyakorol a vállalatok teljesítményére.
A kilábaláshoz szerinte javítani kell a Nyugat-Európához, elsősorban az ország elsőszámú gazdasági partnerék számító Németországhoz fűződő kapcsolatokat, mert az elmúlt időszak tanulsága, hogy ma már nem Brüsszel, hanem Berlin irányítja az Európai Uniót, így a németeket, a német gazdaság szereplőit kell meggyőzni arról, hogy segítsék Magyarország felzárkózását.
Azt mondta: a magyar gazdaságnak nagy hozzáadott értékű termékeket kellene előállítania, és ebben fontos szerep juthat a mezőgazdaságnak. Véleménye szerint a magyar vállalkozásoknak az országban meglévő tudás kihasználására kellene törekedniük ahelyett, hogy alárendelt, beszállítói szerepbe kényszerülnek.
Az MNB felügyelőbizottsági tagja ezzel összefüggésben azt hangoztatta, a modern gazdaság hajtóereje nem a föld, a tőke vagy a munka, hanem a tudás. Példaként hozta, hogy tavaly az Apple amerikai számítástechnikai vállalat mintegy hatvanezer dolgozóval több bevételt eredményezett, mint amennyi a csaknem hárommillió ember munkájával előállított magyar bruttó nemzeti össztermék volt. Véleménye szerint az Apple példája azért is fontos, mert bizonyítja, hogy a sikerhez nem feltétlenül kellenek természeti adottságok vagy tőke, hiszen azzal az Apple-alapító Steve Jobs sem rendelkezett.
Hasonló innovációt várt a világ húsz éve a Rubik-kockáról ismert Magyarországtól, ezzel szemben az ország továbbra is azzal küzd, hogy az alkotni vágyók nem találják a helyüket a társadalomban, és előbb-utóbb külföldre mennek – jegyezte meg.
A magyar politikáról azt mondta, a Fidesz “a lúzerek pártja”, azoké, akik elhitték, hogy az ország képtelen eredményeket elérni a fejlett világban, és olyan politikai erőt keresnek, amely a feladásból adódó következményektől megóvja őket. Hozzátette, ez rendkívül szomorú, azonban Orbán Viktor “politikai zsenialitását” dicséri, hogy minderre ráérzett.
Róna Péter beszélt az EU/IMF-tárgyalások várható kimeneteléről is, megjegyezve, az Európai Unió vélhetően nagyobb költségvetési fegyelmet vár majd Magyarországtól, és a Nemzetközi Valutaalap lesz az, amely fogékonyabbnak mutatkozik a fenntartható növekedés feltételeinek megteremtéséhez szükséges intézkedésekre, feltéve, hogy az Orbán-kormány bemutat ilyeneket.
Szekeres Imre, a közgazdasági tagozat elnöke, gazdaságpolitikai kabinetvezető elöljáróban arról beszélt: az MSZP már hozzálátott szakmai programjának kidolgozásához, és bár ez több mint két évvel a választások előtt korainak tűnhet, fontosnak tartják, hogy a szocialista párt időben világos alternatívát állítson a jelenlegi kormánnyal szemben.


KORÁBBI RÓNA PÉTER MEGNYILVÁNULÁSOK

Róna Péter szemléletmódját legjobban mutatja a: Róna Péter kérdésekre adott válasza. 2010.12.09. GTTSZ

http://www.youtube.com/user/barossg felhasználótól: A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Sövetsége (2010.12.09.) konferenciáján Róna Péter tartott előadást “A magyar nemzetgazdaság helyzete és jövőképe, különös tekintettel a 2011. évi költségvetés tervezetére” címmel. Az előadást kérdések, majd válasz követte. Videónkban a válaszokat mutatjuk be.

Róna Péter előadása a GTTSZ konferencián 2010.12.09.

HVG beszámoló az előadásról.

Fontos szemléleti kifejtés még:

A rossz paradigma fogságában
A külföldi tulajdonosok évente mintegy 4500 milliárd forintot vonnak ki az országból

Róna Péter
Magyar Nemzet Online, 2010. október 14.

Gazdasági és társadalmi vergődésünk nem valamiféle kisiklás eredménye, például a Medgyessy- vagy Gyurcsány-kormányok túlköltekezése, amelyet a helyes útra – mondjuk a Bajnai fasorra – való visszatéréssel korrigálni lehet, hanem egy gyökeresen téves paradigma követése. A hagyományos magyar gazdaságpolitika paradigmája a felzárkózást a külkereskedelemre építi, a külkereskedelemre épített gazdaság tőkeigényét pedig a külföldi tőke – beleértve a külföldi hitelt – hivatott fedezni. … A gazdaság elemzése és az elemzésre épített gazdaságpolitika egy olyan valósággal foglalkozik, amely nem is létezik, mert két valóság van, és a kettőnek nincs közös nevezője. Persze minden piacgazdaság sok rétegből áll össze, de a magyar gazdaság dualitása, az éles, gyakorlatilag áthidalhatatlan törésvonal, amely elválasztja a honi ipart, mezőgazdaságot és szolgáltatásokat a multik világától, szélsőséges. Az áthidalhatatlan gazdasági törésvonal aztán áthidalhatatlan társadalmi és politikai törésvonalat eredményez.

A külkereskedelemre épített magyar paradigma valójában nem a külkereskedelemre, hanem a bérmunkára épül, és ebből ered a kettősség lényege. Miközben a magyar külkereskedelem a GDP 170 százaléka, szemben az exportbajnok német 79 százalékkal, a magyar export importtartalma 80-82 százalék, szemben a német 38 százalékkal. Gyakorlatilag a hatalmasnak látszó magyar exportnak édeskevés a magyar tartalma; a bérmunkán kívül és a bérmunka díján kívül a leányvállalat által megtermelt jövedelemből szinte semmi nem marad a magyar nemzetgazdaságban, ha a támogatások és kedvezmények mértékét is figyelembe vesszük. A paradigma elégtelen teljesítőképességét jól tükrözi a fizetési mérleg „külföldi tulajdonosi jövedelem” sora, amely szerint a külföldi tulajdonosok évente mintegy 4500 milliárd forintot vonnak ki az országból. A stratégiát akkor lehetne sikeresnek tekinteni, ha a külkereskedelmi mérleg többlete ezt az összeget legalább fedezné, de 2000 óta a mérleg és a kifizetett külföldi tulajdonosi jövedelem fedezet helyett egy 26 000 milliárd forintos deficitet halmozott fel. Még a kimagaslóan sikeres 2009-es külkereskedelmi mérleg közel ezermilliárd forintos többlete is csak a fizetett külföldi tulajdonosi jövedelem negyede volt. Mindaddig tehát, amíg a külkereskedelmi mérleg többlete nem éri el a jelenlegi szint négyszeresét, a paradigma adósságtermelő.

A sikeres külkereskedelemre épített stratégia szerkezete egészen más. Célja nem a globális cégekhez való kapcsolódás, nem a beszállítói státus elnyerése, hanem ellenkezőleg, a globális cégek uralmától való szabadulás azoknak a réspiacoknak (niche market) a feltárásával, amelyeken az ármeghatározó képesség kialakítható, és a hozzáadott érték zömét a honi piac biztosíthatja, ellentétben a bérmunka, az alapanyag és a félkész áru előállításával. Egy négyszáz főt alkalmazó német cég kezében van az acélvágó lézerberendezések világpiacának nyolcvan százaléka. A japán Shimano ellenőrzi a kerékpársebességváltó-piac 62 százalékát. A hetven főt alkalmazó, kölni Herrmann GmbH szállítja a csomagolásban alkalmazott páraelvonó párnácskák hetven százalékát, a finn Fiskarsé az ollópiac mintegy harmada stb. A multik ugyanis nemcsak ellenőrzik, hanem egyenesen megszabják beszállítóik profitrátáját, és amikor az a túléléshez szükséges szintet meghaladja, árleszállításra kényszerítik a beszállítót.

Nem lehet a fenti kérdésekre azt válaszolni, hogy minden rendben lenne, ha a költségvetés hiányát lefaragnánk a megfelelő „strukturális reformok” segítségével, azaz még több embertől még többet vennénk el ahelyett, hogy a társadalom mindennapi életének alkotó elemeivé tennénk őket. A kettős gazdaság nem írható a költségvetés számlájára. Ellenkezőleg. A költségvetés vergődése, az egész nemzetgazdaság eladósodása a kettős gazdaság keserű gyümölcse.

I. MAGYARORSZÁG 5 ÉVE TAGJA AZ EURÓPAI UNIÓNAK / Róna Péter: az EU beszállító alvállalkozása lettünk  2009. május 4.

    Budapest, 2009. május 1., péntek (MTI) – Ha egyszerűen a befizetések és kifizetések egyenlegét nézzük, akkor előnyös volt Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozás, ám mélyebb, strukturális értelemben nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen a magyar gazdaság mára az Unió “beszállító-összeszerelő alvállalkozásává” vált – hangsúlyozta Róna Péter, az ELTE címzetes egyetemi tanára MTI-nek adott interjújában.

Róna Péter úgy vélte, hogy Magyarországnak nem sikerült olyan, az ország komparatív előnyeire alapozott, tudatos iparpolitika által támogatott gazdasági szerkezetet kialakítania, amellyel versenyképes és szerves része lehetne Európa gazdaságának.

Ehelyett az történik, hogy a viszonylag alacsony munkabér miatt – mely az ország versenyképességének jóformán egyetlen eleme – “idejönnek a multik, elszívják a legképzettebb munkaerőt, ezzel azonban nem hoznak létre további munkahelyeket a termelési láncban, hiszen annak előbbi és további láncszemei már a határokon kívül helyezkednek el” – fejtette ki. Ezzel az ország egyfajta beszállítói szerepbe került, ami azt jelenti, hogy nincs olyan jelentős termelési vertikum, amellyel a magyar gazdaság versenyképes módon be tudna illeszkedni az európai gazdaságba – mutatott rá.

Róna Péter úgy vélte, hogy más közép-kelet-európai országok sikeresebben alakították át gazdaságuk szerkezetét. Példaként a lengyel mezőgazdaságot említette, amely mára a német és észak-európai piacok jelentős szereplőjévé nőtte ki magát. Szlovénia ugyancsak nagyszerűen illeszkedett be az európai vérkeringésbe, és Csehország is megalapozott, stabil hátérrel rendelkezik például a
gépipar területén – tette hozzá.

A közgazdász szerint a sikertelen beilleszkedésnek mindenekelőtt az az oka, hogy Magyarország – a többi visegrádi országgal ellentétben – nem alakított ki ágazati stratégiát. “Nem jelöltük ki azokat az ágazatokat, amelyeket tudatosan fejleszteni kívánunk, a döntést ehelyett ráhagytuk a piacra, ami nagy hiba volt” – húzta alá.

Róna Péter szerint Magyarország lemaradásának egy további oka “az elmúlt húsz év legnagyobb részére kiterjedő, teljesen elhibázott monetáris politika, ami arról szólt, hogy legyen a forint erős“. A túlzott monetáris szigor laza fiskális politikával párosult, amelyet tovább súlyosbított, hogy a hiányt az ország külföldi forrásokból finanszírozta.

Róna Péter hangsúlyozta: egy felzárkózó ország esetében pont ennek az ellenkezője lett volna a követendő út. Úgy vélte, egy enyhén gyenge árfolyam mellett nagyon fegyelmezett költségvetés lett volna kívánatos, melynek esetleges hiányát belső megtakarításokból kellett volna fedezni.

A közgazdász szerint végül az is hátráltatta egy egészségesebb gazdasági szerkezet kialakulását, hogy az Unióval való tárgyalások során a magyar félnek nem sikerült kialakítania egy következetes arculatot. “Nem úgy tárgyalunk, hogy van egy nemzetgazdasági stratégiánk, és ehhez illeszkedve fogalmazzuk meg érdekeinket. Részben tehát azért gyenge a magyar alkupozíció, mert követhetetlen” – fogalmazott.

A gyenge érdekérvényesítés példájaként a mezőgazdaság és az élelmiszeripar régi tagországokhoz képest jóval alacsonyabb uniós támogatását említette, ami jelentős versenyhátrányt jelent Magyarországnak, ráadásul pont olyan területeken, ahol óriási komparatív előnnyel rendelkezik az ország – fejtette ki Róna Péter.

Nemzeti csúcs – hozzászólások (1.)    2008. október 18.

    Budapest, 2008. október 18., szombat (MTI) – A nemzeti csúcstalálkozó hozzászólásokkal folytatódott szombat délután az Akadémia dísztermében.

Róna Péter közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon tizenháromszor annyi önkormányzat van, mint Svédországban, ez pedig 1.000 milliárd forint többletkiadást jelent. “Ezt a berendezkedést kizárólag egy politikai osztály létfenntartása érdekében fizeti a nemzet”.


RÓNA PÉTER ELSŐ MAGYARORSZÁGI MŰKÖDÉSE

Erősítette vezetését a NABI Csoport     2002. április 18.

    Budapest, 2002. április 18., csütörtök (MTI) – A NABI Csoport csütörtökön menedzsmentjének erősítését jelentette be, miszerint Rácz András, az anyagcég NABI Rt. vezérigazgatója a NABI Inc. igazgatóságának elnöke lett, míg Patrick Rónát kinevezték a NABI Inc. vezérigazgatójának – tájékoztatta a társaság közleményben az MTI-t.

A közlemény szerint a NABI, amely az USA városi autóbuszpiacának egyik legjelentősebb szállítója, azért tartotta indokoltnak ezt a lépést, hogy folytatni tudja növekedési és hatékonyság-javítási programját.

Ez a program magába foglalja új termékek bevezetését – ilyen például a 40- és 45-láb (12 és 13,5 méteres) hosszú CompoBus –, valamint további angliai és magyar gyártókapacitások üzembe állítását.

Rácz András közleményében megfogalmazza: “társaságunk növekedése
megteremtette az igényt egy főállású, Amerikában élő vezérigazgató kinevezésére”.

Patrick Róna, a Duane Morris ügyvédi irodának partnereként társasági joggal foglalkozott, tagja volt a Társasági csoport Reorganizációs és Finanszírozási osztályának. Emellett a NABI Rt. és a NABI Inc. jogi képviselője volt 1996 óta, ebben a minőségében részletesen megismerte a NABI ügyeit.

NABI beruházás Kaposváron – komplett autóbuszgyártás   2002. március 25.

    Kaposvár, 2002. március 25., hétfő (MTI) – Gyorsított ütemben folytatják a NABI Rt. múlt évben megkezdett kaposvári beruházását – jelentették be hétfőn Kaposváron a NABI Rt. vezetői és a város polgármestere.

Az eredeti elképzelésektől eltérően nem csak az alkatrészgyártás és az előkészítő műveletek kapnak helyet a somogyi megyeszékhelyen, hanem a komplett összeszerelését is itt végzik majd azoknak a műanyagszálas városi autóbuszoknak, amelyeket az Amerikai Egyesült Államokba és Nagy-Britanniába szállítanak.

Az autóbuszgyártó üzem várhatóan mintegy 1.000 dolgozónak ad majd munkát.

Róna Péter a NABI Rt. igazgatótanácsának elnöke elmondta: a társaság kérésére felmentést kaptak az Amerikai Egyesült Államok azon törvénye alól, miszerint az államokban értékesített autóbuszokat ott helyben kell összeszerelni.

Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a gyártás teljes vertikumát Kaposvárra telepítsék.

Az év végéig 13 kompozit alapanyagú autóbusz készül el a kaposvári üzemben, az első ütemben elkészülő alkatrészgyártó csarnokot a nyáron adják át.

Róna Péter tájékoztatása szerint a későbbiekben 2-3 műszakban 200, feszített ütemű munka esetén 400 autóbusz kerülhet ki évente a NABI Rt. legújabb gyárából.

Rónai Péter elmondta: a 23 hektáron épülő beruházásra eddig összességében 5-6 milliárd forintot fordítottak.

Az első ütemben elkészült alkatrészgyártó csarnok 1,5 milliárd forintba került, a második fázisban megépülő festő és szerelő részlegre 1 milliárd forintot költenek, termékfejlesztésre pedig mintegy 3,5 milliárd forintot fordítottak.

Az idén 900 buszra van megrendelés.

Az elnök tájékoztatása szerint cégük az évi 350 millió dolláros értékesítéssel jelenleg Magyarország legnagyobb amerikai exportőre.

A társaság idei árbevétele mintegy 50 millió dollárral haladja meg az előző évit, várhatóan 400 millió dollár lesz.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a NABI Rt. autóbuszai a világon egyedülálló technológiával készülnek, és árban versenyképesek a
hagyományos autóbuszokkal.

Fajlagos üzemanyag-felhasználásuk mintegy 12,5 százalékkal kisebb, mint a hagyományos autóbuszoké, továbbá az eddig elkészült járművek 70 százaléka gázüzemű, ezáltal környezetkímélő.

Újraindítja az autóbuszgyártást kaposvári üzemében a NABI
2012. január 30.

    Budapest, 2012. január 30., hétfő (MTI) – Március elején újraindul a gyártás a NABI autóbuszgyár kaposvári üzemében, ugyanis a kaliforniai Los Angeles közlekedési vállalata újabb, 150 darabos megrendelést hív le a NABI-val 2008-ban megkötött keretszerződésből.
    A cég MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye szerint a nagy volumenű megrendelésnek köszönhetően az üzem a teljes kapacitás elérését követően mintegy 200 főnek biztosít munkát.
    A megrendelés kaposvári üzemet érintő volumene mintegy 20 millió amerikai dollárra rúg – közölte a társaság. A dollárt hétfőn délután 225,28 forinton jegyezték.
    A NABI örömmel fogadta az amerikai nagyváros megrendelését, ugyanakkor reméli, hogy hamarosan a magyarországi közlekedési vállalatok megrendelései is hozzájárulnak a hazai munkahelyek megteremtéséhez és megőrzéséhez – olvasható a dokumentumban.
    A 2011-es év derekán az egyesült államokbeli Kalifornia állam pénzügyi nehézségei miatt Los Angeles szüneteltette autóbuszflottájának megújítását, ezért a NABI a kaposvári üzem termelésének felfüggesztésére kényszerült.
    Az amerikai nagyváros az idei év elején azonban forrásokhoz jutva tovább folytatja tömegközlekedési rendszerének fejlesztését, és ismét a világon egyedülálló NABI CompoBus® autóbuszok mellett tette le a voksát. Az amerikai fél elégedettségét jól mutatja, hogy immár negyedik alkalommal él opciós megrendeléseinek lehívásával.
Ezzel együtt már összesen közel kétezer kompozit, azaz műanyag és fém karosszéria elemeket együtt alkalmazó, valamint a cég budapesti üzemében készülő acélvázas NABI autóbuszt működtet a Los Angeles-i közlekedési vállalat. A most megrendelt autóbuszok 45 láb (azaz 13,7 méter) hosszúak lesznek, és városi – elővárosi viszonylatban teljesítenek majd szolgálatot.
    A NABI kaposvári üzemében készül a világ egyetlen teljesen kompozit vázszerkezetű autóbusza, a NABI CompoBus®. A kaposvári üzem alapkövét zöldmezős beruházás keretében 2000-ben tették le, és 2002-ben indult meg a különleges, és rendkívül üzemanyag-takarékos
autóbuszok gyártása. A NABI eddig több mint 5 milliárd forintot fordított a kaposvári üzem elindítására, és különböző fejlesztésekre, melyek eredményeképp több mint 500 kompozit autóbusz-karosszériát gyártott és szállított le megrendelőinek. A kaposvári üzem tartós és sikeres működésének érdekében a NABI további típusfejlesztéseket valósított meg 2011 során.
    A közlemény szerint a NABI Budapesten működő üzeme bemutatta, és sorozatgyártásra előkészítette új NABI Sirius típuscsalád két tagját, a városi, illetve a helyközi autóbuszt. A NABI Sirius az európai típusbizonyítvány birtokában mind a magyar, mind az európai előírásoknak tökéletesen megfelel, sajnos egyelőre azonban csupán az amerikai megrendeléseknek köszönhető az, hogy a cég Magyarországon több száz főt tud foglalkoztatni autóbuszgyártó üzemeiben.
    A cég dokumentuma kitér arra, hogy a NABI járműcsaládjának tagjai nagy sikerrel vettek részt országos teszt körúton, amely során a hazai közlekedési társaságok, és a magyar utazóközönség is megismerhette az új magyar autóbuszt. A NABI Sirius egyedi formaterve, magas fokú strapabírósága mellett környezetvédelem tekintetében is kiemelkedő adottságokkal bír: a járművekbe szerelt 7 literes dízelmotor az EU5-ös normát túlteljesítő EEV besorolásnak is megfelel adalékanyag nélkül, amely csak várhatóan csak 2013-tól lesz kötelező az Európai Unió területén.
    A NABI Magyarország legnagyobb, a világ egyik vezető tömegközlekedési autóbusz gyártója. Az 1992-ben alapított vállalat Magyarországon Kaposváron és Budapesten működtet busz karosszéria-gyártó és összeszerelő üzemeket. A NABI buszai a hagyományos dízel erőforrás mellett a környezetbarát gázüzemű (CNG, LNG) motorokkal, valamint hibrid meghajtással egyaránt elérhetőek.

Amerikai tulajdonban a Toxikológiai Kutató Központ   1995. március 31.

   Veszprém, 1995. március 31., péntek – Amerikai tulajdonba került a veszprémi Toxikológiai Kutató Központ: a felszámolás alatt lévő tudományos intézetet megvásárolta az amerikai érdekeltségű Első Magyar Alap nevű befektető társaság. [Az Első Magyar Alap 2004-ben befejezte tevékenységét.] Ezt pénteken sajtótájékoztatón jelentette be az új tulajdonos képviseletében Róna Péter elnök-vezérigazgató, valamint a kutatóintézet igazgatója Vadász István. Elmondták, hogy a vevő a 165 millió forintos vételárat kifizette, amire véleményük szerint hamarabb is sorkerülhetett volna, ha az adás-vételt nem akadályozza a felszámoló Pénzintézeti Központ. Róna Péter elképzelhetőnek tartja, hogy az őket emiatt ért veszteség pótlásáért pert is indít a felszámoló cég ellen.

Az eddig főleg növényvédőszer-toxikológiai vizsgálatokra szakosodott tudományos bázis rövidesen környezettoxikológiai és gyógyszer-hatástani kísérletekhez kezd. Ehhez a jelenlegi állatház mellett olyan új laboratóriumot alakítanak ki, amelyben halakon, valamint zöld algán végezhetik megfigyeléseiket.

A veszprémi Toxikológiai Kutató Központot egyébként az 1989-ben alapította a városban működő Nehézvegyipari Kutató Intézet, hogy a növényvédőszerek esetleges mérgező hatását, környezeti ártalmait vizsgálják, elemezzék. A volt szocialista országok közül ez volt az első olyan tudományos bázis, amely a kutatások teljes körére felkészült és munkáját a nemzetközi szabványok szerint végezte. Megszerezték az úgynevezett GLP minősítést, amely garantálja, hogy a
kutatási módszerük, valamint annak dokumentálása nemzetközi színvonalú, így bárhol elfogadható legyen. A hazai vegyipar mellett számos világcégnek is dolgoztak. Időközben az anyacég, a NEVIKI, csődbejutott, teljes egészében megszünt, emiatt éveken át veszélyben volt a szakmai körökben elismert toxikológiai központ is. A kutatóhely létszáma 115-ről hetvenre csőkkent, de szerencsére a
,,szellemi magot,, sikerült mindmáig együttartani. Az új tulajdonos csaknem 100 millió forintot fordít a profil bővítésre, fejlesztésre, amely az intézményt a Balaton sajátos toxikológiai jellegű vizsgálataira is alkalmassá teszi. (MTI)

Ma nem érdemes befektetni Magyarországon a telekommunikációba
1994. március 15.     ————————————————————-

Washington, 1994. március 12. (Amerika Hangja, Amerikai Krónika,
Ballai József)

– A textil-, az élelmiszer- és a gyógyszeripar, valamint a telekommunikáció érdekli elsősorban a befektetésekre létrehozott Első Magyar Alapítványt. Milyen üzleti kapcsolatokat épít ki egy angol-amerikai vállalkozás? Megéri-e befektetni Magyaroroszágon? A kérdésekre Róna Péter, a First Hungary Found, azaz az Első Magyar Alap vezérigazgatója válaszol:

– Az Első Magyar Alapot 1989-ben lett hozta létre 36 részvényes,
túlnyomó többsége amerikai, illetve angol befektetési társaság,
nyugdíjalap, biztosítóvállalat és bank.

– Mi volt a céljuk?

– Az alap célja kezdettől fogva a magyarországi befektetések.

– Milyen eredményekről tud beszámolni most, 1994 elején?

– Húsz befektetést eszközöltünk az elmúlt négy év alatt. Ebből négyet már eladtunk. Az alap össztőkéje körülbelül 80 millió dollár, ez most már teljesen be van fektetve,és remélhetőleg tetemes tőkeemelés előtt állunk. Vannak gyárak, termelőüzemek, kutatóvállalat – például egy gyógyszerkutató vállalat -, sajtó és telekommunikáció, telefon. Van egy nagyon szép kis kovácsoltvasgyárunk, könyvkiadónk. Az élelmiszeriparban elég aktívak vagyunk, a Pickben eredeti befektetőként szerepeltünk, s ezen túlmenően a Mirelitet is megvettük.

– Milyen eredményességgel működnek ezek a gyárak?

– A 16 befektetés közül 14 szép hasznot produkált 1993-ban. Kettő egy évig veszteséges volt. Az egyik, a Gyógyszeripari Kutató Vállalat természeténél fogva most nem éppen haszonűző állapotban van.

Ahol beszélgetünk, az egy bajai gyár, amelynek önök a tulajdonosai. Miért gondolták úgy, hogy éppen Baján és éppen Magyarországon kell textilgyárat létrehozni? (folyt.)

Advertisements
Post a comment or leave a trackback: Trackback URL.

Trackbacks

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: