Gátlástalan politikai vadászat, éppenséggel a saját, jóval komolyabb bűneik következmények nélküliségét jogosnak tartó köröktől

Végső POLITIKAI tanulságok kivonatos formában (időrendben visszafelé, szigorúan az MTI jelentések szövegeinek kiemelésével):

Wittner Mária [Fidesz] azt mondta, ez az ügy nem a kisdoktoriról szólt. Hanem Schmitt Pál személye elleni irányuló támadás volt – tette hozzá.Úgy fogalmazott: megérti a köztársasági elnök döntését, de sajnálja azt. Az államfő hetvenéves, és már nagyon sok mindent letett a nemzet asztalára – mondta a kormánypárti politikus, aki felidézte Schmitt Pál két olimpiai aranyérmét, majd kitért arra, hogy spanyol és svájci nagykövetként is megállta a helyét. Az olimpiai bizottság vezetőjeként tett a magyar sportért, és amit letett az asztalra azt a nemzet érdekében tette

Varga László [KDNP] az MTI-nek azt mondta, azért döntött a nem szavazat mellett, mert méltatlannak tartotta azt hadjáratot, amit Schmitt Pál ellen folytattak.

Karvalics Ottó [KDNP] úgy fogalmazott: Schmitt Pál emberi értekei, amit képviselt és amit egész életében elért, feljogosítja arra, hogy ilyen dolgokat ne tegyenek vele. A kormánypárti képviselő a történteket “finoman kifejezve gusztustalannak” nevezte, és úgy gondolta, ez nem Schmitt Pálról, hanem kizárólag a köztársasági elnöki címről szólt. Mindegy volt kit, egy vezéregyéniséget le kellett vadászni, és ő került a célkeresztbe – fogalmazott. A KDNP-s politikus szerint Schmitt Pál köztársasági elnökként is tisztességes és jó munkát végzett, és felháborodásának adott hangot amiatt, hogy az államfőt meg sem kérdezték, meg sem hallgatták. “Emberileg megtaposták azt, (…) aki az országnak hírnevet hozott emberként, sportolóként, volt neki tartása, tudott küzdeni, és remélem tud most” – fogalmazott. … Megjegyezte: ha végignéznék azokat a diplomákat, amiket azokban az időkben szereztek, lehet, hogy nagyon sokat vissza kellene plágium címén vonni.

Schmitt Pál lemondási nyilatkozatát 338 igen, 5 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Nemmel voksolt két fideszes – Szabó Tamás és Wittner Mária -, valamint három kereszténydemokrata képviselő: Hoffman Pál, Karvalics Ottó és Varga László. A tartózkodó szavazatokat hat fideszes politikus, B. Nagy László, Csóti György, Csöbör Katalin, Kőszegi Zoltán, Meggyes Tamás és Sebestyén László adta le. Jelen volt, de nem szavazott Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Horváth Zsolt kecskeméti képviselő, továbbá több ellenzéki politikus.

Lázár János a Fidesz frakció nevében, (Schmitt Pál országgyűlési és egyben lemondó nyilatkozatára reagálva) köszönetet mondott a köztársasági elnöknek a munkájáért. Mint mondta, “ez a tisztelet kijár az elnöknek, ez a tisztelet kijár az intézménynek, és kijár annak a munkának, amit az elmúlt két esztendőben végzett”. Lázár János – ellenzéki képviselőkhöz fordulva – hozzátette, reméli, ezek után sem akarják úgy megváltoztatni a történelmet, mintha Magyarország elnökének nem lenne alkalmas az, aki megnyert két olimpiát, aki a legtöbbet tette szervezőként a XX. században a magyar sportéletért, aki évtizedekig vezette a Magyar Olimpiai Bizottságot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik elismert vezetőjeként és európai parlamenti képviselőként is dolgozott.

“Igenis méltó volt Schmitt Pál erre a tisztségre, és ezt be is bizonyította az elmúlt két esztendőben” – húzta alá, megjegyezve, senki nem gondolhatja komolyan, hogy Magyarországon a sportról Schmitt Pálnál bárki is többet tudna, ahogyan azt sem, hogy egy egyetemi doktori disszertáció megírása problémát jelenthet az olimpiai mozgalom egyik vezetőjének, egy olimpiai bajnoknak.

A kisdoktori dolgozat kétségtelenül – folytatta – egy becsületbeli üggyé vált, de a Fidesz álláspontja az, hogy ebben az ügyben az Országgyűlésnek nem volt szerepe, mert a törvények kimondják, mikor léphet, mikor kell fellépnie a Háznak az államfővel szemben. Schmitt Pál hivatali munkájával kapcsolatban az elmúlt három hónapban egy mondat kritikát sem hallott senkitől – fűzte hozzá Lázár János.

Felszólalásában egyúttal szorgalmazta a rendszerváltás előtt és annak éveiben szerzett tudományos címek megvizsgálását, a doktori jogok felülvizsgálatát. Ezt szerinte a vezetőkkel kell kezdenie a tudomány világának.

Harrach Péter a KDNP frakció nevében – azt követően, hogy Schmitt Pál a plénum előtt bejelentette, lemond államfői megbízatásáról – úgy fogalmazott: a köztársasági elnök olyan erkölcsi nagyságról tett tanúságot, amelyre nem volt képes az az ellenzék, amely méltatlanul viselkedett beszéde alatt.

Ez az elnöki méltóság igazi meggyalázása, és a saját tisztségükre való alkalmatlanság bizonyítéka – értékelte a KDNP-s politikus.

A KDNP frakcióvezetője a fenti politikai vetület mellett a kérdés jogi, morális részére is kitért felszólalásában.

Harrach Péter azt mondta, hogy a jogilag nyilvánvaló, egy ember volt képes döntést hozni, és ez a köztársasági elnök.

A morális síkra térve úgy látta, a dolgozat, amiről annyi szó esett, “a múlt üzenete egy olyan rendezetlen világból, ahol nagyon sokan hasonló szabályok szerint alkották meg dolgozataikat”.

A kormánypárti politikus szerint érdemes lenne megnézni azok művét, akik ma olyan hevesen bírálták az államfőt.

Mesterházy Attila, MSZP elnök-frakcióvezető: Napok óta arra a mondatra várt az egész ország, amit Schmitt Pál elmondott az Országgyűlésben – reagált az államfő lemondására hétfőn a parlamentben Mesterházy Attila. … egyúttal sajnálatosnak nevezte, hogy a köztársasági elnök “távozása ugyanolyan lett, mint amilyen az érkezése volt”.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, azt is tisztázni kell, hogy az államfő minek a hatására döntött a lemondás mellett.

“Az elmúlt napokban a becsületes és tisztességes embereknek a hangja le tudta győzni a becstelenséget” – mondta. Megjegyezte, hogy az utóbbi időben nem csak a baloldaliak akarták Scmitt Pál lemondását, de számos jobboldali gondolkodó is. Szavai szerint az elmúlt másfél évben talán ez volt az első eset, amikor a politikai hovatartozást felülírta a morális meggyőződés és “a nemzet egységesen követelte a köztársasági elnök lemondását”. Mesterházy Attila azt mondta ez “legyen intő jel” a miniszterelnök számára, hogy nem korlátlan a hatalma. Hozzátette, a fideszes politikusok számára is intő jel kell, hogy legyen, hogy az ő vezetőjük nem tévedhetetlen.

A szocialista képviselő szerint hiába próbálták a kormánypárti politikusok korábban lezárni az ügyet és azt sugallni, hogy ezzel a kormányoldalnak nincs dolga, illetve hogy a köztársasági elnök személye sérthetetlen, mára kiderült, hogy ez nincs így.

Vona Gábor a Jobbik frakciója nevében azt mondta: elkerülhetetlen volt Schmitt Pál lemondása, ugyanakkor az államfői tisztség szerinte olyan mértékben erodálódott az utóbbi hetekben, hogy egy egyszerű politikai csere kevés. Szerinte elégtelen lenne egy olyan megoldás, amelynek alapján “a Fidesz egyik kegyeltjét egy másik” váltaná fel.

Az ellenzéki politikus ezért a bizalom helyreállítása érdekében közvetlen köztársaságielnök-választást szorgalmazott.

Vona Gábor közölte: Schmitt Pál döntésnek “nyilvánvalóan örülnek”, de, ha a köztársasági elnöknek tiszta a lelkiismerete, akkor jobb lett volna, ha megvárja a frakciók hozzászólását és válaszol ezekre.

Szerinte a felelősség és a botrány nem csak Schmitt Pálé, hanem a Orbán Viktoré is, aki őt kinevezte. Szerinte ebben a helyzetben a miniszterelnök sokkal tisztességesebben járt volna el, ha nem bujkál és nem tesz úgy, mintha az egészhez semmi köze nem lenne.

A Jobbik elnöke az MSZP-t is kritizálta, és arra szólította fel a szocialistákat, hogy a hitelesség kérdésében ne legyenek ilyen “nagy mellénnyel”. Feltette a kérdést, hogy vajon a szocialisták korábban felszólították-e lemondásra az MSZP volt miniszterelnökét karhatalmi múltja miatt, Medgyessy Péter volt miniszterelnököt ügynökmúltja miatt, vagy Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt a kettős állampolgárság elleni kampány, az őszödi beszéd, vagy a 2006-os őszi események miatt.

Jávor Benedek, az ellenzéki LMP frakcióvezetője hétfőn az Országgyűlésben – azt követően, hogy Schmitt Pál bejelentette döntését – azt mondta: szomorú napja van ma a magyar demokráciának, egy olyan ügybe keveredett Magyarország, amely nem Schmitt Pál köztársasági elnök magánügye.

Ez az ügy a magyar demokrácia ügye, és annak a rendszernek az ügye, amely Schmitt Pált a köztársasági elnöki székbe segítette. Ez az ügy a Fidesz ügye, személyzeti politikájának, és működésének a látlelete – értékelte az ellenzéki politikus.

Jávor Benedek úgy látja, baj, hogy a köztársasági elnök húsz évvel ezelőtt olyan doktorátust nyújtott be, amely nyilvánvalóan az akkori szabályok és szokásjog szerint sem felelt meg a normáknak. Nem lehet az erkölcsöt relativizálni – fogalmazott, majd az államfő korábbi szavait idézte a zéró toleranciáról.

Az ellenzéki politikus szerint egyetlen vállalható döntése volt a köztársasági elnöknek, az, hogy lemond a posztjáról, és ezzel nem teszi azt a terhet Magyarország vállára, amit az ő erkölcsi megsemmisülése jelentette.

Az, hogy ez mostanáig húzódott, a kormánypárti politikusok szégyene – mondta, hozzátéve: az ülésteremben egy olyan magyarázkodást hallottak a köztársasági elnöktől, amellyel olyan embereket vádolt meg, akik a maguk részéről az erkölcs védelmében léptek fel.

Ez az ügy mindannyiunk, az egész ország számára kínos – fűzte hozzá, kiemelve: ennek az ügynek lett volna olyan megoldása, amely Magyarország és a Fidesz számára is a legkisebb kárral járt volna, mégpedig az, ha az államfő az egyetemi szenátus döntése után lemond.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a köztársasági elnök döntéseit lehet bírálni, személye azonban “e fölött áll”, sérthetetlen. A miniszterelnök [a hétfői országgyülési ülés előtti] pénteken az államfő plágiumügyét firtató újságírói kérdésekre válaszolva elmondta: a legfontosabb az ország érdeke, ez pedig az, hogy Magyarországnak mindig legyen olyan vezetője, akinek a személye sérthetetlen. Hozzátette: a köztársasági elnök sérthetetlenségéről szóló alkotmányos szabályt mindenkinek megfontolásra és betartásra javasolja.Arra a kérdésre, hogy szerinte csalt-e Schmitt Pál, úgy felelt: az alaptörvényből fakadó sérthetetlenségi szabály miatt a kérdés feltevését sem látja “indokoltnak”. Arra, hogy árt-e az elnöki hivatal méltóságának, hogy az államfő kisdoktori címét visszavonták, azt válaszolta: a hivatal méltósága is fontos szempont, de a legfontosabb, hogy a nemzet egységét kifejező hivatalt betöltő személy sérthetetlen legyen, “döntéseit lehet bírálni, a személye szerintem e fölött áll”.

Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke … [a hétfői országgyülési ülés előtti] pénteken sajtótájékoztatón azt mondta: mivel a Fidesz-KDNP képtelen volt egyedül alkalmas köztársasági elnököt választani, bár az ehhez szükséges többsége megvan az Országgyűlésben, erkölcsi értelemben elveszítette a jogát arra, hogy ismét az ellenzék egyetértése nélkül válasszon államfőt. … Arra a kérdésre, hogy 2006-os őszödi beszéde után nem kellett volna-e lemondania, Gyurcsány Ferenc úgy válaszolt: beszéde “a továbbélő kádári hagyományokkal, és a mutyikkal, féligazságokkal terhelt rendszerváltozással való szembenézés kísérlete volt”. Schmitt Pál ügye – folytatta – ezzel szemben “antiőszöd”: a kádári hagyományok és a rendszerváltozás rossz hagyományainak folytatása. Arra is emlékeztetett, hogy beszédének nyilvánosságra jutása után bizalmi szavazást kezdeményezett a parlamentben, és megkapta az [MSZP-SZDSZ] országgyűlési többség bizalmát. …


TÖRTÉNÉSBELI RÉSZLETEK (időrendben előrefelé):

Államfő-plágiumügy
Schmitt-jelentés – Visszavonja Schmitt Pál doktori címét a Semmelweis Egyetem szenátusa – HÁTTÉR

   Budapest, 2012. március 29., csütörtök (MTI) – Visszavonja Schmitt Pál államfő 1992-ben megszerzett kisdoktori címét a Semmelweis Egyetem szenátusa – jelentette be a testület csütörtöki ülését követő sajtótájékoztatón Tulassay Tivadar, az egyetem rektora. A szenátus 33 igen és 4 nem szavazattal döntött a doktori cím visszavonása mellett. Tulassay Tivadar közlése szerint az egykori kisdoktori tudományos munka nem felelt meg a szakmai, etikai kritériumoknak. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása az ügyről:

A hvg.hu internetes portál 2012. január 11-i cikkében azt írta, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című, 1992-ben elbírált, 215 oldalas doktori disszertációjának nagy része, a lap számításai szerint mintegy 180 oldal, szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató és -diplomata, Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájával, ami felveti a plágium gyanúját. Az államfő 1992-ben nyújtotta be doktori értekezését a Testnevelési Egyetemen (TE). A hvg.hu arról is írt, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) akkori elnöke, a jelenlegi köztársasági elnök ismerte a bolgár szerző kötetét, dolgozatának irodalomjegyzékében meg is említette. A disszertációban azonban sem láb-, sem végjegyzetek nincsenek, így nem derül ki az sem, hogy idéz-e egyáltalán, és ha igen, mit idéz Georgiev könyvéből.

A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) a hvg-cikk megjelenésének napján közleményben utasította vissza a plágium gyanúját. A doktori értekezést – írták – történészprofesszorok bírálták, akik summa cum laude minősítéssel értékelték. Schmitt Pál, aki a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) 1983 óta tagja, az értekezése forrásaként is megjelölt Nikolaj Georgiev sporttörténészt személyesen, jól ismerte, kutatásaik során több résztéma megtárgyalásakor együttműködtek. “A két munka legfontosabb alapforrásai a NOB-ülések jegyzőkönyvei, valamint a NOB Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei, illetve a vizsgált olimpiák záródokumentumai” – olvasható a KEH kommünikéjében.

Az origo.hu portálnak január 12-én nyilatkozott Kertész István, aki Schmitt Pál írásának egyik bírálója volt. Az ókortörténész elmondta: fontos alkotásnak és jó dolgozatnak tartja a doktori disszertációt, amely szakszerű volt és gazdag információanyagot tartalmazott. Formai kifogásait ugyanakkor jelezte a bírálatkor. A hvg.hu aznap megszólaltatta a bolgár sportkutató lányát, aki úgy nyilatkozott: nem tartja valószínűnek, hogy édesapja, Nikolaj Georgiev és Schmitt Pál együttműködtek volna több résztéma megtárgyalásában, erről ugyanis édesapja sosem beszélt neki.

Január 13-án a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Tóth Miklós az MTI-nek küldött közleményében azt írta: nincs ok azt feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely húsz évvel ezelőtt elbírálta Schmitt Pál doktori disszertációját. Akkor az egyetemi diploma után elsőként megszerezhető fokozat volt az egyetemi doktori (közkeletű néven: kisdoktori) cím, ezt kapta meg Schmitt Pál a Semmelweis Egyetem egyik jogelődjénél, az 1999-ig önálló Testnevelési Egyetemen. A doktori értekezés megítélése, a kisdoktori cím kiadása Schmitt Pál esetében is az általános eljárásrendnek megfelelően, szabályszerűen történt, a szakértők szerint az értekezés tartalma megfelelt az akkori követelményeknek.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) január 14-én hivatalos, angol nyelvű nyilatkozatában azt írta: “tudomásul vesszük, hogy Schmitt Pál határozottan visszautasította az őt ért plágiumvádakat, és azt is, hogy a munkáját értékelő egyetemi szakértők támogatásukról biztosították”.

A Semmelweis Egyetem rektora, Tulassay Tivadar január 17-én tényfeltáró bizottság létrehozását kezdeményezte a sporttudományi kar – ez volt régebben a Testnevelési Egyetem – dékánjánál, kérve, hogy a testület tanulmányozza a kisdoktori disszertáció létrejöttének körülményeit.

Schmitt Pál köztársasági elnök január 18-án az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című reggeli műsorában szólalt meg először az ügyben, és visszautasította a plágiumvádat. Azt mondta, legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát, ellenben 21 különböző forrásból dolgozott, és ha tehetné, ismét ugyanígy járna el. Arra is kitért, hogy az akkori szabályozás alapján “bőven megengedhető volt”, hogy csak a felhasznált irodalmat – köztük első helyen Georgiev munkáját – tüntesse fel disszertációban, és ne készítsen láb-, illetve végjegyzeteket. Schmitt Pál arról is szólt, hogy minden ilyen dolgozat alapirodalmi adatokra, “törzsadatokra” épül, amelyek nélkül azokat nem is lehetne megírni. “A különbségek aztán abból adódnak, ki milyen következtetéseket von le ebből a törzsanyagból” – tette hozzá. A köztársasági elnök arra reagálva, hogy a Semmelweis Egyetem rektora előző nap tényfeltáró bizottság létrehozását kezdeményezte, úgy reagált: készen áll a vizsgálatra, hiszen politikusként és államfőként meg kell szoknia, hogy tetteinek átláthatóknak és elszámoltathatóknak kell lenniük.

Ugyancsak január 18-án Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az Akadémiának nincs jogköre vizsgálatot folytatni Schmitt Pál 1992-ben, a Testnevelési Egyetemen megszerzett úgynevezett kisdoktori címével kapcsolatban, mivel az nem számít tudományos fokozatnak, a köztársasági elnök pedig nem tagja az MTA köztestületének. Az Akadémia elnöke PhD-fokozatot szerzett kutatók hozzá is intézett petíciójára válaszolt, amelyben hét egyetemi doktor a köztársasági elnök doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú kivizsgálását kérte.

Az index.hu internetes portál január 19-én azt írta: információik szerint Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációjának egyes bekezdései szó szerint megegyeznek egy német tudós, Klaus Heinemann egyik 1991-ben megjelent tanulmányának részleteivel. A hvg.hu arról írt, hogy az államfő a német sportszociológus egyik tanulmányából több oldalt fordított le, és illesztett be 1992-es értekezésébe.

Január 25-én bejelentették, hogy a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Tóth Miklós létrehozta 23-án a plágiummal vádolt Schmitt Pál köztársasági elnök kisdoktori disszertációját tanulmányozó tényfeltáró bizottságot, amelyben “külsős és belső tagok” is helyet kaptak. A zavartalan és pártatlan működése érdekében csak a vizsgálat nyilvánossá tételekor közlik a tagok névsorát. A mindenre kiterjedő jelentésben az egyetem kérdéseire, elvárásaira válaszolnak, de minden további következtetést az egyetemnek kell majd levonnia.

2012. március 27-én a vizsgálóbizottság a Semmelweis Egyetem (SE) honlapján nyilvánosságra hozta 1157 oldalas jelentésének rövid összefoglalóját, valamint a testület tagjainak névsorát, akik a következők voltak: Tóth Miklós, az SE Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Gombocz János, Testnevelés-elmélet és Pedagógiai Tanszékéről, Kovács Etele, az Atlétikai Tanszékről, valamint Rácz Károly, az SE Doktori Iskola elnöke és Fluck Ákos ügyvéd. Utóbbi különvéleményt fogalmazott meg, amelyet azonban nem tettek közzé. Az összefoglaló fontosabb megállapításai a következők: a doktori eljárás – eljárási hiányosságokkal ugyan, de – formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze. A TF szakmai hibát követett el, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak. A dokumentumot tájékoztatásul és állásfoglalás végett elküldték Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek, aki illetékesség hiányára hivatkozva azt felbontás nélkül visszaküldte. Az SE állásfoglalása szerint viszont a felsőoktatásról szóló törvény értelmében kizárólag a nemzeti erőforrás miniszter joga ellenőrizni az egyetem működésének és döntéshozatalának jogszerűségét, valamint ő jogosult kezdeményezni a bíróságnál a doktori érvénytelenné nyilvánítását is. A Fidesz még a három oldalas összefoglaló nyilvánosságra hozatalának napján közölte, hogy lezártnak tekinti az ügyet, az ellenzéki pártok, az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Demokratikus Koalíció pedig az államfő lemondását követelte.

Március 28-án a dél-koreai látogatáson tartózkodó Schmitt Pál bejelentette, hogy nem mond le a köztársasági elnöki posztról és számára a plágiumgyanút vizsgáló tényfeltáró bizottság végkövetkeztetése “egyfajta elégtétel”. A Hallgatói Hálózat (HaHa) aktivistái azért demonstráltak, hogy döntsön az egyetem vezetősége a doktori cím kérdésében. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalásában tudatta: a politika és a tudomány szereplőinek közös érdeke és felelőssége, hogy rövid időn belül megnyugtatóan lezáruljon a plágiumügy, amely a magyar tudományra nézve rendkívül hátrányos és Magyarországnak súlyos károkat okoz.

Március 29-én Fluck Ákos ügyvéd, a bizottság egyik tagja is nyilvánosságra hozta különvéleményét, amelyben egyebek mellett megállapította, hogy a dolgozat nem felelt meg “a tudományos munka módszereinek alkalmazásával készített, önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményt tartalmazó értekezés, vagy a társadalom számára hasznos, új és a gyakorlatban hasznosított alkotás” kritériumainak. Megjegyezte azt is, hogy az egyetemi doktorátus visszavonását a felsőoktatásról szóló törvény értelmében a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság indítványára a nemzeti erőforrás miniszter kezdeményezheti a bíróságnál.

Giró-Szász András kormányszóvivő 29-én megismételte azt a korábbi álláspontot, hogy a kormány nem érintett a disszertáció ügyében. A Semmelweis Egyetem doktori tanácsa aznap indítványozta az egyetemi szenátusnak a kisdoktori cím visszavonását.

A doktori tanács ajánlása alapján a szenátus ugyancsak március 29-én úgy döntött, hogy visszavonja Schmitt Pál kisdoktori címét. A testület döntését ismertető sajtótájékoztatón Tulassay Tivadar, az egyetem rektora azt mondta, az egykori kisdoktori tudományos munka nem felelt meg a szakmai, etikai kritériumoknak.

Államfő-plágiumgyanú
Schmitt-jelentés – Vizsgálóbizottság: formailag megfelelt az eljárás, az egyetem hibázott

    Budapest, 2012. március 27., kedd (MTI) – A tényfeltáró bizottság jelentése szerint hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt a Testnevelési Egyetem doktori eljárása Schmitt Pál kisdoktorijának értékelésekor. A testület   ugyanakkor megállapította: az egyetem szakmai hibát követett el, amikor a szövegazonosságokat nem tárta fel időben.

Az államfővel kapcsolatos plágiumgyanú miatt felállított, a Semmelweis Egyetem (SE) által felkért testület megállapításainak összefoglalóját az intézmény kedden, a honlapján hozta nyilvánosságra.
A SE dékánja, Tulassay Tivadar által írt közlemény szerint a bizottság 1157 oldalból álló jelentését tájékoztatásul és állásfoglalás végett elküldte a nemzeti erőforrás miniszternek.
A tájékoztatás szerint a bizottság egyik tagja, Fluck Ákos ügyvéd különvéleményt fogalmazott meg, de a mindössze háromoldalas összefoglalóban ez nem olvasható.
Az összegzésben részletesen ismertetik a kisdoktori értekezés idején érvényes, az 1992-es szabályozási környezetet, majd a doktori eljárást tekintik át. Mint írták, az eljárásban feltűnő, de nem tekinthető szabálytalannak, hogy a jelentkezés és a doktori értekezés megvédése között mindössze egy hónap telt el.
Hozzátették: ha nem is szabálytalanságra, azonban mindenképpen formai hibára utal “a dolgozatra általában jellemző szakszerűtlen forrásmegjelölés, illetve a hivatkozásokra történő szakszerű utalások hiánya, melyre a témavezetőnek, illetőleg a bírálóknak még a felkészülés idején, illetve az elő-opponensi véleményben fel kellett volna hívnia a figyelmet”.
Mint írták, szintén eljárási hibára utal, hogy az értekezés végén felsorolt irodalmi hivatkozások nem a szabályos bibliográfiai elvárásnak megfelelően szerepelnek, s a 21 hivatkozási tételből 5 esetben az eredeti mű nem volt beazonosítható.
Az összefoglaló szerint megerősítést nyert, hogy a dolgozat szerzője a kisdoktori értekezés szövegében sehol nem használta a forrásmunkákra történő közvetlen utalást. Nem használt a szövegben idézőjelet, szövegközi szerzői név megadását, lábjegyzetet vagy végjegyzetet.
A bizottság megjegyezte azt is, az értekezés nem tartalmaz köszönetnyilvánítást, amelyben általában az értekezés létrejöttét elősegítő személyeket, kutatókat vagy a témában közösen dolgozó munkatársakat szoktak felsorolni.
A részletes megállapításokat ismertetve kitértek arra, hogy a dolgozat a 34. oldalától az 50. oldaláig “teljes szövegazonosságot tartalmaz” Klaus Heinemann egyik – az összegzésben pontosan megjelölt – írásával, további 180 oldal pedig részleges egyezést mutat egy Nikolaj Georgiev-munkával. Megjelölték továbbá több diagram, illetve táblázat eredeti forrását.
A testület jelezte: két, részletesen analizált forrásmunkán túl további részletes forrásmunka-analízist nem végzett, elsősorban a rendelkezésre álló idő és a forrásmunkák teljes terjedelme közötti aránytalanság miatt.
Az összegzésben az olvasható: a doktori eljárás – eljárási hiányosságokkal ugyan, de – formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze – írták, hozzátéve: a TF szakmai hibát követett el, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak.
Az MTI kedden megkereste a SE sajtófőnökét, arról érdeklődve, mi az eljárás további menete, de Kovács Eszter csupán annyit közölt, a bizottság jelentését elküldték a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak, ott nyilatkozhatnak az ügy részleteiről.
A tényfeltáró bizottság január 23-án állt fel, tagjait eddig nem nevezték meg. A bizottság tagja volt Tóth Miklós, az SE Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Gombocz János, a kar testnevelés-elmélet és pedagógiai tanszékéről, Kovács Etele, a kar atlétikai tanszékéről, Rácz Károly, az SE Doktori Iskola elnöke és Fluck Ákos ügyvéd.
Tóth Miklós, az egyetem testnevelési és sporttudományi karának dékánja január 25-én tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a Semmelweis Egyetemnek Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt kisdoktori disszertációjának keletkezéséről az öttagú bizottságnak március 28-ig kell elkészítenie a jelentését.
A dékán akkori közlése szerint az egyetem vezetésének kérésére létrehozott bizottságban “külsős és belső tagok” is helyet kaptak, kiválasztásuknál pedig kizárólag szakmai szempontokat vettek figyelembe. A testületben így helyet kapott a nyelvekhez, a joghoz, a sporthoz és a társadalomtudományokhoz értő szakember is – tette hozzá.
A hvg.hu január 11-én írt arról, hogy Schmitt Pál 1992-es disszertációjának mintegy 180 oldala a bolgár Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele. Későbbi állítások szerint egyes bekezdések szó szerint megegyeznek a német Klaus Heinemann tanulmányának részleteivel. A hvg.hu később azt közölte, hogy a disszertáció újabb részeinek a forrását azonosította.
Az államfő január 18-án az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorának nyilatkozva visszautasította a plágiumgyanút, közölve, legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát. Mint mondta, dolgozata tényekre, “törzsadatokra” épül, “ez a sokat emlegetett 180 oldal”, míg értekezésében van 30-35 oldal, amelyeken következtetéseket vont le.
Schmitt Pál március 8-án a Bruxinfo portálnak adott brüsszeli interjúban azt mondta, “tudomásul veszi” a plágiumgyanú vizsgálatának majdani eredményét. Az államfő az interjúban ismét visszautasította aplágiumvádat. Kifejtette, fel sem merülhet vele szemben a plágium vádja, mert pontosan megjelölte a forrásokat dolgozatában.

Államfő-pártok
Schmitt jelentés – Az államfő kisdoktori címének visszavonását indítványozták; lemondást követel a Jobbik, az MSZP és a DK – ÖSSZEFOGLALÓ

    Budapest, 2012. március 29., csütörtök (MTI) – A Semmelweis Egyetem (SE) doktori tanácsa Schmitt Pál államfő 1992-ben megszerzett kisdoktori címének visszavonását indítványozza, míg az ellenzéki pártok és a Professzorok Batthyány Köre a köztársasági elnök lemondását követeli.

Tulassay Tivadar, Semmelweis Egyetem (SE) rektora a doktori tanács csütörtöki, rendkívüli ülését követően újságírók előtt úgy nyilatkozott: a Schmitt Pál kisdoktorijával szemben felmerült plágiumgyanú miatt felállított tényfeltáró bizottság adatait megismerve indítványozzák az államfő kisdoktori címének visszavonását. Az egyetem szenátusa csütörtök délután dönt a doktori cím megfosztásának indítványáról.
A rektor tájékoztatása szerint a tanács szavazattal rendelkező huszonkét tagja közül tizennyolcan voltak jelen az ülésen, közülük tizenhatan szavaztak igennel, ketten nemmel.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerint a köztársasági elnöki intézmény komolysága azt indokolja, hogy kapkodás nélkül, kellő körültekintéssel kell járjanak el.
Giró-Szász András kormányszóvivő – a doktori tanács bejelentése előtt – a Parlamentben tartott kormányszóvivői tájékoztatón egy kérdésre válaszolva azt mondta: “a kormány nem érintett Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációjának ügyében”. Az Orbán Viktor szerepét firtató kérdésre közölte: a miniszterelnök nem mint miniszterelnök, hanem mint pártelnök tett javaslatot az államfői poszt betöltésére, egyetértésben azokkal az országgyűlési képviselőkkel, akik Schmitt Pált erre a posztra javasolták. Megjegyezte: a köztársasági elnöki poszt betöltésére a magyar jogszabályok értelmében az országgyűlési képviselők egyötödének jelölésével lehet javaslatot tenni.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke szerint az egyetlen helyes döntést hozta meg a doktori tanács, és megvédte a magyar tudomány becsületét, és az ellenzéki párt álláspontja az, hogy Schmitt Pálnak meg kell hoznia utolsó elnöki döntését, le kell mondania, mert méltatlanná vált a köztársasági elnöki tisztségre.
Molnár Csaba országgyűlési képviselő, a Demokratikus Koalíció alelnöke a parlamentnek benyújtott indítványában kezdeményezte, hogy az Országgyűlés határozati javaslatban kérje fel az államfőt: fontolja meg a köztársasági elnöki tisztségről való lemondását. Hozzátette: mivel Schmitt Pál a plágiumügy kapcsán nem kíván lemondani, az Országgyűlés feladata, hogy Magyarország, a magyar tudomány és a magyar köztársasági elnöki tisztségének tekintélyét megóvja. Kezdeményezik azt is, hogy az Országgyűlésnek kétharmados döntéssel lehetősége legyen “az erkölcsi integritásának sérelme miatt lemondott” köztársasági elnök törvény szerint egyébként járó juttatásainak megvonására.
A Jobbik szerint nem a Fidesz, hanem a népharag fogja eltávolítani Schmitt Pált a köztársasági elnöki posztról és most már az a kérdés, hogy ki lesz az utód, ugyanis “olyan hírek jutottak el” hozzájuk, hogy a Fidesz Martonyi János jelenlegi külügyminisztert szeretné államfőnek.
A Professzorok Batthyány Körének elnöksége szerint az országnak a jelenlegi nehéz helyzetében olyan köztársasági elnökre van szüksége, aki köztiszteletben áll bel- és külföldön egyaránt. A szervezet közleményében azt írta: a vizsgálóbizottság nyilvánosságra került véleménye alapján a helyzet egyértelműnek látszik: Schmitt Pál doktori dolgozata nem felelt meg a tudományetikai normáknak. “A Semmelweis Egyetem doktori tanácsa a maga részéről levonta az ügy tanulságait. Bízunk benne, hogy ezt az elnök is megteszi” – fűzték hozzá.
A Magyar Nemzet csütörtöki szerkesztőségi cikke szerint rendkívüli lehetőséget mulasztott el Schmitt Pál azzal, hogy nem mondott le a disszertációjáról szóló jelentés közreadása után, de – mint hangsúlyozzák – döntését még bármikor átgondolhatja. Úgy vélik, hogy az elnök posztján maradása a saját érdekével is ellentétes, és rombolja a tisztességes közéletbe vetett hitet.
Fluck Ákos ügyvéd, a Schmitt Pál kisdoktorijával szemben felmerült plágiumgyanú miatt felállított tényfeltáró bizottság egyik tagja, az SE honlapján éjjel közölt különvéleményében azt írta: javasolt megvizsgálni az egykori pályázó egyetemi doktori címe visszavonásának lehetőségét és módját, figyelembe véve a közjogi méltóságával együtt járó védettség adta korlátokat.
Tudatta azt is: a  tényfeltáró munka során megállapíthatóvá vált, hogy a 215 oldalas értekezés legalább 200 oldalon keresztül hol szó szerint, hol átfogalmazva (rövidítve, egyszerűsítve), de lényegét tekintve szövegazonos fordítása a felhasznált irodalomként megjelölt forrásoknak.
Fluck Ákos különvéleményében azt is nyilvánosságra hozta, hogy 1992-ben kik bírálták el a jelenlegi köztársasági elnök értekezését az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetemen, és közülük többet is meghallgattak a vizsgálat során. A bizottság Tihanyi József, Istvánfi Csaba, Takács Ferenc és Kertész István önkéntes nyilatkozatait tudta rögzíteni, mert Schmitt Pál témavezetője, Kutasi László, valamint Nyerges Mihály bizottsági tag időközben elhunyt.
Az akkori bírálók a bizottságnak azt mondták, különös jelentőséggel bírt, hogy Schmitt Pál a Testnevelési Egyetemen kívánt doktori fokozott szerezni, és az eljárásban feltűnőnek találták, de nem szabálytalannak, hogy a jelentkezés meg a doktori értekezés között mindössze egy hónap telt el.
Fluck Ákos azt is megjegyezte, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök hivatalában fogadta a tényfeltáró bizottság elnökét, amely során az “egykori pályázó” előadta: álláspontja szerint a doktori esemény szabályszerűen zajlott le, és mivel formai hiányosságokról sem a témavezető, sem a bírálók részéről jelzést nem kapott, jóhiszeműsége álláspontja szerint nem kérdőjelezhető meg.

Államfő-plágiumügy
Schmitt-jelentés – Visszavonja Schmitt Pál doktori címét a Semmelweis Egyetem szenátusa – HÁTTÉR

    Budapest, 2012. március 29., csütörtök (MTI) – Visszavonja Schmitt Pál államfő 1992-ben megszerzett kisdoktori címét a Semmelweis Egyetem szenátusa – jelentette be a testület csütörtöki ülését követő sajtótájékoztatón Tulassay Tivadar, az egyetem rektora. A szenátus 33 igen és 4 nem szavazattal döntött a doktori cím visszavonása mellett. Tulassay Tivadar közlése szerint az egykori kisdoktori tudományos munka nem felelt meg a szakmai, etikai kritériumoknak. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása az ügyről:

A hvg.hu internetes portál 2012. január 11-i cikkében azt írta, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című, 1992-ben elbírált, 215 oldalas doktori disszertációjának nagy része, a lap számításai szerint mintegy 180 oldal, szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató és -diplomata, Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájával, ami felveti a plágium gyanúját. Az államfő 1992-ben nyújtotta be doktori értekezését a Testnevelési Egyetemen (TE). A hvg.hu arról is írt, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) akkori elnöke, a jelenlegi köztársasági elnök ismerte a bolgár szerző kötetét, dolgozatának irodalomjegyzékében meg is említette. A disszertációban azonban sem láb-, sem végjegyzetek nincsenek, így nem derül ki az sem, hogy idéz-e egyáltalán, és ha igen, mit idéz Georgiev könyvéből.
A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) a hvg-cikk megjelenésének napján közleményben utasította vissza a plágium gyanúját. A doktori értekezést – írták – történészprofesszorok bírálták, akik summa cum laude minősítéssel értékelték. Schmitt Pál, aki a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) 1983 óta tagja, az értekezése forrásaként is megjelölt Nikolaj Georgiev sporttörténészt személyesen, jól ismerte, kutatásaik során több résztéma megtárgyalásakor együttműködtek. “A két munka legfontosabb alapforrásai a NOB-ülések jegyzőkönyvei, valamint a NOB Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei, illetve a vizsgált olimpiák záródokumentumai” – olvasható a KEH kommünikéjében.
Az origo.hu portálnak január 12-én nyilatkozott Kertész István, aki Schmitt Pál írásának egyik bírálója volt. Az ókortörténész elmondta: fontos alkotásnak és jó dolgozatnak tartja a doktori disszertációt, amely szakszerű volt és gazdag információanyagot tartalmazott. Formai kifogásait ugyanakkor jelezte a bírálatkor. A hvg.hu aznap megszólaltatta a bolgár sportkutató lányát, aki úgy nyilatkozott: nem tartja valószínűnek, hogy édesapja, Nikolaj Georgiev és Schmitt Pál együttműködtek volna több résztéma megtárgyalásában, erről ugyanis édesapja sosem beszélt neki.
Január 13-án a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Tóth Miklós az MTI-nek küldött közleményében azt írta: nincs ok azt feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely húsz évvel ezelőtt elbírálta Schmitt Pál doktori disszertációját. Akkor az egyetemi diploma után elsőként megszerezhető fokozat volt az egyetemi doktori (közkeletű néven: kisdoktori) cím, ezt kapta meg Schmitt Pál a Semmelweis Egyetem egyik jogelődjénél, az 1999-ig önálló Testnevelési Egyetemen. A doktori értekezés megítélése, a kisdoktori cím kiadása Schmitt Pál esetében is az általános eljárásrendnek megfelelően, szabályszerűen történt, a szakértők szerint az értekezés tartalma megfelelt az akkori követelményeknek.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) január 14-én hivatalos, angol nyelvű nyilatkozatában azt írta: “tudomásul vesszük, hogy Schmitt Pál határozottan visszautasította az őt ért plágiumvádakat, és azt is, hogy a munkáját értékelő egyetemi szakértők támogatásukról biztosították”.
A Semmelweis Egyetem rektora, Tulassay Tivadar január 17-én tényfeltáró bizottság létrehozását kezdeményezte a sporttudományi kar – ez volt régebben a Testnevelési Egyetem – dékánjánál, kérve, hogy a testület tanulmányozza a kisdoktori disszertáció létrejöttének körülményeit.
Schmitt Pál köztársasági elnök január 18-án az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című reggeli műsorában szólalt meg először az ügyben, és visszautasította a plágiumvádat. Azt mondta, legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát, ellenben 21 különböző forrásból dolgozott, és ha tehetné, ismét ugyanígy járna el. Arra is kitért, hogy az akkori szabályozás alapján “bőven megengedhető volt”, hogy csak a felhasznált irodalmat – köztük első helyen Georgiev munkáját – tüntesse fel disszertációban, és ne készítsen láb-, illetve végjegyzeteket. Schmitt Pál arról is szólt, hogy minden ilyen dolgozat alapirodalmi adatokra, “törzsadatokra” épül, amelyek nélkül azokat nem is lehetne megírni. “A különbségek aztán abból adódnak, ki milyen következtetéseket von le ebből a törzsanyagból” – tette hozzá. A köztársasági elnök arra reagálva, hogy a Semmelweis Egyetem rektora előző nap tényfeltáró bizottság létrehozását kezdeményezte, úgy reagált: készen áll a vizsgálatra, hiszen politikusként és államfőként meg kell szoknia, hogy tetteinek átláthatóknak és elszámoltathatóknak kell lenniük.

Ugyancsak január 18-án Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az Akadémiának nincs jogköre vizsgálatot folytatni Schmitt Pál 1992-ben, a Testnevelési Egyetemen megszerzett úgynevezett kisdoktori címével kapcsolatban, mivel az nem számít tudományos fokozatnak, a köztársasági elnök pedig nem tagja az MTA köztestületének. Az Akadémia elnöke PhD-fokozatot szerzett kutatók hozzá is intézett petíciójára válaszolt, amelyben hét egyetemi doktor a köztársasági elnök doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú kivizsgálását kérte.
Az index.hu internetes portál január 19-én azt írta: információik szerint Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációjának egyes bekezdései szó szerint megegyeznek egy német tudós, Klaus Heinemann egyik 1991-ben megjelent tanulmányának részleteivel. A hvg.hu arról írt, hogy az államfő a német sportszociológus egyik tanulmányából több oldalt fordított le, és illesztett be 1992-es értekezésébe.
Január 25-én bejelentették, hogy a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Tóth Miklós létrehozta 23-án a plágiummal vádolt Schmitt Pál köztársasági elnök kisdoktori disszertációját tanulmányozó tényfeltáró bizottságot, amelyben “külsős és belső tagok” is helyet kaptak. A zavartalan és pártatlan működése érdekében csak a vizsgálat nyilvánossá tételekor közlik a tagok névsorát. A mindenre kiterjedő jelentésben az egyetem kérdéseire, elvárásaira válaszolnak, de minden további következtetést az egyetemnek kell majd levonnia.
2012. március 27-én a vizsgálóbizottság a Semmelweis Egyetem (SE) honlapján nyilvánosságra hozta 1157 oldalas jelentésének rövid összefoglalóját, valamint a testület tagjainak névsorát, akik a következők voltak: Tóth Miklós, az SE Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Gombocz János, Testnevelés-elmélet és Pedagógiai Tanszékéről, Kovács Etele, az Atlétikai Tanszékről, valamint Rácz Károly, az SE Doktori Iskola elnöke és Fluck Ákos ügyvéd. Utóbbi különvéleményt fogalmazott meg, amelyet azonban nem tettek közzé. Az összefoglaló fontosabb megállapításai a következők: a doktori eljárás – eljárási hiányosságokkal ugyan, de – formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze. A TF szakmai hibát követett el, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak. A dokumentumot tájékoztatásul és állásfoglalás végett elküldték Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek, aki illetékesség hiányára hivatkozva azt felbontás nélkül visszaküldte. Az SE állásfoglalása szerint viszont a felsőoktatásról szóló törvény értelmében kizárólag a nemzeti erőforrás miniszter joga ellenőrizni az egyetem működésének és döntéshozatalának jogszerűségét, valamint ő jogosult kezdeményezni a bíróságnál a doktori érvénytelenné nyilvánítását is. A Fidesz még a három oldalas összefoglaló nyilvánosságra hozatalának napján közölte, hogy lezártnak tekinti az ügyet, az ellenzéki pártok, az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Demokratikus Koalíció pedig az államfő lemondását követelte.
Március 28-án a dél-koreai látogatáson tartózkodó Schmitt Pál bejelentette, hogy nem mond le a köztársasági elnöki posztról és számára a plágiumgyanút vizsgáló tényfeltáró bizottság végkövetkeztetése “egyfajta elégtétel”. A Hallgatói Hálózat (HaHa) aktivistái azért demonstráltak, hogy döntsön az egyetem vezetősége a doktori cím kérdésében. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalásában tudatta: a politika és a tudomány szereplőinek közös érdeke és felelőssége, hogy rövid időn belül megnyugtatóan lezáruljon a plágiumügy, amely a magyar tudományra nézve rendkívül hátrányos és Magyarországnak súlyos károkat okoz.
Március 29-én Fluck Ákos ügyvéd, a bizottság egyik tagja is nyilvánosságra hozta különvéleményét, amelyben egyebek mellett megállapította, hogy a dolgozat nem felelt meg “a tudományos munka módszereinek alkalmazásával készített, önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményt tartalmazó értekezés, vagy a társadalom számára hasznos, új és a gyakorlatban hasznosított alkotás” kritériumainak. Megjegyezte azt is, hogy az egyetemi doktorátus visszavonását a felsőoktatásról szóló törvény értelmében a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság indítványára a nemzeti erőforrás miniszter kezdeményezheti a bíróságnál.
Giró-Szász András kormányszóvivő 29-én megismételte azt a korábbi álláspontot, hogy a kormány nem érintett a disszertáció ügyében. A Semmelweis Egyetem doktori tanácsa aznap indítványozta az egyetemi szenátusnak a kisdoktori cím visszavonását.
A doktori tanács ajánlása alapján a szenátus ugyancsak március 29-én úgy döntött, hogy visszavonja Schmitt Pál kisdoktori címét. A testület döntését ismertető sajtótájékoztatón Tulassay Tivadar, az egyetem rektora azt mondta, az egykori kisdoktori tudományos munka nem felelt meg a szakmai, etikai kritériumoknak.

Államfő-pártok-MSZP
Schmitt-jelentés – Az MSZP örömmel és egyetértéssel fogadta Schmitt Pál doktori címének megvonását

    Budapest, 2012. március 29., csütörtök (MTI) – A Magyar Szocialista Párt örömmel és egyetértéssel fogadta a Semmelweis Egyetem szenátusának határozatát, amely szerint a testület elsöprő többséggel Schmitt Pál doktori címének megvonása mellett döntött – közölte a párt az MTI-vel csütörtök este. A párt szóvivője egy másik közleményben üdvözölte a KDNP fővárosi elnökének kijelentését, amely szerint bocsánatkérésre, vagy lemondásuk megfontolására szólította fel azokat a politikusokat, akik az államfő kisdoktorija ügyében “az igazság kiderítése helyett abban ügyködtek, hogyan lehetne eltussolni ezt a botrányt”.

Az MSZP közleménye szerint meggyőződésük, hogy az államfő plágiumának minden kétséget kizáró bebizonyosodása után a testület csupán ezt az egyetlen döntést hozhatta. Bízunk benne, hogy a szenátus által hozott korrekt ítélet a köztársasági elnök pozíciója fölött rendelkező kormánytöbbség tagjait is felelős politikai cselekvésre ösztönzi.     Ellenkező esetben az MSZP továbbra is népszavazást kezdeményez annak eldöntésére, hogy az emberek méltónak találják-e még a jelenlegi államfőt tisztsége betöltésére – olvasható a közleményben.
Az MSZP üdvözli a KDNP fővárosi elnökének szavait, amely szerint azok a kormánypárti politikusok, akik az elmúlt hónapokban az államfőplágiumbotrányát elhallgatni, illetve eltussolni akarták, legalábbis bocsánatkéréssel, de még inkább egy jól időzített lemondással tartoznak az embereknek – közölte Török Zsolt, az MSZP szóvivője az MTI-vel.
A szóvivő közleményében azt javasolja Szalma Botondnak, a KDNP budapesti elnökének, hogy felszólítását egyeztesse pártja országos szervezetének hivatalos álláspontjával, miszerint: a köztársasági elnök kisdoktoriját vizsgáló bizottság jelentése megnyugtató lezárása lehet azon felvetéseknek, amelyek szerint kérdéses az államfő dolgozatának eredetisége.
A Kereszténydemokrata Néppárt budapesti elnöke az MTI-hez csütörtökön – még a doktori cím visszavonásáról szóló szenátusi döntés előtt – eljuttatott közleményében bocsánatkérésre, vagy lemondásuk megfontolására szólította fel azokat a politikusokat akik az államfő kisdoktorija ügyében “az igazság kiderítése helyett abban ügyködtek, hogyan lehetne eltussolni ezt a botrányt”.
Szalma Botond a fővárosi elnökség nevében üdvözölte a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának döntését Schmitt Pál doktorija ügyében. “Elfogadhatatlan, hogy valaki érdemtelenül birtokoljon egy olyan tudományos címet, amelyet neve megkülönböztetésére is használhat” – fogalmazott, hozzátéve: fokozottan igaz ez olyan személyekre, akik magas állami tisztséget töltenek be.

Államfő-egyetem
Schmitt-jelentés – Orbán: a köztársasági elnök személye sérthetetlen

    Budapest, 2012. március 29., csütörtök (MTI) – A magyar alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, én pedig ehhez tartom magam – nyilatkozta Orbán Viktor kormányfő a Petőfi Népének a Semmelweisz Egyetem doktori tanácsának csütörtöki döntését követően, de még a szenátus döntését megelőzően.

A Bács-Kiskun megyei lap online portálján, a baon.hu oldalon megjelent interjúban a kormányfő arra a kérdésre válaszolva hangsúlyozta ezt, amely azt tudakolta: szerinte le kellene-e mondania posztjáról Schmitt Pálnak.
A miniszterelnök a köztársasági elnök személyének sérthetetlenségéről szólva azt is megemlítette: annak tudatában mondja, amit mond, hogy ő már a negyedik köztársasági elnökkel dolgozik együtt.
Orbán Viktor Kecskeméten, a Mercedes gyár avatása előtt adott interjút a lapnak.
A Semmelweis Egyetem doktori tanácsa csütörtök délelőtt döntött úgy, hogy indokoltnak tartja és indítványozza az egyetem szenátusának Schmitt Pál államfő 1992-ben megszerzett kisdoktori címének visszavonását. Tulassay Tivadat, az egyetem rektora az esti órákban jelentette be a szenátus döntését, amely szerint visszavonják a köztársasági elnök 1992-ben megszerzett kisdoktori címét. Mint mondta, az egykori kisdoktori tudományos munka nem felelt meg a szakmai, etikai kritériumoknak.

Pártok-LMP-szeretetszolgálat
Schmitt-jelentés – Máltai Szeretetszolgálat: a szervezet nem folytat semmiféle politikai tevékenységet

    Budapest, 2012. március 29., csütörtök (MTI) – A Magyar Máltai Szeretetszolgálat valamennyi dolgozójától elvárja, hogy munkaidejét feladatai ellátására, a rászoruló emberek és gondozottai támogatására, ellátására fordítsa; a szervezet semmilyen politikai tevékenységet nem folytat – közölte a karitatív szervezet csütörtökön az MTI-vel annak kapcsán, hogy az LMP megdöbbenésének adott hangot a párt egyik aktivistájának elbocsátása miatt.

“A Magyar Máltai Szeretetszolgálat huszonhárom éve teljesíti küldetését Magyarországon, és ez idő alatt semmilyen politikai tevékenységet nem folytatott. A szeretetszolgálatot most politikai szerepvállalással vádolják, amiért március 28-án elbocsátotta egy magát LMP-s aktivistaként meghatározó szociális munkását” – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Az aktivistát – mint írták – március elsején próbaidővel vette fel a segélyszervezet utcai gondozószolgálata. A próbaidő alatt bekövetkező elbocsátást a munkáltatónak nem kell indokolnia, “az érintettnek azonban megvolt róla a maga véleménye”, amit az interneten közzétett első bejegyzésében.
A szeretetszolgálat közleménye szerint az elbocsátott aktivista azt írta: “Tegnap tüntettem, ma kirúgtak. 20 hónap munkanélküli lét után próbaidőn voltam a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Utcai Gondozó Szolgálatánál. A mai napon szolgálatvezetőm közölte velem a visszavonhatatlan döntést, miszerint megszüntetik a munkaviszonyomat. Szakmai indokokat nem mondtak, de kifogásolták, hogy munkaidőben LMP-s telefonokat intéztem“.
Az LMP csütörtöki közleményében azt írta: megdöbbenéssel értesült arról, hogy egyik tagját politikai véleményének kinyilvánítása miatt egyik napról a másikra kirúgták az állásából. A párt közlése szerint Bálint Gergelyt, az LMP keddi – Schmitt Pál államfő lemondását követelő – tüntetésének házigazdáját szerdán elbocsátották.
Az ellenzéki párt hozzátette, “az egyébként köztiszteletnek örvendő Máltai Szeretetszolgálat vezetősége leplezni sem igen próbálta, hogy a szociális munkásként dolgozó ellenzéki párttagot politikai nézetei miatt távolították el” a flashmob (villámcsődület) utáni reggelen. A legmegdöbbentőbb, hogy arra hivatkoztak, politikai tevékenysége összeegyeztethetetlen a segélyszervezet alapvetően katolikus beállítottságával – fogalmaztak.
“Mintha nem a bibliai 7. és 8. parancsolatot súlyosan megsértő köztársasági elnök volna a bűnös, hanem az, aki ezt nem hagyja szó nélkül” – írták, felvetve: vajon mennyire egyeztethető össze a keresztény tanítással és az elemi erkölcsi normákkal egy szakmailag kiválóan teljesítő, próbaidőn lévő szociális munkás azonnali hatállyal történő elbocsátása?”.
Az LMP szerint “ott tartunk, hogy már le sem kell szólni a pártközpontból, a politikai megfelelési kényszer ott buzgólkodik egyre több munkaadóban, beszivárog az egyetemekre, az emberek cenzúrázzák saját gondolataikat”. “Teljesen világos, hogy a Fidesz a rendszerváltás előtti kor utolsó maradványa” – zárul a párt közlemény.

Államfő-pártok-LMP
Schmitt-ügy – LMP: ez szégyen

    Budapest, 2012. március 30., péntek (MTI) – Az LMP véleménye szerint szégyen, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök pénteken nem mondott le – jelentette ki a párt Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján Heltai László, a párt egyik szóvivője.

A szóvivő azt mondta, az is szégyen, hogy ott kell állniuk a Köztársasági Elnöki Hivatal előtt és követelni “a nyilvánvalót” azt, hogy “a bukott elnök” mondjon le hivataláról.
Hangot adott annak a véleményének is, hogy ez a történet már nem Schmitt Pálról szól, hanem Orbán Viktorról, “aki őt hivatalába helyezte és ott tartja minden határon túl”. Heltai László azt mondta, az elmúlt 20 évben többször is előfordult, hogy következmények nélküli ország lehettünk, mert bukott emberek nem voltak hajlandóak távozni. Hozzátette: az viszont az országnak lesz rossz, ha nem tartják be a demokratikus normákat, hanem “ragaszkodunk ahhoz a pozícióhoz, amit elértünk és amire méltatlanná váltunk”.
Leszögezte: az a morális lék, amit az ország kapott, egyre nagyobb lesz minden nappal, amit Schmitt Pál a hivatalában tölt.
Heltai László visszautalt arra, hogy pártjuk csütörtökön elindította a parlamentben az úgynevezett megfosztási eljárást, amihez hétfőn a többi frakció képviselőinek aláírásait is várják.
A Sándor-palota előtt mintegy 100-150 ember gyűlt össze estére, akik kihangosítva hallgatták a köztársasági elnök által a közmédiának adott interjút. A hallgatóság az államfő szavait hol gúnyos nevetéssel, hogy hangos füttyel fogadta. A megjelentek nagyobbik része az LMP aktivistája volt, de egy elkülönült csoportban álltak olyanok is, akik a köztársaság intézménye ellen, a királyság visszaállítása mellett tüntettek.
A Heltai László után felszólaló Vágó Gábor úgy fogalmazott: “szégyen, hogy a köztársasági elnök idáig süllyedt, szégyen, hogy a köztársaságot idáig süllyesztette”. Hangot adott annak a véleményének is, hogy ennek a “szégyennek” a valódi okozója a miniszterelnök, aki “bábként odaültetett egy embert, akiről pontosan tudta (…) hogy soha nem fog neki nemet mondani”.
A képviselő úgy összegzett, hogy ma két ember jeleníti meg Magyarországot: a miniszterelnök, mint a “Fidesz gyarmat kormányzója” és a köztársasági elnök, mint a “Fidesz gyarmat helytartója”.
Vágó Gábor a történteket úgy értékelve leszögezte: meggyalázták a köztársasági elnöki intézményt, de ők lemossák a gyalázatot. Hangsúlyozta, hogy ez semmiképpen sem erőszakkal történik majd, mert az erőszak a gyávák fegyvere.
A képviselő azt a véleményét hangoztatta, hogy az államfőnek le kell mondania, majd békés eszközökkel meg kell dönteni a “Fidesz gyarmat rendszerét”. Ennek egyik eszközeként említette az LMP által indított népszavazási kezdeményezést.
A párt aktivistái reggel sátrakat tettek ki a Sándor-palota elé és azóta is folyamatosan ülősztrájkot tartanak ott. A tüntetés végén a szervezők az MTI-vel azt közölték, hogy habár csak este kértek területfoglalási engedélyt, ami tíz órakor lejár, de ettől függetlenül aktivistáik egész éjjel kint akarnak maradni.

Államfő-pártok-Jobbik
Schmitt-ügy – Jobbik: Schmitt Pál sárba tiporta az államfői tisztség méltóságát

    Budapest, 2012. március 30., péntek (MTI) – Az államfői tisztség becsületét és méltóságát tiporta sárba Schmitt Pál a magyarázkodásával – reagált közleményben a Jobbik elnöke a köztársasági elnök közmédiának adott péntek esti interjújára.

Vona Gábor szerint pártját “hidegzuhanyként érte a köztársasági elnök megátalkodottsága, hiszen az egyetlen erkölcsös és felelős döntés, a lemondás fel sem merült benne, de még a bűnbánat legapróbb jeleit sem lehetett tapasztalni nyilatkozatában”.
A pártelnök úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök kiengedte Schmitt Pál szellemét a palackból, amellyel már láthatóan nem tud mit kezdeni. Vona Gábor az elnök hivatalban maradásáról úgy fogalmazott: az egyértelműen Orbán Viktor szégyene. Schmitt Pálnak sportemberként joga van megvédeni saját, de nincs joga tönkretenni az ország becsületét – szögezte le.
A Jobbik elnöke párhuzamot vont Schmitt Pál, valamint Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc korábbi szocialista kormányfőkkel, akik – mint fogalmazott – hozzá hasonlóan ragaszkodtak hivatalukhoz az ügynökmúlt, illetve az őszödi hazugságbeszéd nyilvánosságra kerülése után.
Vona Gábor szerint a nemzeti ellenzék álláspontja egyértelmű: Schmitt Pálnak le kell mondania államfői tisztségéről, utódját pedig közvetlenül a népnek kell megválasztania. Hozzátette: ezen a választáson akár Schmitt Pál is indulhatna, amennyiben – ígéretéhez híven – tisztességesen elkészít és megvéd egy szakdolgozatot.
“A Jobbik sajnálatosnak tartja azt is, hogy az izzadságszagú magyarázkodásra egy lakájinterjú keretében került sor” – fogalmazott a pártelnök.
Schmitt Pál a közmédiának pénteken adott interjújában arra a kérdésre, megfordult-e a fejében, hogy miután megfosztották kisdoktori címéről, lemond az államfői posztról, azt mondta: “nincs összefüggés véleményem szerint, bár sokan így értelmezik”. Hozzátette: a legjobb tudása szerint írta meg kisdoktori értekezését, szerinte az becsületes férfimunka volt. Bejelentette: PhD-dolgozat írásába kezd és “Schmitt Pálként és köztársasági elnökként” is kiáll igazáért.

Államfő-pártok-MSZP
Schmitt-ügy – MSZP: Magyarország lemondó nyilatkozatot várt Schmitt Páltól

    Budapest, 2012. március 30., péntek (MTI) – Az MSZP szerint Magyarország péntek este már csupán egy rövid és lényegre törő bejelentést, egy lemondó nyilatkozatot várt Schmitt Páltól – erről Mesterházy Attila elnök-frakcióvezető közleményben tájékoztatta az MTI-t az államfőnek a közmédiában adott interjúját követően.

A közlemény szerint az ország azt várta volna, hogy az államfő azt mondja: “a mai nappal lemondok köztársasági elnöki tisztségemről”.
Mesterházy Attila szerint megdöbbenéssel fogadták, hogy – mint fogalmazott – “Schmitt Pál ma sem merte meghozni az egyetlen morálisan elfogadható döntését“. Szerinte így Orbán Viktor dolga és felelőssége eltávolítani Schmitt Pált a székéből, hiszen – mint írta – “ő volt az is, aki oda ültette”. Elvárjuk ezért Orbán Viktortól, hogy azonnal mondassa le Schmitt Pált – szögezte le a politikus.
Schmitt Pál a közmédiának pénteken adott interjújában arra a kérdésre, megfordult-e a fejében, hogy miután megfosztották kisdoktori címéről, lemond az államfői posztról, azt mondta: “nincs összefüggés véleményem szerint, bár sokan így értelmezik”. Hozzátette: a legjobb tudása szerint írta meg kisdoktori értekezését, szerinte az becsületes férfimunka volt. Bejelentette: PhD-dolgozat írásába kezd és “Schmitt Pálként és köztársasági elnökként” is kiáll igazáért.

Schmitt-ügy – Orbán Viktor: senki nem dönthet az ügyben, csak Schmitt Pál

    Budapest, 2012. március 30., péntek (MTI) – A miniszterelnök ahhoz az alkotmányos rendelkezéshez tartja magát, amely szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen. Az ország érdeke ugyanis, hogy az államfő sérthetetlen legyen – válaszolta Orbán Viktor péntek reggel az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arra a kérdésre, le kell-e mondania az államfőnnek, miután a Semmelweis Egyetem szenátusa úgy döntött, visszavonja kisdoktori címét.

Arra a felvetésre, hogy tehát Schmitt Pálé a döntés, a kormányfő a rádióinterjúban azt válaszolta: “egyértelműen, senki más nem dönthet“.
Orbán Viktor megerősítette csütörtöki nyilatkozatát – amely a Bács-Kiskun megyei lap online portálján, a baon.hu oldalon jelent meg – és emlékeztetett: a negyedik köztársasági elnökkel dolgozik együtt, munkáját pedig mindig úgy tekintette, hogy annak az államfőt is szolgálnia kell.
A Semmelweis Egyetem szenátusa csütörtök este döntött arról, hogy visszavonja Schmitt Pál 1992-ben megszerzett kisdoktori címét.

Kormány-kormányfő
Schmitt-ügy – Orbán: a legfontosabb az ország érdeke

    Budapest, 2012. március 30., péntek (MTI) – Orbán Viktor szerint a köztársasági elnök döntéseit lehet bírálni, személye azonban “e fölött áll”, sérthetetlen.

A miniszterelnök pénteken az államfő plágiumügyét firtató újságírói kérdésekre válaszolva elmondta: a legfontosabb az ország érdeke, ez pedig az, hogy Magyarországnak mindig legyen olyan vezetője, akinek a személye sérthetetlen. Hozzátette: a köztársasági elnök sérthetetlenségéről szóló alkotmányos szabályt mindenkinek megfontolásra és betartásra javasolja.
Arra a kérdésre, hogy szerinte csalt-e Schmitt Pál, úgy felelt: az alaptörvényből fakadó sérthetetlenségi szabály miatt a kérdés feltevését sem látja “indokoltnak”.
Arra, hogy árt-e az elnöki hivatal méltóságának, hogy az államfő kisdoktori címét visszavonták, azt válaszolta: a hivatal méltósága is fontos szempont, de a legfontosabb, hogy a nemzet egységét kifejező hivatalt betöltő személy sérthetetlen legyen, “döntéseit lehet bírálni, a személye szerintem e fölött áll”.
“Munkakapcsolatban vagyok az elnök úrral ettől az ügytől függetlenül is, hiszen az ország érdeke azt kívánja, hogy különböző ügyekben rendszeresen egyeztessünk” – közölte Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy beszélt-e Schmitt Pállal.
A miniszterelnök azután válaszolt újságíróknak, hogy a fővárosban részt vett azon a rendezvényen, ahol a feltaláló Rubik Ernő jelenlétében bejelentették, az elmúlt 1100 év magyar szellemi teljesítményét bemutató, Rubik-kockát formázó múzeum épülhet a budapesti Rákóczi híd budai hídfőjénél.
Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora csütörtökön, az intézmény szenátusi ülését követően jelentette be, hogy visszavonják Schmitt Pál 1992-ben, a Testnevelési Egyetemen megszerzett kisdoktori címét. Az egyetem vezetője a döntést azzal indokolta, hogy az egykori kisdoktori értekezés nem felelt meg a szakmai, etikai kritériumoknak.

Schmitt-ügy – Gyurcsány: a demokratikus pártok közösen jelöljenek új államfőt!

    Budapest, 2012. március 30., péntek (MTI) – Gyurcsány Ferenc szerint Schmitt Pálnak köztársasági elnökként órái, legfeljebb napjai vannak hátra, ezért róla “nem érdemes többet beszélni”, a parlamenti képviselettel rendelkező demokratikus pártoknak már az új államfő megválasztásán kell gondolkodniuk.

A volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke pénteken sajtótájékoztatón azt mondta: mivel a Fidesz-KDNP képtelen volt egyedül alkalmas köztársasági elnököt választani, bár az ehhez szükséges többsége megvan az Országgyűlésben, erkölcsi értelemben elveszítette a jogát arra, hogy ismét az ellenzék egyetértése nélkül válasszon államfőt.
A DK ezért azt szorgalmazza, hogy Schmitt Pál utódját a kormánypártok és a demokratikus ellenzék – a szükséges konzultációk után – közösen jelölje és válassza meg. Ennek érdekében a párt hétfőn petíciót indít Közös elnököt a közös hazának! mottóval. Emellett – tudatta GyurcsányFerenc – jövő kedden nagygyűlést tartanak az elnöki hivatalnak otthont adó Sándor-palota előtt, ahol az emberek ugyancsak kinyilváníthatják akaratukat, hogy Orbán Viktor ne egyedül jelöljön államfőt.
Göncz Árpád 1990-es megválasztása óta a parlamenti többség minden esetben az ellenzékkel való egyeztetés nélkül választott államfőt, de amíg minden korábbi elnök képes volt arra, hogy az alkotmányos követelményeknek és a nemzet képviseletének eleget tegyen, az Orbán Viktor által jelölt “Schmitt Pál ebbe belebukott” – jelentette ki a DK elnöke.
Az MTI kérdésére úgy válaszolt: ha lesznek pártközi egyeztetések az új államfő személyéről, a DK ott fog jelölteket szóba hozni, és nyitott lesz mások jelöltjeire is, addig azonban “nem szabad emberek sorsával játszani”.
Arra a kérdésre, hogy 2006-os őszödi beszéde után nem kellett volna-e lemondania, Gyurcsány Ferenc úgy válaszolt: beszéde “a továbbélő kádári hagyományokkal, és a mutyikkal, féligazságokkal terhelt rendszerváltozással való szembenézés kísérlete volt”. Schmitt Pál ügye – folytatta – ezzel szemben “antiőszöd”: a kádári hagyományok és a rendszerváltozás rossz hagyományainak folytatása.
    Arra is emlékeztetett, hogy beszédének nyilvánosságra jutása után bizalmi szavazást kezdeményezett a parlamentben, és megkapta az országgyűlési többség bizalmát. “Schmitt Pálnak most hozzám hasonlóan a parlamenthez kell fordulnia lemondási nyilatkozatával, és kérnie kell a többség támogatását” – mondta, hozzáfűzve: a jelenlegi alkotmányos szabályok szerint ha az államfő benyújtja lemondását, az Országgyűlés azt elfogadhatja vagy maradásra, szándékának megmásítására kérheti az elnököt.
Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora csütörtökön, az intézmény szenátusi ülését követően jelentette be, hogy visszavonják Schmitt Pál 1992-ben, a Testnevelési Egyetemen megszerzett kisdoktori címét. Az egyetem vezetője a döntést azzal indokolta, hogy az egykori kisdoktori értekezés nem felelt meg a szakmai, etikai kritériumoknak.

Pártok-KDNP
KDNP: a budapesti elnök nyilatkozatai nem tükrözik a párt egészének véleményét

    Budapest, 2012. március 31., szombat (MTI) – A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) budapesti elnökének napokban tett megnyilvánulásai nem tükrözik a párt egészének véleményét, és nyilatkozatai nyíltan szembemennek a KDNP hivatalos állásfoglalásával – közölte Rubovszky György, a kisebbik kormányzópárt pártügyésze szombaton az MTI-vel.

Szalma Botond, a KDNP budapesti elnöke csütörtökön – még a szenátusi döntés előtt – eljuttatott közleményében a fővárosi elnökség nevében üdvözölte a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának döntését Schmitt Pál doktori dolgozata ügyében.
Szalma Botond bocsánatkérésre vagy lemondásuk megfontolására szólította fel azokat a politikusokat, akik az államfő kisdoktorija ügyében “az igazság kiderítése helyett abban ügyködtek, hogyan lehetne eltussolni ezt a botrányt”.

Államfő-KDNP
Schmitt-ügy – Harrach: meglesz a következménye a fővárosi KDNP-elnök nyilatkozatának

    Budapest, 2012. április 2., hétfő (MTI) – Magánvéleményét közölte a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) budapesti elnöke Schmitt Pál államfő ügyében; nyilatkozatának meglesz a következménye – mondta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője hétfőn újságírói kérdésre válaszolva, távozóban a Fidesz-KDNP frakcióüléséről.

A KDNP fővárosi elnöke, Szalma Botond a Népszabadság hétfői számában megjelent interjúban arról beszélt, hogy szerinte Schmitt Pál köztársasági elnöknek le kellene mondani, “semmi köze a mostani helyzethez, hogy PhD-t akar írni”. A politikus arra a kérdésre válaszolva, felkészült-e rá, hogy kizárják a KDNP-ből, azt mondta: nem készült fel erre, mert emiatt nem kell senkit se kizárni a pártból.
Rubovszky György, a kisebbik kormányzópárt pártügyésze szombaton az MTI-vel azt közölte, hogy a KDNP budapesti elnökének napokban tett megnyilvánulásai nem tükrözik a párt egészének véleményét, és nyilatkozatai nyíltan szembemennek a KDNP hivatalos állásfoglalásával.
Szalma Botond, a KDNP budapesti elnöke csütörtökön – még a szenátusi döntés előtt – eljuttatott közleményében a fővárosi elnökség nevében üdvözölte a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának döntését Schmitt Pál doktori dolgozata ügyében.

Országgyűlés-napirendelőtt
Lemondott Schmitt Pál – OGY – Krónika 1. rész (napirend előtt)

    Budapest, 2012. április 2., hétfő (MTI) – Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn az Országgyűlésben, napirend előtt elmondott felszólalásában bejelentette, lemondott államfői megbízatásáról.

Lemondott államfői hivataláról Schmitt Pál köztársasági elnök
Schmitt Pál mintegy negyedórás napirend előtti felszólalása végén jelentette be lemondását. Mint mondta, elnöki munkáját az alaptörvény rendelkezései és legjobb tudása szerint, alázattal végezte. “Isten akarata és az önök bizalma nagy feladat elé állított, amelynek maradéktalanul eleget tettem” – fogalmazott. Úgy folytatta: az alaptörvény szerint az államfő kifejezi a nemzet egységét. “Ezen rendelkezés számomra azt jelenti, hogy ebben a helyzetben, amikor személyes ügyem szeretett nemzetemet inkább megosztja, mintsem egységesíti, kötelességemnek érzem, hogy szolgálatomat befejezzem, elnöki mandátumomról lemondjak” – jelentette be.
Felszólalását úgy zárta: “Isten áldását kérem Magyarországra és az önök munkájára”. Beszéde végén a kormánypárti képviselők állva tapsolták meg. Schmitt Pál ezután Orbán Viktor miniszterelnök társaságában a parlamenti dolgozószobájába ment.
Mielőtt bejelentette lemondását, Schmitt Pál azt is közölte, hogy fellebbez a Semmelweis Egyetem szenátusának döntése ellen, amellyel a testület megvonta doktori címét. Az egyetem eljárását etikátlannak és jogszerűtlennek nevezve úgy vélte, oklevelét csak a bíróság vonhatta volna vissza.
Schmitt Pál beszéde elején azt is megerősítette, tiszta a lelkiismerete, és közölte, ezért mer a parlament elé állni. A történteket ismét becsületbeli ügyként határozta meg, és úgy fogalmazott: nem engedhet igazából, a közösségi érdekek után most önmagáért is ki kell állnia.
Hangsúlyozta, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet és szerinte a kisdoktori dolgozat ügyében félrevezették a közvéleményt. Azt a kérdést is feltette beszédében: kinek állhat érdekében, hogy Magyarország lejáratásával egy időben becsületében és emberségében meggyalázza az elnököt?
Kövér: méltatlan, hogy a tőle balra ülők a Házban lehetnek
Schmitt Pál beszéde után közvetlenül Kövér László házelnök azt mondta: kizárólag a köztársasági elnök iránti tisztelete miatt nem utasította rendre az államfői beszéd alatt a tőle balra ülő képviselőket és a mögöttük lévő páholyokban helyet foglalókat. Hozzátette: önmagában az méltatlan, hogy a parlamentben tőle balra helyet foglaló képviselők – az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) politikusai – az Országgyűlésben ülhetnek.
Szavait nagy taps fogadta a kormánypárti padsorokból, az MSZP és a DK több képviselője ugyanakkor elhagyta az üléstermet.
LMP: a kormánypártok elbuktak az erkölcs próbáján
Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője Schmitt Pál bejelentésére reagálva azt mondta: elismeréssel tartoznak a köztársasági elnök lemondásáért, de a kormánypárti képviselők az erkölcs próbáján, a saját maguk által olyan sokat hangoztatott morál vizsgáján elbuktak.
Úgy vélte, szomorú napja van ma a magyar demokráciának. Egy olyan ügybe keveredett Magyarország, amely nem Schmitt Pál köztársasági elnök magánügye. Ez az ügy a magyar demokrácia ügye, és annak a rendszernek az ügye, amely Schmitt Pált köztársasági elnöki székbe segítette; ez az ügy a Fidesz személyzeti politikájának és működésének látlelete – közölte.
Jobbik: elkerülhetetlen volt az államfő lemondása
A Jobbik örül Schmitt Pál döntésének, ugyanakkor a köztársasági elnöki tisztség iránti bizalom helyreállítása érdekében közvetlen államfőválasztást javasol – kommentálta Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője a bejelentést. Vona Gábor azt mondta: elkerülhetetlen volt Schmitt Pál lemondása, ugyanakkor az államfői tisztség szerinte olyan mértékben erodálódott az utóbbi hetekben, hogy egy egyszerű politikai csere kevés, ezért a bizalom helyreállítása érdekében közvetlen köztársaságielnök-választást szorgalmazott.
MSZP: napok óta erre a mondatra várt az ország
Napok óta arra a mondatra várt az egész ország, amit Schmitt Pál elmondott az Országgyűlésben – reagált az államfő lemondására Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője, aki egyúttal viszont sajnálatosnak nevezte, hogy köztársasági elnök “távozása ugyanolyan lett, mint amilyen az érkezése volt”.
Megismételte korábbi felvetését, hogy a demokratikus pártok közösen jelöljenek új köztársasági elnököt, és egyúttal ismét javaslatot tett Sólyom László volt államfő személyére.
KDNP: tisztelet Schmitt Pálnak
Tiszteletét fejezte ki Schmitt Pálnak szavaiért és döntéséért a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője. Harrach Péter úgy fogalmazott: az államfő olyan erkölcsi nagyságról tett tanúságot, amire nem volt képes az az ellenzék, amely méltatlanul viselkedett beszéde alatt. Ez az elnöki méltóság igazi meggyalázása, és a saját tisztségükre való alkalmatlanság bizonyítéka – mondta. Szerinte emlékezetes nap lesz a hétfői, amit azzá tesz az is, hogy az ellenzék máris új köztársasági elnököt javasolt, “talán éppen azt, akit ők annak idején nem szavaztak meg.”
Fidesz: köszönet Schmitt Pál munkájáért
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője Schmitt Pál lemondására reagálva köszönetet mondott a köztársasági elnöknek a munkájáért. Mint mondta, “ez a tisztelet kijár az elnöknek, ez a tisztelet kijár az intézménynek, és kijár annak a munkának, amit az elmúlt két esztendőben végzett”. Lázár János bejelentette azt is: azzal számol, hogy még hétfőn dönt az Országgyűlés a köztársasági elnök lemondásáról, és mihamarabb új államfője lesz az országnak. Mindennek előkészítésére két óra tárgyalási szünetet kért a házelnöktől, amit Kövér László elrendelt.

Országgyűlés-jogalkotás
Lemondott Schmitt Pál – OGY – Latorcai: Kövér László elnézést kért a szocialistákra tett megjegyzése miatt

    Budapest, 2012. április 3., kedd (MTI) – Kövér László házelnök elnézést kért az Országgyűlés házbizottságának ülésén a szocialistákra tett délutáni megjegyzése miatt – közölte levezető elnökként Latorcai János hétfőn késő este a parlament ülésén, szocialista politikusok felszólalásaira reagálva.

A házelnök Schmitt Pál köztársasági elnök lemondó beszéde után utasította rendre az államfő napirend alatti felszólalása alatt bekiabálókat. Ezután úgy fogalmazott, “engedelmükkel hozzátenném azt, ha már az elmúlt napokban a méltóságról és méltatlanságról hosszú vita kerekedett a sajtóban, hogy az önmagában méltatlan, hogy a tőlem balra helyet foglaló képviselő hölgyek és urak egyáltalán itt ülhetnek az Országgyűlésben”. Kövér László kijelentését élénk taps fogadta a kormányoldalról, míg az MSZP-frakció egy része – a Demokratikus Koalícióhoz tartozó néhány független képviselőhöz hasonlóan – kivonult az ülésteremből.
Az esetet két szocialista képviselő idézte fel a hétfő késő esti órákban. Harangozó Tamás és Gúr Nándor az új országgyűlési törvényjavaslat részletes vitájában azt kifogásolta, hogy a képviselői felszólalásokkal szerintük egyébként elég szigorú erkölcsi mércét támasztó előterjesztés nem foglalkozik azzal, ilyen esetekben ki vehetné el a házelnöktől a szót, illetve a tervezett őrség kivezethetné-e Kövér Lászlót.
Harangozó Tamás közlésére reagálva Latorcai János, a Ház ülését levezető elnök megerősítette, Kövér László a hétfő esti házbizottsági ülésen – Tóbiás József szocialista frakcióigazgató és Ujhelyi István, a parlament szocialista alelnöke felvetésére – elnézést kért kijelentése miatt.
A szocialista Bárándy Gergely felvetette, hogy a házelnöknek a parlament előtt is bocsánatot kellene kérnie.

Országgyűlés-államfő
Lemondott Schmitt Pál – OGY – Lemondott államfői hivataláról Schmitt Pál köztársasági elnök

    Budapest, 2012. április 2., hétfő (MTI) – Lemondott államfői hivataláról Schmitt Pál köztársasági elnök; az államfő ezt hétfőn jelentette be az Országgyűlésben, napirend előtt. Döntését azzal magyarázta, plágiumügye megosztja a nemzetet, noha államfőként annak egységét kell kifejeznie. Ugyanakkor etikátlannak és jogszerűtlennek minősítette, hogy a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét, mondván, hogy ezt csak bíróság tehette volna meg.

Schmitt Pál azt mondta: elnöki munkáját az alaptörvény rendelkezései és legjobb tudása szerint, alázattal végezte. “Isten akarata és az önök bizalma nagy feladat elé állított, amelynek maradéktalanul eleget tettem” – fogalmazott.
Úgy folytatta: az alaptörvény szerint az államfő kifejezi a nemzet egységét. “Ezen rendelkezés számomra azt jelenti, hogy ebben a helyzetben, amikor személyes ügyem a szeretett nemzetemet inkább megosztja, mintsem egységesíti, kötelességemnek érzem, hogy szolgálatomat befejezzem, elnöki mandátumomról lemondjak” – jelentette be.
Előzőleg a köztársasági elnök arról beszélt: az ártatlanság vélelme és a jogorvoslati lehetőség mindenkit megillet, és úgy vélekedett, hogy kisdoktori dolgozata ügyében félrevezették a közvéleményt.
Szólt arról, hogy a politika világában szinte “semmi sem szent”, támadás okává válhat “betegség, rokonság, ifjúkori tett, szülők bűne”, számtalan olyan dolog, amelynek semmi köze a politikus alkalmasságához, helytállásához. “Számomra, aki a közéleti politika színterére nem nagyon régen a sport, a diplomácia és a nemzetközi kapcsolatok világából érkeztem, mind a mai napig megdöbbentő és elszomorító ez a sportszerűtlenség. Nehéz ezt a méltánytalanságot megszokni” – mondta.
Felidézte, egy internetes portál januárban azzal vádolta meg, hogy húsz évvel ezelőtti kisdoktori dolgozatában meg nem engedett módszert alkalmazva “túl sokat idézett” mások műveiből anélkül, hogy az eredeti szerzőket az előírt módon feltüntette volna.
“Még meg sem indult a tényfeltárás, még egy kommünikét sem adhattam ki, az itt ülő képviselők közül néhányan máris megbélyegeztek, csalónak kiáltottak ki, és lemondásomat követelték. Rögtön felröppent a hír, hogy az elnök csal, lop és hazudik. Gondoskodtak arról is, hogy ez a megalapozatlan vád külföldre is kijusson” – mondta.
Feltette a kérdést, kinek állhat érdekében, hogy “Magyarország lejáratásával egy időben becsületében és emberségében meggyalázza a köztársasági elnököt”. Szerinte erre azoknak kell válaszolniuk, akik csak félig idéztek szabályrészleteket, és csak az őt terhelő részeket mutatták be az üggyel kapcsolatos dokumentumokból, és így sikerült félrevezetniük a közvéleményt.
Kiemelte, hogy kisdoktori dolgozata az akkor érvényes – 1985-ben hozott – szabályok szerint készült. Hozzátette, a szabályozás nem foglalkozott a felhasznált szakirodalom feltüntetésének módjával, és az általa választott megoldást – a dolgozat végén szereplő irodalomjegyzéket – az opponens és a konzulens is elégségesnek tartotta. Hangsúlyozta, hogy dolgozatára és a szóbeli védésre is summa cum laude minősítést kapott, az utóbbit megelőzően ismertetett előopponensi vélemény hiányosságot nem jelzett, noha szerinte ez lett volna az a pillanat, amikor még felhívhatták volna figyelmét az idézetek pontosabb jelölésére. “De mivel ez nem volt a feltételek között, gondolom, ők is jóhiszeműen jártak el, amikor elégségesnek minősítették a dolgozat végén megjelenő forrásmegjelölést” – vélte.
Beszédében megerősítette, tiszta a lelkiismerete, ezért mer a parlament elé állni. A történteket ismét becsületbeli ügyként határozta meg, és úgy fogalmazott: nem engedhet igazából, a közösségi érdekek után most önmagáért is ki kell állnia.
Elmondta, hogy fellebbez a Semmelweis Egyetem szenátusának döntése ellen, amellyel a testület – távollétében, meghallgatása nélkül – megvonta doktori címét. Ezt úgy magyarázta, hogy címét – a Magyar Akkreditációs Bizottság javaslatára, a nemzetierőforrás-miniszter kezdeményezésére – csak bíróság vonhatta volna vissza, erre az egyetemi testületnek nem volt felhatalmazása.
“Az eljárás etikátlan és jogszerűtlen volt” – jelentette ki, hozzáfűzve, fellebbez a döntés ellen, és ha kell, bíróság előtt bizonyítja igazát.
Megerősítette, hogy PhD-fokozat megszerzésére tesz kísérletet, témája a környezetvédelem és sport kapcsolata lesz. “Bizonyítani kívánok magamnak és mindazoknak, akik az országban, sőt a határon túlról is a szeretet és a bizalom energiáját küldik felém” – közölte.
Schmitt Pál ezután szólt arról, hogy államfői feladatait maradéktalanul teljesítette, majd – arra hivatkozva, hogy a plágiumügy megosztja a nemzetet – bejelentette lemondását.
Felszólalását úgy zárta: “Isten áldását kérem Magyarországra és az önök munkájára”.
Beszéde végén a kormánypárti képviselők felállva tapsolták meg.
Az államfő felszólalását folyamatos zaj és közbekiabálások sora, helyenként taps kísérte az ellenzéki oldalról. A házelnök ezt Schmitt Pál beszéde után szóvá téve azt mondta: kizárólag a köztársasági elnök iránti tisztelete miatt nem utasította rendre a tőle balra ülő képviselőket és a mögöttük lévő páholyokban helyet foglalókat. Úgy fogalmazott: önmagában az méltatlan, hogy a parlamentben tőle balra helyet foglaló képviselők – az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai – az Országgyűlésben ülhetnek. Szavait nagy taps fogadta a kormánypárti padsorokból, az MSZP és a DK több politikusa ugyanakkor elhagyta az üléstermet.
Schmitt Pál beszédét követően Orbán Viktor miniszterelnök társaságában a parlamenti dolgozószobájába ment, később csatlakozott hozzájuk Kövér László, Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, Giró-Szász András kormányszóvivő és Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó is.

Országgyűlés-napirendelőtt
Lemondott Schmitt Pál – OGY – LMP: a kormánypártok elbuktak az erkölcs próbáján

    Budapest, 2012. április 2., hétfő (MTI) – Az LMP szerint elismeréssel tartoznak a köztársasági elnöknek lemondásáért, de a kormánypárti képviselők az erkölcs próbáján, a saját maguk által olyan sokat hangoztatott morál vizsgáján elbuktak.

Jávor Benedek, az ellenzéki párt frakcióvezetője hétfőn az Országgyűlésben – azt követően, hogy Schmitt Pál bejelentette döntését – azt mondta: szomorú napja van ma a magyar demokráciának, egy olyan ügybe keveredett Magyarország, amely nem Schmitt Pál köztársasági elnök magánügye.
Ez az ügy a magyar demokrácia ügye, és annak a rendszernek az ügye, amely Schmitt Pált a köztársasági elnöki székbe segítette. Ez az ügy a Fidesz ügye, személyzeti politikájának, és működésének a látlelete – értékelte az ellenzéki politikus.
Jávor Benedek úgy látja, baj, hogy a köztársasági elnök húsz évvel ezelőtt olyan doktorátust nyújtott be, amely nyilvánvalóan az akkori szabályok és szokásjog szerint sem felelt meg a normáknak. Nem lehet az erkölcsöt relativizálni – fogalmazott, majd az államfő korábbi szavait idézte a zéró toleranciáról.
Az ellenzéki politikus szerint egyetlen vállalható döntése volt a köztársasági elnöknek, az, hogy lemond a posztjáról, és ezzel nem teszi azt a terhet Magyarország vállára, amit az ő erkölcsi megsemmisülése jelentette.
Az, hogy ez mostanáig húzódott, a kormánypárti politikusok szégyene – mondta, hozzátéve: az ülésteremben egy olyan magyarázkodást hallottak a köztársasági elnöktől, amellyel olyan embereket vádolt meg, akik a maguk részéről az erkölcs védelmében léptek fel.
Ez az ügy mindannyiunk, az egész ország számára kínos – fűzte hozzá, kiemelve: ennek az ügynek lett volna olyan megoldása, amely Magyarország és a Fidesz számára is a legkisebb kárral járt volna, mégpedig az, ha az államfő az egyetemi szenátus döntése után lemond. De ezt a lehetőséget elszalasztották – hangoztatta, hozzátéve: napokig “életben tartották a köztársasági elnököt pozíciójában.” Eközben olyan emberek, akik valóban az erkölcsöt védték, áldozatul estek ennek az ügynek.
Jávor Benedek szerint az, hogy a kormánypárti politikusok a saját szégyenük helyett azzal foglalkoznak, hogy más képviselőknek van-e jogosultságuk az ülésteremben helyet foglalni, az ő szégyenük.
Az LMP-s politikus felszólalása előtt a házelnök azt mondta: önmagában az méltatlan, hogy a parlamentben tőle balra helyet foglaló képviselők – az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK)politikusai – az Országgyűlésben ülhetnek. Kövér László azt mondta, kizárólag a köztársasági elnök iránti tisztelete miatt nem utasította rendre az államfői beszéd alatt a tőle balra ülő képviselőket és a mögöttük lévő páholyokban helyet foglalókat.

Országgyűlés-napirendelőtt
Lemondott Schmitt Pál – OGY – Jobbik: elkerülhetetlen volt az államfő lemondása

    Budapest, 2012. április 2., hétfő (MTI) – A Jobbik örül Schmitt Pál döntésének, ugyanakkor a köztársasági elnöki tisztség iránti bizalom helyreállítása érdekében közvetlen államfőválasztást javasol – kommentálta Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője hétfőn a parlamentben azt, hogy Schmitt Pál bejelentette, lemond megbízatásáról.

Vona Gábor azt mondta: elkerülhetetlen volt Schmitt Pál lemondása, ugyanakkor az államfői tisztség szerinte olyan mértékben erodálódott az utóbbi hetekben, hogy egy egyszerű politikai csere kevés. Szerinte elégtelen lenne egy olyan megoldás, amelynek alapján “a Fidesz egyik kegyeltjét egy másik” váltaná fel.
Az ellenzéki politikus ezért a bizalom helyreállítása érdekében közvetlen köztársaságielnök-választást szorgalmazott.
Vona Gábor közölte: Schmitt Pál döntésnek “nyilvánvalóan örülnek”, de, ha a köztársasági elnöknek tiszta a lelkiismerete, akkor jobb lett volna, ha megvárja a frakciók hozzászólását és válaszol ezekre.
Szerinte a felelősség és a botrány nem csak Schmitt Pálé, hanem a Orbán Viktoré is, aki őt kinevezte. Szerinte ebben a helyzetben a miniszterelnök sokkal tisztességesebben járt volna el, ha nem bujkál és nem tesz úgy, mintha az egészhez semmi köze nem lenne.
A Jobbik elnöke az MSZP-t is kritizálta, és arra szólította fel a  szocialistákat, hogy a hitelesség kérdésében ne legyenek ilyen “nagy mellénnyel”. Feltette a kérdést, hogy vajon a szocialisták korábban felszólították-e lemondásra az MSZP volt miniszterelnökét karhatalmi múltja miatt, Medgyessy Péter volt miniszterelnököt ügynökmúltja miatt, vagy Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt a kettős állampolgárság elleni kampány, az őszödi beszéd, vagy a 2006-os őszi események miatt.

Országgyűlés-államfő
Lemondott Schmitt Pál – OGY – MSZP: napok óta erre a mondatra várt az ország

    Budapest, 2012. április 2., hétfő (MTI) – Napok óta arra a mondatra várt az egész ország, amit Schmitt Pál elmondott az Országgyűlésben – reagált az államfő lemondására hétfőn a parlamentben Mesterházy Attila. Az MSZP elnök-frakcióvezetője egyúttal sajnálatosnak nevezte, hogy a köztársasági elnök “távozása ugyanolyan lett, mint amilyen az érkezése volt”.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, azt is tisztázni kell, hogy az államfő minek a hatására döntött a lemondás mellett.
“Az elmúlt napokban a becsületes és tisztességes embereknek a hangja le tudta győzni a becstelenséget” – mondta. Megjegyezte, hogy az utóbbi időben nem csak a baloldaliak akarták Scmitt Pál lemondását, de számos jobboldali gondolkodó is. Szavai szerint az elmúlt másfél évben talán ez volt az első eset, amikor a politikai hovatartozást felülírta a morális meggyőződés és “a nemzet egységesen követelte a köztársasági elnök lemondását”. Mesterházy Attila azt mondta ez “legyen intő jel” a miniszterelnök számára, hogy nem korlátlan a hatalma. Hozzátette, a fideszes politikusok számára is intő jel kell, hogy legyen, hogy az ő vezetőjük nem tévedhetetlen.
A szocialista képviselő szerint hiába próbálták a kormánypárti politikusok korábban lezárni az ügyet és azt sugallni, hogy ezzel a kormányoldalnak nincs dolga, illetve hogy a köztársasági elnök személye sérthetetlen, mára kiderült, hogy ez nincs így.
Végül kijelentette, hogy most olyan személyre van szükség, aki kifejezi a nemzet egységét, ezért megismételte azt a korábbi felvetésüket, hogy a demokratikus pártok közösen jelöljenek új köztársasági elnököt, akinek újfent Sólyom László volt államfőt javasolta.

Pártok-KDNP
Lemondott Schmitt Pál – OGY – KDNP: tisztelet Schmitt Pálnak

    Budapest, 2012. április 2., hétfő (MTI) – Tiszteletét fejezte ki Schmitt Pálnak szavaiért és döntéséért a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője hétfőn az Országgyűlésben.

Harrach Péter – azt követően, hogy Schmitt Pál a plénum előtt bejelentette, lemond államfői megbízatásáról – úgy fogalmazott: a köztársasági elnök olyan erkölcsi nagyságról tett tanúságot, amelyre nem volt képes az az ellenzék, amely méltatlanul viselkedett beszéde alatt.
Ez az elnöki méltóság igazi meggyalázása, és a saját tisztségükre való alkalmatlanság bizonyítéka – értékelte a KDNP-s politikus.
A KDNP frakcióvezetője a fenti politikai vetület mellett a kérdés jogi, morális részére is kitért felszólalásában.
Harrach Péter azt mondta, hogy a jogilag nyilvánvaló, egy ember volt képes döntést hozni, és ez a köztársasági elnök.
A morális síkra térve úgy látta, a dolgozat, amiről annyi szó esett, “a múlt üzenete egy olyan rendezetlen világból, ahol nagyon sokan hasonló szabályok szerint alkották meg dolgozataikat”.
A kormánypárti politikus szerint érdemes lenne megnézni azok művét, akik ma olyan hevesen bírálták az államfőt.
Harrach Péter azt mondta: valóban emlékezetes nap lesz a hétfői a parlament életében, amit azzá tesz az is, hogy az ellenzék máris új köztársasági elnököt javasolt. “Talán éppen azt, akit ők annak idején nem szavaztak meg” – jegyezte meg.

Országgyűlés-napirendelőtt
Lemondott Schmitt Pál – OGY – Lázár [Fidesz]: még hétfőn döntsön a Ház az államfő lemondásáról!

    Budapest, 2012. április 2., hétfő (MTI) – A Fidesz frakcióvezetője azzal számol, hogy még hétfőn dönt az Országgyűlés Schmitt Pál köztársasági elnök lemondásáról, és mihamarabb új államfője lesz az országnak. Lázár János hétfőn, napirend előtt a parlamentben közölte: mindennek előkészítésre két óra tárgyalási szünetet kér a házelnöktől, amit Kövér László elrendelt. Összeül délután a házbizottság is.

A kormánypárti frakcióvezető beszédében – Schmitt Pál lemondására reagálva – köszönetet mondott a köztársasági elnöknek a munkájáért. Mint mondta, “ez a tisztelet kijár az elnöknek, ez a tisztelet kijár az intézménynek, és kijár annak a munkának, amit az elmúlt két esztendőben végzett”. Lázár János – ellenzéki képviselőkhöz fordulva – hozzátette, reméli, ezek után sem akarják úgy megváltoztatni a történelmet, mintha Magyarország elnökének nem lenne alkalmas az, aki megnyert két olimpiát, aki a legtöbbet tette szervezőként a XX. században a magyar sportéletért, aki évtizedekig vezette a Magyar Olimpiai Bizottságot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik elismert vezetőjeként és európai parlamenti képviselőként is dolgozott. “Igenis méltó volt Schmitt Pál erre a tisztségre, és ezt be is bizonyította az elmúlt két esztendőben” – húzta alá, megjegyezve, senki nem gondolhatja komolyan, hogy Magyarországon a sportról Schmitt Pálnál bárki is többet tudna, ahogyan azt sem, hogy egy egyetemi doktori disszertáció megírása problémát jelenthet az olimpiai mozgalom egyik vezetőjének, egy olimpiai bajnoknak.
A kisdoktori dolgozat kétségtelenül – folytatta – egy becsületbeli üggyé vált, de a Fidesz álláspontja az, hogy ebben az ügyben az Országgyűlésnek nem volt szerepe, mert a törvények kimondják, mikor léphet, mikor kell fellépnie a Háznak az államfővel szemben. Schmitt Pál hivatali munkájával kapcsolatban az elmúlt három hónapban egy mondat kritikát sem hallott senkitől – fűzte hozzá Lázár János.
Felszólalásában egyúttal szorgalmazta a rendszerváltás előtt és annak éveiben szerzett tudományos címek megvizsgálását, a doktori jogok felülvizsgálatát. Ezt szerinte a vezetőkkel kell kezdenie a tudomány világának.
Kitért Tulassay Tivadarnak, a Semmelweis Egyetem rektorának lemondására is, és azt mondta, senki nem vonta meg a bizalmat az egyetemi vezetőtől, hiszen amúgy is távozott volna hivatalából. “A rektor úrnak három hónap múlva lejár a mandátuma. Ezt mint egy komoly egyetem vezetőjeként végig kell dolgoznia, nem futamodhat meg sem ebben az ügyben, sem az előtte álló három hónapi munka elől. Ez nem a bizalom megvonása, hanem a munka elvárása” – közölte a frakcióvezető.
Lázár János felszólalása után Schmitt Pál parlamenti dolgozószobájába ment Kövér László házelnökkel együtt, ahol már Orbán Viktor miniszterelnök is ott van. Volt az államfői szobában Giró-Szász András kormányszóvivő és Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó is.

Országgyűlés-államfő
Lemondott Schmitt Pál – DK: ez demokrácia igazi sikere

    Budapest, 2012. április 2., hétfő (MTI) – A Demokratikus Koalíció (DK) a demokrácia igazi sikerének tartja Schmitt Pál lemondását, amellyel szerintük megbukott az Orbán Viktor kormányfő “akaratát a végsőkig teljesítő” köztársasági elnöki modell – közölte Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján.

A DK-hoz tartozó független képviselő szerint Schmitt Pál lemondásával megbukott “a mindent aláíró, bábként működő, Orbán Viktor akaratát a végsőkig, szolgai módon teljesítő köztársasági elnöki modell”.
“A demokrácia, a demokraták igazi sikere az, hogy a méltatlan köztársasági elnök nem maradhatott tovább a pozíciójában” – fogalmazott a politikus, aki szerint célba ért a népakarat, végre kiderült, hogy még “Orbán Viktor következmények nélküli országában” sem lehet mindent megcsinálni.
Molnár Csaba ugyanakkor úgy vélte: Schmitt Pál lemondása olyan volt, mint egész működése, hazug és zavaros. Mint mondta, azért volt hazug, mert bár Schmitt Pál néhány napja azt mondta nem perel senkit, most viszont perrel fenyegette meg az egyetemet és mindenkit, aki ebben az ügyben nem úgy járt el, ahogy neki tetszik, másrészt zavaros is volt, mert a lemondás egyben beismerést is jelent, de ezt beszédben megpróbálta elkerülni.
A DK politikusa szerint olyan új köztársasági elnököt kell választani, aki képes a nemzet egységét kifejezni, be tudja gyógyítani azokat a sebeket, amelyeket Schmitt Pál ütött az államfői hivatal tekintélyén az elmúlt másfél évben.
Szerinte az lenne jó, ha a parlamentben képviselettel rendelkező pártok egyeztetnének és közös köztársasági elnököt javasolnának.
Arra a kérdésre, hogy a DK Kövér László házelnököt el tudná-e fogadni államfőnek, Molnár Csaba azt mondta: még a felvetés is elképesztő. Szerinte ha van Schmitt Pálnál alkalmatlanabb és méltatlanabb személy a magyar nemzet egységének kifejezésére, az “Kövér köteles László”. Még az is szégyen, hogy a néhány napig “ideiglenes” köztársasági elnök lehet – jegyezte meg.
Szerinte azoknak a “bűnpártolóknak” is le kell vonni az erkölcsi következményeket, akik megpróbálták Schmitt Pált “kimosdatni”.

Pártok-Fidesz-KDNP
Lemondott Schmitt Pál – OGY- nemmel szavazó fideszes képviselők álláspontja (FRISSÍTETT – új: KDNP-s képviselők)

    Budapest, 2012. április 2., hétfő (MTI) – Nem vagyok hajlandó beállni “az üvöltő falkába”, Schmitt Pál kitűnő ember – fogalmazott a köztársasági elnök lemondó nyilatkozatára nemmel voksoló Wittner Mária fideszes politikus hétfőn az MTI-nek. A szintén nemmel szavazó Szabó Tamás fideszes képviselő szerint egy ilyen világos politikai támadásra nem ezzel a lépéssel kellett volna reagálni.

Wittner Mária azt mondta, ez az ügy nem a kisdoktoriról szólt. Hanem Schmitt Pál személye elleni irányuló támadás volt – tette hozzá.
Úgy fogalmazott: megérti a köztársasági elnök döntését, de sajnálja azt.
Az államfő hetvenéves, és már nagyon sok mindent letett a nemzet asztalára – mondta a kormánypárti politikus, aki felidézte Schmitt Pál két olimpiai aranyérmét, majd kitért arra, hogy spanyol és svájci nagykövetként is megállta a helyét. Az olimpiai bizottság vezetőjeként tett a magyar sportért, és amit letett az asztalra azt a nemzet érdekében tette – hangsúlyozta.
Ha nem volt megfelelő az általa készített kisdoktori, akkor a benyújtáskor kellett volna ezt jelezni, de akkor elfogadták – folytatta a fideszes képviselő.
A politikus párhuzamot vonva a korábbi történelmi és világpolitikai események között, úgy fogalmazott: “azt látom, hogy Magyarország ellen háború folyik”. Hozzátette: nem volt ekkora “szájtépés” az unióban, amikor 56-ban vérbe fojtották a forradalmat, nem ítélték el Gyurcsány Ferenc kormányát, amikor meghamisította a költségvetést.
A szintén nemmel voksoló a fideszes Szabó Tamás azt MTI kérdésére úgy nyilatkozott, hogy egy ilyen világos és egyértelmű politikai támadásra nem ezzel a lépéssel kellett volna reagálni.
Az utolsó három mondatig arról szólt és úgy nyilatkozott az államfő, a harcot felveszi, amit meg is indokolt – mondta.  A lemondást úgy értékelte: Schmitt Pál a harcot felveszi, csak nem köztársasági elnökként, hanem magánemberként.
Kérdésre válaszolva elmondta: lelkiismereti szavazás volt, nem kaptak instrukciót, és valószínű volt, hogy csak egy-két képviselő lesz, aki nemet mond.
A kereszténydemokrata Varga László az MTI-nek azt mondta, azért döntött a nem szavazat mellett, mert méltatlannak tartotta azt hadjáratot, amit Schmitt Pál ellen folytattak. Kiemelte: fiatal kora óta nagy tisztelője az államfőnek.
A szintén nem gombot nyomó Karvalics Ottó úgy fogalmazott: Schmitt Pál emberi értekei, amit képviselt és amit egész életében elért, feljogosítja arra, hogy ilyen dolgokat ne tegyenek vele. A kormánypárti képviselő a történteket “finoman kifejezve gusztustalannak” nevezte, és úgy gondolta, ez nem Schmitt Pálról, hanem kizárólag a köztársasági elnöki címről szólt. Mindegy volt kit, egy vezéregyéniséget le kellett vadászni, és ő került a célkeresztbe – fogalmazott.
A KDNP-s politikus szerint Schmitt Pál köztársasági elnökként is tisztességes és jó munkát végzett, és felháborodásának adott hangot amiatt, hogy az államfőt meg sem kérdezték, meg sem hallgatták. “Emberileg megtaposták azt, (…) aki az országnak hírnevet hozott emberként, sportolóként, volt neki tartása, tudott küzdeni, és remélem tud most” – fogalmazott.
Hozzátette: ő személy szerint megvárta volna, amíg Schmitt Pál sportolóként végigküzdi, végigharcolja ezt az időszakot, és utána eldöntik, igaza van-e vagy nincs.
Megjegyezte: ha végignéznék azokat a diplomákat, amiket azokban az időkben szereztek, lehet, hogy nagyon sokat vissza kellene plágium címén vonni. Ha akkor az volt a jogszabály, a forma és a konzulensei nem kifogásolták, akkor húsz év után ne ilyen mondvacsinált problémából csináljanak ügyet.
A szintén nemmel voksoló Hoffman Pált az MTI kora estig nem tudta elérni.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta Schmitt Pál köztársasági elnök lemondását.
Schmitt Pál lemondási nyilatkozatát 338 igen, 5 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Nemmel voksolt két fideszes – Szabó Tamás és Wittner Mária -, valamint három kereszténydemokrata képviselő: Hoffman Pál, Karvalics Ottó és Varga László. A tartózkodó szavazatokat hat fideszes politikus, B. Nagy László, Csóti György, Csöbör Katalin, Kőszegi Zoltán, Meggyes Tamás és Sebestyén László adta le.
Jelen volt, de nem szavazott Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Horváth Zsolt kecskeméti képviselő, továbbá több ellenzéki politikus.
Schmitt Pál megbízatása megszűnésével, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfői feladat- és hatásköröket Kövér László, az Országgyűlés elnöke gyakorolja.
Amíg Kövér László látja el az államfői feladat- és hatásköröket, a parlament döntése alapján a fideszes Lezsák Sándor alelnök tölti be a házelnöki posztot.
Az új államfőt harminc napon belül kell megválasztania a parlamentnek. Hétfő este a Fidesz-KDNP kezdeményezésére ötpárti megbeszélés lesz az államfőjelölés folyamatáról.

Advertisements
Post a comment or leave a trackback: Trackback URL.

Trackbacks

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: