Eger és Egerszalók: színház lakásban, thermálfürdős hotel és belvárosi kereskedelem

Tanulságos három napos pihenőnk volt feleségemmel ezen a héten:

  • Megismerkedtünk egy fantasztikus egri színésznővel, aki három hónapja már csak egy lakásszínházban szerepel Eger városában, de “ennek köszönhetően” az ország más részein is megjelenik saját előadásával, például legutóbb egy budapesti (pontosabban kispesti) könyvtárban. Nádasy Erika művésznő 18 évet töltött az egri Gárdonyi Géza Színházban, ahol vezető színésző volt, számos sikert aratott és több rangos elismerést is szerzett.
  • Két éjszakát töltöttünk az egerszalóki Thermal Park hotelben. Roppant jól éreztük magunkat. Ki sem kellett mozdulnunk fürdéshez ebből a roppant jól megtervezett létesítményből. A két medence kielégítette minden igényünket. Így nem kellett elzarándolkolnunk a monstre szállodához csatlakozó fürdőbe, amivel szemben már négy évvel ezelőtt, amikor a szálloda még épülgetett, voltak fenntartásaink. Akkoriban enyhe nosztalgiával emlékeztünk vissza a 10 évvel ezelőtt első látogatásunkra, amikor még roppant egyszerű vidéki strandállapot volt csak a nevezetes sódomb mellett.
  • Ezen közben többször jártunk az általunk annyira szeretett egri belvárosban, többek között be-be nézve az ottani üzletek némelyikébe. Szinte felüdülés-szerű élményünk volt sorozatosan, amit sokáig nem is igazán értettünk. Az utolsó napon jöttünk rá: szemben Budapesttel, és szemben másik vidéki kedvencünkkel, Sopronnal, itt még mindig a belvárosi kereskedelem az úr! Meg is látszik ez a választékban és a minőségben egyaránt. Sőt odáig mennék, hogy az egri belváros járókelői jobban öltözöttek a budapesti városlakóknál.

Egyszóval Eger és környéke az elmúlt 22 év roppant figyelemre méltó jelensége. Ezért hazatérve készítettem egy igen kimerítő információs anyagot a fenti három vetületből nézve, amit az alábbiakban adnék közre.

Úgy vélem mindez számos adalékkal szolgál jelen blog témaköréhez is: “szoclibek a néppártiak ellen, avagy fordítva”. Az érintett emberek és települések szintjén a kép ugyanis sokkal, de sokkal árnyaltabb, mint azt az egyes politikai oldalak hírdetik, vagy éppenséggel gondolják. Hogy Eger és környéke esetében melyik oldal mennyi jót és ehhez képest mennyi rosszat tett az elmúlt 22 évben azt ki-ki maga eldöntheti az alábbiak alapján.

Remélem mindenki képes lesz az alapos olvasásra és az ezt követő tisztességes mérlegelésre.

I. Földszint 2. lakásszínház: Nádasy Erika Piaf estje

Nádasy Erika-Mylord (2009. május 20.)

A YouTube-on elérhetők közül ez a videófelvétel adja át legjobban a 2012. február 21-én látott Piaf monodráma előadás (Eger, Földszint 2) lenyűgöző élményét.

Nádasy Erika kapta a Domján Edit-díjat

Eger, 2006. december 14., csütörtök (MTI) – Nádasy Erika, az egri Gárdonyi Géza Színház tagja kapta az idén a Domján Edit-díjat, az elismerést csütörtökön este vehette át Egerben.

A díjat Szakonyi Károly Kossuth-díjas író, a Domján Edit Alapítvány kuratóriumának elnöke adta át a művésznőnek az egri színházban Parti Nagy Lajos: Ibusár című drámája monodráma-változatának előadása előtt.

Nádasy Erika az 1986 és 1992 közötti éveket a kecskeméti Katona József Színháznál töltötte, a következő évadban a Békés megyei Jókai Színházhoz szerződött, 1993 óta [Gali László hívására] az egri Gárdonyi Géza Színház tagja.

A színésznő erősségének sokoldalúságát tartják a kritikusok, azt, hogy a drámától a komédiáig, a prózai szerepektől a musicalig a színjátszás minden területén képes színvonalas játékával bármikor elvarázsolni a közönséget.

Nádasy Erika kétszer lett az évad színésznője Egerben, 2000-ben az Edit Piaf életéről szóló önálló estjével vívta ki ezt az elismerést. Az idén Parti Nagy Lajos: Ibusár című monodrámájának előadásával nyerte el a közönség és a szakma elismerését, a művet maga a szerző írta át egyszemélyes darabbá. Az előadás során Nádasy Erika egy tucat karaktert formál meg egyedül a színpadon.

A Domján Edit-díjat 1991-ben alapították azzal a céllal, hogy megőrizzék Domján Edit emlékét. Az elismerést fiatal, tehetséges, vidéken játszó színésznők kaphatják meg, a díjat minden évben decemberben adják át.

Nádasy Erika MTV riport 2001 / 1. rész

Az előadás gyökerei egészen idáig mennek vissza.

Nádasy Erika MTV riport 2001 / 2. rész

Az előadás után beszélgetésre is adódott lehetőség. Az MTV 11 évvel ezelőtti beszélgetését 2012-ben megtekintve még érdekesebb volt a mostanira visszaemlékezni. A művésznő életében hihetetlenül sok változás történt ennyi idő alatt: családi (hét éve már nem Szegvári Menyhért a férje, bár továbbra is együtt dolgoznak), művészi (“kőszinházi” sikerek sora, ami “nyugdíjba” vonulással zárult), sőt társadalmi vonalon (ütközés a “Fidesz égisze” alatt maguknak hatalmat szerzettekkel) egyaránt–főként drámainak mondható változások. Ami nem változott, inkább több lett, az a művészi teljesítmény és az érettség. A magam részéről bízom benne, hogy a művésznő pályája folytatódni fog, és éppen a Földszint 2. révén lesz majd nagyobb, akár országos közönsége. Budapesti vendégelőadásainak sora is ezt jelzi számomra.

Nádasy Erika

Egy másik előadás részlet felvétele jól zárja le első napunk feledhetetlen szinházi élményére való visszaemlékezést.

A Földszint 2. lakásszínház már javában járja az országot is saját előadásaival, mint ezt az alábbi felvétel is igazolja:
Edith Piaf a könyvtárban – összeállítás (XIXKispest YouTube csatorna, 2012. január 23.)

A sanzonok királynőjét Nádasy Erika színművésznő keltette életre a kispesti Üllői úti könyvtár 2012. január 21-i, szombati Könyvtári KultúrCafé programjában. A dalokat Nagy Zoltán kísérte zongorán. (A díjtalan részvételű KultúrCafé sorozatot 2009. január 31-én indította útjára a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kispesti fiókja.)

Alternatív: Edith Piaf a könyvtárban – összeállítás XIXXKispest felvétele.flv (foldszint2 YouTube csatorna)

Dobrova Zsuzsa a KultúrCafé szervezője: “Mindenképpen különleges volt ez számunkra. Talán azért is mert csúcsot döntöttünk. Ennyien még soha nem voltak a kávéházunkban. Egy olyan fantasztikus színésznőt köszönthettünk itt a könyvtárban, aki Edith Piafot jelenítette meg, az ő világát és az ő dalait. Szerintem nagyon sokan szeretik Edith Piafot, és valószínüleg ennek köszönhető, hogy ilyen sokan el is jöttek.”

Akit pedig Erika szinházi életének legújabb drámája érdekel részleteiben megismerheti azt az alábbi on-line cikkekből:

Miért most döntöttél úgy, hogy elhagyod a társulatot?

NE: Megfordult a fejemben, amikor elolvastam a nyertes igazgatói pályázatot. Amit a művészetről, a színházról tartalmaz, az számomra elfogadhatatlan. Ennek ellenére februárban aláírtam a nyilatkozatot, hogy vállalom a közös munkát. Az én felfogásomban az adott feladat a mérvadó, nem az igazgató hitvallása. Ha a feladat egyezik az értékrendemmel, akkor szívvel-lélekkel elvégzem. Erre akkor még láttam esélyt.

Gali után Beke Sándor lett az igazgató Egerben. Az ő színháza milyen volt?

NE: Nem az én ízlésem szerint való. De volt egy kis társaság, akikkel ezt tudtuk, meg tudtuk beszélni, meg itt volt Menyus (Szegvári Menyhért – a szerk.) is, és ő jó előadásokat csinált.

Csizmadia színháza?

NE: Csizi első megszólalása, hogy itt eddig nem volt színház, kicsit túllőtt a célon, mert azért sokan komolyan dolgoztunk itt, ő viszont egy az egyben ránk húzta a vizes lepedőt. De ő lett az igazgató, és idehozta azt az osztályt, akikről annyit beszéltek, akik legendás hírűek lettek azóta – mert tényleg nagyon tehetségesek. Az elején volt rengeteg kommunikációs gond, úgy tűnt, szándékosan szét volt választva a régi és az új csapat. Aztán szerencsére felolvadt ez a jég, és abszolút jóban lettem szinte mindenkivel. Csizivel nem mindenben értettem egyet, bár ezzel nem illik így utólag előhozakodni.  …

Milyen az a színház, ahová bekopognál?

NE: Hasonlítana arra, ami itt az elmúlt tíz évben volt. Ebben a színházban mindenről és sokféleképpen tudtunk beszélni. Lehetett konzervatívabban gondolkodni, lehetett túlszárnyalni a nézőt, lehetett lila ködben is élni. Ez mind nálunk jól megfért egymást mellett. Itt hagyták rendezni Zsótért, Máté Gábort, Ralét, Szegvárit és másokat is. Persze, voltak aránybeli eltolódások, főleg az utolsó évadra nyomta rá ez a bélyegét, noha szerintem az inkább csak egy rossz műsorrend volt. Ehhez képest – elolvasva Blaskó pályázatát – csalódás volt, hogy milyen célok mellett teszik le voksukat felelősségteljes emberek. Az egészet Csizmadia ellen írta. Miért? Azért nem értem, mert már tudni lehetett, hogy Csizi nem is akar pályázni. Akkor miért van hangsúly azon, hogy milyen rossz volt eddig? Szerintem nem tisztességes magatartás, hogy valaki tíz éven keresztül pocskondiázza egy társulat munkáját, csak azért, mert az tőle idegen.

Volt, aki megkeresett, miután eljöttél?

NE: Nem. Azt hiszem, nem is nagyon ismernek. Van, aki biztat arra, hogy „áruljam magam”. De nem fogom, én kaptam már pár pofont, nem akarok többet kapni.

Viszont mindezek ellenére készültök valamire. Éppen az alternatív egri színház megalakulása zajlik.

NE: Soha nem fordult meg a fejemben – azon kívül, amikor fel akartam jönni a Független Színpadra –, hogy az én alkatommal és habitusommal valaha alternatív leszek. Konzervatívabb gondolkodású vagyok ennél. Talán nem is esztétikai értelemben vett alternatív színházról van szó, hanem egy színházról, ami az egri választékhoz képest alternatívát nyújt. De a kényszerhelyzet ezt szülte, hogy a két nyugdíjas, Szegvári és én, csinálunk egy színházat arról, amit gondolunk. A színház neve Fszt. 2, ami több szempontból is találó, egyrészt földszint kettő a lakás, ami helyszínül szolgál, másrészt az „fszt” lehet Független Színházi Társulat, harmadrészt pedig ketten vagyunk benne.

Aktuális, további információ: • Fszt. 2. honlapNádasy Erika honlapFöldszint 2. Színház YouTube csatorna  • Facebook oldal: Földszint 2. (színház az egész lakás) fszt.2.

Igazgatók, akik alatt Egerben dolgozott:

Gali László (Debrecen, 1943. febr. 12.– ): … Legfőbb feladatának a közérthetőséget és a m. drámai hagyományok ápolását tartja. De ebben a hagyományban Tamási Áron népi szürrealizmusa éppúgy helyet kap, mint Örkény István abszurd, vagy Háy Gyula expresszív drámai világa. …

Beke Sándor (Csilizradvány, 1939. febr. 26.– ): … 1969-ben megalapította a kassai Thália Színpadot, amelynek rend.-je és műv. vez.-je lett. Igényességével határozott arculatot adott nemcsak a komáromi, de a kassai színháznak is. Az előadások tartalmi magvát és üzenetét a metafora eszközeivel erősítette, sajátosan expresszív látásmódját funkcionálisan alkalmazta úgy a képi kompozíciós megoldásokban, mint a világításban. …

Színháztörténet … Az új igazgató-főrendező a családra és a morálra épülő művészi elveit igyekezett mihamarabb valóra váltani. ..

Csizmadia Tibor (Budapest, 1953. június 7.– ): … Több külföldi kortárs dráma mo.-i bemutatása fűződik nevéhez. …

Színháztörténet … Csizmadia Tibor kétezres évek elején történt direktori kinevezését követően … fokozatosan építkezve, előrelépve, minden különösebb robaj nélkül vált az utóbbi évadokra az ország egyik legjobb, legkiegyensúlyozottabb társulatává, úgy, hogy az igazgató eközben következetesen ragaszkodott a népszínházi koncepcióhoz, és különböző látásmódú, stílusú, ízlésű alkotóknak adott helyet. …

Blaskó Balázs (Budapest, 1953. április 17.– ):

Háttér napjainktól visszafelé haladva

Mindehhez képest igen tanulságos az Egri Szín Színház, a pénztárból nézve (2012. február 23.) című, Csathó Csabával (Fidesz), a Gárdonyi Géza Színház átvételével kapcsolatos döntések előkészítésével megbízott egri közgyűlési biztossal készített interjúja, mely szerint:

… nagyon furcsa volt nekem a működés logikája. Megdöbbentett, hogy a színészek, a műszaki kisegítők milyen kevés pénzt kapnak a munkájáért, még az idősebb színészek[nek] is alig jut bruttó kétszázezer, ugyanakkor a több mint félmilliárdos költségvetés is épphogy elég. Közben az előadások száma, a nézőszám folyamatosan csökken. Az is meglepett, hogy milyen nagyarányú támogatást élveznek a jegyárak.

Egerben úgy lehet számolni, hogy egy jegy „önköltsége” körülbelül 10.000 forint lenne. Ebből ezret áll a néző, ezret az önkormányzat és nyolcezret a költségvetés. Az ötszáz milliós költségvetésből az épület fenntartása 120-130 millió forintba kerül.

2010-ben 8000 bérletes volt, az 2011-re 6800-ra csökkent. A csökkenés persze már korábban elkezdődött. Hajdan 12000 bérletes is volt, amikor az előadások nézettsége meghaladta a 90%-ot. Csizmadia Tibor alatt 10000 bérlet körül volt a csúcs. Gyanítom, hogy a csökkenésnek társadalmi és gazdasági okai is vannak. 2010-ben 252 előadás volt, ez a szám 2011-ben 188. Itt közre játszott, hogy a megye nem finanszírozta a színházat. Gyakorlatilag az ott dolgozók, meg a beszállítók hiteleztek mintegy 70 millió forintot. Drasztikusan csökkentek persze a támogatások is. 2012-re 186 millió az állami és 103 millió a fenntartói támogatás. Ez a szám úgy alakult, hogy 2011-ben 213 millió volt az állami és 110 millió a fenntartói. Ebből 60 milliót Eger adott. 2010-ben 406 millió volt a támogatások összege, 2009-ben 469 millió. Ebből is látszik, hogy rohamosan csökkent a színház működési támogatása.

Költségvetési intézményként működik tovább az egri színház

Eger, 2012. február 23., csütörtök (MTI) – Önálló önkormányzati költségvetési intézményként működik április 1-jétől az egri Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház – döntött a város közgyűlése csütörtöki ülésén.

A két intézményt az év elején vette át Eger önkormányzata az addigi fenntartótól, a Heves Megyei Önkormányzattól, most született döntés arról, hogy a város milyen formában – gazdasági társaságként vagy költségvetési intézményként – működtesse őket.

A közgyűlés arról is határozott, hogy független könyvvizsgáló tekintse át a színház 2011. január 1. és 2012. március 31. közötti gazdálkodását. A színházat ugyanis szállítói tartozások terhelik, illetve nem fejeződtek be azok a belső ellenőrzések, amelyeket a korábbi fenntartó rendelt el.

Az új fenntartó szükségesnek tartja az intézmények létszám-racionalizálását a művészeti és a gazdasági-igazgatási területen egyaránt.

A könyvviteli, adminisztrációs feladatok ellátásával az Egri Közszolgáltatások Városi Intézményét bízta meg a közgyűlés. A város 2012-től működtetési megállapodást köt a két színházzal, és az rögzíti az intézményi feladatokat és a fenntartói kötelezettségvállalást.

Arról is döntöttek, hogy a polgármesteri hivatal gazdasági irodája a Harlekin Bábszínház igazgatójával együttműködve készítsen részletes javaslatot a művészi állomány racionalizálására.

A közalkalmazotti jogviszonyok megszüntetéséhez szükséges fedezetet a város az önkormányzati feladatellátás tartalékának terhére biztosítja, maximálisan 5,9 millió forintot.

Népszabadság – Összeférhetetlenségi dilemma Egerben

Budapest, 2012. január 12., csütörtök (MTI) – Összeférhetetlenség alakult ki Saárossy Kinga, a kulturális ügyekért felelős alpolgármester és a Gárdonyi Géza Színházat vezető Blaskó Balázs tisztségei miatt, miután Eger átvette a Heves megyei Önkormányzattól a Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház fenntartói jogait – olvasható a Népszabadság csütörtöki számában.

Rázsi Botond egri alpolgármester a lapban azt nyilatkozta, hogy a színház költségvetésének biztosítása a legsürgetőbb feladat, de – ahogy fogalmazott – “érzik a személyi ügyekben rejlő feszültségeket, s mivel a város önkormányzata mindig jogkövető magatartást tanúsít, így ezt a problémát is megoldják néhány héten belül”.

A lap emlékeztet arra, hogy a megyei önkormányzatok konszolidációjával kapcsolatos törvény alapján 2012. január elsején állami tulajdonba kerültek a korábbi megyei intézmények, de a színházak nem tartoznak a törvény hatálya alá. Eger város önkormányzata pedig úgy döntött, hogy vállalja a két teátrum működtetését, de csak akkor, ha ez nem jelent túl nagy költségvetési terhet a városnak. Azt kérték, hogy az átadás után ne kelljen adót és illetéket fizetni és rendezzék a színház több mint 70 millió forintos adósságát.

Negyvenmilliós állami támogatást kapott az egri színház

Eger, 2011. december 22., csütörtök (MTI) – Negyvenmillió forintos kiegészítő támogatást kapott a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól (NEFMI) az egri Gárdonyi Géza Színház – tájékoztatta a teátrum igazgatója csütörtökön az MTI-t.

Az összeget működtetési célokra, így előadások létrehozására használhatja fel 2012. június 30-ig a színház – közölte Blaskó Balázs. Hozzátette ugyanakkor, hogy a társasági adó felajánlásokból további 22 millió forint áll az intézmény rendelkezésére, így már biztosított az idei színházi évad tervszerű megvalósítása.

Az egri színház azt követően került nehéz helyzetbe, hogy májusban adósságrendezési eljárás indult a fenntartó Heves Megyei Önkormányzattal szemben. Ugyanis a vonatkozó jogszabályok szerint ilyen esetben az önkormányzat csak a törvényben meghatározott kötelező feladatait finanszírozhatja, márpedig a színház fenntartása nem kötelező önkormányzati feladat.

Ennek kapcsán Blaskó Balázs az MTI-nek elmondta: a kialakult helyzet azzal fenyegetett, hogy a teátrum az eredeti műsortervben szereplő produkcióknál lényegesen olcsóbb darabokat kénytelen műsorára tűzni. Mint kifejtette, korábban oda jutottak, hogy a központi támogatás már a közalkalmazotti béreket sem fedezte, vagyis a társfinanszírozó városi önkormányzat támogatásából és a saját bevételekből kellett fizetniük a dolgozókat és már-már nem jutott pénz az előadások finanszírozására.

Példaként említette, hogy a műsortervben szereplő Mária főhadnagy, vagyis egy 17 millió forintos költségű nagyoperett helyett a hétmillió forintos büdzséjű Gyertyafény keringő című hatszereplős zenés vígjáték került színpadra és le kellett mondaniuk
a helyi varietészínházzal közösen tervezett rendszeres kabaré előadást is.

Szintén gondot okozott, hogy az igazgató az intézményben időszakos munkát vállaló kollégáknak csak a szokásos gázsik töredékét tudta ajánlani.

Ezzel kapcsolatban Blaskó Balázs hangsúlyozta: szívességet egyszer-kétszer lehet kérni, ám senki nem kötelezi el magát hónapokra egy olyan színházban, ahol csupán a töredékét kapja annak a pénznek, amit máshol megkereshetne.

Ebben a helyzetben az egri színház segítségére siettek a társintézmények, a többi között a békéscsabai, a kecskeméti, a szolnoki és a veszprémi színház, illetve a Pesti Magyar Színház.

“A társintézmények használt díszletekkel, jelmezekkel és technikai eszközökkel segítik a munkánkat” – mondta Blaskó Balázs.

Bestia !!!!!! Badora Dance Company ( Hungary ) (2011. december 27.)

Koreográfus / choreographer: Kun Attila Előadók / performers: Barta Dóra, Horváth Zita, Csonka Roland, Kiss Róbert, Feledi János, Major László zene / music: Kodály Zoltán zenészek / musicians: Rohmann Ditta, Kántor Balázs jelmez / costume: Jeremias Bianca fényterv / light: Pető József asszisztens / assistance: Rujsz Edit videót készitette / video : Kerényi Miklós Dávid DavidOffbalance

Kun Attila – Barta Dóra: “A vadkeleten vagyunk” (2012. január 12.)

Kun Attila és a Badora Dance Company január 13-án és 14-én Bestia című új, közös produkcióját mutatja be a Trafó második Départs estjén. A koreográfussal és a társulatot vezető, az előadásban is táncoló Barta Dórával beszélgettünk.

Dóri, neked az egri tánctagozat kényszerű elhagyása, aminek kitalálója, létrehozója és évekig vezetője voltál, elég nagy traumát okozhatott. Ez az előadás segít ennek a feldolgozásában?

– B.D.: Igen, vállalom, hogy egy nagyon nehéz időszakon vagyunk túl. Ami, annak ellenére, hogy sokszor nagyon drámai volt, nem baj, hogy megtörtént. Egy olyan úton jártam, amiben eltökélten hittem és fáradtságot nem kímélve raktam le egy Egerben még új műfaj bázisát, amit úgy terveztem meg, hogy a jövőben már nem rólam fog szólni, hanem magáról a táncról. Én ezt minden erőmmel egy olyan erős alapokra akartam helyezni, hogy aztán majd később működtethesse valaki más. Ez a hosszútávra berendezett modell, az egri tánctagozat pedig nagyon jól sikerült. Számomra tehát az volt a traumatikus, hogy egy jól működő rendszer tulajdonképpen koholmányok alapján dőlt meg. Jobb lett volna belebukni, jobb lett volna azt megtapasztalni, hogy nagyon rossz, amit csinálunk, jobb lett volna, ha kidobja magából a város, de ez nem így volt. Csak beindult egy gépezet, ami elkezdte ezt fúrni-faragni, és egyszer csak azzal szembesült az ember, hogy nem tudja, miért, de mennie kell onnan.

Bemutatkozik az új tánctagozat az egri Gárdonyi Géza Színházban

Eger, 2011. december 1., csütörtök (MTI) – Első bemutatóját tartja pénteken az egri Gárdonyi Géza Színház új tánctagozata, amely két művet is előad.

A tagozat a GG Tánc Eger nevet viseli, a közelmúltban nyolc új táncos szerződött hozzá, így most tizenegy tagja van, vezetőjük Topolánszky Tamás – közölte Pilisy Csenge, az intézmény sajtóreferense csütörtökön az MTI-vel.

Az új tánctagozat pénteken bemutatja a Liszt Ferenc Les Préludes című szimfonikus költeményére készített táncjátékot, ezzel emlékezve a zeneszerző születésének kétszázadik évfordulójára. A darabot Mészáros Máté koreografálta. Előadják továbbá Bartók Béla és Balázs Béla A fából faragott királyfi című művét, utóbbit Topolánszky Tamás álmodta színpadra. “A fából faragott királyfi egy olyan mese, amely bármelyikünkkel megeshet, felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt szól. A hét fő bűn kettőssége és ezek találkozási pontjai adnak súlyt az előadásnak. Nem létezik csak jó vagy rossz ember, nem léteznek jó és rossz tulajdonságok, szerintem ezek egysége alkot egy embert” – ajánlotta az előadást Topolánszky Tamás.

Elfogadta a válságköltségvetést a hevesi megyegyűlés

Eger, 2011. július 6., szerda (MTI) – Több mint 4,2 milliárd forint kiadása mellett 133 millió forintos hiánnyal “válságköltségvetést” fogadott el szerdán Egerben a Heves Megyei Közgyűlés azt követően, hogy május közepén adósságrendezési eljárás indult a fideszes vezetésű önkormányzat ellen.

A büdzsé csak a működésre, a kötelező önkormányzati feladatok ellátására fordítható kiadásokkal számol a 2011. május 19. és december 31. közötti időszakban, ugyanis a csődeljáráshoz hasonló folyamat ideje alatt a nem kötelező feladatokra és fejlesztésekre nem költhet az önkormányzat.

Sámoly György, a önkormányzat mellé kirendelt pénzügyi biztos az ülésen közölte: az egri Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház – annak ellenére, hogy ezek fenntartása nem kötelező önkormányzati feladat – továbbra is megyei intézmények maradnak, 0 forint költségvetéssel.

Az eljárás ideje alatt a két intézmény az állami juttatásokból és a saját bevételekből gazdálkodhat – mondta a bíróság által kirendelt pénzügyi biztos.

A Heves Megyei Bíróság május 13-án rendelte el az adósságrendezési eljárást a megyei önkormányzat ellen a budapesti HVL Invest Kft. kezdeményezésére; a döntés május 18-án vált jogerőssé. A társaság azt követően kezdeményezte a bíróságnál az eljárást, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen 280 millió forint kifizetésére kötelezte a megyei önkormányzatot, de a megye nem fizetett.

A megyegyűlés által működtetett megyei kórház még 2000-ben szerződött integrált informatikai rendszer kiépítésre egy céggel, de a kórház vezetése idő előtt felmondta a kontraktust. A társaság pert indított, majd átadta a követelést a HVL Investnek.

Eger és Heves megye összefog az egri színház érdekében

Eger, 2011. május 20., péntek (MTI) – Eger és Heves megye összefog az egri Gárdonyi Géza Színház működésének fenntartása érdekében. Erről pénteken Egerben, közös sajtótájékoztatón számolt be Habis László, a város fideszes polgármestere és Szabó Róbert, a Heves Megyei Önkormányzat szintén fideszes elnöke.

Szabó Róbert emlékeztetett arra, hogy a bíróság adósságrendezési eljárást indított a megye ellen a budapesti HVL INVEST Kft. kezdeményezésére. A társaság azt követően kezdeményezte a bíróságnál az eljárást, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen 280 millió forint kifizetésére kötelezte a megyei önkormányzatot.

Közlése szerint a kötelező önkormányzati feladatok ellátása az adósságrendezési eljárás időtartama alatt is zavartalan lesz, ugyanakkor a megyei önkormányzat teljesíteni kívánja olyan, egyébként nem kötelező feladat ellátását is, mint a színház
működtetése.

Megfogalmazása szerint az új megyegyűlés megalakulása óta a megyeszékhely és a megye az együttműködést tűzte ki célul, a korábbi feszültségektől sem mentes időszakot lezárták. Most pedig bebizonyosodik, hogy a nehézségek idején is képesek az összefogásra az emberek és az intézmények érdekében – mondta Szabó Róbert.

Habis László azt hangsúlyozta: Eger mindig is büszke volt arra, hogy a térség egyik szellemi központja. A felhalmozott kulturális értéketeket nem hagyhatják veszni, ezért a megye vezetésével közösen mindent meg kívánnak tenni a színház működőképességének megőrzéséért. Ha szükséges, akkor akár a jogszabályok
megváltoztatását kezdeményezik ennek érdekében, akár parlamenti interpelláció útján is – közölte Habis László, aki a város országgyűlési képviselője is egyben.

Az MTI azon felvetésére reagálva, hogy a megye és a város eddig is közösen, a költségeket nagyjából megfelezve finanszírozta a megyei intézményként fenntartott Gárdonyi Géza Színház működését, Habis László elmondta: egyelőre korai lenne arról beszélni, hogy ez miként változik.

Szabó Róbert, aki hangsúlyozta, hogy az adósság a korábbi szocialista megyevezetés mindenkit sújtó öröksége, azt a választ adta, hogy a jövő héten hétfőn tárgyal először a bíróság által kijelölt pénzügyi gondnokkal annak érdekében, hogy megtalálják a megoldást a problémákra.

Mindketten szóltak arról, hogy a kialakult helyzetben közösen veszik fel a kapcsolatot a kormányzati szervekkel, s összefognak annak érdekében, hogy a kulturális, szellemi értékek változatlanul a nagyközönséget szolgálják.

Az egri önkormányzat megegyezett az intézményfinanszírozásról a megyével

Eger, 2011. február 16., szerda (MTI) – Az egri önkormányzat megvizsgálja annak lehetőségét, hogy hatályos költségvetési javaslatát felülvizsgálva 45 millió forinttal hozzájárul a Heves megye által működtetett egri kórház 5 milliárd forint értékű fejlesztéséhez – tájékoztatta a polgármesteri hivatal sajtószóvivője szerdán az MTI-t.

… Arról is döntöttek, hogy a két önkormányzat továbbra is fele-fele arányban biztosítja az egri Gárdonyi Géza Színház, az egri Harlekin Bábszínház és a Bródy Sándor Könyvtár működtetéséhez szükséges önkormányzati forrásokat – közölte Zentai László.

Egri színház – Távozik a tánctagozat valamennyi tagja és hét művész

Eger, 2011. március 29., kedd (MTI) – Vezetőjük, Barta Dóra leváltását követően bejelentette távozását az egri Gárdonyi Géza Színház tánctagozatának mind a 8 táncosa, emellett hét színművész is jelezte, hogy nem szeretne a jövőben a társulatban dolgozni.

Blaskó Balázs az MTI-nek kedden azt mondta, hogy a táncosok szerződésük lejártát követően, június 15-én távoznak. Hozzátette: annak ellenére döntöttek így, hogy valamennyiüknek szerződést kínált.

Hangsúlyozta: a kialakult helyzet semmilyen fennakadást nem okoz a színház munkájában, megkezdte a tárgyalásokat a potenciális új tagokkal. A tánctagozat vezetésével várhatóan Topolánszky Tamás táncpedagógus-koreográfust bízza meg, vagyis nem szeretné megszüntetni a tagozatot, amely a jövőben is jelentkezik önálló produkciókkal – mondta Blaskó Balázs.

Barta Dóra Harangozó-díjas, érdemes művész hétfőn közölte az MTI-vel, hogy a színház igazgatója visszavonta vezetői megbízatását azzal a szóbeli indoklással, hogy nincs meg a poszt betöltéséhez szükséges felsőfokú végzettsége. Mivel 2013-ig érvényes szerződéssel rendelkezik és a megbízatás visszavonásáról szóló okiratban semmilyen indoklás nem szerepelt, munkajogi lépéseket fontolgat –
mondta Barta Dóra.

Végzettségével kapcsolatban Barta Dóra kifejtette: valóban nem végezte el a Magyar Táncművészeti Főiskolát, viszont tanított az intézményben és a tevékenysége elismeréseként elnyert érdemes művészi cím is megfelel a szakirányú végzettségnek. Ugyan az igazgató felajánlotta számára, hogy tánckari tagként továbbra is a teátrumban dolgozhat, ám ezt méltatlannak érzi és nem fogadta el.
Ezt követően jelentette be távozási szándékát a tagozat további 8 tagja is.

Az MTI úgy értesült, hogy a táncosok mellett a Gárdonyi Géza Színház hét neves művésze is távozik a februári igazgatóváltást követően: Bozó Andrea (ez előző direktor, Csizmadia Tibor felesége), Görög László, Kaszás Gergő, Schruff Milán, Vajda Milán, Ötvös András és Szabó Emília sem szeretne tovább a társulat tagja maradni.

Koltai Tamás és Blaskó Balázs – vita (2011. február 11.)

A HírTV Különkiadás című műsorában. Koltai Tamás színikritikus, 1990-től a Színház című folyóirat főszerkesztője. Blaskó Balázs 1976-ban kezdte színészi pályafutását, először a Debreceni Csokonai Színházban, majd a Miskolci Nemzeti Színházban. 1978-tól 1981-ig a Kecskeméti Katona József, 1981-től 1984-ig a Veszprémi Petőfi, 1984-től 1986-ig a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban, majd 1986-1988 között ismét Kecskeméten játszott. Blaskó Balázs 1988 óta az Egri Gárdonyi Géza Színház tagja. …

Klasszikus, konzervatív népszínházat ígér az új egri direktor

Eger, 2011. február 4., péntek (MTI) – Az eddigi törekvésekhez képest “180 fokos fordulattal” klasszikus konzervatív népszínházat kíván megvalósítani Egerben az új színidirektor; Blaskó Balázs erről a társulat rendkívüli ülésen beszélt.

A Gárdonyi Géza Színház társulatának tagját, Blaskó Balázst élére január 28-i ülésén választotta a teátrum élére a fenntartó Heves Megyei Önkormányzat.

Az új igazgató a csütörtökön késő estébe nyúló rendkívüli társulati ülésen úgy fogalmazott, hogy Csizmadia Tibor, az előző direktor az általa mainak és modernnek vélt színjátszás irányába, “trendi” irányba vitte el a Gárdonyi Géza Színház kínálatát. Blaskó Balázs ugyan elismerte ennek a színházeszménynek a létjogosultságát, ám tudatta: kisugárzását és jelentéstartalmát nem kedveli.

Ezzel szemben annak a híve, hogy a teátrum klasszikus, tradicionális, konzervatív irányba mozduljon el. Legfontosabb feladatnak az olyan értékek felmutatását tartja, mint az erény, a tisztesség és a becsület, mert – mint hangsúlyozta – az embereknek példára van szükségük.

“Ez a feltétele annak, hogy a társulat teljes házak előtt játszva, valódi sikereket produkáljon” – tette hozzá Blaskó Balázs.

A direktor szerint nem véletlen, hogy a magyar színházi életben két szervezet alakult ki; szavai szerint a “trendi” színházfelfogást a Csizmadia Tibor által elnökölt Magyar Színházi társaság képviseli, a tradicionális színjátszás hívei pedig a Magyar Teátrumi Társaságban tömörülnek. Blaskó leszögezte: az a terve, hogy a Gárdonyi Géza Színházat átvezesse a Magyar Teátrumi Társaságba.

Mint elhangzott, további célja a társulat egybeforrasztása, annak az összetartozásnak a helyreállítása, amely az elmúlt években “bicegett”. Példaként említette, hogy a színművészeti egyetemről Egerbe került “Máté Gábor osztálya” és a teátrum régi színészgárdája között nem alakult ki barátság és kommunikáció.

“Ilyen körülmények között a generációk összesimítása a cél, az, hogy a fiatalok nagyobb mértékben alapozzanak az idősebbek tapasztalatára” – mondta Blaskó Balázs, aki ennek érdekében a jövő héttől a társulat minden tagjával le kíván ülni, mert tudni akarja, vele, mellette, vagy nélküle képzelik el további sorsukat.

Arról is szólt, hogy a Barta Dóra táncművész nevével fémjelzett tánctagozatot, amely az elmúlt időszakban számos önálló produkcióval jelentkezett, az eddigieknél többet foglalkoztatná a színház prózai és zenés produkcióinak támogatására. Vagyis – fűzte hozzá – a tánctagozatot kívánja foglalkoztatni és nem egy kortárs művészegyüttest.

Kaszás Gergő és Ötvös András színművész már a rendkívüli társulati ülésen jelezte, hogy nem ért egyet Blaskó Balázs elképzeléseivel, ezért távozott a társulatból. Mások mellett Sata Árpád és Venczel Valentin viszont úgy vélekedett, hogy meg kell
előlegezni a bizalmat az új direktornak.

Idő előtt búcsúzott a leköszönő egri színházigazgató

2011. január 31. Eger, 2011. január 31., hétfő (MTI) – Az eredetileg tervezett július végi időponttal szemben már január 31-én távozott az egri Gárdonyi Géza Színház eddigi igazgatója. Ezt maga Csizmadia Tibor jelentette be a társulat hétfői rendkívüli ülésén.

Az intézményt működtető Heves Megyei Közgyűlés február 1-jei hatállyal Blaskó Balázst, a teátrum színművészét nevezte ki pályázati úton a színház igazgatójává.

Az eredeti tervek szerint a régi és az új direktor augusztus 1-ig párhuzamosan hivatalban lett volna. Mint azt Csizmadia Tibor a társulati ülésen elmondta, Szabó Róbert, a megyei közgyűlés fideszes elnöke ugyanakkor az átfedés hasznát kétségesnek nevezte.

Ebben a helyzetben azzal a feltétellel egyezett bele, hogy munkaszerződését közös megegyezéssel felbontsák, ha az évad az eredeti terveknek megfelelően valósul meg – hangsúlyozta a leköszönő igazgató.

Csizmadia Tibor, aki 2001 óta állt a Gárdonyi Géza Színház élén, úgy vélekedett, hogy jelenlegi költségvetési támogatásuk mellett megoldhatatlan a továbbiakban egy kéttagozatú színház fenntartása. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évhez képest 71 millió forinttal csökkent a teátrumnak a fenntartó önkormányzatoktól, illetve a központi költségvetésből származó támogatása.

Az elmúlt évtizedben elért eredményeket, sikereket sorolva kiemelte, hogy számos előadásuk országos sajtóvisszhangot keltett, hazai és külföldi vendégjátékon vettek részt és rendszeres szereplői voltak a Pécsi Országos Színházi Találkozónak.

Szintén erősítette a színház hírnevét a rendszeresen megtartott monodráma-fesztivál, illetve a stúdiószínházi mustra – tette hozzá a leköszönő direktor, aki szerint a sikert jelzi az is, hogy évről évre többen látták előadásaikat, mint Eger egész lakossága: 2009-ben 72 ezren, 2010-ben pedig 62 ezren.

A Gárdonyi Géza Színház igazgatói posztjára kiírt pályázatra hárman jelentkeztek: Barta Dóra, a teátrum tánctagozatának vezetője, valamint Blaskó Balázs és Szíki Károly színművészek. Utóbbi később visszavonta pályázatát.

A budapesti születésű, 58 éves Blaskó Balázs színművész-rendező 1988 óta tagja az egri Gárdonyi Géza Színház társulatának. A művész korábbi nyilatkozatában elmondta, hogy visszatérne a legnemesebb magyar és egri gyökerekhez, Sütő András, Móricz Zsigmond, Márai Sándor darabjait venné elő, továbbá tervei között
szerepel Huszka Jenő Mária főhadnagya, a Csíksomlyói passió és egy Rákóczi-musical is.

Heves Megyei Hírlap: hitelfelvételre kényszerül a megyei közgyűlés

Eger, 2010. június 18., péntek (MTI) – Intézményei finanszírozása érdekébe újabb 300 millió forint hitel felvételét tervezi a Heves Megyei Közgyűlés – nyilatkozta a jegyző a Heves Megyei Hírlap pénteki számában.

Erre azt követően kerül sor, hogy az eddig felvett 1,2 milliárd forintos hitelkeretük teljesen kimerült, és semmilyen likvid tőkével nem rendelkeznek – közölte az újsággal Benkár József.

Az újabb hitel nélkül súlyos veszélybe kerül az intézmények működése, leginkább az iskolák, illetve a Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház gazdasági helyzete kritikus – írta a napilap.

A megye és a város közösen finanszírozza az egri színházat

Eger, 2010. február 17., szerda (MTI) – Fele-fele arányban biztosítja az egri Gárdonyi Géza Színház működéséhez szükséges forrásokat a Heves Megyei Önkormányzat és Eger önkormányzata az idén.

Koczka József, a városi önkormányzat szóvivője az MTI-nek szerdán elmondta: a közös intézményfenntartásról szóló egyeztetésen a felek megállapodtak abban is, hogy a színház igazgatói posztjára csak az önkormányzati választások után írnak ki pályázatot.

Nyári játékok Egerben – sajtótájékoztató

Eger, 2009. június 3., szerda (MTI) – Tizenhét, többségében zenés produkciót láthat a közönség június 20. és augusztus 22. között Egerben, illetve a közeli Sirokon az Agria Nyári Játékok keretében.

Az egyhónapos programban 24 előadás, illetve koncert szerepel – közölte Blaskó Balázs a szervező Agria Játékok Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője a szerdai egri sajtótájékoztatón.

Mint elhangzott, elsősorban a zenés szórakoztató műfajok, így az operett és a musical szerepelnek a fesztivál műsorán, ugyanakkor táncjátékokkal és könnyűzenei koncertekkel is várják a közönséget.

Kelemen Csaba, a szervező társaság másik vezetője a programot ismertetve elmondta, hogy többek között a La Mancha lovagja, a Perzsa pillangócska és az Egri csillagok című musical, A Charlie nénje című zenés bohózat, illetve a Cigánybáró című operett lesz látható. Fellép a Botafogó táncegyüttes, az Irish Dance Experience elnevezésű ír szteptáncegyüttes, emellett ska és reggae zenekarok is koncertet adnak. Az előadásoknak néhány kivételtől eltekintve az Eger szívében álló Líceum udvara ad otthont.

Kérdésre válaszolva Kelemen Csaba közölte: a fesztivál költségvetése 23 millió forint, amelyhez 10,2 millióval járul hozzá a város önkormányzata. Pályázat alapján támogatja a játékokat a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a kulturális tárca.

Habis László, Eger polgármestere arról szólt, hogy a város Egert, illetve a kulturális eseményeket reklámozó óriásplakátokkal is hozzájárul a fesztivál sikeréhez; ezeket elsősorban a fővárosban helyezik el. Kitért arra, hogy az egri önkormányzat az idén mintegy 50 millió forinttal összesen több mint 130 millió forint összköltségű kulturális rendezvényt támogat.

Egerben változik a színházi intézménytámogatás mértéke

Eger, 2009. február 6., péntek (MTI) – Az elmúlt évektől eltérően az idén nem fele-fele arányban nyújt működési támogatást az egri színház és a bábszínház részére a fenntartó megyei, illetve az intézményeknek otthont adó egri városi önkormányzat.

Míg a megye az egri Gárdonyi Géza Színház esetében a tavalyi 65 millió forintos hozzájárulást 2009-re 75 millióra emelte, a város ötmillió forinttal növelte a korábbi összeget, ezt is csupán a Tánctagozat megalakítására tekintettel – olvasható Sós Tamás, a Hevesi megyegyűlés szocialista elnöke és Habis László, a város jobboldali
pártok által támogatott polgármestere közös közleményében, amelyet a pénteki egyeztető ülést követően juttattak el az MTI-hez.

A Harlekin Bábszínház esetében a megyegyűlés 17,5 millió forintra emelte a támogatás mértékét a tavalyi 13,9 millióról, Eger városa azonban nem vállalt növelést.

Nem tud vendég lenni – Felcím: Beszélgetés Gali László színigazgatóval

2008. november 12. (MTI-Press) – Új színház nyílt november hetedikén Gyálon, az Arany János Közösségi Házban: a Nemzeti Kamara Színház, amelynek társulata – Usztics Mátyás vezetésével – korábban Újpesten működött. A nyitó darab rendezőjével, Gali Lászlóval beszélgettünk a kezdés nehézségeiről és örömeiről.

– Tíz évig volt az Egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója, amelynek ma örökös tagja…

– Ráadásul alapító igazgatója, mert Egerben én hoztam létre a társulatot. Azt a csapatot, amely bekerült a színházi szakma vérkeringésébe, és azóta is sikeresen halad a maga útján. Márpedig a színészek nem épülethez szerződnek, hanem rendezőhöz. Nekem Eger az első otthonom volt, ezért nehezen is váltam meg tőle. Talán nem véletlen, hogy utána beteg lettem, és évekig nem tudtam visszamenni a városba. Ma újra járok oda, és örömmel látom a tehetséges előadásokat. A sors a betegségem után új labdát dobott fel számomra: meghívtak rendezni a határon túli magyar színházakba, a Felvidéktől Erdélyen át Újvidékig mindenhová. Nagy barátságokat és nagy sikereket köszönhetek ezeknek az éveknek. A marosvásárhelyi színházban például tizenöt éve folyamatosan játsszák rendezésemben Görgey Gábor Komámasszony, hol a stukker? című darabját. De ugyancsak itt mutattuk be a Tizenkét dühös embert, amellyel tavaly a Nemzetiben is vendégszerepeltünk. Most itt Gyálon is kicsit színházalapítónak érzem magam, mert nem tudok vendég lenni. Szükségem van egy jó légkörű alkotó műhelyre ahhoz, hogy sikeresen tudjak dolgozni. És ezt most itt találtam meg.

Megállapodás az egri Gárdonyi Géza Színház közös fenntartásáról

Eger, 2007. november 15., csütörtök (MTI) – A jövő évben közösen, 50-50 százalékos arányban finanszírozza az egri Gárdonyi Géza Színház működtetését a fenntartó Heves megyei, illetve az egri önkormányzat – erről született megállapodás a két önkormányzat részvételével működő egyeztető bizottság ülésén csütörtökön Egerben.

Ugyanez a megállapodás vonatkozik a Harlekin Bábszínházra is, miközben a Gárdonyi Géza Színház Nyári Tagozatának tevékenységét, vagyis az egri nyári játékok költségeit teljes egészében a város állja – tájékoztatta a megegyezésről a megyei közgyűlés elnöke az MTI-t.

Az aranyember – nyilvános próbára várja a közönséget az egri színház

Eger, 2007. november 8., csütörtök (MTI) – A Kukucskáló színház program keretében Az aranyember nyilvános próbájára várja jövő kedden a közönséget az egri Gárdonyi Géza Színház. Jókai Mór egyik legnépszerűbb, és legizgalmasabb regényét Blaskó Balázs rendezi, a főhőst pedig Hüse Csaba személyesíti meg – tájékoztatta a teátrum sajtószóvivője csütörtökön az MTI-t.

Egri Gárdonyi Géza Színház – értő nézőket nevelnek

Eger, 2007. szeptember 20., csütörtök (MTI) – Úgynevezett kukucskáló és beavató színházat, valamint színházi híradót indít útjára az egri Gárdonyi Géza Színház annak érdekében, hogy értő közönséggel találkozzanak az előadások – jelentette be csütörtökön a teátrum direktora.

Az “extrákat” a bérletrendbe beillesztve “fogyaszthatja” a publikum – közölte sajtótájékoztatóján Csizmadia Tibor.

Hozzátette: “Fiatal” munkacím alatt amatőr előadások befogadását is tervezik, ezzel a fővárosihoz hasonló alternatív színházi élet megteremtése a céljuk.

A bemutatók sora pénteken, a stúdiószínpadon a Magyar Dráma Napján veszi kezdetét. Ekkor kerül színpadra a Kaló Flórián – Aldobolyi Nagy György szerzőpáros, Domján Edit tragédiája ihlette, “Egyedül” című monodrámája.

Blaskó Balázs a darab rendezője elmondta: a zenés dráma egy Zsuzsa nevű színésznőn keresztül mutatja be Domján Edit sorsát, aki 1972 karácsonyán öngyilkos lett. Zsuzsa szerepében Saárossy Kingát láthatja a közönség – fűzte hozzá.

Intézmény-fenntartási együttműködés Hevesben – Eger többet áldoz a színházra

Eger, 2007. szeptember 4., kedd (MTI) – A jövő évtől Eger városa állja a Heves Megyei Önkormányzat által fenntartott Gárdonyi Géza Színház működtetési költségeinek 60 százalékát – tájékoztatta kedden az MTI-t a megyegyűlés alelnöke.

Az intézményt korábban is közösen, fele-fele arányban finanszírozta a két önkormányzat, s a város most belátta, hogy nagyobb részt kell vállalnia az üzemeltetésből. A színház ugyanis elsősorban Eger kulturális életét gazdagítja – közölte Merczel József.

A megye eredetileg 70-30 százalékos arányt javasolt a városnak, ezt követően jött létre kompromisszumos megállapodás – tette hozzá.

Agria Nyári Játékok Egerben

Eger, 2007. június 21. csütörtök (MTI) – Kálmán Imre Csárdáskirálynő című nagyoperettjét mutatják be Egerben az Agria Nyári Játékokon, ez az előadás lesz az alapja a szerveződő operettfesztiválnak – közölték a szervezők csütörtökön, sajtótájékoztatón.

A Csárdáskirálynőt, amelyet több társulat produkciója közül választottak ki, július 19-én, 20-án és 21-én adják elő a Líceum udvarán, a Miskolci Nemzeti Színház vendégjátékaként – mondta Kelemen Csaba és Blaskó Balázs.

A szervezők felidézték, hogy az Agria Nyári Játékokat először 33 évvel ezelőtt tartották, ők 13 éve rendezik meg az eseményt. Azt szeretnék elérni, hogy Egerben a júniustól szeptember végéig tartandó programok egységesen ezen a “márkanéven” jelenjenek meg, egységes jegyeladással, internetes honlappal és marketinggel – közölték.

Szórakozás – Az Egri csillagok musical változata Csíksomlyón

Csíkszereda, 2006. július 28., péntek (MTI) – Az időjárástól függetlenül, mindenképpen bemutatják Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye nyomán készült musicalt szombaton Csíksomlyón a pünkösdszombati zarándoklat színhelyéül szolgáló Hármashalom-oltárnál – erősítették meg a szervezők Csíkszeredában.

“Két év óta tervezzük, hogy az Egerben nagy sikerrel játszott musicalt Erdélyben, Csíksomlyón is bemutassuk” – jelentette ki csíkszeredai sajtótájékoztatóján Blaskó Balázs, a szervező Agria Nyári Játékok vállalkozás vezetője. Mint mondta, a hosszú egyeztetések eredményeként és a támogatók jóvoltából sikerült elhozni a produkciót Csíksomlyóra, bemutatni azon a helyen, ahol tízezrek, százezrek nézték már meg az István, a király, a Megfeszített, valamint a Napba öltözött leány című produkciókat.

A cégvezető – aki a színpadon Szulejmán szultánt alakítja – elmondta, hogy a műszaki csapat már építi a díszleteket az előadás színhelyén, szerelik a hang- és fénytechnikát, ezzel párhuzamosan zajlanak a próbák.

Az egri társulat 80 tagú tánckarához csatlakozik a helyi Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes húsz táncosa, a csatajeleneteket az egri Vitézlő Oskola és a Végeknek Tüköri Haditorna Egyesület tagjai, valamint a helyi lovas íjászok teszik élethűvé.

Az Agria Nyári Játékok által színre vitt mű alkotói Várkonyi Mátyás, Béres Attila és Moravetz Levente. A művészek a fellépést ingyen vállalták a helyieknek ajándékba szánt, díjtalan belépésű előadáson, a szállítás, a technika, illetve az elszállásolás
költségeit magyarországi és helyi vállalkozások adományai teszik lehetővé.

Blaskó Balázs beszélt arról is, hogy a helyi vendégfogadók az erre az időszakra szóló szolgáltatás-csomagba belefoglalták az előadás megtekintését is. Mint mondta, több autóbusznyi néző érkezéséről tudnak Egerből és Budapestről.

Az egri színház első 100 éve DVD-n

Eger, 2005. december 9., péntek (MTI) – Az egri Gárdonyi Géza Színház első 100 évét dokumentáló DVD-t mutattak be pénteken a hevesi megyeszékhelyen.

Az egyelőre ezer példányban napvilágot látott korong az Egri Városi Televízió, illetve a Magyar Televízió archív anyagait tartalmazza szerkesztett formában.

A színházi rendező számára azért különös öröm a mozgókép látványa, mert a teátrumban, a próbák és előadások során elszáll a pillanat – mondta a kiadvány bemutató sajtótájékoztatóján Csizmadia Tibor direktor.

Az első kőszínházi évad 1904-ben nyílt meg a városban. Az egri állandó társulat évtizedes szünetet követően 1986-ban alakult újjá. Ugyancsak fontos állomás volt a teátrum életében az épület 2000-ben megvalósult 1,3 milliárd forint értékű rekonstrukciója.

Eger – új színigazgató, távozó kórházigazgató

Eger, 2001. február 2., péntek (MTI) – Csizmadia Tibor lesz augusztus 1-től az egri Gárdonyi Géza Színház új igazgató-főrendezője – született meg a döntés a tulajdonos Heves megyei önkormányzat pénteki ülésén.

A pályázat kiírására azt követően került sor, hogy az idén lejár Beke Sándornak a megbízatása, aki 1997-ben négy esztendőre nyerte el a színdirektori megbízatást.

A meghirdetett állásra tízen jelentkeztek, közöttük Gali László, aki 1988-tól 1997-ig látta el a posztot és nevéhez fűződik az állandó egri színtársulat újjáteremtése.

Beke Sándor szintén ringbe szállt az állás újbóli elnyeréséért.

A közgyűlés művelődési bizottságától, a döntés előkészítése során, a fentieken kívül még Moravetz Levente kapott támogatást, így négy jelöltről szavazott a testület.

Végül Csizmadia Tibor 22 voksot kapott, Beke Sándorra 10-en szavaztak, Moravecz Levente 5, Gali László pedig csupán egy szavazatot kapott.

A napirendi pont tárgyalása egyébként bővelkedett drámai jelenetekben: Nádassy [Nádasy] Erika [aki Gali László hívására lett 1993-ban a társulat tagja, a Gali utáni igazgatót, Beke Sándor “nem az ő ízése szerint való” volt <<—lásd] a színtársulat tagja könnyeivel küszködve fejtette ki, hogy véleménye szerint egy-egy ilyen szavazás során a lehető legkevesebb szó a művészi munkáról esik, ugyanis már előre politikai alku dönti el a színigazgató személyét.

Ezzel szemben Csizmadia Tibor a voksolást követően az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy ugyan – mint minden önkormányzati határozatnál – most is jelen voltak politikai szempontok, de mégis szakmai döntés született.

– Pályázatát ugyanis egy színház működtetésének alap szakmai paraméterei szerint fogalmaztam meg – mondta.

Az új direktor 48 esztendős, rendezőként dolgozott a szolnoki Szigligeti Színházban és a budapesti Népszínház igazgató-főrendezői posztját is betöltötte; 1996-óta független rendezőként keresi a kenyerét.

Megújul az egri színház

Eger, 2000. július 15., szombat (MTI) – Befejezéséhez közeledik az egri Gárdonyi Géza Színház 1,3 milliárd forintért megvalósuló rekonstrukciója; az eredeti tervek szerint a 2000/2001-es évadot már a megújult teátrumban kezdi a társulat.

A felújításnak köszönhetően új, a barokk belváros architektúrájába illő homlokzatot kap a ’60-as években felhúzott kocka épület.

Jelentős bővítésre is sor kerül: próbatermet, stúdiószínpadot, balett termet, nagyobb raktárat és új öltözőket kap a teátrum. Megújítják a színpadtechnikát, az elektromos eszközöket és a világítást is.

A rekonstrukció megkezdésére azt követően kerülhetett sor, hogy az Országgyűlés 1998-ban elfogadta a színházat fenntartó Heves megyei Közgyűlésnek az átépítés végrehajtására benyújtott címzett támogatás iránti igényét.

Eszerint a költségvetés fedezi a felújítás költségeinek 90 százalékát, ugyanakkor a megye 32 millió, Eger városa pedig 46 millió forinttal járul hozzá az átépítés költségeihez.

Ezzel egy időben a megyegyűlés intézkedési tervet dolgozott ki a színház zavartalan működtetésére. Ennek megfelelően a rekonstrukció ideje alatt a társulat az egri Ifjúsági Házban és a Megyei Művelődési Központban tartotta meg az előadásokat.

Színházi Dolgozók Szakszervezete – tisztújítás

Budapest, 1999. április 19., hétfő (MTI) – A színházművészet megerősítette rangját az elmúlt években, mindezt bizonyítja, hogy nem zártak be intézményeket, sőt újak is nyíltak – hangsúlyozta Döme Sándor, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a szervezet tisztújító kongresszusán hétfőn, Budapesten.

A tisztújító közgyűlés az érdekképviselet új elnökévé Konrád Antal szabadfoglalkozású színművészt választotta. Az alapszabály módosításával a közgyűlés két alelnöki tisztet hozott létre, amelyre Blaskó Balázst, az Egri Gárdonyi Géza Színház művészét, valamint Veres Attilát, a Miskolci Nemzeti Színház műszaki dolgozóját választották meg. A főtitkári teendőket a választás eredménye szerint ismét Döme Sándor tölti majd be a következő 5
esztendőben

Nem indul fegyelmi az egri színházigazgató ellen

Eger, 1996. november 29., péntek – A Heves Megyei Közgyűlés korábbi döntése ellenére az egri Gárdonyi Géza Színház direktora, Beke Sándor úgy határozott: nem indít fegyelmi eljárást a teátrum volt vezetője, jelenlegi beosztott rendezője, Gali László és az intézmény gazdasági igazgatója, Menkó Terézia ellen. Az igazgató-főrendező minderről pénteken levélben értesítette a Heves Megyei Közgyűlés tagjait.

A testület még szeptemberben kezdeményezte a fegyelmi megindítását azt követően, hogy a féléves gazdálkodást átvilágító célvizsgálat megállapította: a színház vezetése túlköltekezett. A produkciók kiadásait illetően a színház vezetői nem folytattak előkalkulációt, illetve nem készítettek intézkedési tervet az
intézmény működésére.

Beke Sándor levelében azzal indokolta döntését, hogy a közgyűlésnek már az idén márciusban tudomására jutott az intézkedési terv hiánya. Véleménye szerint a megyei önkormányzatnak akkor kellett volna megindítania az eljárást. Mivel azt a testület elmulasztotta, ő igazgatóként utólag nem jogosult arra. Hozzátette, hogy a vizsgálati jegyzőkönyvekből nem állapítható meg, hogy a két vezető közalkalmazotti jogviszonyából fakadó feladatait vétkesen megszegte volna, nem igazolódott továbbá, hogy személyesen lennének felelősek a túlköltekezésért.

Gali László egyébként 1986-tól az egri állandó társulat megalakulása óta állt a színház élén. Az utóbbi időben azonban a támadások kereszttüzébe került a személye azt követően, hogy a teátrum néhány művészét vitatott körülmények között bocsátotta el. (MTI)

“Korszakzáró” társulati ülés az egri színházban

Eger, 1996. június 8., szombat – Jubileumi évadzáró társulati ülést tartottak szombaton az egri Gárdonyi Géza színházban, hiszen éppen egy évtizede van újra állandó társulata a hevesi megyeszékhely teátrumának. Az esemény egy korszak lezárulását jelenti, hiszen távozik az intézmény éléről Gali László, aki a kezdeti lépésektől igazgatta a színházat. A direktort – aki a Heves Megyei Közgyűlés által kiírt pályázat elbírálásakor nem kapott kellő támogatást a testülettől és a második pályázatra már be sem adta jelentkezését – az utóbbi időben sok bírálat érte. Az újólag kiírt pályázat révén Beke Sándor, a Nemzeti Színház volt rendezője nyerte el az igazgatói állást, ő vezeti majd a jövőben az egri színház állandó társulatát.

A távozó igazgató a társulati ülésen az elmúlt egy évtizedet és a legutolsó évadot értékelve elmondta: az eltelt 10 esztendőben Egerben létrejött az a kapcsolat a közönség és a társulat között, ami a színházat élteti. Ez annak köszönhető, hogy sikeresen megvalósították célkitűzéseiket, ezek között is azt, hogy tükröt tartsanak a társadalom elé és megfogalmazzák a válaszokat a kor kérdéseire. Ennek a munkának a sikerét mi sem bízonyítja jobban – folytatta -, mint az, hogy egy évtized alatt több mint 1,1 millió néző látta a színház előadásait és az elmúlt évben is átlagosan 90 százalékos volt az előadások nézettsége. A leköszönő igazgató
főrendező, többek között felhívta a figyelmet arra, hogy a társulat foggal körömmel áljon ellent az olyan elképzeléseknek, amelyek befogadó színházzá kívánnák átalakítani az intézményt. Végül ezekkel a szavakkal búcsúzott el a társulattól: “már évekkel ezelőtt kellett volna hallgatnom a hangokra, amelyek távozásomat kezdeményezték, de olyan szerelmes voltam a színházba, hogy nem hallottam meg”. (MTI)

Színházigazgatói pályázat Egerben

Eger, 1996. február 12., hétfő – Az egri Gárdonyi Géza Színház két volt művésze azzal a kéréssel fordult levelében a fenntartó Heves megyei Önkormányzat művelődési bizottságához, hogy változtassák meg a színház igazgató-főrendezői posztjára kiírt pályázatot. Blaskó Balázs és Kelemen Csaba szerint a kiírás személyre szabott, vagyis Gali Lászlónak, az intézmény jelenlegi vezetőjének kedvez. A megszólított testület foglalkozott az üggyel, ám a protestáló művészek véleményét nem osztotta.

A Hevesi megyeszékhelyen márciusban korbácsolta fel a kedélyeket az az eset, amelynek során Gali László, az egri színház direktora nem újította meg a teátrum két vezető színészének szerződését. Az eljárás annál is inkább nagy port vert fel, mert éppen Blaskó és Kelemen voltak azok, akik kft.-t hoztak létre a 20 éves múltra
visszatekintő, ám négy évig szünetelő Agria játékok újjáélesztésére. Gali László cáfolta, hogy összefüggés lenne a két ügy között, Blaskó és Kelemen viszont azzal vádolta a direktort, hogy visszaél munkáltatói jogaival és félrevezeti az intézmény dolgozóit.

A két művész a művelődési bizottságnak címzett nyílt levelében a többi között megfogalmazza: az országban ez idáig nem volt gyakorlat, hogy az állás betöltésének feltétele a Színház és Filmművészeti Főiskola színházrendezői szakának elvégzése és ötéves vezetői gyakorlat legyen. Ilyen kritériumok alapján nem lehetett volna színiigazgatók olyan ismert és elismert művészek, mint Huszti
Péter, Mikó István, Törőcsik Mari, vagy Várkonyi Zoltán – írják. Ezen túlmenően kifogásolják a pályázat elbírálásának határidejét is, hiszen minden szakember tudja, hogy április 30-ig valamennyi színházban lezárulnak a szerződtetési tárgyalások, sőt ebben az időszakban zajlik a következő évad megtervezése is. Azaz egy újonnan
kinevezett igazgatónak kényszerpályán kellene dolgoznia, amennyiben megnyeri a pályázatot. Véleményük szerint – hangsúlyozzák a levélben – az indokolatlanul erős megkötések sem a szakma érdekeit, sem a színház megújulását, sem Heves megye kulturális életének fejlődését nem szolgálják.

Jakab István, a Heves megyei Közgyűlés elnöke az üggyel
kapcsolatban az MTI tudósítójának elmondta, hogy a Blaskó Balázs és
Kelemen Csaba kérésére a bizottság újólag megtárgyalta a kiírást és
azt eredeti formájában jóváhagyta. (MTI)

Vezető színészek távoznak az egri színházból

Eger, 1995. március 29., szerda – Nem újította meg az egri Gárdonyi Géza Színház két vezető színészének szerződését Gali László, az intézmény direktora. Az eset azért korbácsolta fel a kedélyeket a Hevesi megyeszékhelyen, mert éppen Kelemen Csaba és Blaskó Balázs voltak azok, akik Kft.-t hoztak létre az Agria Játékok újraélesztése céljából és pénzt is sikerült szerezniük a rendezvényre. A két színművész az egri színházban töltött 6, illetve 7 év alatt megbecsülést szerzett a közönség körében és az idei évadban is fontos szerepeket bízott rájuk az intézmény vezetősége.

Blaskó és Kelemen februárban jelentették be, hogy Agria Játékok Kultúrális Szolgáltató Kft. elnevezéssel gazdasági társaságot hoztak létre. Azóta sikerült 8 millió forintot szerezniök a 4 éve szünetelő rendezvényre. A társaságnak egyébként az igazgató-főrendező is tagja volt eleinte, később azonban összeférhetetlenségre hivatkozva kilépett a Kft.-ből.

A két művész úgy nyilatkozott, hogy megdöbbentette őket a vezetőség döntése, hiszen korábban támogatásukról biztosította a direktor. Sőt Kelemen Csaba jelenleg is főszerepet próbál.

Gali László igazgató szerint nincs összefüggés a két színész kezdeményezése és szerződésmegújításuk elmaradása között. A döntésnek pusztán az az oka, hogy úgy gondolta, “más csapatot állít össze”. (MTI)

Nehéz helyzetben az egri Gárdonyi Géza Színház

Eger, 1994. november 28., hétfő – A jövő évben, az idei 150 millió forinttal szemben, legkevesebb 180 millióra van szüksége az egri Gárdonyi Géza Színháznak ahhoz, hogy megakadályozzák a leépülési folyamat megindulását – nyilatkozta hétfőn az MTI tudósítójának Gali László, a színház igazgató-főrendezője. Az 1994-es esztendőről elmondta: a mostoha körülmények ellenére szakmailag jó színvonalú évet zárnak.

A direktor értékelésében hangsúlyozta, hogy kitűzött szakmai céljainak maradéktalanul eleget tett a társulat. Már megalakulásukkor elhatározták, hogy bemutatják a polgári magyar drámát. Ezt reprezentálta Szép Ernő Vőlegény, valamint Remenyik Zsigmond Atyai ház című műve. Ugyanakkor fontosnak tartják a kortárs magyar szerzők darabjainak színpadra állítását is. Ezt példázta két bemutatójuk, Nagy András Egy csábító naplója és Bereményi Géza Kutyák című
darabja. Ezenkívül ifjusági és zenés darabok színpadra állítására is sor került, így mindenki igénye szerint válogathatott a műsorból és megtalálja a számára legkedvesebb műfajt az évad második felében is.

Gali László az intézmény anyagi helyzetéről szólva aggasztónak nevezte, hogy az egri Polgármesteri Hivatal három éve ugyanazzal az összeggel járul hozzá a fenntartási költségekhez és a megye által juttatott pénz sem nőtt az inflációval arányosan. Háromszorosára nőtt viszont az az összeg, amelyet az intézmény volt kénytelen előteremteni a finanszírozásra. Ezt a fizetésemelések és a működési költségek rovására tudták csak biztosítani, ám a további takarékosság
már az alapfunkciók ellátását veszélyeztetné. Végül rámutatott: önfinanszírozó színház sehol a világon nincs, ezért egy olyan állam, amelyik önnmagát komolyan veszi, nem hagyhatja magára a teátrumokat. (MTI)

Még tart a színházalapítás Egerben – a megyei tanács vb napirendjén a Gárdonyi Géza Színház

1989. május 30., kedd – A három évre tervezett színházalapítás már a negyedik événél tart, s jelenleg sincs garancia arra, hogy a fejlesztés nem húzódik tovább a következő esztendőkre. Ez az állapot a művészeti mumka színvonalát, s az önálló társulat létét veszélyezteti. Mindez a Heves megyei Tanács végrehajtó bizottságának kedden, Egerben tartott ülésén hangzott el a Gárdonyi Géza Színház munkájáról szóló beszámolóban.

Ismert, hogy az önálló társulat szervezése Egerben a közönség kívánságára történt. Az 1987/88-as első évadban több mint százezer nézője volt az előadásoknak. Nívódíj, fesztiválmeghívások, külföldi szereplések jelzik a szakmai elismerést. A színház azonban még nincs kész, a rekonstrukció anyagiak híján nem fejeződött be. Ennek oka, hogy az egri önálló társulat már nem kapta meg azt a központi támogatást, amit a nyolcvanas években alapított többi vidéki színház élvezhet, a megyei források pedig nem elegendőek.

Pótolni kell a hangtechnikai eszközöket, nincs még stúdiószínpad és kevés a lakás a művészek letelepítéséhez. A megye már eddig is sokat áldozott a színház ügyének, és saját erőből igyekszik tovább javítani a munka feltételeit. A tájelőadások szervezéséhez például megállapodást készítenek elő a Nógrád megyei tanáccsal.

A Művelődési Minisztériumnak a tanácskozáson jelen lévő képviselője egy-egy részfeladat teljesítése, illetve pályázatok révén szerezhető központi támogatást tudott ajánlani. Az egri színház szakmai tevékenységét magas színvonalúnak és továbbra is támogatásra méltónak ítéli meg a tárca. (MTI)

II. Thermal Park Egerszalók

Téli időszakról lévén szó ez az esti felvétel adja át legjobban szállásunk fürdőhelyi hangulatát. A két termálmedence esti 10-ig vehető igénybe.

Nyári felvételekkel propagálják, pedig – higgyék el – a téli környezetben is impozáns:

Roppant tágas, 35 m2-es szobánk ezt a képet mutatta:

47fe6f4b0e4a214afc8afd9ed73eb634[1]

A recepciótól jobbra eső szárny első emeletén volt a szobánk, a képen látható, második gépkocsi felett (persze képzeljük ezt el egy téli környezetben):

A magunk részéről nagyon színvonalasnak találtuk a Thermal Parkot. Létrehozatalában kulcsszerepe volt az egyik tulajdonosnak, aki számos sikeres projektet valósított már meg hosszú szakmai életpályája során:

Harmati László nevét jól ismerik a megyében: ő „a szállodás”. A Magyar Szállodaszövetség idén, elsőként a régióból, őt választotta az Év Szállodásának. Emellett életműdíjjal is elismerték munkáját.
A vele készült interjút az alábbi linkre kattinthatva olvashatják:
Játékkal kezdi a napot az Év Szállodása

Átadásra került a Hotel Eger & Park új konferenciaterme (MaReSz, 2010. június 28.)

2010. június 23-án ünnepélyes keretek között átadásra került a Hotel Eger*** & Park**** új konferenciaterme és kiállítási csarnoka

A fejlesztésről

2009. november 9-én az Eger-Park Hotel Kft. pályázatot nyújtott be a Hotel Eger*** & Park**** konferencia és kiállító terület kapacitásának bővítésére.

A fejlesztés keretében a 2004-ben épült, 700 fő befogadására alkalmas konferenciatermet bővítettük egy 770 m2 –es új teremmel, alkalmassá téve a komplexumot akár 1700 fős konferenciák és ahhoz kapcsolódó kiállítások megszervezésére. A bővítéshez kapcsolódó berendezések, bútorzat és audióvizuális eszközök is beszerzésre kerültek.

A fejlesztés költségei

A fejlesztés teljes nettó költsége 330.010.045 Ft, amelyhez az Európai Unió és a Magyar Állam által biztosított forrásból, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 148.504.520 Ft vissza nem térítendő támogatást ítélt meg 2010. május 3-án. A program neve: Észak-magyarországi Regionális Operatív Program: Konferencia és kiállítóterem bővítése ÉMOP-2.2.1-09-2009-0001. Ezt az Eger-Park Hotel Kft. 99.000.000 Ft Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitellel, illetve 82.505.525 Ft saját forrással egészítette ki.

A fejlesztés megvalósítói:

A pályázatot a Trend-Business Tanácsadó Kft., a terveket az Atlant-Terv Bt., az ÉPING DV 96 Kft., a KIP TERV TMT Tervező Mérnöki Tanácsadó Kft. és Balogh Erika Júlia készítette. Kivitelezők: a Szépítész Eger Kft., a J.P. ’98 Fűtéstechnika Kft., a HÉSZ-VILL Kft., az Agria Elektronika Kft., a Johnson Controls Kft., a Fernstherm Nyílászárógyártó és Kereskedelmi Kft., az Inter-Austria Kft. és a Mirox 2 000 Kft. A műszaki ellenőri feladatokat Racskó Gyula és Nagy Imre végezte.

A fejlesztés eredménye:

A beruházásnak köszönhetően évente több – akár 1000 főt is meghaladó – nagy létszámú konferencia kerül megrendezésre Egerben.

Növekszik az itt eltöltött vendégéjszakák száma, így az egri szálláshelyek kihasználtsága és a város idegenforgalmi adóból származó bevétele is. Előzetes számítások alapján a rendezvényeknek köszönhetően évente 200-250 MFt közvetlen többlet árbevétel realizálódik. A megnövekedett konferencia turizmus közvetett formában további 100-150 MFt–ot más idegenforgalmi szolgáltatóknál generál.

A fejlesztés eredményeként az Észak-Magyarországi Régióban egyedülálló, országosan a 3. legnagyobb konferenciaközpont épült, mely felkészülten várja Magyarország az Európai Unió soros elnökségének kapujában kínálkozó konferencia lehetőségeket is.

Konferenciakapacitás összesen:

Konferenciaterem alapterület 1 260 m2
Férőhelyek száma:
– színházszerű elrendezéssel 1 700 fő
– körasztalos elrendezéssel 930 fő
Kiállítói alapterület 1 160 m2

Átadásra került a Hotel Eger & Park új konferenciaterme

Teljesen felújították az egri Park Szállót

Eger, 2007. június 13., szerda (MTI) – Felavatták a teljes rekonstrukción átesett, immár négycsillagos Park Szállót Egerben szerdán.

Harmati László, a Park Szálló tulajdonos-igazgatója emlékeztetett arra, hogy a 80 éves múltú szállóra alapozva kezdődött meg az 1920-as évek végén a fürdőturizmus Egerben.

Az épület állaga az elmúlt évtizedekben jelentősen romlott, és már nem felelt meg a modern idegenforgalom igényeinek. Ebben a helyzetben döntöttek a félmilliárd forint értékű felújítás mellett, amelyhez 230 millió forintnyi támogatást kaptak a Nemzeti
Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjából.

A rekonstrukció keretében két lakosztályt, két apartmant és 33 szobát magában foglaló négycsillagos szállodát alakítottak ki – ismertette Harmati László.

A szállodát birtokló, a szomszédos Hotel Egert is működtető, belföldi magánszemélyek tulajdonában lévő Eger – Park Hotel Kft. éves árbevétele, mintegy egymilliárd forint.

Maga a “nagy” egerszalóki fejlesztés

Magyar Nemzet – Az MFB egerszalóki beruházása miatt vizsgálódik

Budapest, 2011. november 7., hétfő (MTI) – Az egerszalóki szállodaberuházás korábbi évek gyanús ügyletei miatt a nyomozó hatósághoz fordul a tulajdonos Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelenlegi vezetése azért, hogy a hatóság kezdeményezze a sorozatosan meghozott ésszerűtlen döntések felelőseinek felkutatását a bankon belül, többek között a korábbi vezetők körében – írta hétfői számában a Magyar Nemzet.

A lap szerint “a jóval több mint 10 milliárd forintot elnyelő egerszalóki szálloda-, gyógyfürdő- és strandberuházás miatt már több feljelentés is született”.

A Magyar Nemzet szerint az MFB az általa tulajdonolt hotel ügyeit azért kezdte firtatni, mert az eredetileg a Szalók Holding által menedzselt egerszalóki beruházás befejezése eleve több évet késett. Az építkezés kiadásai a többszörösét tették ki az eredetileg tervezettnek, bevételek pedig jó darabig nem keletkeztek, hiszen az el nem készült létesítmény nem üzemelhetett. A lap szerint gond az is, hogy a komplexum már alig több mint a felét éri a bekerülési költségnek.

Napi Gazdaság: vizsgálat célpontjává válik a korábbi MFB-vezetés

Budapest, 2010. november 30., kedd (MTI) – A már hónapok óta működő egerszalóki Saliris Hotel és a még épülő bükkszéki Salvus Hotel okán vizsgálják a Magyar Fejlesztési Bank májusban távozni kényszerült vezetőségének felelősségét – írja a Napi Gazdaság a keddi számában.

Horváth László, az elmúlt nyolc év visszaéléseit vizsgáló parlamenti albizottság fideszes elnöke, aki egyébként a Heves megyei közgyűlést is vezeti, a lapnak megerősítette a vizsgálat tényét, de részleteket nem közölt.

A Napi feltételezése szerint a vizsgálatot vélhetően felgyorsította az egykori tulajdonos, a HH Global Capital Partners magyarországi meghatalmazottjának az MFB jelenlegi vezérigazgatójához szeptember közepén keltezett levele, amelyben azt írja le, hogy az MFB korábbi vezetése kisemmizte az amerikai tulajdonosokat. A lap idéz a levélből: “gyanítható végcéljukat időhiány miatt megvalósítani nem tudták – a kormányváltás megakadályozta őket abban, hogy a projektet esetleg átmentsék valamely szocialista oligarchának“.

Napi Gazdaság: fiktív tőkeemelés az egerszalóki hotel építőjénél

Budapest, 2009. november 4., szerda (MTI) – Bár a cégbíróság bejegyezte, valójában nem valósult meg egy 882 millió forintos tőkeemelés az új, egerszalóki négycsillagos termálhotelt építő Szalók Holding nevű cégben – írta szerdai számában a Napi Gazdaság.

Az adóhatóság vizsgálata szerint a Strabag érdekeltségi körébe tartozó BRVZ Kft. ugyanis csak papíron fektetett tőkét a cégbe, valójában ez nem történt meg.

A Strabagtól kapott információ szerint cégük nem tőkét emelt, hanem a projekt indításához adott kölcsönt az akkori fő tulajdonos HH Global Capital Parnters nevű cégnek 2005-ben. Ezt a pénzt viszont a HH tudtuk nélkül tőkeemelésre, nem pedig az építkezés finanszírozására fordította, holott a szerződés rögzítette a feltételeket – írta a Napi Gazdaság.

Az osztrák érdekeltségű építőipari cég 3 milliárd forintért elvégezte az egerszalóki fürdő megépítését, de a hotelberuházásra már egy olcsóbb ajánlatot adó céget választottak. Az adóhivatal vizsgálata arra is fényt derített, hogy az Egri Építő Kft. ugyan felvett 100 millió forintot a fővállalkozó kiválasztására, de érdemi munkát ezért a díjért nem végzett.

A lap szerint miután a héten záruló zártkörű értékesítési pályázat nagy valószínűséggel nem jár eredménnyel, a több mint 10 milliárdos beruházást a kisebbségi részvénycsomagot birtokló Magyar Fejlesztési Bank lesz kénytelen tovább vinni.

Megnyílt az egerszalóki gyógy – és élményfürdő – 4,3 milliárd forintos beruházás

Egerszalók, 2007. július 13., péntek (MTI) – Megnyílt pénteken a nagyközönség előtt a 4,3 milliárd forint beruházás nyomán elkészült egerszalóki gyógy- és élményfürdő.

A létesítmény a Heves megyei község határában megvalósuló fejlesztés első üteme. A tervek szerint strand és ötcsillagos szálloda is épül a területen, összességében mintegy 11 milliárd forintból.

Csőke László a beruházó Szalók Holding Zrt. igazgatóságának elnöke az MTI-nek elmondta: a most felavatott, 11 ezer négyzetméter hasznos alapterületű épületben, amely Európa egyik legnagyobb fürdője, 17, összesen 2 ezer négyzetméternyi medence várja a látogatókat.

Működik a fürdőben fitness és wellness központ, szépségcenter és gyógyászati centrum is – tette hozzá.

A 4,3 milliárd forintos beruházáshoz 800 millió forintnyi állami támogatást kaptak a befektetők a Széchenyi-terv keretében. Az új fürdővel mintegy 70 munkahely jön létre a településen.

A cégvezető hangsúlyozta, hogy miközben a beruházási költségek megegyeznek egy nyugat-európai hasonló létesítmény kivitelezési értékével, a szolgáltatások mintegy 30 százalékkal olcsóbbak lesznek, mint például Ausztriában.

A beruházás megvalósítására létrehozott cég 49 százalékban a Magyar Fejlesztési Bank tulajdona. Az Amerikában bejegyzett HH Global Capital Partners 44 százalékot, a szintén amerikai Grubbi Investment Ltd. 5 százalékot birtokol, a fennmaradó 2 százalék kisrészvényeseké.

A fejlesztés alapját jelentő hőforrást, amelynek 400 méter mélyről feltörő 70 fokos vize elsősorban reumatikus és gyomorpanaszok enyhítésére alkalmas, 1961-ben fedezték fel olaj után kutató geológusok.

Eger és Egerszalók önkormányzata a hőforrás hasznosítására gazdasági társaságot hozott létre, ez a cég szolgáltatja majd a vizet a gyógyfürdő üzemeltetéséhez. (FOTÓ)

Idegenforgalmi fejlesztések Egerben – sajtótájékoztató

Eger, 2006. július 8., szombat (MTI) – A tervek szerint augusztus végétől látogatható Eger legújabb idegenforgalmi attrakciója az egerszalóki gyógyfürdő és strand – jelentette be a település polgármestere szombaton Egerben.

A létesítmény a jövő évben kiegészül egy négycsillagos, 200 szobás szállodával, illetve összesen 30 vendéget befogadó apartmanok is létesülnek a területen – közölte Nagy Imre, az Egri Bikavérfesztivál alkalmából tartott sajtótájékoztatóján.

A strand átadásával egy időben elkészül a várost az egerszalóki komplexummal összekötő 4.5 kilométeres út, így a megyeszékhelyről
közvetlenül megközelíthetővé válik a hőforrás és környéke.

A bikavérünnep kapcsán azt hangsúlyozta, hogy immár az ország egyik legjelentősebb borral kapcsolatos rendezvényévé nőtte ki magát az egri gasztronómiai fesztivál, amelyre évről évre több mint tízezer turista érkezik a városba. Az ellátásukat a felújított Hotel Eger, szálloda és konferenciaközpont is segíti. A létesítmény átadása óta 30 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma a
településen.

A jelenlegi Bikavér fesztiválnak külön aktualitása, hogy amagyarországi borvidékek közül az Egri borvidék borászai szerepeltek a legjobban a Bordeaux-i bor világbajnokságon. Az általuk szerzett 17 érem a magyar érmek felét teszi ki.

A város terveiről szólva elmondta, hogy 2010-ig turisztikai attrakcióvá kívánják fejleszteni a település alatt húzódó több mint 100 kilométer hosszú tufapince-rendszert, Város a város alatt elnevezéssel – mondta Nagy Imre.

Idegenforgalmi vonzerő az egri konferenciaterem

Eger, 2006. március 29., szerda (MTI) – A két évvel ezelőtt megnyitott konferenciaterem érezhetően növelte a vendégforgalmat Egerben – mondat a város polgármestere szerdán sajtótájékoztatón.

Nagy Imre [MSZP] elmondta: 2005-ben 27,8 százalékkal emelkedett a várost felkereső turisták száma az előző évihez képest, ezen belül 35 százalékkal több belföldi vendég érkezett.

A vendégéjszakák száma 25,9 százalékkal nőtt, a hazai turisták pedig 31,8 százalékkal több időt töltöttek Egerben, folytatta a polgármester.

Nemcsak az Eger Hotelben működő, 2004 március 17-én átadott konferenciaterem rendezvényeire érkezőkkel növekedett a forgalom, hanem azzal is, hogy a konferenciák résztvevőinek egy része később családostul is visszatér – fogalmazott Nagy Imre.

A 209 szobás hotelt felújították, kialakították a legmodernebb technikával felszerelt 400 fős konferenciatermet és minden igényt kielégítő wellness-központot építettek összesen 2 milliárd forint ráfordításával, amelyből 296 millió forint állami támogatás volt.

Tavaly 1 milliárd bruttó árbevételt ért el a szálloda, közölte a tulajdonos. Cél a szálloda további fejlesztése, a műemlék jellegű Park Hotel részt modernizálják és 40 darab, négy csillagos minőségű szobát alakítanak ki, illetve kétszintes parkolóházat terveznek, közölte Harmati László.

Egerszalóki hőforrás – 10 milliárd forintos beruházás

Eger, 2002. május 31., péntek – Tízmilliárd forintos beruházás keretében az egerszalóki hőforrásra épülő gyógyszállót, gyógyfürdőt és üdülőfalut létesít a projekt megvalósítására létrehozott Szalók Holding Kft.- jelentették be pénteken Egerben.

A fejlesztésről sajtótájékoztatón számolt be Czigány Gábor a társaság ügyvezető igazgatója, Nagy Imre Eger, illetve Tőgyi Gábor Egerszalók polgármestere.

Cigány Gábor elmondta: a pályázati kiírásnak megfelelően – a tervek szerint – legkésőbb 2005 nyarára átadásra kerül egy 200 szobás, 460 ágyas, négycsillagos gyógyszálló és egy 1.200 négyzetméter vízfelületű gyógyfürdő, a kapcsolódó infrastruktúrával együtt.

A pályázati feltételeken túl megvalósítanak még egy látványfürdőt, egy mesterséges tavat, sportpályákat, illetve tervezik egy üdülő falu kiépítését is a 17,5 hektár területen.

Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta: a Szalók Holding Kft. – amelynek 70 százalékát az Amerikában bejegyzett H H Global Capital Partners Co. elnevezésű társaság, 20 százalékát a budapesti Plaza 213 Kft. és 10 százalékát az egri FCI Hungary Kft. birtokolja – csupán az ingatlanfejlesztést végzi.

A gyógyszálló üzemeltetéséről már tárgyalásokat folytatnak nemzetközi szállodaláncokkal – közölte az üzletember.

Nagy Imre, Eger polgármestere hangsúlyozta: a projekt évtizedekre meghatározza a kistérség fejlődését.

Elmondta: folyik annak a három kilométeres útnak a tervezése,amely közvetlen összeköttetést teremt a város és a hőforrást magában foglaló völgy között.

A szakasz megépítése újabb 200 hektár területet tár fel a fejlesztések számára – tette hozzá.

Tőgyi Gábor kiemelte: a program 400-500 munkahelyet teremt a térségben.

Az ingatlant megosztva birtokló Eger, illetve Egerszalók vezetői és a befektetők május 14-én írták alá a 17,5 hektáros terület adásvételéről szóló szerződést.

Ezt követően a Szalók Holding Kft., a megállapodásnak megfelelően átutalta az önkormányzatok részére a terület 316 millió forintos vételárának az egyharmadát.

A hőforrást – amelynek 400 méter mélységből feltörő 70 fokos vize elsősorban reumatikus és gyomorpanaszok kezelésére, illetve rehabilitációra alkalmas – 1961-ben fedezték fel olaj után kutató geológusok.

A két település önkormányzata a hőforrás hasznosítására gazdasági társaságot hozott létre; ez a cég szolgáltatja majd a vizet a gyógyfürdő és a gyógyszálló üzemeltetéséhez.

III. Egri belvárosi kereskedelem

Zálogba csapják a Strandot, a Zsinagógát (egri Szín, 2012. január 3.)

Nem lenne fair, ha Habis László (FIDESZ) polgármestert, Könnyűkezű Zsigmondhoz, a felvidéki várak elzálogosítójához hasonlítanánk. Mindazonáltal tény, hogy az óév utolsó napjaiban még sürgősséggel felhatalmazást kért a Közgyűléstől arra, hogy zálogba adhassa a Strandot, a Zsinagógát, a Polgármesteri Hivatal Kossuth Lajos utcai épületét, és a volt 12-es iskola ingatlanait. Mindez azért kell, mert 1.8 milliárdos hitelfelvételt tervezett a város, amit sehogyan sem akarnak a bankok fedezet nélkül adni, de még fedezettel se nagyon. Sürgősséggel még egy 1.3 milliárdos hitel megállapodás jóváhagyását is kérte. Jól felpörgött a Parlamentben, ahol ellesett ezt-azt.

A hitel persze nem öncélú, hanem úgymond fejlesztési. Habis László amúgy a kirívóan ésszerű, óvatos gazdálkodást folytató polgármesterek közé tartozik. A városüzemeltetés fegyelmezettsége, a polgármester környezetében lévő gazdasági és pénzügyi szakemberek felelős kiválasztása, megtartása, a VESZ, az EVAT többé-kevésbé megbízható vagyonkezelése a rendszerváltás óta erénye Egernek, és ennek egyik záloga húsz évig Habis volt.

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK


JELENTÉS


Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről

(43/3) 2011. december

Az Önkormányzatnak pénzintézetekkel szemben fennálló kötelezettsége a 2010. év végén 4900 millió Ft és 6802 ezer CHF volt. Ezek várható kötelezettsége (tőke, kamat es egyéb költség) a legutóbbi kamatfizetés feltételei alapján a 2011. évtől 6663 millió Ft, továbbá 7016 ezer CHF. Az Önkormányzatnak a 2011. évre szállítói tartozások címén 266 millio Ft fizetési kötelezettsege keletkezett. A kezességvállalásaiból adódóan az Önkormányzat feltételes kötelezettsége 1199 millió Ft. A 2011-2013. évek várható összes kötelezettsége teljesítésére figyelembe vehető eszközállomány 625 millió Ft mérlegben kimutatott követelésállomány, 591 millió Ft kimutatott szabad felhasználású pénzmaradvány, 1792 millió Ft összegű befektetett pénzügyi eszközállomány. A 2014 utáni kötelezettségek teljesítéséhez felhasználható még 1988 millió Ft – számviteli nyilvántartásban nettó értéken nyilvántartott – forgalomképes ingatlanvagyon, amelyből 36 millió Ft értékű a pénzintézeti kötelezettségekhez kapcsolódóan jelzáloggal terhelt.

Fejlesztik az egri belvárost több mint 4 milliárd forintból

Eger, 2011. december 22., csütörtök (MTI) – Több mint 4 milliárd forint értékű projekt keretében megújul az egri belváros, az erről szóló támogatási szerződést csütörtökön Egerben írta alá Habis László, a város polgármestere (Fidesz) és Kormány Krisztián, a Norda Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője.

A tervek szerint 2014 tavaszán átadásra kerülő beruházás megvalósításhoz több mint 3 milliárd forint támogatást nyújt az Európai Unió és a Magyar Állam az Új Széchenyi Terv Észak-magyarországi Regionális Operatív Programja keretében.

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott az ünnepélyes aláírás alkalmából azt hangsúlyozta, hogy az Új Széchenyi Terv keretében Egerben megvalósuló első belváros-rehabilitációs program azt mutatja, hogy Eger fontos város a kormányzat számára.

A beruházástól a turizmus fellendülése, a vendégéjszakák megszaporodása mellett azt várják, hogy megerősödik a város építőipara is – mondta Nyitrai Zsolt.

Habis László jelezte, hogy nem pusztán egy felújításról van szó, hiszen a program 25 projektelemet tartalmaz.

Ebben a helyzetben fel kell készíteni a helyieket arra, hogy egy megújult várost vehetnek majd birtokba, ezért szükséges a civil szervezetek bevonása is az információtovábbításba.

Az önkormányzati vezető jelentősnek nevezte a közösségi terek megújulását, a közműfejlesztéseket, a műemléki épületek felújítását, a történelmi egyházak, az önkormányzat és az állam tulajdonában álló ingatlanok rekonstrukcióját amivel évtizedes adósságot törleszt a város.

A program a többi között tartalmazza a piac mellett egy parkolóház építését, a városképi jelentőségű Senator ház, a Minorita templom homlokzatának felújítását, a Kis Dobó tér, a Dobó tér, a vár alatt húzódó Dobó utca és a Dózsa György tér teljes
rekonstrukcióját. Része egy kerékpárút kialakítása az Eger-patak medrében, a patakmeder rekonstrukciója, a Valide Sultana török kori fürdőrom látogathatóvá tétele, a Városháza részleges rekonstrukciója és egy híd rehabilitációja, illetve egy új híd létesítése az Eger-patakon.

A közterületi fejlesztések során közmű rekonstrukcióra is sor kerül. A projekt átfogó célja: a városi terek összefüggő rendszerének a műemléki védettségű barokk belvároshoz méltó kialakítása és a megújuló közterületek és az Eger-patak közvetlenebb kapcsolatának megteremtése. A Dobó tér, az Eger-patak belvárosi
szakasza és a belvárosi térsor megújításával a történelmi belváros központi szerepe tovább erősödhet.

További információ: Dobó tér – Eger patak – Belvárosi térsor funkcióbővítő rehabilitációja (eger.hu portál, 2011. május 31.)

Befejeződött az egri városközpont rehabilitációjának előkészítése

Eger, 2011. április 5., kedd (MTI) – Befejeződött az egri városközpont rehabilitációjának előkészítése – közölte a helyi önkormányzat médiareferense az MTI-vel kedden.

Az önkormányzat a település turisztikai vonzerejének növekedését
és a lakók komfortérzetének jelentős javulását várja az ötmilliárd
forint értékű beruházástól – mondta Zentai László.

A “Dobó tér – Eger patak – Belvárosi térsor funkcióbővítő
rehabilitációja
” elnevezésű városrehabilitációs pályázat
benyújtásáról 2009 augusztusában döntött az önkormányzat
. A többi
között parkolóház épül a belvárosi piac mellett, megújul a
városképet meghatározó Szenátor ház, a Minorita templom homlokzata,
teljesen új burkolatot kap a város központi tere, a Dobó tér, az
abból nyíló Dobó utca, illetve a vár alatti Dózsa György tér.

Rekonstruálják az Eger patak medrét, kerékpárutat alakítanak ki
a patak mellett, valamint egy új gyalogos hidat is építenek. A
rekonstrukció után látogatató lesz a Valide Sultana török kori
romfürdő, illetve részlegesen felújítják a városházát.

Zentai László emlékezetett arra, hogy ezzel párhuzamosan, ám más
programok keretében, jelentős fejlesztések valósulnak meg a várban,
teljes rekonstrukción esik át az Eszterházy Károly Főiskolának
otthont adó Líceum épülete és az Érseki palota.

Eger belvárosa nappal… [SzaboBelaMarkyteam YouTube csatorna, 2011. november 18]

Az Agria Tv. nappali képújság adásához készült.

Habis László a Fidesz polgármesterjelöltje Egerben

Eger, 2010. június 30., szerda (MTI) – Habis Lászlót, Eger jelenlegi polgármesterét jelöli újra a posztra a Fidesz-KDNP az Egri Lokálpatrióta Egylettel közösen – tájékoztatta a Fidesz egri csoportjának elnöke szerdán az MTI-t.

Megállapodás született arról is, hogy a Fidesz-KDNP és az Egri Lokálpatrióta Egylet közös listán, mindhárom szervezet támogatásával indítja jelöltjeit, és a következő négy évre az önkormányzatban közös polgári frakciót hoz létre – közölte Misz Mihály.

A végleges jelöltlistát a Fidesz országos választmányának július 10-i ülése után kívánják nyilvánosságra hozni – tette hozzá.

Habis László 2006-ban az Egri Lokálpatrióta Egylet jelöltjeként, a Fidesz-KDNP támogatásával nyerte el a polgármesteri posztot. Az önkormányzati vezetőt a 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP jelöltjeként Eger egyéni országgyűlési képviselőjévé is választották.

Heves Megyei Hírlap – Másfél milliárd forintos többlet Egerben

Eger, 2010. április 30., péntek (MTI) – Másfél milliárdos többlettel zárta a tavalyi évet az egri önkormányzat – olvasható a Heves Megyei Hírlap pénteki számában.

Ez azt jelenti, hogy a 18,3 milliárd forintos bevétellel “csupán” 16,1 milliárd forintot kiadás áll szemben – idézte Habis László polgármesternek a közgyűlésen elhangzott szavait az újság.

A felvenni tervezett hitel összegét 160 millió forinttal csökkentették, és a tervezett mértéknek csak a 90 százalékát érték el a kiadások – közli a napilap.

Átadták a Kultúra Magyar Városa 2010 díjakat

Budapest, 2010. április 13., kedd (MTI) – Eger, Győr, Vác és Ráckeve vezetői vehették át a Kultúra Magyar Városa 2010 díjakat kedden Budapesten a Művészetek Palotájában.

… A Kultúra Magyar Városa címet idén a megyei jogú városok kategóriájában Eger és Győr érdemelte ki. Habis László egri polgármester hangsúlyozta: a hevesi megyeszékhely immár ezer éve fontos egyházi és kulturális központ. A barokk történelmi belváros műemlékeinek gondozása az önkormányzat prioritásainak egyike; a líceum épülete és a főiskola 5 milliárd forintból, míg az érseki palota 1 milliárdból újulhat meg – közölte a városvezető. …

Egri egyesület a belváros megmentéséért

Eger, 2008. december 7., vasárnap (MTI) – Az egri belvárosi kereskedelem “leépülésének” megakadályozása érdekében egyesületet hoztak létre a barokk város központjában működő kereskedők és vendéglátósok – tájékoztatta vasárnap az MTI-t az egyesület elnöke.

[ld. Egri kirakat – Kereskedők Eger Belvárosáért]

A testület a karácsony közeledtével ünnepi programokkal és díszkivilágítással próbálja becsalogatni a vevőket a város szívébe a nagyáruházakból és a plázákból – közölte Deák Boldizsár [egykori Fideszes önkormányzati képviselő és költségvetési bizottsági tag].

A helyi önkormányzat együttműködő partnerként segíti a kezdeményezést – tette hozzá.

Mint elmondta: legújabb akciójuk keretében vállalták, hogy hozzájárulnak a település adventi díszkivilágításához. Minden nap szürkülettől a falak tövében a járdára elhelyezett mécsesekkel világítják meg a kereskedők az üzleteiket.

Ugyanakkor ünnepi kulturális programokat is szerveznek; november 30-án 200 ajándékcsomagot osztottak szét az adventi gyertyagyújtáskor, december 5-én 100 óvodást ajándékoztak meg kürtős kaláccsal, december 7-én 60 iskolást vendégeltek meg egy cukrászdában, illetve ugyancsak 6-án és 7-én lovas kocsikázás keretében gyűjtöttek adományokat a Nagycsaládosok Egri Egyesületének részére – mondta Deák Boldizsár.

Tízmilliárdos városfejlesztési program Egerben

Eger, 2008. május 27., kedd (MTI) – Összességében mintegy 10 milliárd forint értékű, kulturális és idegenforgalmi beruházások megvalósítását tervezi Eger városa a következő években – jelentette be kedden a település polgármestere.

A program magában foglalja a Dobó tér modernizálását, a Török-fürdő és a Termálfürdő fejlesztését, a Líceum rekonstrukcióját, illetve a szépasszonyvölgyi szabadtéri színpad átépítését – közölte sajtótájékoztatón Habis László.

Elmondta: országos tervpályázatot írtak ki a vár alatt elterülő Dobó tér és környéke rehabilitációjára. A szeptemberben záruló tender célja, hogy a város központi tere, a XX. század követelményeinek megfelelve tudjon színteret adni közösségi programoknak és fesztiváloknak.

A polgármester emlékeztetett arra, hogy az Eszterházy Károly Főiskola, mintegy 5 milliárd forintot nyert a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az intézménynek otthont adó Líceum rekonstrukciójára, illetve a városképi jelentőségű épület alatt egy XXI. századi információs és kulturális központ kiépítésére.

Ugyancsak zajlik a Török-fürdő felújítása és bővítése, a beruházás értéke mintegy 800 millió forint. A munkálatok befejezését követően már nem csak a betegek, hanem a nagyközönség is látogathatja majd az eddig csupán gyógyászati célra használt gyógyvizű műemlék fürdőt.

A polgármester elmondta: szintén 800 millió forint értékű fejlesztést terveznek a Termálfürdőben, amellyel megnövelik a fedett medencék számát, így télen is több látogathatót fogadhat a létesítmény.

Emlékeztetett arra is, hogy a Heves Megyei Önkormányzat összesen 1,5 milliárd forintra pályázott a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az egri vár turisztikai célú fejlesztésére.

A tervek szerint egyebek mellett teljes rekonstrukción esik át a Szép-bástya, illetve eredeti méretében állítják helyre a Gótikus palotát, ami jelentősen megnöveli a kiállító helyek befogadó-képességét – sorolta a polgármester.

Agria Park – dohánygyárból kereskedelmi központ

Eger, 2008. március 6., csütörtök (MTI) – Tízmilliárd forint beruházásával új 22 ezer négyzetméter hasznos alapterületű kereskedelmi és szolgáltató-központot alakított ki az egykori dohánygyár helyén a Wallis Ingatlan Zrt; az Agria Parkot csütörtökön mutatták be a sajtónak.

A fejlesztés során a társaság megőrizte az egykori dohánygyár műemlék épületeit, illetve mintegy 500 millió forintot költött a környező utcák burkolati és közlekedési rekonstrukciójára – közölte a megnyitó alkalmából tartott sajtótájékoztatón Gerő János a cég vezérigazgató helyettese.

Elmondta: a komplexumban 100 üzlethelyiség, irodák és raktárak, illetve egy háromtermes mozi található. A három hektáros terület közepén egy közparkot alakított ki a társaság, illetve egy 500 férőhelyes mélygarázs várja az Agria Park látogatóit.

A központban működő kereskedelmi és szolgáltató egységek, összesen 800 embernek adnak munkát – mondta a vezérigazgató-helyettes.

Az Agria Park belesimul a település stratégiai fejlesztési koncepciójába, amely szerint “Eger a minőség városa” – erről már Habis László a Hevesi megyeszékhely polgármestere beszélt a sajtótájékoztatón.

Az önkormányzat elégedett, hogy a dohánygyár városképi jelentőségű épületei fennmaradtak, illetve a Wallis Ingatlannal történt megállapodás alapján a városi tulajdonú moziüzemeltető társaság működteti a jövőben az Agria Parkban helyet kapott multiplex mozit.

Ez lehetőséget ad arra, hogy összehangolják a belvárosi Uránia filmszínház és az Agria Park műsorpolitikáját – mondta a polgármester.

Noah M. Steinberg, a belföldi tulajdonú Wallis Csoporthoz tartozó Wallis Ingatlan Zrt. elnök-vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a cég stratégiai terve szerint 2012-ig egymilliárd euró értékű ingatlant építenek Magyarországon.

A társaság elmúlt évi konszolidált árbevétele 50 milliárd forint volt – közölte az elnök-vezérigazgató.

Lemondott az egri Fidesz-frakcióvezető

Eger, 2007. november 8., csütörtök (MTI) – Lemondott tisztségéről Bodnár Pál, a Fidesz egri önkormányzati frakciójának vezetője – tájékoztatta csütörtökön az MTI-t a párt helyi választókerületi titkára.

A politikus azzal indokolta döntését, hogy rendszeresen olyan előterjesztések kerülnek az önkormányzati testület elé, amelyek a Fidesz megkerülésével készülnek – közölte Deé András.

A képviselő-testületben a Fidesznek, az Egri Lokálpatrióta Egyletnek, illetve több jobboldali szervezetnek van többsége.

A frakcióvezető lemondását a képviselőcsoport elfogadta – mondta a politikus.

Egerben az új önkormányzat megalakulása óta viták kísérik a jobboldalon többséget alkotó pártok és szervezetek együttműködését.

A fideszes jelölt visszalépése után a lokálpatrióta egyleti jelöltként megválasztott polgármester munkáját segítő fideszes alpolgármestert a jobboldali többség ellenére sem sikerült elsőre megválasztani.

Az ellentétek abban is tükröződtek, hogy Demeter Ervin volt titokminiszter, a frakció tagja egy sajtótájékoztatón bírálta Habis László polgármestert, majd egy kiadvány hasábjain éles kritikát fogalmazott meg párttársaival szemben.

Ezt követően Demeter Ervin helyett Magyar István került a városi pártszervezet élére, bár továbbra is Demeter Ervin maradt a választókerületi elnök.

Végül a Fidesz és az Egri Lokálpatrióta Egylet szükségét érezte, hogy együttműködési megállapodást írjon alá, amelyben – a többi között – együttszavazási kötelezettséget szabtak meg a városi Fidesz-frakció tagjainak is.

Egerben nyolcévi szocialista-szabaddemokrata városvezetés után választották polgármesterré a helyi lokálpatrióta egylet színeiben induló Habis Lászlót. A jelöltet a teljes jobboldal támogatta, a többi között a Fidesz, a KDNP, az MDF, a Vállalkozók Pártja és más jobboldali szervezetek is.

A közgyűlésben 9 fideszes mellett egy MIÉP-es, a polgármesterrel együtt három “lokálpatrióta” égy egy MDF-es kapott helyet. A szocialistáknak 9, az SZDSZ-nek pedig 3 képviselőjük van.

Egri Fidesz – élesen bírálta párttársait Demeter Ervin

Eger, 2007.szeptember 3., hétfő (MTI) – Élesen bírálta egy belső kiadvány hasábjain egri párttársait Demeter Ervin volt titokminiszter, a Fidesz egri önkormányzati frakciójának tagja, helyi választókerületi elnök – tudta meg hétfőn az MTI.

A városi közgyűlés fideszes tagjai időközben nyilatkozatba adták, hogy a jövőben szorosan együttműködnek a város érdekében és energiáikat nem egymás bírálatára, hanem egymás elképzeléseinek támogatására fordítják.

Orosz Ibolya az egri pártszervezet helyettes vezetője, egyben a képviselőcsoport tagja azt mondta az MTI-nek, hogy a következő hetek eseményei döntik el: kialakul-e valódi együttműködés.

Demeter Ervin a http://www.eger.fidesz.hu elnevezésű, címe ellenére nem elektronikusan, hanem nyomtatott formában megjelent kiadványban bírálta a városi Fidesz-frakció egyes tagjait: nevek említése nélkül, de a funkciók megjelölésével. Az MTI birtokába került dokumentumban Homa János volt fideszes országgyűlési képviselőről azt írta, hogy “az önkormányzat megalakulásakor például csak azért lett önálló kulturális bizottság, hogy egyik polgárinak mondott képviselő bizottsági elnök lehessen. Később további egyéni érdekeinek (…) kielégítése iskolaigazgatói állást eredményezett.”

Szeleczky János alpolgármesterrel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy “elsőként a politikai turizmus kiélvezését mutatta be. Háromhetes ausztráliai kéjutazásra ment el a legfontosabb feladat, a költségvetés időszakában”.

Végül, ugyancsak neve megjelölése nélkül bírálta Orosz Ibolya képviselőt is egy pályázaton elnyert beruházási támogatás miatt. “Ilyen nagy pénzt, a mai piszok világ lényegéből adódóan csak a szocialistának mondott manipulátorok tudnak produkálni” – fogalmazott a politikus.

“Aki sárral dobálódzik, annak nem marad tiszta a keze” – reagáltak a megszólítottak, illetve Magyar István, a Fidesz városi elnöke a volt titokminiszterhez írt levélben.

“Jellemző is gondolkodásmódodra, hogy nem ott találod meg ellenfeleidet, ahol valójában vannak. Tevékenységeddel (…) utólag próbálod elveszíteni az önkormányzati választást” – hangsúlyozták a levél aláírói.

Az ellentét azt követően vált nyilvánossá, hogy Demeter Ervin májusban sajtótájékoztatón bírálta a Fidesz támogatásával megválasztott polgármester tevékenységét. Habis László polgármester az elhangzottakra reagálva már akkor barátságtalan lépésnek nevezte a képviselő nyílt bírálatát, majd június elején Demeter Ervin helyett Magyar István került a városi pártszervezet élére. Igaz, a
volt miniszter nem indult a tisztségért, de megőrizte választókerületi elnöki posztját.

Az egri baloldal bírálata Demeter Ervinnek

Eger, 2007., május 18., péntek (MTI) – Visszautasította Eger volt polgármestere azt a politikai stílust, amit Demeter Ervin, a Fidesz helyi választókerületi elnöke, a város közgyűlésének tagja meghonosított Eger mindeddig kultúrált közéletében.

Nagy Imre pénteken tartott sajtótájékoztatóján ezzel a két nappal ezelőtt Demeter Ervin által tartott tájékoztatóra utalt, ahol a fideszes választókerületi elnök, volt titokminiszter nyíltan bírálta a Fidesz támogatásával, az Egri Lokálpatrióta Egylet
jelöltjeként megválasztott Habis László polgármester tevékenységét. Demeter Ervin azt mondta, a Fidesz szerint magasabb sebességi fokozatra kell kapcsolnia a város vezetésének. El kell végezni a múlt feltárását és lezárását, illetve új irányt kell adni a
településnek.

Nagy Imre, aki nyolc évig volt Eger polgármestere, jelenleg szocialista önkormányzati és országgyűlési képviselő kifejtette: nem céljuk megvédeni a jobboldal támogatásával a polgármesteri székbe került Habis Lászlót a jobboldal emberétől, ugyanakkor nem hagyhatják szó nélkül azt a politikai stílust, amelyet Demeter Ervin próbál meghonosítani az egri közéletben.

Véleménye szerint amikor Demeter Ervin sajtótájékoztatón értékelte és bírálta az önkormányzat és a polgármester 200 napos tevékenységét semmilyen konkrét intézkedésre nem tért ki. Helyette a város vezetésén azt kérte számon, miért maradt el a politikai tisztogatás a városházán, a városi intézményekben és cégekben.
Emellett vádakat fogalmazott meg az elmúlt nyolc évre utalva is.

“Az MSZP-SZDSZ koalíció és személy szerint én is büszke vagyok az elmúlt nyolc évre, különösen az utóbbi négyre, amikor fantasztikus fejlődésnek indult a város, hiszen minden fontos pályázatunk nyertes volt“, fogalmazott a volt polgármester.

Nagy Imre szerint Demeter Ervin minapi mondandója jól beleillik abba a sorba, amit az elmúlt években országos közszerepléseiben megtapasztalhattak. Egerben, ahol nincsenek igazán kötődései, politikai túlélésre rendezkedett be és a helyi közéletben
“vendégszereplőként” otromba vádaskodásokkal – jobbra és balra egyaránt – igyekszik fenntartani magát.

Ugyanakkor megjegyezte: amikor Habis László elfogadta a teljes jobboldal támogatását a polgármesterségért vívott küzdelemben, számolnia kellett azzal, hogy kikkel kell majd együttműködnie.

Mindezek ellenére az MSZP közgyűlési frakciója konstruktív ellenzékként dolgozik tovább és a város érdekében mindenkivel együttműködik, közölte Nagy Imre.

Kalmár Péter, aki szocialista színekben 1990 óta tagja az egri közgyűlésnek, arra hívta fel a figyelmet: a két oldal között kezdetektől fogva él az a megállapodás, hogy nem engedik a pártpolitika küzdelmeit betolakodni a városért végzett munkába, és ezt eddig megtartotta mind a két oldal, hiszen Egernek volt jobb- és baloldali városvezetése is.

Habis László polgármester a pénteken megjelent Heves Megyei Hírlapban azt nyilatkozta, hogy barátságtalan lépésnek tekinti Demeter Ervin megnyilvánulását, szerinte a Fideszen belüli feszültségeket nem a polgármesteren kell levezetni.

A jobboldal által támogatott egri polgármestert bírálja az egri Fidesz – Demeter Ervin

Eger, 2007. május 16., szerda (MTI) – A Fidesz támogatásával, az Egri Lokálpatrióta Egylet jelöltjeként megválasztott polgármester tevékenységét bírálta szerdán Egerben Demeter Ervin, a Fidesz helyi választókerületi elnöke.

A Fidesz szerint magasabb sebességi fokozatba kell kapcsolnia a város vezetésének. El kell végezni a múlt feltárását és lezárását, illetve új irányt kell adni a településnek – közölte az országgyűlési képviselőként is dolgozó volt titokminiszter az önkormányzat első kétszáz napos tevékenységét értékelő sajtótájékoztatón.

A politikus elmondta, hogy számos kritika érte az előző ciklusban a közbeszerzéseket, a városi vagyongazdálkodást. “Olyan állítások is elhangzottak, amik már a büntetőjogi felelősséget is felvetették”.

Ebben a helyzetben, a múlt lezárása érdekében ezeket az ügyeket fel kell tárni – szögezte le.

Ugyanakkor meg kell kezdeni a városigazgatás strukturális, szervezeti átalakítását, mert jelenleg a jövőjét éli fel a település és nem képes előteremteni a fejlesztéshez szükséges forrásokat – fűzte hozzá.

Vagyis egy új szervezeti struktúra kialakítása a legsürgetőbb feladat, majd a közüzemek és közszolgáltatások átalakítása, végül pedig egy hatékony városi intézményrendszer megteremtése a legfontosabb teendő – sorolta a Fidesz elképzeléseit Demeter Ervin.

Hozzátette, nem ért egyet azzal, hogy a város vezetése, a közoktatási intézmények összevonásával kívánja elkezdeni a szerkezetátalakítást. Ugyanakkor eredményként értékelte az új városi közbeszerzési szabályzat elfogadását, ami garanciát jelent a
közbeszerzések átláthatóságára. Ugyancsak az új vezetésnek tulajdonította, hogy a település polgárait sikerült megvédeni a közüzemi áremelésektől.

Vagyis “az új önkormányzat sokat tett, de nem eleget” – fogalmazott a politikus.

Arra az újságírói felvetésre, miszerint ellentmondásos, hogy a közgyűlés többségében politizáló és az alpolgármestert kiállító Fidesz a saját maga által delegált vezetést bírálja, Demeter Ervin azt mondta, hogy az önkormányzás irányát meghatározó polgármestert nem a Fidesz állította. Majd helytállónak nevezte azt a megjegyzést, hogy a bírálat elsősorban a polgármestert illeti.

Egerben nyolc évi szocialista-szabaddemokrata városvezetést követően választották polgármesterré a helyi lokálpatrióta egylet színeiben induló Habis Lászlót. A jelöltet a teljes jobboldal támogatta, a többi között a Fidesz, a KDNP, az MDF, a Vállalkozók
Pártja, a MAGOSZ és más jobboldali szervezetek is.

Választás 2006 – Habis László szakmai feladatnak tartja a polgármesteri tisztséget

Eger, 2006. október 1., vasárnap (MTI) – Nem pártpolitikai alapon, hanem “civilként” kívánja vezetni Eger városát Habis László, a település új polgármestere, aki erről vasárnap este nyilatkozott az MTI-nek

Mint elmondta, a polgármesteri tisztséget szép szakmai feladatnak tartja. Annál is inkább, mert alpolgármesterként, majd képviselőként 16 esztendeje dolgozik az egri önkormányzatban.

Közlése szerint a győzelem ugyan széles körű jobboldali összefogásnak köszönhető, ő azonban a jövőben is az marad, aki volt, “civil a pályán”.

Az eredetileg az Egri Lokálpatrióta Egylet jelöltjeként MDF-támogatással induló Habis László javára a kampány finisében egyaránt visszalépett a Fidesz, a KDNP, a Vállalkozók Pártja és a Jobbik közös jelöltje, valamint a MIÉP és a 64 Vármegye Mozgalom által létrehozott Összefogás Egy Jobb Egerért jelöltje.

Habis Lászlóra a választók 52,66 százaléka szavazott, míg Nagy Imrét az egriek 47,34 százaléka támogatta.

Reklámok
Post a comment or leave a trackback: Trackback URL.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: