Barrosónál kifogásolja a néppárti EP-frakcióvezető Kroes múlt heti hozzáállását

Brüsszel, 2012. február 15., szerda (MTI) – José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnöknek írt levélben kért magyarázatot Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője Neelie Kroes európai bizottsági alelnök azon hozzáállása miatt, amelyet a holland biztos a múlt héten, a magyar belpolitikai helyzetről az EP egyik bizottságában tartott meghallgatáson tanúsított.

Ezt Daul szóvivője mondta el az MTI-nek szerda este, megerősítve a levélről szóló magyar sajtóértesüléseket.

A múlt csütörtöki meghallgatáson Kroes és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes között szóváltás alakult ki, miután a holland biztos egyértelmű és azonnali választ sürgetett arra, hogy a kormány a magyar médiajogszabályok módosításaival kapcsolatban gyakorlatba iktatja-e az Európa Tanács majdani ajánlásait. Bár Navracsics Tibor igennel válaszolt, magyar EP-képviselők később szóvá tették, hogy az EU-biztos – eddig példátlan módon – olyan európa tanácsi szöveg elfogadását akarja kierőszakolni egy uniós tagállam miniszterétől, amelyet még nem is láthatott.

A magyar kormánypártokat is tagjai között tudó néppárti EP-frakció elnöke – mint szóvivője elmondta – mindennek nyomán azt kérdezte Barrosótól, milyen magyarázatot tud adni Kroes magatartására, amely megítélésük szerint “nem volt kiegyensúlyozott”.

Hozzátette, hogy nem pusztán az említett szóváltást kifogásolják, hanem Kroes egész akkori felszólalását.

A biztos elsősorban a magyar médiaszabályozással kapcsolatos fejleményekről beszélt, de például egy meg nem nevezett tanácsadójára hivatkozva aggodalmát fejezte ki a magyarországi kisebbségek helyzetével kapcsolatban is.

 

Kroes válaszolt a néppárti frakcióvezető kritikájára

Amszterdam/Brüsszel/Budapest, 2012. február 17., péntek (MTI) – Neelie Kroes, az Európai Bizottság (EB) holland alelnöke visszautasította az Európai Parlament néppárti frakciójának bírálatát, azt “tiszta pártpolitikának” bélyegzte – írta a holland baloldali Volkskrant napilap pénteki száma.

“Az Európai Néppárt láthatóan inkább védelmébe veszi a magyar pártbelieket, semmint hogy pellengérre állítsa a súlyos visszásságokat” – mondta el a lapnak Kroes, aki rosszallja, hogy Joseph Daul, az EP konzervatív politikai csoportjának vezetője  bepanaszolta őt José Manuel Barrosónál, az EB elnökénél, ahelyett, hogy közvetlenül őhozzá fordult volna. Daul az EB alelnök múlt heti strasbourgi szereplését bírálta, amikor összeszólalkozott Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel. Daul “Magyarország elleni súlyos, megalapozatlan támadásról” írt, amelyet elfogadhatatlannak nevezett.

Kroes szerint Daul “nem idézte őt pontosan, másrészt érvei sem helytállóak. Azt tanácsolom Daul úrnak, hogy előbb végezze el házi feladatát.” Utalt arra, hogy az EP éppen csütörtökön fogadott el határozatot a baloldali-zöld frakciók kezdeményezésére a magyarországi politikai helyzetről. “Láthatóan nem állok egyedül Magyarország feletti aggodalmamban, amint azt Daul úr sugallja” – mondta Kroes, aki nem tűri, hogy “bárki is elhallgattassa”.

A hét elején Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője José Manuel Durao Barroso EB-elnöknek írt levélben kért magyarázatot Neelie Kroes EB-alelnök azon hozzáállása miatt, amelyet a holland biztos a magyar belpolitikai helyzetről az EP egyik bizottságában tartott meghallgatáson tanúsított. A múlt csütörtöki meghallgatáson Kroes és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes között szóváltás alakult ki, miután a holland biztos egyértelmű és azonnali választ sürgetett arra, hogy a kormány a magyar médiajogszabályok módosításaival kapcsolatban gyakorlatba iktatja-e az Európa Tanács majdani ajánlásait. Bár Navracsics Tibor igennel válaszolt, magyar EP-képviselők később szóvá tették, hogy az EU-biztos – eddig példátlan módon – olyan európa tanácsi szöveg elfogadását akarja kierőszakolni egy uniós tagállam miniszterétől, amelyet még nem is láthatott.

 

Neelie Kroest a tények tiszteletére, Viviane Redinget az uniós jog betartatására kérte Járóka Lívia

Brüsszel, 2012. február 16., csütörtök (MTI) – Járóka Lívia levélben fordult Neelie Kroes digitális és médiaügyekért felelős EU-biztoshoz az Európai Parlament (EP) állampolgári, bel- és igazságügyi szakbizottságában tett múlt heti kijelentései miatt – közölte csütörtökön a fideszes EP-képviselő.

Járóka kifogásolta, hogy Kroes egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt állította: Magyarországon mindennapos a kisebbségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, az iskolai rasszizmus egyre nyíltabb és elfogadottabb, és sokan az erőszakos támadásoktól való félelemben élnek.

A roma származású magyar EP-képviselő megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a biztos ilyen súlyos vádakat fogalmaz meg anélkül, hogy akár a legcsekélyebb mértékben is megpróbálná azokat tényekkel és adatokkal bizonyítani. Járóka etikátlannak nevezte az eljárást. A meghallgatás során lehetősége nyílt ugyan a magyar romák helyzetéről és a magyar kormány romaügyben tett lépéseiről beszélni, ám a biztos ezt követően megismételte az állításait, majd azt kérte, hogy ismeretlen forrásától származó információit később, nyugodtabb körülmények között vitassák meg. Így az ülést figyelemmel kísérő választópolgárok csak a vádakkal szembesültek, míg azok tényszerű cáfolatáról nem – hangsúlyozta Járóka Lívia.

Csütörtöki közleményében a néppárti EP-képviselő arról is beszámolt, hogy megbeszélést folytatott Viviane Reding igazságügyi EU-biztossal az EU romastratégiájának tagállami végrehajtásáról. A tavalyi magyar EU-elnökség alatt elfogadott – és jelentős mértékben a Járóka által készített EP-jelentésre támaszkodó – keretstratégia megkövetelte a tagállamoktól, hogy nemzeti romaintegrációs stratégiájukat tavaly év végégig nyújtsák be Brüsszelnek. A tagállamok négy kivétellel eleget is tettek ennek a követelménynek. Járóka és Reding egyetértett abban, hogy a mulasztó tagállamokat határozottan fel kell hívni a pótlásra.

A találkozó során Járóka felhívta Reding figyelmét a Szlovák Nemzeti Párt gyűlöletkeltő plakátkampányára, amely sérti az európai alapjogi charta rendelkezéseit a megkülönböztetés tilalmáról.

A Ján Slota vezette párt országszerte “Meddig fogunk még ráfizetni a cigányokra?”, illetve “A Tátrától a Dunáig csak szlovákul!” feliratú óriásplakátokat helyezett el. Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke és a párt három roma képviselője korábban már beadvánnyal fordult a szlovák főügyészséghez.

EP-meghallgatás – Gál Kinga és Bauer Edit a Kroes és Navracsics közötti szóváltásról

Brüsszel, 2012. február 9., csütörtök (MTI) – Gál Kinga szerint aligha történt még korábban olyasmi, hogy egy EU-biztos olyan európa tanácsi szöveg elfogadását akarja kierőszakolni egy uniós tagállam miniszterétől, amelyet még nem is láthatott.

A fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő ezzel a megjegyzésével arra a szóváltásra utalt, amely Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Neelie Kroes európai bizottsági alelnök között alakult ki az Európai Parlamentben (EP) csütörtökön a magyarországi helyzetről tartott közmeghallgatáson. A holland biztos arra kért egyértelmű választ, hogy a kormány kér-e átfogó véleményt az Európa Tanácstól (ET) a magyar médiajogszabályok módosításainak megfelelőségéről és azok végrehajtásáról, továbbá elfogadja-e és gyakorlatba iktatja-e az ET majdani ajánlásait.

Navracsics Tibor igennel válaszolt, hozzátéve: persze csak akkor, ha ezek az ajánlások nem ellentétesek a magyar jogrendszerrel és alkotmányossággal. Kroes erre azzal reagált, hogy a válasz nem ugyanaz, mint amit a kormányfőhelyettes korábban négyszemközt mondott neki ugyanerről. Navracsics Tibor ezt követően jelezte: ő a magyar alkotmányra esküt tett képviselőként volt kénytelen megfogalmazni ezt a fenntartását, egyébként pedig nem feltételezi, hogy az ET a magyar jogrendszerrel ellentétes ajánlásokat tesz.

A maratonira nyúló vitában erre a szóváltásra Gál Kinga mellett Bauer Edit szlovákiai néppárti EP-képviselő is visszatért hozzászólásában. Úgy vélekedett, hogy a biztos rosszul élt a számára adott jogkörrel. Ironikusan megjegyezte, hogy ha az Európa Tanács és az annak égisze alatt működő, Velencei Bizottság nevű jogi szakértői testület összes ajánlása eleve kötelező erejűnek számít, akkor ő nyugodtan megy haza Szlovákiába, hiszen a Velencei Bizottság már a szlovák nyelvtörvényről is megfogalmazott bíráló szakvéleményt.

Szalai Annamária: a magyar médiaszabályozás megfelel az európai normáknak

Budapest, 2012. február 10., péntek (MTI) – A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke szerint a magyar médiaszabályozás megfelel az európai normáknak. Szalai Annamária pénteken az m1 Ma reggel című műsorában azt mondta: az európai parlamenti meghallgatáson politikai vita zajlott, amelynek résztvevői közül többen nem ismerték sem a magyar médiatörvényt, sem a többi európai tagállam szabályozását.

Nehéz elvitatni, hogy Magyarországon sajtószabadság van – jelentette ki Szalai Annamária, aki a csütörtöki európai parlamenti meghallgatáson elhangzottakra reagálva közölte: ha hiányosságok vannak a médiatörvényben, akkor a jogalkotó dolga és kötelessége, hogy változtasson azon, a hatóság pedig jogalkalmazóként végrehajtja a döntést.

Az Európai Parlament szabadságjogi szakbizottsága csütörtökön Brüsszelben tartott közmeghallgatást a magyarországi helyzetről, az elmúlt időszak magyar jogalkotási folyamatáról. A tanácskozáson többször is szóba került a médiatörvény.

Szalai Annamária elmondta, hogy a médiaszabályozás a tagállamok hatásköre, az Európai Bizottság általában nem kapcsolódik be ebbe a munkába, egyeztetés azonban természetesen van.

Az NMHH elnöke sajátosnak nevezte a Klubrádió körül folyó európai vitát is, mert “a frekvenciahasznosítás is tagállami hatáskör“.

„Mi a magyar és az európai szabályok szerint jártunk el” – jelentette ki a rádió által használt frekvencia pályáztatásával kapcsolatban Szalai Annamária. Az elnök szomorúak nevezte, hogy a médiaügyekkel foglalkozó európai bizottság és annak albizottsága úgy mond véleményt a pályáztatásról, hogy nem ismeri a háttérjogszabályokat, illetve olyan európai elvekre hivatkozik, amelyek nem vonatkoznak a médiaszabályozásra.

Döbbenetes, hogy miközben meghallgatják az egyik felet, a másikat nem” – reagált Szalai Annamária arra, hogy a csütörtöki tanácskozáson Arató András, a Klubrádió vezérigazgatója is részt vett. Az elnök hozzátette, hogy már számos levelet írt Neelie Kroesnak, az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnökének, amelyben felajánlotta a magyar hatóság segítségét, de egyeztetés ennek ellenére nem volt.

„Ha elolvasta volna a biztos asszony az általunk írt leveleket, és nem csak az egyik felet hallgatja meg, akkor nem mondott volna ilyet, ami hemzsegett a tévedésektől” – jelentette ki Szalai Annamária, hozzátéve: nem szeretné, ha az emberek azt hinnék, az Európai Unióban az a demokráciafelfogás, hogy csak az egyik felet hallgatják meg, a másikat nem.

A meghallgatáson részt vett Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is, aki a médiatörvénnyel kapcsolatban közölte: ha elkészül a módosítási tervezetet, akkor azt elküldik a strasbourgi székhelyű testületnek véleményezésre.

Szalai Annamária a reggeli műsorban beszélt arról az oktatóközpontról is, amelyet a hatóság hoz létre. A Hűvösvölgyi úti épületben a gyerekek játszva, biztonságos környezetben, szakemberek segítségével ismerhetik meg az internet és a média világát, és szembesülhetnek annak veszélyeivel is.

EP-meghallgatás – Hankiss Ágnes levele a résztvevőkhöz

Budapest, 2012. február 9., csütörtök (MTI) – Hankiss Ágnes szerint nem igaz, hogy a zsidósága miatt ma bárkinek is félnie kellene Magyarországon. A Fidesz európai parlamenti képviselője ezt abban a levélben írta, amelyet csütörtökön, az Európai Parlament (EP) polgári szabadságjogokkal és belügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága által tartott, a magyarországi helyzettel foglalkozó meghallgatás résztvevőinek címzett.

A liberális frakció által kezdeményezett meghallgatás résztvevőinek írt levél szerint – amelyet a képviselő az MTI-hez is eljuttatott – “a balliberális politikai közösség elég régóta hajlamos arra, hogy a hatalom megszerzése vagy megtartása érdekében a jobbközép erőkkel és kormányokkal szemben az antiszemitizmus vádját használja fegyverül“. A képviselő szerint ez a csoport azt sugallja, hogy ha nem ők vannak hatalmon, minden kisebbség “halálos veszélybe kerül”.

Hankiss Ágnes hozzáteszi, hogy ez hazugság, amely mérgező az ország számra. Szerinte a magyar zsidóságból sokan tisztán látják ezt az összefüggést, de hallgatnak, mert túl nagy a csoportnyomás rajtuk.

A politikus levelében felteszi a kérdést, van-e antiszemitizmus Magyarországon, majd megválaszolva ezt közli: szórványosan és a radikális jobboldalon van, amint Európa majd minden országában.

A képviselő – aki a levélben saját zsidó családjának tragikus történetéről is számot ad – leszögezi azt is, hogy Magyarországon sajtószabadság van, ezért “néhány valóban förtelmes orgánum ellen nem lehet törvényesen fellépni”.

A képviselő kifogásolta, hogy az EP egyik szocialista képviselője “az úgymond Magyarországon dühöngő antiszemitizmusról” beszélt egy televíziós riportban. Hankiss Ágnes szerint a képviselőt “csúnyán becsapták” azok, akiknek a politikai hatalom visszaszerzéséért folytatott háborújába az is belefér, hogy akár saját frakciótársaikat is félrevezessék.

“A lopakodó vádaskodás piszkos eszköz” – fogalmaz a képviselő a levélben. “Lopakodó, mivel nem bírja el a bizonyítást és a szembesítést. Szembesítés esetén ugyanis a vádaskodó visszavonul – de csak azért, hogy azután, mintha mi sem történt volna, elkezdje elölről” – tartalmazza a levél.

Levelét azzal zárja: bár a politikai küzdelem sokféle eszközzel dolgozik, a rasszizmussal való rágalmazást nem szabadna ebbe az eszköztárba beemelni. “A rasszizmus a magyar kormánnyal szemben súlyos és igaztalan vád” – olvasható a levélben.

Az Európai Parlament liberális frakciójának kezdeményezésére az EP polgári szabadságjogokkal, igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága (LIBE) nyilvános meghallgatást tart ma Brüsszelben a magyarországi helyzetről, az új magyar alkotmányhoz kapcsolódó sarkalatos törvényekről.

A meghallgatáson felszólal Neelie Kroes, a bizottság digitális kérdésekkel, médiaügyekkel foglalkozó alelnöke, Françoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója, a magyar kormány nevében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kap szót. Szintén felszólal Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet médiaszabadság-képviselője, Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke, valamint Arató András, a Klubrádió elnöke.

EP-meghallgatás – Navracsics: a kormány továbbra is tárgyszerűséget kér

Brüsszel, 2012. február 9., csütörtök (MTI) – Navracsics Tibor szerint a kormánynak továbbra is alapvető célja, hogy a Magyarországgal kapcsolatos véleményeket tárgyszerűség jellemezze.

A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a magyarországi jogalkotási folyamatról az Európai Parlamentben tartott csütörtöki közmeghallgatást követően úgy nyilatkozott: a brüsszeli fórumon sikerült megerősíteni, hogy a kormány érdekelt az uniós intézményekkel való együttműködésben. Mint mondta, ezt jelezte az is, hogy a januári plenáris EP-ülésen Orbán Viktor miniszterelnök, most pedig ő részt vett a képviselők eszmecseréjében.

“Nem gondoljuk, hogy minden jogszabályunk tökéletes lenne, hajlandóak vagyunk tárgyalni ezekről az uniós intézményekkel, azt szeretnénk azonban elérni, hogy a rólunk alkotott vélemény minél inkább tárgyilagos legyen, minél inkább alapos tudásra épüljön, és mindenképpen szakszerű legyen; a párbeszédnek ez az alapja” – hangoztatta Navracsics Tibor.

Úgy vélte, a mostani vita “alapvetően pártpolitikai vonalak mentén tört szét”, ahogyan az a plenáris ülésen is tapasztalható volt.

Egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, “nem olyan nagy tragédia”, ha az EP következő plenáris ülésén határozatot fogadnak el Magyarországról, “ettől még nem kell szívinfarktust kapni”. Hozzátette: olyan véleményről van szó, amely legitim és amelyre oda kell figyelni.

Neelie Kroes európai bizottsági alelnökkel csütörtökön folytatott brüsszeli találkozójáról szólva Navracsics elmondta: abban maradtak, hogy a kormány kikéri az Európa Tanács előzetes véleményét a médiatörvénnyel kapcsolatos módosító indítványokról, ezután azt értékelik, és alaposan megfontolják, hogyan lehet átültetni a szabályozásba. Mint mondta, másra nem is vállalhatott volna garanciát. A biztost mindenesetre teljes együttműködéséről biztosította.

A vitában a miniszter és Kroes között rövid szóváltás zajlott le arról, különbözik-e a kétoldalú találkozón tett ígéretektől az, ami az EP előtt hangzott el.

Amennyiben az Európa Tanács igényli, a teljes médiatörvényt vizsgálhatja – emelte ki nyilatkozatában Navracsics Tibor. Arra emlékeztetett: több sarkalatos törvény esetében a kormány maga kérte, hogy az ET, illetve a Velencei Bizottság adjon véleményt azokról.

Gál Kinga (Fidesz), a mostani meghallgatást rendező EP-bizottság egyik alelnöke újságíróknak elmondta, hogy a múlt havi strasbourgi plenáris ülésen folytatott vita után nem értékeli meglepetésként a most történteket.

Úgy vélte, most “teljesen egyértelműen bebizonyosodott, hogy az Európai arlamentben igenis kettős mérce van”. A felhozott konkrét esetekre (így az előző magyar kormányok tevékenységével kapcsolatos kritikák hiányára) szerinte egyetlen szocialista vagy liberális képviselő sem tudott válaszolni.

A magyar EP-képviselő szerint önmagában az a tény, hogy jövő csütörtökön határozatot szándékoznak elfogadni a magyar kérdésről, anélkül, hogy megvárnák, mi lesz az Európai Bizottság és a kormány közti párbeszéd vége, illetve a kormány módosítani tudja-e a kifogásolt szabályokat, “azt jelenti, hogy előre eldőlt az ítélet”. “Ezt a régmúlt, kommunista időkből ismerjük: teljesen mindegy, hogy mivel védekezik a vádlott, az ítélet előre megíratott” – fogalmazott Gál Kinga.

Egy másik alelnök, Göncz Kinga (MSZP) a vita után az MTI-nek nyilatkozva egyebek között arról beszélt: a meghallgatáson Navracsics Tibor “a kormány európai arcát mutatta”, de Kroes biztos kérdésire adott válaszaiból az derült ki, hogy “ez az elszánás nem olyan komoly“.

Hangot adott annak a véleményének, hogy “miközben itt azt mondják, hogy az itteni kritika EU-ellenessé teszi a magyar embereket, közben a Fidesz keményen dolgozik azon, hogy legyen EU-ellenesség“.

Szerinte a meghallgatáson hitelesek voltak a magyar megszólalók, főleg a civil szervezetek képviselői közül azok, akik “messze túlmentek” a képviselőktől elhangzott kritikákon, és említést tettek például a szociális jogok megvonásáról vagy a rendőrség durva fellépéséről.

Göncz Kinga elmondta azt is: a mostani meghallgatással sietni kellett a jövő hétre tervezett plenáris állásfoglalás miatt. Hozzátette: most az a kérdés, hogy ezt követően hogyan alakul majd a határozat szövege, amely a jelenlegi tervek szerint egyebek között felszólítaná az Európai Bizottságot arra, hogy kérje fel a Velencei Bizottságot a magyar alkotmányos csomag átfogó véleményezésére.

Kroes megerősítette a magyarországi médiaszabadságot illető aggodalmait

Brüsszel, 2012. január 18., szerda (MTI) – Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke az éjjel Navracsics Tiborhoz írt levélben erősítette meg a médiapluralizmus és -szabadság magyarországi helyzetével kapcsolatos aggodalmait.

A magyar miniszterelnök-helyetteshez, közigazgatási és igazságügyi miniszterhez intézett levél tartalmáról Ryan Heath, az alelnök szóvivője adott szerdán tájékoztatást.

Heath közlése szerint Kroes hangsúlyozni kívánta, hogy a médiaszabadság és médiapluralizmus “nem csupán az uniós és a nemzeti jog technikailag helyes alkalmazását jelenti, hanem – ami ennél fontosabb – ezeknek az alapvető elveknek a gyakorlati alkalmazását és előmozdítását”. Az Európai Bizottság, az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye mindkét vonatkozásban “továbbra is különösen éber” – tette hozzá a holland liberális politikus.

Kroes a levélben felvetette, hogy a KlubRádió frekvenciaengedélyét nem csupán Budapesten nem hosszabbították meg, hanem ez történt egy sor helyi engedély tekintetében is, amit a bizottsági alelnök aggasztónak tart.

Nemzetközi szervezetek és a civil társadalom szervezetei eközben bírálják, hogy a magyar médiatörvény aránytalanul központosított, az EU-ban példátlan mértékű ellenőrzés veszélyének teszi ki a médiát – folytatta Kroes.

A médiaügyi bizottsági alelnök felhívta a figyelmet az alapvető jogok uniós chartájára, amely előírja a médiaszabadság és -pluralizmus tiszteletben tartását. Emlékeztetett arra, hogy az Európa Bizottság tavaly már fellépett a magyar médiatörvény négy olyan elemével szemben, amely nem volt összeegyeztethető az EU-joggal, beleértve abba az alapjogi chartát is. Utalt arra, hogy ő maga létrehozott egy magas szintű szakértői munkacsoportot a volt lett államfő vezetésével. E munkacsoport a médiaszabadság és -pluralizmus ügyében ad tanácsokat, és január 25-én tartja következő ülését.

Kroes – a szóvivő tájékoztatás szerint – “erőteljesen sürgette”, hogy a magyar kormány hajtsa végre a magyar Alkotmánybíróság tavaly december 19-i döntését, amely kimondta, hogy a médiatörvény alkotmányellenes módon korlátozza az írott sajtó szabadságát. Így például – tette hozzá az alelnök – az alkotmánybírósági döntés értelmében az újságírók azonnali érvénnyel titokban tarthatják forrásaikat. Május 31-ig kell végrehajtania a parlamentnek az egyéb változtatásokat, beleértve annak a kötelezettségnek az eltörlését, amelynek értelmében a nyomtatott és az online médiának engedélyt kell kérnie a nyilatkozótól az általa tett nyilatkozatok közzétételére.

A rádiófrekvenciák engedélyezését illetően Neelie Kroes megállapította: a nemzeti kormányok az uniós jog értelmében jogosultak ugyan megfogalmazni az engedélyezés közérdekű feltételeit – beleérve a kulturális és nyelvi diverzitás, illetve a médiapluralizmus szempontjait -, de az odaítélési folyamatnak objektívnek, átláthatónak, diszkriminációtól mentesnek és arányosnak kell lennie. A feleknek a nemzeti jogrendszerben lehetőséget kell adni a fellebbezésre a frekvenciadöntés ellen olyan esetekre, amikor úgy ítélik meg, hogy ezt az uniós jogi előírást nem tartották tiszteletben.

Neelie Kroes felhívta a figyelmet arra, hogy az EU nem korlátozza a kiadható engedélyek számát, a választás a magyar kormányé. A bizottsági alelnök hisz abban, hogy minél több versenylehetőséget kell nyitni, és a levélben “bátorította” a magyar hatóságokat további rádióengedélyek kiadására. Kifejezte egyúttal reményét, hogy a sikertelen pályázók internetes rádióállomásként működhetnek majd.

Kovács Zoltán: a magyar médiaszabályozás igazodik a hazai körülményekhez

Strasbourg, 2012. január 18., szerda (MTI) – A magyar kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint a magyar médiaszabályozás a hazai körülményekhez igazodik, de ha “a megfelelő jogi fórumokon orvosolni kell”, megteszik. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az alapelvekben nincs vitájuk az EU-val.

Kovács Zoltán ezt arra reagálva mondta szerdán Strasbourgban nyilatkozva, hogy Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke az éjjel Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez, közigazgatási és igazságügyi miniszterhez írt levélben erősítette meg a médiapluralizmus és -szabadság magyarországi helyzetével kapcsolatos aggodalmait.

A kommunikációs államtitkár ezzel kapcsolatban az MTI-nek így fogalmazott: Magyarországnak is engedtessék meg az – ami bármely más uniós tagállamnak -, hogy úgy szabályozza a média működését, ahogyan azt a hazai körülmények megkívánják.

Kovács Zoltán szerint a médiatörvény pontosan annak az illusztrációja, hogy a magyar kormány hogyan gondolkodik azoknak az ügyeknek a megoldásáról, amelyekkel kapcsolatban vitája van az Európai Bizottsággal vagy más uniós intézményekkel. Emlékeztetett a korábbi bizottsági kifogásokra, hangsúlyozva, hogy amikor a vita lekerült “a politikailag rettenetesen motivált szintről”, akkor “villámgyorsan, tíz nap alatt sikerült tisztázni a félreértéseket”, és az Országgyűlés is rövid időn belül elfogadta a “tisztázó módosításokat”.

Felidézte továbbá, hogy a közelmúltban az Alkotmánybíróság is megvizsgálta a médiaszabályozást, és bizonyos pontokkal kapcsolatban kifogást emelt. “Mi ezeket alkotmányos módon fogjuk kezelni, és megoldjuk” – jelentette ki.

Megfogalmazása szerint “Magyarországon a médiaszabályozás pontosan annyira tér el az összes többi tagállam médiaszabályozásától, mint az összes többi jogállam szabályozása az összes többiétől”. A médiaszabályozás tagállami hatáskör, minden országban az intézményes, történeti hagyományokhoz, keretekhez igazítják – tette hozzá az államtitkár, kiemelve, hogy a magyar szabályozás is minden szempontból igazodik a hazai körülményekhez. Hozzáfűzte ugyanakkor: amennyiben “a megfelelő jogi fórumokon orvosolni kell, akkor természetesen alkotmányos és egyéb eszközökkel orvosolni fogják” a magyar rendelkezést. Hangsúlyozta, hogy az alapelvek érvényesülését illetően Magyarországnak nincs vitája Brüsszellel.

Szavait azzal zárta, hogy folyamatos a párbeszéd köztük és Neelie Kroes között.

Az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnökének szóvivője szerdán arról tájékoztatott, hogy Kroes hangsúlyozni kívánta: a médiaszabadság és -pluralizmus “nem csupán az uniós és a nemzeti jog technikailag helyes alkalmazását jelenti, hanem – ami ennél fontosabb – ezeknek az alapvető elveknek a gyakorlati alkalmazását és előmozdítását”. Az Európai Bizottság, az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye mindkét vonatkozásban “továbbra is különösen éber” – tette hozzá a holland liberális politikus. Kroes a levélben felvetette, hogy a KlubRádió frekvenciaengedélyét nem csupán Budapesten nem hosszabbították meg, hanem ez történt egy sor helyi engedély tekintetében is, amit a bizottsági alelnök aggasztónak tart.

A Médiatanács továbbra is nyitott a párbeszédre

Budapest, 2012. január 18., szerda (MTI) – A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa továbbra is várja Neelie Kroes uniós biztos, valamint az általa alapított sajtószabadsággal foglalkozó munkacsoport konkrét kérdéseit a magyar médiapluralizmus helyzetével, a magyar rádiós frekvenciák pályáztatásának gyakorlatával kapcsolatban – közölte a hatóság szóvivői irodája szerdán az MTI-vel.

Az NMHH a közleményében arra reagált, hogy az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke az éjjel Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez, közigazgatási és igazságügyi miniszterhez írt levelében erősítette meg a médiapluralizmus és -szabadság magyarországi helyzetével kapcsolatos aggodalmait.

Neelie Kroes digitális és médiaügyekkel foglalkozó biztos szóvivője, Ryan Heath mintegy két héttel ezelőtt jelentette be, hogy az Európai Bizottság sajtószabadsággal foglalkozó munkacsoportjának január 25-ei ülésén témaként merülhet fel a magyar médiapluralizmus helyzete, az Alkotmánybíróság médiaszabályozással kapcsolatos döntései, illetve a magyar rádiós frekvenciák pályáztatásának gyakorlata – olvasható az NMHH közleményében, hozzátéve, hogy a szóvivő a szerdai, brüsszeli tájékoztatóján ismét megerősítette: a közelgő ülésen e témák kerülhetnek napirendre.

Mint írják, a médiatanács már két héttel ezelőtt konzultációt kezdeményezett a munkacsoporttal annak érdekében, hogy a bizottság tagjai még soros ülésük előtt első kézből, a leghitelesebben tájékozódhassanak az őket érdeklő kérdésekben. Az NMHH a kérdéses témákban tájékoztató anyagokkal is segítette a munkacsoportot, abban bízva, hogy a hiteles információkkal sikerül eloszlatni az aggodalmakat.

“Ugyanakkor a hatóság a mai napig egyetlen konkrét kérdést sem kapott a munkacsoport részéről” – közölte az NMHH.

Neelie Kroes leveléről szóvivője, Ryan Heath számolt be. Közlése szerint Kroes hangsúlyozni kívánta, hogy a médiaszabadság és médiapluralizmus “nem csupán az uniós és a nemzeti jog technikailag helyes alkalmazását jelenti, hanem – ami ennél fontosabb – ezeknek az alapvető elveknek a gyakorlati alkalmazását és előmozdítását”.

A levélre reagálta a magyar kormányzati kommunikációért felelős államtitkár is. Kovács Zoltán szerint a magyar médiaszabályozás a hazai körülményekhez igazodik, de ha “a megfelelő jogi fórumokon orvosolni kell”, megteszik. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az alapelvekben nincs vitájuk az EU-val.

Több korlátozó elemet lát az uniós munkacsoport a magyar médiaszabályozásban

Brüsszel, 2012. január 25., szerda (MTI) – A többi uniós országénál több korlátozó elemet lát a magyar médiaszabályozásban az a magas szintű szakértői munkacsoport, amelyet az Európai Bizottság hozott létre a médiaszabadság és a médiapluralizmus európai helyzetének megvizsgálása céljából.

A munkacsoport szerdán Brüsszelben tartotta meg második ülését. Vaira Vike-Freiberga egykori lett államfő, a testület elnöke újságíróknak elmondta: áttekintették azt a terjedelmes szakértői anyagot, amely azt elemzi, mennyire állja meg a helyét a magyar hatóságok állítása, miszerint a magyar szabályozás nem példátlan, hanem különböző elemei más európai országokban is megtalálhatók.

Az elemzés – amelyet a budapesti székhelyű Közép-európai Egyetem média- és kommunikációs tanulmányokkal foglalkozó központja készített a különböző európai országok kutatóinak bevonásával, és amely a http://www.seemo.org/hungary/files/Hungarian_Media_Laws_in_Europe_final.pdf internetes címen érhető el – arra a következtetésre jutott, hogy a magyar hivatalos álláspont több esetben félreértelmezi a tényleges helyzetet, bár igaz az is, számos más vonatkozásban megáll az a magyar érvelés, hogy több európai országban is hasonló a szabályozás.

Vika-Freiberga kiemelte e szakértői megállapítások közül, hogy a jogszabálycsomag összességét tekintve a magyar médiaszabályozásban több a korlátozás, mint bármely más európai uniós ország szabályozásában.

A munkacsoportot Neelie Kroes európai bizottsági alelnök hozta létre tavaly októberben. Vike-Freiberga mellett tagja a szociáldemokrata Herta Däubler-Gmelin volt német igazságügyi miniszter, Luís Miguel Poiares Pessoa Maduro portugál professzor, az Európai Bíróság egykori főtanácsnoka, valamint a brit Ben Hammersley, aki egy műszaki magazin főszerkesztője, a digitális média szakértője. Mint Vike-Freiberga elmondta, havonta egyszer terveznek ülésezni, és ez év végére szeretnék letenni javaslatokat is tartalmazó jelentésüket az Európai Bizottság asztalára.

Újságírói kérdésre válaszolva a munkacsoport vezetője közölte: nyitottak Brüsszelen kívüli találkozókra is, így akár arra, hogy Budapestre utazzanak.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa korábban már felajánlotta együttműködését a munkacsoportnak.

“Nem vagyunk sem bíróság, sem rendőrség. Gondolatok generálói vagyunk” – mondta a korábbi lett köztársasági elnök az általa vezetett szakértői csoport feladatköréről.

Mint kifejtette, nem az egyes gyakorlati ügyeket, hanem a médiaszabályozási elveket nézik meg az egyes európai országokban. Szerinte Magyarország vonatkozásában jelentős az aggodalom a médiatanács hatáskörének rendkívüli mértékű koncentrációja miatt. E hatóságra – állapította meg – olyan funkciókat testáltak, amelyeket más országokban elkülönítenének egymástól, és így biztosítanának több pluralizmust, kiegyenlítettebb bánásmódot az egyes médiaszereplőknek.

Vike-Freiberga úgy vélekedett: a médiára való nyomásgyakorlás lehetőségét, a véleménynyilvánítás szabadságának beszűkítési veszélyét hordozza magában az, ha ugyanaz a testület nevezi ki a közmédia-csatornák vezetőit, és dönt a bírságokról oly módon, hogy azt az adóhivatal behajtja, mielőtt bíróság előtt jogorvoslatot lehetne találni.

A volt lett államfő megjegyezte: a legtöbb országban a hatalmon levő párt megpróbál egyetértésre jutni az ellenzékkel, és a magyar hatóságok akkor járnak el bölcsen, ha végiggondolják a szabályozást, és gondoskodnak arról, hogy az ne legyen ellentétben különböző emberi jogi egyezményekben előírt alapvető elvekkel.

Magyarország mellett Olaszországról és Franciaországról is szó esett a szerdai ülésen. Itália tekintetében a magántévé- és rádiócsatornák egy kézben való összpontosulásának problémáját vizsgálták meg, Franciaország pedig annak kapcsán került szóba, hogy a magyar hatóságok a közmédia-vezetők kinevezését illetően joggal hivatkoztak Franciaországra, ahol a köztársasági elnök nevezi ki az állami televízió vezetőjét. Ez Vike-Freiberga reményei szerint senki szemében nem számít példamutatónak Európában.

Vike-Freiberga elmondta: az ülésen általánosságban szó esett a rádióengedélyekről és a frekvenciakorlátokról is. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a műszaki fejlődésnek köszönhetően egyre inkább eltűnik a vitatémák közül a frekvenciák elérhetőségének a kérdése. “A technika a diverzitás segítségére siet” – fogalmazott.

Advertisements
Post a comment or leave a trackback: Trackback URL.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: